Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Korrupt kormányfő, aki megölette az oknyomozó újságírónőt

A háromgyermekes újságírónő autóját 2017-ben maffiózók robbantották fel, akik egy kormányhoz közelálló oligarcha utasításait hajtották végre. Az oligarcha az akkori kormányfő kabinetfőnökével együtt bíróság elé kerülhet – írja a londoni Guardian. A miniszterelnök is távozni kényszerült a gyilkosság miatt Málta szigetén.

A miniszterelnök kabinetfőnökének és az energia ügyek miniszterének off-shore cégei vannak Panamában és  Dubajban – derítette ki Caruana Galizia, aki halála előtt abban az ügyben nyomozott, hogy az Electrogas miért kapott igen előnyös szerződést a kormánytól. Az Electrogas résztulajdonosát és főnökét gyanúsítják azzal, hogy kiadta a parancsot az újságírónő meggyilkolására, de minden bizonnyal tudott erről a miniszterelnök kabinetfőnöke, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy maga a kormányfő is. Az oligarcha, Yorgen Fenech tagadja, hogy ő ölette volna meg az oknyomozó újságírónőt. A gyilkosság olyan nagy port vert fel, hogy Máltára utazott az Európai Parlament elnöke is. Pár hónappal később a kormányfő is lemondott tisztségéről.

Muscat miniszterelnök egy korrupciós piramis tetején ül – állította az újságírónő, aki a többi között feltárta az Azerbajdzsánhoz fűződő kétes kapcsolatokat is. Máltán még egy azeri bank is működött, mely az arany útleveleket intézte olyan azeri “üzletembereknek”, akik szabad mozgást akartak az Európai Unión belül. Az Európai Unió és az Európai Központi Bank végülis megunta a dolgot, és véget vetett az azeri aranyéletnek, mely Alijev elnök kaviár diplomáciájának szerves részét  alkotta. Ennek lényege európai politikusok megvásárlása volt. Muscat akkori miniszterelnök szerint “mindez  a fantázia szüleménye és kitaláció illetve hazugság.”

Az ex miniszterelnököt több korrupciós üggyel is gyanúsítják.

A legnagyobb pénz a kórházak privatizációjában volt: 4 milliárd eurós korrupció ügyében nyomoz az ügyészség

– írja a Guardian. Amely hozzáteszi, hogy a kormányfő kabinetfőnöke ebben az ügyben is kulcsszerepet játszott.

Az újságírónő meggyilkolása nem állította le az oknyomozó sajtót

Caruana Galizia egyszemélyes intézmény volt Máltán, aki bátran küzdött a kormányzati korrupció ellen annak ellenére, hogy többször is halálos fenyegetést kapott. Amikor a gyilkosok beváltották fenyegetésüket abban reménykedtek, hogy leáll a kétes kormányzati ügyek vizsgálata a sajtóban, de tévedtek. Más újságírók folytatták a leleplezéseket, és dokumentumokkal igazolták:

a kormányfő kabinetfőnökének és az energia miniszternek off-shore cégei működtek Dubajban, ahol jelentős összegű kormányzati pénzek tűntek el.

Az Electrogas ügyében a vizsgálóbírónő befejezte a nyomozást, és lezárta jelentését. Az ellenzék követeli, hogy tegyék ezt közzé, de a kormány szerint még nem ért véget a vizsgálat abban az ügyben, amely egy oligarcha, az energia miniszter és a kormányfő kabinetfőnökének korrupciós kapcsolatait tárta fel. Korrupción túl pénzmosásról is szó van ebben az ügyben, amely a kormány és a magántőke összefonódását mutatja Málta szigetén.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Putyin Berija nyomában

Amint Sztálin hírt kapott arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban atombomba feltalálásán dolgoznak a fizikusok, nyomban elrendelte, hogy induljon hasonló program a Szovjetunióban is.

Lavrentyij Pavlovics Berijára bízta az atom program irányítását, a titkosszolgálat rettegett vezetője teljesítette is az elvárásokat: rohamtempóban elkészült a szovjet atom majd hidrogén bomba is.

Az USA-ban törték a fejüket: minek tulajdonítható a gyors siker. Gyorsan rájöttek: szovjet hírszerzők is részt vettek a Manhattan programban. A Rosenberg házaspárt villamosszékbe ültették emiatt. Kurcsatov akadémikus volt a szovjet Oppenheimer. Amikor a szovjet fizikusok, akik egy elit lágerben dolgoztak, megakadtak, akkor Kurcsatov akadémikus mindig tudta a megoldást: Berija hírszerzői jelentései aranyat értek!

Az atombombáért a versenyfutás a második világháború idején folyt, és az USA győzött. A két ledobott atombomba segítségével megrövidítette a háborút Japánnal szemben, amely kapitulált.

Putyin irányítja immár a tudományos akadémiát is

A megnyerhetetlen ukrajnai háború kellős közepén Vlagyimir Putyinnak eszébe jutott, hogy a tudományos akadémia még mindig élvez valamiféle szerény autonómiát. Nemes Gábor, aki sokáig a Kossuth rádió moszkvai tudósítója volt, észrevette, hogy Putyin teljhatalma immár a tudományos akadémiára is kiterjed. Régi orosz szokás szerint maguk az akadémikusok “kérték” Putyin elnököt, hogy hozzon létre egy kuratóriumot a tudományos élet irányítására, és vállalja el ott a vezetői szerepet. Putyin meglepő módon eleget is tett a kérésnek, de kérdés, hogy mire megy ezzel az orosz tudomány? Az idők ugyanis alaposan megváltoztak a Sztálin – Berija páros tömeggyilkos diktatúrája óta. A tudományos kutatás évtizedek óta alulfinanszírozott  Oroszországban, és ennek következtében tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket a Szovjetunió bukását követően. Észak Korea például úgy érhetett el viszonylag gyorsan eredményeket a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztésében, hogy megvásárolt orosz tudósokat, akik nem lelték honjukat a saját hazájukban.

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 október 24 – valóságos emigrációs hullám indult meg: tudósok ezrei vándoroltak ki Nyugatra.

Putyint mindebből a hadiipar érdekli, amely mindjobban lemarad a nemzetközi versenyben. Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben 53%-kal csökkent.

Az ok: a digitális haditechnikában az oroszok lemaradtak egy nemzedékkel a világ mögött – a baráti Kína katonai szakértői állapították meg ezt. Putyin ezen szeretne változtatni a jól megszokott sztálini módszerekkel: kézbe veszi a tudományos akadémiát. Csakhogy Oroszország már nem világhatalom, Putyinnak nincsen pénze.

Az IMF Oroszország idei GDP-jét alig több mint 2000 milliárd dollárra jósolja. Összehasonlításképp az USA esetében ez 28 ezer milliárd dollár!

Orbán okosabb mint Putyin

A magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt uralma alá hajtotta a tudományos életet, mert rájött arra: money makes the world go round – a pénz irányítja a világot, a tudomány világát is. Nem kell nyílt diktatúra ahhoz, hogy a tudósok is azt a kezet figyeljék, amely a kegyeket és a pénzt osztja. A magyar tudósok évtizedek óta emigrálnak: jól példázza ezt a legutóbbi két Nobel díj is, de mind Karikó Katalin mind Krausz Ferenc azért itthon is talál lehetőséget a kutatásban éppúgy mint az oktatásban. Kicsi szegény és periferikus országokban a tudomány nemigen produkál világraszóló eredményeket, de a külföldről hazalátogató tudósok komolyan hozzájárulhatnak a hazai fejlődéshez. Kína ezt nagyüzemi módon csinálja: sokezer külföldön tanult és eredményt elért tudós tért már haza, mert Peking számukra jó körülményeket biztosított. A felzárkózásnak ez is az egyik módja lehet – ahogy arra már a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping negyven évvel ezelőtt rámutatott.

Bulgária újra választ, a “tökfilkó” maffia állama valószínűleg marad

Június 9-én országos választást rendeznek Bulgáriában, ahol továbbra is Todor Zsivkov egykori testőre, Bojko Boriszov ex miniszterelnök – Orbán Viktor nagy barátja – a maffia állam atyja mozgatja a szálakat – írja a brüsszeli Politico. Három éven belül ez lesz a hatodik országos választás a balkáni államban.

Bulgáriának már csak 6,5 millió lakosa van míg a kommunista diktátor, Todor Zsivkov idejében még 9 millió volt, mert az emberek a lábukkal szavaznak: futólépésben hagyják el hazájukat a jobb élet reményében. Jelenleg Magyarország és Bulgária verseng az utolsó helyért az Európai Unióban, a korrupció tekintetében viszont az a kérdés: hol lopnak többet? A Transparency International szerint Magyarország az első, Bulgária a második a korrupciós listán az Európai Unióban. Az USA nagykövetsége intenzíven támogatja a liberális korrupció ellenes mozgalmat Szófiában, de nekik

nehéz maguk mögé állítani a lakosság többségét, amely nem piacgazdaságot és demokráciát vár az elittől hanem valami kis koncot a zsákmányból.

Jól tudja ezt Bojko Boriszov, aki már a kommunista diktátor oldalán megfigyelhette: hogy működik a hatalom valójában a koldusszegény országban, amelynek sorsa minden nagyhatalmat valójában hidegen hagy. Az amerikai nagykövetség is csak azért támogatja intenzíven a liberális mozgalmat nehogy Bulgária visszakanyarodjon a hagyományos oroszbarát vonalhoz. Bulgáriában ennek nagy hagyománya van, mert a cárok csapatai szabadították fel az országot a török szultán több évszázados uralma alól. Ezért Hitlernek is nemet mondtak amikor a Szovjetunió megtámadását “kérte” Bulgáriától. Todor Zsivkov javasolta a kommunista diktatúra idején, hogy Bulgária csatlakozzon a Szovjetunióhoz mint tizenhatodik tagállam. Moszkva nem fogadta el a felajánlkozást, de tudatta azt Ceausescu román elnökkel, aki felrobbant hiszen így a Szovjetunió északról és délről is körülölelte volna a szuverenitására oly kényes román diktátor államát.

A maffia állam csodafegyvere a média

Deljan Peevszki a média ura Bulgáriában, ahol az elit a titkosszolgálat tisztikarából érkezett. Pejevszkit kitiltották az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából, de Bulgáriában szinte korlátlan úr a médiapiacon, ahol minden erővel Bojko Boriszov maffiaállamát segíti. Boriszov, a “tökfilkó” már  többször is volt miniszterelnök, és most is az ő pártja áll a legjobban.

Folytatjuk a változást – ezzel kampányol Boriszov és Peevszki, a médiamágnás maffiózó. Miért van esélyük a sikerre? Mert két külön pártot vezetnek egy közös célért: a maffiaállam fenntartása érdekében. Peevszki ugyan nem muzulmán, de ő vezeti a török kisebbség mozgalmát, amely Boriszov pártjával együtt többséget szerezhet Bulgáriában. Peevszki, a titkosszolgálat tábornoka irányítja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Boriszovnak  azért létfontosságú ez a szövetség, mert számtalan korrupciós ügyben volt és van nyakig benne vagyis számára minden vizsgálat végzetes lenne. 2020 óta tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság a maffiaállam korrupciója ellen, és rövid időre hatalomra juttatta a liberálisokat, akik elszánt harcot hirdetnek a maffiaállam ellen. Csakhogy nem maradtak hatalmon elég ideig ahhoz, hogy a harcot komolyan megkezdjék hiszen a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás már régóta a maffiaállam kezében van. Tulajdonképp a kommunista idők óta folyamatosan. Aki ellenszegült azt meggyilkolták.

Elég erős fegyver-e a Magnyitszkij törvény a maffia állam ellen?

Bár Brüsszelben mindenki tisztában van azzal, hogy a bolgár elit nyakig merül a korrupcióban, de nem fordítanak erre különösebb figyelmet, mert Boriszov miniszterelnök mindig szorgosan bólogatott az uniós csúcstalálkozókon – ellentétben Orbán Viktorral.

A korrupcióellenes harcot ezért az USA vállalta fel Bulgáriában, ahol Peevszki a Magnyitszkij törvény miatt került fekete listára. Ez az amerikai törvény lehetővé teszi a külföldi korrupció szankcionálását is. Ettől tart Orbán Viktor is hiszen Malajzia miniszterelnöke jelenleg 12 éves fegyház büntetését tölti. Abdul Razak először a Magnyitszkij törvény kapcsán akadt horogra hiszen 900 millió dollárt vágott zsebre hazája fejlesztési alapjából, melyből nagyvonalúan finanszírozta a többi között a Wall Street farkasa című filmet is. Leonardo di Caprio a film főszereplője is bajba jutott emiatt.

A probléma az, hogy Bulgáriában éppúgy a titkosszolgálat irányítja az államot mint a kommunista időkben, és ez ellen a Magnyitszkij törvény, amely korrupt politikusokat vagy oligarchákat céloz meg, nem jelent igazán megoldást.

A bolgár rendszer nagyon hasonlít a Putyinéhoz, melyet Orbán Viktor is lelkesen követ

Peevszki tábornok tudja, hogy nagy a tét, ezért a nyilvánosság előtt kijelentette:

”nem engedem meg a liberálisoknak, hogy tönkre tegyék a titkosszolgálatot és az igazságügyi rendszert! Én, Deljan Pejevszkij megakadályozom ezt!”

Miközben Boriszov és Peevszki Putyin maffiaállamát védelmezik Bulgáriában, a NATO-ban és az Európai Unióban csatlakoznak a fővonalhoz: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Itt szereposztás működik: a hivatalos oroszbarát vonalat Rumen Radev elnök képviseli miközben a Boriszov-Peevszki páros szervilisen bólogat Washington és Brüsszel irányvonalának Oroszországgal szemben.

Mindeközben Bojko Boriszov ex miniszterelnök, aki vissza akar térni a hatalomba, kikéri magának, ha a maffiaállam fejének nevezik:

”európai politikus vagyok, nem akarom, hogy visszatérjenek a gengszter évek a bolgár belpolitikában!”

A liberális ellenzék erre azzal válaszol, hogy “a gengszter évek igazában sosem múltak el Bulgáriában” hiszen a maffiaállam vígan folytatta működését a kommunista rendszer bukása után is.

“A nyugati bankok szörnyen sokat kockáztatnak Oroszországban”

Az Egyesült Államok szankciókat fontolgat olyan pénzintézetek ellen, melyek közvetve támogathatják Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában – nyilatkozta a Reuters hírügynökség az Egyesült Államok pénzügyminisztere.

“Keményebben akarjuk szankcionálni azokat a nyugati bankokat, amelyek továbbra is ottmaradtak Oroszországban” – közölte Janet Yellen, aki résztvett a G7 pénzügyminiszterek értekezletén Olaszországban.

Az USA örülne, ha az osztrák Raiffeisen illetve az olasz Unicredit kivonulna Oroszországból? A kérdésre Yellen pénzügyminiszter így válaszolt:

”Csak akkor alkalmazunk konkrét szankciókat velük szemben, ha erre okunk van, de azt hiszem, hogy a két bank óriási kockázatot vállal azzal, hogy ottmaradt Oroszországban. Azt hiszem, hogy mindkét bank felügyeleti szervei figyelmeztették őket arra, hogy legyenek nagyon óvatosak!”

El kell hagyni Oroszországot! – erre figyelmeztette az Európai Központi Bank nevében Fabio Panetta az uniós bankokat. Hangsúlyozta, hogy azoknak a bankoknak a reputációja nagyon meggyengülhet, melyek továbbra is ottmaradnak  Oroszországban. A Raiffeisen International messze a legnagyobb uniós bank, mely még marad Oroszországban, a második helyen az Unicredit áll. Harmadik az IntesaSanpaolo olasz bank, amely távozóban van orosz földről. Biden elnök nemrég felhatalmazta a washingtoni pénzügyminisztériumot, hogy kitilthatja a dollár övezetből azt a bankot, amely támogatja Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában.

Az amerikai pénzügyminisztérium azon az állásponton van, hogy

“Oroszország mindinkább hadigazdasággá válik, ezért nem könnyű szétválasztani a polgári és a katonai szektort.”

Yellen pénzügyminiszter ezenkívül azt is hangsúlyozta, hogy az orosz katonai erőfeszítéseket olyan szállítások is támogatják, melyek az Egyesült Arab Emírségekből, Kínából vagy Törökországból érkeznek Oroszországba.

A Raiffeisent már megfenyegették

Az osztrák pénzintézet, mely a legnagyobb nyugati bank Oroszországban, kapott egy levelet a washingtoni pénzügyminisztériumtól, melyben azt közölték: a Raiffeisen Internationalt kizárhatják a dollár övezetből amennyiben megköt egy 1,5 milliárd eurós ügyletet egy feketelistán szereplő orosz oligarchával – emlékeztet a CNBC gazdasági portál. A Raiffeisen International értette a finom célzást, és visszalépett az üzlettől Oleg Deripaskával.

Frankfurtban Yellen pénzügyminiszter európai bankvezetőkkel találkozott, és figyelmeztette őket, hogy tartsák be a nyugati szankciókat Oroszországgal szemben, mert különben “szigorú büntetéssel számolhatnak.”

Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Ez nálunk és nemcsak nálunk lehetetlen lenne! Még az Egyesült Államokban sem igen elképzelhető a közeli jövőben. Mexikóban viszont ez immár realitás: Claudia Sheinbaum nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást Mexikóban, amely az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a világ legerősebb gazdasági szövetségét alkotja.

Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.

Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”

A Nobel díjas elnök asszony

Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.

Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már

2007-ben elnyerte a Nobel békedíjat az a környezetvédő szervezet, melynek Sheinbaum asszony az egyik vezetője volt.

A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.

Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.

Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.

Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

A vita elmaradt, felejtse el…

Az MTVA által rendezett EP választási vitán csak két dolgot nem lehetett kibeszélni és vitatkozni. Ennél is szomorúbb, hogy a 11 jelölt belesimult a kormány szócsöveként agonizáló közmédia feltételeibe.

”Orbánt kínai gyártósoron rakták össze orosz lehallgató készülékkel”. A szellemes megfogalmazást a DK miniszterelnökjelöltje az európai választás televíziós vitájában mondta el a közmédiában, amely igencsak ritkán ad helyet ellenzéki megszólalásoknak.

Dobrev Klára Európa szégyenének nevezte Orbán Viktort, aki rendszeresen megvétózta Ukrajna támogatását az Európai Unióban.

Márki Zay Péter, aki az ellenzék miniszterelnökjelöltje volt 2022-ben arról beszélt, hogy Magyarországon senki sem akar háborút, Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár viszont személyesen vinne magyar fiúkat háborúba Csádban.

Deutsch Tamás arról szónokolt, hogy

“a dollár baloldal megszavazta, hogy a az Európai Unió küldjön fegyvereket és lőszert Ukrajnába.”

Magyar Péter azt hangsúlyozta, hogy

“minden magyar békepárti.”

Dollár baloldal és rubel jobboldal

Globalizált rendszerben senki sem lehet szuverén, Orbán Viktor tudja ezt a legjobban, de ezt tűzte a zászlajára, mert ezt tartja a leginkább eladhatónak a saját szavazótáborának, mely szegénységben és államfüggőségben él, és nem akar rádöbbeni megalázó helyzetére, mert hamar kiderülne: nem tud rajta változtatni!

A puszták népének kizsákmányolása és félrevezetése alkotja a magyar elit nagyon is régi programját ahogy erre már Illyés Gyula rámutatott. Ezt a feudális modellt vették át a kommunisták, és ezt alkalmazza Orbán Viktor is. A modell ma már nem működik saját erőből, mert valamit adni is muszáj a puszták népének, hogy elviselje fura urait:

külföldi pénzek kellenek méghozzá eurómilliárdok.

Ez a forrás befagyott helyette jöhet a kínai. Az oroszok már réges-régen itt vannak: évtizedek óta pénzelik a magyar elitet. Dobrev Klára itt nemigen vethet semmit sem Orbán szemére hiszen a Fidesz vezére nem véletlenül nevezte Putyin pincsijének Gyurcsány Ferencet, igaz az még egy másik Putyin volt. A kérdés csak az, hogy a magyar elit saját feudális hatalmának fenntartásán kívül még mire képes?

Putyin szemlátomást zsákutcába vezette Oroszországot ezzel a rendszerrel, ez minden bizonnyal feltűnt Orbán Viktornak éppúgy mint a Dobrev-Gyurcsány párosnak. Talán ki kellene találni valamiféle működőképes modellt Magyarország számára például olyat, amely Lengyelországban működik. Az egy gondolat bánt engemet című verset nem a magyar elit soraiban írták, mert ott ügyes vagy ügyetlen hatalomtechnikusok követték egymást mindenfajta stratégiai koncepció nélkül.

Kínában a 75 éves Teng Hsziao-ping kezdett olyan gazdasági forradalmat 1978-ban, amely második számú világhatalommá tette Kínát.

A magyar elit milyen sikereket ért el ugyanebben az időszakban?!…

Ősei nyelvén beszélt a holokausztról a csaknem százéves túlélő

Miután a spanyol királyság megkezdte a zsidók kiüldözését, a zsidók a világ minden tája felé menekültek, de sokan magukkal vitték a ladino nyelvet a szefárd zsidók anyanyelvét.

Ezt beszéli ma is a 96 éves Annette Cabelli, aki túlélt három náci haláltábort és három halálmenetet, most pedig Franciaországból Spanyolországba érkezett, hogy ősei földjén számoljon be a holokausztról, melyet a nácik 1942 januárjában kezdtek meg miután elszenvedték első nagy vereségüket a keleti fronton Moszkva alatt. Reinhard Heydrich, a birodalmi biztonsági hivatal főnökének – Himmlernek – helyettese volt, és ő elnökölt a tanácskozáson a Wannsee palotában Berlinben, ahol meglepően rövid idő alatt elhatározták: minden zsidót meg kell ölni a nácik által irányított területeken! Az áldozatok számát ma sem tudjuk pontosan, de Magyarországon a holokauszt halottak száma meghaladta a 600 ezret egy kis országban!

Holokauszt megemlékezés a Casa Sefaradban Madridban

“Minden évben meghívunk egy holokauszt túlélőt” – mondta a sajtónak a Casa Sefarad igazgatónője. Aki hangsúlyozta, hogy eddig csak férfiakat hívtak, ezért most mindenképp nőt akartak választani.

“Annette Cabelli ráadásul szefárd, aki még beszéli ősei ladino nyelvét, melyet már nagyon ritkán hallunk, ezért komoly élmény mindenkinek, főként a fiataloknak.”

Az elűzött spanyol zsidók jelentős része a török szultán birodalmában keresett menedéket, ahol Isztambulban külön városrészben élhettek. Annette Cabelli ősei Szalonikiben rendezkedtek be, ez a görög város is évszázadokon keresztül a szultán birodalmához tartozott – itt született például Kemal Atatürk is. 1943-ban Szaloniki városából hurcolták el a fiatal Annette-t az édesanyjával együtt. A haláltáborban Annette a túlélő sorba került, édesanyja egyből a gázkamrába jutott. Egy SS őr így tudatta ezt a lánnyal: ”Látod azt a fekete füstöt? Az az édesanyád!”

Annette Cabelli több lágert is megjárt, végül a szovjet csapatok közeledése miatt útnak indították őket a mínusz 15 fokos hidegben. A halálmenetet csak kevesen élték túl, de Annette Cabelli köztük volt. Nem akart hazatérni Görögországba hiszen a nácik ott végeztek családja egyik részével, a másikkal pedig a lágerekben. Ezért Franciaországba ment ahol családot alapított egy görög szefárd zsidó férfival, aki szintén megjárt több lágert is.

Most a Casa Sefardban Annette Cabelli azzal zárta megemlékezést a holokausztra, hogy figyelmeztesse a madridi hitközséget:

”soha ne hagyjátok, hogy zsidó származásotok miatt bárki is zaklasson titeket!”

Ki gazdagodik hazánkban az Orbán családján és üzletfelein kívül?

580 milliárd forintos ingatlanbizniszt leplezett le a valasz.hu, mely szerint Tiborcz és csapata csekély 580 milliárd forinthoz juthat. Hogyan?

Először a Dürer Park irodai részeinek felvásárlásáról döntött az Orbán kormány a nyilvánosság kizárásával.

A második döntés arról szólt, hogy kormányzati negyed lesz Zuglóban. Amikor a Gyurcsány kormány ezt annak idején felvetette, akkor a Fidesz határozottan ellenezte ezt, mostanra kiderült, hogy “ezt kívánja a nemzeti érdek.”

A harmadik, és a legnagyobb biznisz a Kopaszi gát körüli hat új iroda épületet érinti.

Sacré Coeurből kommunista politikai főiskola majd Fidesz biznisz

Ebben az egész magyar történelem benne van 1945-től napjainkig. Az apácák iskolája után a marxizmus leninizmust tanulmányozták itt a leendő káderek a Kádár korszakban. Az Orbán korszakban viszont eljött az idő a nagy bizniszre: 2022-ben a magyar állam előszerződést kötött 40 ezer négyzetméternyi iroda épületre 80 milliárd forintos jelzáloggal. Tegyük hozzá, hogy mindezt 2022-ben amikor épphogy véget ért a Covid pandémia, amely gazdasági visszaesést és életszínvonal csökkenést jelentett mindenütt a világon így Magyarországon is.

2022-ben azonban választási év miatt rezgett a léc. Tisztában volt ezzel Tiborcz István is, aki Orbán Ráhellel és az Orbán unokákkal kiköltözött Marbellába, ahol nyugdíjas gengszterek társaságában költhették el a lopott pénzt. Miután a választást a Fidesz kétharmaddal megnyerte, Tiborcz és Orbán Ráhel hazatért az unokákkal pedig korábban azt ecsetelték, hogy milyen jót tesz a gyerekeknek a soknyelvű környezet. Csakhogy közben rájöhettek: lopni csak itthon lehet a miniszterelnök papa árnyékában.

A Dürer park egy-egy négyzetméterét 2-2,5 millió forintért kínálgatják jelenleg.

Hadházy Ákos érdeklődött Dobrev Kláránál, hogy mit keres a listáján Horváth Csaba, Zugló  szocialista polgármestere, aki megakadályozhatta volna az apácazárda bontását, de

“ehelyett inkább segítette Tiborcz István és Garancsi István megalomán projektjét.”

Válasz nincs…

Zugló városközpont

150 ezer négyzetmétert a magyar állam 244 milliárd forintért vesz meg a Bosnyák tér környékén. Ide költözik az adóhivatal és sok más kormányzati intézmény.

Kopaszi gát Budapart

160 ezer négyzetméter 255 milliárd forintos állami kiadás – mindezt 2023-ban amikor a GDP csökkent az infláció viszont az egekbe emelkedett, és a lakosság életszínvonala jelentősen romlott. A kormány pedig közölte: sajnos továbbra sincsen pénze az egészségügy és az oktatás siralmas helyzetének javítására. A Tiborcz István féle Főnix magántőkealap ennek a beruházásnak a fő tulajdonosa. A miniszterelnök adja az állami pénzt, és a vő cége a fő beruházó. Ezért nem lép be Orbán Viktor az Európai Ügyészségbe, és ezért blokkolja az eurómilliárdokat Brüsszel mondván ez a pénz a magyar polgároknak jár nem pedig a kormányfő rokonainak, barátainak és üzletfeleinek.

Ha összeadjuk a három ingatlan bizniszt, akkor 580 milliárd forint jön ki, de miután ezen a piacon folyamatosan magas infláció uralkodik, ezért lehet az 600- 620 milliárd forint is!

Ebből már lehetett volna egy új metróvonalat is építeni Budapesten. Csakhogy ott külföldi beruházókra is szükség lett volna. Egy olyan OLAF vizsgálat következhetett volna mint a négyes metró esetében. Hiányzik ez a sarokba szorított Orbán Viktornak?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK