Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Putyin ölette meg a csecsen lázadót

Kerékpáron érkezett a parókás gyilkos Berlinben, ahol tavaly augusztusban lelőtte Zelimkan Hangosvilit – állapította meg az ügyészség Németországban.

A csecsen férfi, aki grúz állampolgár volt, korábban harcolt az orosz csapatok ellen Csecsenföldön. Miután tudta, hogy az orosz titkosszolgálat vadászik rá, Németországba menekült, ahol álnéven élt. Hiába, az FSZB megtalálta és megölte. A parancs a legfelső helyről érkezett – hangsúlyozza a német ügyészség.

Vagyim K a tettes

A német ügyészség szerint ő húzta meg a ravaszt, de a parancsot személyesen Putyin elnök adta ki. Az orosz államfő annak ellenére adta ki a gyilkos parancsot, hogy Merkel kancellár figyelmeztette: Németország nem Oroszország! Itt nem szokás megöletni a hatalomnak nem tetsző embereket. A gyilkosság miatt Németország két orosz diplomatát kiutasított az országból. A gyilkos német börtönben ül, és Putyin csak reménykedhet abban, hogy nem vall rá a döntő pillanatban. Heiko Maas német külügyminiszter a gyilkossággal kapcsolatban azt mondta a német sajtónak, hogy „az orosz nagykövetet behívattuk a külügybe, és figyelmeztettük. Ezen túlmenően más intézkedések is következhetnek Oroszországgal szemben” – tette hozzá a német külügyminiszter, aki nem fejtette ki, hogy mire is gondol pontosan…

A kereslet és az ár is növekedni fog

Idén a koronavírus járvány miatt beleáll a földbe a fekete arany forgalma, de 2021-ben a várható gazdasági fellendülés és a nagy olajtermelők (OPEC +) termelés visszafogása rendkívüli mértékben megnövelheti a keresletet a kőolaj iránt – ezt jósolja a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA).

Még mínuszba is lement a kőolaj ára, mert a Covid 19 vírus világméretű leállást eredményezett. Emiatt raktározási gondok is felmerültek, mert a kereskedők nem tudták eladni a már kitermelt kőolajat. Az olaj ára nemcsak a vírusválság miatt csökkent hanem mert Szaúd Arábia és Oroszország eszelős árversenybe kezdett, hogy kiszorítsák a piacról az amerikai palaolajat, melynek a kitermelési költségei magasabbak. A rosszul időzített árverseny kétségbeejtő következménnyel járt a nagy olajtermelőkre, mindenekelőtt Szaúd Arábiára és Oroszországra. Putyin elnök és Mohamed bin Szalman ezért megegyezett az olajkitermelés csökkentéséről, hogy mérsékeljék az áresést. Az OPEC+ 9,4 millió hordóval csökkentette a napi kitermelést áprilisban és májusban. Az amerikaiak idén napi 900 ezer hordóval, jövőre pedig napi 300 ezer hordóval fogják vissza a termelést – írja a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése.

Idén csökkenés jövőre emelkedés

Az IEA egyeztette a konjunktúra előrejelzését az OECD-vel. Ennek alapján becsülte meg az olajpiac várható kilátásait. 2020-ban átlagosan napi 8,4 millió hordós csökkenést tart valószínűnek, de 2021-ben már 5,7 millió növekedést prognosztizál. Optimizmusának alapja Kína, ahol először indult újra a gazdaság a járvány után, és az olaj iránti kereslet áprilisban és májusban alig maradt el a tavalyitól noha akkor szó sem volt több hétig tartó elzárásról.

A légiforgalom továbbra is problematikus

A közlekedés használja fel a világ kőolaj termelésének durván a felét. A francia konjunktúra intézet szerint ez 27 %-al esett vissza az egész világon. Míg az autóközlekedés gyorsan helyreáll a nyitást követően, a légiforgalom akadozik. Hosszú időbe kerül amíg a repülés fogyasztása eléri a korábbi szintet. A leállás idején napi 3 millió hordó olaj esett ki a fogyasztásból, és az előrejelzések szerint jövőre csak 1 millió jön vissza vagyis a kereslet erősen deficites marad a légiforgalomban.

A gyáripar a világ olaj szállításának a negyedét használja fel. Ez hamar helyreállhat a nyitás után, mert minden állam abban érdekelt, hogy minél gyorsabban újrainduljon a gazdasági élet. Nem utolsósorban azért, mert a benzin fogyasztás az államok fontos adóbevétele. Az olajpiac tehát helyreállhat, de nagyon sok a bizonytalansági tényező – állapítja meg a Nemzetközi Energia Ügynökség havi jelentése, melyet a marketwatch portál ismertet.

Kínának kémkedett az orosz akadémikus

Tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Kínának Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósa. Házi őrizetbe helyezték a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét.  A 78 esztendős akadémikust súlyos börtönbüntetés fenyegeti, ha a vádak beigazolódnak.

Valerij Mitko akadémikus ügyvédje elmondta, hogy a hatóságok már februárban letartóztatták a tudóst, most pedig októberig meghosszabbították az előzetest. „A tudós Kínában tanított majd tett körutat, és ott adott át katonai titkokat. Amint hazatért, a lakásában házkutatást tartottak és letartóztatták hazaárulás gyanújával” – mondta el az ügyvéd a TASZSZ hírügynökségnek.

Oroszország és Kína két jóbarát, de…

Az Interfax hírügynökség értesülései szerint az akadémikus 2017 óta dolgozott a kínaiaknak. Elsősorban a tengeralattjárók észlelésével kapcsolatos szonár érdekelte a kínaiakat, akik beszálltak az északi sark körüli versengésbe annak ellenére, hogy tőlük elég távol fekszik ez a terület. Stratégiai fontossága és gazdag tengeralatti ásvány kincsei miatt azonban nagyon is érdekli Pekinget az Arktika éppúgy mint az USA-t, Kanadát, Norvégiát és persze Oroszországot.

Ki az a Valerij Mitko?

Hivatalos életrajza szerint a flottánál szolgált 1963 és 1994 között. Sokáig teljesített szolgálatot tengeralattjárókon. Tudományos munkával csak azóta foglalkozik, hogy nyugdíjba vonult a flottától. A feladata az volt a Tudományos Akadémia Arktika részlegében, hogy megindokolja Oroszország „jogos érdekeit ” a térségben.

A katona-akadémikus Kínában is oktatott nevezetesen Dalien városában. Ez a kínai hadiflotta egyik legfontosabb kikötője, és itt van a flotta akadémiája. Ezen tanított Valerij Mitko, akit az orosz kémelhárítás gyanúja szerint beszervezhettek a kínaiak. A két nagyhatalom szorosan együttműködik ugyan, de nincs közöttük katonai szövetség. A Szovjetunió az ötvenes években épp erre hivatkozva tagadta meg a nukleáris technológia átadását Kínának. Ezzel kezdődött meg a szakadás a két kommunista nagyhatalom között, mely azután szakításhoz vezetett. Azóta helyreállt a barátság: amikor nemrég Oroszország a második világháború óta a legnagyobb hadgyakorlatot rendezte meg a Távol Keleten, akkor azon a kínaiak is részt vettek. De a barátságba nem fér bele a kémkedés – ezt kívánta megmutatni Moszkva azzal, hogy letartóztatta a Kínából hazatért akadémikust, akit húszéves börtönbüntetés fenyeget hazaárulás miatt Oroszországban.

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

„A hadseregre bízom a választ a korcs kutyák propaganda akciójára”- jelentette ki Kim Jodzsong a KCNA hírügynökség szerint. Észak Korea diktátorának húga mind nagyobb szerepet kap hazája politikai életében amióta kétségek merültek fel Kim Dzsong un egészségi állapotát illetően.

Az ifjú diktátor komoly keringési problémákkal küzd. Emiatt nem vett részt azokon az ünnepségeken, melyeket a rendszer alapítójának születésnapján rendeztek. Kim Ir Szen, a diktátor nagyapja, szentnek számít Észak Koreában. Szülőháza hivatalos zarándokhely. Április 15-e a nagyapa születésnapja, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam legnagyobb ünnepe. A diktátor távollétét azóta sem indokolták meg. Kim Dzsong un azóta is ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Csakis a hazai fotósok fényképezhetik. A propaganda irányítója a diktátor húga. Kim Jodzsong egyben bátyja kabinet főnöke is. Ezért utasításai a diktátor parancsának számítanak.

Újabb fenyegetések

Ha a dél-koreai kormányzat nem fékezi meg azokat az antikommunista szervezeteket, melyek luftballonnal próbálnak meg röplapokat eljuttatni a világtól elzárkózó Észak Koreába, akkor Phenjan megszüntetheti a két Korea közötti diplomáciai képviseleteket illetve a különleges gazdasági körzetet Keszon közelében. Ezzel is fenyegetőzött Kim Jodzsong – minden bizonnyal bátyja nevében.

Észak Korea külügyminisztere az Egyesült Államokat fenyegette meg. Új fegyverkezési programokat sürgetett „az amerikai fenyegetéssel szemben”.

Mindez figyelem elterelés – mondják a szakértők, akik szerint a diktátor egészségi gondjai komoly politikai problémává válhattak Észak Koreában. Kim Dzsong un-nak ugyanis nincs olyan örököse, aki átvehetné a kommunista dinasztia trónját. Fia 10 év körül lehet. Húgát pedig nem fogadná el a hadsereg, melynek meghatározó szava van Észak Koreában. Kim Jodzsong legfeljebb a mentora lehetne a diktátor fiának, akinek még hosszú évekig kellene várnia a trónra lépésre. Közben a hazai és kínai orvosok a hírek szerint kétségbeesetten küzdenek azért , hogy életre galvanizálják az ifjú diktátort, aki nélkül a rendszer hosszú távon működésképtelen Észak Koreában, ahol több mint hetven éve uralkodik a Kim dinasztia, a nemzeti kommunista eszme, a dzsucse nevében.

Ami nem éri meg az nem megy!

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el!  Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

Fedezte az orosz doppingot – 10 év börtönt kaphat

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség egykori elnökét azzal vádolja az ügyészség Párizsban, hogy az oroszok megvesztegették: tussolja el dopping botrányukat! Sok más korrupciós ügy is szerepel a szenegáli sportvezető vádiratában. Ezért összesen tízéves börtönbüntetést is kaphat a 87 éves Diack.

1999 és 2015 között vezette a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget Lamine Diack. A befolyásos sportvezető közismerten korrupt volt: emiatt is kellett távoznia 2015-ben. Kiderült ugyanis, hogy az oroszok 3,45 millió eurót fizettek neki azért, hogy elnézze a nagy dopping botrányt, melynek keretében szinte minden élsportoló ellenőrző tesztjét meghamisították Oroszországban. Putyin elnök tudtával és jóváhagyásával az FSZB vagyis a titkosszolgálat szervezete meg az akciót.

2012-ben a londoni olimpia előtt a britek és mások követelték az orosz sportolók újra tesztelését, de Lamine Diack segítségével ezt megúszták. Diack utóda az a Sebastian Coe lett, aki fellépett az oroszok dopping botrányának leleplezése érdekében. Orosz sportvezetőket is vádolnak Párizsban, de ők aligha látogatnak emiatt a francia fővárosba. Lamine Diack fia is a vádlottak között van, de őt Szenegál nem adta ki Franciaországnak. A vádirat szerint ő intézte a papa piszkos ügyeit. Ez azt is jelentette, hogy a megvesztegethető afrikai vezetőket ő környékezte meg. Így szerezte meg például Katar a futball világbajnokságot noha sport eredményei aligha jogosították fel erre.

Pekingi óriások a hongkongi tőzsdén

Ahogy romlanak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai úgy fedezik fel egyre inkább a Peking irányítása alatt álló óriás vállalatok a hongkongi tőzsdét. Júniusban két ilyen cég is részvényeket bocsát ki Hongkongban annak ellenére, hogy a NASDAQ-on az Egyesült Államokban már régebben be voltak jegyezve.

2,7 milliárd értékben bocsát ki részvényeket a NetEase nevű kínai óriás, amely piacvezető az online és videó játékok terén. Őket követi majd Hongkongban a JD.com, amely második az internetes kereskedelemben a hatalmas kínai piacon. Minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb technológiai részvény kibocsátás Hongkongban: 4,3 milliárd dollárt szeretnének inkasszálni. Ezzel csak követik az internetes kereskedelem koronázatlan királyát: az Alibaba már tavaly színre lépett Hongkongban. Öt évvel azután, hogy New Yorkban szenzációt keltett, mert az év részvény kibocsátását produkálta. Jack Ma, a cég alapító atyja, aki időközben nyugdíjba vonult, nem is nagyon titkolja: Peking érdekeit képviseli! A dollár milliárdos zsebében ott lapul a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt tagkönyve. Márpedig Pekingben nemrég megszavazták a nemzetbiztonsági törvényt, amely tovább szűkítette Hongkong autonómiáját. Mit szólnak Hongkongban a pekingi óriások érkezéséhez?

A tőzsde elnök dörzsöli a kezét

Az internetes óriás, a Baidu vezetősége jelezte: fontolgatják, hogy kiszállnak a NASDAQ-ról, mert az amerikai atmoszféra számukra mind kevésbé kellemes. Gondolkodnak azon, hogy Hongkongba menjenek, ahol az ázsiai befektetők sokkal kedvezőbben ítélik meg a kínaiakat mint jelenleg az amerikaiak.

„Most, hogy kevésbé barátságosak lettek a kapcsolatok az Egyesült Államok és Kína között, megnőtt az érdeklődés Hongkong iránt. Jelentős számú nagy cég érkezésére számítunk” – nyilatkozta Charles Li, a hongkongi tőzsde elnöke a Le Figaro tudósítójának.

Megszakadt a forró drót a két Korea között

  • Luftballon média
  • A diktátor húga, aki jelenleg kabinetfőnök és esetleges mentor, de utód nem lehet
  • Trump most nem ér rá, így a nyomorról a Dél Koreával megszüntetett forró dróttal takarják el az esztelen fegyverkezést és az emberek nyomorát

Észak Koreában ezt azzal indokolták, hogy Délről továbbra is röplapokat küldenek luftballonnal. A világtól elzárt nemzeti kommunista rendszer alattvalóit így próbálják meg felvilágosítani arról, hogy sokkal rosszabbul élnek mint honfitársaik Dél Koreában. Szöulban megerősítették a kapcsolatok megszakadását, de nem tudják mire vélni a dolgot hiszen a léggömbös propaganda évek óta tart…

Műhiszti

A duci diktátor távollétében húga, Kim Jodzsong vetette fel: tűrhetetlen a léggömbös propaganda! Kim Jodzsong jelenleg bátyjának kabinet főnöke és a propaganda legfőbb felelőse Észak Koreában. Ő az egyetlen a Kim dinasztiából, aki politikai szerepet játszik jelenleg Észak Koreában, ahol a Kim család több mint hetven éve uralkodik. Az első kommunista dinasztia teljes mértékben függ az uralkodótól: jelenleg Kim Dzsong un-tól. Csakhogy az ifjú diktátor bár még csak harmincas éveiben jár, de betegeskedik. Éppúgy keringési problémákkal küzd mint diktátor papája Kim Dzsong il, aki 59 éves korában lett agyvérzés áldozata. Az utóbbi időben Kim Dzsong un nemigen szerepel a nyilvánosság előtt. Még a halálhíre is elterjedt. Sokan találgatják: ebben az esetben ki lehetne a dinasztia negyedik uralkodója? A diktátor fia még túl fiatal ehhez: tíz év körül járhat. Lehet persze, hogy így is trónra léphet, de mindenképp mentorra lesz szüksége. Ezt a szerepet tölthetné be a nagynéni, Kim Jodzsong. Ez nem veszélytelen állás: Kim Dzsong un megölette a mentorát, aki nagynénje férje volt.

Dél Koreában valószínűnek tartják, hogy Északon azért döntöttek a kapcsolatok felfüggesztése mellett, hogy eltereljék a figyelmet a problémákról: minthogy a nemzeti jövedelem jó részét fegyverkezésre költik, a lakosság jó része nyomorog. A diktátor eltűnt a nyilvánosság elől. Ha elő is kerül, akkor sem számíthat arra, hogy hamarosan Trump elnökkel együtt fényképeztetheti magát habár az USA elnöke szereti a látványos PR alkalmakat éppúgy mint a duci diktátor. Addig marad a durcás szakítás a világgal, amely fütyül Észak Koreára, ahol mindennek a 24 milliós lakosság issza meg a levét.

Ronaldo a világ első futball milliárdosa

A Forbes magazin, mely árgus szemmel figyeli a gazdag emberek vagyonát, kiderítette: a portugál labdarúgó átlépte az egymilliárd dolláros álomhatárt!

Ő az első futballista, akinek ez sikerült. Ráadásul akkor amikor a sport fizetések mindenütt visszaestek, mert a korona vírus járvány miatt szinte mindenütt bezártak a stadionok és a sportcsarnokok. Ronaldo fizetése is csökkent: 30%-al kap kevesebbet a Juventustól, ahol a 35 éves portugál futballista valószínűleg be is fejezi pályafutását.

A sportolók az arcukból élnek

Cristiano Ronaldo az első európai sportoló, akinek sikerült elérnie az egymilliárd dolláros álomhatárt. Ráadásul fiatalon és még aktív korszakában. Korábban ugyanis a dollár milliárdos szintet csak olyan sportolók érték el az USA-ban, akik már rég túl voltak az aktív korszakon. Michael Jordan, a kosárlabda legenda volt az első. Ő annak köszönheti a gazdagságát, hogy megvett egy NBA csapatot illetve, hogy a nevével jelzett Nike cipők még mindig jól fogynak.

Cristiano Ronaldo is reklámarcának köszönheti vagyonát. A szebbik nem megőrül érte, és ezt a nagy reklám cégek vígan kihasználják. Ronaldo szegény családban született az Azori szigeteken, de futball tudásának következtében nemzedékének legnagyobb sztárjai közé emelkedett. Talán a Real Madridnál töltött évek jelentették pályafutásának csúcspontját. Dollár milliárdos viszont már a Juventusban lett, ahol ugyan a vírus válság alatt ő sem játszhatott, de a reklámokból befolyó pénzek mégiscsak beemelték Ronaldot a szupergazdagok közé.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK