Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Prágai titkos alku: hallgatásért cserébe orosz vakcina

Intenzív tárgyalásokat folytatott a cseh kormány nevében Hamacek belügyminiszter az oroszokkal Szputnyik vakcina importjáról. A leleményes cseh belügyminiszter azzal az ajánlattal állt elő: nem hozzák nyilvánosságra az orosz titkosszolgálat hét évvel korábbi robbantásos akcióját, ha Moszkva villamgyorsan egymillió Szputnyik vakcinát szállít Csehországba.

Akkor Csehország még megelőzte Magyarországot a százezer főre jutó Covid-19 halálozások terén. Moszkva nemet mondott. A botrány kipattant: a csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. A cseh belügyminiszter természetesen mindent tagad. Még a parlamenti vitát is titkosították.

Mi történt április 15-én?

Hamacek belügyminiszter szigorúan titkos tanácskozást hívott össze, melyre meghívta Oroszország moszkvai nagykövetét is! Kik vettek részt a tanácskozáson? A rendőrség és a titkosszolgálatok főnökei.

Miért ajánlott alkut Hamacek Putyinnak? Azért, mert kiváló orosz kapcsolatai miatt az ő helyzete is meggyengült volna a szeptemberi választások előtt, ha kiderül: az orosz titkosszolgálatok robbantott fel egy lőszerraktárat Csehországban az ukrajnai konfliktus kezdetén 2014-ben.

Mindez Andrej Babis miniszterelnökre is furcsa fényt vetett volna, mert az ellenzék szerint ő maga is aktívan együttműködött az orosz titkosszolgálattal még a rendszerváltás előtt. Vagy talán utána is?

Mi lesz a választáson?

Babis pártja sem áll nagyon jól a közvélemény kutatók szerint: 22%, de igazán nagy bajban a szociáldemokraták vannak – idetartozik Hamacek – akik kipottyanhatnak a parlamentből is. Akkor pedig Babis miniszterelnöknek főhet a feje: kivel alakít koalíciós kormányt a választások után?

A szerencsétlen Hamaceknek az is megfordult a fejében, hogy a tervezett Biden-Putyin találkozót hozzák Prágába, ezzel emelve a rogyadozó kormány koalició népszerűségét. Végülis április 15-én a józan titkosszolgálati főnökök lebeszélték Hamaceket a moszkvai útról.

Az út elmaradt, és helyette kirobbant az orosz titkosszolgálat botránya. A NATO államok siettek szolidaritásukról biztosítani Csehországot.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont minden Oroszország számára kínos mondatot kihúzott abból a közös közleményből, melyet a visegrádi államok csúcstalálkozójáról adtak ki épp ezzel a kacifántos üggyel kapcsolatban.

Fajgyűlölő üzenet miatt rúgták ki az egykori válogatott kapust a Herthatól

Jens Lehman a fekete kvótákról viccelődött egy színesbőrű futball sztárral whatsappon. Dennis Aogo szintén játszott a német válogatottban, jelenleg sport kommentátor. A fekete kvótákra tett megjegyzést Lehman, aki a Hertha tanácsadója volt, és a felügyelő bizottság tagja. Szerda délelőtt a fő tulajdonos döntése alapján Lehmant kirúgták a berlini Hertha klubtól éppúgy mint korábban a magyar kapus edzőt, Petry Zsoltot.

Németországban nem viccelnek az ilyen ügyekben

Bár mind Petry Zsolt mind pedig Jens Lehman azonnal bocsánatot kért, de nem volt apelláta: mindkettőjüknek mennie kellett! Az ok: a náci múlt. A nácik a faji törvények alapján többmillió embert meggyilkoltak. Üldözték a melegeket is, ők is lágerbe kerültek.

Ma Németországban a futball jelentős szerepet tölt be az asszimilációban. A török vagy afrikai futballisták gyakran eljutnak a válogatottba is.

Facebook

 

A magyar kormány reakciója

Szijjártó Péter külügyminiszter behívatta Németország budapesti rangidős diplomatáját, és kérdőre vonta Petry Zsolt kirúgása miatt. A berlini külügy közölte: nem érti a magyar kormány reakcióját.

Orbán Viktor miniszterelnök, akinek szenvedélye a futball, kiállt Petry Zsolt mellett.

Jens Lehman kirúgása kapcsán a magyar kormány tapasztalhatja, hogy Németországban markánsan másképp ítélik meg az ilyen ügyeket mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Ráadásul a Zöldek már a hatalom kapujában állnak Berlinben. Ők pedig még sokkal következetesebbek ilyen ügyekben, és ráadásul nem haboznak bírálni más uniós államok gyakorlatát ezzel kapcsolatban.

Putyin az imperialista

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök imperializmussal vádolta meg Putyint azon a varsói csúcstalálkozón ahol Ukrajna elnökén kivül a balti államok vezetőit látta vendégül.

Lengyelország és mind az öt balti állam támogatásukról biztosították az USA új külpolitikáját, mely egyertelműen Oroszország megállítását célozza a térségben. Erről Blinken külügyminiszter nemrég Londonban beszélt a G7 külügyminiszterek értekezletén.

A G7 államok hamarosan csúcstalálkozót rendeznek Nagy Britanniában, ahol Biden elnök minden bizonnyal megerősíti ezt az irányvonalat.

Orbán dilemmája

A magyar miniszterelnök maradt az egyetlen olyan uniós vezető, aki kiváló kapcsolatot ápol Putyinnal. Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely orosz vakcinát használ. Szijjártó Péter külügyminiszter beoltását a Szputnyik reklám kampányában is felhasználta.

Nemrég Orbán Viktor a visegrádi csúcson minden olyan mondatot kihúzott a közös zárónyilatkozatból, mely komolyan bírálta Putyin elnököt.

Vajon meddig nézi el ezt neki Washington és Brüsszel? És a lengyel szövetséges? Megér-e Putyin ennyit? – ez a magyar miniszterelnök igazi dilemmája. Kína mindenképp megéri, mert dinamikus világhatalom, melynek pénze és technológiája is van, de Oroszország?

„Sem az USA sem Kína nem akar katonai konfrontációt”

Az USA külügyminisztere részt vesz a G7 találkozón, melyen a nagyhatalmak a Kínához fűződő viszonyról is tárgyalnak.Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a CBS televíziónak nyilatkozott és határozottan kijelentette, sem az USA, sem Kína nem akar katonai konfrontálódást. 

Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Mind Washingtonban mind Brüsszelben úgy látják: a magyar miniszterelnök a kínai érdekek szószólója lett a NATO-ban és az Európai Unióban.

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be. A magyar miniszterelnök közölte : hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Hongkongban.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy a koronavírus járvánnyal szemben Orbán Viktor a kínai vakcinával oltatta be magát. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNntech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel. Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten. Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját?!

Orbán és a kínai kapcsolat

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig a kínai elnök erősíteni kívánja a stratégiai együttműködést a két állam között – írta a pekingi Global Times a telefonbeszélgetésről, melyről Orbán Viktor csak röviden számolt be.

A magyar miniszterelnök közölte: hamarosan Kínába utazik.

Figyelemreméltó, hogy a magyar kormányfő magával Hszi Csinpinggel beszélhetett addig Angela Merkel csak a második számú kínai vezetővel, Li Kocsiang miniszterelnökkel egyeztethetett a sokkal jelentősebb német-kínai kereskedelem ügyében. A protokollra mindig nagyon érzékeny kínaiak szemmel láthatóan fontos szerepet tulajdonítanak Orbán Viktornak, aki az Európai Unióban felvállalta a kínai érdekek képviseletét. Ezért a magyar delegáció megvétózta azt az uniós határozatot, mely elítélte Kínát az emberi jogsértések miatt a Hszincsiang-Ujgur tartományban illetve Kínában.

Vakcina együttműködés

Pekingben nagyra értékelik, hogy Orbán Viktor a kínai vakcinával olttatta be magát a koronavírus járvánnyal szemben. Magáról a nagy vakcina üzletről továbbra sem tudni jóformán semmit sem miután mindkét fél ragaszkodik a teljes titoktartáshoz.

Közben a kínaiak is megkezdik a BioNtech vakcina tömeggyártását, de óvakodnak attól, hogy ezt Pfizernek nevezzék mint a világ többi részén.

Orbán Viktor elmondta a kínai elnöknek, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a kínaiak vállalkozásait és kezdeményezéseit Magyarországon. Ez fontos üzenet manapság amikor – amerikai nyomásra – mind több európai állam korlátozza a kínaiak lehetőségeit a piacra jutásban.

2022

Magyarországon jövőre választások lesznek, melyek meghatározzák Orbán Viktor jövőjét. Ha az amerikaiak meg akarják gyengíteni vagy épp elmozdítani, akkor erre jövőre lesz lehetőség. Ebben az esetben Orbán számíthat a kínaiak támogatására, amely pénzügyi tekintetben sem jelentéktelen.

Matolcsy György a fő kapcsolattartó Kínával. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még ellenzéki vezérként Matolcsy társaságában járta be Kínát. Pekingben, ahol figyelemmel követik a magyar belpolitikát is, sok magasrangú vezető fogadta Orbánt, akinek fényes jövőt jósoltak a kínaiak.

Matolcsy György a jegybank elnökeként különösen szoros kapcsolatot épített ki kínai partnereivel.

Az amerikai hírszerzés értesülései szerint kínai tanácsadók tevékenykednek a nemzeti bankban Budapesten.

Ez meglehetősen szokatlan egy uniós tagállamban illetve a NATO egyik tagországában.

Az új washingtoni adminisztráció egyertelműen Kínát jelölte meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét.

Jövőre kongresszust tart Pekingben a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt. A vezetés ilyenkor megújul, de Hszi Csinping marad. Az elnök pozíciója sziklaszilárd, de újra meg újra igazolnia kell: képes Kína sikeres kormányzására. A koronavírus járványt eredményesen kezelte, de a diplomáciai problémákat a külvilággal nem sikerült megoldania. Az USA egyre ellenségesebb Kínával szemben. Ilyen körülmények között jól jön Pekingnek egy szövetséges, amely az Európai Unión illetve a NATO-n belül fellép az ő érdekeinek megfelelően. Kérdés, hogy Washington illetve Brüsszel meddig tolerálja Orbán különutas kínai diplomáciáját ?!

Az USA külügyminiszterét aggasztja a magyar sajtó helyzete

Tony Blinken külügyminiszter utalt rá, hogy sürgetik  a magyar miniszterelnököt annak érdekében, hogy Magyarországon növekedjen a sajtószabadság. Az USA külügyminisztere a sajtószabadság világnapján kerekasztal beszélgetésen vett részt, és azon elsősorban Kína és Oroszország növekvő közép-európai befolyásának tulajdonította a sajtószabadság érzékelhető korlátozását a térség államaiban – köztük legfőképp Magyarországon.

A nemzeti együttműködés rendszere már jóval azelőtt megkezdte a magyar sajtó megrendszabályozását mielőtt az Orbán kormány diplomáciája nyitott volna Peking illetve Moszkva felé.

A Riporterek határok nélkül nemzetközi sajtó szervezet 16 ponttal lejjebb értékelte a magyar sajtószabadságot mint egy évvel korábban.

A nemzetközi közvéleményt is megrázta az Index és a Klubrádió ügye, amely a hatalom brutális beavatkozását mutatta a média szerepének korlátozására.

A járvány idején különösen fontos a média manipulálása

Miközben Magyarország éllovas a világon a Covid halálozásokat tekintve addig a központi irányítás alatt álló sajtó az oltási kampány sikereit hangsúlyozza.

A kórházak katonai irányítás alatt állnak, ennek következtében a független sajtónak semmilyen lehetősége sincsen arra, hogy reális képet mutasson a járvány helyzetről.

Moszkva és Peking hatása

A vakcinák ügyében jól megfigyelhető, hogy a magyar kormány sokat merít az orosz és a kínai propagandából. A kormánypárti magyar média erőteljesen bírálja az Európa Unió vakcina beszerzési politikáját. Brüsszelben nemrég jelentést tettek közzé azzal kapcsolatban, hogy az EU megállapította: Moszkva és Peking összehangolt kampányt folytat saját vakcinái érdekében. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország használ orosz és kínai vakcinát. Nemrég a magyar hatóságok táblázatot tettek közzé arról, hogy a kínai és az orosz vakcinák kevesebb problémát okoznak mint a BioNtech/Pfizer oltóanyag.

Karikó Katalin, a BioNtech egyik vezetője szakmai alapon bírálta a hatalom által közzétett vakcina táblázatot.

Francia-olasz koalíció a kínai felvásárlások ellen

Mario Draghi olasz miniszterelnök Emmanuel Macron francia elnökkel együtt akadályozta meg az Iveco kínai kézbe kerülését – hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Olaszország 200 milliárd euróra számíthat az uniós válságkezelő alapból, ezért Draghi kormányfő visszautasíthatja a kínaiak ajánlatait. Peking szokásos taktikája, hogy a nehéz helyzetbe került országokban megpróbálja kihasználni az olcsó felvásárlási lehetőségeket. Ezt a módszert Görögországban próbálták ki a 2008-9-es pénzügyi válság idején. Ven Csiapao akkori kínai kormányfőt akkor Athénban felállva tapsolta meg az egész parlament. Nem sokkal később a pireuszi kikötő legnagyobb része kínai kézre került. Az Új Selyemútnak ez az európai kiindulópontja, melyhez azután kapcsolódhat a Belgrád- Budapest vasútvonal. Persze Pireusztól Belgrád messze van, és Budapest sem végcél a kínaiak számára.

Hogy torpedózták meg az Iveco eladását?

A torinói cégre a kínai FAW akart lecsapni. Az autóbuszt és teherautókat előállító olasz vállalat jövője nemcsak Rómát, de Párizst is izgatta. Ezért Bruno LeMaire pénzügyminiszter felvetette ezt a témát olasz kollégáinak. Giancarlo Giorgetti gazdasági és fejlesztési miniszter meg is fúrta a kínaiak felvásárlási tervét. Miután az elmúlt hétvégén nyilvánosságra hozták a kínaiak kudarcát, a francia pénzügyminiszter volt az első, aki gratulált:

„megőriztük Európa ipari szuverenitását”.

Giancarlo Giorgetti gazdaság fejlesztési miniszter csütörtökön találkozott az Iveco vezetőivel és a szakszervezetek képviselőivel. Elmondta nekik, hogy „mi nem vagyunk a külföldi felvásárlások ellen, de a ragadozó akciók ellen igen! Itt az uniós válságkezelő alap pénze, abból majd jut az Iveco problémáinak megoldására is. A mi feladatunk ezért az, hogy megakadályozzuk: külföldi kézre kerüljenek az uniós erőfeszítések eredményei!”

Németország, Franciaország és Olaszország – az EU három legerősebb országa – egyeztette elképzeléseit, hogy elkerüljék azt, ami a 2008-as pénzügyi válság után történt Görögországban, ahol a kínaiak úgy nyomultak előre mint kés a vajban.

Ezért is hozták létre a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, hogy elhárítsák a „ragadozó felvásárlások kockázatát”.

Draghi előtt az olasz kormányok nyitottak voltak a pekingi elképzelésekre, de ez megváltozott. Draghi miniszterelnök az uniós és az atlanti szolidaritást hangsúlyozza és távolodik Kínától. Az érdekes az, hogy Giorgetti miniszter a Liga pártot képviseli a kormányban. Ennek vezetője az a Matteo Salvini, aki korábban orosz és kínai barát húrokat pengetett Rómában. Beállt azonban Mario Draghi mögé.

Az olasz kormányfő már korábban is akadályozott meg kínai felvásárlást Olaszországban: az LPA kis félvezető cégére próbálta meg rátenni a kezét a Shenzen Invenland Holdings.

Aranyerő

Olaszországban így hívják azt, ha az állam védelmez egyes magáncégeket külföldi felvásárlás ellen, mert úgy véli, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Mario Draghi ennek az elvnek alkalmazását a lelkére kötötte minisztereinek, akik egyaránt érkeztek jobb és baloldali pártokból. A miniszterelnök külön kiemelte, hogy Olaszországot meg kell óvni a kínai felvásárlásoktól.

Róma ebben is jó szövetségesre talált Párizsban, ahol Macron elnök is fontosnak tartja, hogy a válság miatt meggyengült cégeket ne engedjék külföldi kézbe jutni – különösen ha az nem uniós vállalkozás. Bruno LeMaire pénzügyminiszter ezért akadályozta meg a kanadai Alimentation Couche-Tard felvásárlási kísérletét, mely a nagy Carrefour kereskedelmi hálózat megszerzésére irányult. A franciák 100 milliárd eurós ösztönző csomaggal kívánják meg saját iparukat helyzetbe hozni a válság után. Ennek a 100 milliárd eurós alapnak a jórészét az uniós válságkezelő alapból akarják fedezni.

Olaszország gyengébb helyzetben van: szinte kizárólag az uniós válságkezelő alapból neki jutó 200 milliárd euróra számíthat.

Ebből kívánja pénzelni az Aranyerőt, mellyel Draghi miniszterelnök a jövőben is meg akarja akadályozni az unión kívüli cégek felvásárlásait – állapítja meg a Bloomberg

A BioNtech vakcina gyártása Kínában

A Covid 19 elleni mRNA oltóanyag közös fejlesztés: a BioNtech a kínai Fosun gyógyszergyárral együtt hozta létre – írja a pekingi Global Times.

A Németországban működő BioNtech török elnökével (az alelnök a magyar Karikó Katalin) szerdán egyeztetett virtuálisan Sanghaj nagyhatalmú vezetője. Li Csiang nemcsak Kína legnépesebb városának első embere, de az országot irányító Politikai Bizottságnak is tagja. Tavaly októberben kezdődtek meg a tárgyalások a BioNtech és a sanghaji vezetés között. Most már olyan fázisba jutott a fejlesztés, hogy hamarosan sor kerülhet a vakcina engedélyezésére Kínában – értesült a Global Times. A vakcina neve BNT162b2. A tömeggyártása előkészületei is jól haladnak, a hűtőlánc is csaknem teljesen ki van építve.

100 millió vakcinát exportálnak

Az érvényes szerződés alapján Sanghajból első lépésben külföldre szállítják az oltóanyagot, majd pedig a Fosun megkezdi a hazai értékesítést. Már 100 óriási hűtőszekrény várja a vakcinát Sanghajban.

Kínában jelenleg ötféle vakcina van forgalomban, de a BioNtech/Fosun az első, melyet nemzetközi kooperációval állítottak elő.

Hongkongnak 7,5 millió BioNtech/Fosun vakcinára van szerződése.

A Global Times beszámol arról, hogy a vakcinát sok más országban – így például az
USA-ban és Nagy Britanniában – már felhasználták, de arról nem tesz említést, hogy ez a BioNtech/Pfizer közös fejlesztés eredménye. Az amerikai Pfizer neve nem is szerepel a cikkben noha a tömeggyártást ők szervezték meg. Most Kínában a Fosun vállalta ezt a feladatot.

Sanghaj első embere, aki tavaly tető alá hozta a szerződést a BioNtech-el hangsúlyozta: szeretné, ha az együttműködés folytatódna a Németországban működő cég és a kínaiak között- írja a pekingi Global Times.

Románia kiutasította Moszkva katonai attaséjának helyettesét

Folytatódik a orosz diplimaták kiutasítási hulláma. Bukarestben nem verték nagy dobra az eseményt mint korábban Prágában vagy Szófiában. Csupán annyit közöltek, hogy Oroszország bukaresti katonai attaséjának helyettese megsértette a bécsi konvenciót ezért kiutasították az országból. Ez a diplomácia nyelvén kémkedésre történő utalást jelent. 

Korábban Prágából 20, Szófiától 6 orosz diplomatát utasítottak ki – kémkedés vádjával. Mindkét esetben maga a miniszterelnök jelentette be a kiutasítást. Ez összefügghet azzal, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszter első európai útján arra szólította fel a NATO szövetségeseket, hogy erősítsék meg az atlanti szövetséget. Egy füst alatt azt is hangsúlyozta, hogy mind Oroszország mind pedig Kína Washington stratégiai ellenfelének számít.

A Fekete tenger környéke egyre érzékenyebb térség

Bulgáriában a kiutasított orosz diplomaták azután a várnai megfigyelő központ iránt érdeklődtek, melyet az amerikaik szereltek fel a bolgár kikötővárosban.

Az ukrajnai válság idején Washington felvetette: hadihajókat küldene a Krím félsziget környékére. Szebasztopolban van az orosz flotta főhadiszállása, ezért ez különösen érzékeny térség.

Az USA végülis lemondott arról, hogy hadihajókat küldjön a Krím félsziget körüli vizekre.

Miért? Moszkvai források szerint korábban két amerikai hadihajó informatikai rendszerét sikerült megbénítani a Fekete tengeren. Egy orosz harci gép többször átrepült a hajók fölött – támadást imitálva. Ezzel sikerült annyira megbolondítania az amerikai hadihajók informatikai rendszerét, hogy azok „megvakultak”. Kézi irányítással tértek vissza a romániai Konstanca kikötőjébe. Az imitált orosz támadás állítólag lélektani sokkot is okozott, emiatt több amerikai tengerész tiszt távozott a flottától.

Az USA szerint orosz dezinformációs kampányról van csupán szó.

Minden évben oltás a Covid ellen?

A koronavírus ellen is évenként kellene védőoltást adni. Erről beszélt Kína egyik vezető vírus szakértője. Sao Jiming a pekingi Global Timesnak azt mondta: lehet, hogy évente meg kell ismételni a Covid védőoltást, de nem biztos, hogy erre szükség is lesz. A kínai szakértő hivatkozott azokra a külföldi szakértőkre, akik  harmadik oltást is javasoltak a védettség érdekében.

Albert Bourla, a Pfizer főnöke a CNBC televízióban beszélt erről mondván minden 12 hónapon belül szükség lehet egy új oltásra.

A kínai szakértő hangsúlyozta, hogy egyetlen vakcina sem jelent száz százalékos védelmet a koronavírus különböző mutációi ellen.

Ismertette a Pfizer amerikai oltási kampányának adatait. Eszerint két Pfizer oltás után is 5800 amerikai fertőződött meg a Covid-19 vírussal. Közülük 74-en meg is haltak.

Chilében rendkívül gyors és sikeres oltási kampányt hajtottak végre, majd pedig felmérték az eredményt. Minden vakcina jól vizsgázott, kivéve a kínai Sinovac-ot. Ez a vakcina csak 67%-os védelmet nyújtott. Igaz, hogy 80%-ban garantálta azt, hogy az illető nem hal bele a vírus fertőzésbe.

A kínai szakértő szerint ez már elfogadható eredmény. A lényeg az, hogy a vakcina szinte mindenki számára olyan védelmet nyújt, hogy a betegség nem lesz olyan súlyos, amellyel már kórházba lehet kerülni.

A kínai szakértő elismerte, hogy még nagy a bizonytalanság, de minden vakcina jobb mint a vírus fertőzés, amely eddig már több mint 3 millió ember halálát okozta a világon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK