Állandóan szólt a halálharang – emlékezik vissza a most 105 éves José Ameal Pena, aki egy kis halászfaluban élte át a világtörténelem leggyilkosabb járványát, mely legkevesebb 50 millió embert ölt meg 1918-20-ban.
„Legyenek nagyon óvatosak !” – tanácsolja a 105 éves túlélő abban a Spanyolországban, amely Olaszország után a legnehezebb helyzetben van Európában. A spanyol miniszterelnök új Marshall tervet sürget annak érdekében, hogy talpra lehessen állítani a koronavírus által legyengült Európát.
Miért hívják spanyol náthának?
A gyilkos vírusnak semmi köze sincsen Spanyolországhoz. Az éppúgy Kínából érkezett mint a koronavírus. Miért hívják mégiscsak spanyolnak? Mert az első világháború utolsó évében mindenütt katonai cenzúra uralkodott Európában. Ez pedig szigorúan tiltotta azt, hogy a járványról beszámoljon a sajtó, mert az ilyen információk hasznosak lehettek a szembeálló félnek. Spanyolország viszont semleges állam volt az első világháborúban. Ezért ott a sajtó beszámolhatott arról, hogy valamilyen titokzatos vírus pusztít Európában. A vírusnak több halottja volt mint az első világháborúnak. Részben azért, mert a háborúskodó felek nem fordítottak kellő figyelmet a védekezésre részben pedig azért, mert az első világháború utolsó éveiben már rendszeres volt a nélkülözés és az éhezés. A legyengült emberek tömegesen váltak a Kínából érkezett vírus áldozataivá. A vírus járvány hozzájárult ahhoz az apokaliptikus hangulatnak a kialakulásához, amely ebben az időben elárasztotta szinte egész Európát – természetesen elsősorban a vesztes államokat – köztük Magyarországot is.
