Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„A házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

A Covid vírus adósságválságba sodorja Latin Amerika polgárait: 22 millióan csúsztak le a szegények közé a koronavírus járvány miatt- állapította meg egy ENSZ jelentés, melynek kapcsán a Reuters nézett utána: miből fizetik a kezelést a kétségbeesett polgárok?

„Mindenemet a zaciba adtam” – mondja a Reuters tudósítójának egy 34 éves asszony Limában egy kórház előtt. Sandra Contreras édesanyját ott ápolják, mert ő is elkapta a járványt.

„Ha kell, akkor a házunkat is eladjuk, hogy megmentsük az édesanyámat!”

Peruban – sok más latin-amerikai államhoz hasonlóan – a szegények többségének nincs egészség biztosítása, ezért a saját zsebükből kénytelenek fizetni a Covid-19 vírus elleni kezelést.

Húsz éve nem volt ezekben az országokban ilyen szegénység, melyet csak tovább mélyít az, hogy a válság elhúzódik.

Paraguayban a szegények hitelt próbálnak meg felvenni, hogy ebből fedezzék a kórházi kiadásokat.

„Nálunk, ha nincs kapcsolatod vagy pénzed, akkor belehalsz a járványba” – hangsúlyozza az a 34 éves manikűrös nő, akivel a Reuters tudósítója beszélgetett Asuncionban, Paraguay fővárosában. A szerencsétlen asszony férje kórházban van koronavírus fertőzéssel. Bár vidéken élnek, de a fővárosba hozták, hogy javítsák az életbenmaradás esélyét. Mindez eddig 6,5 millió guaraniba került (ez dollárban 985-öt jelent). Az asszonynak kell megvásárolni a gyógyszert, és azzal várakoznia a kórház előtt míg szólítják. Mindezt csakis hitelből tudja megoldani. Paraguayban csak minden ötödik polgárnak van egészségbiztosítása, a többiek úgy boldogulnak ahogy tudnak.

Manausban összeomlott az egészségügy

A Covid-19 brazil mutánsa miatt olyan sokan kerültek súlyos állapotba, hogy a kórházak képtelenek voltak megbirkózni a helyzettel Manaus városában.

„Havi 3550 dollárba került az otthoni ápolás” – mondja egy középkorú asszony, akinek a 87 éves édesanyját kellett gondoznia. Az idős asszony túlélte, de továbbra is ápolásra szorul.

687 ezer Covid-19 halott

Erre senki sem készült fel, az emberek rendkívüli mértékben eladósodnak – hangsúlyozza a szakértő, aki rámutat arra, hogy Európa után Latin Amerika a második a koronavírus okozta halottak számában.

Brazília után Mexikóban van a legtöbb koronavírus okozta halott Latin Amerikában. A fiatal Paloma Granados itt halt meg 21 napos kórházi kezelés után. A számla: 7 millió peso vagyis 330 ezer dollár!

A kormányok megpróbálnak segíteni: 84 millió háztartás kapott eddig valamiféle támogatást. Ez nagyjából a lakosság fele.

Mindez nagy társadalmi feszültséget okoz – jelzi az ENSZ jelentése. A világszervezet latin-amerikai bizottságának titkára, Alicia Barcena azt sürgeti, hogy a térség országai „építsenek ki egy fenntartható jóléti államot, mert ezt már réges régen meg kellett volna tenniük.”

Vakcina igazolvány: csak uniós oltóanyag kerülhet bele!

Csakis az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyag alapján állíthatnak ki olyan vakcina igazolványt, melyet az Európai Unió elfogad. Ezt hangsúlyozta az EU belügyi biztosa. Ylva Johansson arról a tervezetről beszélt, melyet a brüsszeli bizottság terjeszt majd az Európai parlament elé a vakcina igazolványról.

Az orosz Szputnyik V vakcinát jelenleg vizsgálja az Európai Gyógyszerügynökség, melynek egyik képviselője orosz rulettnek nevezte az oltóanyag felhasználását, de később visszavonta állítását.

A kínai Sinopharm be sem adta vakcinákat vizsgálatra.

Magyarország 5 millió Sinopharm oltóanyagot vásárolt. Ezzel oltották be Áder János államfőt és Orbán Viktor miniszterelnököt.

Ha az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy csakis az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett oltóanyagokat ismeri el, akkor sem a magyar államfő sem pedig a kormányfő nem kaphat vakcina igazolványt. Ily módon kétséges lehet az utazgatásuk is az Európai Unió területén.

Egymillióan hagyták el Nagy Britanniát

Korábban külföldiek millióinak beáramlása gazdasági növekedést és kulturális pezsgést eredményezett – főként Londonban-, de mi lesz most amikor a koronavírus miatt Nagy Britannia amúgy is az elmúlt 200 év legnagyobb válsága elé néz?

Évente 400 ezerrel nőtt az Egyesült Királyság lakóinak száma az elmúlt húsz évben – írja a Guardianben Jonathan Portes, aki maga is az Egyesült Államokból érkezett Londonba.

Ehhez képest óriási a fordulat 2020-ban amikor a Brexit és a koronavírus miatt több mint egymillió külföldön született, de Nagy Britanniában élő polgár hagyta el az országot. Minthogy sokan meg is haltak a Covid-19 járvány következtében (Nagy Britannia volt az első európai állam, ahol a koronavírustól elhunytak száma meghaladta a 100 ezret), ezért valószínű, hogy csökkenésnek indul az ország lakossága – állapítja meg Jonathan Portes.

Nagyon gyorsan és nagy mértékben megváltozott a migrációs trend. London a legnagyobb kárvallottja a változásnak: itt sokkal többen haltak meg mint más régiókban és sokkal többen kértek szociális segélyt.

Mi lesz ezután?

Sokan azt jósolják, hogy a V alakú gazdasági fellendülés V irányú migrációt hoz magával vagyis újra megindul a külföldiek beáramlása Nagy Britanniába. Ezek az optimisták azt állítják, hogy London volt a legrosszabb hely a vírusválság miatt Európában múlt tavasszal. Idén nyáron viszont a legjobb hely lehet, mert az eredményes oltási kampány után megindulhat a fellendülés. Akik elmenekültek a vírusválság elől, azok visszajöhetnek.

Ez az optimista verzió, de a pesszimisták azt mondják, hogy ha lesz is gazdasági fellendülés, akkor az nem minden szektorra terjed majd ki. A nemzetközi utazást korlátozó rendelkezések például akadályozzák a turizmust, és az ebből élő szektort Nagy Britanniában.

A külföldi diákok jórésze esetleg otthon maradhat, és átáll az online oktatásra.

Aztán pedig itt a brexit hatás. Az emberek többsége valószínűleg most inkább a vírusválság miatt távozott, de lehet, hogy a Brexit miatt nem jön vissza Nagy Britanniába!

Ha kisebb lesz a bevándorlás mint korábban az csökkenti a zsúfoltságot és enyhítheti a munkanélküliséget. Más oldalról viszont kisebb gazdasági növekedést jelent.

Globális Nagy Britanniát akarunk vagy kis Angliát? – ez itt a kérdés – írja Jonathan Portes a Guardianben.

Az egész világon egyre drágább az élelmiszer

A pandémia egyik hatása a világgazdaságra az, hogy egyre nehezebben és egyre drágábban lehet élelmiszerekhez jutni – állapítja meg a Bloomberg. Mindennek elsősorban a szegények isszák meg a levét…

Kilenc hónapja folyamatosan nőnek az élelmiszerárak, februárban hatéves rekord dőlt meg – közli a Fao. Az ENSZ agrár szervezete egy hónap alatt 2,4% volt az emelkedés, mely így 116%-ot ért el február végén. Ezek átlagok, de Oroszországban 61%-al drágább a cukor mint tavaly ilyenkor, Indonéziában 30%-al nőtt a tofu ára egyetlen év alatt. A gazdag országokat is eléri az élelmiszer áremelés – hangsúlyozza a Bloomberg -, mert a vírusválság miatt gyakran akadozik az ellátási lánc és drágul a szállitás. Ezt pedig a cégek átterhelik a fogyasztókra Európában, az USA-ban és Kanadában.

„Az embereknek hozzá kell szokniuk ahhoz , hogy többet fizetnek az élelmiszerekért”

– mondja a kanadai Dalhousie egyetem agrár szakértője. Sylvain Charlebois gyorsan hozzáteszi: „ez egyre rosszabb lesz.”

Soha rosszabbkor nem jöhetett volna ez az áremelkedés, mert a világgazdaság jórésze ma is lélegeztető gépen van, és a szegényebb néprétegek helyzete drámai mértékben romlik a gazdag államokban is.

Nagy Britanniában a Trussel Trust naponta 2600 ingyen élelmiszer csomagot osztott ki gyerekeknek  a pandémia idején. Az USA-ban 13,2 millióval növekedett azoknak a száma, akik a saját bevallásuk szerint nem ehetnek eleget. Ez 35%-os növekedést jelent 2018-hoz képest.

Az USA-ban az élelmiszerárak kétszer olyan gyorsan emelkedtek mint az átlagos infláció, és csaknem 3%-ot értek el tavaly. Az év első hónapjai új áremeléseket hoztak olyan alapvető élelmiszerek esetében mint a gabona, a szója, a napraforgó és a cukor.

Ausztrália, amely nagy agrár exportőr ugyancsak áremeléseket jelentett: drágábbak lettek a növényi olajok, a disznóhús és a tojás. Ráadásul felment a csomagoló anyagok ára is. Ezeket mind a fogyasztóknak kell megfizetniük.

Nagy Britanniában erre leleményes módszert találtak ki: úgy növelik az árat, hogy ugyanazért a pénzért csak kevesebb élelmiszert adnak! A londoni statisztikai hivatal szerint több mint 2500 élelmiszer típus esetében észlelték ezt korábban. Most pedig teljesen elterjedt…

A briteknél az is nehezíti a helyzetet, hogy a Brexit 3 milliárd fonttal megnöveli az élelmiszer kereskedők kiadásait az elhúzódó határ ellenőrzések miatt.

A globális gazdaságban néhány piacon áruhiány lépett fel annak következtében, hogy Oroszország és Argentína korlátozta gabona kivitelét. Ez a két exportőr állam azzal küzd, hogy gyorsan növekszenek az élelmiszerárak a hazai piacon, mert az agrár termelőknek jobban megéri az export, amelyért dollárt kapnak.

Így viszont

az amerikai piacokon növekszenek az árak, melyeket a szegényebb néprétegek egyre nehezebben tudnak megfizetni.

A Federal Reserve Board főnöke épp azzal indokolta meg a támogatási csomagokat és a mennyiségi lazítás politikáját, hogy „ami az élelmiszer piacon történik, az mindnyájunkat megrendít. Ez is annak a jele, hogy támogatást kell nyújtanunk, és minél gyorsabban be kell indítanunk a gazdaságot” – mondta Jerome Powell a washingtoni képviselőház pénzügyi bizottsága előtt.

Miért népszerű a tekintélyelvűség amin Orbán rendszere alapul?

Anne Appelbaum amerikai történész könyvet írt arról, hogy a posztkommunista Közép és Kelet Európában harminc évvel a rendszerváltás után olyan rendszerek jöttek létre, amelyek leépítik a jogállamot és a vezető tekintélyére alapozzák a politikai rendszert. A legszembetűnőbb ez Magyarországon, ahol Orbán Viktor évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a politikai életben.

A tekintélyelvűség csábítása – ez Anne Appelbaum könyvének címe. Az amerikai szerző, aki jól ismeri a térséget hiszen férje, Sikorski egykor Lengyelország külügyminisztere volt, az alcímben felteszi a jogos kérdést: miért annyira népszerű a demokrácia ellenes uralom?

Lengyelországban hat éve van hatalmon a PiS, amely fokozatosan építi le a jogállamot. Emiatt uniós eljárás is folyik a lengyel kormány ellen.

Magyarországon 2010 óta épül ki a nemzeti együttműködés rendszere, amely egyertelműen Orbán Viktor miniszterelnök egyszemélyes uralmán alapul.

Anne Appelbaum szerint ezek a liberális demokráciát tagadó modellek azért válhattak népszerűvé Magyarországon és Lengyelországban, mert túlságosan gyorsan jöttek a változások. A globalizáció felforgatta a hagyományos életformákat, és ehhez nem mindenki tudott alkalmazkodni. Jól látszik ez vidéken mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon, ahol az emberek többsége a globalizáció vesztesei közé tartozik.

Anne Appelbaum azt írja, hogy Lengyelországban az életszínvonal a háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta vagyis a liberális demokrácia a gyakorlatban bizonyította az előnyeit. Sajnos azonban ez nem így van

Magyarországon, ahol jelentős népcsoportok számára alig volt életszínvonal növekedés az elmúlt harminc évben.

A társadalmi különbségek viszont nagyon megnőttek. Az egy főre jutó GDP így egyre kevésbé tükrözi az életszínvonalat. A lakosság jövedelmei annál inkább: a Kelet és Nyugat közötti bérkülönbségek fennmaradtak Európában! Ráadásul Európa keleti feléből millió szám vándoroltak ki tehetséges fiatalok. Az egy főre jutó GDP azért is nőtt oly szépen Lengyelországban, mert négymillió lengyel ment külföldre, akik onnan szép pénzt utalnak haza.

A populista vezérek kihasználva a meglevő ellentéteket legendákat gyártanak – Soros terv Európa benépesítésére migránsokkal, Kaczynski ikertestvérének „orosz politikai gyilkosságként” való feltüntetése, stb. Ann Appelbaum szerint a populista vezérek ilyen teóriákkal osztják meg a társadalmat, hogy azután könnyebben uralkodhassanak fölötte. Meg persze

ne tegyenek fel olyan kérdéseket, hogy miért nyúlja le az uniós pénzeket a hatalmi elit Magyarországon?!

Biden megoldás

Anne Appelbaum arra mutat rá új könyvében, hogy abba kellene hagyni a kultúrharcot, mert ez csakis a populista pártoknak kedvez. Nem ideológia háborút kell folytatni hanem megoldásokat találni a társadalom problémáira. Biden nem Trump bírálatával foglalkozik hanem olyan 1,9 milliárd dolláros támogatási csomaggal próbálja beindítani az amerikai gazdaságot, amely egyszerre fokozza az USA versenyképességét a globális piacon és javít a szegényebb néprétegek életszínvonalán az Egyesült Államokban.

Moszkva megosztja az EU-t

Anne Appelbaum a Der Spiegelnek adott interjúban azt hangsúlyozza, hogy Oroszország destabilizálni akarja az Európai Uniót akkoris hogyha nincsen reális receptje saját maga számára sem.

Moszkva nyíltan támogatja azokat az európai politikusokat, aki szemben állnak Brüsszellel. Orbán Viktor ebben az élen jár, de ott van még Marine Le Pen asszony Franciaországban, az osztrák Szabadságpárt. A legutóbbi időkig Moszkva embere volt Orbán Viktor olasz szövetségese Matteo Salvini is, de most beállt a nemzeti egységkormány mögé. Mario Draghi miniszterelnök ugyanis éreztette: csakis az kaphat a több mint 200 milliárd eurós válságkezelő alapból, aki az ő kormányát támogatja, amely élvezi Brüsszel bizalmát.

Lengyelországban Putyin lehetőségei korlátozottak, mert az évszázados bizalmatlanság az oroszok iránt nemigen teszi lehetővé azt, hogy valaki az orosz kártyát játssza ki Brüsszel ellen mint Orbán Viktor, aki az uniós szabályokat megszegve rendelt Covid-19 vakcinát Oroszországból.

Moszkva pénzzel is támogatja európai szövetségeseit, jól mutatta ezt a Szabadságpárt korábbi vezetőjének Ibiza videója. Ebben kiderült, hogy Strache Putyin egyik oligarchája támogatásával kívánt  olyan média birodalmat létrehozni mint Orbán Viktor Magyarországon. A videó beugratás volt, de jellemző módon a Szabadságpárt vezére bevette a csalit ugyanis Putyin emberei ezzel a módszerrel dolgoznak Európában.

A Biden kormányzat azonban nem paktál Putyinnal és a szövetségeseivel sem. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktornak, hogy változtasson politikáján, ellenkező esetben nemcsak Brüsszellel, de Washingtonnal is szembekerülhet.

Holokauszt Irakban

Egy 85 éves túlélő a Times of Israelnek beszélt arról, hogy a második világháború idején Hitler iraki szövetségese tervezte a 150 ezres iraki zsidó közösségek kiírtását.

Irak miniszterelnöke 1942-ben Berlinben járt, és egyeztette terveit a Führer-rel a zsidók megsemmisítéséről nemcsak Irakban, de az egész Közel Keleten – emlékezik ma vissza Daniel Sasson. A 85 éves zsidó férfi Divanija városában született Irakban abban az országban, melynek uralkodója angolbarát, de miniszterelnöke nácibarát volt.

Farhadnak nevezték azt az antiszemita pogromot, melyet a Kristályéjszaka mintájára rendeztek meg Irakban 1941 júniusában. Daniel Sasson nagyapja a zsidó közösség vezetője volt a kisvárosban, ahol a zsidók gettóban éltek. Ide menekült sok zsidó is Bagdadból, ahol korábban kezdődött a pogrom.

A gettóban összezsúfolt zsidók éheztek. A férfiaknak kényszermunkát kellett végezniük reggel héttől este hétig.

Aztán a zsidókat egy új, nagyobb gettóba költöztették, amelyben szétválasztották a családokat. Volt gettó a férfiaknak és külön a nőknek. Tankok zárták el őket egymástól. Aztán a gettó felszabadult: a brit csapatok elfoglalták Irakot.

A nácibarát miniszterelnök elmenekült, de a pogrom több mint 200 zsidó életet követett Irakban. A 2500 éves zsidó közösség elhatározta: visszatérnek Palesztinába.

Rasid Ali al Gajlani ex miniszterelnök pedig Németországba menekült, ahol Hitler munkatársaival együtt kidolgozták a közel-keleti Holokauszt terveit. Minthogy akkoriban Rommel afrikai csapatai még Kairót fenyegették, ezek a tervek  végzetesek is lehettek volna az ott élő zsidó közösségek számára.

Minderről egy héber nyelven megjelent könyvben írt a most 85 éves szerző. A könyv címe: Az el nem mesélt történet – az első és az utolsó gettó Irakban.

A skót misszionárius, akit Budapestről vittek Auschwiztba

Jane Haining 47 éves volt amikor a Gestapo letartóztatta Budapesten. A skót misszionáriusnak elsősorban azt rótták fel, hogy védelmezi azokat a zsidó lányokat, akik a misszió iskolájában tanultak.

Jane Hainig 1931-ben csatlakozott a skót Zsidó misszióhoz, amely azután Budapestre küldte őt.

A Vörösmarty utcai iskolában nem tettek különbséget a diákok között vallásuk szerint noha a korabeli Magyarországon ez elfogadottnak számított.

1939-ben Jane Hainig hazalátogatott Skóciába, ahol a rokonság teljes erővel marasztalta mondván küszöbön a háború.

A skót misszionárius nő mégiscsak visszatért Budapestre, mert úgy érezte „a lányoknak szüksége van rám”.

Magyarország náci megszállása után Jane Hainiget a Gestapo letartóztatta.

„Gyerekek ne sírjátok, ebédre itthon leszek „

– mondta a bátor skót nő amikor a Gestapo elhurcolta.

Sosem térhetett vissza Budapestre. A nácik feltették egy Auschwiztba induló vonatra. A haláltáborban meghalt. Hivatalosan betegség áldozata lett, de brit történészek szerint éppúgy gázkamrába küldték mint azokat a zsidókat, akiket bátran védelmezett Budapesten.

Bajor miniszterelnök: ki a Fidesz-szel az Európai Néppártból is!

Marcus Söder, aki a CSU elnöke is, és szeretne Németország kancellárja lenni a korábbinál sokkal egyértelműbben fogalmazott a magyar kormánypárttal kapcsolatban a Süddeutsche Zeitungnak. A bajor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az Európai Néppárt nem jobboldali hanem centrum párt. A Fidesz azzal, hogy kilépett az Európai Néppárt parlamenti frakciójából nyilvánvalóvá tette, hogy másképp képzeli el a politikai jövőjét.

„Jó , hogy végre nem tartozunk egy frakcióhoz „- üzente Szijjártó Péter külügyminiszter Manfred Webernek. Az Európai Néppárt frakcióvezetője ugyancsak a CSU politikusa, és korábban Spitzenkandidat volt vagyis meg akarta szerezni a brüsszeli bizottság vezetői posztját. Ezt Orbán Viktor akadályozta meg mondván, hogy gyenge jelöltről van szó. A magyar miniszterelnök azt rótta fel Manfred Webernek, hogy együttműködik a baloldali, a liberális és a zöld frakciókkal az Európai parlamentben.

Korábban Orbán a CSU kedvence volt

A bajor keresztényszociális párt meghívta konferenciájára a magyar miniszterelnököt, akinek migráció ellenes nézetei népszerűek voltak Münchenben.

Orbán Viktor akkoriban nyitást javasolt az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt irányában.

Ezt az álláspontot Merkel kancellár határozott állásfoglalását követően a CSU is elutasította.

Amikor Orbán Viktor vétóval fenyegette meg az uniós válságkezelő csomagot, akkor a CSU politikailag elhatárolta magát, mert Merkel kancellár meggyőzte őket: a válságkezelő csomag gyors elfogadása nélkül Olaszország csődbe mehet, és bedőlhet az eurozóna.

Marcus Söder szeretne a kancellár asszony utóda lenni.

Ehhez pedig szövetségeseket kell találnia. Például azokat a zöldeket, akik Orbán Viktor leghevesebb bírálói közé tartoznak a Bundestagban és az Európai parlamentben.

A Biden hatás

A müncheni biztonságpolitikai konferencián az amerikai elnök arra figyelmeztette Merkel kancellárt és más európai vezetőket, hogy Orbán Viktor politikája veszélyes vírus, amely megfertőzheti az egész Európai Uniót.

A magyar miniszterelnök nemrégiben együttműködést javasolt Giorgia Meloninak, a szélsőjobboldali Olasz Testvérek vezérének, aki egyben a Konzervtívok és Reformerek európai mozgalmának elnökasszonya is. Ez az egyetlen olyan jelentős olasz párt, amely nem állt be Mario Draghi nemzeti egységkormánya mögé. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke világossá tette Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini előtt, hogy el kell utasítani a „magányos szuverenitást”!

Csakis akkor vehet részt az uniós válságkezelő alap több mint 200 milliárd eurós olasz kvótájának elosztásában, ha elfogadja az uniós játékszabályokat. Matteo Salvini elfogadta ezt, Orbán Viktor egyelőre nem.

Marcus Söder bajor miniszterelnök kemény bírálata után valószínűleg neki is át kell gondolnia, hogy Trump bukása után hova vezet a Brüsszel ellenes politikai vonal, mert ehhez többé nemigen talál szövetségeseket mértékadó körökben Európában.

A nyájimmunitás szeptember végéig csak európai álom

Az Európai Unió eredeti elképzelése az volt, hogy szeptember végéig a tagállamok többsége eléri azt, hogy a felnőtt lakosság 70%-a be legyen oltva a koronavírus ellen. A valóság ezzel szemben az, hogy ezt a szintet csak Nagy Britannia éri el a jelenlegi tempóban dehát a britek kiléptek az Unióból.

Az uniós államok közül Magyarország jutna a legközelebb a célhoz, a nyáj immunitáshoz, 66%-al. Nagy Britanniában, ahol az oltási kampány előbb kezdődött el, elérnék a 97%-ot! – írja a brüsszeli Politico.

Mások viszont nagyon gyengén teljesítenek – legalábbis egyelőre: a szomszédos Románia például csak 19%, és ezzel az utolsó előtti. Az ugyancsak szomszédos Szlovákia 29%-os oltottságig jutna, Ausztria 35%-ig jutna el.

Magyarország ily módon októberben érné el a tervezett nyáj immunitást (70%-os oltottság), de Románia csak 2023 novemberében! Szlovákia jövő októberben jutna el az uniós oltási programmal a nyáj immunitásig, ezért nem csoda, hogy a televíziók kiemelt helyen számoltak be arról, hogy Szputnyik V vakcina érkezett nagy mennyiségben Oroszországból.

Szlovákia elnökasszonya nemrégiben nyilatkozott a Politiconak, és azt mondta, hogy országának sokkal jobb esélye volt a közös uniós beszerzéssel mintha egyedül próbálkozott volna. Nem sokkal ezután Szlovákia 2 millió orosz vakcinát vásárolt.

Lengyelország nem bízott a BioNtech-Pfizer vakcinában, a Modernaból pedig nem is használta ki az uniós kvótát. Most viszont a kínaiaktól kér oltóanyagot.

Közben a járvány harmadik hulláma már szinte mindegyik uniós tagállamot rendkívüli mértékben fenyegeti.

Így nem csoda, ha egyre többen keresnek megoldást az unión kivül is a vakcina probléma megoldására – írja a brüsszeli Politico.

Vakcina turizmus Oroszországba?

Az Inturiszt már szervezi az utakat, de még van két apró akadály: nehéz bejutni Oroszországba, és kevés ott a Szputnyik V vakcina.

Jelentkezők már vannak külföldön – számolt be az Interfax hírügynökség, mely arról is tudósít, hogy nemcsak az Inturiszt, de más orosz ügynökségek is szerveznek már utakat, melyeknek egyetlen célja: a Szputnyik V vakcina. Közben viszont akadozik az oltási kampány Oroszországban, mert kevés orosz bízik a Szputnyikban.

Miért nem kap Putyin Szputnyik oltást?

Milliószámra gyártják az oroszok a korona vírus elleni vakcinát, amelytől sokan tartanak Oroszországban, ahol a CNN bejutott az egyik legnagyobb gyógyszergyárba.

Putyin vakcinának hívják orosz földön a Szputnyik V oltóanyagot, melyet már múlt év augusztusában engedélyeztek Oroszországban noha a kísérletek még véget sem értek. Azért nevezték el Szputnyiknak, mert 1957-ben az oroszok azzal előzték meg az Egyesült Államokat az űrben.

„A vakcina előállítást ismertük a laboratóriumból, de ipari méretekben gyártani, az már egészen más. Nem lehet egy Iiter biorektort automatikusan 100 literessé változtatni, még kevésbé egy tonnára” – nyilatkozta a CNN-nek a Generium gyógyszergyár tudományos igazgatója. A gyár, amely 70 kilométerre keletre fekszik Moszkvától, egykor a szovjet biológiai fegyverkezés kutató központja volt. Ezért is nagy a félelem Oroszországban az ott készülő vakcináktól.

Putyin elnök úgy nyilatkozott például, hogy a lánya megkapta a Szputnyik vakcinát, de ő még nem. Pedig az orosz elnök 1952-ben született vagyis életkora alapján a veszélyeztetett csoportba tartozik.

„Több millió vakcinát állítunk elő minden hónapban, és szeretnénk eljutni oda, hogy havonta 10-20 milliót gyártsunk” – mondta Dmitrij Potyerjaev tudományos igazgató.

A rendelési állomány 2,5 milliárd körül van, több mint 30 ország vesz a Szputnyik V vakcinából – köztük Magyarország.

Az oroszok 38%-a kér az oltásból

Bár a Covid 19 vírus fertőzöttjeinek a száma meghaladta a 4,1 milliót, de ennek ellenére Oroszország lakóinak többsége szkeptikus a vakcinával kapcsolatban. A Levada független közvélemény-kutató szerint mindössze 38% akarja a saját vakcinát.

A hatalmas országban még csak 2,2 millió ember kapta meg az első oltást.

Pedig időközben a tekintélyes orvosi szaklap, a Lancet is azt írta, hogy a Szputnyik V hatékonysága 91,6% vagyis kiemelkedően jó.

Ennek ellenére a 12 milliós Moszkvában még csak 600 ezren kaptak Szputnyik oltást – közölte a főpolgármester.

A híres GUM áruházban az oltóponton ingyen fagyit kap aki vállalja az oltást. A CNN tudósítójának elmondták: 200 embert oltanak be naponta, de sokkal többre lenne lehetőség.

Az Operaházban is oltanak: egy 80-on túli nyugdíjas házaspár megnézte az előadást és megkapta a Szputnyik V védőoltást.

„Nekünk nem olyan sürgős, hogy a mennybe jussunk” – mondták az orosz veteránok a CNN tudósítójának Moszkvában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK