Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Holokauszt túlélő mostohaapja példáját idézte az amerikai külügyminiszter

Antony Blinken több órán keresztül válaszolt a szenátorok kérdéseire a külügyi bizottságban. Utána több republikánus szenátus is jelezte: támogatja Biden elnök külügyminiszterének kinevezését. Így aligha lehet akadálya annak, hogy Antony Blinken hamarosan átvegye hivatalát a State Department élén.

A veterán diplomata bevezető nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy az USA-nak erőt kell mutatnia, ha vezetni akarja a világot.

„Mostoha apám életét egy amerikai katona mentette meg”

Antony Blinken édesanyja, aki magyar holokauszt túlélő, második férjének Samuel Pisart választotta. A neves francia értelmiségi egy náci lágerben sínylődődött a holokauszt idején. Életét csak annak köszönhette, hogy idejében érkezett az amerikai hadsereg…

Ebből Antony Blinken azt a következtetést vonta le, hogy erőt kell alkalmazni a gonosszal szemben.

Koalició Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal szemben

Az új USA külügyminiszter szerint ez a három állam képezi azt az erőt, mellyel szemben az Egyesült Államoknak küzdenie kell. Ennek érdekében koalícióra kell lépniük a demokratikus erőkkel mindenekelőtt Európával, Japánnal, Ausztráliával és Dél Koreával.

Blinken elmondta, hogy egyetért Trump kemény vonalával Kínával szemben bár annak megvalósítását illetően vannak fenntartásai. Ezek nyilvánvalóan a szankciókra vonatkoznak, melyek jelentős károkat okoznak az amerikai gazdaságnak is.

Biden elnök a választási kampány során visszatérését hirdetett a hagyományos amerikai diplomáciához, és ezt képviseli Antony Blinken is.

Ezt a diplomáciát 1945 után dolgozták ki, és sikerre vezetett, mert előidézte  a Szovjetunió és szövetséges kommunista rendszerei bukását.

Csakhogy Kínával másképp számolt az amerikai diplomácia azóta, hogy Kissinger javaslatára Nixon elnök Pekingben parolázott Mao elnökkel 1972-ben. A két nagyhatalom együttműködött a Szovjetunióval szemben, Amerika támogatta Deng Hsziaoping reformjait, melyek a világ második számú nagyhatalmává tették Kínát.

Ma Washingtonban újra stratégiai ellenfélnek tekintik Kínát, és azt mérlegelik: vajon a szembenállás vagy az együttműködés előnyösebb-e Amerikának, amely Trump idejében elveszítette a kereskedelmi háborút Kínával szemben.

Le Monde: Pfizer gondok

A párizsi lap szerint az Európai Gyógyszerügynökséget komoly nyomás alá helyezte a brüsszeli bizottság: engedélyezze a Pfizer-BioNtech védőoltást minél gyorsabban.

A siettetés oka világos: Brüsszel közös európai oltási kampányt akart, és ehhez elsőként a Pfizer-BioNtech fejlesztett ki vakcinát. Ráadásul Nagy Britannia és az Egyesült Államok már engedélyezte a védőoltást. Az Európai Gyógyszer Ügynökségnek azonban voltak még fenntartásai:

  • Nem minden gyártási helyet tudtak ellenőrizni
  • Tömeges előállításra szánt vakcina dossziéja nem volt teljes
  • Különbség mutatkozott a beküldött vakcina és a tömeges előállításra szánt oltóanyag között

A vakcinát a BioNtech fejlesztette ki Németországban Mainzban a magyar Karikó Katalin és mások felfedezése alapján. Tömeges előállításra azonban a német cég nem képes, ezért volt szükség a Pfizerre. Az amerikai óriási vállalta is az óriási feladatot: a vezérigazgató gratulált is menedzsereinek, akik a tömeges gyártást rendkívül rövid idő alatt megszervezték. Csakhogy a tömeg termelés vakcinája nem olyan hatékony mint az, amelyet benyújtottak az Európai Gyógyszerügynökséghez. Melynek adatbankját hekkerek (valószínűleg oroszok) feltörték.

A világon óriási verseny folyik a vakcinák között. Az EU-ban engedélyezett Biontech – Pfizer és Moderna vakcina forradalmian új eljáráson alapul míg az orosz és kínai oltóanyag hagyományos vagyis a legyengített vírust juttatja be a szervezetbe abban a reményben, hogy ott ellenanyag termelődik. De mi van akkor, ha nem ?

Kínában ezért nem oltják a 60 felettieket a saját vakcinákkal viszont a Pfizertől vettek egy nagyobb szállítmányt. A pekingi vezetők többnyire 60 fölöttiek…

Jourova: Budapesttől és Varsótól uniós pénzeket vonhatnak meg

A brüsszeli bizottság alelnöke, aki jogi ügyekben illetékes, a Der Standardnak elmondta, hogy az uniós csúcstalálkozón megszavazott jogállami mechanizmus lehetővé teszi azt, hogy ne utaljanak ki pénzeket Magyarországnak és Lengyelországnak azon a címen, hogy kormányaik megsértik a jogállami alapelveket.

Vera Jourova szerint különbséget kell tenni a magyar és a lengyel kormány között. Orbán Viktor miniszterelnök szisztematikusan szalámizza le a jogállamot és a sajtószabadságot míg Varsóban Kaczynski a bíróságokra koncentrál. Politikai ellenőrzés alá akarja vonni az igazságszolgáltatást márpedig ez az Európai Unióban megengedhetlen.

Vera Jourova elismerte, hogy a magyar kormány hátráltathatja a jogállami mechanizmus alkalmazását azzal, hogy az Európai Bírósághoz fordul, de aligha kétséges, hogy előbb-utóbb érvénybe fog lépni az az uniós döntés, mely összekapcsolja a jogállami normák betartását az uniós pénzekkel.

A hetes cikkely nem alkalmas

Vera Jourova közölte, hogy lehet ugyan vizsgálatokat indítani a hetes cikkely alapján, de szankciókat nem alkalmazhatnak vagyis komoly eredményt ettől nemigen lehet várni. A cseh biztos szerint korábban nem gondoltak arra, hogy a demokrácia visszafejlesztése megindulhat az Európai Unióban.

A valóságban persze nagyonis tudtak erről, de behunyták a fél szemüket, mert nem akartak foglalkozni a görög vagy a máltai demokrácia „sajátosságaival”. Ma is az a helyzet, hogy a magyar és a lengyel kormányt pécézték ki Brüsszelben, de megfeledkeznek Bulgáriáról és Romániáról, az Európai Unió két legkorruptabb országáról.

Szlovákiát sem érte különösebb bírálat a Fico rendszer idején noha mostanra csoportosan tartóztatják le a magasrangú rendőröket és befolyásos üzletembereket, akik a maffiával együttműködve „befolyásolták a kormányzatot”.

Vera Jourova úgy fogalmazott: a legjobb az lenne, ha a választó polgárok mondanának véleményt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski rendszeréről. Szlovákiában ez történt …

Orbánt bíráló szenátor a külügyi bizottság elnöke

Bob Menendez demokrata szenátor elsősorban azt rótta fel a magyar miniszterelnöknek, hogy meggyengítette a demokrácia alkotmányos garanciáit, korlátozta a sajtó és az oktatási szabadságot. Diplomáciai tekintetben pedig azért bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök jó kapcsolatokat ápol az orosz és a kínai vezetéssel, melyeket az USA stratégiai ellenfeleknek tekint.

Orbán és Trump

Bob Menendez szenátor tavaly októberben így írt a nemzeti együttműködés rendszeréről:

„Magyarország miniszterelnöke egyre inkább szorongatja a demokráciát és annak képviselőit. Trumphoz hasonlóan fake news (álhír) kampányokat folytat ellenfeleivel szemben.”

Ez nyilvánvalóan célzás a Soros György elleni kampányra, melyet az amerikai demokraták nagyon rosszul fogadtak.

„A NATO a demokrácia védelmére jött létre, és épp ezért aggasztó, hogy olyan tagállamai is vannak mint Törökország és Magyarország, ahol leépül a demokrácia”

– írta Bob Menendez szenátor Trump diplomáciáját bírálva.

Joe Biden a választási kampány során ugyancsak említést tett arról, hogy Trump támogat olyan rendszereket mint amilyenek Törökországban, Lengyelországban és Magyarországon létrejöttek.

A demokraták arra kérték Trumpot, hogy vesse fel Orbán Viktornak: miért korlátozza a nemzeti együttműködés rendszere a demokráciát és a szólásszabadságot? Miért tart fenn jó kapcsolatokat Moszkvával és Pekinggel? Trump ezeket a kérdéseket nem vetette fel amikor találkozott a magyar miniszterelnökkel, és utána elismerően beszélt Orbán Viktorról. Mindezt azzal indokolta meg, hogy ily módon Magyarországot közelebb hozta az USA-hoz és eltávolította Kínától és Oroszországtól.

Bob Menendez felhívta telefonon az elnököt, aki „jó srácnak ” nevezte a magyar miniszterelnököt.

Menendez nem újonc a diplomáciában

A kubai származású szenátor már ült a szenátus külügyi bizottságának elnöki székében: 2013 és 2015 között. Ekkoriban az Obama kormányzat kritikusan ítélte meg a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Miután a demokraták elveszítették a többséget a szenátusban, Menendez sem őrizhette meg elnöki székét, de a demokraták képviseletében továbbra is hallatta a hangját a külügyi bizottságban.

Joe Bident január 20-án iktatják be, és ezt követően foglalhatja el székét Bob Menendez. A szenátusnak fontos szerep jut az elnöki kinevezett embereinek jóváhagyásában. A demokrata többség meggyorsíthatja a többi között Antony Blinken külügyminiszter kinevezését is, akinek édesanyja és nevelőanyja egyaránt magyar holokauszt túlélő családból származik.

A nyertesek is vesztesek

Legkevesebb hat milliárd eurót veszítettek az elit klubok Európa hat legnagyobb futball bajnokságában.

A Covid-19 járvány miatt mindenütt óriási a hiány: a nagy klubok közül csakis a Bayern München és a Real Madrid dicsekedhet pozitív szaldóval – állapítja meg a KPMG jelentése, melyet a párizsi Les Échos ismertet.

A Paris Saint-Germain megnyerte a 2019-2020-as bajnokságot, és ezzel 125,8 millió eurós veszteséget produkált. Ez elsősorban amiatt történt, mert a francia bajnokság volt az egyetlen Európa futball nagyhatalmai közül, melyet megkurtítottak miközben a többiek inkább halasztották a mérkőzéseket. Ettől függetlenül a bevétel kiesés mindenütt óriási: az Európai Klubok Szövetsége /ECA/ szerint legkevesebb 6 milliárd euróról van szó.

Rekord deficitek

A Paris Saint Germain, melyet Katar emírje pénzel, hogy olyan játékosokat tudjon megfizetni mint Neymar és Mbappé, az aranyérmes a veszteség listán. Rögtön utána a portugál Porto következik: 116,2 millió euróval. A Juventus 89,7 millió euróval a bronzérmes.

Az angol bajnok, a Liverpool bevételei 47,6 millió euróval csökkentek az előző bajnokságot képest. A Real Madrid is kénytelen volt 18 millió eurós veszteséget elkönyvelni az előző évhez képest, de még így is 681,2 eurós pozitív mérleggel dicsekedhet.

A TV a mentőangyal

A stadionok bezárása óriási veszteséget okozott mindenkinek, de a televíziós közvetítési jogok szépen hoztak a járvány idején. A sok elhalasztott mérkőzés persze itt is komoly veszteséggel járt, de az UEFA bőségesen kárpótolta az elit csapatokat – írja a párizsi Les Échos. Ezért aztán a BL döntő két csapata: a Bayern München és a Paris Saint Germain csak 4%-al kisebb televíziós jogdíjat zsebelt be mint az előző szezonban. Akik korábban kiestek mint a Real Madrid, a Juventus vagy a Liverpool azok komolyabb veszteséget szenvedtek el: volt olyan klub, amelyik 20%-al kevesebbet inkasszált mint a vírust megelőző szezonban.

Bércsökkentés?

A klubok különböző taktikával próbálták meg mérsékelni a az elmaradt bevételeket. Sok klubnak sikerült csökkentenie a játékosok fizetését: Bayern München /-6%/, Juventus /-13%/. Franciaországban ez nem ment, mert a társadalombiztosítási rendszer ezt nem tette lehetővé a Paris Saint Germain számára.

Ettől függetlenül a KPMG jelentése hangsúlyozza: a játékosok és a játékos ügynökök pénzei olyan szintet értek el, melyek komoly pénzügyi problémát jelentenek még a gazdag kluboknak is – függetlenül a Covid-19 vírusválságtól.

Csak hatvan év alatt!

Magyarország 1 millió vakcinát vesz a SinoPharm állami vállalattól, amelynek oltóanyagával már több mint 20 millió embert oltottak be a világon. Ez hagyományos vakcina vagyis a legyengített Covid-19 kerül a szervezetbe, ahol azután ellenanyag termelődik, és így kialakul a védettség.

Az idős generációt nem oltják Kínában

Pekingben arra hivatkoznak, hogy hatvanon túl az emberek immunrendszere általában egyre kevésbé hatékony vagyis még a legyengített Covid-19 is végzetes folyamatokat indíthat el. Ezért

csakis a fiatalabb generációkat oltják be a SinoPharm vakcinájával.

Vonatkozik ez a többi kínai oltóanyagra is, melyet magán cégek állítanak elő.

Miért mondott le a két vezető?

Hongkongi forrásokra hivatkozva az amerikai CNBC jelentette, hogy indoklás nélkül távozott posztjáról a SinoPharm igazgató tanácsának elnöke és az ellenőrzéssel foglalkozó igazgató. Li Ziming és Li Huj távozásának módja nem szokatlan Kínában , ahol a személyi ügyeket általában a színfalak mögött intézik. Csakhogy a vakcina exportja miatt a távozások bizonyos aggodalmat keltenek külföldön, ahol a SinoPharm oltóanyagát használják. Eddig nem érkezett hír arról , hogy az oltással kapcsolatban bármiféle probléma felmerült volna. Kína általában a fejlődő országokba exportálja vakcináját , ahol örülnek az olcsó oltóanyagnak, és gyorsan megadják a szükséges engedélyeket.

Úgyhogy büszkék lehetünk, hogy a lélegeztetőgépekhez hasonló kíváló üzletet kíván kötni a kormány, ami csak a legveszélyeztetebbeket nem védi meg a számukra többnyire halálos fertőzéstől.

„Orbán örülhet” – Az új kiber biztonsági főnök magyar holokauszt túlélők unokája

Joe Biden, aki január 20-tól Anne Neubergert jelölte ki a nemzetbiztonsági tanácsadó informatikai helyettesének. Az 1976-ban született informatikai szakértő 2009 óta dolgozott az NSA-nél, ahol már igazgatói rangot ért el.

Az NSA az USA informatikai hírszerző szervezete, melynek működését Edward Snowden leplezte le. Kiderült, hogy az amerikaiak a világ minden államában igyekeznek lehallgatni a döntéshozókat – beleértve a szövetségeseket is. Obama elnök személyesen kérte emiatt az érintettek bocsánatát, és megígérte: a jövőben nem hallgatják le a szövetségeseket, de sokan kételkednek ebben.

Családi háttér

Anne Neuberger édesapja 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Egyesült Államokban jelentős vagyont szerzett, egyes hírek szerint dollár milliárdos lett. A nagyszülők holokauszt túlélők, a család erősen kötődik Izraelhez. Anne Neuberger Izraelben a Chani nevet használja. Szülei rajta voltak azon az Air France gépen, melyet terroristák elraboltak és Entebbe városába kényszerítettek 1976-ban. Izraeli kommandó szabadította ki a túszokat, az akciót a jelenlegi kormányfő bátyja, Joszi Netanjahu vezette. Ő életét áldozta a túszok kiszabadításáért.

A leendő USA külügyminiszter családi háttere is hasonló

Antony Blinken édesanyja és nevelő anyja is magyarországi zsidó családból származik. Édesapja korábban az USA nagykövete volt Budapesten.

Jó kapcsolatokat ápolnak Soros Györggyel, aktívan támogatták a CEU-t, melyet az Orbán kormány részben kipaterolt Budapestről.

Ahol a kormányfő korrupció miatt lemond

Egy vállalkozó 1 millió eurós támogatást ígért a kormánypártnak a választások előtt Észtországban. Cserébe 40 millió eurós kedvezményes kölcsönt kapott egy állami pénzintézettől.

Amikor az ügylet napvilágra került, és a miniszterelnök lemondott noha az nem bizonyosodott be, hogy ő is jóváhagyta a nyilvánvaló korrupciót.

Észtországban azonban igyekeznek a skandináv normákat utánozni, melyek jóval szigorúbban ítélik meg a korrupciót mint Európa keleti felében, ahol a közvélemény általában tudomásul veszi, hogy a pártok épp azért akarnak hatalomra kerülni, hogy mielőbb pénzhez jussanak.

Jüri Ratas észt miniszterelnök 2016 óta állt a kormány élén.

Már megvan az utód is: minden valószínűség szerint Kaja Kallas lesz az új miniszterelnök Észtországban.

A kis balti állam politikájában nagy fordulat nem várható, mert az elitben konszenzus uralkodik a legfőbb témákban.

Minden fontosabb párt kitart az uniós és NATO tagság mellett. Elkötelezett hívei a jó amerikai kapcsolatoknak, melyekre márcsak azért is nagy szüksége van Észtországnak, mert Oroszország nagyon közel van. Az észtek évszázadokon át éltek az orosz birodalomban és a Szovjetunióban. Épp idén ünneplik a Szovjetunió bukását és a függetlenség 30-ik évfordulóját.

Tallinban mindenki jól tudja, hogy a függetlenség legfőbb garanciája az uniós és NATO tagság, ezért a miniszterelnök váltás nem okoz különösebb izgalmakat Észtország szövetségeseinek körében.

„Az új koronavírus fertőzőbb, de kevésbé halálos Kínában”

Hétfőn lezárták az orosz határmenti Hejlungcsiang tartomány egy részét a járvány miatt. A Pekinghez közeli 5 milliós Langfang ugyanerre a sorsra jutott.

A 11 milliós Sicsiacsuang után ez a harmadik nagy lezárás – írja a pekingi Global Times, amely rámutat arra, hogy Kína más részein is új járvány gócok alakulnak ki, mert a
Covid-19 új variánsa tünetmentes és sokkal fertőzőbb mint a korábbi.

Pekingben azért aggódnak, mert mindez akkor történik amikor küszöbön áll a nagy népvándorlás a Holdújév alkalmából amikor 500-600 millió ember indul útnak Kínában …

Fokozza az aggodalmat, hogy a járvány most már a falvakban is terjed. Ott pedig jóval gyengébb az egészségügyi hálózat és az ellenőrzés. Ez derült ki Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Global Times. Ez is határtartomány éppúgy mint Hejlungcsiang (ez utóbbi a Fekete Sárkány folyót jelenti, melyet mi Amurnak ismerünk). Korábban orosz vírusról beszéltek a kínai szakértők, most inkább már európairól. A hatóságok szerint a Peking közeli 11 milliós Sicsiacsuangban a repülőtérhez közeli falu vált a Covid-19 járvány gócává.

Itt a legsúlyosabb a helyzet, mert 103 új fertőzést jelentettek hétfőn. Öt hónapja nem fordult elő, hogy egyetlen napon 100 feletti fertőzést jeleztek volna Kínában!

A tünetmentes vírus terjesztők jelentik a fő gondot

Júliusban Hszincsiang-ujgur tartományban volt olyan járvány mint most Sicsiacsuangban illetve Hejlungcsiang tartomány egy részén – írja az újság, amely akkoriban nemigen tudósított arról, hogy a határtartományban újra felütötte fejét a járvány, melynek ünnepélyes legyőzését korábban Hszi Csinping elnök bejelentette.

„Az új koronavírus olyan influenzává vált Kínában, melynek a fertőzőképessége nagyobb, a halálozási rátája viszont alacsonyabb mint a korábbié”

– nyilatkozta egy vezető vírusszakértő.

Ebből az következik, hogy nagyon gyorsan kell cselekedni, mert különben szuper fertőző gócok alakulhatnak ki, melyek országos járványt okozhatnak. Ez magyarázza a teljes zárást Hejlungcsiang tartomány egy részében és Sicsiacsuangban, de Kína néhány más megnemnevezett részén is.

Mi lesz Holdújévkor?

Idén ezt februárban ünneplik és az utazásokat sok tartományban korlátozni fogják – figyelmeztet a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt portálja. Így lehet elkerülni az országos járványt – írja a Global Times.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Peking határában minden járművet megállítanak. Kilenc csomóponton lehet bejutni a kínai fővárosba, és mindenütt szigorú járvány kontroll lépett életbe. Hétfőtől minden beutazót ellenőriznek, mert Sicsiacsuang nagyon közel van a fővároshoz.

Magában a 11 milliós Sicsiacsuangban rohamtempóban folyik a tesztelés. A hatóságok abban bíznak, hogy 2-4 hét alatt leküzdhetik a járványt. Ígérik: a Hold újévig minden rendben lesz, de mi van, ha mégsem?

Bloomberg: államadósság – nincs gond

Az európai államok rohamos eladósodása nemigen zavarja a hozam vadász nagybefektetőket – állapítja meg a New York-i portál.

30 milliárd dolláros újabb államkötvény kibocsátásra készülnek az európai államok – írja a Bloomberg a Danske Bankra hivatkozva. Mindezt azután, hogy Olaszország, Írország és Szlovénia az év elején 200 milliárdos kibocsátást hajtott végre. A nagybefektetők a neagtív kamatok idején a hozamra hajtanak…

3500 milliárd euro vár arra, hogy gazdára találjon – hála az Európai Központi Bank pénzügyi politikájának – hangsúlyozza a Bloomberg, amely arra számít, hogy nem lesz semmi gond az újabb 30 milliárdos kibocsátással sem noha a franciák és a belgák, akik az államkötvények nagyrészét a piacra dobják, egyáltalán nem állnak jól az államadósság terén.

„A pénzbőség és a negatív kamatok arra ösztönzik a nagybefektetőket, hogy ragadják meg az alkalmat hiszen a hozamra hajtanak” – állapítja meg a Danske Bank vezető elemzője. Jens Peter Sörensen kifejti, hogy az államok a bankokon keresztül értékesítik az államkötvényeket, mert így gyorsan sok pénzhez juthatnak. Ha közvetlenül piacra dobnák az állampapírokat, akkor nagyobb lenne a kockázat, kisebb a bevétel és később juthatnának csak hozzá. Márpedig az európai kormányoknak minden euróra szükségük van, hogy elhárítsák a vírus válság következményeit.

Egyre hosszabb időtartam

Az államkötvények lejárati ideje egyre csak növekszik: a 15 évesnél hosszabb lejárat teszi majd ki a kibocsátások egynegyedét az idén – jósolja a Citigroup szakértője. Aman Bansal más szakértőkhöz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy általában túljegyzik még az olasz államkötvényeket is. Miért? A nagybefektetők igyekeznek az első félévre összpontosítani: az államkötvény vásárlásokat letudni, hogy aztán az év második felében másra figyelhessenek.

Mit csinál az EKB?

Mindenki elsősorban rájuk figyel, de csak január 21-én várható a következő kamat döntés. Addig nyugodt időkre számít a Bloomberg, amely azért felhívja a figyelmet arra, hogy Christine Lagarde, az EKB vezetője beszédet mond hétfőn és szerdán is.

„A legtöbb országnak nagyobb mozgásteret kell biztosítania a következő recesszió elkerülhetetlen beköszöntével.” Ezt a figyelmeztetést adta ki az IMF főigazgatója, Christine Lagarde.

A globális növekedési kilátások „kevésbé kedvezővé” váltak, és egyes kockázatok „kezdik megvalósulni” – mondja. Globális adósságriasztás: az állami és a magánszféra között rekordszintű, 182 billió dollár, közel 60% -kal több, mint 2007-ben. Ez pedig kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Ettől függetlenül az európai kormányok továbbra is számíthatnak arra, hogy el tudják helyezni az államkötvényeiket, mert a negatív kamatok miatt a befektetők minden hozam lehetőségre lecsapnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK