Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Macron szuverén Európát akar

A francia atom ütőerőre támaszkodva az Európai Uniónak egységes haderőt kell kifejlesztenie – hangsúlyozta a francia államfő Münchenben a biztonságpolitikai konferencián. Eddig az USA atompajzsa védte Európát, de ezen változtatni kellene. Az Európai Uniónak a saját lábára kellene állnia.

Hasonló nézeteket hangoztatott Münchenben Heiko Maas német külügyminiszter is, de azzal a nem egészen elhanyagolható különbséggel, hogy mindezt úgy képzeli el: a NATO európai szárnyát erősítenék meg. Vagyis maradna az amerikaiak vezető szerepe. Macron szerint viszont az európaiaknak maguknak kell dönteniük a sorsukról.

Stratégiai párbeszéd kell Oroszországgal

A szankciók politikája nem vált be Moszkvával szemben, ezért ezen változtatni kell – mondta a francia elnök Münchenben. Francia megítélés szerint Oroszország nem fenyegeti az Európai Uniót míg az USA vagy Nagy Britannia szerint igen. Az Európai Unió is megosztott ebben a kérdésben, mert például Lengyelország és Románia maximálisan bízik az Egyesült Államokban.

Macron-Orbán paktum?

Védelmi kérdésekben a magyar kormány hajlik arra, hogy az európai álláspontot támogassa az amerikaival szemben. Amikor Pompeo külügyminiszter arra kérte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne a Huaweinek adja az ötödik generációs rendszer bevezetését a magyar piacon, akkor azt a választ kapta Budapesten, hogy „számunkra a francia és a német álláspont az irányadó.” Magyarország nem amerikai hanem német fegyvereket vásárol elsősorban.

Orbán Viktor éppúgy nem hisz az orosz fenyegetésben mint Emmanuel Macron. A közös európai hadsereg felállításában a nézeteik közel állnak egymáshoz.

Csakhogy Macron számára ott van a vonakodó német szövetséges, mely legalább olyan fontosnak tartja az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt mint a francia kapcsolatot.

Orbán Viktor számára pedig a lengyel szövetséges okozhat gondot hiszen orosz ellenessége és USA hűsége 110%-os.

Macron elnök nemrég Varsóban járt, hogy rábeszélje a lengyeleket az enyhülésre. Lech Walesa vette is a lapot amikor kijelentette: Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington. A lengyel kormány egyelőre nem siet, hogy változtasson eddigi politikáján, a feltétlen barátságon az Egyesült Államokkal…

Főbelőtték, mert közfürdőbe ment

Észak Koreában történt az eset: Kínából hazatért külkereskedőt küldtek karanténba. Ahonnan meglépett, és felkeresett egy közfürdőt- veszélyeztetve ezzel az ott tisztálkodókat. Büntetése: kivégző osztag! Egy másik felelős funkcionárius hasonlóképp cselekedett, de ő a hírszerzés munkatársa volt. Ezért őt nem végezték ki hanem falusi munkatáborba küldték, ahol az élelmiszer fejadag az éhenhaláshoz sok, de az életben maradáshoz kevés …

Észak Koreából nem jelentettek vírus fertőzést – írja a dél-koreai sajtó, mely beszámol a kivégzésről. Ettől még persze lehet járvány is, mert a rossz hírek nem hírek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben.

Pánik és káosz Hongkongban az elhúzódó vírus háború miatt

Hongkongban rizsért és vécépapírért ölik egymást az emberek, mert a korona vírus elleni háború hosszú lesz – ezt már minden polgárnak észre kellett vennie a  hétmilliós nagyvárosban, ahol a közszükségleti cikkekből is egyre nagyobb hiány alakul ki. Míg a Mennyei Birodalomban ez nem számít óriási újdonságnak, az egykori brit gyarmaton megdöbbenti a fogyasztói társadalom polgárait.

Valóságos beszerzési pánik uralkodik, mert az emberek azt hiszik, hogy hónapokig elhúzódhat a vírus válság – számolt be a londoni Guardian helyi tudósítója. Aki leírja, hogy a helyzet olyan mint a Szovjetunióban a bukás előtt: hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt, hogy a legalapvetőbb hétköznapi élelmiszereket és háztartási cikkeket beszerezzék. A rizs például, amely Hongkongban is mindennapos fogyasztási cikk, egyre inkább hiányzik. Sok szupermarketben már jegyrendszer működik vagy annak bevezetését tervezik. A szocialista Kínában ez évtizedekig fennállt, de Hongkongban újdonságnak számít.

Nem működik a piac? De igen, csakhogy minden sokkal lassabban megy mint a normális időben, mert a helyi kormányzat ellenőriz mindent. Hús és zöldség például bőven van, de rizs nincs!

Papíráru is minden műfajban megtalálható, de vécépapír nincs! A polgárok ugyanis készleteket halmoznak fel a nehéz időkre. Az ilyesmit a szocialista Kínában régebben büntették, de Hongkongban ez elképzelhetetlennek tűnt eddig. Most azonban nemcsak vécépapírból van végzetes hiány, de olyan vegyszerekből is, amelyekkel fertőtleníteni lehet a lakásokat.

A kormányzat igyekszik megnyugtatni az ideges polgárokat: 13 ezer tonna rizs van a raktárakban!

A baj az, hogy kevesen hisznek nekik:

„Egy szavukat sem hiszem”- mondta egy 65 éves asszony a Guardian tudósítójának. Már egy órával nyitás előtt beállt a sorba, hogy rizshez jusson. Kérte a tudósítót, hogy a nevét ne írja ki: ha ugyanis jegyrendszer lesz, akkor büntetést kaphat.

Egy halott – 50 vírus fertőzött

Jelenleg ez a hivatalos mérleg Hongkongban, de ebben a tekintetben is nagy a polgárok gyanakvása: nemigen hisznek a hivatalos információknak. Jó okuk van erre: a folyamatos pekingi nyomás hatására Hongkongban is egyre takarékosabban bánik a helyi kormányzat a rossz hírekkel. Márpedig jó hírt manapság nemigen tudnak közölni.

Az eredmény: soha nem látott mélypontra csökkent a helyi kormányzat iránti bizalom Hongkongban. Már csak a megkérdezettek 69%-a hiszi azt, hogy Hongkong kormányzata megfelelőképp kezeli a vírus válságot – írja a londoni Guardian tudósítója.

Tüntetés Türingiában a neonácik ellen

A baloldal nagyszabású megmozdulást szervez Erfurtban, hogy így tiltakozzon a szélsőjobboldali előretöréssel szemben. Ebben a tartományban a jobboldali pártok összefogtak az Alternative für Deutschland mozgalommal, hogy közösen miniszterelnököt válasszanak.

Az így megválasztott miniszterelnök egyetlen nap után lemondott, de a tabut megtörték: a jobboldali pártok elfogadták a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland támogatását! Ez az első számú ellenzéki párt ma Németországban. Türingiában különösen veszélyes, mert jelentős tömeg támogatottsága van: a második számú politikai erő a tartományban.

Meddig szárnyal a Szárny?

A neonácik a Szárny nevű csoportban tömörülnek az Alternative für Deutschland mozgalomban. A Szárny vezére Björn Höcke, aki Türingiában megszervezte a jobboldal és a szélsőjobboldal együttműködését. Sokan új Hitlert látnak az egykori történelem tanárban, aki tudatosan használja a nácik nyelvezetét választási kampányai során.

Az antifasiszta ellenállást a Baloldali párt vezeti

A Linke vezetője, Katja Kipping is részt vesz az antifasiszta tüntetésen Erfurtban. A Baloldali párt az NDK egykori kormánypártjának utóda. A harmincas években is a kommunisták harcoltak a legelszántabban a nácik ellen. Mintha ma is ez lenne a helyzet az egykori NDK tartományban   …

Szélsőjobboldali terrorista hálózatot rohant le a rendőrség

12 embert tartóztattak le annak a nagy razziának a során, melyet hat német tartományban hajtott végre a rendőrség. A szélső- jobboldali terroristák polgárháborúra készülődtek, és ennek érdekében fegyvereket és robbanó anyagokat halmoztak fel raktárakban.

Hogy akarták kirobbantani a polgárháborút?

Merényleteket terveztek politikusok és migránsok ellen, hogy a kialakuló káoszban fegyveres csoportjuk a hatalom közelébe férkőzhessen. A hálózat kiterjedt a fegyveres testületekre is. Észak Rajna Vesztfália tartomány belügyminisztere közölte:

Egy rendőrségi alkalmazottat is elfogtak

A lefogott rendőr nem a fegyveres osztagoknál szolgált hanem az adminisztrációban. Feladata az volt, hogy információkkal lássa el a szélsőjobboldali terrorista hálózatot.

Az Alkotmányvédelmi hivatal korábban már jelezte: neonáci csoportok aktív propagandát folytatnak a hadseregben és a rendőrségnél. Ennek következtében a szélsőjobboldali nézetek egyre inkább elterjednek a fegyveres testületekben.

Szélsőjobboldali terroristák tavaly júniusban meggyilkoltak egy konzervatív politikust, aki bírálta a neonáci tendenciákat és pártolta a migránsokat. Októberben egy szélsőjobboldali terrorista megtámadott egy zsinagógát Halle városában. A Jom Kippur idején elkövetett merényletnek három halottja volt.

A német rendőrség egyre aktívabb az illegális szélsőjobboldali szervezetekkel szemben

600 új státuszt hoztak létre a rendőrségnél abból a célból, hogy megerősítsék a felderítést a szélsőjobboldali, neonáci csoportok körében. Ezek a csoportok

az utóbbi időben egyre nyíltabban szerveződnek, mert Németország első számú ellenzéki pártja, az Alternative für Deutschland védőernyőt jelent számukra.

A pártnak vannak neonáci aktivistái. Szélsőséges irányzata, a Szárny komoly támogatottsággal rendelkezik. Vezetője, Björn Höcke előszeretettel használja a nácik kedvelt kifejezéseit. Türingiában ő a párt vezetője, aki elérte, hogy jobboldali koalíció alakuljon, mely elfogadta az Alternative für Deutschland szavazatait is. A kísérlet egy nap alatt megbukott Türingiában, de válságot okozott a legnagyobb kormánypártban, melynek vezetője lemondott. Jelen pillanatban nincs utóda Merkel kancellárnak, aki semmiképp sem hajlandó szóbaállni az Alternative für Deutschland párttal. Más CDU vezetők viszont hajlanak efelé …

Aki legyőzte Salvinit

Coraggiosa – bátor – ez a mozgalom neve, mely megállította a szélsőjobboldali vezér előretörését Olaszország hagyományosan baloldali tartományában Emilia-Romagna-ban. Matteo Salvini mindent bevetett a győzelem reményében, mert sarokba akarta szorítani a baloldali kormányt. Akciója kudarcba fulladt – jelentős részben a Coraggiosa mozgalom miatt.

A 34 éves Elly Schlein a jövő embere

Nemrég még az Európai parlament képviselője volt, most pedig a választási siker eredményeképp helyettes vezetője lesz Emilia-Romagna tartománynak. Felkínálták neki  a baloldali párt elnöki posztját is. A korábbi elnök, Paolo Gentiloni ugyanis Brüsszelben a Bizottság egyik biztosa lett. De nem valószínű, hogy az ifjú baloldali politikus elfogadja ezt. Korábban ugyanis kilépett a baloldali pártból – ez a kommunista párt utóda -, mert nem értett egyet annak politikai irányával. Matteo Renzi miniszterelnök liberális elveket vallott míg Elly Schlein szerint baloldali politikát kellene folytatni ahhoz, hogy megállítsák Matteo Salvinit. A liberális gazdaságpolitika ugyanis Salvini malmára hajtja a vizet.

„A baloldal félénk, ezért is neveztük el a mozgalmunkat Coraggiosa-nak, bátorságnak. Olyan baloldali elvek szerint kell összefognunk mint a szolidaritás a migránsokkal, a munkások érdekvédelme, a környezetvédelem, a nemi kisebbségek jogai! – nyilatkozta a fiatal olasz politikusnő a Politico című brüsszeli portálnak.

A baloldali kormány kétértelmű álláspontot foglal el a migránsok ügyében: elveti Matteo Salvini zéró migráns programját, de korlátozni kívánja az illegális bevándorlást. Korábban a baloldali kormány kötött megállapodást Líbiával arról, hogy ne engedjék át az afrikai migránsokat Európába. A jelenlegi baloldali kormány kitart emellett míg Elly Schlein szerint be kell engedni a migránsokat Olaszországba.

Politikai profi

Elly Schlein Svájcban született és 15 éve költözött Bolognába. Tanult az Egyesült Államokban is, és eközben Barack Obama mindkét elnöki kampányában közreműködött. Mindez persze kevés hiszen Olaszország más mint Svájc vagy az Egyesült Államok. Ezzel Elly Schlein is tisztában van. „Tudom, hogy a migráns kérdésben kisebbségben vagyunk. A jobboldali migráns ellenes politika népszerűbb ma Olaszországban.”

Matteo Salvinit, a jobboldal vezérét, Elly Schlein jól ismeri hiszen kollégák voltak az Európai Parlamentben. Matteo Salvini, akit Putyin orosz elnök emelt ki a névtelen politikusok közül, nem volt épp szorgalmas az Európai Parlamentben. Elly Schlein erre emlékezteti őt kis videó összeállításokban, melyek nagy sikert aratnak a társas oldalakon Itáliában.

A baloldali párt nem tett le róla, hogy visszacsábítsa Elly Schleint a soraiba, sőt az elnöki székbe emelje őt. Stílusa és népszerűsége nagyon fontos lehet a Salvini elleni küzdelemben hiszen a szélsőjobboldali politikus, aki az egész jobboldal vezére lett mindenképp hatalomra akar jutni a közeli jövőben Olaszországban.

A visegrádi fővárosok polgármesterei Brüsszelben lobbiznak

Budapest, Prága, Pozsony és Varsó polgármesterei arról akarják meggyőzni Brüsszelt, hogy közvetlenül nekik utaljon át uniós pénzeket a nemzeti kormányok megkerülésével. Arra hivatkozik a négy főváros polgármestere, hogy ők betartják az európai normákat míg a kormányok sok esetben a saját klientúrájuknak juttatják az uniós pénzeket.

Brüsszel szimpatizál, de nem sokat tehet

330 milliárd euró lesz a kohéziós alapokban a következő uniós költségvetésben, mely 2021-ben indul. Erről a hatalmas összegről már megindult az alkudozás. Erről tárgyalt a többi között Berlinben Orbán Viktor Angela Merkel kancellárral. Németország mint befizető állam meg kívánja határozni, hogy ki és mire költi az uniós pénzeket – hangsúlyozta Angela Merkel. Orbán Viktor abban a csapatban lobbizik, mely nettó haszonélvezője az uniós pénzeknek.

Az Európai Unió jelenlegi szabályai szerint nem sokat tehet a fővárosok érdekében anélkül, hogy a nemzeti kormányok ne szóljanak bele a pénzek elköltésébe. Külön gondot jelent ebből a szempontból, hogy a fővárosok jóval gazdagabbak mint a vidék. Mindegyikük jóval túl van az egy főre jutó uniós GDP átlagon míg Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia alatta helyezkedik el.

Az EU-nak nemcsak szavakban kell támogatást nyújtania

A négy főváros polgármestere azt hangsúlyozza szerdán Brüsszelben, hogy ha az Európai Unió komolyan veszi a saját elveit, akkor anyagilag is támogatnia kell azokat, akik kiállnak ezért. Míg a visegrádi államok kormányai gyakran szembekerülnek Brüsszellel, mert megsértik az uniós előírásokat, a fővárosok ellenpéldát kívánnak nyújtani. Ehhez viszont pénz kell hiszen a nemzeti kormányok távolról sem adnak annyit a fővárosuknak mint amennyit azok az állam kasszájába befizetnek.

Karácsony Gergely arról nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy Budapesten sok szociális és infrastrukturális probléma megoldatlan. Ha ebben nem kap segítséget, akkor ennek hátrányait az egész ország megérzi majd. Brüsszel szimbolikus programok támogatásával jelezhetné a közvéleménynek egész Európában, hogy számára mennyire fontos a populizmus elleni fellépés – nyilatkozta a Politiconak Prága városának polgármestere.

Az argentin NER párharca az IMF-el

Cristina Fernandez de Kirchner alelnök asszony, akinek elnöki periódusa idején Argentína fizetésképtelenséget jelentett kijelentette:

„Argentína egy centet sem törleszt amíg nincs vége a válságnak!”

Az IMF állatorvosi lova Argentína, mely már többször vett fel hatalmas kölcsönöket, hogy áthidalja pénzügyi nehézségeit. Jelenleg 100 milliárd dollárral tartozik Dél Amerika második legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Valutalapnak. 2018-ben 57 milliárd dollárt, legutóbb pedig 25 milliárd dollárt vett fel a liberális kormányzat amely azután megbukott tavaly a választáson. Visszajöttek a peronisták: Argentína egykori elnökasszonya, aki jelenleg hazája alelnöke a hétvégén kijelentette: nem fizetik addig a kölcsön részleteit amíg  az ország ki nem lábalt a válságból. Az alelnök asszony ezt nem véletlenül Havannában adta elő annak a Kubának a fővárosában, melyet Trump újra pária állammá tett a globális gazdaság perifériájára kiszorítva a szocialista szigetországot.

Trump szorongatja Argentína torkát is

A napokban Buenos Airesbe érkezik az IMF küldöttsége, hogy az átütemezésről tárgyaljon. Argentína már többször vált fizetésképtelenné: legutoljára 2014-ben amikor még Cristina Fernandez de Kirchner volt az elnökasszony.

A 66 éves politikus asszony most azért járt Kubában, hogy ott is

bemutassa könyvét, melynek ezt a címet adta: Sinceramente – őszintén. Merész cím ez egy politikustól, akinek szereplését a közéletben botrányok sorozata kísérte.

Az Iránnal kötött megállapodás például kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Izraelben.

A terrorista szál

Amikor Trump elnök Szulejmani tábornok kilövéséről döntött, akkor ezt azzal is indokolta, hogy Irán az amerikai földrészen is elkövetett terrorcselekményeket: kettőt közülük Argentínában, ahol a legnagyobb zsidó közösség él Latin Amerikában. Először Izrael Buenos Aires-i nagykövetségét érte támadás – 29 halott, majd a zsidó kulturális központot robbantotta fel egy Iránból irányított kommandó – 85 halott. Mindez még a kilencvenes években történt, de Cristina Fernandez de Kirchner elnöksége idején „rendezték az ügyet”.

Irán a világpiaci árnál jóval olcsóbban szállított olajat Argentínának, mely cserébe nem Iránt nevezte meg a terrorakció felelősének hanem a libanoni Hezbollah milíciát.

Mindenki tudta ugyan, hogy a Hezbollah legfeljebb csak közvetítő lehetett, de Iránnak sikerült megmentenie az arcát. Ez fontos volt, mert akkor folytak a tárgyalások az atomalkuról, melyet Obama elnök – más nagyhatalmakkal együtt – meg is kötött, hogy azután Trump felrúgja azt.

Az ügyész, akit holtan találtak a fürdőkádban

Alberto Nisman ügyész vizsgálta a zsidó célpontok elleni terrorakciók ügyét: 500 oldalas jelentésben összegezte az eredményeket. Minden tény Irán ellen szólt. Nem sokkal a döntő tárgyalás előtt az ügyészt holtan találták a fürdőkádjában! Cristina Fernandez de Kirchner elnökasszony sietett közölni: öngyilkosság történt! Ezt a verziót az ellenzék és a család nem fogadta el: szerintük az ügyészt a titkosszolgálat meggyilkolta! Egy bíróság az elnökasszony távozása után megerősítette: gyilkosság történt! Emiatt nem indult az elnöki posztért tavaly Cristina Fernandez de Kirchner. Akinek azért szüksége volt a hatalom nyújtotta védelemre: ezért egy színtelen politikussal párban indult az elnökválasztáson. Nyertek.

Cristina Fernandez de Kirchner csak alelnök ugyan, de rossz nyelvek szerint az államfő nála tartja az eszét. Ha tehát az alelnök asszony kijelenti, hogy Argentína nem törleszt, akkor azt komolyan kell venni.

A peso árfolyamának csökkenése és a belső infláció ezek után csaknem biztosra vehető, de a nemrég hatalomra került baloldali populista kormányzat nem könnyen vállalhatja fel egy IMF csomag teljesítését, mert liberális elődje épp ebbe bukott bele tavaly Argentínában.

Moszkva közelebb van Varsóhoz mint Washington

A Szolidaritás szakszervezet egykori legendás vezetője, aki a rendszerváltás után Lengyelország köztársasági elnöke volt egy orosz lapnak arról nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam kapcsolatát.

Lengyelország és Oroszország kormánya között véget nem érő szócsata bontakozott ki  a második világháború kirobbanásának nyolcvanadik évfordulóján. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezére azzal vádolta meg Sztálint és a Szovjetuniót, hogy felelős a második világháború kirobbantásáért. Kaczynski arra célzott, hogy 1939-ben a náci Németország és a kommunista Szovjetunió paktumot kötött Kelet Európa felosztásáról. Ennek megfelelően miután a nácik lerohanták Lengyelországot 1939 szeptember elején, szovjet csapatok szállták meg Lengyelország keleti részét. Az előre egyeztetett határvonalon a Wehrmacht és a szovjet hadsereg baráti találkozókat tartott. Egy lengyel külügyminiszter-helyettes ennek alapján háborús kártérítésre szólította fel Oroszországot, amely azt visszautasította.

Walesa mindennek ellenére enyhülést sürgetett a két állam kapcsolataiban. A Szobeszednyik című hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy javítani kellene a két állam viszonyát. „Egész Európa beleremegne, ha Lengyelország és Oroszország baráti viszonyt ápolna egymással! A jelenlegi helyzetből csak mások húznak hasznot” – hangsúlyozta Lech Walesa, aki nyilvánvalóan az Egyesült Államokra célzott.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter nemrég utazta körbe Oroszország szomszédait: mindenkinek támogatást ígért, aki szembeszáll Moszkvával!

Lech Walesa szerint viszont a békülés az érdeke mindenkinek. A jelenlegi nemzeti radikális kormánytól nem várható, hogy nyitna Oroszország felé – nyilatkozta Walesa. A Kaczynski ikrek annak idején Walesa elnök közeli munkatársai voltak, de összekülönböztek az államfővel. Azóta kígyót-békát kiabálnak egymásra. Jaroslaw Kaczynski orosz ellenességének személyes motivációja is van: ikertestvére repülőgépe akkor zuhant le amikor épp a katyni mártírokról akartak megemlékezni. Sztálin parancsára Katynban végeztek ki többezer olyan lengyel katonatisztet, akik nem voltak hajlandóak fegyvert fogni a Szovjetunió oldalán.

Lech Walesa azt reméli: fordulat következik Lengyelországban az idei választások után. „Én nem szavaztam a PiS-re” – hangsúlyozta Walesa, akinek a politikai befolyása ma már nem különösebben jelentős, de a tekintélye még mindig elég nagy Lengyelországban.

Az orvos halála avagy a vírus és a nemzeti együttműködés rendszere

Hszi Csinping elnök a legnagyobb próbatétel előtt áll mióta átvette az 1,4 milliárd lakosú Mennyei Birodalom vezetését: le kell győznie a korona vírust vagy a járvány alapjaiban ingathatja meg a nemzeti együttműködés rendszerét. Kiderült ugyanis, hogy nem a helyi vezetés hibázott a járvány kezdeti szakaszában hanem maga a rendszer mondott csődöt!

A pekingi vezetés angol nyelvű lapja, a Global Times is megemlékezik a bátor orvosról, aki felhívta a figyelmet a korona vírus veszélyére. Pánikkeltéssel vádolták…

„Felülről kellett engedélyt kérnem a járvány veszély kihirdetéséhez”

Ezt közölte Vuhan városának polgármestere, akit Kínában megpróbáltak bűnbaknak beállítani. Kiderült azonban, hogy a polgármester nem tett mást minthogy betartotta a szolgálati utat. Jelezte a veszélyt a pekingi vezetésnek, amely sokáig töprengett azon: elismerje-e a korona vírus járványt, mely épp a legnagyobb hagyományos ünnepen, a Holdújév idején fenyegette a Mennyei Birodalmat. A habozás katasztrofális következményekkel járt:

Több millió vuhani polgár utazott el a Holdújév alkalmából

Vuhan lakossága – a külvárosokkal együtt – 11 millió. Csak becslések vannak arra nézve, hogy hányan maradtak bent a karanténban. A Nikkei Asian Review szerint ötmillióan utaztak el abból a városból  ahol már kialakult a járvány! Ez hihetetlenül sok potenciális vírushordozót jelent. Ezért van az, hogy már Kína minden tartományából jelentettek megbetegedéseket. Hongkongban már az egész Hupej tartomány (ennek a fővárosa Vuhan) a tiltó listára került. Mégis vannak járvány fertőzöttek, ezért a határ lezárásán gondolkodnak…

Az orvos halála

Li Venliang doktor az elsők között hívta fel a figyelmet a járvány veszélyre. Pánikkeltéssel vádolták. A rendőrség megbüntette, és közölték vele: rosszabbul is járhat, ha folytatja a „pánikkeltést”. Az orvos a járvány idején is hősiesen dolgozott Vuhanban, ahol pénteken elhunyt. Az önfeláldozó doktorról a szigorúan irányított központi sajtó is mint hősről emlékezett meg. Mi történt?

Hszi Csinping elnök kézbe vette az irányítást – ez akkor derült ki az egyszerű kínaiak számára amikor a WHO főnöke Pekingbe látogatott. Hszi Csinping elnök vezetői képességei megmutatkoznak a járvány elleni harcban – közölte a központi sajtó.

Philippe Klein francia orvos, aki Vuhanban maradt, azt tapasztalta, hogy a kínaiak többsége örül a hírnek, mert ez azt jelenti: az egész ország immár figyel rájuk. Li Kocsiang miniszterelnök, a vezetés második számú embere, ellátogatott Vuhanba is: maszkos, védőruhás fotóját közölte a kínai sajtó.

Egyszemélyi vezetés

Vajon a katonás egyszemélyi vezetés lenne a megoldás? – teszi fel a kérdést a Nikkei Asian Review Kína szakértője, aki korábban a befolyásos japán lap pekingi irodájának vezetője volt. Mao elnök 1965-ben döntött a kulturális forradalomról – épp Vuhanban -, amely helyreállította ugyan személyes hatalmát, de romba döntötte Kínát. Ma Vuhanban – a negyven éves reform folyamatnak hála – az egy főre jutó GDP több mint 20 ezer dollár! – magasabb mint Sanghajban vagy Magyarországon. Irányíthat – e mindent egy ember Pekingből? A járvány politikai teszt Hszi Csinping elnök számára: vizsgázik az egész rendszer. Az, hogy viszonylag őszintén beszélnek erről Pekingben is, azt mutatja: ezzel nagyon is tisztában van a Kínát több mint hetven éve vaskézzel vezető kommunista párt is.

A leszámolás tovább folytatódik

Tegnap számoltunk be róla, hogy átvágott torokkal találta meg a 44 éves Imran Alievet Lille városának egyik szállodájában a francia rendőrség. Mára újabb támadásról számolhatunk be.

A Belgiumban élő Imran Aliev rendszeresen leleplezte Ramzan Kadirov brutális uralmát Csecsenföldön. Ramzan Kadirov a Putyin által kijelölt helytartó ezen a muzulmán területen. A politikai indíték egyértelműnek látszik – jelentette ki a nyomozást vezető francia rendőrtiszt.

A támadások folytatódnak

Több mint 15 emberből álló csapat támadt rá egy oknyomozó újságírónőre Csecsenföld fővárosában. Jelena Milasina az ellenzéki Novaja Gazeta kiküldött tudósítója Groznijban. Csecsenföld fővárosában Marina Dubrovina ügyvédnőt kísérte egy emberi jogi per kapcsán amikor támadás érte őket. Össze vissza vertek bennünket – tanúsítja az oknyomozó újságírónő, aki felszólította Putyin csecsenföldi helytartóját, Ramzan Kadirovot, hogy kérjen bocsánatot a brutális támadásért.

A két nő még mindig jobban járt mint  2006-ban Anna Politkovszkaja oknyomozó újságírónő akit agyonlőttek Moszkvában.

Putyin így üzen az ellenzéki sajtónak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK