Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Iráni hacker akciók az USA-ban

Az amerikai elnökválasztási kampány iránt érdeklődő iráni hackerek próbálkoztak augusztusban és szeptemberben azzal, hogy feltörjék a kódokat az Egyesült Államokban.

Ezt Tom Burt, a Microsoft alelnöke közölte. Hozzátartoznak a rendszer biztonsági ügyek az informatikai cégnél. Blogján jelezte, hogy Trump elnök kampánya is célpont volt éppúgy mint a demokrata ellenjelölteké. Trump kampányának kommunikációs igazgatója úgy nyilatkozott, hogy nincsen tudomása ilyen akcióról.

Tom Burt alelnök szerint technikailag nem túlságosan felkészült hackerek munkálkodtak a Phosphorous csapatban. A Microsoft feltevése szerint ez a hacker csapat az iráni titkosszolgálat egyik informatikai alakulata.

Irán és az Egyesült Államok kapcsolata rendkívüli mértékben megromlott azóta, hogy Trump elnök kilépett az atomalkuból. Legutóbb az ENSZ közgyűlésen mégiscsak szó volt egy csúcstalálkozóról Róhani iráni elnökkel. Ezt a francia diplomácia meg is szervezte, de az iráni államfő az utolsó percben nemet mondott. Az iráni álláspont az, hogy csak akkor kezdődhetnek újra a tárgyalások, ha az USA visszavonja a szankciókat melyek Irán gazdaságát fojtogatják. Washington csak akkor vonná vissza a szankciókat , ha a tárgyalások eredményeképp újabb atomalku születne Iránnal.

Elengedik az orosz újságírónőt, akit Moszad ügynöknek tartanak

A 38 éves Julia Juzikot forradalmi gárdisták tartóztatták le Teheránban, ahova azért érkezett, hogy felkeresse régi iráni ismerőseit. A neves újságírónő korábban a Komszomolszkaja Pravdának és a Newsweek orosz kiadásának dolgozott.

Az iszlamista terrorizmus szakértőjének számít, mert könyvet írt azokról az öngyilkos női terroristákról, akik Csecsenföldön küzdöttek az orosz hadsereg ellen. A könyvet kilenc országban kiadták. Ezt követően Julia Juzik tudósító volt Iránban, ahova most rövid látogatásra visszatért.

Letartóztatása után az újságírónő felhívta rokonait, és közölte velük: azzal vádolják Iránban, hogy a Moszad ügynöke. Emiatt tízéves fegyház büntetést is kaphat. Julia Juzik tíz évvel ezelőtt riportot készített az izraeli hadseregről, de ezt Iránban korábban senki sem kifogásolta. Az orosz külügyminisztériumot az újságírónő rokonai értesítették. Ezt követően Moszkvában berendelték Irán nagykövetét. Közölték vele: orosz állampolgárt csakis úgy vehetnek őrizetbe, ha Oroszország konzulja is jelen van! Irán nagykövete közölte: hamarosan szabadon engedik Julia Juzikot.

Irán és Oroszország jó kapcsolatot ápol egymással, de Putyin elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök viszonya is kiváló. Nemrég Izraelben a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója vendégül látta amerikai és orosz kollégáját. Az orosz tanácsadót fogadta Netanjahu miniszterelnök is, és megköszönte neki, hogy Oroszország nem szállít Sz400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Az izraeli légierő rendszeresen támadja az iráni támaszpontokat Szíriában. Ezekről a támadásokról az oroszokat előre értesítik, de Iránt természetesen nem. Irán nem ismeri el Izrael állam létjogosultságát sem! Nemrég a Forradalmi Gárda parancsnoka bejelentette: Irán immár képes arra, hogy “eltörölje a föld színéről a cionista képződményt”.

„Várhelyi kinevezése bővítési biztosnak az orosz befolyást erősítené”

Ezt nyilatkozta a Politico című brüsszeli portálnak Ara-Kovács Attila, a DK képviselője az Európai Parlamentben. A DK külügyi szakértője arra célzott, hogy az Európai Unió bővítése a közeljövőben elsősorban a Balkánon várható. Ott viszont Oroszország és az Európai Unió érdekei ellentétesek.

Orbán Viktor miniszterelnök előző jelöltjét, Trócsányi Lászlót is jelentős részben azért találta alkalmatlannak az Európai parlament jogi bizottsága, mert korábbi ügyvédi irodája kapcsolatban állt a Paks II orosz mega beruházással, melyet Brüsszelben továbbra sem néznek jó szemmel.

Várhelyi Olivér, a magyar miniszterelnök új jelöltje, profi diplomata, aki jól ismeri a bővítés problémáit is- ebben egyetértenek azok, akik a Politiconak nyilatkoztak. A brüsszeli lap interjút kért a jelölttől is, de elutasították időhiányra hivatkozva. Magukat megnevezni nem kívánó uniós diplomaták szerint azért lehet problematikus Várhelyi Olivér biztosi kinevezése , mert az Orbán kormányzat korábban többször is megmutatta, hogy a Balkánon inkább az orosz elképzeléseket támogatja mint az Európai Unió politikáját. A legnevezetesebb eset Gruevszki egykori macedón miniszterelnök ügye. A hazájában elítélt oroszbarát politikus a magyar diplomácia segítségével Budapestre érkezett, ahonnan megtagadták a kiadatását.

Brüsszel szemében problematikus a magyar álláspont Ukrajnával kapcsolatban is: a magyar diplomácia akadályozza a válságos helyzetben levő állam kapcsolat keresését a NATO-val illetve az Európai Unióval arra hivatkozva, hogy a nyelvtörvény megsérti a magyar kisebbség jogait. Sem a NATO-ban sem az Európai Unióban nemigen vitatják, hogy a nyelvtörvény jogsértő, de úgy vélik, hogy emiatt nem kellene megvétózni Ukrajna kapcsolat keresését nyugati irányban. Sokan úgy vélik, hogy a magyar kormányt erre Moszkva bátorítja.

Várhelyi Orbán embere

Emiatt lehet éles kritikára számítani a biztos jelölt esetében. Szakmai felkészültségét senki sem vitatja, de a diplomáciai stílusát annál inkább. Várhelyi agresszív és durva- különösen az alárendelt diplomatákkal szemben- panaszkodtak a Politiconak magukat megnevezni nem kívánó magyar diplomaták. Ursula von der Leyen asszony viszont nem tűri ezt a stílust, mert olyan bizottságot akar, amely nyitott és együttműködésre kész.

Az igazi vita azon lesz, hogy vajon Várhelyi megmarad -e Orbán emberének a biztos poszton is vagy pedig az EU értékrendjét képviseli majd? A bizottság tagjaival szemben alapvető elvárás az, hogy a nemzeti szempontokon felülemelkedve az uniós álláspontot képviseljék. Márpedig a Balkánon elég nagy a különbség Brüsszel és Budapest között. Még nagyobb a szakadék a migráns kérdésben. Ez ugyan nem kapcsolódik közvetlenül a bővítési biztos területéhez , de az észak-afrikai országok: elsősorban Marokkó és Tunézia szintén szeretnének közeledni az Európai Unióhoz. Csakhogy ebben a térségben felmerül a migráns kérdés is. Az uniós biztosnak ebben is a közös álláspontot kell képviselnie nem pedig Orbán Viktorét. Vajon képes lesz-e erre Várhelyi Olivér, aki mindeddig a miniszterelnök leghűségesebb diplomatája volt Brüsszelben ?!…

125 millió halottja lenne egy atomháborúnak India és Pakisztán között

Egyetlen nukleáris csapás 700 ezer ember halálához vezetne a sűrűn lakott területen – állapította meg a Science Advances folyóirat tanulmánya. Összesen több mint 125 millió halottja és legalább ugyanennyi sebesültje lenne a nukleáris konfliktusnak India és Pakisztán között.

Ez jóval nagyobb áldozat mint a második világháborús ember veszteség. Ellentétben a világháborúval erre néhány napon belül kerülhetne sor. Egy ilyen hét beláthatatlan következményekkel járna az egész világ számára, mert a környezetet mindenütt súlyos katasztrófa érné még a távoli területeken is. A tanulmány azzal fejeződik be: reméljük, hogy India és Pakisztán vezetői is olvasnak bennünket …

A két atomhatalom között Kasmír miatt éleződött ki ismét a feszültség. A muzulmán többségű indiai állam eddig autonómiát élvezett, de ezt a választásokon győztes Narendra Modi hindu nacionalista pártja megszüntette. Emiatt zavargások törtek ki Kasmírban, ahova jelentős csapat erősítéseket vezényelt az indiai kormány. Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy őrültség lenne bevetni az atomfegyvert, de hogyha nem lenne más megoldás a megadás elkerülésére, akkor fontolóra venné a dolgot.

Az atomhatalmak közül Oroszország Indiát és Kína Pakisztánt támogatja. Az Egyesült Államok eddig Pakisztánt támogatta, de újabban Trump elnök Indiát szeretné felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon Kínára. Legutóbb Houston városában Texasban Narendra Modi indiai miniszterelnök közös választási nagygyűlésen vett részt Donald Trumppal.

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

  • Seehofer nem akar újabb egymillió migránst délkelet felől
  • Erdogan millós migráns hullámmal fenyegetőzik
  • A görög szigetek megteltek, de a migránsokat Törökország nem veszi vissza

Sohasem ismétlődhet meg a 2015-ös helyzet! Ezt hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter, aki egy uniós küldöttség tagjaként csütörtökön és pénteken Törökországban és Görögországban tárgyal a migráns válság megoldásáról. 2015-ben több mint egymillió migráns érkezett délkeleti irányból az Európai Unióba. A döntő többségük jelenleg is Németországban és Svédországban él.

Erdogan török elnök azzal fenyegetőzik , hogy újabb milliós migráns hullámot indít Európába , ha nem kap támogatást az Európai Uniótól. Merkel kancellár 6 milliárd eurót ígért a török elnöknek a 2016 és 2019 közötti időszakra azért , hogy saját területén lássa el a menekülteket illetve visszavegye azok egy részét Törökországtól. Erdogan azt állítja , hogy Törökországnak 40 milliárd eurójába kerültek eddig a menekültek , és ezért növekvő támogatást vár el. Erről lesz szó azon a tárgyaláson , melyen az Európai Uniót Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos képviseli. Vele van Horst Seehofer német és Christophe Castaner francia belügyminiszter is, hogy fokozzák a delegáció tekintélyét.

Görögországban a szigetek egy részén óriási zsúfoltság alakult ki, mert a migráns táborok népessége megnövekedett és Törökország nem veszi vissza azokat, akikről korábban megállapodott. A migráns probléma továbbra is élesen megosztja az Európai Unió tagállamait. A két nagyhatalom, Németország és Franciaország kidolgozott egy koncepciót a migráns probléma megoldására, és azt több más tagállam is támogatja. Ellenzik viszont a visegrádi államok , mert a francia-német elképzelések szerint a beérkező migránsokat bizonyos kvóta szerint szétosztanák a tagállamok között. Amelyik tagállam nem vállalja a migránsok befogadását , az eleshet uniós pénzektől.

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

130 ezren folyamodtak spanyol állampolgárságért

Kedden járt le a határidő: addig adhatták be okmányaikat azok, akik spanyol állampolgárságért folyamodtak azon az alapon, hogy az őseiket a szent inkvizíció üldözte el Spanyolországból.

1492-ben született meg a szent inkvizíció rendelete – a királyi pár utasítására – hogy a zsidó vallású alattvalóknak el kell hagyniuk a királyság területét hacsak át nem térnek a keresztény vallásra. Megindult a tömeges kivándorlás. A spanyol (szefárd) zsidók döntő többsége nem mondott le a hitéről, inkább a kivándorlást választotta. A legtöbben a török birodalomban találtak új hazára. A török szultán által frissen elfoglalt Konstantinápolyban a mai Isztambulban fontos szerepet töltöttek be a szultán birodalmában – elsősorban a gazdasági életben.

Magában Spanyolországban egyre fokozódott a nem keresztény alattvalók üldözése (muzulmánok is sokan voltak hiszen Hispániában évszázadokon át léteztek iszlám fejedelemségek). A szent inkvizíció azzal gyanúsította az áttért alattvalókat, hogy csak színlelték a keresztény hit felvételét. A kínzó kamrák gyorsan megteltek. Az „eretnekeket” azután a piactéren elégették. A szent inkvizíció uralma Spanyolországban csak a XIX-ik század elején ért véget amikor Napóleon császár csapatai elfoglalták az országot.

Nemrég a baloldali kormány kezdeményezte az elüldözött kisebbség leszármazottainak a visszatérését. Így jogi lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik bizonyítani tudják őseik elüldözését Spanyolországból, újra megszerezzék a spanyol állampolgárságot. A Haaretz című izraeli lap szerint a keddi határidőig több mint 130 ezer kérvény érkezett a hatóságokhoz Spanyolországban, ahol a törvényes kritériumok alapján eldöntik: ki kaphatja meg a spanyol állampolgárságot!

Senki sem állíthatja meg Kínát!

Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.

Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…

Iráni fenyegetés Izraelnek

„Izrael lerombolása karnyújtásnyira van!” Ezzel buzdította csapatait, a forradalmi gárda tagjait Hosszein Szalámi tábornok. A parancsnok szerint az iráni iszlamista forradalom első negyven éve (1979-től napjainkig) a felkészülés időszaka volt, de most már Iránnak megvan az ereje ahhoz, hogy „letörölje a térképről a cionista képződményt”!

A forradalmi gárda mindig is a kemény vonalat képviselte Iránban szemben Róhani elnökkel, aki megállapodásra törekedett a külvilággal. A forradalmi gárda ellenezte az atomalkut a hat nagyhatalommal, melyet Róhani elnök támogatott hiszen így Iránnak módja nyílt a békés fejlődésre, mert megszűntek vele szemben a szankciók. Ali Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője eddig inkább a mérsékelt vonalat támogatta. De aztán jött Trump döntése…

Donald Trump Izrael biztatására felmondta az atomalkut Iránnal. Azóta Teheránban kivárnak, mert Trump azt állítja: új alkut akar – csak szigorúbb feltételekkel. Macron francia elnök igyekszik közvetíteni Irán és az USA között nehogy újrakezdődjön az atomprogram az iszlamista államban. Irán és Izrael stratégiai ellenségnek tekinti egymást. A forradalmi gárda parancsnokának harcias kijelentései minden bizonnyal azokat erősíti meg Izraelben és Washingtonban, akik nem látnak tárgyalási lehetőséget az iszlamista rendszerrel Teheránban.

Lelőtték a királyi testőrség parancsnokát Szaud Arábiában

0

A tábornok, aki egyben Szalman király személyi testőre is volt egy baráti összejövetelen kapta a halálos golyót. Dzsiddában összeszólalkozott egy régi barátjával , aki hazament és fegyverrel tért vissza. Lelőtte a tábornokot és még két vendéget.

A kiérkező rendőrök elől elbarikádozta magát, és rájuk is tüzelt. Végül a rendőrök megölték a gyilkost, akinek a nevét nem közölte a szaúdi sajtó.

Mindez újra fényt vet arra, hogy a sivatagi királyságban még elevenek a középkori szokások amikor bizonyos sértéseket csakis vérrel lehetett megtorolni. A trónörökös, Mohamed bin Szalman herceg csak nemrég ismerte be: ő adott parancsot egy ellenzéki újságíró meggyilkolására! A szaúdi újságíró az Egyesült Államokban élt, és csak azután kereste fel hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy Szaúd Arábia washingtoni nagykövete – aki egyébként szintén Szalman király fia – megesküdött: nem esik bántódása! A főkonzulátuson azután megfojtották az újságírót és feldarabolták. Az akciót egy kommandó hajtotta végre, melynek élén Szaúd Arábia trónörökösének bizalmi embere állt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK