Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az EU számára megoldás lehet a Fekete-tengeri földgázkészlet

Románia hamarosan Európa legnagyobb földgázkitermelője és exportőre lehet, épp ezért a Neptun Deep földgázkitermelő terv igen jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkenjen az energiafüggés a külvilágtól.

2027-ben már Románia válhat Európa legnagyobb földgáz kitermelő országává ha a Neptun Depp terv a megfelelő tempóban halad előre. Az Európai Parlement nemrég prezentációt hallgatott meg erről, melyben azt hangsúlyozták, hogy ez nem csupán üzleti terv hanem komoly stratégiai jelentőségű elképzelés az egész Európai Unió számára – írja a brüsszeli Politico, amelynek Christian Busoi, az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke elmondta:

”Románia a Fekete tengeri földgáz kitermelésével hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen az energiabiztonság és a versenyképesség.”

Az olcsó orosz földgázra alapozott európai ipar komoly gondokkal küzd a versenyképesség terén hiszen az importált cseppfolyós földgáz az USA-ból vagy Katarból drágább mint az orosz import volt az ukrajnai háború előtt.

“Ha kitermeljük mind a tengeralatti mind pedig a partmenti földgázt, akkor gyorsabban tudjuk helyettesíteni az orosz földgázt. Ráadásul a Fekete-tengeri kitermelésnél betartják a környezetvédelmi szabályokat, melyeket Észak Afrikában vagy a Közel Keleten gyakran figyelmen kívül hagynak” – fűzte hozzá az Európai Parlament illetékes bizottságának elnöke.

Mennyi földgázt tudnak kitermelni a Fekete tengeri Neptun Deep projekttel?

Évi 8 milliárd köbméter a cél mindjárt 2027 re. Mindez persze nincsen ingyen: 4 milliárd eurós beruházásról van szó. A szakértők szerint megéri, mert több mint 100 milliárd köbméter földgázt lehet kitermelni ebben a régióban.

A Neptun Deep program során kitermelt földgázból Magyarországnak és Ausztriának is jut hiszen a tervek szerint földgáz vezeték köti össze majd össze a Fekete-tengeri földgáz kitermelést a nyugatra irányuló csőrendszerrel.

Moszkvában nem örülnek ennek igazán, és ez annál is inkább problémát jelent, mert amióta az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet, Románia közvetlenül határos lett a tengeren Oroszországgal, és Putyin nemrégiben a Balti tengeren mutatta meg, hogy “szuverén módon” értelmezi a nemzetközi tengerjogot.

A brit választás és a brexit

Visszacsinálhatja-e a brexitet a brit Munkáspárt, ha nyer a választáson? A londoni Guardian szerint nyílhat erre esély, mert “minden jobban menne az Európai Unión belül.”

Nem tisztességes az, hogy a mostani választási kampányban nem téma a brexit pedig erről mindenképp beszélni kell! – hangsúlyozza a liberális lap, mely szerint Nagy Britannia problémáinak a jórészét az okozza, hogy a szigetország kilépett az Európai Unióból.

“Ennél csak jobb lehet!” – ez volt a Munkáspárt jelszava az 1997-es választáson, Rishi Sunak konzervatív miniszterelnök most minden bizonnyal úgy véli, hogy “ennél csakis rosszabb lehet”, és ezért írta ki a választást júliusra.

A kormányfő abban bízik, hogy az infláció csökken, és ez lehetővé teheti a kamatláb csökkentését, beindulhat a gazdaság. Csakhogy az OECD és az IMF előrejelzései azt mutatják, hogy a perspektívák egyáltalán nem kedvezőek.

Már most is elég kinézni az ablakon, hogy lássuk: az infrastruktúra rossz állapotban van, a szegénység növekszik – írja a londoni Guardian. Lord Kinnock, a Munkáspárt ex vezére bánatosan idézte fel nemrégiben, hogy “a britek fedezték fel a tizenkilencedik században a tiszta víz értékét, most viszont nem jut elég pénz erre, mert a privatizált vízművek nem költenek erre eleget.”

Kinnock 1992-ben a Munkáspárt vezéreként reménykedett a győzelemben, melyet meg is jósoltak a közvélemény-kutatások, de azután mégiscsak veszített. A Munkáspárt most is esélyes  de nem véletlenül nem tűzte zászlajára a brexitet, mert a brit közvélemény ma is igen megosztott az uniós tagsággal kapcsolatban.

Míg London elvetette a brexitet, és főpolgármestere ma is kiáll az Európai Unió mellett, a vidék továbbra is szkeptikus pedig a kiválás nem sok jót hozott Nagy Britanniának. A konzervatívok és a közvélemény különösen nagyot csalódott Donald Trump ígéreteiben: az USA akkori elnöke a Buckingham palotában beszélt arról, hogy remek kereskedelmi egyezmény várja Nagy Britanniát amint kilép az Európai Unióból, de ebből az ég világon semmi se lett.

Vita az adózásról

A konzervatív kormányok ragaszkodtak a neoliberális alapelvekhez, és az adócsökkentést mint mantrát emlegették akkor is amikor ennek semmilyen feltétele sem állt fenn.

Ebbe bukott bele Liz Truss miniszterelnök, aki olyan költségvetést prezentált, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet irányzott elő, és ez felborította volna az egész gazdaságot, a font árfolyamáról már nem is beszélve. Liz Truss bukása után egykori pénzügyminisztere, Rishi Sunak alakított kormányt, és megpróbálja védelmezni a népszerűtlen politikát. Azzal vádolja a Munkáspártot, hogy “adóbombát készít elő.”

Miről van szó? John Smith, a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere mérsékelt adóemelést javasol, hogy ellensúlyozni lehessen a költségvetési hiányt.

A Munkáspárt azzal kampányol, hogy “a toryk alatt Nagy Britannia elpocsékolt 14 évet.” Starmer, a Munkáspárt mai vezére ellenezte a brexitet, amelyet a konzervatív kormányok erőltettek, és amelyet népszavazás hitelesített.

Most viszont az óvatos Munkáspárti vezér már így nyilatkozott a választási kampányban:

“nem hiszem, hogy az uniós tagság serkentené a gazdaság növekedését.”

Lord Heseltine viszont így beszélt a brexitről: ”ez nem tisztességes választási kampány hiszen mind a két fél hallgat arról, hogy a gazdasági gondok legfőbb oka a brexit.” Lord Heseltine azok közé a konzervatív politikusok közé tartozott, akik nem helyeselték a kilépést az Európai Unióból.

“Ha a Munkáspárt Starmer vezetésével győz a választásokon, akkor egyedülálló lehetőség kínálkozik előtte: megkezdheti a visszatérést a vámunióba, és az egységes európai piacba”

– írja a londoni Guardian.

A szélsőjobboldali pártokat erősíti az európai lakáshiány

Elszabadultak az ingatlan árak és a bérleti díjak sok uniós tagállamban, és ez a szélsőjobb malmára hajthatja a vizet júniusban az európai választások során.

“Ha alulfinanszírozott az ingatlan piac, és a kormányoknak nincs megfelelő terve olcsó lakások felépítésére, akkor olyan helyzet alakulhat ki, amely a szélsőjobboldali szociális demagógiának kedvezhet” – jelentette ki az ENSZ lakhatásjogi jelentéstevője az európai helyzetről. Balakrishnan Rajagopal elmondta a londoni Guardian-nek, hogy “a lakhatási válság immár elérte a középosztályt is. Eddig csak a szegényeket, a migránsokat érintette ez illetve az olyan szülőket, akik egyedül nevelik a gyermeküket. Ez vált a huszonegyedik század nagy szociális problémájává!”

Sok nagyvárosban tüntetések is voltak emiatt a közelmúltban: Amsterdam, Lisszabon, Milánó és Prága az Európai Unióban illetve Londonban – Nagy Britanniában júliusban rendeznek országos választásokat.

A szélsőjobb nyomul részben a lakás válságot kihasználva

Tavaly Hollandiában Wilders szélsőjobboldali pártja jelentős részben azért nyert, mert ki tudta használni az ingatlan válságot a saját céljaira mondván: a kormány migránsokat helyez el az olcsó lakásokban és házakban, ezért nem jutnak ehhez hozzá a holland fiatalok. A lakbérek elszálltak: egy munkavállaló bérének gyakran a felét is elviszik. A kamatláb emelés megnehezítette azt, hogy a fiatalok új lakáshoz vagy házhoz juthassanak: a jelzálog kölcsön 10-szerese az átlagfizetésnek.

Az Eurostat szerint az ingatlan árak a 27 tagállamban átlagosan 47%-kal emelkedtek 2010 és 2022 között. Szociológusok kimutatták: ahol az átlagosnál gyorsabban növekedtek az ingatlan árak illetve a lakbérek, ott nőtt a szélsőjobboldali mozgalmak népszerűsége. Németországban az Alternative für Deutschland rá is játszik erre mondván:

“a derék németek elveszíthetik a társadalmi státuszukat, mert a kormányzat migránsokat részesít előnyben a lakások elosztásánál.”

Januárban az uniós városok polgármesterei kérték Brüsszelt, hogy fordítson nagyobb figyelmet a lakáskérdésre. Az Európai Parlamentben is sok képviselő szorgalmazta ezt, de ez nem uniós hatáskör.

Legyen minden uniós polgárnak joga rendes lakásra

Ezt javasolja az ENSZ jelentéstevője, aki legutóbb a holland helyzetet tanulmányozta:

”Az Európai Unió  nagy figyelmet fordít polgárainak szociális biztonságára, de ebben nincsen benne a lakáshoz való jog. Ebben az Európai Unió el van maradva a nemzetközi jogtól. Az uniós polgárok nem fordulhatnak bírósághoz, ha nincsen rendes lakásuk.”

A lakás nemcsak áru

“Az Európai Unióban a közelmúltban az ingatlan piac jól alakult, az állami és önkormányzati tervezés rosszul” – hangsúlyozza az ENSZ szakértője.

“Szociális lakásépítési programra van szükség” – ezt hangsúlyozza a Housing Europe nem kormányzati szervezet főtitkára. Sorcha Edward hozzátette: ”nyilvánvalóan több lakást kell építenünk, de ez csak az egyik része a problémának. A lényeg a finanszírozás. Ki teszi bele a pénzt?”

A piaci finanszírozás mellett szükség lesz szociális programra is:

”Kulturális fordulat kell ezen a téren, a profitorientált ingatlanpiac mellett és helyett arra kellene törekedni, hogy korlátok közé szorítsák a biznisz szektort. Arra kell törekednünk, hogy ne csak az önkormányzatok szociális programjai legyenek az alternatívák hanem, hogy új tulajdonformák jelenjenek meg mint például a szövetkezeti háztulajdon. Úgy kell tehát építkezni, hogy ehhez megtaláljuk a helyes finanszírozási formát is”

– nyilatkozta a londoni Guardiannek a Housing Europe nemkormányzati szervezet főtitkára.

Temu, a piacrobbantó

Bár Biden elnök 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és Trump nyomában kereskedelmi háborút folytat ellene, de az amerikai vásárlók fütyülnek erre, és vígan veszik a kínai Temu piszok olcsó termékeit.

246%-kal nőtt a Pinduoduo – ez a Temu anyacége – első negyedéves profitja egy év alatt, és elérte ezzel a 28 milliárd jüant – ez mintegy 3,9 milliárd dollárt jelent. Sanghajban azt is közölték a cég nagyon is elégedett vezetői, hogy ezzel messze meghaladták a várakozásokat hiszen azok általában csak 12,62 milliárd jüant jósoltak a PDD-nek. Ez a kiváló eredmény azt is jelenti, hogy a PDD vált a kínai internetes kereskedés királyává megelőzve az Alibabát, melynek a részvénykibocsátása az év rekordja volt a New York-i tőzsdén. Alapítója, a dollár milliárdos Jack Ma 2016-ban előbb találkozott a frissen megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt”

– fogadkozott Trump elnök, aki aztán megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Ez nem terjedt ki az internetes kereskedésre hiszen az olcsó kínai áruknak nagy szerepe volt abban, hogy hosszú évekig nem volt infláció az Egyesült Államokban.

Csakhogy aztán jött a Covid és az energiaválság, megindult az infláció az USA-ban és Európában, ahol mind többen keresik az olcsó termékeket, melyeket legkönnyebben a PDD-n – külföldön a Temun lelhetnek meg. A PDD piaci értéke – 204 milliárd dollár – így megelőzte az Alibabát.

A PDD-t Colin Huang alapította 2015-ben, de 2021-ben kiszállt a cég vezetéséből, továbbra is ő maradt viszont a fő részvényes.

A Bloomberg milliárdos indexe szerint a PDD alapítója jelenleg Kína második leggazdagabb embere 52 milliárd dolláros vagyonnal.

Ezzel megelőzi Jack Mát, az Alibaba alapítóját, aki nem is oly rég Kína leggazdagabb embere volt, de összekülönbözött a pekingi vezetéssel, és ezt követően üzleti szerencséje lehanyatlott bár még mindig dollármilliárdos.

A Temu részesedése 17% az USA -ban

A PDD részesedése a kínai internetes piacon folyamatosan növekszik: 2019-ben a Covid járvány előtt még csak 7,2% volt, de tavaly már elérte a 19%-ot. Ez csak a harmadik helyet jelenti az Alibaba – 44% – és JD.com után – 24%.

A PDD 2022-ben alapította meg a Temut a külföldi internetes kereskedelemre: az Egyesült Államokban az internetes diszkont piacon megszerzett 17%-ot annak ellenére, hogy a közhangulat az USA-ban manapság nem épp Kínapárti.

Jelenleg mind Kínában mind pedig az Egyesült Államokban az a tendencia figyelhető meg, hogy a vásárlók egyre inkább árérzékenyek – írja a CNN gazdasági rovata. Kínában a Covid pandémia óta az átlagos fogyasztók a fogukhoz verik a garast pedig ott nincs infláció. Az USA-ban is egyre inkább megfigyelhető ez a tendencia, ezért a kereskedők akciókkal igyekeznek vevőket találni. Az amerikaiak imádják az akciókat, ezzel is magyarázható a Temu sikere az Egyesült Államokban.

Csakhogy az amerikai vetélytársak is rájöttek arra, hogy csökkenteni kell az árakat, ha vevőt akarnak találni, ezért a verseny egyre keményebb az USA diszkont piacán.

“A vetélytársaink egyre komolyabb erőfeszítéseket tesznek”

– hangsúlyozta a PDD társelnöke Sanghajban.

Mit akar tenni a Temu, hogy megtartsa vásárlóit sőt növelje azok számát az Egyesült Államokban:

”Figyelnünk kell a változásokat, mert már nem elég az, ha azzal reklámozunk egy terméket, hogy milyen sokat spórol vele a vásárló. Lépéseket kell tennünk előre vagyis egyre inkább jó minőségű árukat kell a piacra dobnunk viszonylag olcsón”

– hangsúlyozta a PDD főnöke, Lej Csen Sanghajban.

A Temu agresszív piaci nyomulását sok országban éri bírálat: az Európai Unióban egy fogyasztóvédelmi csoport Brüsszelhez forduit mondván a Temu manipulálja a piacot. Dél Koreában a piacfelügyelet folytatott vizsgálatot a Temu ellen azon az alapon, hogy a vásárlók nem azt kapják mint amit a hirdetések ígérnek. A PDD főnöke erről azt mondta Sanghajban, hogy “aktívan együttműködünk a felügyelettel minden országban. A célunk a tanulás” – mesélte  mosolyogva a sikeres kínai diszkont cég főnöke Sanghajban.

Megszűnt az orosz pénzmosás Rigában pedig ez nagy pénzt

Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.

Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.

Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.

Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.

A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?

A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!

Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.

Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…

Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.

Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?

Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:

”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”

– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.

Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú

Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet  új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:

”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.

Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?

Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.

Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.

A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:

”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”

– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”

Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.

Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.

Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.

Putyin kész a tűzszünetre

A Reuters hírügynökség orosz forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Putyin kész a tűzszünetre.

“Putyin képes addig harcolni ameddig csak kell, de kész tűzszünetet kötni Ukrajnával” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú orosz hivatalnok, aki korábban Putyin mellett dolgozott. A Reuters megkérdezte Dmitrij Peszkov szóvivőt, hogy milyen feltételekkel hajlandó Putyin a tűzszünetre ? Az orosz elnök konkrétumok helyett ezt válaszolta:

“Putyin többször is világossá tette, hogy Oroszország nyitott a párbeszédre céljai elérése érdekében. Oroszország nem akar örökös háborút.”

A kiszivárgott hírek szerint Putyin a jelenlegi frontvonalon akar tűzszünetet kötni, mert ezt Oroszországban győzelemként tüntethetné fel.

Oroszország ugyan előrenyomult Ukrajnában, de ahhoz, hogy az offenzívát sikeresen befejezze még legkevesebb százezer fiatal behívására lenne szükség, és Putyin tisztában van vele: ez igen népszerűtlen lenne Oroszországban.

Mind Ukrajnában mind Oroszországban csökken a háború támogatottsága a több mint két éve tartó hadműveletek eredménytelensége miatt. Egyre többen látják be, hogy a háború megnyerhetlen.

Ukrajna hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor tárgyalnak Putyinnal, ha az oroszok kivonulnak az országból, de ennek minimális a realitása.

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója legutóbb amikor Washingtonban megszavazták az újabb jelentős támogatást Ukrajnának, kijelentette: ezzel a támogatással Ukrajna 2024-ben Ukrajna kivédheti az orosz offenzívát majd pedig 2025- ben támadást  indíthat Oroszország kiszorítására Ukrajnából.

Richard Haass veterán amerikai diplomata pedig azt írta, hogy Ukrajna katonai győzelmére számítani hiú ábránd, tárgyalni kell Putyinnal!

Ukrán békecsúcs Svájcban

Júniusban tartják a békekonferenciát, melyre Oroszországot nem hívták meg, így esélye a sikerre gyakorlatilag nulla. Biden elnök jelezte, hogy nem vesz részt a békekonferencián. A kínaiak viszont hajlandók arra, hogy közvetítsenek. Kínának már volt két béketerve Ukrajna kapcsán, de egyikből sem lett semmi. Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádiós fellépése során felvetette, hogy kétféle tárgyalás is lehet párhuzamosan: az egyiken az ukránok tárgyalnának az oroszokkal, a másikon viszont az amerikaiak lennének Putyin tárgyaló partnerei. Ezen a tanácskozáson az egész európai békerendszert áttekinthetik.

Orbán Viktort is meghívta Zelenszkij ukrán elnök a júniusi békekonferenciára, de egyáltalán nem biztos, hogy a magyar miniszterelnök részt vesz azon. A közelgő európai választások egyik fő témája is az ukrajnai háború.

Orbán Viktor abban bízik, hogy a szélsőjobboldal összefog miután megszabadul az Alternative für Deutschland mozgalomtól, és ily módon létrejöhet az Európai Parlament második legerősebb frakciója Giorgia Meloni olasz miniszterelnök irányításával. Meloni jó kapcsolatot ápol Ursula von der Leyennel, aki jelezte: hajlandó vele együttműködni.

Ha a Néppárt a szélsőjobboldali frakcióval alakítana koalíciót, akkor azt a szocialisták aligha fogadnák el, de Orbán Viktor pária állapota véget érhetne Brüsszelben. Bár Meloni Ukrajna ügyében a lengyel PiS-szel ért egyet, de ő igazi kaméleon politikus: az ukrajnai háború kitörése előtt még vérbeli keresztény-nemzeti politikusnak nevezte Vlagyimir Putyint. Giorgia Meloni Trumpot támogatja az USA-ban, de jó a kapcsolata a demokrata adminisztrációval is.

Végülis Biden elnökön múlik: reagál-e Putyin tűzszüneti javaslatára vagy tovább folytatja a háborút, melynek megnyerésében már az USA távozó vezérkari főnöke sem bízott.

Egymilliárd dollárt kér Trump az olajipartól, mit ígért cserébe a  támogatásért?

Az Egyesült Államok ex elnöke, aki szeretne visszamenni a Fehér Házba, meghívta floridai birtokára az amerikai olajóriások vezetőit, hogy elmondja nekik: mire számíthatnak, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívják majd.

110 milliárd dolláros adókedvezményt ígért Trump cserében azért az egymilliárd dollárért, melyet a kampányához kért. A demokraták azonnali vizsgálatot követelnek, és nem zárják ki azt sem, hogy bíróság elé viszik az ügyet. A londoni Guardian megszerzett egy dokumentumot, amelyikből kiderül, hogy Trump célkeresztjében a Biden adminisztráció elképzelései állnak arról, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményeket, amelyeket az olajkutatás címén már régóta élveznek a nagy cégek, melyek vezetőit vendégül látta Trump Mar-a-Lago-i birtokán. Biden adó tervezete 35 milliárd dolláros hazai és 75 milliárd dolláros külföldi bevételtől fosztaná meg az olaj társaságokat.

A Friends of the Earth környezetvédelmi szervezet munkatársa szerint Trump ajánlata az olaj óriásoknak nem más mint biztosítási kötvény: egymilliárd dolláros kiadással megspórolhatnak 110 milliárd dolláros veszteséget.

Ezek az adókedvezmények már évtizedek óta fennállnak, és a Biden kormányzat a zöld átmenetre való hivatkozással szeretné azokat megszüntetni. Trump viszont kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, és 2017-ben jelentős adókedvezményt adott az olaj óriásoknak, melyek őt támogatták a 2016-os választáson.

Az Exxon, a Chevron, a ConocoPhillips és az iparágat képviselő American Petroleum Institute idén is igen intenzíven lobbiznak Washingtonban Biden tervezett lépései ellen annál is inkább, mert lejár néhány régebbi adókedvezmény határideje, és ezért jövőre bárki lesz is az elnök, döntési helyzetbe kerülhet. Biden nagy valószínűséggel nem hosszabbítaná meg az adókedvezményeket, Trump viszont fogadkozik, hogy ő igen.

Fúrják Biden minimális társasági adó tervét is

Yellen pénzügyminiszter meg akarja akadályozni, hogy a nagy cégek adóparadicsomokba mentsék profitjukat, ezért hosszas tárgyalások után elfogadtatta a globális társasági minimum adót, melyet az olaj óriások nem szeretnének megfizetni. Ezért az Exxon azért lobbizik Washingtonban, hogy a bonuszokat 100%-ig le lehessen írni az adóból, és ily módon meg lehetne kerülni a globális minimum adót.

A Chevron és a ConocoPhillips azért küzd, hogy az olajfúrás költségeit továbbra is le lehessen írni az adóból. Ez régi kedvezmény, de az iparágnak 10 milliárd dolláros hasznot hajt.

Biden már beiktatása után megmondta 2021-ben:

“én az előző kormányzatokkal ellentétben nem akarok kedvezményeket adni az olajiparnak.”

Csakhogy az adótörvényekben a washingtoni Kongresszusnak is nagy szava van: a republikánusok döntő többsége az olajipar oldalán áll, de vannak lobbisták a demokraták között is.

Az olajipar vezetői tisztában vannak azzal, hogy váltani kell.

Az óriások a műanyag gyártásban vélik felfedezni a kiutat, de a kisebb cégeknek ez nem jelent megoldást.

Mi lesz a földgázzal? Az energiaválság egyik nagy nyertese az amerikai cseppfolyósított földgáz, melynek legfontosabb exportőre a Venture Global, amely Katarral együtt meghatározó szerepet játszik a világpiacon. A Venture Global főnöke is jelen volt Trump floridai birtokán, de őt nemcsak az adókedvezmények érdekelték hanem az is, hogy Trump a környezetvédőkkel folytatott vitákban a termelők oldalán áll. Ez létfontosságú a cseppfolyósított földgázt előállító óriás számára, mert az energiaválság idején komoly konfliktusba keveredett Louisiana államban, ahol egy LNG terminál építése miatt óriási vízhiány alakult ki a környéken.

Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot 

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a legújabb amerikai segély megszavazása után kijelentette: ”hála ennek a támogatásnak Ukrajna képes lesz visszaverni az orosz offenzívát 2024-ben, és 2025-ben offenzívát indíthat az elfoglalt területek visszaszerzésére.”

Richard Haass, a befolyásos Council on Foreign Relations emeritus elnöke cikket írt a Project Syndicate oldalon, hogy megcáfolja a nemzetbiztonsági tanácsadót.

“A matek elkerülhetetlen: Oroszországnak egészen egyszerűen túlságosan sok katonája van, és hadigazdasága ontja a fegyvereket és a lőszert a frontra.”

A másik tényező, amelyet figyelembe kell venni – épp a 2023-as ukrán kudarcot elemezve – az az, hogy a támadáshoz lényegesen több erő kell mint a védekezéshez. A klasszikus szabály 3 az egyhez.

“Egy ukrán offenzíva sok katona halálához vezetne pedig így is hiány van belőlük. Gyorsan kimerülnének a fegyver és lőszer készletek miközben nem sikerülne áttörni a megerősített orosz vonalakat. Közben az ukrajnai háború ellenfelei Nyugaton azzal érvelhetnének: nem érdemes támogatni Ukrajnát hiszen nem tudnak győzni.”

Tűzszünet kell

Erre a nyilvánvaló tényre figyelmeztet a veterán amerikai diplomata:

“a jelenlegi frontvonalon ideiglenes fegyverszünetet kellene kötni!”

Richard Haass azt állítja, hogy “Putyin visszautasítana egy ilyen fegyverszüneti javaslatot”, de ez korántsem biztos. Elnöki beiktatása alkalmából azt mondta, hogy kész a háborúra és a párbeszédre is a Nyugattal. Egy fegyverszünet számára is kényelmes lehet hiszen Oroszországot is kimeríti a több mint kétéves háború. Nagyon kevesen kívánnak hősi halottak lenni egy megnyerhetetlen háborúban.

Putyin leváltotta a kemény vonalas Patrusev tábornokot, régi KGB-s cimboráját a Nemzetvédelmi Tanács kulcsfontosságú titkári posztjáról, és helyébe az engedelmes Sojgut ültette. 2022-ben Patrusev tábornok volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint a “különleges hadművelet” megkezdésére. A háromnaposra tervezett villámháború totális kudarc. Putyin most már csak az arca megmentése érdekében harcol. A NATO az, amely elhúzza a konfliktust holott az amerikai vezérkari főnök már az ukrán offenzíva összeomlása után 2023-ban megmondta: ”patthelyzet alakult ki Ukrajnában, már nem a katonákon hanem a diplomatákon a sor.”

Ezzel ért egyet Richard Haass, aki szerint:

”a fegyverszünet valószínűleg nem vezet békéhez, de hát ugyanez történt Koreában és Cipruson is, ahol a tűzszünet évtizedek óta fennáll.”

“Ukrajna pedig egy tűzszünet után sokkal könnyebben tárgyalhatna tagságról a NATO-ban és az Európai Unióban” – írta a veterán amerikai diplomata a Project Syndicate oldalon.

Fico és a neonácik a független média ellen Szlovákiában

A szlovák miniszterelnök elleni merénylet ráirányította a figyelmet egy furcsa szövetségre: a magát baloldalinak valló szlovák kormánypárt együttműködésére  a neonácikkal. Az Európai Parlamentben Fico pártja a szocialista frakcióban ül éppúgy mint Dobrev Klára, de ez nem akadályozza meg, hogy Orbán Viktor mellett neonácikkal barátkozzon. Főként a független média ellen, melyet “a baloldali” Robert Fico éppúgy fel akar számolni mint Orbán Viktor Magyarországon.

“Felkötünk titeket, liberális újságírónőket a szlovák nemzeti felkelés terének legmagasabb lámpaoszlopára!” – ezt rikoltja videójában Daniel Bombic. Ki ő? A szlovák neonáci ellen három nemzetközi elfogató parancs is érvényben van, állítólag Nagy Britanniában bujkál, és onnan folytatja háborúját a liberális sajtó ellen. Kik a partnerei ebben? Például Szlovákia belügyminisztere, Matus Sutaj Estok, aki vidáman hallgatja míg a közös videóban a neonáci figura átkozza azt az ügyészt Szlovákiában, aki “vádat merészelt emelni ellene.”

Szóba áll a neonáci figurával Robert Kalinak hadügyminiszter is. Ő Fico elsőszámú bizalmi embere, belügyminiszter volt az előző kormányában. Együtt voltak kénytelenek távozni amiatt, hogy a meggyilkolt oknyomozó újságíró az ő ügyükben kutakodott, és minden bizonnyal emiatt kellett menyasszonyával együtt meghalnia. Egy négytagú csapat végzett vele, mely egykori katonákból és rendőrökből állt. Pozsonyban azt gyanítják, hogy a megrendelő nem volt más mint Robert Kalinak akkori belügyminiszter.

Orbán Fico két jó barát, együtt ölik a közmédiát

A “baloldali” Robert Fico a jobboldali Orbán Viktor útját követi: egységes irányítású kormányzati propaganda eszközzé kívánja tenni a közmédiát. Ehhez kell a neonácik gyűlölködő kampánya a közmédia lejáratására. Mindez békekampánynak van eladva hiszen Robert Fico is a békéről szónokol – Orbán Viktorhoz hasonlóan – Ukrajna kapcsán. Ezt a békekampányt az Európai Parlament mainstream pártjai – az európai néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek – szinte felkínálják a szélsőséges mozgalmaknak, és ezzel nagy kockázatot vállalnak a júniusi választások előtt.

A békekampány hangvétele elborzasztó. Balog Beáta, az SME liberális lap főszerkesztője idéz egy példát:

”bízom benne, hogy az olyan zsidó bolsevik kurvákat mint te, lelövik vagy felakasztják, de legalábbis elüldözik  Szlovákiából.

Téged kemencébe kellene dobni, mert kár beléd az ólomgolyó, amit a fejedbe kapnál.”

Egy másik idézet:

”te zsidó szajha már semmire sem vagy jó. Olyan mangalica vagy mint Caputova”

– ő Szlovákia liberális elnökasszonya, aki azzal szerzett hírnevet , hogy megszervezte a tömegmozgalmat Jan Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után. Most nem indult az elnökválasztáson, mert életveszélyes fenyegetéseket kapott. Fico bukása után megkezdődött a maffia kormányzás felszámolása, de amint “a baloldali” politikus visszatért a hatalomba a megnyert választások után, újra összeállt az életveszélyes csapat, mely a titkosszolgálatból, az alvilágból és az üzleti élet mélységes bugyraiból toborozza erőit, melynek élén Fico bizalmasa Kalinak egykori belügyminiszter áll, aki jelenleg “csak” a hadügyi tárcát birtokolja.

Miért követi Fico Orbánt a zsákutcában?

Szlovákiában a gazdasági fejlődés zsákutcába jutott, mert szinte kizárólag a német autógyárakra alapozta jövőjét. A német autógyártás jelenleg az életéért küzd hiszen az elektromos járművek versenyében lemaradt az amerikai Tesla és a kínai cégek mögött. Több gyár a bezárást fontolgatja Szlovákiában, ahol kínos kontraszt alakult ki a sikeres főváros, Pozsony és a lemaradó Kelet Szlovákia között.

Fico éppúgy a lemaradó vidékre alapozza politikai számításait mint Orbán Viktor. Ennek a vidéki közönségnek szól “az áramvonalasított” közmédia, mely sok tekintetben a rendszerváltás előtti időket idézi no meg Putyin médiáját, amelyben független hangnak nincsen helye.

A hatalom ezekben a provinciális rendőrállamokban megkérdőjelezhetetlen hiszen mi lenne akkor, ha valaki aziránt érdeklődne, hogy Mészáros Lőrinc hogyan növelhette vagyonát 50%-kal, 330 milliárd forinttal egy olyan évben amikor a magyar lakosság életszínvonala stagnált vagy épp csökkent a magas infláció miatt?!

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt 2022-ben a frissen megnyert választások után. Maga is sejti, hogy politikailag ezt csak úgy úszhatja meg, ha teljesen uralja a médiát. Fico ugyanebben a kényszerhelyzetben érezheti magát: életszínvonal emelést ígérni sem tud, nemhogy megvalósítani. Fico arra sem hivatkozhat mint Orbán Viktor, aki nem kapja meg az eurómilliárdok jórészét, mert Brüsszel nem akarja, hogy a magyar miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Szlovákia megkapja az uniós pénzeket az utolsó euró centig, benne van az eurózónában, de ez sem segít rajta.

Ráadásul mind Orbán mind Fico meg van fogva hiszen a nacionalista gyűlölködés kedvenc célpontjait nemigen használhatják fel: Szlovákiában a magyarok és a zsidók lehetnének a gyűlölet kampányok célszemélyei, de ezt Washington és Brüsszel miatt nem lehet végrehajtani. Maradnak a szerencsétlen független újságírók a gyűlölet kampányok célpontjainak köztük is elsősorban a szebbik nem képviselői.

Balog Beáta, a SME liberális lap főszerkesztője ezt írta erről a HVG-ben: ”Orbán Viktor azt mondta, hogy a politika kegyetlensége az oka annak, hogy nincs a kormányában több miniszternő, ők ugyanis nem viselnék el a politika kemény módszereit. Ebben a mondatban be van ágyazva az üzenet: nem a módszereken kell változtatni hanem távol kell tartani a nőket!

Ez vár ránk Szlovákiában is?”

“A titkosszolgálat, az alvilág és a politika összefonódott Szlovákiában”

Arről beszélt a Robert Fico elleni merénylet kapcsán Barak Dávid újságíró, aki több könyvet írt erről a témáról, hogy a titkosszolgálat szorosan összefonódott az alvilág és politika szomszédunknál. – írta a 24.hu portál. Miért alakult ki ez a furcsa helyzet északi szomszédunkban?

“Vaclav Havel elnök amnesztiát hirdetett, és ennek eredményeképp rengeteg bűnöző is kiszabadult a cseh és szlovák börtönökből, komoly utánpótlást biztosítottak az alvilágnak Szlovákiában, de ezeket a bűnözőket 2016-ig vagy újra lecsukták vagy kinyírták egymást.”

Szlovákia csak 1993-ban vált független állammá, ezért az intézményei csak lassan alakulhattak ki hiszen az államigazgatási rendszerben a csehek játszottak domináns szerepet annak ellenére, hogy Csehszlovákia élén sokáig az a Gustav Husak állt, aki szlovák kommunistaként elárulta az 1968-as reform kommunista kísérletet, és a Szovjetunió támogatásával neosztálinista diktatúrát alakított ki.

Miért ölték meg Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát?

Ficonak és egész kormányának emiatt a gyilkosság miatt kellett lemondania. Miről írt a fiatal oknyomozó újságíró? A többi között arról, hogy a calabriai maffia Szlovákiában működő részlege szorosan együttműködött az uniós pénzek lenyúlásában a Fico kormánnyal. A ndrangheta helyi főnökének szeretője Robert Fico titkárságán dolgozott – ne firtassuk, hogy milyen minőségben.

A bíróság a gyilkosság felelősét Fico miniszterelnök egyik bizalmasában Marian Kocner milliárdos vállalkozóban találta meg.

Kicsoda Marian Kocner?

“Tipikus figurája a kilencvenes éveknek, amikor Szlovákia függetlenségének első évtizedben kétes körülmények között születtek milliárdos vagyonok az országban.”

A kilencvenes évek öröksége ma is él az országban: “Van két kifejezés, amely azóta terjedt el Szlovákiában, az egyik “az elrabolt állam.”

Mit takar ez a kifejezés?

“Azt, hogy egyes politikai szereplők a rendőrséget, a titkosszolgálatokat illetve az igazságszolgáltatást a saját céljaikra használják ki.”

A szerencsétlen oknyomozó újságírót és menyasszonyát egykori katonák és rendőrök ölték meg Fico bizalmasának utasítására. Mit tudott erről Robert Fico? Rejtély.

A másik kifejezés:

”a mi emberünk. Ezalatt olyan magasrangú rendőrségi és titkosszolgálati tiszteket értenek Szlovákiában, akik érinthetetlennek tűntek Fico korában.”

Caputova asszony vezette a tiltakozó mozgalmat az oknyomozó újságíró halála miatt, és ő lett Szlovákia köztársasági elnöke. Miután Fico megnyerte a választást, és megkezdte a tisztogatást a rendőrségen és a titkosszolgálatoknál, Caputova életveszélyes fenyegetéseket kapott, és emiatt nem vállalta a harcot az államfői posztért. Fico utóda és bizalmasa, Pellegrini lett a köztársasági elnök, aki júniusban veszi át a hatalmat vagyis a nemzeti együttműködés rendszerének szlovák verziója immár akadálytalanul megvalósulhat. A közmédia átszervezése már meg is kezdődött Orbán Viktor modellje szerint. Emlékeztetőül a magyar közmédia átszervezését Heltai Péter irányította, a Securitate egykori tisztje, aki Hegel fedőnéven szolgálta Ceausescut. Majd pedig 2010 után Orbán Viktort Magyarországon. A titkosszolgálat Romániához hasonlóan Szlovákiában is bűnszervezetként működött. Ezt a bíróság igazolta is amikor Fico bukása után sok magasrangú rendőrtisztet, titkosszolgálati vezetőt vagy igazságügyi tisztviselőt juttatott börtönbe.

Emlékeztetőül: Andrei Babis egykori cseh miniszterelnök, Orbán Viktor nagy barátja, maga is szlovák, Pozsonyban született, és korábban a csehszlovák titkosszolgálat magasrangú tisztje volt, aki kiképzését a Szovjetunióban nyerte el.

A Fico elleni merénylet tálalása titkosszolgálati dezinformáció

Juraj Cintula írót és költőt baloldali elkövetőnek állítják be noha a zavarosfejű férfi olyan szélsőjobboldali szervezetekkel tartotta a kapcsolatot, amelyeket az oroszok pénzeltek. Fico pártja egyébként baloldali nacionalista, amely szívesen szövetkezik a szélsőjobboldallal. Az Európai Parlamentben a szocialista frakcióban ülnek, ahol gyakran kifogásolták a Smer kapcsolatait neonáci szervezetekkel. Fico az ukrajnai háború ügyében rendkívül óvatos álláspontra helyezkedik: elveti a korábbi kormányok politikáját, mely Washington és Brüsszel vonalát követte, de nem azonosul Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájával sem. Épp a napokban jelentették be Pozsonyban, hogy az új szlovák atomerőmű tengerből kizárják az orosz Roszatomot, amely a Paks 2 erőművet építi Magyarországon.

“Szlovákiában élni egy kicsit olyan mintha egy kémfilmben lennénk. A Fico elleni merénylet, a körülötte levő összes bizonytalansággal és kérdéssel csak fokozta ezt érzést”

– mondta Barak Dávid újságíró.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK