Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„Csodálatos” levél kapott Kim Dzsong untól

0

A tartalmát természetesen nem árulhatom el, de a levél hangvétele igen „meleg” – hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke, aki még az idén harmadszor is találkozni akar Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un abból az alkalomból küldött levelet az Egyesült Államok elnökének, hogy egy éve találkoztak először Szingapúrban.

Trump és Kim Dzsong un akkor megállapodtak abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és megsemmisíti ballisztikus rakétáit, melyekkel akár az Egyesült Államok területét is elérheti. Kim Dzsong un meg is kezdte a leszerelési programot, de akkor jött a hideg zuhany: Trump meghosszabbította azokat a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea gazdaságát.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó közölte: csakis akkor állítják le a szankciókat, ha a helyszínen meggyőződhettek arról, hogy Észak Korea valóban megsemmisítette nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit. Kim Dzsong un szerint a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. Ilyen ellentétes álláspontok miatt a második csúcstalálkozó tökéletes kudarcot vallott Hanoiban. Trump és Kim Dzsong un alighogy találkozott egymással, a csúcs már véget is ért minden eredmény nélkül.

Trump elnök azóta többször is megerősítette: még az idén újra találkozni szeretne Észak Korea ifjú diktátorával. Kim Dzsong un a maga részéről tudatta: az év végéig felfüggesztik a nukleáris és ballisztikus rakéta kísérleteket. Közben éhínség kezdődött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, melyet fojtogatnak a gazdasági szankciók. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó úgy nyilatkozott: reméli, hogy ez engedékenyebbé teszi Kim Dzsong unt…

Tiltakozás egy ellenzéki újságíró bántalmazása miatt

0

Ivan Golunovot kórházba kellett szállítani, mert a börtönben úgy megverték, hogy több bordája is eltört. Emiatt az orosz sajtóban még a kormánypárti média vezetői és munkatársai is szép számban tiltakoztak.

A sajtóban kiemelten foglalkoznak az ellenzéki újságíró kálváriájával. Még Putyin elnököt is meg akarták kérdezni, aki épp Hszi Csinping kínai elnökkel tárgyalt Szentpéterváron. Putyin egyik tanácsadója megígérte: alaposan kivizsgálják az ügyet.

Ivan Golbunov a Meduza nevű ellenzéki portál oknyomozó újságírója, aki az utóbbi időben több életveszélyes fenyegetést kapott. Azt próbálta ugyanis kideríteni, hogy a nagy moszkvai temetkezési bizniszben milyen szerepet játszik a polgármesteri hivatal és a titkosszolgálat, az FSZB.

Hogy került börtönbe az ellenzéki újságíró?

A rendőrség azzal a gyanúval tartóztatta le, hogy kábítószer üzér, de az oknyomozó újságíró tagadja ezt. Szerinte a titkosszolgálat csapdájába lépett bele. Maga Putyin is a titkosszolgálat ezredese volt a szovjet időkben. Elnökként rendkívüli mértékben támaszkodik a különböző titkosszolgálatokra, melyek tagjai számtalan magán bizniszben is benne vannak. Ezért életveszélyes vállalkozás Ivan Golunové. A Meduza portál, amelyiknek dolgozik, ezért is helyezte át a székhelyét Lettországba. A kis balti állam, mely nagy orosz kisebbséggel rendelkezik, az Európai Unió tagja. Ezért ott az orosz titkosszolgálat nem garázdálkodhat kedvére mint Oroszországban, ahol az oknyomozó újságírót úgy megverték a börtönben, hogy kórházba kellett szállítani …

Nem lesz szélsőjobboldali szuper frakció az Európai Parlamentben

„Megbuktatjuk a bürokraták és bankárok Európáját!”- ígérte közös felhívásban Marine Le Pen és Matteo Salvini. Szuper frakciót akartak létrehozni az Európai Parlamentben. Olaszországban és Franciaországban az első helyen végzett a szélsőjobboldal, Marine Le Pen és Matteo Salvini számított a brit, a lengyel és a magyar győztesre is.

Mindenki nemet mondott Putyin felfedezettjének

Nigel Farage, a Brexit Párt vezére hazai győzelme után úgy gondolta, ő lesz a szuper frakció vezetője is. Csakhogy erre Matteo Salvini mozgalma is pályázik. A két politikus jól ismeri egymást hiszen mindketten korábban uniós képviselők voltak. Salvini jelenleg Olaszország belügyminisztere, de lehet, hogy hamarosan a miniszterelnöke lesz. Ő akarja a szuper frakciót irányítani Rómából. Erre Nigel Farage nemet mondott.

Salvinit Putyin orosz elnök fedezte fel, és az olasz szélsőjobb vezére azóta is számíthat Moszkva támogatására. Ez vörös posztó Jaroslaw Kaczynski számára, aki halálos ellenségnek tekinti Putyin elnököt, akit mindmáig hibáztat ikertestvére, Lech Kaczynski elnök haláláért. A PiS nyert Lengyelországban, de nem kér Putyin embereiből az Európai Parlamentben. Nemcsak a lengyel nacionalisták utálják Putyint, hanem a baltiak és a finnek is.

Hét helyről kellene toborozni

Az Európai parlamentben csak úgy jöhet létre frakció, minimum 25 képviselővel, ha az reprezentatív, vagyis a tagállamok legkevesebb egy negyedében (hét országban) van komoly politikai képviselete. Ezért is lett volna fontos a Fidesz szerepe a szélsőjobboldali szuper frakcióban. Orbán Viktor azonban időben észrevette: nem jött be számítása, nem tört át a szélsőjobboldal. Ezért inkább maradni szeretne az Európai Néppártban, mely továbbra is a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben. Ráadásul ők adják a kancellárt a legfontosabb uniós tagállamban, Németországban.

Egók háborúja

A szélsőjobboldali pártok vezetői vezérek. Megszokták, hogy a párt követi őket. Amíg közösen bírálják a „bankárok és bürokraták Európáját”, addig nincsenek nagy problémák, de amint konkrét ügyekben kell dönteni, kiderül: nézeteik homlokegyenest ellenkeznek egymással, mint például Oroszország esetében és más ügyekben. Ráadásul arra az egyszerű kérdésre, hogy mit kellene Európának tennie, hogy ne maradjon le a globális versenyben, a szélsőjobboldal vezéreinek nemigen van válaszuk. Marad tehát az ellenzéki tiltakozás, amely végül is megfelel a szélsőjobb természetének miközben a centrum pártjai továbbra is kormányozzák az Európai Uniót.

A szultán és a futballsztár: Erdogan volt Özil tanúja esküvőjén

A londoni Arsenal 30 éves sztárja két évvel ezelőtt ismerkedett meg Törökország egykori szépségkirálynőjével, akit most nőül vett egy sokcsillagos luxusszállodában a Boszporusz partján Isztambulban.

Mesut Özil tanúnak kérte fel Törökország majd mindenható urát, akit hazájában szultánnak neveznek. Erdogan elnök el is vállalta a megtisztelő felkérést annál is inkább, mert megismételt szavazást tartanak Isztambulban. A szultánok egykori városában ugyanis Erdogan elnök pártja vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon. Az államfőnek sikerült elérnie, hogy megismételjék a szavazást. Erdogannak most minden szavazatra szüksége lesz. Özil pedig népszerű szülei hazájában.

Mesut Özil ugyanis már Németországban született. Ezért a németek futball válogatottjában játszott. Csakhogy Erdogan elnök felkérte őt: szerepeljenek együtt egy választási plakáton! A közös választási plakátnak is része volt abban, hogy a Németországban élő törökök, akiknek a száma több mint három millió, megszavazták az új alkotmányt, mely szinte szultáni hatalmat adott Erdogan elnöknek.

Mindez egyáltalán nem ártott a magyar-török kapcsolatoknak: Orbán Viktor miniszterelnök még a fiát is elvitte arra a díszes fogadásra, melyen azt ünnepelték, hogy Erdogan elnököt beiktatták szinte szultáni hatalmába Törökországban.

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Az USA, Izrael és Oroszország a Közel-keletről egyeztet

0

John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelbe érkezik, hogy találkozzon fontos izraeli és orosz nemzetbiztonsági vezetőkkel- közölte egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata újságírókkal Izraelben.

A Yediot Ahronot beszámolója szerint az amerikaiak abban bíznak, hogy Putyin képes nyomást gyakorolni Iránra. Az USA és Irán viszonya rendkívüli mértékben elmérgesedett azóta, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyet hat nagyhatalom kötött meg a teheráni vezetéssel. Amerikai hadihajók cirkálnak a Perzsa öbölben. Irán pedig fogadkozik: újrakezdi nukleáris programját. Trump elnök hangsúlyozta: semmiképp sem fogadják el, hogy Irán nukleáris hatalom legyen. Irán ugyanis Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja.

Netanjahu miniszterelnök arra ösztönzi Trumpot, hogy katonai akcióval akadályozza meg Irán nukleáris terveit. Oroszország viszont együttműködik Iránnal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék az elképzeléseiket a közel-keleti helyzetről.

Az USA, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői Iránon kívül megvitatják a szíriai helyzetet is – mondta a magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata Izraelben. Szíriában az Egyesült Államok és Izrael Asszad elnök bukását akarta elérni míg Oroszország és Irán a damaszkuszi kormány legfőbb támogatója volt. Moszkva ugyanakkor nem helyesli, hogy Irán katonailag be akar rendezkedni Szíriában. Ezért az oroszok elutasították azt az iráni kérést, hogy szállítsanak Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Izrael harci gépei rendszeresen támadják az iráni támaszpontokat Szíriában. Irán ezek védelmére is felhasználhatná az orosz rakétavédelmi rendszert. Az elutasítás ellentétekhez vezetett Moszkva és Teherán között. Ezért az oroszok kiutasították támaszpontjukról Tartuszban az ott állomásozó Irán barát milíciát. Tartuszban az oroszok fontos flotta támaszpontot tartanak fenn, melyet Izrael nem támad mivel meg kívánja őrizni a jó viszonyt Putyin elnök Oroszországával.

A Fáraó miatt csökkent az iszlám ellenesség Liverpoolban

Mohamed Szalah, a Liverpool csodacsatára történelmet írt amikor első egyiptomiként gólt szerzett csapatának  a BL döntőben. A Fáraónak becézett csatár két éve szerződött a liverpooli vörösökhöz, és azóta felfelé ível a csapat hazai és nemzetközi karrierje. A koronát erre az tette fel, hogy a Liverpool 2-0-ra legyőzte a Tottenham csapatát a BL döntőben.

Csökkenti-e egy népszerű kisebbségi hős az ellenérzéseket a kisebbség iránt? Ezt kutatta a Stanford egyetem csapata Mohamed Szalah példáján. John B. Holbein politológus professzor, a csapat vezetője stílszerűen Twitteren tette közzé az eredményeket.

Amióta Szalah a Liverpoolt erősíti 18,9%-al csökkentek a muzulmánok elleni akciók

Két év alatt ez nagyon jelentős változás és ebben minden bizonnyal nagy szerepe van annak, hogy Mohamed Szalah Egyiptomból érkezett és vallása szerint muzulmán- állapítja meg az amerikai professzor.

Közben Trump elnök sértően nyilatkozott London első muzulmán polgármesteréről. Sadiq Khan egy pakisztáni busz sofőr fia, és a Munkáspárt tagja. A vallások közötti párbeszéd híve. Éppúgy mint Mohamed Szalah, a csodacsatár, aki jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy csökkenjen az ellenszenv a muzulmánokkal szemben.

Miért kap német állami nyugdíjat négy francia Waffen SS?

Ezt is meg kívánja kérdezni Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Angela Merkel német kancellártól amikor június ötödikén találkoznak Portsmouthban. A szövetségesek ugyanis most ünneplik a partraszállás hetvenötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból érkezett most Európába Trump elnök is.

De miért fizet a német állam még mindig nyugdíjat egy olyan szervezet tagjainak, melyet háborús bűnei miatt elítéltek? A Waffen SS Oradour nevű francia kisvárosban civilek tucatjaival végzett, hogy megtorolják az ellenállók akcióit. A berlini válasz viszonylag egyszerű: a törvény kötelezi erre a német államot. 1950-ben hozták meg a döntést az NSZK akkori fővárosában Bonnban: a Bundesversorgung besetzt a katonák nyugdíjáról volt hivatott gondoskodni. A törvény idesorolja a Waffen SS-t is, melynek tagjai közül négyen még mindig kapnak német nyugdíjat csaknem 75 évvel a nácik veresége után.

A Waffen SS tagjai önként jelentkeztek ebbe a náci elit osztagba – hangsúlyozza a párizsi Le Monde. A Charlemagne Waffen SS hadosztály az utolsókig kitartott a Führer mellett. Tagjai védelmezték Adolf Hitler bunkerét még a Führer halála után is. A hadosztály egyik tagja meg is írta emlékiratait Berlin Mitte címmel.

A francia sajtó nem véletlenül melegítette fel ezt a témát: Macron elnök és Merkel kancellár – a két egykori szövetséges – több kérdésben is szembekerült egymással. Macron kijelentette: számára Manfred Weber, Merkel kancellár jelöltje a brüsszeli bizottság élére elfogadhatatlan! Válaszul a németek megüzenték: lemondhatnak Weber jelöléséről, de csak akkor, ha nem egy francia kapja meg a posztot! Korábban a francia-német együttműködés az unió motorja volt, de ez már elmúlt. Jelenleg több az ellentét mint a közös érdek. Úgyhogy egyáltalán nem véletlen, hogy Macron elnök azután érdeklődik Merkel kancellárnál: miért is kapnak német állami nyugdíjat egy háborús bűnös szervezet, a Waffen SS tagjai Franciaországban?!…

A román kormány lemond az EU által bírált jogi reformokról

A brüsszeli Politiconak nyilatkozott Viorica Dancila miniszterelnök asszony, aki átmenetileg átvette a kormánypárt irányítását is Romániában. Ahol a korábbi erős embert élő televíziós közvetítésben kísérték be a börtönbe, ahol három és félévet kell eltöltenie korrupció miatt. Liviu Dragnea mint a szociáldemokrata párt vezére a háttérből irányította Romániát. Ő állította Viorica Dancila asszonyt a kormányfői posztra, de védnökének bukása után a miniszterelnök asszony igyekszik új útra terelni a kormánypártot. Mindenekelőtt ki akar békülni Brüsszellel, amellyel Liviu Dragnea több kérdésben is alaposan összeveszett.

A szociáldemokrata párt Ceausescu utódpártja, és ez érezhető volt Liviu Dragnea viselkedésén is. A baloldali populista politikus összekülönbözött Frans Timmermans-szal is, aki a szocialisták listavezetője volt az európai választásokon. Timmermans úgyis mint az Európai Unió brüsszeli bizottságának alelnöke, kifogásolta a jogi reformokat Romániában.

Az igazságszolgáltatást a politika szolgálatába kívánták állítani

Magyarországhoz és Lengyelországhoz hasonlóan Liviu Dragnea is arra törekedett, hogy az igazságszolgáltatás politikai ellenőrzés alá kerüljön. Ily módon ugyanis ő is és az egész politikai osztály elkerülhette  volna a korrupciós vizsgálatokat. Liviu Dragneanak sikerült is megbuktatnia a korrupció ellen küzdő főügyészt. Laura Codruta-Kövesi távozott posztjáról és Romániából, de megpályázta az EU új főügyészi posztját. Az Európai parlament támogatja a román ügyésznő jelöltségét az európai főügyészi posztra. Románia eddig makacsul ellenezte a román ügyésznő jelöltségét, de lehet, hogy most ez változni fog.

Nem jogi ügyekkel hanem az egészségüggyel, az oktatással és az infrastruktúrával akarunk foglalkozni

Ezt hangsúlyozta Viorica Dancila miniszterelnök asszony a brüsszeli Politiconak adott interjújában. A kormányfő irányváltásában persze része volt annak is, hogy a szociáldemokraták alaposan leszerepeltek az európai választásokon míg az ellenzék többségbe került.

Dan Barna, az ellenzéki USR vezetője szintén a Politiconak mondta el, hogy szerinte az irányváltás a kormánypártnál nem vehető komolyan. „Ők azt hiszik, hogy elég Liviu Dragneát kidobni a süllyedő hajóból, de ez nem így van!” Az ellenzéki politikus szerint a szociáldemokraták visszafelé viszik az országot Ceausescu rendszere felé miközben az ellenzék Európában  képzeli el Románia jövőjét.

A baloldali populista pártvezér bukása mindenképp átrajzolja Románia politikai térképét: Klaus Johannis köztársasági elnök, aki Liviu Dragnea legfőbb ellenfele volt, azonnal közölte: újra megpályázza az államfői posztot Romániában!

Meghalt a Sobibor haláltábor lázadás vezetője

0

Semyon Rozenfeld 96 éves volt és Izraelben hunyt el – jelentette a Haaretz. Hozzátéve, hogy ő volt a Sobibor haláltábor utolsó túlélője Izraelben. Ez volt az egyetlen igazán sikeres lázadás egy náci haláltáborban hiszen csaknem hetven ember megmenekült a halál torkából.

Sobiborban ugyanis megsemmisítő tábor működött egészen 1943 októberéig amikor a lázadás miatt Himmler, az SS főparancsnoka elrendelte a haláltábor felszámolását. Erről már korábban is elterjedtek hírek és a rabok épp azért határozták el a kitörést, mert tudták: a nácik a felszámolás során mindenkit megölnek, hogy ne maradjon tanúja a tömeggyilkosságoknak. Sobiborban körülbelül 200 ezer zsidót öltek meg a holokauszt idején.

Semyon Rozenfeld a foglyok egyik vezetője volt. Először megöltek 11 SS őrt, köztük az ügyeletes parancsnokot. Ezt követően mintegy 300 rab kitört a táborból, melyet azonban aknamezőre vett körül. Ezen sokan felrobbantak. Mindössze a kitörők fele érhette el az erdőt. Az SS azonnal megkezdte az üldözést és sok menekült elfogott és megölt. Összesen 70-en élték túl a kitörést. Ők bujkáltak amíg a szovjet csapatok meg nem érkeztek Lengyelországba. A felszabadulás után a menekültek gyakran találkoztak hiszen a csoport tagjainak önfeláldozása tette lehetővé az egyetlen igazán sikeres kitörést egy haláltáborból.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK