Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért oly fontos Orbánnak Donald Trump?

“Egyórás baráti találkozó” – így jellemezték Trump tanácsadói az összejövetelt Orbán Viktorral Mar-a-Lagoban- az ex amerikai elnök birtokán Floridában.

Biden elnök sietett reagálni: ”Tudják, hogy kivel találkozott Donald Trump? Orbán Viktorral, aki kerek-perec kijelentette, hogy a demokrácia nem működik, és ezért ő diktatúrára törekszik” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke első kampány gyűlésén Pennsylvániában. Biden hozzátette:

”én fokozni akarom a demokráciát nem pedig csökkenteni!”

Aggasztja az, hogy miről is tárgyalt Orbán Viktor Donald Trumppal Mar-a-Lagoban? – tudakolták újságírók az USA elnökétől. A válasz:

”ha én nem aggódnék a Trump – Orbán találkozó miatt, akkor Önöknek kellene”

– válaszolta az Egyesült Államok elnöke.

Aki viszont Orbán Viktort aggasztja. A magyar miniszterelnök ugyanis meg van győződve arról, hogy az amerikai demokraták – részben Soros György biztatására – meg akarják buktatni őt. Ennek érdekében ténykedett már Goodfriend ügyvivő is az Obama kormányzat idején is, majd pedig most Pressman nagykövet.

Trump “barátját” nehezebb megbuktatni

A CIA könnyen levehet a sakktábláról olyan politikusokat, akik nem felelnek meg az USA érdekeinek. Jól mutatja ezt Sebastian Kurz osztrák kancellár bukása vagy a Szabadságpárt egykori vezérének Ibiza gate botránya. Victoria Nuland épp mostanában lemondott külügyi vezető egy gyenge pillanatában bevallotta, hogy 5 milliárd dollárt költöttek Janukovics oroszbarát elnök megbuktatására Ukrajnában. Az amerikai nagykövetségnek jelentős szerepe volt abban, hogy Babis cseh miniszterelnök elbukott a választáson noha pártja a legtöbb szavazatot szerezte meg.

Romániában az amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi főügyész valóságos nagytakarítást végzett a Moszkva barát elit soraiban. Ő most az Európai Unió főügyésze, ezért sem lép be Magyarország, mert így Orbán Viktor könnyen Malajzia ex miniszterelnök sorsára juthatna. A New York-i korrupcióellenes ügyészség csekély 4,5 milliárd dolláros korrupciót tárt fel a kormányfő környezetében. Mindezt megírta a helyi sajtó nem kormányellenőrzés alatt álló része. Razak miniszterelnök megbukott a következő választáson, és az új főügyész első dolga volt a vizsgálat megindítása. A kormányfő nejével a repülőtérre száguldott, de elkapták bőröndjeiben arannyal és ékszerekkel. Jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti Malajziában korrupcióért.

Mindezt Orbánnal is meg lehetne tenni, de Trump “barátjával” ez sokkal nehezebb mint Malajzia miniszterelnökével, akinek a nevét sem ismeri senki az Egyesült Államokban hacsak onnan nem, hogy ő finanszírozta a Wall Street farkasa című filmet Leonardo di Caprioval a főszerepben.

A valódi védőernyőt Orbán Viktornak persze nem Trump hanem az impotens magyar ellenzék jelenti.

Sem az USA sem az Európai Unió nem tud senkit sem a helyére állítani. Márpedig a politikában érvényes a horror vacui elv – mindenki retteg a káosztól, melyet Magyarországon Orbán kontrollál. Igaz, hogy közben Magyarország egy főre eső fogyasztásban az utolsó helyre esett vissza az Európai Unióban, de ez aztán végképp senkit sem érdekel Washingtonban.

Biden nem bakizott az évértékelő beszédben, de mégiscsak vesztésre áll

Miért népszerűbb Trump mint Biden? Nem azért elsősorban, mert jobb formában van mint ellenfele hanem, mert a választókat érdeklő alapkérdésekben az amerikaiak többsége neki ad igazat.

Mit kérdez Donald Trump az átlag amerikaitól? Jobban éltek mint négy évvel ezelőtt amikor még én voltam az elnök? A többség erre azt válaszolja, hogy nem. És igaza van, mert a Biden kormányzat hiába adott jelentős támogatást a középosztálynak és a szegényeknek a Covid krízis idején és utána is, ezt megette az infláció és a kamatláb emelés. Az átlag hiába emelkedett szerény mértékben, az elmúlt négy évben is az elit gazdagodott igazán, ők profitáltak a válságból. A legfelső egy százalék, melyhez Donald Trump is tartozik, jóval gazdagabb lett míg a többség életszínvonala csökkent vagy stagnált. Ezt nem bocsátja meg a választók többsége a demokrata kormányzatnak, mely érzi a veszélyt: Yellen pénzügyminiszter bejelentette a szupergazdagok megadóztatását, ezt már meg is tárgyalták a G20 miniszterei, de ebből nem lesz valóságos adó csak hosszú évek után, és akkor sem biztos. Sőt, ha Trump lesz az elnök, akkor biztos, hogy nem.

Biztonságosabb lett a világ?

Erre is nemmel válaszol az amerikaiak többsége, és nem alaptalanul: a Biden kormányzat két megnyerhetetlen háborúval néz szembe Ukrajnában és a Közel Keleten. Biden 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, ezzel veszélyesebbé vált a világ ahogy azt Putyin Ukrajna elleni agressziója bizonyította. A demokrata adminisztráció folytatta Trump kereskedelmi háborúját Kína ellen, ezzel sikerült meggyengítenie ellenfelét anélkül, hogy az USA ebből profitált volna. Ukrajna immár világháborús veszélyforrássá vált, és ezt az amerikai közvélemény egyáltalán nem díjazza. Így Trump eljátszhatja a békegalamb szerepét, ami kicsit furcsa harcias retorikájához de hát dollármilliárdosként az átlag amerikaiak szószólójaként is szerepel, ami pedig még nagyobb ellentmondás.

Mi a megoldás?

Sem Biden sem Trump nem rendelkezik elképzelésekkel az USA és a világ problémáinak megoldására, és az amerikai választópolgárok érzékelik ezt. Ronald Reagan nem volt nagy formátumú politikus, de megállapodott Gorbacsovval, véget vetett a hidegháborúnak. Így jelentős örökséget hagyott utódjára Bushra, akinek idején megbukott a nagy vetélytárs, a Szovjetunió.

Ma viszont Kína és Oroszország mind szorosabb szövetségben az USA ellenfele. Kissinger egykori külügyminiszter álma romokban. Ezért is utazott a veterán diplomata még százéves korában is Pekingbe, hogy mentse ami menthető. Az USA vezető szerepe a világban meggyengült pedig az amerikaiak jóléte jelentős részben ezen alapul. A választópolgárok mindebből a növekvő káoszt érzékelik, és az elit tehetetlenségét a problémák megoldására. Kiváló alkalom ez olyan demagóg politikusok számára mint Donald Trump és Orbán Viktor, akik Floridában találkoznak.

Ők a proteszt szavazatok bajnokai, a bírálatban erősek, produkciójuk enyhén szólva gyenge.

A nemzeti együttműködés rendszere Magyarországot az utolsó helyre vitte az Európai Unióban a jóléti vetélkedésben. Ha jön Trump, akkor semmivel sem lesz jobb Magyarország helyzete. Sőt megkérdezheti Orbán Viktortól: miért is barátkozol te azzal a Kínával, amely az USA legfőbb ellenfele?

2,1 milliárd euróra perlik a Google-t a nagy európai médiacégek

A Google hirdetési politikája miatt jelentős üzleti veszteségeket szenvedtünk – érvel a több mint 30 nagy európai média cég, mely szerint az amerikai óriás visszaél piaci előnyével.

“Ha a Google nem élne vissza domináns helyzetével, akkor sokkal nagyobb jövedelemre tehettünk volna szert, és kevesebbet kellett volna kifizetnünk a technikai szolgáltatásokért” – hangsúlyozza a közlemény, melyet 32 európai média cég írt alá. 17 ország média vállalkozásainak van tele a hócipője a Google üzletpolitikájával – köztük az Axel Springernek is, amely a többi között kiadja a brüsszeli Politicot is. Érthető, hogy ez a brüsszeli portál nagy figyelmet szentel az ügynek, melyet az európai cégek egy holland bíróság előtt szeretnének megnyerni.

Az Európai Unió már tavaly júniusban jelezte a Google-nak, hogy üzletpolitikája sérti a brüsszeli trösztellenes törvényt. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke akkor így fogalmazott: ”Minket elsősorban az zavar, hogy a Google a saját domináns szerepét a piacon arra használja ki, hogy a saját vállalkozásait részesítse előnyben.”

Vestager uniós biztos hozzátette:

”ez nemcsak a Google vetélytársainak hátrányos hanem a média cégeknek is miközben növeli a hirdetési költségeket is.”

Brüsszel már 2021 óta figyeli a Google üzletpolitikáját, és eddig már különféle címeken több mint 8 milliárd eurós bírságot rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Mit szól ehhez a Google?

A brüsszeli Politico elérte a Google jogi igazgatóját, aki természetesen közölte, hogy a perben keményen szembeszállnak majd az európai média cégekkel: ”A Google konstruktívan együttműködik a médiavállalkozásokkal egész Európában, de ez a jogi beadvány spekulációkon alapul és opportunista jellegű. Ezért a Google határozottan szembeszáll ezzel méghozzá a tények alapján” – hangsúlyozta Oliver Bethell, a Google jogi igazgatója, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A londoni Guardian emlékeztet arra, hogy a francia versenyjogi hatóság már 2021-ben elítélte a Google üzletpolitikáját, és 220 millió eurós büntetést rótt ki az amerikai informatikai óriásra.

Miért Hollandiában perelnek az európai médiavállakozások? Azért, mert az ott hozott versenyjogi döntések általában az egész Európai Unióra vonatkoznak vagyis nem kell minden tagállamban külön – külön pert indítani a Google ellen.

USA irányváltás Ukrajnában? Távozik Victoria Nuland államtitkár

“Toria diplomáciai működését Ukrajna ügyében sok diplomata és egyetemista tanulmányozza majd” – így búcsúztatta Blinken amerikai külügyminiszter, a washingtoni külügy harmadik számú vezetőjét, Victoria Nuland asszonyt, aki régiónkkal foglalkozott.

Nuland asszony vallotta be, hogy az Egyesült Államoknak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát Janukovics rendszer megbuktatása. Victoria Nuland jelentette ki a vita hevében Kijevben, hogy Fuck the EU!

Az Európai Unió ugyanis sokáig nem akarta Ukrajna NATO és EU tagságát, mert nem kívánta felidegesíteni Putyint. Merkel kancellár e tekintetben szemben állt az Egyesült Államok hidegháborús orosz politikájával, melyet Victoria Nuland képviselt. Merkel kancellár utolsó diplomáciai tette az volt, hogy kiharcolta Washingtonban az Északi Áramlat 2 gázvezeték elfogadását. Az USA minden erővel fúrta azt a gázvezetéket, mely Oroszországból közvetlenül szállított földgázt Németországba, ahol az ipar ezzel az olcsó orosz energia forrással számolhatott. Az Északi Áramlat 2 sohasem működhetett, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt – 2022 február 24. – megszakadt az együttműködés Németországgal. Az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetékeket 2022 szeptemberében felrobbantották. Putyin az Egyesült Államokat gyanúsította, és meggyőző cáfolat azóta sem érkezett. Dánia és Svédország megszüntette a vizsgálatot anélkül, hogy megnevezték volna az elkövetőt. Ha Oroszország lett volna, akkor nyilvánvalóan nem fogták volna vissza magukat e téren.

Victoria Nuland utoljára pár nappal ezelőtt járt Kijevben, ahol jóváhagyta, hogy Zelenszkij elnök leváltsa a vezérkari főnököt, Zaluzsnij tábornokot. Az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének a legfőbb bűne az volt, hogy titokban tárgyalt Viktor Geraszimov orosz vezérkari főnök megbízottjaival egy fegyverszünet lehetőségéről. Zaluzsnij vezette a nagy ukrán offenzívát Oroszország ellen, mely teljes mértékben kudarcba fulladt. Ezt követően Zaluzsnij tábornok állítólag rádöbbent arra, hogy Ukrajna nyugati segítséggel sem nyerheti meg a háborút, ezért kezdett el tapogatózni a fegyverszünet irányában.

Jelent-e irányváltást Washingtonban a keményvonalas államtitkár távozása?

Victoria Nuland elszánt híve volt az USA hidegháborús diplomáciájának, mely már 2021- ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Az amerikai diplomácia nagy öregje, Henry Kissinger sietett elítélni az új diplomáciai vonalat mondván annak következménye az lesz, hogy szorosabbá válik Oroszország és Kína szövetsége az Egyesült Államokkal szemben. Kissinger még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megakadályozza a kínai kapcsolatok megromlását.

Donald Trump nemrég úgy nyilatkozott, hogy amennyiben hatalomra kerül, akkor első dolga lesz a “háborús uszítók kipaterolása” a külügyből és a hadügyből Washingtonban. Victoria Nuland ilyen volt, így nem sok könny hullik utána.

Victoria Nuland kezdő amerikai diplomata volt Moszkvában a kilencvenes években, majd NATO nagykövet lett. Később a külügyben csinált karriert, de egyáltalán nem diplomatikusan fogalmazta meg a véleményét Oroszországról, melyet utált.

A Kremlben ennek megfelelően nőstényördögnek titulálták.

Hogy kommentálta Marija Zaharova, az orosz külügy szóvivője Victoria Nuland távozását?

“Sosem ismerik be Washingtonban, de a távozás oka az, hogy megbukott a Biden kormányzat oroszellenes vonala. Az oroszellenesség mint diplomáciai stratégia, melyet Victoria Nuland képviselt, a mélybe rántja a Biden kormányzatot.”

Átmenetileg John Bass államtitkárhelyettes veszi át Victoria Nuland posztját a washingtoni külügyminisztériumban – írja a New York Times.

A fekete massza megoldhatja az akkumulátor újrahasznosítás problémáját

0

Németországban kikísérleteztek egy módszert a lítium ion akkumulátorok újrahasznosítására, ez a blackmass vagyis a fekete massza. Ez már nem környezetszennyező mint az akkumulátorok – írja a közszolgálati Deutsche Welle portál.

Az Európai Unióban sok nagy akkumulátor gyár épül – köztük a CATL Debrecenben. Sok a környezetvédelmi aggodalom hiszen a vegyi üzemek mindenütt környezetszennyezőek lehetnek, és a lítiumnak különösen nagy a kedvezőtlen hatása. Amikor Hszi Csin-ping kínai elnök felkereste Kína legnagyobb lítium bányáját, akkor mintha holdbéli tájon járt volna. Az évtizedes kitermelés teljesen tönkretette a talajt a környéken. A kínaiak most az ígérik, hogy külföldön másképp lesz.

Európa legnagyobb lítium bányáját Svédországban nyitnák meg a kanadaiak, de a helyi lakosság ellenáll. Az Európai Unió nagyrészt importálja az akkumulátor gyártáshoz szükséges alapanyagokat, az újrahasznosítás ebben is segíthet.

A kínaiak az élen járnak

Nálunk az újrahasznosítást dél-koreai cégek végzik. Bátonyterenyén az egyik újrahasznosítást végző üzemet bezárták miután több tízmilliós büntetést kapott környezetszennyezésért. Tízmilliárd forintos beruházással Sóskútra tervez újrahasznosítási üzemet egy szlovén cég, de a helyi lakosság itt is tiltakozik.

A németek járnak az élen az újrahasznosítással Európában: a fekete masszát előállító cég már elérte, hogy az energia mennyiség felét visszanyeri a használt akkumulátorokból. Az aprítást nitrogénban  végzik nehogy kigyulladjanak az akkumulátorok. Rendkívül alacsony hőfokon hajtják végre  a műveletet, hogy ily módon is akadályozzák az esetleges öngyulladást.

Ez a német cég megkapta az eljárásért  a Német Fenntarthatósági díjat – írja a Deutsche Welle. Egyben arra is rámutat, hogy Németország ebben a tekintetben elmarad Kína mögött, amely a világ legnagyobb elektromos jármű és akkumulátor gyártója.

Peking azt tervezi, hogy 2059-ben már teljes mértékben újrahasznosított lítiumot használhat az akkumulátor gyártásban. E téren az Egyesült Államok is le van maradva Kína mögött, mert ott csak 2070-ben számítanak erre – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Globális adó szupergazdagoknak

0

Fizessenek a gazdagok! Ez a követelés elérte a G20 államok szintjét is, ahol a pénzügyminiszterek olyan globális adón gondolkodnak, amely amellett, hogy növelné a társadalmi igazságosságot, feltöltené a mindenütt gondokkal küszködő államkasszát is.

3000 dollármilliárdost akarnak megadóztatni az első lépésben  a G20 államok, és ez történelmi fordulat lenne hiszen ez a réteg híres az adók elkerüléséről. Donald Trump, aki maga is dollár milliárdos, egyenesen dicsekedett azzal korábbi választási kampánya során, hogy “16 éve nem fizetek adót!” Amikor megválasztották 2016-ban, akkor az első dolga volt az adócsökkentés, melyből a szupergazdagok jártak a legjobban.

San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek ezt a trendet akarják megfordítani. A baloldali brazil kormányzat az élharcosa ennek a mozgalomnak. Fernando Haddad pénzügyminiszter a brazil házigazdák nevében sürgette a globális adórendszert, mely megakadályozza, hogy a szupergazdagok elkerüljék az adózást. Csatlakozott hozzá Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki szívesen lenne Macron elnök utóda:

”jelenleg a szupergazdagok relatíve kisebb adót fizetnek mint az átlagemberek. El szeretnénk kerülni az adóoptimalizálásnak ezt a módját”

– mondta a Reuters hírügynökség tudósítójának San Pauloban.

Bruno LeMaire azt szeretné, hogy az Európai Unió vezető szerepet játsszon a szupergazdagok globális megadóztatásában.

A Párizsban működő EU Tax Observatory kutatóintézet igazgatóját meghívták San Pauloba miután tavaly közzétettek egy javaslatot a szupergazdagok globális megadóztatására. Ebben a javaslatban az áll, hogy 2%-os globális jövedelem adóval kellene sújtani a szupergazdagokat. A kutatóintézet szerint ez legkevesebb 250 milliárd dolláros bevételt jelentene. Első lépcsőben a világon számontartott csaknem 3000 dollár milliárdost adóztatnák meg.

2021-ben a világ 140 állama elfogadott egy globális 15%-os minimum adót a nagy multi cégek számára. Az ötletgazda Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter volt, akit igencsak zavart, hogy az óriások adóparadicsomokba menekíti pénzüket miközben folyamatosan nő az amerikai államadósság a költségvetés permanens hiánya miatt.

13 ezer milliárd dollárt érnek a dollár milliárdosok

Erről beszélt  az EU Tax Observatory igazgatója San Pauloban, ahol elmondta:

”egyelőre még csak beszélgetünk arról, hogy miképp lehetne megadóztatni a szupergazdagokat.”

Gabriel Zucman hangsúlyozta, hogy a globális társasági adó ötlete már évtizedekkel ezelőtt feimerült, de ahhoz, hogy meg is valósuljon az kellett, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felvállalja az ügyet, és még így sem ment könnyen.

“Mi úgy gondoljuk, hogyha meg lehet adóztatni globálisan a multinacionális cégeket, akkor meg lehet ugyanezt csinálni a szupergazdagokkal is. Jelenleg ebben az ügyben az égvilágon kívül semmi sem történik, de hát ez még csak a beszélgetés kezdete. Nyilvánvaló, hogy évekre lenne szükség ahhoz, hogy létrejöhessen egy globális adórendszer a szupergazdagok számára” – hangsúlyozta Gabriel Zucman, aki elmondta, hogy a szupergazdagok jelenleg 0-05%-os jövedelemadót fizetnek, ezt akarják 2%-ra emelni.

A G20 alkalmas fórum ennek a problémának a megvitatására hiszen a szupergazdagok négyötöde ezekben az országokban él az Oxfam kimutatása szerint. Az Oxfam adó ügyekkel foglalkozó főnöke szerint

“történelmi esemény, hogy a G20 a napirendjére tűzte a szupergazdagok megadóztatását.”

Susana Ruiz szerint ez a globális áttörés kezdete lehet.

Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter sürgette kollégáit, hogy “vegyék rá a szupergazdagokat arra, hogy óriási vagyonukkal arányosan adózzanak.”

A brazil pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy

“jelenleg fenntarthatatlan helyzet jött létre, mert a világ leggazdagabb 1%-a a pénzügyi vagyon 43%-ával rendelkezik.”

Nagy Britannia egyáltalán nem akarja követni ezt a trendet: az ellenzéki Munkáspárt, amelynek jó esélye van a választások megnyerésére máris közölte, hogy nem kívánja az adókat emelni – írja a londoni Guardian.

Az USA-ban Donald Trump újra pályázik a Fehér Házba. Ha bekerül, akkor lőttek a globális szupergazdag adónak.

Az ötletgazda így nyilatkozott San Pauloban az esélyekről: ”egy nap arra ébredünk majd, hogy a hírekben közlik: a G20 államok megállapodtak a szupergazdagok globális adóztatásáról. Ebben biztos vagyok, azt viszont nem tudom, hogy ez a nap mikor jön el? Egy, öt vagy épp tíz-húsz év múlva” – mondta a Reutersnek San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek értekezletén Gabriel Zucman, az EU Tax Observatory igazgatója.

Kína 5%-os növekedést tervez,de…

Li Csiang miniszterelnök előterjesztette a 2024-es tervet a nemzetgyűlés előtt Pekingben, ahol tisztában vannak azzal, hogy a nehéz külső és belső helyzetben komoly ösztönzés kellene az 5%-os növekedése eléréséhez, de a kormány mégsem vág ebbe bele, mert nagyon óvatos. Tavaly ugyancsak 5%-os növekedést terveztek, és a hivatalos statisztika ki is mutatott 5,2%-ot, de külföldön sokan kételkednek ennek hitelességében.

Pekingben a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, és a vezetők nem is nagyon titkolták, hogy többféle statisztika készül: egy nekik, egy másik pedig a külvilág számára.

Mekkora a kínai költségvetés hiánya? Idén ahogy tavaly is 3%-os deficittel számolnak Pekingben. Tavaly végülis 3,8%-ot hoztak ki, mert jelentős hitelfelvétel történt, és ezt idén sem zárják ki a kínai fővárosban. Ahol kettős problémával szembesülnek: az export egyre inkább akadályokba ütközik miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék kapcsolataikat a világ második legnagyobb gazdaságával. Emiatt tavaly már Mexikó vált az USA első számú kereskedelmi partnerévé noha húsz évig Kína volt a legfontosabb. Peking a külkereskedelem gondjai miatt a hazai piacban bízott, de csalódnia kellett: az 1,4 milliárd lakosú ország belső kereslete is gyengélkedik, az emberek inkább megtakarítanak.

“Kína ellenállt a külső nyomásnak és elviselte a hazai gondokat“

Így érvelt Li Csiang miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt.

“Sok pozitív ötlet volt a kormányfő beszédében, de kevés konkrét javaslat arra, hogy mitől is növekedne Kína?” – fejezte ki kétségeit az Asia Society Kína kutató központjának szakértője. Neil Thomas , aki a New York Timesnak nyilatkozott, arra utalt, hogy a tavalyi 5%-os növekedés, melynek mértékét sokan kétségesnek tartják, úgy jöhetett létre, hogy a bázis a 2022-es év még Covid elzárások által sújtott volt. A mostani 2023-as bázis magasabb, ezért innen ugyancsak nehéz lesz 5%-ot produkálni.

Tudják ezt Pekingben is, ahol a dinamikus ágazatokra akarnak koncentrálni: elektromos járművek, zöld energia, mesterséges intelligencia. A China Daily szerint

Kína tavaly 1,77 millió elektromos járművet exportált, ez évi 67,1% -os növekedést jelent.

Peking nem is titkolja, hogy domináns szerepre törekszik az elektromos járművek terén a világgazdaságban. A napelemek terén ezt már Kína régen elérte: 16 éve vezető szerepet tölt be a világgazdaságban.

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína lemaradt az Egyesült Államok mögött, mely minden eszközzel akadályozza Peking felzárkózását. Kína együttműködést ajánl, de Pekingben tisztában vannak azzal, hogy akárki lesz az USA elnöke, nemzetbiztonsági okból nem fogja engedélyezni az együttműködést a mesterséges intelligencia terén Kínával.

231 milliárd dolláros katonai költségvetés

Amióta az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, Pekingben dinamikusan nőnek a katonai kiadások. Teng Hsziao-ping idejében ezeket visszafogták, mert a Szovjetunió példáján látták, hogy a hadigazdaság fejlesztése nem a felzárkózás útja. Ebben az időszakban az USA katonai költségvetésnek csak a 10%-át tette ki a kínai, de ma már nem ez a helyzet: 231 milliárd dollárt szánnak katonai célra idén Kínában, és ez már összehasonlítható az USA hadi kiadásaival: 886 milliárd dollár. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtése az Egyesült Államoknak sem megy könnyen, ezért is buzdítja Washington NATO szövetségeseit arra, hogy teljesítsék a 2%-os GDP normát.

Kínában a pénzügyi piacot alapvetően meghatározza az ingatlan szektor válsága:

az ország legnagyobb cége az Evergrande látványosan csődbe ment, és a többi ingatlanóriás sem áll sokkal jobban.

Februárban az ingatlan eladások 60%-kal csökkentek Kínában az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az 1,4 milliárd lakosú országban az ingatlan piac szívta fel a megtakarításokat, ennek következtében legkevesebb 50 millió lakás áll üresen. Olyan hitelpiramisok alakultak ki, melyek nemcsak a kínai, de a globális pénzügyi rendszert is megingathatják.

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a kínai vezetés úgy határozott: a miniszterelnök nem áll a sajtó elé a nagy nemzetgyűlési beszéd után pedig az elmúlt 30 évben ezt mindig megtette, de hát azok sikeresebb évek voltak.

Putyin olcsó földgázára alaposan ráfizettünk

564 milliárd forinttal drágábban vette a földgázt Oroszországtól mintha azt a tőzsdei áron vásárolta volna az elmúlt két évben. Magyarország 2021-ben kötött 15 éves hosszútávú földgáz szállítási egyezményt Oroszországgal. Ez akkor még jó ötletnek látszott hiszen még csak épp elkezdődött a globális energiaválság, és Vlagyimir Putyin azt ígérte: jóval olcsóbban kapjuk meg az orosz földgázt mint ahogy azt a tőzsdei ár alapján máshonnan szállítanák Magyarországra.

Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24- az egekbe emelkedett a földgáz ára. Ez nagyon jól jött Oroszországnak és az Egyesült Államoknak, mert ez a két állam volt Európa fő szállítója, és egyben egymás vetélytársa is a piacon. Putyin agresszióját követően az Európai Unió bojkottálni kezdte az orosz földgázt, de Magyarország nem követte a példát, és kitartott a 15 éves orosz egyezmény mellett. Erre jócskán ráfizettünk: a Népszava a statisztikai hivatal adatai alapján pontosan kiszámolta, hogy 564 milliárd forint a ráfizetés.

A rezsicsökkentés árait a magyar kormány mindenképp fenn akarja tartani, mert politikai szempontból ez a hatalom népszerűségének egyik záloga. Ezért több ezer milliárdot fordít arra, hogy a drága orosz földgáz árait alacsonyan tartsa. Persze azért a magyar kormány más módszert is talált: hat-hétszeresére emelte az árat az olyan fogyasztók esetében, akik túllépték az elég alacsonyan kijelölt felső határt.

Orbán: gyakran neveznek Putyin kutyájának

A magyar miniszterelnök Antalyaban vesz részt egy nemzetközi biztonságpolitikai fórumon Erdogan török elnök meghívására. Magyarország mellett Törökország az a NATO tagállam, amelynek önálló álláspontja van az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és továbbra is jó kapcsolatot ápolnak Putyinnal Oroszország Ukrajna elleni agressziója után is – 2022 február 24.

“Akik Putyin kutyájának van trójai falónak neveznek, azoknak pszichiátriai kezelést javasolnék”

– jelentette ki Orbán Viktor. Aki annak idején szívesen nevezte Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőt Putyin ölebének.

Most Orbán így indokolta meg önálló álláspontját Ukrajna ügyében: ”Ha valaki azt gondolja, hogy az idő az ukránoknak és a Nyugatnak dolgozik, akkor van értelme folytatni. Ha valaki azt gondolja, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és a háború folytatása Oroszország sikerét hozza majd, akkor jobb most abbahagyni. Ezért állunk mi magyarok teljes mellszélességgel a béke oldalán” – mondta Orbán Viktor. Aki Törökországban azt is megemlítette, hogy jövő héten Floridában találkozik Donald Trumppal, az USA ex elnökével, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba.

2,5 milliárd dolláros kínai napelem beruházás Magyarországon

Míg az Orbán kormány a levegőbe beszél, a pragmatikus kínai cégek a saját kezükbe veszik az energiaellátás megszervezését.

A Vsquare értesülései szerint a CATL, a BYD és a többi kínai cég, amely nagy beruházásokat hajt végre Magyarországon rájött arra, hogy a magyar kormány képtelen lesz annyi energiát biztosítani, amely számukra elegendő lenne. Ezért óriási napelem beruházásba fognak Magyarországon.

Mit vettek észre a kínaiak? Azt, hogy Paks 2 csak jóval később adhat áramot mint ahogy azt az Orbán kormány állítja. A magyar-orosz szerződésben még a 2030-as átadási dátum szerepel, de a szakértők szerint ennek az égvilágon semmiféle realitása sincsen. Az Orbán kormány manapság a 2032-es dátumot emlegeti Paks 2 kapcsán, de ebben is sokan kételkednek. Szijjártó Péter külügyminiszter kapta meg Paks 2 felügyeletét, és ő jelezte, hogy még márciusban Magyarországra látogathat a Roszatom elnök – vezérigazgatója. Lehet véletlen is, hogy Paks 2 előző miniszterét, Süli Jánost korrupcióval gyanúsítja az Integritási hivatal, de az sem kizárt, hogy belőle akarnak bűnbakot csinálni Paks 2 várható késése miatt. A kínai cégeknek azonban nem bűnbakra hanem energiára van szükségük, ezért vágnak bele a nagy napelem beruházásba Magyarországon.

Orbán is utalt erre évértékelő beszédében

“A naperőmű fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként megbokrosodott lóra emlékeztet” – mondta a miniszterelnök, aki elmondta, hogy

“a mi tervünk az, hogy meghosszabbítjuk Paks 1 működését, és felépítjük Paks 2-őt.”

Február elsején a beépített naperőmű kapacitás meghaladta az 5700 megawattot, ez majdnem a háromszorosa Paks 1 kapacitásának.

Ami Paks 2 elkészülését illeti: a Portfolio szerint ez valószínűleg csak 2035-től, de lehet, hogy csak 2037-től ad áramot.

“Az energiafogyasztás 15%-át már napelemekkel állítjuk elő“

– büszkélkedett a miniszterelnök, aki a szükségből csinált erényt. A kínaiak épp azt akarják kihasználni, hogy olcsó hazai 50 kilowattóra teljesítményű vagy még nagyobb napelem erőművekkel állítsanak elő áramot Magyarországon elsősorban a saját gyáraik számára.

Mindez persze szükségessé teszi az energia hálózat korszerűsítését, amely óriási pénzeket igényel. Kérdés, hogy a kínaiak tervezett 2,5 milliárd dolláros napelem beruházása hozzájárulást jelent-e ehhez is, mert hogyha a magyar államnak kell ezt egyedül megvalósítania, akkor ugyancsak mélyen a zsebébe kellene nyúlnia Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az utóbbi időkben – az uniós pénzek be nem érkezése és a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt – azt kell, hogy tapasztalja: a nagy zseb üres. Ingyen pedig csak a halál jön…

Hogy pénzeli propaganda gépezetét Putyin elnök?

Az Ukrajna elleni orosz agresszió – 2022 február 24 óta árad a pénz a propaganda gépezetbe, amely most turbó fokozatba kapcsolt hiszen Putyin márciusban újraválasztás elé néz két évvel egy olyan háború után, melynek az ára magas, az eredménye viszont csekély. Egy Észtországban működő portál megszerezte a Kreml propaganda gépezetének pénzügyi hátteréről szóló dokumentumokat.

1,1 milliárd euró értékű rubelt fordít Putyin propagandára, hogy megőrizze népszerűségét Oroszországban, ahonnan a háború ellenzői tömegesen menekülnek külföldre. Az Észtországban működő Delfi portál szerint Putyin valóságos propaganda háborút vív külföldön és belföldön egyaránt. A Vsquare szerint a Kreml közvetlenül 631 millió euró értékű fordít Putyin újraválasztásának propagandájára, melyben a médián kívül benne vannak a filmek és a könyvek is. A Vsquare kiemeli, hogy Moszkva különösen nagy figyelmet szentel “az új területeknek” vagyis a megszállt ukrajnai tartományoknak. Ezen a területen többszáz millió eurót költenek arra, hogy a lakosságot megnyerjék Oroszország ügyének.

A kampány sémája nagyon is ismerős:

”a filmstúdiók ugyanolyan ukázokat kapnak mint a harmincas években”

– nyilatkozta a London School of Economics Oroszország szakértője. Jeff Hawn a Hays kódra utal, amely évtizedekre meghatározta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, és Sztálin idejében hasonló módszert követtek a Szovjetunióban is, ezt újítja most fel Putyin. Lenin még azt írta, hogy minden művészet közül számunkra a legfontosabb a film, de Putyin már rájött arra, hogy korunkban ez az internet. Épp ezért a legnagyobb pénzt az Internet fejlesztési intézet kapja, amely meghatározó szerepet játszik a mai orosz propagandában. 2023 január elseje óta ez az intézet több mint 400 millió eurót kapott.

2015-ben jött létre ez az intézet, hogy “összehangolja az internetes cégek és a kormányzat munkáját.”

A Medúza portál ezzel kapcsolatban azt írta, hogy új ukázt kapott az intézet 2017-ben amikor Putyin kiadta a jelszót: meg kell nyernünk a fiatalokat! Aztán az Ukrajna elleni agresszió után a fő feladat “a különleges hadművelet “ népszerűsítése lett. Hogy akarják ezt megoldani? Úgy ahogy azt Putyin a Tucker Carlson interjúban megmutatta: orosz nacionalista történelemszemléletet sugallnak éppúgy mint a cárok idejében. Sztálin is felértékelődött hiszen soha akkora nem volt Moszkva birodalma mint az ő idejében.

“Putyin rendszere minden erővel ezt az orosz nacionalista narratívát nyomja” – nyilatkozta a France 24 hír portálnak Vlad Sztrukov, aki jelenleg a Leedsi Egyetemen tanítja az orosz film történetét.

Az Internet Fejlesztési Intézet elsősorban internetes tartalmakat gyárt nacionalista szellemben, de finanszíroz filmeket és zenei fesztiválokat is.

Putyin azért költ ennyit a propagandára az elnökválasztás előtt, mert rájött, hogy enélkül aligha tud megfelelő eredményt produkálni. Már az utóbbi időszak választásait is csak csalással sikerült megnyernie, és akkor még nem volt háború, amelynek egyre több az áldozata miközben a sikere nem szembeötlő.

Az Oroszország szakértők úgy vélik, hogy a nagy propaganda kampánnyal Putyin mérsékelni szeretné a választási csalás mértékét.

Putyin távolról sem oly magabiztos mint ahogy mutatja

A Prigozsin lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök pozíciója egyáltalán nem olyan sziklaszilárd mint ahogy azt Oroszország mutatni akarja.

Putyin elég hosszú időre eltűnt, és senki sem sietett kiállni mellette. A titkosszolgálat azután eltette láb alól Prigozsint, aki megszervezte Putyin magán hadseregét, amely azután fellázadt az elnök ellen.

A választási hatóságok megakadályozták annak a jelöltnek az indulását, aki kiállt a béke mellett Ukrajnában. A börtönben meggyilkolták Navalnijt, akinek szervezete egykor leleplezte Putyin palota komplexumát, melyet több mint százmillió néző láthatott világszerte.

“Putyin a propaganda kampánnyal azt szeretné elérni, hogy olyan sokan szavazzanak rá, ami elég ahhoz, hogy meggyőzze az orosz elitet: ő pótolhatatlan” – hangsúlyozza Jeff Hawn, a London School of Economics Oroszország szakértője. Arra is rámutatott, hogy eddig

“olyan Putyint akartak eladni az orosz népnek, aki nem követ ideológiát hanem pragmatikus. Ez az ukrajnai háborúval megváltozott, most már Putyin a “dekadens Nyugat” életerős alternatívája lett. Mára már Putyin “az orosz értékeket” védelmező bajnokká vált.”

Putyin problémája az, hogy nem ellenőrzi a nyilvánosságot annyira mint Hszi Csin-ping Kínában, ahol a nagy tűzfal az internetet is kontrollálni próbálja. Arra is rá kellett jönnie Putyinnak, hogy az állami propaganda az interneten nem nagyon jön át, ezért finanszíroz az orosz állam olyan intézményeket, melyek magánvállalkozásnak tűnhetnek. Ez a hibrid rendszer az, melyet Putyin üzemeltet, de a hatalmas összeg, melyet a propagandára költ, jól mutatja: az orosz elnök fél nem is annyira a Nyugattól hanem saját népétől és saját elitjétől, mely őt teszi felelőssé a megnyerhetetlen háborúért Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK