Kezdőlap Szerzők Írta Polonius

Polonius

1968 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Magyar Péter: Rogán propaganda minisztériumától csoportosítsanak át 500 milliárdot az egészségügybe!

Azt javasolta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol beszámolt arról, hogy milyen lesújtó tapasztalatokat szerzett a kórházakban, melyeket meglátogatott, mert a nagy hőség és a nem működő klímavédelem miatt műtétek maradnak el, és a kórtermekben lehetetlen állapotok uralkodnak éjszaka is 30 fok fölött a hőmérséklet!.

A magyar orvosi kamara győri tagozatának elnöke, Szijjártó doktor már korábban javasolta a döntéshozóknak, hogy csak egy éjszakára költözzenek be a kórtermekbe, ahol légkondicionálás hiányában borzasztó a forróság.

Magyar Péter rámutatott arra, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere szisztematikusan alulfinanszírozza az egészségügyet. Azt már nem tette hozzá, hogy Magyarországon ez már évtizedek óta így van. Az orvosok fizetését is csak azért rendezték, mert a Covid pandémia miatt vészhelyzet alakult ki az egészségügyben. Az ápolók pénze azonban továbbra is kevés:

“fele annyian dolgoznak mint ahányra szükség lenne”

– hangsúlyozta Magyar Péter, aki azt javasolta, hogy

“Rogán Antal propaganda minisztériumának 650 milliárd forintos költségvetését kurtítsák meg, és abból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az egészségügynek!”

– Magyar Péter joggal kifogásolta, hogy be sem engedték a Péterfy Kórházba nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Miért finanszírozza alul az Orbán kormány az egészségügyet?

“Szisztematikusan és tudatosan lerohasztják az állami egészségügyet, hogy áttereljék az embereket a magánegészségügybe. Közép Európában, de talán Nyugaton sem fordítanak oly sokat a fizetésükből a magánegészségügyre az emberek mint Magyarországon”

hangsúlyozta Magyar Péter.

Magyarországon a gyenge egészségügyi ellátás miatt sokkal többen halnak meg idő előtt mint a fejlett nyugati államokban. Ez távolról sincsen ellenére Orbán Viktornak, akinek a nyugdíjas szavazó táborra csakis addig van szüksége ameddig az biztosítja a kényelmes kétharmadot cserében a tizenharmadik havi nyugdíjért  és a rezsicsökkentésért. Utána a nyugdíjas fölösleges teherré válik, és ettől a problémától szabadítja meg a gyengén működő egészségügy Orbán Viktort, akinek most elfogyott a pénze és lehet, hogy a szerencséje is. Magyar Péter mindenesetre azt ígérte, hogy amennyiben győz a választásokon 2026-ban az első dolga lesz az egészségügyi reform megkezdése. Kérdés, hogy lesz-e rá pénze? Az USA nagykövetsége jelenleg mögötte áll, de ez csakis addig tart amíg Magyar Péternek esetleg sikerül távozásra bírnia Orbán Viktort, aki olyan amnesztiát kaphat mint amilyet Maduro venezuelai elnöknek ígért az Egyesült Államok: összes lopott vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat! Ha Maduro távozna – egyelőre nem akar – akkor Venezuela olajipara fellendülhetne, és az új kormánynak lenne pénze az életszínvonal emelésére. Magyarországon viszont nem ez a helyzet: nincs olyan pénzforrás mint az olajipar Venezuelában. Magyar Péter viszont reménykedhet a befagyasztott uniós eurómilliárdokban, melyeket az új lengyel kormány azonnal megkapott noha még bele sem kezdhetett a reformokba.

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

Irán a gázai tűzszünettől teszi függővé a támadást Izrael ellen

A Reuters értesülései szerint Irán és szövetségese a Hezbollah attól teszi függővé a támadást, hogy miképp alakulnak a tűzszüneti tárgyalások a gázai övezetről. Ezeket a tárgyalásokat állítólag csütörtökön kezdenék el Egyiptomban vagy Katarban.

Korábban mindkét országban voltak tárgyalások Izrael és a Hamász képviselői között elsősorban a túszokról, akiket a palesztin terrorista szervezet múlt október óta tart fogságban. Néhány túsz kiszabadult, a többiek sorsáról nincs hír. Benjamin Netanjahu miniszterelnök többször is megerősítette, hogy az izraeli válaszcsapás célja a Hamász megsemmisítése és a túszok kiszabadítása. Az elmúlt tíz hónapban egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetői nyíltan kétségbe vonják, hogy megsemmisíthető a Hamász, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Nagy Izraelben – ebben a gázai övezet és Ciszjordánia is benne van – több palesztin él mint zsidó, és a demográfiai mutató az arabok felé billenti a mérleget. A Hamász fő támogatója Irán, melynek elnöki beiktatásán ölte meg az izraeli titkosszolgálat a palesztin terrorista szervezet vezetőjét, Hanijehet.

Lemondott Irán alelnöke, a nyugati nyitás képviselője, alig 11 nappal kinevezése után

Mohamed Javad Zarif volt Irán külügyminisztere amikor aláírták az atomalkut hat nagyhatalommal: USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína. Trump elnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására az atomalkut felrúgta. Az izraeli titkosszolgálat Teheránban nemrég meggyilkolta a Hamász vezérét, ezért Irán válasz csapással fenyeget.

“Nem vagyok megelégedve a munkámmal, sajnálom, hogy nem tudtam beváltani a hozzám fűzött reményeket”

– írta X-en a mérsékelt politikus.

Miért döntött így alig 11 nappal a kinevezése után? Zarif alelnök azzal indokolta ezt, hogy nem ért egyet a 19 tagú kormány összetételével. Maszud Pezeskian elnök vasárnap terjesztette elő a kormánylistát a parlament elé. Az új kormányba bekerült az előző kabinet néhány konzervatív minisztere is. Az előző elnök kormánya durván leszámolt  a tüntetéseken résztvevő fiatalokkal, akik közül többet meggyilkoltak. A tüntetéssorozat amiatt robbant ki Iránban, mert a vallási rendőrség agyonvert a börtönben egy diáklányt, akinek az öltözete nem felelt meg a szigorú vallási előírásoknak. Iránban 1979 óta vallási rendszer áll fenn, élén kezdetben Khomeini ajatollah állt. Jelenleg Khamenei ajatollah Irán első számú vezetője, aki – a külvilág meglepetésére -, a mérsékelt Pezeskiant támogatta az elnökválasztáson. Zarif ex külügyminiszter volt Pezeskian elnökjelölt diplomáciai tanácsadója, aki ezért kapta meg az alelnöki posztot. Sokan bírálták az alelnöki kinevezést, mert Zarif gyerekei amerikai állampolgárok. Zarif ex külügyminiszter számított a nyugati nyitás arcának Iránban, mert amikor ő volt a külügyminiszter 2013 és 2021 között az ország közeledett az Egyesült Államokhoz, és az atomalku aláírásával megszűntek a szankciók Irán ellen. Amint Trump felrúgta az atomalkut, újra érvénybe léptek a szankciók , és ennek következtében Irán gazdasága ismét nehéz helyzetbe került. Mindinkább Kínára kell támaszkodnia, Peking pedig kihasználja ezt: olcsón vásárolja az iráni olajat.

A szélsőségek erősítik egymást

Az alelnök lemondása kapcsolatban áll azzal is, hogy az izraeli Moszad épp az államfő beiktatási ünnepségét használta ki Hanije Hamász vezér meggyilkolására. Hanije viszonylag mérsékelt vezető volt, utóda Szinvar, az októberi terrortámadás vezére mindhalálig háborúzni akar Izraellel és a Nyugattal. Ebben a helyzetben sem az Egyesült Államok sem pedig Irán nem kezdheti újra az atomalku tárgyalásokat pedig Zarif alelnöknek ez lett volna a megbízatása, melyet támogatott Khamenei vallási vezető is. Iránt ugyanis fojtogatják a nyugati szankciók, melyek csakis akkor szűnnének meg, ha Teherán lemondana az atomfegyverről. Zarif alelnök lemondása ezért rossz hír az egész Közel Kelet számára hiszen ezzel

a békés megoldás amúgyis csekély reményei tovább csökkentek a globális gazdaság energia ellátása szempontjából stratégiai fontosságú térségben.

Mitől dollármilliárdos Mészáros Lőrinc?

A Forbes legfrissebb szupergazdag listáján öt magyar szerepel, az első helyen természetesen Orbán Viktor alteregója, Mészáros Lőrinc. Az ő vagyona tavaly 660 milliárd forintról 990 milliárdra nőtt egy olyan évben amikor az átlag magyar életszínvonala csökkent az infláció miatt.

Mészáros Lőrinc 50%-os vagyongyarapodása kiugróan magas a szupergazdagok között, de azért a dollármilliárdosok nem panaszkodhattak: megduplázták vagyonukat a Covid pandémia idején miközben az emberiség 99%-ának az életszínvonala csökkent. Ki áll az első helyen a világranglistán? Elon Musk, a Tesla, a SpaceX és az X ura: vagyona immár meghaladja az egyéves magyar GDP-t – 212 milliárd dollár. Elon Musk vagyonát 240 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

A magyar listán a második helyezett Csányi Sándor, az OTP elnök vezérigazgatója, a harmadik Felcsuti Zsolt – Orbán egyik kedvenc oligarchája. A negyedik helyen Gattyán Görgy a pornó milliárdos szerepel. Ő úgy kötődik a nemzeti együttműködés rendszeréhez, hogy az adóhivatal megszüntette ellene a vizsgálatot amikor bejelentette: pártot indít az európai választásokon. A cél az volt, hogy ily módon gyengítsék az ellenzéket. Orbán számítása nem jött be: a baloldali ellenzék ugyan meggyengült, de Magyar Péter komoly kihívást jelent a hatalomnak már csak azért is, mert lépten – nyomon azt hangoztatja:

“a nemzeti együttműködés rendszerének eredménye az, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett!”

A magyar lista ötödik helyezettje, Veres Tibor, a Wallis ura, akinek pályafutása jól példázza a magyar elit útját: Moszkvában végezte a nevezetes diplomáciai akadémiát, ahol Lavrov orosz külügyminiszter is diplomát kapott. Majd azután cége, a Wallis építette meg az MTVA székházát Óbudán. Az MTVA a közmédia Orbán Viktor által átszervezett változata, melyet Rogán Antal miniszter egyetlen telefonnal irányít.

Az orosz és a kínai példa

A magyar dollármilliárdosok az állam kegyéből gazdagodtak meg: jókor voltak jó helyen. Oroszországban és Kínában ugyanez a helyzet: a leghíresebb eset a Gazprom ügye. A Szovjetunió gázipari minisztériuma, melynek élén Csernomirgyin állt a privatizáció révén Gazprommá változott. Csernomirgyin, aki azután Oroszország miniszterelnöke is lett, egyik pillanatról a másikra dollár milliárdossá vált. Ő volt a szürovikok egyik vezére Jelcin elnöksége idején: ezek voltak a nyersanyag termelők , akik Oroszországban szinte egyedül rendelkeztek export képes áruval a Szovjetunió összeomlása után. Aztán persze jött Vlagyimir Putyin a szilovik csapat élén: az erős emberek a hadsereget és a titkosszolgálatot képviselték a hatalomban. Ma is ők irányítják Oroszországot miután Hodorkovszkijt, az olajmaffia fejét Putyin Szibériába száműzte ahonnan csak Merkel kancellár tudta kiszabadítani.

Az oligarchák ma hűek Putyinhoz vagy repülnek az ablakon kifelé mint a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki elárulta a brit titkosszolgálatnak: Putyin hogyan támogatja külföldi barátait a Gazprombankon keresztül.

Emiatt Orbán Viktornak is volt néhány kínos pillanata amíg meg nem kapta a választ: magyar nevet nem találtunk a listán. Persze több lista is lehet.

Kínában az állami irányítás jóval hatékonyabb, mert a modern ágazatok támogatására irányul. Így lett dollármilliárdos a Huawei vezetője, aki a hadsereg kutatólaboratóriumának tudományos igazgatója volt ezredesi rangban. A még híresebb példa Jack Máé, aki az informatika iránt érdeklődő angol tanárból lett Kína leggazdagabb embere az Alibaba révén. Jack Ma az internetes kereskedés úttörője elérte, hogy fogadja a kínai tartomány első embere, egy bizonyos Hszi Csin-ping. Az ő támogatásával indult meg világhódító útján az Alibaba. Jack Ma előbb találkozott a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt !”

– harsogta Donald Trump. Aztán Jack Ma Kína egész pénzügyi rendszerét meg akarta reformálni az Alipay-jel. Leállították. Hosszú időre eltűnt. Vagyonának egy részét elveszítette, de még mindig dollármilliárdos. Már nem ő Kína leggazdagabb embere, és nem hirdeti úton útfélen, hogy ő Hszi Csin-ping elnök embere a kínai gazdaságban.

Trump antiglobalista politikája véget vethet a dollár világuralmának

Azt jósolja a japán Nikkei nem sokkal azután, hogy a japán tőzsde mélyrepülése fellendülésbe csapott át, hogy érhet a dollár elsődlegessége. A részvényárfolyamok esése meghaladta az 1987-es negatív rekordot amikor Washington megállította Japán nyomulását a világpiacon, és a Plaza Egyezménnyel véget vetett a japánok nagyhatalmi ábrándjainak.

Most azonban új és hatalmasabb kihívó jelentkezett: Kína, amely 1,4 milliárdos népességével és diktatórikus vezetésével, mely ügyesen használja ki a piacgazdaságot az ország erejének növelésére, ezért az Egyesült Államok már 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Pekinget. Trump már korábban megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden elnök fokozta: immár nem Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere az Egyesült Államoknak hanem Mexikó – jelentős részben persze azért, mert a kínaiak jórészt az USA déli szomszédján keresztül kerülik meg meg a szankciókat. Trump fogadkozik: ha újra ő lesz az elnök, akkor lesújt Mexikóra is emiatt. Mi lesz ebből? Kereskedelmi és pénzügyi háború? Mindenki harca mindenki ellen?

A dollár nem marad sokáig általános tartalék valuta

Ezt jósolja Satiyait Das a Nikkei portálon. Arra alapozza véleményét, hogy a geopolitikai feszültség miatt növekszik a protekcionizmus mindenütt, gyengül a szabadkereskedelem és a tőkeáramlás.

Paradox módon az USA, amely mindeddig a szabadkereskedelem szószólója volt, sőt erre alapozta a világkereskedelmet és a dollár világuralmát, maga az, amely lebontja ezt a globális rendszert.

Kína épp ellenkezőleg a szabadkereskedelem mellett érvel, mert bízik a versenyképességében. Nem véletlenül hiszen Biden 100%-os külön vámot kényszerült kivetni, hogy megállítsa a kínai elektromos járművek térhódítását az Egyesült Államokban. A kínaiak annyival olcsóbban tudnak elektromos járműveket exportálni, hogy az USA és az Európai Unió védővámok mögé menekül.

Ha viszont irányzat lesz az autarchia (önellátás), akkor jóval kevesebb dollárra lesz szükség – írja a Nikkei, amely arra is rámutat, hogy a kínaiak mind gyakrabban használnak jüant a kereskedelemben Oroszországgal, Iránnal és más közel-keleti államokkal.

A japán portál ezért arra hívja fel az ázsiai döntéshozók figyelmét, hogy kezdjenek el gondolkodni azon, hogy

mi következik a dollár világuralma után?

Trump ex külügyminisztere megőrizné a dollár világhatalmi szerepét

Pompeo, aki a Wall Street Journalban  tett javaslatot Trumpnak az új külpolitikára meg akarja őrizni a dollár vezető szerepét megismételve Henry Kissinger külügyminiszter bravúrját, amely a hetvenes években az olaj kereskedelemben találta meg az amerikai fizetőeszköz biztos fedezetét miután az USA 1971-ben lemondott az arany alapról. Kissinger a Jom Kippur háború után  nemcsak a Közel Keleten teremtett békét hanem új paktumot kötött Szaúd Arábiával, a világ legnagyobb olaj exportőrével: kereskedni az olajpiacon csakis dollárban lehet! Pompeo ezért új paktumot javasol Szaúd Arábiával: az USA és Szaúd Arábia együtt irányítsa az olajkereskedelmet a világon kiszorítva onnan az oroszokat, akikkel jelenleg Mohamed bin Szalman herceg trónörökös vígan együttműködik. Ma Putyinnal ők ketten határozzák meg az olaj árát, és ez nagyon nem tetszik az Egyesült Államoknak. Biden elnök személyesen kérte Mohamed bin Szalman herceget, hogy szakítson az együttműködéssel Oroszországgal, és térjen vissza az amerikai szövetséghez.

A szaúdi trónörökös látványosan elutasította az Egyesült Államok elnökét,

majd pedig belépett a BRICS szövetségbe, ahol Kína és Oroszország játssza a vezető szerepet. Peking létrehozott egy békemegállapodást Szaúd Arábia és Irán között.

Trump elnöksége első külföldi útját a Közel Keleten tette meg: Szaúd Arábiával óriási fegyverüzletet kötött. Hiába. Szaúd Arábia Oroszországgal és Kínával paktál, egyre inkább távolodik az Egyesült Államoktól.

Szaúd Arábia palesztin államot követel Izraeltől, Benjamin Netanjahu – Trump szövetségese – erről hallani sem akar. Így kicsit nehéz lesz megújítani az amerikai – szaúdi szövetséget. Ha viszont az olaj kereskedelem nem biztosítja a dollár világuralmát, akkor mi fogja? Biden és Kamala Harris válasza erre az, hogy a nyugati szövetségi rendszer gazdasági és technológiai fölénye (ide tartozik Japán is). Trump viszont semmibe veszi szövetségeseit is, ezért aktuális lehet a Nikkei figyelmeztetése: fel kell készülni arra a korszakra amikor a dollár világuralma véget ér.

Hol a legjobb élni?

A világhatalmak  mint az Egyesült Államok vagy Kína be sem kerültek az első tízbe mint ahogy nincsen ott a Közel Kelet, de a mi régiónk sem. Közép Kelet Európa továbbra is az Európai Unió szegényháza, ahol Magyarország az utolsók között álmodik a felzárkózásról, amely soha nem jön el.

A francia Elle magazin női szemmel vizsgálódik vagyis nagyon odafigyel arra, hogy a hétköznapi élet mennyire vonzó abban az országban, melyet vizsgál. Az időjárás is fontos tényező: hiába gazdag és kiegyensúlyozott Skandinávia, mert a hideg és a sötét tél nem vonzza igazán a letelepedni vágyókat, akik kellemes időjárást és hétköznapokat keresnek: jól működő egészségügyet, oktatást, és ami talán még fontosabb, életörömöt. Ezért tarolnak a mediterrán országok, ahol a legkellemesebb az élet annak ellenére, hogy a gazdaság nem dübörög. A listavezető viszont olyan állam, amely az elmúlt 50 évben gazdasági csodát produkált: a brit birodalom távol-keleti kikötőjéből olyan GDP-t teremtett, amely az USA szintjét is eléri: Szingapúr az első. A városállam, melyet mostanáig a Li család vezetett, kiegyensúlyozott társadalmat tudott létrehozni a kínai többségből és maláj és indiai kisebbségből álló sokvallású civilizációjában, amely sok mindent megőrzött a brit gyarmati időből, például a jogrendet.

Európa mindenekfelett

Az első tízből 8 európai ország, Szingapúron kívül Japánnak sikerült még bekerülnie az Elle magazin válogatásába máshonnan. Japán amióta lemondott a világhatalmi szerepről a nyolcvanas években miután az USA erre kényszerítette, lassan fejlődik, a lakosság egyre fogyatkozik, de az élet minősége egyre javul.

Európában Olaszország áll az első helyen, és ezzel ő az ezüstérmes a világranglistán.

Olaszország gazdaságilag évtizedek óta gyengén teljesít, a lakosság ott is fogyatkozna, ha nem jönnének a bevándorlók. Mindennek ellenére a gioia di vivere – az életöröm jellemzi az olaszokat, és ez vonzza a külföldieket, akik szép számban települnek át Olaszországba. Európában a második, a világon pedig a harmadik Portugália, amely bár nem mediterrán állam, de mentalitásában közel áll az olaszokhoz és spanyolokhoz. A gazdasági teljesítmény itt is szerény

ám az Európai Unió támogatását itt jól használták fel, nem lopták el mint nálunk vagy Görögországban.

Európában a harmadik, a világon pedig negyedik Spanyolország, majd Franciaország következik. Az élet élvezete jellemzi ezeket az országokat is noha gazdasági teljesítményük távolról sem lenyűgöző, de a náluk jóval gazdagabb amerikaiak, skandinávok vagy svájciak szívesen töltenek el itt hosszabb időt vagy akár egész életükre letelepszenek itt.

Luxemburg és Írország következik, az Európai Unió két olyan állama, ahol a legmagasabb az egy főre jutó GDP. Távolról sem azért oly magas ez a szám, mert a gazdasági teljesítmény annyira lenyűgöző lenne viszont itt adóznak azok a nagy cégek, melyek szívesen számolják el profitjukat olyan helyen, ahol alacsony az adó, és a helyi kormány nem talál ki percenként különadókat  költségvetési problémáinak megoldására. A tízes listán az utolsó kettő Nagy Britannia és Ausztria. A brexit megtépázta a britek hírnevét, de az élet minősége nem romlott hanem javult – igaz, hogy meg is drágult. Ausztria már a Habsburg időben kiérdemelte a boldog jelzőt, és amióta az oroszok kivonultak – 1955 – azóta mindent meg is tettek azért, hogy újra felidézzék a régi békeidők hangulatát.

A magyar-osztrák határ továbbra is jóléti határ

Ott kezdődik Ázsia – mutatott Magyarország irányába Metternich herceg, a Szent Szövetség létrehozója. A Habsburg monarchia kiváló diplomatája, aki már 24 éves korában hazája nagykövete volt Párizsban Napóleon udvarában, arra utalt, hogy jóléti határ húzódik Ausztria és Magyarország között. Ezen az azóta eltelt évtizedek sem változtattak: a rendszerváltás óta sem sikerült Magyarországnak felzárkóznia. Korábban még Matolcsy György megfogalmazott ilyen reményeket, de most már ő is inkább a magyar gazdaság válságáról beszél nem pedig arról, hogy

mikor érjük utol Ausztriát?

Közben pedig Magyarország polgárai a lábukkal szavaznak: soha ennyien nem dolgoztak Ausztriában! Ők is a jobb életminőséget keresik persze nem az európai első osztályon mint az Elle magazin olvasói hanem a harmadik osztályon, ahol a hatalom már ígérni sem meri, hogy hamarosan jobb lesz a helyzet. Az Elle magazin magyarországi olvasói legfeljebb abban reménykedhetnek, hogy a helyzet nem lesz rosszabb, de erre Orbán Viktor kormánya semmiféle garanciát sem tud adni.

Orosz-ukrán háború Afrikában is: Mali után Niger is megszakította kapcsolatait Ukrajnával

A Wagner csoport – Putyin zsoldos hadserege, amely immár nem kap pénzt csak parancsokat az orosz elnöktől – Afrikában nyomul előre, ahol helyi eliteket védelmezi az ukrán titkosszolgálat által támogatott lázadókkal szemben.

Mi történt? Amint az Ukrainszkaja Pravda beszámolt róla a tuareg lázadók, akiket az ukrán különleges alakulatok támogattak, győzelmet arattak a Wagner csapatok és a helyi erők fölött Mali és Niger határán. A győztesek büszkén fényképezkedtek, és ukrán zászló is lobogott fölöttük. Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője elismerte, hogy támogatják a tuareg lázadókat. Ukrajna szenegáli nagykövete is megerősítette: a lázadók oldalán állnak.

Mali emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, és most Niger is követte ebben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kétszer is járt Afrikában az orosz – ukrán háború kitörése óta – 2022 február -, Moszkva nem is titkolja, hogy át akarja venni az egykori gyarmatosító nagyhatalom, Franciaország helyét a Szahel övezetben.

Mit keres Orbán Gáspár őrnagy Csádban?

A miniszterelnök egy szem fia, aki államköltségen végezte el a méregdrága brit katonai akadémiát, ahol korábban a királyfiakat képezték, sok más megbízatása mellett, összekötő tiszt a csádi kormányzattal, amely engedélyezte magyar misszió működését a térség olyan országában, ahol még jelen van a Nyugat is, de már nyomulnak előre az oroszok, akik globális kategóriákban gondolkodnak továbbra is noha ehhez nincsen meg a gazdasági hátterük.

Miért tudják ezt megtenni? Mert Kína ott áll mögöttük: ma már Afrika legfontosabb gazdasági partnere nem a Nyugat hanem a Kelet feltörekvő nagyhatalma, amely mindenekelőtt az ásványi kincsek iránt érdeklődik: Szudánban már aranybányái vannak, melyeket a Wagner zsoldosok védelmeznek miközben az ellenérdekelt helyi milíciát az ukrán különleges erők támogatják. Nigerben sok az urán, melyet eddig Franciaország vett meg igen kedvező áron. Miután Niger szakított Franciaországgal, az uránt – kicsit magasabb, de távolról sem világpiaci áron Kínának adják el.

Mit csinál a magyar misszió Csádban, ahol semmiféle magyar érdek sincsen? Megfigyel. Kinek tesz ezzel szívességet? Orbán Viktor tárgyalt erről Macron elnökkel, ezért lehet, hogy a franciák is profitálnak ebből. Az oroszok mindenképp. Az USA emiatt is bírálja Orbán Viktor kormányát.

Amerikai alelnökjelölt: Trump olyan diktátorokkal paktál mint Putyin és Orbán!

Walz minnesotai kormányzó beszélt így a magyar miniszterelnökről. Walz az Egyesült Államok alelnöke lehet, ha novemberben Kamala Harrist választják meg. Orbán Viktor Trump sikeréért imádkozik, de azért kiküldte Magyar Levente külügyi államtitkárt Washingtonba, hogy tájékozódjon. Magyar Levente államtitkár Biden nemzetbiztonsági főtanácsadójának európai ügyekben illetékes helyettesével tárgyalt elsősorban Ukrajnáról.

“Míg az Egyesült Államok Ukrajna katonai támogatásában, a háború finanszírozásában  látja a megoldást, addig Magyarország szeretné határaitól minél messzebb tartani a frontvonalat”

– nyilatkozta a külügyi államtitkár a tárgyalások után az MTI-nek.

Orbán Viktor nem is titkolja, hogy ebben az ügyben is Trumpra vár, aki azt ígéri: villámgyorsan megoldaná az ukrajnai válságot, hogy utána Kínára koncentrálhasson.

De mi van akkor, ha nem Trump nyer? Walz alelnökjelölt kijelentése, amely egyenlőségjelet tesz Putyin és Orbán közé, egyértelmű üzenet a magyar miniszterelnöknek: ha mi jövünk, akkor te mész! Biden elnök korábban úgy nyilatkozott az ukrajnai háborúról, hogy annak igazi célja Putyin megbuktatása. Az USA elnöke visszavonta ezt a kijelentését, de valószínűleg komolyan gondolta hiszen már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Kína a keményebb dió, ezért kezdték Oroszországgal. Orbán Viktornak nem a diktátor szerepet róják fel az Egyesült Államok mai vezetői hanem az együttműködést Moszkvával és Pekinggel. Putyint nem könnyű levenni a sakktábláról, de Orbán Viktort nem boszorkányság hanem egyszerű döntés kérdése. Azzal, hogy diktátornak nevezte Orbán Viktort, a demokrata adminisztráció egyértelmű üzenetet küldött a magyar miniszterelnöknek, akinek most már végképp minden oka megvan arra, hogy Trump győzelméért imádkozzon.

Magyar minimálbér a béka popója alatt

Van olyan ország Európában ahol a termelékenység mellett nőnek a fizetések, s van Magyarország ahol a kereset nő, csak éppen a fizetőeszköz értéke devalválódik. 

2570 euró a minimálbér Luxemburgban, ez a rekord az Európai Unióban, nem is csoda hiszen forintban ez körülbelül egymilliót jelent: vajon ki keres ennyit Magyarországon havonta?  A második helyen Írország áll, a kelta tigris, amely korábban a sereghajtók közé tartozott, de ki tudta használni a globalizáció előnyeit – Magyarországgal ellentétben.

A harmadik hely a hollandoké: havi 2134 euróval. Németország az ötödik 2054 euró havonta. Ez a felsőház az Európai Unióban, Magyarország hagyományosan az alsóházban foglal helyet, ott is az utolsók között. Bulgária a legutolsó: 477 euróval havonta, de az utolsó előtti helyen ott szerénykedik Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere 675 euróval. Mindez annak ellenére, hogy az Orbán kormány gyakran emeli a minimálbért, csakhogy közben a forint árfolyama szánkázik lefelé.

Ez az Orbán kormány egyik be nem vallott, de jól működő trükkje: a bérek emelése forintban miközben a magyar fizetőeszköz értéke csökken.

A külföldi befektetők így észre sem veszik a magyar munkaerő drágulását. A magyar munkaerő viszont előbb vagy utóbb észreveszi a saját szegényedését, és a lábával szavaz: Nyugatra távozik a magasabb bér reményében.

Munkaerőhiány

A magyar gazdaság évek óta ezzel küszködik, mert a mind kevésbé népes fiatal nemzedékek mind kevésbé akarnak itthon dolgozni. Magyar munkabérrel ugyanis csak álmodni lehet lakásról. Közben viszont az Orbán kormány folyamatosan csábítja be a külföldi tőkét méghozzá azzal, hogy az Európai Unióban nálunk a legolcsóbbak közé tartozik a munkaerő. Csakhogy nincsen. Rádöbbent erre a kormány is, amely kitart migránsellenes retorikája mellett hiszen az ingyen hoz neki szavazókat, de közben szeretne évi 260 ezer vendégmunkást importálni – ha kell, akkor a világ végéről is: Fülöp szigetek, India, Mongólia, Vietnam  stb. Csakhogy a magyar munkabérek nem vonzzák mágnesként a külföldi munkaerőt sem:

sokan amint megkapják a munkavállalási engedélyt  máris távoznak nyugati irányban.

Az épülő kínai, dél-koreai gyárak számára nehéz lesz új munkaerőt találni a szűk magyar piacon. Nem segítenek az előítéletek sem, melyek terjesztésében pártunk és kormányunk is jeleskedik: Orbán Viktor Tusnádfürdőn még a faji kérdést is felvetette egy korábbi beszédében, de legutóbb már nem tért ki erre. Nem véletlenül: a neonáci elemekkel színre lépő Alternative für Deutschland nem tudott kitörni az egészségügyi kordonból, sőt Orbán szövetségese, Marine Le Pen sietett elhatárolódni.

Orbán elképzelései e téren is befuccsoltak. A magyar miniszterelnök létrehozta a patrióták frakcióját az Európai Parlamentben, de politikai erőt ez nem jelent, mert nem tudja rávenni a brüsszeli bizottságot arra, hogy utalja át a befagyasztott euró milliárdokat Magyarországnak. Az uniós eurómilliárdok nélkül viszont igencsak nehéz finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Patrióta propaganda patronok itt nem segítenek, ráadásul Orbán Viktor maga állapította meg Tusnádfürdőn, hogy

“az ideológiák kora véget ért.”

Mitől javulna a helyzet? Orbán eddig hűséges oligarchája, Hernádi Zsolt, a MOL elnök vezérigazgatója állapította meg az MCC Festen, hogy a kormánynak nincs stratégiája másfél éve. A következő választás 2026-ban lesz, addigra Orbán Viktornak is illene valamit kitalálnia.

Sok amerikai nem tudja kivédeni a természeti katasztrófák pénzügyi következményeit

A klímaváltozás miatt egyre több a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban is, ahol rekordokat döntenek az erdőtüzek, viharok és áradások, és csak most jön a hurrikán szezon. Az amerikai polgárok azt hiszik, hogy a nemzeti katasztrófavédelem segít, de ez nem így van – írja a CNN portálon az USA katasztrófavédelem egyik korábbi vezetője.

A Federal Emergency Management Agency – a FEMA – abban nyújt támogatást, hogy a katasztrófa sújtotta terület megoldja a legsürgetőbb problémákat, de hosszú távon már nem nyújt megfelelő támogatást – hangsúlyozza Daniel Kaniewski, aki épp ennek a részlegnek volt az ügyvezető igazgatója. Aki leírja, hogy a túlélőket kitelepítik a katasztrófa sújtotta területről egy szükséglakásba. Ez az akció átlagosan mintegy 400 dollárba kerül, és az amerikai polgárok 37%-a úgy nyilatkozott, hogy nincsen ennyi pénze félretéve. Tehát már sokak számára ez is gond, de az igazi nagy probléma az újjáépítés. A katasztrófavédelem maximum 42,500 dollárt tud erre a célra adni, és ehhez járulhat még maximum 42,500 dollár újrakezdési segély, de ehhez nagyon sok kritériumnak kell megfelelni vagyis a többség ennek csak egy töredékét kapja.

Persze lehet biztosítást kötni, de az USA polgárainak kétharmada nem rendelkezik olyan ingatlan biztosítással, amely természeti katasztrófákra is vonatkozik. Minden tizenharmadik ingatlan tulajdonosnak semmiféle biztosítása sincsen. Azoknak, akiknek van, a többsége nincs tisztában azzal, hogy valójában mire is vonatkozik a biztosítás. A bérlők különösen rossz helyzetben vannak: közülük csak 37%-nak van biztosítása.

Általános probléma az, hogy csak nagyon kevés amerikainak van olyan biztosítása, amely vonatkozna árvízre vagy földrengésre. Ez azért is érthetetlen, mert az USA megyéinek – counties – 99%-ában volt árvíz az elmúlt 28 évben. Óriási a különbség a biztosítottak és a többiek között , akiknek nem volt biztosításuk vagy abban nem szerepelt az árvíz: csak 4400 dollárt kaptak a nemzeti katasztrófavédelemtől a Harvey hurrikán idején 2017-ben. Akinek volt árvíz biztosítása az átlagosan 118 ezer dollárt kapott.

Azok, akik nem árvízi területen élnek többnyire azt hiszik, hogy őket az nem is fenyegetheti pedig mindenütt lehet árvíz, ahol esik az eső: az árvízkárosultak 40%-a olyan területen élt, melyet nem soroltak az árvízi zónák közé az Egyesült Államokban.

Mindenki hozzon létre magán katasztrófavédelmi alapot!

Mit lehet tenni a pénzügyi válság elhárítására?

A biztosítás egyre drágább főként az infláció miatt, ezért sokan nem engedhetik meg maguknak, de ők is sokat tehetnek azért, hogy a természeti katasztrófák ne jelentsenek számukra pénzügyi csődöt is. Hogyan? Például úgy, hogy beruháznak a katasztrófavédelembe. Minden befektetett dollár 13 dolláros hasznot hoz ezen a területen – állapította meg az USA kereskedelmi kamarájának tanulmánya. Miért ekkora a haszon? Egyrészt, mert a beruházás csökkenti a fizikai károkat, másrészt pedig a biztosítók figyelembe veszik az elővigyázatosságot, és jelentős kedvezményt adnak emiatt: 16-40%.

A biztosítás létfontosságú:

akinek volt ilyen az 82%-os valószínűséggel úszta meg a természeti katasztrófát pénzügyi válság nélkül.

Mindenki hozzon létre katasztrófavédelmi alapot! – ezt tanácsolják minden amerikai családnak. Mennyi pénzt szánjanak erre? A minimum 3-6 havi megélhetési költség. Ennyit kell a bankszámlán tartania minden amerikai családnak, de legyen otthon pár száz dollár készpénz is, mert a katasztrófa idején nehéz enélkül boldogulni.

A magán katasztrófavédelem nemcsak pénzből áll hanem egy túlélő készletből, melyben élelmiszerek és víz van. Emellett pedig generátor, amely áramot ad akkor is, ha a hálózat befuccsol.

Floridában és Virginiában már rendeznek olyan vásárokat, ahol a katasztrófavédelemhez szükséges árukat be lehet szerezni méghozzá áfa mentesen. Alabama államban minden ház tulajdonos kaphat 10 ezer dollárt, ha a tetőt hurrikánbiztossá alakítja át. Az önkormányzatoknak és az államoknak óriási a szerepe a katasztrófavédelemben hiszen a családok nem tudnak mindent saját erőből megoldani. New York városában olyan kísérleti program indult, amely a közepes jövedelmű és szegény családokat készíti fel arra, hogy miképp védekezzenek az árvíz ellen.

Minthogy a klímaváltozás következtében egyre több

a természeti katasztrófa az Egyesült Államokban, ezért a legdrágább megoldás az, ha nem csinálunk semmit!

– hangsúlyozza az USA katasztrófavédelem – FEMA – egyik egykori vezetője, aki a CNN portálon fejtette ki a nézeteit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK