Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Oltás főnöki utasításra?

A Covid-19 elleni védőoltásokat a vészhelyzetre hivatkozva rendkívül gyorsan engedélyezték az USA-ban, a normális engedélyezési folyamaton nem mentek még keresztül. Ez pedig jogilag kényes kérdéseket vet fel – mutat rá egy kaliforniai jogászprofesszor a CNN portálon.

Már több tízmillió Covid-19 elleni vakcinát beadtak a világon, és azok biztonságosnak bizonyultak – hangsúlyozza Dorit Reiss jogász professzor.

Ha tehát egy munkaadó arra a következtetésre jut, hogy el kell rendelnie a kötelező oltást a munkavállalóknak, akkor ezt meg kell tennie.

Mi történne egy börtönben, ha az egyik börtönőr megtagadná az oltást?! Ilyen eset nem fordulhat elő! – hangsúlyozza a jogász professzor.

Csakhogy minden új gyógyszernél sok a kétség, különösen, ha  azokat villámgyorsan engedélyezték. Az amerikai közvélemény változását jól mutatja, hogy az oltási kampány előrehaladtával egyre inkább csökken a kétkedők száma.

Az USA-ban nemrég ünnepelték, hogy beadták a 100 milliomodik Covid 19 oltást is.

Utasítás helyett rábeszélés és ösztönzés

Erre buzdítja az amerikai munkaadókat a kaliforniai jogászprofesszor. Ha ezek az enyhe módszerek nem használnak, akkor arra lehet kényszeríteni a munkavállalót, hogy viseljen védőruházatot a munkahelyen. Ez komoly ösztönzés lehet az oltás elfogadására.

Mi történik vészhelyzetben?

Ha nagyon magas a vírus fertőzöttség egy munkahelyen, akkor elkerülhetetlen a főnöki utasítás: mindenki oltassa be magát! Ugyanez a helyzet az idős otthonokban illetve a börtönökben. A kisvállalkozók is kerülhetnek olyan helyzetekbe, hogy elkerülhetetlenné válik a kötelező oltás. De általában nem ez a helyzet.

Épp ezért érdemes az enyhébb megoldást választani, és rábeszélni a munkavállalókat az oltásra – írja a CNN portálon Dorit Reiss kaliforniai jogászprofesszor.

Szájer lebukása videón

A fideszes uniós politikus pechére egy televíziós stáb is elkísérte a rendőröket, akik razziáztak Brüsszelben. Azokra vadásztak, akik megsértették a vírusszabályokat vagyis például olyan összejövetelen vettek részt, ahol több mint tíz ember jelen volt.

 

Brüsszelben tiltottnak minősült az a homoszexuális parti, melyen Szájer József is részt vett. A magyar alaptörvény szerzője az ereszcsatornán próbált meg elmenekülni, de a rendőrök elkapták.

A lebukás után Szájer József minden tisztségéről lemondott, és eltűnt a közéletből.

A lebukásáról is szóló videót csak holnap vetíti egy belga televízió, de a helyi sajtó rövid előzetest közölt belőle.

Szájer József, a Fidesz alapító tagja, sokáig frakcióvezetője volt a magyar kormánypárt uniós képviseletének.

Nagy szerepe volt abban, hogy a viták ellenére a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból.

Szájer József lebukása után nem sokkal – függetlenül ettől –  ez mégiscsak megtörtént.

A Fidesz elhagyta az Európai Néppártot. Orbán Viktor új radikális jobboldali frakciót próbál meg létrehozni az Európai parlamentben.

Budapestre látogat a kínai hadügyminiszter

Az Új Selyemúton érkezik Vej Feng Ho tábornok, aki Magyarországon kivül Görögországot és Szerbiát keresi fel. Az Új Selyemút a kínaiak által megvásárolt pireuszi kikötőből indul és a Belgrád-Budapest útvonalon halad Európa szíve felé.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere – megelőzve az Egyesült Államokat.

A hadügyminiszter katona- diplomata

Mao elnök idejében a hadügyminiszter a hadsereg parancsnoka volt, akinek óriási hatalom összpontosult a kezében. Peng Töhuaj marsall még magát Mao elnököt is megpróbálta megbuktatni az ötvenes évek végén. Egyik utóda, Lin Piao marsall Mao Cetung kinevezett örököse volt mindaddig amíg kegyvesztett nem lett. Ellenezte az USA-Kína szövetséget, a Szovjetunióba próbált menekülni, de repülőgépét lelőtték.

Ma már egyertelműen a kommunista párt főtitkára a hadsereg parancsnoka, aki a központi védelmi tanácson keresztül irányítja azt.

A hadügyminiszter tagja ugyan a Politikai Bizottságnak, és a központi védelmi tanácsnak, de a feladata az, hogy tartsa a kapcsolatot más államok katonai vezetőivel.

Mit szól ehhez Washington?

Az USA Kínát első számú stratégiai ellenfelének tekinti hangsúlyozta Tony Blinken külügyminiszter Alaszkában, ahol kínai külügyi vezetőkkel találkozott.

Elődje Mike Pompeo külügyminiszter Trump megbízásából korábban arra kapacitálta a magyar miniszterelnököt, hogy Magyarország ne vezesse be a Huawei 5G rendszerét. Orbán Viktor másként döntött: Magyarországon a kínaiak építhetik ki az 5G rendszert.

A kínai hadügyminiszter látogatás ismét figyelmet kelthet Washingtonban, ahol azt szeretnék, hogy a NATO szövetségesek hozzájuk igazodjanak.

Magyarország és Kína között katonai együttműködés nem nagyon lehetséges, de a titkosszolgálatok között igen.

Az amerikai kémelhárítás már korábban jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke igen szoros együttműködést hozott létre a kínaiakkal. Ennek eredményeképp a kínaiak betekinthetnek a Magyar Nemzeti Bank ügyeibe, és ott stratégiai információkat szerezhetnek. Ezenkívül Matolcsy György gyakran látogat el Pekingbe – gyakran anélkül, hogy ezt hivatalosan jeleznék.

Matolcsy Györgyöt nem fogadják az IMF washingtoni központjában. Ennek oka részben az, hogy ő paterolta ki a Nemzetközi Valutaalapot Magyarországról, másrészt pedig túlságosan is együttműködik a kínaiakkal, akiket az USA veszélyes vetélytársnak tekint.

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

„Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

„Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking „népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

Orbán, Putyin és a 200 milliárdos HÉV tender

Az oroszok eddig labdába sem rúghattak, de a magyar miniszterelnök hozzásegíti őket, hogy immár újra pályázhassanak a „túlságosan drága ” nyugati pályázók mellett vagy inkább helyett – írja a Direkt 36.

Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cége, a Transmashholding érdeklődött az első tender iránt is, de nem tudta teljesíteni a kiírási feltételeit. Ezért most Orbán Viktor szívességet tett Putyin elnöknek, és új pályázatot írt ki, melyen az oroszok is elindulhatnak.

Nem kizárt, hogy ez a döntés kapcsolatos Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai tárgyalásaival, ahol elsősorban a Szputnyik V vakcina szállításáról volt szó. Az oltóanyagot előállító cég tudományos igazgatója a CNN tudósítójának elmondta, hogy gondjaik vannak a tömeggyártással. Ennek következtében Oroszország rangsorolja a vakcina exportra várakozó államokat.

Persze az oroszok győzelme távolról sem vehető biztosra, mert a pályázaton a svájci Stadler és a francia Alstom a fő vetélytárs. Mindkét nyugati cég bőséges referenciákkal rendelkezik Magyarországon is.

Ráadásul a Stadlert szoros üzleti kapcsolat fűzi Magyarország leggazdagabb emberéhez, Mészáros Lőrinchez. Ez aligha lehet hátrány manapság egy tenderen Magyarországon.

Uniós pénzek

Nem javítja az oroszok esélyeit az sem, hogy a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából akarja finanszírozni a 200 milliárd forintos HÉV programot. Csakhogy a csúszás miatt kifuthatnak az időből, ezért veszélybe kerülhet az uniós finanszírozás.

Annál is inkább ez lehet a helyzet, mert az orosz teljesítéssel korábban is sok gond volt Magyarországon.

Ugyanennek a Transmashholdingnak egy másik leányvállalata szállított 70 metrókocsi a budapesti 3-as metróhoz, de rengeteg műszaki probléma jelentkezett.

Még Tarlós István idejében a főváros be is perelte emiatt az oroszokat, akik több milliárd forintot fizethetnek ki a metrókocsik problémái miatt.

Moszkvában persze jól tudják, hogy Magyarországon nem ez számít hanem a jó kapcsolat a kormányzattal. A Transmashholding Hungary Kft. egyik tulajdonosa Szalay Bobrovniczky Kristóf, Magyarország egykori nagykövete, a jelenlegi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje – írja a Direkt 36.

Covid teszt jutatta a csúcsra

Kína ásványvíz királya volt sokáig Zsong Sansan, aki a koronavírus járványból is hasznot tudott húzni. Nemcsak hazája, de egész Ázsia leggazdagabb embere lett csaknem 71 milliárd eurós vagyonával – írja az RFI portál.

Vörös üvegben árusítja a Nongfu Spring ásványvizet Zsong Sansan, aki szorgos munkával a hatalmas kínai piac egynegyedét meghódította negyed évszázad alatt. A vörös a boldogság színe Kínában, no meg persze a kormányzó kommunista párté – ez semmiképp sem volt hátrány a titokzatos milliárdosnak.

Aki éppúgy Hangcsou városából startolt mint Jack Ma, aki nem is oly rég még Kína leggazdagabb embere volt. Az Alibaba alapító atyja éppúgy élvezte az akkori helyi párttitkár támogatását mint Zsong Sansan. A korábbi hangcsoui helyi vezető, Hszi Csinping ma egész Kínát irányítja.

Mindkét kínai milliárdost self made man-nek nevezi a pekingi sajtó, amely nem siet rámutatni a politikai támogatás fontosságára. Pedig ez meghatározó volt akkor is amikor Kínában kitört a koronavírus járvány 2019 novemberében. Hirtelen nagyon nagy szükség lett vírus tesztelésre. Ki kapta a legnagyobb megbízatást? A nem túlságosan ismert Yangshentang Wantai nevű cég, amely a kristályvíz király tulajdona volt. Arattak a piacon, ahol szinte monopol helyzetet élveztek.

Miközben Jack Ma összekülönbözött Hszi Csinping elnökkel, és így elhomályosult a szerencse csillaga, Zsong Sansan viszont a csúcsra ért.

Neki engedélyezték a hongkongi tőzsdei színrelépést, amit Jack Ma Alipay cégétől – máig ismeretlen okból – megtagadtak.

A 65 éves milliárdos – ellentétben Jack Mával – óvakodik a nyilvánosságtól.

Talán ezért is lett az egykori kőműves , aki egy ideig újságíró is volt, Kína és egész Ázsia leggazdagabb embere.

Harc a vakcina jogdíjakért

A gazdag államok egyelőre sikerrel akadályozták meg több mint 80 szegény ország kérését, hogy ingyen megkaphassák a Covid vakcinák gyártási jogát – írja a Reuters.

India és Dél Afrika volt a zászlóvivője a mozgalomnak, amely azt szerette volna elérni, hogy a szegény országok gyógyszergyárai is hozzájussanak a koronavírus elleni vakcinák szellemi tulajdonához, és ezt követően millió számra gyárthassanak az életmentő védőoltásokból.

Dél Afrika küldötte arra mutatott rá a WTO ülésen, hogy a HIV vírus elleni harc több mint 11 millió afrikai életet követelt, mert a helyi gyógyszergyárak nem kapták meg a vakcina gyártási jogát. Most hasonló helyzet állhat elő, mert a világon hiány van a koronavírus elleni vakcinákból, ennek következtében az árak oly magasan vannak, hogy a szegényebb államok azt nem tudják megfizetni.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet (Medecins sans Frontieres) már múlt októberben hasonló felhívással fordult a döntéshozókhoz. Mozgalmat indított ebben az ügyben, és ehhez már több mint 375 civil szervezet csatlakozott a világon.

A gazdag országok viszont egyöntetűen ellenezték  a javaslatot, mely így el is bukott a Világkereskedelmi szervezetben. Az  USA, Nagy Britannia, az Európai Unió és Svájc egyaránt nagy gyógyszergyárakkal van jelen a globális piacon, ezért semmiképp sem akarnak lemondani a jogdíjakról, amelyek szép hasznot hoznak.

A vitának egyáltalán nincsen vége: a résztvevők abban állapodtak meg, hogy áprilisig, a WTO következő üléséig még kétszer találkoznak, és újra megtárgyalják a jogdíjak ügyét.

A Világkereskedelmi Szervezet új elnökasszonya, aki Nigériából érkezett azt javasolta, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek képviselői üljenek tárgyalni le olyan érintett nemzetközi szervezetekkel mint a WHO vagy a GAVI nevű nemzetközi vakcina szövetség.

„Végül gyakorlati  eredményre kell jutnunk, mert emberek milliói várják tőlünk a konkrét megoldást” – hangsúlyozta a WTO elnökasszonya, Nigéria egykori pénzügyminisztere.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK