Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Martonyi 80

Polonius
-
0
Martonyi 80

A pragmatikus diplomata 1998 és 2002 majd pedig 2010 és 2014 között állt a külügyminisztérium élén. Ő volt Orbán Viktor mentora a külpolitikában amikor a fiatal Fidesz vezér felkészült a miniszterelnöki szereplésre 1994 és 1998 között.

Martonyi János írta alá az okmányt a NATO tagságról 1999-ben. A legendás diplomata az USA legnagyobb ügyvédi közösségének egyik partnere, aki tegező viszonyban áll Christine Lagarde-dal, akinek karrierje onnan indult. Aztán Christine Lagarde az IMF vezérigazgatója lett, most pedig az Európai Központi Bank elnökasszonya. Franciaország is nagyra értékeli Martonyi Jánost, 2000-ben Hubert Védrine külügyminiszter a becsületrenddel tüntette ki az akkori magyar külügyminisztert. Hubert Védrine most Budapestre is ellátogatott, hogy részt vegyen a nyolcvanadik születésnap ünnepségein. Egyúttal bemutatta nálunk is új könyvét, mely a Diplomaták címet viseli. Védrine jól ismeri Emmanuel Macron francia elnököt, aki nemrég azzal keltett feltűnést, hogy nem zárta ki NATO csapatok küldését Ukrajnába. Komolyan gondolja ezt Macron elnök?

Közvetítéssel befagyaszthatják az ukrajnai konfliktust

London Speaker Bureau

“Macron elnök elektrosokkot akart, mert úgy véli, hogy sokan alábecsülik a helyzet súlyosságát. Az államfő érzékeli az ukrán hadsereg gyengülését és jelezni akarta: ha az európaiak nem szedik össze jobban magukat, és nem segítik hatékonyabban  Ukrajnát, akkor Oroszország győzhet. Ezért tett erős, provokatív állítást, és részben el is érte a célját” – mondta Védrine ex külügyminiszter a valasz.hu portálnak.

Miért nem lehet tárgyalással lezárni az ukrajnai háborút?

“Ukrajna túlságosan is sokat szenvedett. Olyan sok polgára halt meg, az oroszok olyan nagy károkat okoztak, hogy a kijevi vezetés nem vállalhatja a tárgyalásokat”

– állítja Hubert Védrine.

Mannerheim marsall, Finnország vezetője vállalta a tárgyalást, és megmentette hazáját miután Finnország hősies harc után elveszítette a háborút az orosz túlerővel szemben. Finnország jelentős területeket veszített 1940-ben, de ma a világ legboldogabb országának számít a globális vetélkedésben.

Mi lehet a megoldás?

“A konfliktus befagyása a legreálisabb. Ez olyan közvetítőkkel jöhet létre mint például Törökország, India, Kína vagy Brazília”

– jelentette ki Védrine ex külügyminiszter.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelenleg épp Pekingben tárgyal. Ő is szerepel a Diplomaták című könyvben. Miért?

“Nem azokat válogattam be a könyvbe, akiket szeretünk hanem, akik számítanak. Szergej Lavrov húsz éve Oroszország külügyminisztere. Képviseli a putyini hatalmat, melyet muszáj megértenünk. Mi Nyugaton gyakran manicheusok vagyunk: csak fekete – fehérben gondolkodunk. Persze mindig mi vagyunk a fehérek.

Hasznosabb az ítélkezés előtt megismerni tárgyaló partnereinket, a barátokat éppúgy mint ellenségeinket”

– hangsúlyozta Hubert Védrine egykori francia külügyminiszter, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott.

Lengyel-ukrán kamionos ellentét

Polonius
-
0
Lengyel-ukrán kamionos ellentét

Brüsszel szeretné meghosszabbítani az ukrán és moldovai kamionosok lehetőségét az engedély nélküli  belépésre az uniós piacra, de néhány tagállam ezt kifogásolja. Emiatt harc lehet – írja az általában jólértesült brüsszeli Politico.

Az ukrán kamionosok akadálytalanul léphetnek be az Európai Unió területére, de itt nem vállalhatnak fuvart. Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában viszont azt állítják a kamionos vállalkozók, hogy az ukrán vetélytársak nem tartják be a szabályt: áraikkal alámennek az uniós elvárásoknak miközben vígan vállalnak fuvarozást az unión belül is. Emiatt több tiltakozó akció is volt a határokon.

“Kezdetben az volt az elképzelés, hogy segítsük Ukrajnát abban, hogy olcsón eljuttathassa áruit az uniós piacokra, de az új szabályok már nem erre mutatnak. Az történik, hogy az ukrán kamionosok fuvarozást vállalnak az Európai Unión belül méghozzá olyan alacsony árakon, melyeket mi már nem tudunk kigazdálkodni” – panaszkodik a lengyel kamionos szövetség elnöke. Jan Buczek emlékeztet arra, hogy eredetileg 2022 júniusában azért írta alá az egyezményt Brüsszel az ukrán kamionosokkal, hogy segítse a háborúban álló országot, melynek a kikötőit az orosz haditengerészet lezárta a Fekete tengeren. Az egyezmény június végén jár le, és Brüsszel azt szeretné, hogyha legalább 2025 végéig meghosszabbítanák.

“Ezzel a javaslattal néhány keleti uniós tagállamnak vannak problémái, de a nagy többség támogatja a hosszabbítást”

– nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó brüsszeli hivatalnok. Jelenleg a Tanácsnak kellene megadnia a felhatalmazást a brüsszeli bizottságnak a hosszabbításhoz. Kérdés, hogy az érintett tagállamok – köztük Magyarország – fellépnek-e ebben az ügyben?

A brüsszeli bizottság néhány kiegészítést beleírt a meghosszabbításra váró egyezménybe, hogy leszerelje a várható tiltakozást. A csalások ellen ezentúl ki kellene tölteni egy dokumentumot a határátkelő helyeken, illetve fel is lehet függeszteni az egyezmény hatályát, ha valamilyen nagy zavar keletkezik.

Kemény érdekellentét Varsó és Kijev között

Mit mond Szlovákia?

“Mi kezdettől fogva támogatjuk Ukrajnát az agresszió elleni harcban. A kamionos egyezmény végrehajtása során kiderült, hogy mind a szlovák vállalkozók mind pedig az ellenőrző hatóság problémákba ütközött, mert nem megfelelő az ellenőrzés”

– fogalmazta meg Pozsony álláspontját Szlovákia uniós képviseletének szóvivője, aki azt sürgeti, hogy az egyezmény kerek – perec mondja ki: ukrán kamionosok nem vállalhatnak fuvart az Európai Unión belül, ha a célország nem Ukrajna.

Mit mond az európai szakszervezet?

“Fontos, hogy fenntartsuk a szolidaritás útjait, de a kamionos szektor rendkívüli mértékben diszfunkcionális. Ukrajna számára létfontosságú a kamionos szállítás, mely ugyanakkor gondot okoz egy ágazatnak, mely amúgyis nehéz helyzetbe jutott“ – fogalmaz az európai közlekedési szakszervezet.

Lengyelországban a kamionosok egyáltalán nem bíznak az új egyezményben sem, ezért azt követelik, hogy álljon helyre a régi, háború előtti állapot amikor minden kamionnak engedélyt kellett kérnie az Európai Unió határán a fuvarozáshoz.

“Vagy visszatérünk az engedélyezési rendszerhez vagy meghalunk a piacon, mert az ukrán konkurencia annyira lenyomja az árakat” – hangsúlyozza a lengyel kamionos szövetség elnöke. Aki hozzáteszi:

“jelenleg az a helyzet, hogy szinte naponta mennek csődbe kamionos cégek Lengyelországban.”

Orbán menekülő útja – Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere külföldön is terjeszkedik

Polonius
-
0
Orbán menekülő útja – Mészáros Lőrinc, Magyarország leggazdagabb embere külföldön is terjeszkedik

2014-ben még “csak” 7,7 milliárd forintra becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát. Ekkor szakított Simicska Lajos Orbán Viktorral, ma Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, vagyonát 591 milliárd forintra becsülik. Ez dollárban is több mint egymilliárd.

A globális gazdaságban ez csekélység: a világ leggazdagabb embere, a francia Bernard Arnault túl jár a 200 milliárd dolláron, de Magyarországon, ahol a lakosság több mint kétharmada a havi ezer eurós európai szegénységi küszöb alatt él, kissé soknak tűnik. Lázár János miniszter szerint

“egyre több Mészáros Lőrincre lenne szükség.”

Nem biztos, hogy a magyar közvélemény egyetért ezzel, pont az ellenkezőjét állítja  az Unióa és a magyar ellenzék beleértve Magyar Péternek is, aki úgy vonta meg a nemzeti együttműködés rendszerének eddigi mérlegét, hogy

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált!”

Orbán menekülő útja: a külföldi beruházások

Tiborcz István Belgrádban nyomul az ingatlan piacon, a miniszterelnök veje nem véletlenül választotta Szerbia fővárosát: ha szorul a kapca, akkor Orbán Viktor ide menekülhet hiszen Vucsics elnök régi jóbarát. Mészáros Lőrinc most arról nyilatkozott, hogy “a szállodaiparban már vannak érdekeltségeink Horvátország és Montenegro mellett Ausztriában is. Megyünk tovább: Rijeka mellett ötcsillagos szállodát építünk, melyet 20 évig a Marriot üzemeltet majd.”

Majd később:

”elsősorban Európában terjeszkedünk, de Észak Afrikában Líbiában, és a Közel Keleten Omanban is vannak érdekeltségeink.”

Tegyük hozzá, hogy Budapesten épül az Emírségek által finanszírozott “európai Dubaj”, melyet persze a magyar állam is nagyvonalúan támogat.

Augusztus huszadikán, a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén a karmelita kolostorban Orbán Viktor fogadta a katari emírt, aki a Hamász iszlamista terrorista csoport fő támogatója volt.

Mészáros Lőrincnek is feltűnt, hogy a világon igencsak kevés olyan cégcsoport van, amely szinte mindennel foglalkozik. “Európában csak Törökországban találtam ilyen cégcsoportokat” – mondta Magyarország leggazdagabb embere. Nem véletlen a török párhuzam : Erdogan is a nemzeti tőke támogatására építette rendszerét, amely most megingott, mert az infláció megrendítette a társadalmi bázisát, a vallásos vidéki társadalmat és a nagyvárosi szegényeket, akiknek drámai mértékben romlott az életszínvonaluk.

Mészáros Magyarország legnagyobb agrár vállalkozója

Miért volt oly magas az élelmiszerinfláció Magyarországon?

– ezt véletlenül sem tudakolta az Index Mészáros Lőrinctől, aki a legnagyobb földbirtokos Magyarországon.

Orbán Viktor alteregója 65 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon, ezzel ő az új Esterházy herceg, aki 1945 előtt a legnagyobb földbirtokos volt. Igaz, hogy Esterházy herceg nem kapott támogatást az Európai Uniótól, melyet Orbán Viktor oly elszántan bírál. Főként amiatt, mert számonkéri rajta az eurómilliárdokat, melyeket nem elsősorban a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek szántak. Mészáros Lőrinc ugyan azt nyilatkozta az Indexnek, hogy az ő vállalkozásai teljesen transzparensek, de hogyha ez így van, akkor nem egészen érthető, hogy Orbán Viktor miért óvakodik attól, hogy Magyarország az Európai Ügyészség ellenőrzése alá kerüljön? Talán az motiválja a miniszterelnököt, hogy a Transparency International az Európai Unió legkorruptabb államának nyilvánította Magyarországot.

Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Polonius
-
0
Ukrajna vereséget szenved, ha nem kapja meg az USA támogatást

Kínos igazságról beszélt vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki azt fejtegette, hogy a több mint két éve harcoló Ukrajna vereséget szenvedhet a nála sokkal erősebb Oroszországtól amennyiben hamarosan nem kapja meg azt a 60 milliárd dolláros amerikai támogatást, melyet Biden elnök szívesen átutalna a kijevi kormánynak, de Trump republikánus barátai ezt megakadályozzák. Mire hivatkoznak a republikánusok?

A háború megnyerhetetlen Ukrajnában. “Miért finanszírozzunk egy megnyerhetetlen háborút?” – kérdi Donald Trump, aki rámutat arra, hogy a demokraták már jóval Putyin ukrajnai agressziója előtt – 2022 február 24 – az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánították Oroszországot Kínával együtt. Felrúgták ezzel a republikánusok kedvenc külpolitikai gondolatát: ne kerüljünk szembe egyszerre Oroszországgal és Kínával! A republikánus Kissinger ezért hozta össze Nixon elnököt Mao Ce-tunggal 1972-ben Pekingben. A 100 éves Kissinger még tavaly is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyreállítani a mélypontra jutott amerikai-kínai kapcsolatot.

Jelenleg Pekingben tárgyal Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy valamiféle modus vivendit teremtsen a világ két legnagyobb gazdasági hatalma között.

Lavrov orosz külügyminiszter is Pekingbe készül miután többször is úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alkalmas kezdet lehet az ukrajnai helyzet rendezésére.

Miért nem lehet Putyinnal tárgyalni?

Donald Trump azt ígéri, hogy vígan megállapodna Putyin elnökkel Ukrajna feje fölött hogyha újra a Fehér Ház lakója lenne. Zelenszkij elnök épp Washingtonban jelentette ki, hogy “Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna Putyinnal a fejünk felett, de ezzel mi nem értenénk egyet.”

A NATO főtitkára 100 milliárd eurós ukrajnai támogatási alapot szeretne létrehozni, de kevés tagállam szeretne ebbe befizetni. A tartózkodást látva Stoltenberg NATO főtitkár úgy fogalmazott, hogy

“Ukrajnát erős tárgyalási pozícióba kell hozni Oroszországgal szemben. Azután az ukrán kormányzaton múlik , hogy a tárgyalások során mit fogad el és mit nem.”

Ez finom figyelmeztetés arra, hogy nem lehet fenntartani azt az elvet, melyet Zelenszkij elnök és a NATO jelenleg hangsúlyoz:

”Csakis akkor tárgyalunk, ha minden orosz katona elhagyta Ukrajna 1991-es határait!”

Az ukrán hadsereg ugyanis nem képes az oroszok teljes kiszorítására még akkor sem, ha megkapja a nyugati támogatásokat. Ha pedig nem kapja meg, akkor el is veszítheti a háborút – ahogy erre Zelenszkij elnök vasárnap rámutatott.

Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

Polonius
-
0
Putyin nagy ugrása avagy álmodik a nyomor

Az orosz elnök utasította a gazdasági vezetőket: érjék el, hogy Oroszország a világ negyedik legerősebb gazdasága legyen! Az ukrajnai háború kellős közepén egy ilyen nagy ugrás fantasztikus teljesítmény lenne, de a TASZSZ hírügynökség szerint a gazdasági vezetőknek jelentést kell tenniük 2025. március 31-ig az elért eredményről.

GDP tekintetében Oroszország jelenleg a 12-ik a világon, innen egy éven belül elérni a negyedik helyre, ahol jelenleg Japán tanyázik – az első az USA, a második Kína, a harmadik pedig Németország – józan ésszel elképzelhetetlen. Putyin nem így számol hanem vásárlóerő paritáson, és ebben a tekintetben Oroszország jobban áll: a CIA factbook szerint a hatodik. Előtte India áll, amely jelenleg a világ legdinamikusabban növekvő nagyhatalma: tavaly több mint 7%-kal nőtt a GDP.

Nem is őket akarja megelőzni Putyin hanem Németországot és Japánt. Németország gazdasága stagnál, az ukrajnai háborúnak ők is a vesztesei közé tartoznak, mert az olcsó orosz energiára és nyersanyagokra alapozták az üzleti modelljüket, mely immár részben versenyképtelenné vált a globális piacon. Japán is minimális növekedést produkál, az orosz gazdaság viszont dinamikusan nő – legalábbis a Putyin hű statisztikai hivatal szerint. Oroszországban a statisztika mindig is hatalomfüggő volt, de az ukrajnai háború megszüntethette az orosz állam apparátus minden gátlását. Még nagyobb baj, hogy Putyin sikerszámai a hadigazdasághoz kötődnek.

Az orosz gazdaság immár teljesen visszaállt a régi szovjet modellre, melyben a háborús készülődés abszolút prioritást élvezett, a lakosság pedig kenyérért állt sorba még Gorbacsov idejében is. Putyin kezdetben lényegesen emelte az életszínvonalat, és ezzel megalapozta népszerűségét uralkodása első időszakában. Ezen fellelkesülve Putyin megkérte a Goldman Sachs szakértőit: dolgozzanak ki tervet a hatalmas ország modernizálására! Legyen Oroszország modern gazdaság, ne csak energiát és nyersanyagokat exportáljon! – kérte Putyin az amerikai tervezőket. Elő is álltak a tervvel, melyet az orosz elnök sajnálkozva elutasított. Meg is mondta, hogy miért:

”Az én támogatóim  a szilovikok: a fegyveres erők és a titkosszolgálat tábornokai. Ma mi diktálunk. Ha az önök terve megvalósul, akkor az üzletemberek döntenének, nekünk meg maradna az állam működtetése.”

A nagy reformból nem lett semmi, Putyin belekezdett a nagy ország növelő hadműveletbe: először jött Georgia, azután a Krím végül pedig Ukrajna 2022 februárjában.

Minimális területi nyereség – maximális anyagi veszteség

Oroszország több száz milliárd dollárt veszített a szankciók miatt, és ezek egyre hatékonyabban akadályozzák az orosz gazdaság működését. Nagy Péter cár nem véletlenül építette új fővárosát a nyugati határ szélére: Európát akarta importálni. Putyin szülővárosa immár egy zsákutca vége. Fejlődés helyett marad a stagnálás, Oroszország eltékozolja a jövőjét. Ráadásul Putyinnak előbb vagy utóbb hozzá kell nyúlnia az életszínvonalhoz, amely uralmának alapját jelenti. Moszkvában sem hihetik, hogy az idő nekik dolgozik, legfeljebb abban bízhatnak, hogy az ukránok még rosszabban állnak mint ők.

Lavrov: “patthelyzet van”

Az orosz külügyminiszter az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elismerte, hogy “patthelyzet van, de ezt nem mi alakítottuk ki”. Hát akkor kicsoda? – kérdezhetnénk, ha nem tudnánk, hogy Lavrov külügyminiszter nem helyeselte az ukrajnai “különleges hadműveletet”. Putyin a biztonság kedvéért őt meg sem kérdezte a döntéshozatal előtt, mert az “a szilovikok” ügye volt.

Lavrov persze beállt a sorba, de újra elmesélte, hogy “elhittük Zelenszkijnek azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség, de 2022 áprilisában meghiúsultak ezek a tárgyalások. Isztambulba az ukránok elhozták a megállapodás fő téziseit, ezekbe mi beleegyeztünk. Ezt a megállapodást alá is írtuk. David Arahamija, az ukrán küldöttség vezetője később egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök “megtiltotta” Ukrajnának a megállapodás elfogadását” – mondta Szergej Lavrov.

Az ukránok ezt cáfolták, Schröder német ex kancellár, aki Putyintól csinos fizetést húz, megerősítette az orosz verziót.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Biden elnök “véletlenül” elszólta magát:

”célunk Putyin megbuktatása”.

Később ezt visszavonta, de tárgyalni az USA nem hajlandó az ukrajnai háború lezárásáról. Moszkva Trumpra vár, aki nem is nagyon titkolja: megegyezne Putyinnal Ukrajna feje fölött.

Ha mégsem jön Trump, akkor Putyin nagy bajba kerülhet hiszen kénytelen lenne hozzányúlni az életszínvonalhoz. Ezt pedig Oroszország népe sohasem bocsátaná meg neki. Könnyen végezhetné úgy mint Nicolae Ceausescu.

A két háború miatt csúcson az olajár

Polonius
-
0
A két háború miatt csúcson az olajár

Háború dúl Ukrajnában és a gázai övezetben, emiatt magas olajár várható az egész év során, mert senki sem látja a konfliktusok végét. Az OPEC+ szerdán úgy döntött, hogy visszafogja a kitermelést a magasabb ár reményében.

89 dollár fölé emelkedett a Brent olaj hordónkénti ára, október óta sosem volt ennyire magasan. Októberben indult meg a Hamász terrortámadása Izrael ellen, nemsokára megkezdődött az izraeli válaszcsapás, melynek azóta sincsen vége. Irán, a világ egyik nagy olajtermelője háborúval fenyegeti Izraelt, amely a forradalmi gárda két tábornokát is megölte Szíriában. A Közel Kelet a világ egyik legnagyobb olaj szállítója, bármilyen konfliktus emeli az nyersanyag árát.

A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint a mostani rekord nem a Közel Kelet miatt következett be elsősorban hanem azért, mert

ukrán drónok eltalálták Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítóját Asztrahanyban.

Ez az olajfinomító 340 ezer hordó olaj feldolgozására képes naponta tehát nagyon jelentős az orosz gazdaság számára. Az oroszok először cáfolták a találat hírét, majd azt közölték: a kár nem jelentős. A benzin és dízel tartalékok továbbra is magas szinten állnak – siettek tudatni Moszkvában, ahol mind nagyobb aggodalmat okoz, hogy az ukránok immár az Oroszország számára létfontosságú olaj és földgáz infrastruktúrát támadják távol a két állam határától. Korábban az orosz hadsereg rombolta Ukrajna infrastruktúráját, hogy gyengítse az ellenállást, de most az ukránok is áttértek erre.

Mi lesz a világ olajellátásával?

Oroszország a világ három legfontosabb olaj termelője közé tartozik Szaúd Arábiával és az Egyesült Államokkal együtt. A háborúban álló állam legfőbb exportbevétele az olajexport, melyet szankciók sújtanak ugyan, de Indián és más országokon keresztül mégiscsak elérik a világpiacot. Ha viszont az ukrán hadseregnek a nyugati technika segítségével sikerülne érzékeny csapást mérnie az orosz olajiparra, akkor gondok jöhetnek a világ olajellátásában – mutatnak rá szakértők. Még az Egyesült Államok is megérezheti a hatást:

”ha tartósan csökken az orosz olaj export, akkor ez az Egyesült Államok olajkészletére is hatással lehet ebben a hónapban sőt azután is”

– nyilatkozta a Reutersnek Jim Ritterbusch, a Ritterbusch és társai cég elnöke.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a levegőben lóg egy iráni válaszcsapás Izraellel szemben.

“Irán támogatja a Hamászt, de eddig közvetlenül nem vett részt a konfliktusban. Ha ez megtörténik, akkor a háború már az egész Közel Keletet érintheti. Ez pedig hatással lehet a globális olaj ellátásra” – mondja Tamás Varga, a PVM olajkereskedője.

“Bár folyik valamiféle diplomáciai aktivitás, de fennáll a veszélye annak, hogy Irán ezúttal közvetlenül is beavatkozik a gázai konfliktusba” – mutat rá Bob Yawger, a Mizuho energia részlegének igazgatója.

Az USA nyersolaj készlete 2,3 millió hordóval csökkent a múlt héten.

Közben a kereslet nő mind Kínában, ahol féléves szünet után indult be az ipar, mind pedig az Egyesült Államokban, ahol másfél év után most először jelentettek dinamikus növekedést a feldolgozó iparban.

Az OPEC+ továbbra is visszafogja a termelést

Szerdán a közel-keleti olajexportőrök és Oroszország valamint néhány más kőolajszállító állam olaj miniszterei úgy döntöttek, hogy a félév végéig fenntartják az olaj kitermelés visszafogását noha a Brent hordónkénti ára immár alulról súrolja a 90 dollárt – jelentette a Bloomberg.

A tanácskozás után Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, az orosz olajipar vezetője közölte: betartják az OPEC+ döntését az olaj kitermelés visszafogásáról. Oroszország a múlt hónapban tudatta a világgal: a második félév során további 471 ezer hordóval csökkenti olajkitermelését. Oroszországnak ugyan a háború miatt óriási szüksége van az olaj export bevételekre, de Moszkvában úgy gondolják, hogy a magasabb árakkal kompenzálni tudják a mennyiségi veszteséget.

Novak miniszterelnök-helyettes megerősítette a Reuters korábbi becslését, mely szerint júniusban napi 9 millió hordó lesz az orosz olajtermelés, amely februárban még 9,5 millió hordó volt.

A magyar nyugdíjas korán hal meg, és még korábban szegényedik el

Polonius
-
0
A magyar nyugdíjas korán hal meg, és még korábban szegényedik el

A nyugdíjazás után a férfiak 14,5 évre számíthatnak, a nők 20,7 évre. Az Európai Unióban Franciaország a lista vezetője, ott egy férfi nyugdíjas még 23,3 évre számíthat.

Magyarország mögött csak Litvánia áll ezen a listán, ott a nyugdíjazás után csak 14 évre számíthatnak az idős férfiak. Mindez nyilván összefügg a magyar egészségügy helyzetével, amely évtizedek óta alul finanszírozott. A női listán sem sokkal jobb a helyzet: Magyarország itt hátulról a negyedik, mert Litvánia, Szlovákia és Lettország mögénk szorult. Ennek az oka az, hogy a nők 40 éves munkaviszony után nyugdíjba mehetnek Magyarországon, és erre sehol másutt sincsen példa. Vagyis a nők sem élnek oly hosszú ideig mint az Európai Unió legtöbb országában, de előbb vonulhatnak nyugdíjba mint másutt.

Csaknem egymillió nyugdíjas nyomorog

A Bankmonitor szerint tavaly januárban a férfiak átlagosan 228 ezer forintos nyugdíjat kaptak, a nők 192 ezret. Ha ezt átszámítjuk euróra, akkor az eredmény siralmas.

Az átlagkereset ugyanebben az időszakban 364 ezer forint volt Magyarországon vagyis ez sem érte el az ezer eurót, amely Európa szerencsésebb felén a szegénységi küszöböt jelenti. Szólóban ilyen pénzekből nem tud tisztességesen megélni az átlagos nyugdíjas.

Tegyük hozzá, hogy egymillió nyugdíjas nem éri el az átlagos nyugdíj szintet sem.

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa

Ez Magyar Péter legütősebb mondata, amellyel szemben Orbán Viktor tizennégyéves nemzeti együttműködési rendszere tehetetlen, mert úgy hangzik mint valami sírfelirat.

Az Orbán rendszer sztriptízt játszik, hogy elfedje a bajt

– írja Lendvai Pál a Der Standardban.

Az Ausztriában élő újságíró arra céloz, hogy Varga Judit házassági drámájával kívánja elfedni a hatalom a kínos valót: miközben Magyarországon az életszínvonal a többség számára csökken, addig Mészáros Lőrinc 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és ismét ő lett a leggazdagabb magyar. Mégis miért? – kérdezheti a magyar lakosság több mint kétharmada, amely az európai szegénységi küszöb alatt vegetál a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke, nemrég még utol akarta érni Ausztriát. Ma már arról vitatkozik Orbán Viktor kormányával, hogy ki és mikor mit rontott el. Orbán Viktor 2022-ben a frissen megnyert választás után pillanatnyi őszinteségi rohamában hét szűk esztendőt ígért. Ezt az igencsak mérsékelt sikert nehéz lesz eladni a választópolgároknak, akik eddig sem a két szép szeméért szavaztak Orbán Viktorra hanem, mert majdnem mindenki kapott valamit a választások előtt. Csakhogy azután az infláció mindezt elvitte, és Orbán Viktor választói ottmaradtak kezükben a nagy semmivel. Már persze ha nem Mészáros Lőrincnek hívták őket…

“Semmilyen nyugati segítség nem tudja kompenzálni az oroszok számszerű fölényét”

Polonius
-
0
“Semmilyen nyugati segítség nem tudja kompenzálni az oroszok számszerű fölényét”

Arról beszéltek a brüsszeli Politiconak olyan magasrangú ukrán tisztek, akik a leváltott Zaluzsnij tábornok hívei voltak, hogy a számbeli fölényt nem tudják kompenzálni. Zaluzsnij tábornok összekülönbözött Zelenszkij elnökkel, aki leváltotta őt, és Londonba küldte nagykövetnek.

Az ukrán vezérkari főnök állítólag tárgyalt Geraszimov tábornokkal, aki az orosz erőket irányítja Ukrajnában. A két akkori vezérkari főnök arról is tárgyalt, hogy Kijevnek el kellene fogadnia a fegyverszünetet, és ezért cserébe területi engedményeket kellene tennie. Ezt Zelenszkij elnök jelenleg elutasítja. Most Zaluzsnij tábornok támogatói úgy nyilatkoztak, hogy a fronton a helyzet kritikus:

“Nincs semmiféle olyan nyugati technikai segítség, amely kompenzálni tudná az oroszok mennyiségi fölényét. Nekünk nincs ilyen technikánk, a Nyugat pedig nem tud eleget szállítani belőle.”

Az oroszok csak azért nem törtek át eddig, mert hibákat követtek el – mondják a magukat megnevezni nem kívánó ukrán főtisztek.

Szombaton például nagy páncélos rohamot indítottak, és ezt az ukrán haderő szétlőtte.

“Nem alapozhatjuk stratégiánkat az oroszok tévedéseire, mert azokat gyorsan korrigálják” – mondta egy másik ukrán főtiszt, aki felidézte Zaluzsnij tábornok véleményét a háborúról:

”Az oroszok gyorsan tanulnak, nem adnak második esélyt. Remekül használtuk a brit és francia cirkáló rakétákat ellenük, de azután rájöttek a védekezés módjára, és kidobhattuk a készleteket.”

Az ukrán főtisztek azt hangsúlyozzák, hogy minden fegyvert csak nagyon rövid ideig lehet használni az oroszok ellen, mert ők gyorsan meglelik az ellenszert:
”Az F16-os vadászgépek nagyon nagy hasznot hajtottak volna 2023-ban, de akkor kevés volt belőlük. Most megjöttek az F16-osok a frissen kiképzett ukrán pilótákkal, de már sokkal kevesebbet érnek mint tavaly, mert az oroszok kiépítették ellenük a légvédelmi rendszert S400-as rakétákkal.”

Miből van a legnagyobb hiány az ukrán hadseregben?

Lőszerből – ebből 4 millió kellene a tüzérségnek, és drónokból – ezekből kétmillióra lenne szükség a háborúban.

Elon Musk: az oroszok elfoglalhatják Odesszát is

A világ leggazdagabb embere, akinek műholdjai nagy hasznára vannak az ukrán hadseregnek, nemrég úgy nyilatkozott, hogy

“Az oroszok bármikor áttörhetik a frontot. Ha elég sokáig tart a háború, akkor elfoglalhatják Odesszát is”

– nyilatkozta a Tesla és a SpaceX valamint az X fura ura, aki szorosan együttműködik a Pentagonnal.

Az amerikai tanácsadó küldöttséget egy olyan kétcsillagos tábornok vezeti, aki bőven szerzett harci tapasztalatokat Afganisztánban és Irakban, de ez most egy másféle háború. Az ellenfél a világ egyik legerősebb hadserege, amelyet erős hadigazdaság támogat. A háború már több mint két éve zajlik Ukrajnában, és

Putyin az egész orosz gazdaságot átállította: a hadiipar abszolút elsőbbséget élvez.

Bár a szankciók sok gondot okoznak Moszkvának, de a hadsereg megkapja azokat a fegyvereket, melyekkel ellensúlyozhatja a Nyugat technikai fölényét.

Putyin legutóbb 150 ezer újonc behívását jelentette be. Bár azt állította, hogy őket nem küldik a frontra, ezt senki sem veheti biztosra. Oroszországnak mindenesetre sokkal több katonája van mint az ukránoknak, és ez a fronton is előbb vagy utóbb megmutatkozhat. Zaluzsnij tábornok 500 ezer új katonát kért Zelenszkij elnöktől, aki ezt elutasította, és leváltotta a vezérkari főnököt, aki a háború kezdete óta irányította az ukrán haderőt. Csakhogy a személycserével nem oldódott meg Ukrajna legfőbb problémája: az országnak sem elegendő katonája, sem megfelelő fegyverzete sem pedig elég pénze sincsen a háború folytatásához.

Ferenc pápa a fehér zászló felmutatását javasolta, ezt Zelenszkij elnök elutasította.

Macron francia elnök NATO csapatokat akar küldeni Ukrajnába, hogy megakadályozza az oroszok áttörését, de a NATO-ban csak kevesen támogatják ezt az elképzelést, mert az közelebb viheti a világháborúhoz Oroszországot és az észak-atlanti szervezetet, melynek Magyarország is tagja.

Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

Polonius
-
0
Nemcsak az USA, de Irán is figyelmeztette Moszkvát a terrorakcióra

A Reuters szerint Iránban kihallgattak olyan iszlamista terroristákat, akik merényleteket hajtottak végre illetve arra készültek, és ennek során jutottak arra a következtetésre, hogy az Iszlám állam következő célpontja Moszkva lehet.

Értesítették Oroszországot éppúgy mint az Egyesült Államok, de az orosz elhárítás nemhogy nem tett semmit, de nyíltan gúnyolódott a külföldi figyelmeztetéseken. Putyin elnök a véres terrorakció előtt, mely 140 ember életét követelte Moszkva határában, eligazítást tartott az FSZB tisztjeinek. Azon élcelődött, hogy a CIA figyelmeztetése szerint 48 órán belül várható lett volna az Iszlám Állam terrorakciója, de az égvilágon kívül semmi sem történt. Való igaz, hogy az időpont tévesnek bizonyult, később következett be a terrorakció, de a hatás teljes volt ugyanis az orosz terrorelhárítás tökéletesen felkészületlennek mutatkozott. Vajon miért? Az FSZB szinte tökéletes rendőrállamot működtet Oroszországban azt követően, hogy kudarcot vallott a villámháború Ukrajnában. Lesújtanak a háború ellenzőire, az LMBTQ aktivistákra és mindenkire, aki valamiben szembeszállt a rendszerrel, amely mint a részeg hajó megy előre anélkül, hogy tudná: merre tart?

Putyin mozgósít

150 ezer szerencsétlen fiatalember kezdheti meg a katonaéletet a megnyerhetetlen háború kellős közepén. Putyin azt ígéri nekik, hogy nem kerülnek bele “a különleges hadművelet” poklába, de hát az orosz elnök azt is megígérte, hogy nem támadja meg Ukrajnát. A háború már 25 hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Ferenc pápa húsvéti Orbi et urbi áldásában mondta ki a nyilvánvaló igazságot:

”minden háború abszurd!”

A megoldás keresésére buzdított mindenkit, de ehelyett csak háborús szólamok érkeztek mindenfelől. A fegyver és lőszergyártás a csúcsra jár Európában és az Egyesült Államokban, és mégsem képes kielégíteni Ukrajna háborús igényeit. Amelyeket mind nehezebb finanszírozni.

Németországban 2027-ben kimerül a 100 milliárd eurós hadiipari keret, de a fegyvergyárak hosszútávú szerződéseket akarnak. Ez évente 50 milliárd euróval terhelné meg a nagyon feszes német költségvetést, de erre sehol sincsen fedezet.

A legerősebb kormánypárt, a szociáldemokrata  már közölte: semmiképp sem áldozza be a jóléti kiadásokat a fegyverkezés érdekében hiszen 2025-ben választások lesznek. Az ellenzéki CDU – CSU viszont a fegyvergyártás gyors felfutását sürgeti. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy a Rheinmetall Ausztráliában gyártott tankokat szállít majd a Bundeswehrnek. Ferenc pápa nem véletlenül jegyezte meg:

“a fegyvergyárak a fő nyertesei az ukrajnai háborúnak, mert a kormányok kénytelenek a jóléti kiadások csökkentésével finanszírozni a rekord összegű hadikiadásokat.”

Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

Polonius
-
0
Csinos bírságra számíthatnak az USA informatikai óriásai az Európai Unió új digitális törvényének megsértése miatt

A brüsszeli bizottság jelenleg három amerikai óriást vizsgál: az Apple, az Alphabet, a Google anyavállalata és a Meta- a Facebookot irányító cég van a célkeresztben. Legalább egy évig eltart ez a vizsgálat – mondták a Bloomberg tudósítójának Brüsszelben.

Az Európai Unió már 2022- ben elfogadta az új digitális törvényt, de ez csak most lépett hatályba. A törvény verseny semlegességet hirdet, de mind az Apple mind a Google és a Facebook saját rendszerében a saját app store-ba tereli a potenciális vevőket visszaélve az erőfölényével. Az Apple ráadásul nemcsak ezt teszi meg, de díjat számol fel, hogyha valaki rajta keresztül más app store-ban vásárol illetve ezeket az érdeklődéseket szépen hátrébb sorolja azokhoz képest, melyek a saját app store lehetőségek iránt  kíváncsiskodnak. Az Amazon is elsőbbséget biztosít a saját termékeinek eladásánál- állapította meg a brüsszeli bizottság előzetes vizsgálata.

Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa személyesen is bejelentette a vizsgálat megindulását hiszen ez az első ilyen vállalkozása a brüsszeli bizottságnak az új digitális törvény érvénybe lépése óta.

Mindez természetesen összefügg a közelgő európai választásokkal hiszen akkor új parlament és új brüsszeli bizottság jön létre. A jelenleg működő brüsszeli bizottság bizonyítani kívánja az európai választók előtt, hogy képviseli érdekeiket a digitális piacon is.

Azt például különösen nehezményezi a bizottság, hogy a Facebook pay or consent megoldást alkalmaz vagyis ha valaki nem járul hozzá ahhoz, hogy adatait az amerikai óriás tetszése szerint felhasználja, akkor 10 dollárt kell fizetnie havonta, ha azt akarja: ne árasszák el az oldalát a hirdetések.

A büntetés akár több milliárd dolláros is lehet

Március elején a brüsszeli bizottság 1,9 milliárd dolláros bírságot rótt ki az Apple-re a trösztellenes törvény megsértése miatt. Ha a most indult vizsgálat végén elmeszelik az Apple-t, a Google-t és a Facebookot, akkor ezek az amerikai óriások az éves forgalmuk 10-20%-át befizethetik bírságként az Európai Unió kasszájába.

A brit Telegraph szerint az Apple ezúttal giga bírságra számíthatna, melynek értéke elérheti a 30 milliárd fontot.

Az Európai Unió digitális törvénye, mely március elsején lépett életbe kifejezetten az amerikai óriásokat célozza meg. Olyan cégekre vonatkozik, melyek tőke értéke meghaladja a 75 milliárd eurót – 81,7 milliárd dollár -, illetve amelyeknek 45 millió aktív felhasználója van egy hónapban az unión belül. Ezek az óriások, melyeket Brüsszel kapu őröknek nevez szinte kizárólag amerikaiak: Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft. Egyetlenegy kínai van, a Tiktok.

A célkeresztben levő cégek természetesen nem boldogok, de az Apple közölte, hogy módosítja rendszerét, és lehetővé teszi más app store-ok könnyű elérhetőségét az Iphone-okon és az Ipadeken.

Az Európai Unió azt szeretné, hogy az amerikai és kínai Góliátok mellett labdába rúghassanak az európai Dávidok is, de korai még a kérdés, hogy az új európai digitális törvény mennyiben tudja elősegíteni ezt.

1...212223...19722. oldal a 197-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség