Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Ursula von der Leyen: Európai Egyesült Államokat akarok

A brüsszeli bizottság jövendő elnökasszonya még 2012-ben kijelentette: az Egyesült Államokhoz, Németországhoz vagy Svájchoz hasonló szövetségi államot szeretne Európában is.

A hétgyermekes családanya Angela Merkel leghűbb szövetségese a kereszténydemokraták között Németországban. Minden Merkel kormányban benne volt, kezdetben mint család, majd mint szociális miniszter. Évek óta hadügyminiszter, ő az első nő ezen a poszton Németországban. Az arisztokrata hölgy kiválóan beszél angolul és franciául , de semmilyen uniós tapasztalata sincsen. Ezért valószínűleg mentora, Angela Merkel politikáját követi majd Brüsszelben.

A visegrádi államok is támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, mert annyira megijedtek a holland Timmermans-tól, aki aktívan bele akart szólni a tagállamok politikájába. A francia-német szövetség újra győzött az Európai Unióban bár a visegrádi államok fogadkoztak: ezúttal másképp lesz. A visegrádiak nem kaptak semmit. Tarthatnak viszont attól, hogy Ursula von der Leyen megvalósítja az őt ajánló Macron elnök javaslatát: csakis az az uniós állam kapjon pénzeket Brüsszeltől, amelyik betartja az Európai Unió szabályait!

Pentagon: Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve

0

Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Ezt hangsúlyozta John Rood államtitkár-helyettes a hadügyminisztériumban, ahol ő dolgozza ki a hosszútávú védelmi politikát.

Rood különösen óva intette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy rendszerbe állítsák a kínaiak ötödik generációs Huawei technológiáját. Korábban Pompeo külügyminiszter utazott kizárólag ezért Európába, ahol nem aratott sikert: sem Brüsszelben sem pedig a tagállamok fővárosaiban sem kívánnak lemondani a kínaiak technológiájáról – még akkor sem, ha az USA emiatt új hidegháborúval fenyeget.

Trump elnök egyébként enyhített a Huawei elleni szankciókon azt követően , hogy újabb fegyverszünetet kötött Hszi Csinping elnökkel Oszakában a G20 csúcstalálkozón. A washingtoni kongresszusban többen bírálják Trumpot emiatt. Az amerikai fővárosban Kína ügyében konszenzus uralkodik: az ellenzéki demokraták is stratégiai ellenfélnek tekintik a világ legnépesebb államát , mely gyors ütemben zárkózik fel a legkorszerűbb technológiában.

Izraelt is óva intette az Egyesült Államok Kínával szemben. Netanjahu miniszterelnök stratégiai szövetségesnek tekinti az Egyesült Államokat, és ezért lehet, hogy Huawei ügyben enged Washington nyomásának. A kínaiak a maguk részéről nem hagynak kétséget afelől, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját választóvonalnak tekintik. Ha valamelyik állam – Washington nyomására – kizárja a Huaweit a hazai piacról , akkor ezt Peking ellenséges lépésnek tekinti a világ bármelyik pontján.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Moszad főnök: Irán 100 milliárd dollárral támogatta a terrorizmust

0

Irán az elmúlt két évben jelentős összeggel támogatta a Hezbollah szervezetet Libanonban, a Hamaszt és az Iszlám dzsihádot a gázai övezetben. Ezt közölte Yossi Cohen a Moszad főnöke. Az izraeli hírszerzés főnöke szerint jelenleg egyedülállóan jó lehetőség kínálkozik a békére a Közel Keleten, egyedül Irán akadályozza ezt. Yossi Cohen szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az irániak támadtak meg két olajszállító hajót a Perzsa Öbölben.

Az ajatollah 200 milliárd dollárja

„Megpróbálom rábeszélni Trump elnököt, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Iránnal! Próbáljon meg következetes lenni egyszer: ha tárgyal Kim Dzsong un-nal, akinek már van atombombája, akkor miért nem áll szóba Iránnal , amelyiknek nincsen?!” – így nyilatkozott Emmanuel Macron elnök Japánban még a G20 csúcs előtt. Bécsben az atomalkut aláíró nagyhatalmak kétségbeesett kísérletet tettek pénteken , hogy megmentsék az egyezményt, melyet amerikai részről még Obama elnök írt alá 2015-ben. Csakhogy közben már Teherán jelezte: az urándúsításban már elérte az atomalkuban rögzített határt. „Akkor is meg kell próbálni az iráni atomalku megmentését, ha fennáll a kudarc lehetősége” – mondta Federica Mogherini az Európai Unió külügyi főképviselője a bécsi tanácskozás előtt.

Nem az iráni atombomba izgatja igazán Amerikát

Trump elnök Európába küldte iráni ügyekkel megbízott emberét, hogy elmesélje az európai szövetségeseknek: mit akar valójában Amerika?! Miért lépett ki Trump az atomalkuból? Brian Hook Párizsban francia, brit és német diplomatákkal találkozott, hogy meggyőzze őket: semmiképp sem menthetik meg az atomalkut! „Egyáltalán nemcsak a nukleáris fegyverekről van szó hanem arról , hogy 2015 óta Irán továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit és támogatta szövetségeseit fegyverrel és pénzzel a Közel Keleten. Ha megkérdezik Izraelt, ha megkérdezik Szaúd Arábiát, akkor ugyanezt mondják” – nyilatkozta Trump embere Párizsban az RFI közszolgálati rádiónak. Válaszul Zarif iráni külügyminiszter azzal vádolta Izraelt, Szaúd Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy háborúba akarják sodorni az Egyesült Államokat Irán ellen. Trump elnök közölte: legyőzhetik úgy is Iránt, hogy egyetlen amerikai katona sem lép az ország földjére. De addig is új gazdasági szankciókkal próbálkoznak.

Khamenei ajatollah 200 milliárd dollárja

Steve Mnuchin pénzügyminiszter ilyen nagy összeget szeretne megtalálni és befagyasztani. A CIA és a Moszad szerint ugyanis ekkora pénzt halmozhatott fel Irán vallási vezetője a nehéz időkre. Ebből a pénzből Irán akár át is vészelheti a válságot egy ideig – írja az izraeli Haaretz. De hol a pénz? Iránnak óriási tapasztalata van az amerikai szankciók kijátszásában azóta, hogy az iszlamista forradalom idején 1979-ben Teheránban elfoglalták az amerikai nagykövetséget. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Az amerikai szankciók akkor kezdődtek és csak 2015 után értek véget. Az iráni pénzekkel kapcsolatban több feltételezés is érvényben van. Az első az arany! A Közel Keleten nagy hagyománya van a nemesfém készletek felhalmozásának. Ennek az az óriási előnye is megvan, hogy külföldön nem sújthatják szankciók. A pénz másik részének elhelyezésében pedig baráti bankok segíthetnek például Libanonban és Oroszországban vagy épp Kínában, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója. Libanonban a siita Hezbollah milícia Irán legfőbb szövetségese, amely állandóan részesül Irán nagyvonalú támogatásában: pénzben és fegyverben egyaránt. Cserébe a Hezbollah fegyveresek Iránnal együtt védelmezték Asszad elnök rendszerét. persze Oroszországgal együtt. „Irán a szövetségesünk!” – hangsúlyozta Putyin Japánban, ahol pénteken találkozott Trumppal. Az oroszok – amerikai és izraeli kérésre – megtagadták az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer eladását Iránnak. Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára Izraelben tárgyalt John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Netanjahu miniszterelnök emberével Iránról és Szíriáról. „Ezután megváltoznak az erőviszonyok a Közel Keleten” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Vagyis Oroszország cserbenhagyhatja iráni szövetségesét. Csak az a kérdés: mit kap ezért Putyin elnök cserébe Donald Trumptól?

Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

0

Trump elnök kezdeményezte a találkozót , melynek során amerikai elnök először lépett Észak Korea földjére.

„Találkoztam Hszi Csinping elnökkel Japánban , aztán Szöulban tárgyalok Mun Dzsein elnökkel, összefuthatnánk a fegyverszüneti vonalon, hogy üdvözöljük egymást”! Ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki részt vett Oszakában a G20 csúcstalálkozón. Korábban azt írta, hogy koreai útja során nem tervez találkozót Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel. Ez most megváltozott hiszen az USA és Kína immár újra fegyverszünetet kötött egymással a kereskedelmi háborúban. Hszi Csinping elnök nem sokkal a G20 csúcs előtt tett látogatást Észak Koreában.

Phenjanban örömmel fogadták az invitálást. Tavaly júniusban találkozott először Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban. A második találkozó idén tavasszal volt Hanoiban. Az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy Észak Korea megsemmisíti nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit, cserébe az USA megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy sem túlságosan sikeres gazdaságát. Hamarosan kiderült: egyik fél sem tartja be a megállapodást. Észak Korea néhány látványos gesztus után leállította a leszerelést miután az USA meghosszabbította a szankciókat mondván: csakis akkor szünteti meg azokat, ha nemzetközi ellenőrzés bizonyítja, hogy Észak Korea teljesítette vállalásait. Emiatt Hanoiban a csúcstalálkozó teljes kudarccal végződött. Most újra próbálkoznak, mert Trumpnak a választási kampányban jól jönne egy diplomáciai siker. Észak Koreában pedig éhínség pusztít. Számukra a szankciók enyhítése a rendszer stabilitását biztosíthatja.

A Trump – Kim csúcstalálkozó  a fegyverszüneti vonalon Panmindzsonban vasárnap új lendületet adhat az akadozó tárgyalásoknak az Egyesült Államok és Észak Korea között.

Törökország kitart az orosz rakéták mellett az amerikai ellenkezés ellenére

0

Erről nyilatkozott Oszakában Erdogan elnök miután találkozott Putyin orosz és Trump amerikai elnökkel. Törökország Sz 400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol annak ellenére, hogy a NATO tagja. Az orosz rendszer nem kompatibilis a NATO rendszerével. Emiatt az amerikaiak felfüggesztették az F 35-ös vadászgépek szállítását Törökországnak.

Erdogan hangsúlyozta, hogy azért tartanak ki az orosz rakéták mellett, mert annak idején Obama elnök nem engedélyezte Patriot rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak. Akkor ugyanis Törökország szembekerült Izraellel. Trump elnök megértést mutatott a török álláspont iránt mondván, hogy a helyzet bonyolult. Ennek ellenére nem zárta ki a szankciókat Törökország ellen.

Oroszország nemcsak rakétavédelmi rendszert szállít Törökországnak, de a Roszatom építi az ország első atomerőművét is több mint 20 milliárd dollárért. Törökország jelenleg egyaránt szövetségese az Egyesült Államoknak és Oroszországnak miközben Washington és Moszkva érdekei élesen ütköznek a Közel Keleten. Ebben a kényes helyzetben Erdogan elnök egyelőre ügyesen lavírozik, de hogyha Trump elnök beveti a gazdasági szankciók fegyverét, akkor ismét bajba kerülhet a török líra , mely értékének már csaknem a felét elveszítette a dollárral szemben.

Útra kel az úszó Csernobil

0

A Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomreaktor Murmanszk kikötőjéből startol és Pevek környékén horgonyoz le, hogy energiát termeljen az orosz Észak istenhátamögötti vidékén. Pevek több mint négyezer kilométerre fekszik Moszkvától észak-keletre. A földgázban és kőolajban gazdag területen óriási az energiahiány. A Csukcs félszigeten drágaköveket is kitermelnek, de az ott élők energiaellátása egyáltalán nem megoldott.

Ezért döntöttek úgy több mint húsz évvel ezelőtt Moszkvában, hogy úszó atomerőművet küldenek a nyersanyagokban gazdag terület energiaellátására. Az orosz nemzeti színekben pompázó hajó 144 méter hosszú. Több mint kétmillió ember energiaellátását kell megoldania. Mennyire biztonságos egy úszó erőmű?

Az amerikaiak működtettek egy ilyet a Panama csatorna övezetben amikor az az USA ellenőrzése alatt állt. Később New Jersey állam partjainál terveztek egy másikat, de azt a környezetvédők megfúrták. Amint tudomást szerzett a Greenpeace az oroszok úszó atomerőművéről máris elnevezte azt úszó Csernobilnak. Finom utalás ez arra a Kijev környéki ukrán kisvárosra, ahol nukleáris katasztrófa következett be 1986-ban. Ezt Moszkva sokáig titkolni próbálta. A csernobili katasztrófa következményeiről nemrég az HBO mutatott be sikeres sorozatot. Moszkvában dührohamot kaptak amikor megtudták , hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet úszó Csernobilnak nevezte el a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet. A fő konstruktőr a sajtónak elmondta: ez egészen más konstrukció. Ráadásul sokkal kisebb kapacitású mint Csernobil. Az 4000 MW teljesítményre volt képes míg a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőműnek csak két 35 MW-os reaktora van. Az atomerőműveknél általában nagy gond a hűtővíz, de a Lomonoszov akadémikus nem küzd ilyen problémával hiszen az Északi jeges tengeren hideg víz van bőven – nyilatkozta az orosz úszó erőmű főkonstruktora abból az alkalomból , hogy a hajó hamarosan elindul Murmanszk kikötőjéből, hogy energiát szolgáltasson Csukcsföldnek és környékének Oroszország északkeleti részén.

Trump: Európa rosszabbul bánik velünk mint Kína!

Az Európai Unió biztosa, Margrethe Vestager jobban utálja az Egyesült Államokat mint bárki akit ismerek a nemzetközi politikában – közölte az USA elnöke mielőtt Japánba repült , hogy részt vegyen a G20 csúcstalálkozón.

Kína után Európa lesz Trump ellenfele?

Ezt a kérdést tette fel a Der Spiegel Cecília Malström uniós biztosnak abból az alkalomból, hogy a G20 csúcstalálkozó a hétvégén lehetővé teszi a nagyhatalmak vezetőinek, hogy közvetlenül tárgyaljanak a globális gazdaság legfőbb problémáiról. Európa eddig nevető harmadiknak képzelhette magát, de sokan emlékeznek még rá, hogy Trump elnök szankciókkal fenyegette meg az európai autóipart is mondván: túl sok a Mercedes és a BMW New Yorkban és túlságosan kevés az amerikai autó Európában.

„Még szoknunk kell azt, hogy az Egyesült Államok nem mint szövetségesre tekint az Európai Unióra hanem mint ellenfélre. Az USA-ban 420 ezer állás függ az európai autóipartól. Nem hisszük azt, hogy az európai autók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének az Egyesült Államok számára.

Ettől függetlenül tárgyalunk az amerikaiakkal. Trump szankciós politikája nem az Európai Unió módszere. Az Európai Unió a WTO szabályai alapján kereskedik a világgal. Ha eluralkodnak Trump módszerei , akkor ez a dzsungel törvényét jelenti a globális gazdaságban” – hangsúlyozta Cecília Malström.

Az európai biztos asszony nem titkolta: ha Trump novemberben mégiscsak előáll a szankciókkal az európai autókkal szemben, akkor Brüsszelnek kész listája van az ellenintézkedésekről. Vagyis, bár az Európai Unió ezt szeretné elkerülni, de fennáll a lehetősége annak, hogy kereskedelmi háborúskodás alakuljon ki Amerika és Európa között.

Pompeo amerikai külügyminiszter körbeutazta Európát, hogy lebeszélje az uniós tagállamokat a Huawei 5G technológiájáról mondván ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet mindenütt. Magyarországon az amerikai külügyminiszter azt a választ kapta: követjük az uniós példát. De mi az?

„Az Európai Unió rábízta a döntést a tagállamokra. Szeptemberre várjuk az összefoglaló jelentést arról , hogy melyik tagállam hogy döntött Huawei ügyben? Mi a törvényesség alapján állunk és nem zártunk ki senkit a versenyből politikai döntés alapján” – mondta az uniós biztos. Aki hangsúlyozta:

Európa nem nevető harmadik az USA-Kína kereskedelmi háborúban

„Nem akarjuk, hogy a kínaiak felvásárolják az európai elit cégeket, lenyúlják a külföldi szellemi tulajdont, de ez ellen nem szankciókkal akarunk küzdeni”- nyilatkozta Cecília Malström a Der Spiegelnek.

A globális gazdaság azonban nyugtalan és ez nem használ senkinek sem. De mi van, ha Európa Kína oldalára áll? Peter Altmaier német gazdasági miniszter ezt a lehetőséget csillantotta meg kínai vendéglátói előtt Pekingben és Sanghajban. Dicsérte az Új Selyemút programot, sőt azt hangsúlyozta: Európának is hasonlóra lenne szüksége!

Ha az európaik a Huawei 5G technológiáját fogadják el vagyis a kínaiak digitális Új Selyem útját választják, akkor kettészakadhat a világ: más rendszert használ az USA és mást Kína, Oroszország és Európa. Ez teljesen új helyzetet teremthet a globális erőviszonyokban.

Ráadásul Peter Altmaier kínai vendéglátóinak a német szociális piacgazdaságot ajánlgatta az amerikai kapitalizmussal szemben! A németek hosszú távra terveznek: ők voltak az első külföldi nagybefektetők Kínában. A Volkswagen sanghaji gyára volt a minta a szocialista Kínában arra, hogy másképp is lehet gazdálkodni. Németország legnagyobb külföldi partnere immár nem Franciaország hanem Kína. Vagyis Trump elnök brutális politikájával elérheti azt is: ellenfelei összefognak! Európa is inkább az Új Selyemutat választja mint a szankciókkal fenyegetőző szövetségest. Ehhez persze egységesnek tűnő és döntésképes európai vezetésre lenne szükség, de a dolgok jelenlegi állása szerint erről szó sincsen …

Putyin: a liberális eszmék elavultak

0

Az európai társadalmak elvetik a multikulturális világot – érvelt Putyin, aki a londoni Financial Times-nak nyilatkozott a Kremlben. Nem sokkal azelőtt, hogy elindult volna Japánba, ahol a G20 csúcson találkozik Trump elnökkel és néhány más vezetővel.

Putyin szerint Angela Merkel kancellár kapitális hibát követett el azzal, hogy beengedett Németországba több mint egymillió migránst. A legutóbbi európai választásokon megerősödött az Alternative für Deutschland mozgalom, amely Putyinhoz hasonlóan fatális hibának tekinti a migránsok beengedését Európába. Olaszországban és Franciaországban az a párt győzött , amely a leghatározottabban lépett fel az illegális bevándorlás ellen. Mind Matteo Salvini mind pedig Marine Le Pen élvezi Putyin elnök támogatását. Éppúgy mint Orbán Viktor Magyarországon. Jaroslaw Kaczynski pártja is győzött, de ő abban különbözik a többiektől, hogy hangsúlyozottan orosz ellenes. Ezért is nem csatlakozott ahhoz a frakcióhoz az Európai parlamentben, melyet Marine Le Pen és Matteo Salvini pártjai vezetnek.

Donald Tusk az Európai Unió elnöke sietett reagálni Putyin nyilatkozatára. A lengyel politikus kijelentette:

nem a liberális demokrácia hanem az autokrata rendszer idejétmúlt!

Tusk is részt vesz a G20 csúcstalálkozón, ahol 19 nemzetállam mellett egy állam szövetséget képvisel. Ettől függetlenül a G20 csúcs résztvevője az EU négy nagyhatalma: Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Oroszország is.

Meghalt a Holokauszt túlélő, aki bizonyítékokat szerzett Eichman ellen

86 éves korában elhunyt Michael Maor, akinek az élete kész regény volt. Közvetlenül Hitler hatalomra jutása után született Németországban. Szüleivel együtt Spanyolországba , majd onnan Jugoszláviába menekült. Az alig több mint tízéves kisfiú többször is életveszélybe került. Szüleit a nácikkal együttműködő horvát usztasák meggyilkolták. 1945-ben érkezett Palesztinába , ahol egy kibucban örökbe fogadták.

Ejtőernyős kiképzést kapott, majd hírszerző lett. Visszatért szülőhazájába, Németországba. A feladata az volt , hogy bizonyítékokat szerezzen a holokausztról. Az Eichman perben Izraelben sok bizonyítékot használtak fel, melyet Michael Maor szerzett meg a Baden-württembergi ügyészségen Németországban.

Feladatának teljesítése után visszatért Izraelbe , ahol több mint 15 évig szolgált a határőrségnél, melynek egy ideig a hírszerző főnöke volt. Mindeközben megtartotta polgári foglalkozását is: fotóriporterként dolgozott. Michael Maorról megemlékezést közölt az izraeli Haaretz hiszen élete eléggé jelképes volt azoknak az európai zsidóknak, akik a holokauszt túlélése után a Moszadnál szolgáltak Izrael megalakulása után.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK