Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Magyarország versenyképessége a mélyben

0

A magyar diplomácia a versenyképességet állítja a középpontba az uniós soros elnökségének idején, amelyet Orbán Viktor látványos diplomáciai körúttal nyitott meg.

A diplomáciai roadshow nem feledteti a nemzeti együttműködés rendszerének siralmas teljesítményét a versenyképesség terén: a 39-ik helyről az 54-re csúsztunk vissza azon a 67-es listán, melyet Lausanne városában állítottak össze az IMD Business School for Management and Leadership Courses főiskolán. 2022 óta tehát két éve alatt 15 hellyel lejjebb végeztünk a versenyképességben holott mindenki tudja: hosszú távon ez dönt egy ország megítéléséről. Ráadásul az élvonalban olyan kis államok végeztek, melyek méretei összehasonlíthatók a magyar gazdasággal: Szingapúr, Svájc, Dánia, Írország, Hongkong és Svédország. A szomszédos Ausztria viszont jelentősen visszaesett: 2020-ban még a 16-ik volt míg idén már tíz hellyel lejjebb, a 26-ik helyen végzett. Az eredmény: Ausztria recesszióval néz szembe a választások évében.

Orbán épp Bécsben jelentette be az új frakciót

A magyar miniszterelnök, az osztrák Szabadságpárt vezetőjével  és a cseh ANO mozgalom vezérével együtt indította meg új európai szélsőjobb mozgalmát, amely Marine Le Pen 30 képviselőjének csatlakozása után a harmadik legnagyobb frakció lett az Európai Parlamentben a Néppárt és a szocialisták után.

A Fidesz brüsszeli magánya megszűnt pontosabban társas vállalkozássá vált: olyan pártok koalíciója, melyeket Európában és a NATO-ban nem látnak szívesen.

Miért nem? Egyrészt, mert a frakció csaknem minden pártja nyíltan oroszbarát, melyet Orbán Viktor azzal is bebizonyított, hogy Moszkvában parolázott Putyin elnökkel, egyedül az uniós tagállamok vezetői közül hiszen Oroszország Ukrajna elleni agressziója óta senki sem vállalkozott ilyesmire. Az új frakció másik problémája még nagyobb: semmiféle ésszerű gazdaságpolitikával nem rendelkeznek olyan időszakban amikor a versenyképesség létkérdéssé vált, ahogy arra Mario Draghi ex olasz kormányfő jelentése felhívta a figyelmet. A jelentés, melyet a brüsszeli bizottság rendelt meg, egyértelműen megállapítja: az Európai Unió lemarad az USA és Kína mögött, ha nem hajt végre drasztikus változtatásokat mindenekelőtt abban, hogy közösen pénzelik a tagállamok a gazdaságfejlesztését.

A patrióták – így nevezi magát Orbán frakciója – teljes egyetértésben elutasítják a közös pénzalapokat, mert az Európai Egyesült Államok megteremtésének lehetőségét látják benne -nem alaptalanul.

Orbán Viktor még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: újabb közös hitelfelvételt Magyarország nem támogat az Európai Unióban.

A patrióták idióták

Ez a frappáns nézet fogalmazódott meg Aix en Provence-ban a francia Davos konferencián, ahol a francia üzleti és politikai elit vitatta meg az ország problémáit. Az üzleti világ Macron elnök mellett állt ki, liberális gazdaságpolitikájának legfőbb támogatója nem más mint Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault, akinek a vagyona immár meghaladja a 200 milliárd eurót is.

Kivesézték Marine Le Pen demagóg gazdasági programját is, és megállapították, hogy az rövid idő alatt a pénzügyi csőd szélére sodorná Franciaországot sőt az egész eurozónát tekintettel arra, hogy a franciák súlya igen jelentős az európai gazdaságban.

Marine Le Pen mozgalma egyelőre nem került kormányra, a szélsőjobb vezére 2027-re készülődik amikor a következő elnökválasztáson szeretné elérni az Élysée-palotát. A választások második fordulója megmutatta, hogy a franciák többsége elutasítja ezt, Marine Le Pen számára maradnak a proteszt szavazatok. A kijózanodás: ha hatalomra akarnak kerülni az Európai Unió második legerősebb országában, akkor szakítaniuk kell az oroszbarát politikával, melyet Washington nem fogad el, és olyan gazdaságpolitikát kell találniuk, melyet a hazai elit nem minősít idiótának. Nem könnyű feladat, de Giorgia Meloninak sikerült: Olaszország első női kormányfője teljes erővel támogatja Ukrajnát, a gazdaságpolitikát pedig rábízta elődjére, Mario Draghira. Aki megállapította:

ha minden így megy tovább, akkor Európa végképp lemaradt a globális gazdasági versenyben.

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

20 ezer milliárd dollár értékű ásványi kincsért is folyik a harc Ukrajnában

Egy amerikai republikánus szenátor szerint nem szabad hagyni, hogy ez a hatalmas ásványkincs Oroszország és Kína birtokába kerüljön. Erre hívja fel a figyelmet a német közszolgálati Deutsche Welle.

Óriási lehetőséget jelent Ukrajna ásványi kincseinek a kiaknázása, különösen  a zöld átmenet szempontjából hiszen itt olyan nyersanyagok vannak, melyek ahhoz elengedhetetlenek   – jelentette ki Maros Sefkovic, a brüsszeli bizottság alelnöke, aki ezzel elsősorban a lítiumra célzott.

A lítium Ukrajna legfontosabb ásványi kincse, amely rendkívüli mértékben felértékelődött azt követően, hogy az akkumulátor gyártásban ez nélkülözhetetlen, és elsősorban Kína exportálja azt a világpiacra. Brüsszel már régóta törekszik arra, hogy mérsékelje a függést legnagyobb kereskedelmi partnerétől Kínától. Ezért már 2021-ben stratégiai együttműködési egyezményt kötött Ukrajnával a lítium és más ásványi kincsek kiaknázására Ukrajnában. 2022-ben azután közbeszólt a háború, amely e téren is óriási változásokat hozott hiszen az ásványi kincsek jelentős része olyan területen van, melyet megszálltak az oroszok.

Putyin agressziójának elsősorban katonai célja van, ezért is költ oly sokat a háborúra – az USA szerint már eddig több mint 1000 milliárd dollárnak megfelelő rubelt – de Moszkvában nagyon is számon tartják a lítiumot és más fontos ásványi kincseket Ukrajnában.

Amerikai republikánus szenátor: Ukrajna egy aranybánya

12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos ásványi anyag van Ukrajnában, és nem hagyhatjuk, hogy ez a kincs az oroszok és a kínaiak kezére jusson! – jelentette ki Lindsey Graham republikánus szenátor egy televíziós interjúban. Dél Karolina szenátora, aki korábban a légierő pilótája volt, hangsúlyozta:

”Ukrajna Európa leggazdagabb országa lehetne, ha ki tudná aknázni ásványi kincseit. A magam részéről egyáltalán nem szeretném ha ez az ásványi kincs az oroszok vagy a kínaiak kezére jutna.”

A szenátor azt javasolta a CBS televíziónak adott interjúban, hogy Ukrajna fizessen az amerikai fegyverekért ezekkel az ásványi kincsekkel.

“Ha mi most fegyverekkel és pénzzel segítjük Ukrajnát, akkor ebből olyan jó üzleti kapcsolat lehet, melyről csak álmodhatunk” – hangsúlyozta a szenátor, aki Trump elszánt híve Washingtonban.

“Nagyon fontos számunkra, hogy miképp ér véget ez a háború Ukrajnában. Segítsük az ukránokat ebben a háborúban, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy veszítsünk. Találjunk egy megoldást erre a háborúra, de sose felejtsük el: Ukrajna egy aranybánya! 10-12 ezer milliárd dollár értékű kritikusan fontos nyersanyag van ott. Ezt nem engedhetjük át Putyinnak, aki tovább passzolná azt Kínának” – mondta a republikánus szenátor a Face the Nation programban a CBS televízióban.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A Washington Post már korábban is arról írt, hogy a háború Ukrajnában az ásványi kincsekért folyik:

”óriási ásványi kincs forrásról van szó Ukrajnában, mert a 120 elem közül 117 megtalálható itt.”

A probléma az, hogy az ásványi kincsek nagy része Ukrajna keleti felében találhatóak, melyek részben orosz megszállás alatt állnak részben pedig a háború legfontosabb helyszínei.

2021-ben az USA egyezményt kötött Ukrajnával a titán kiaknázására, hogy így csökkentse függését Kínától és Oroszországtól.

Miért ment Orbán Moszkvába?

0

Mind a washingtoni Fehér Ház mind pedig David Pressman budapesti nagykövet keményen kritizálta  a magyar miniszterelnök moszkvai tárgyalásait, de erre Orbán Viktor előre számíthatott éppúgy mint a brüsszeli bírálatokra. Miért vágott bele mégis röviddel azután, hogy Kijevben járt, és ezzel teljesítette Washington és Brüsszel régi elvárásait?

David Pressman nagykövet haszonszerzésről írt a Facebookon:

”ez nem a “békéről” szólt hanem a haszonról, és ez óriási kárt okoz a magyaroknak és Magyarország szövetségeseihez fűződő kapcsolatainak.”

Milyen haszonról és milyen kárról ír az amerikai nagykövet? A kár minden bizonnyal az, hogy tovább csökken a bizalom Orbán Viktor iránt Washingtonban. Csakhogy Orbánt a pénz érdekli nem pedig a bizalom. Az USA pedig már több mint harminc éve közölte az akkor még liberális és Amerika barát fideszes politikussal, hogy Washingtont nem érdekli Magyarország, számára a térségben csak Lengyelország és Románia a fontos. Kijózanító pofon lehetett ez Orbán Viktor számára, aki elindult az illiberális úton, amely elvezetett a szembenálláshoz is Washingtonnal. Első miniszterelnöksége idején Orbán tüntetően nem amerikai vadászrepülőt vásárolt hanem svédet, a nemzeti együttműködés rendszere pedig kezdettől fogva a keleti nyitásra építette a diplomáciáját pedig a miniszterelnököt figyelmeztették, hogy ne tegye! 2021-ben az USA stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot és Kínát. Putyin 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Orbán ennek ellenére – egyedül az Európai Unióban és a NATO-ban a szintén renitens Törökországgal együtt fenntartotta jó kapcsolatát Putyinnal.

“Ami igaz volt Orbán miniszterelnök kínai találkozójára Putyinnal, az igaz a mostani moszkvaira is. Igaz külügyminisztere kilenc oroszországi útjára is amióta Putyin megszállta Ukrajna egy részét”

– írta Pressman nagykövet.

Fico az orbáni úton

Szimbolikus helyen méltatta Szlovákia nemrég meglőtt miniszterelnöke Orbán Viktor kijevi és moszkvai látogatását: a Szent Cirill és Metód apostolok tiszteletére rendezett ünnepségen a dévényi várban ezt mondta Robert Fico:

”ha egészséges lettem volna, akkor csatlakoztam volna hozzá!”

A “baloldali” Robert Fico csodálattal adózott Orbán Viktor diplomáciai teljesítményének mondván:

“Nem lehet elég kezdeményezést tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az ukrajnai háború elmérgesedését és egy jóval szélesebb katonai konfliktussá terebélyesedését.”

Ez utalás arra, hogy a NATO közvetlenül is szembekerülhet Oroszországgal Ukrajnában.

Mit akar a NATO?

Ezt kellene tisztáznia a hamarosan összeülő közgyűlésnek csakhogy Washingtonban a Fehér Házban senki sem ezzel foglalkozik hanem Biden elnök választási esélyeivel illetve esetleges visszalépésével.

Az Amerikában élő jeles magyar történész, Berend T. Iván amerikai tragédiának minősítette Biden szereplését utalva Theodor Dreiser híres regényének címére, és azt hangsúlyozva, hogy a helyzet méltatlan az Egyesült Államokhoz, amely jelenleg a világ vezető hatalma.

A NATO-ban egyértelműen az USA-é a döntő szó, de jelenleg még Washingtonban sem dönthették el, hogy mit is akarnak Ukrajnában? Jelen pillanatban a hivatalos álláspont az, hogy az USA támogatja Zelenszkij elnököt, és elveti az orosz területért békét ajánlatot. Csakhogy Washingtonban pontosan tudják, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen legyőzni Oroszországot,

Putyin pedig nem vonulhat ki anélkül a megszállt területekről, hogy ne tenné ezzel kockára nemcsak hatalmát, de valószínűleg az életét is.

Erre már a nemrég százéves korában elhunyt Henry Kissinger ex külügyminiszter is felhívta a figyelmet. A NATO tehát elhúzhatja, de meg nem nyerheti a háborút. Washington célja eredetileg valószínűleg Putyin megbuktatása volt, ahogy ezt Biden elnök egy gyenge pillanatában ki is mondta. Azután visszakozott, de nem túlságosan őszintén. Időközben kiderült: Putyin súlyos hibát követett el a hadjárat megindításával Ukrajna ellen, de abban nem tévedett, hogy ily módon maga mögé állíthatja Oroszországot. Hiába keresi a CIA lázasan a békepárti puccsistákat Oroszországban, nem talál ilyeneket. Az elvetélt Prigozsin puccs azt bizonyította: Putyint a potenciális puccsisták nem amiatt bírálják, mert megindította a háborút Ukrajna ellen hanem azért, mert nem vet be apai-anyait ebbe a harcba. Patthelyzet van hiszen az USA jelenleg döntésképtelen. Ezt használja ki Orbán Viktor, aki tudja: a politika irtózik az ürességtől.

Orbán a Newsweekben

A magyar kormányfő véleménycikket közölt a Newsweekben arról, hogy

“a NATO célja a béke nem a háború“

Épp ezért problematikus most a helyzet, mert “a szövetségen belül egyre több hang szól amellett, hogy elkerülhetetlen a konfrontálódás más geopolitikai erőközpontokkal márpedig ez önbeteljesítő jóslatként működhet” – írja a magyar miniszterelnök, aki egyértelműen bírálja az USA stratégiáját, amely ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot már 2021-ben. Kissinger is elvetette ezt a hidegháborús stratégiát, és még százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az amerikai-kínai kapcsolatok romlását.

A magyar miniszterelnök idézi Toynbeet, mert a híres történész szerint “a civilizációk halálát általában öngyilkosság okozza.”

Orbán hangsúlyozza, hogy senki sem támadná meg a NATO-t, de

“hogyha a szövetség az együttműködés helyett a konfliktust, a béke helyett a háborút választja, akkor öngyilkosságot követhet el.”

Fura logika ez, de nem furcsább mint az USA hidegháborús logikája, amely szintén nélkülözi a perspektívát.  áll fenn jelenleg, és ebben a nagy ürességben  vitézkedik a magyar törpe, aki igazgatni szeretné a világot azon az alapon, hogy ő sem alkalmatlanabb erre mint a NATO tagállamok többi vezetője.

The show must go on! A shownak folytatódnia kell még ha csak tragikomikus paródia formájában is.

Macaristan büszke ura Kijev és Moszkva után Azerbajdzsánba megy

0

A magyar miniszterelnök a száguldó diplomata pózában tetszeleg amióta Magyarország július elsején megkapta a soros elnökséget. Brüsszel siet elhatárolódni hiszen a soros elnökség egyáltalán nem jelentheti azt, hogy a szóban forgó ország vezetője külföldön az Európai Unió nevében tárgyaljon.

Kétszínűség jellemzi Orbán magatartását ezúttal is, értékén is kezelik a magyar miniszterelnököt mindenütt. Mind Putyin mind Zelenszkij tudja, hogy Orbánnak nulla befolyása van az Európai Unióban, a NATO-ban még ennyi sem, mert ott minden az Egyesült Államoktól függ.

Susaban, Azerbajdzsánban rendezik meg a Türk Tanács csúcstalálkozóját, és Orbán, a Türk személyesen vesz ezen részt. A vendéglátó  állam, Azerbajdzsán nemrég kiüldözte a keresztény örményeket Hegyi Karabahból. Orbán Viktor, a kereszténység őre ezt nyugodtan tűrte hiszen neki a muzulmán Azerbajdzsán a szövetségese. Ilhan Alijev azeri elnöknek adta ki Orbán Viktor a baltás gyilkost, aki egy NATO tanfolyamon baltával agyonverte keresztény örmény bajtársát. Alijev elnök szeret Budapesten vendégeskedni.

A família azért is imponál Orbán Viktornak, mert az árulás magasiskoláját mutatta be: az idősebb Alijev tagja volt a Szovjetuniót kormányzó kommunista párt politikai bizottságának, de oly sikeresen állt át az Egyesült Államok oldalára, hogy az életét egy amerikai katonai kórházban fejezte be a kommunista veterán.

Nicusor kalandjai

Amikor Romániában már csak közelharcban korrupcióval  lehetett élelmiszerhez jutni és a lakásokat nemigen fűtötték, akkor a román televízióban szinte kizárólag Nicusor kalandjai voltak láthatók: a nép így nevezte a diktátort, aki lázas diplomáciával kívánta elterelni a figyelmet a gyászos hazai állapotokról és a növekvő nemzetközi elszigeteltségről.

Orbán Viktor hasonló helyzetbe jutott hiszen a nemzeti együttműködés rendszerének alapvető finanszírozási gondjai támadtak azt követően, hogy Brüsszel leállította sok milliárd euró kiutalását. Miért? Mert nem akarja, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lenyúlják azt. Csakhogy az eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon működésképtelen. Orbán Viktor sem gondolhatja komolyan, hogy Putyin, Hszi Csin-ping vagy épp Trump pénzt ad neki. Putyin pénzelheti magát Orbán Viktort, de a rendszerét nem! Ehhez a háborúban álló Oroszországnak nincsen elég pénze. Mit profitál így Orbán az oroszbarát diplomáciából?

Semmit! Aprópénzért járatja le magát. Ráadásul Orbánnak tudnia kell, hogy Ceausescut az amerikaiak és az oroszok közös akcióval szedték le a sakktábláról. Orbán a száguldó diplomata tragikomikus figura, aki maga tudja a legjobban, hogy az utazásainak semmilyen értelmük sincsen. Akkor miért csinálja? Pótcselekvés. Az ország problémáinak megoldására nem képes, a NATO-ban és az Európai Unióban senki sem kíváncsi a véleményére. A nemzeti együttműködés rendszerét nem tudja finanszírozni nemcsak az európai pénzek hiánya miatt azért is, mert egyre drágábbak a kamatok a nemzetközi pénz piacon. Repülünk, repülünk, de hová érkezünk? – dalolhatja Orbán Viktor, aki még mindig csak 61 éves, és egyáltalán nem kíván az emlékirataiba belefogni mint Napóleon Szent Ilona szigetén.

Putyin elküldte béketervét Washingtonba

0

Miközben a világ Orbán Viktor kijevi látogatására figyelt, melynek legfeljebb csak PR értéke volt, Oroszország elküldte béketervét az Egyesült Államokba a Deutsche Welle értesülései szerint. Dmitrij Gordon újságíró volt állítólag a postás.

Mi van ebben az orosz béketervben? Előszöris az, hogy Ukrajna semmiképp sem válhat a NATO tagjává! Blinken amerikai külügyminiszter viszont Washingtonban azt mondta Andrij Jermaknak, Zelenszkij elnök kabinetfőnökének, hogy

“Ukrajnának helye van a NATO-ban”,

azt persze nem tette hozzá, hogy mikor. A NATO hamarosan közgyűlést tart, de a szorongatott helyzetben levő Biden elnök most aligha erre koncentrál. Korábban az USA elnöke a Time magazinnak úgy nyilatkozott, hogy

“sosem voltam Ukrajna NATO tagságának elszánt híve.”

Ehelyett Biden a kétoldalú egyezmény híve, kötött is egy tízéves védelmi megalapítását az USA-val Ukrajna, de hogy pontosan mi áll benne azt nem közölték pedig fontos lenne. Az amerikai-orosz tárgyalások ugyanis 2021 őszén azért szakadtak meg, mert az USA közölte: kétoldalú szerződés keretében elhelyezhetnek rakétákat Ukrajna területén.

Ezt Putyin kihívásnak értékelte mondván: Ukrajna túlságosan is közel van, onnan az amerikai rakéták hamarabb elérhetik Moszkvát vagy más stratégiai célt minthogy Oroszország reagálni képes lenne. Putyin az orosz vezérkar előtt állítólag ezzel indokolta meg az agressziót 2022 februárjában. Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét nem győzte meg, ő állítólag ellene volt az ukrajnai háborúnak éppúgy mint Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés feje. Mindketten a helyükön maradtak vagyis Putyin teljhatalma távolról sem akkora mint ahogy azt sokan állítják.

Putyin nemrég leváltotta a Védelmi Tanács titkárát, aki héjaként az elsők között javasolta az Ukrajna elleni támadást, és helyébe az engedelmes Sojgu tábornokot ültette, akinek lojalitásához nem fér kétség. Valószínűleg Putyin is rádöbbent arra, hogy az Ukrajna elleni háború súlyos hiba volt, és szeretné azt mielőbb befejezni.

Ha ugyanis minden így megy tovább, akkor Oroszország teljes mértékben függővé válik Kínától,

és ezt az orosz elit mindenáron el akarja kerülni. Dzsingisz kán utódainak mongol hordái pusztították el az első orosz államot, melyet Kijev központtal működött. Putyin szeretné az USA-val és Kínával egyenrangú nagyhatalomnak látni Oroszországot, de ehhez a gazdaságot kellene fejlesztenie, mert az orosz GDP a töredéke az amerikainak és a kínainak.

Mi van Putyin béketervében?

Míg Moszkva semmiképp sem fogadja el Ukrajna NATO tagságát addig nincs kifogása az Európai Uniós csatlakozás ellen. Ezek a tárgyalások már meg is kezdődtek annak ellenére, hogy Orbán Viktor – valószínűleg Putyin atyai intelmére – mindenképp megpróbálta akadályozni azt.

Ukrajna GDP-je jelenleg még Magyarországtól is elmarad, a háborúban álló állam uniós felvétele ezért még messze van, de Brüsszel eurómilliárdokkal támogatja az orosz agresszió áldozatává vált államot. Putyin elve az, hogy a béke ára egyes ukrán területek elveszítése. Mit mond erről a béketerv? A Krím félszigetről annyit, hogy az valamiféle kettős irányítás alá kerülne. Mit jelentene ez a gyakorlatban, azt senki sem tudja, de komoly engedménynek számít Putyintól hiszen Oroszország már bekebelezte a Krímet. A többi elfoglalt ukrán tartományból Oroszország a donyecki és luhanszki kormányzóságot tartaná meg, a többit visszaadná Ukrajnának.

Mit kér cserébe?

Putyin mindenekelőtt a nyugati szankciók feloldását akarja elérni, mert azok nehéz helyzetbe hozták Oroszországot annál is inkább, mert valutatartalékai jórészét is lefoglalták.

Putyin azonnali tűzszünetet javasol, és utána békeértekezletet, melyen a két érintett államon kívül az USA, az Európai Unió és Kína venne részt. Nemrég volt egy ilyen békekonferencia Svájcban, mely nem ért el semmit, mert Oroszországot meg sem hívták. Utána Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke úgy nyilatkozott, hogy

a következő békekonferenciára “már meghívhatnánk Oroszországot is.”

Most minden Biden elnökön múlik, de ő nem erre koncentrál hanem kétségbeesetten védelmezi elnökjelölti esélyeit. Így az ukrajnai háború lezárása minden korábbinál jobban függ az amerikai választási kampánytól, ahol viszont távolról sem ez a legfontosabb probléma.

A rövidlátó nacionalista populizmus képtelen megoldani Európa problémáit 

0

Az európai választások enyhe szélsőjobboldal megerősödést hozott, Franciaországban pedig kormányközelbe kerülhet Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma.

A baloldali Social Europe szerint a szélsőjobboldalnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája Európában.

“A legfrissebb statisztikai adatok azt mutatják, hogy válság van az európai gyáriparban, különösen az energiaintenzív szektorokban, amelyeket keményen sújtott az árak emelkedése az energia válság idején” – írja Judith Kirton-Darling brit szakszervezeti vezető, aki 2014 és 2020 között tagja volt az Európai Parlamentnek.

“Átfogó stratégiára van szükség, különösen az autóiparban, hogy sikeres legyen a zöld átállás. A szakszervezetek helyeselték, hogy az Európai Unió védővámokat léptetett életbe a kínai elektromos autók ellen, mert azok exportját  Peking jelentős összegekkel támogatta. Csakhogy a védővámok nem jelentenek egységes iparfejlesztési stratégiát.”

A brit szakszervezeti vezető ugyanazt hangsúlyozza mint Mario Draghi jelentése a versenyképességről:” Európa nem ülhet ölbetett kézzel amikor más államok hatalmas összegekkel támogatják exportjukat és védelmezik a piacukat. Ilyen helyzetben Európa nem deklarálhatja “gazdasága nyitott stratégiai autonómiáját”.

A brit szakszervezeti vezető, aki az egységes európai szakszervezet főtitkára volt a brexit előtt, a neoliberalizmust bírálja:

“az ugyanis az ipar leépítéséhez vezet. A megszorító csomagok, az a politika, amely a rugalmas munkaerő piacot reklámozza, és folytatni akarja a privatizációt, az csak súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet.”

Mi indokolja a szélsőjobboldal előretörését Európában?

“Ez nem volt sokk, mert éveken keresztül növekedett az egyenlőtlenség a társadalomban, egymást követték a megszorító csomagok, támadás érte a jólfizető állásokat és egyáltalán a középosztály életszínvonalát.”

Létbizonytalanság alakult ki a társadalom jelentős részében, és a szélsőjobb ezt tudta kihasználni.

“Az európai választás ébresztő volt, megoldást kell találni a társadalmi problémákra, de semmiképp sem úgy, hogy paktálunk a szélsőjobboldallal”

– hangsúlyozza a brit szakszervezeti vezető.

Költségvetési krízist okozhat, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthatna kormányt Párizsban

Erről beszélt kampány gyűlésen Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter – jelentette a Bloomberg. A pénzügyminiszter, aki Macron utóda szeretne lenni az Élysée palotában elmondta, hogy pontosan olyan válság köszönthetne be Franciaországban mint amilyen megrázta Nagy Britanniát amikor a konzervatív kormányfő, Liz Truss olyan költségvetést terjesztett elő a parlamentben, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet tartalmazott! Truss napokon belül megbukott, és a helyére jött Rishi Sunak egykori pénzügyminiszter, aki jó eséllyel elveszíti a július választást Nagy Britanniában.

Miért lenne olyan nagy a költségvetési hiány Franciaországban egy szélsőjobb költségvetés esetében? Mert Marine Le Pen mozgalma 20%-ról 5,5%-ra csökkentené a rezsiköltségek ÁFA tartalmát. Ez sok milliárdos veszteséget jelentene a költségvetésnek. A másik tervezett intézkedés: csökkenteni kellene a társadalombiztosítási hozzájárulást az 5000 euró alatti fizetések esetében. Ezenkívül megszűnne a 30 év alatti fiatalok személyi jövedelem adója. Ezek mind választócsalogató elképzelések csakhogy a francia költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot az éves GDP-hez viszonyítva, emiatt Franciaországot éppúgy kötelezettségszegési eljárás fenyegetheti Brüsszelben mint Magyarországot.

Marine Le Pen asszony is tisztában van azzal, hogy nagy a kockázata a kormányrakerülésnek.

Ezért az első forduló megnyerése után kijelentette: ”csakis akkor alakítunk kormányt, ha abszolút többséget szerzünk a parlamentben.” Az euró árfolyama emelkedett erre a hírre, mert az előzetes felmérések szerint a szélsőjobb nem valószínű, hogy abszolút többséget szerez a második választási fordulóban Franciaországban.

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.

Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.

Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.

Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.

Orbán Viktor is látja, hogy

a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.

Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.

Tragikomikus új Szent Szövetség Bécsben

0

Magyar – cseh – osztrák nyilatkozat született a “patrióták Európájáról” Bécsben, ahol Napóleon veresége után megkötötték a Szent Szövetséget, amely az első világháborúig jól rosszul garantálta az európai békét.

Most három mini Napóleon gyűlt össze, hogy háborút indítson Európa ellen: Orbán Viktor miniszterelnök, Andrej Babis a szlovák származású ex cseh kormányfő és Herbert Kickl, az osztrák Szabadságpárt elnöke, akinek jó esélye van arra, hogy megszerezze a hatalmat Ausztriában.

Mit deklarált ez a siralmas trió, amely Brüsszelben nem tudja megvalósítani elképzeléseit?

“Olyan Európában akarunk élni, amely szuverén és tántoríthatatlanul képviseli annak érdekeit , nem akadályozza a nemzeti közösségek akaratának végrehajtását. Elkötelezett a béke és a párbeszéd mellett, de ugyanakkor készen áll arra, hogy megvédje magát minden veszéllyel szemben.”

Putyin zsoldosai egyesüljetek?!

A három hős szuverén patrióta igencsak jó viszonyt ápol Oroszországgal, amely jelenleg Ukrajna függetlenségét fenyegeti.

Az osztrák Szabadságpárt, melyet a náci SS veteránjai alapítottak meg, már a Szovjetunióval is kitűnő kapcsolatokat ápolt, később pedig Jörg Haider és utódai erre még rátettek egy lapáttal.

Csak egyetlen példa: amikor a Szabadságpárt adta a külügyminisztert Ausztriában, akkor Putyin odautazott az esküvőre, ahol lelkesen táncolt is a külügyminiszter asszonnyal. Aki már rég nem külügyminiszter viszont Oroszországban él Putyin könyöradományából. Jörg Haider oroszbarát politikáját nemigen szívlelték Washingtonban úgyhogy amikor autóbaleset áldozata lett 2008-ban, akkor sokan a CIA-ra gyanakodtak. Éppúgy mint akkor amikor a Szabadságpárt alkancellárja belebukott az Ibizagate botrányba. A szélsőjobboldali politikus egy feltételezett orosz oligarcha lányát győzködte arról, hogy  orosz pénzen éppen olyan média birodalmat hozzon létre mint Orbán Viktor Magyarországon.

Kamu volt az egész, de arra jó alkalmat kínált, hogy a Szabadságpárt kiessen a hatalomból. Most ugyan a szélsőjobboldali párt a legnépszerűbb Ausztriában, de mind Brüsszelben mind Washingtonban

arra ösztönzik a két nagy hagyományos pártot: a szocialistákat és a néppártot, hogy kössenek koalíciót, és így zárják ki a hatalomból a szélsőjobboldali oroszbarát Szabadságpártot.

Andrej Babis Oroszországban végezte tanulmányait, valószínűleg a KGB tisztje is lett, mert hazatérése után ő kötötte össze a szovjet titkosszolgálatot a csehszlovákkal, amely 1968 után szigorúan moszkvai ellenőrzés alatt állt.

Babis miniszterelnök megbuktatását az USA nagykövetsége szervezte meg Prágában oly módon, hogy rábeszélte a pártokat, hogy ne kössenek koalíciót, az Ano-val, Babis pártjával, amely a legtöbb szavazatot szerezte a választáson.

A kampányban Orbán Viktor is részt vett Babis oldalán.

Orbán Putyin ügynöke?

Amióta a magyar miniszterelnök elszántan védelmezi az orosz érdekeket az Európai Unióban és a NATO-ban, egyre jobban terjed a nézet mindkét szövetségi rendszerben: a “szuverén” magyar miniszterelnök Putyin érdekében cselekszik az európai politikában.

A CIA is vizsgálja Orbán Viktor moszkvai kapcsolatait, nem tudhatjuk, hogy milyen eredményre jutottak, de elég két fontos tényezőt megemlítenünk: egyrészt Orbán Viktor neve rajta volt azon a listán, melyen a Szovjetunió a magyar rendszerváltás főszereplőit kijelölte, átadva a listát az Egyesült Államoknak, melynek nagykövete, Palmer a rendszerváltást levezényelte Magyarországon.

Másrészt: az orosz földgáz szállítások már évtizedek óta arra is szolgálnak, hogy Moszkva európai “barátait” pénzeljék. Orbán Viktor igencsak élhet ezzel a lehetőséggel személy szerint is hiszen állítólag egyik főrészvényese a MET földgáz kereskedő cégnek, mely Svájcban van bejegyezve, és degeszre kereste magát az energia válság idején amikor a földgáz ára az egekbe szökött. A másik módszer a rendszerhasználati díj a magyar földgáz felhasználásban: ebből növekedett Mészáros Lőrinc vagyona egyik évről a másikra 50%-kal megközelítve az 1000 milliárd forintot egy olyan évben amikor a magyar GDP csökkent éppúgy mint a lakosság életszínvonala.

Szép az, ami érdek nélkül tetszik – hirdette a nagy német filozófus Immanuel Kant, akit idén Putyin is méltatott hiszen egész életében Königsbergben élt, melyet 1945 óta Kalinyingrádnak hívnak.

Putyin barátainak tragikomikus szent szövetsége bizonyára szemet szúr mind Brüsszelben mind pedig Washingtonban.

Orbán Viktor minden bizonnyal tudja ezt, és mégiscsak belevágott. Vajon mire számít? Számára a politikai bukás nem alternatíva: a dollármilliárdos Babis visszavonulhatott hiszen csak kisebb korrupciós ügyei voltak. Orbán és egész családja nyakig ül a korrupcióban. Tiborcz István Orbán unokáival nem véletlenül menekült el Marbellaba a 2022-es választások előtt.

Orbánnak minden országgyűlési választáson győznie kell, mert az alternatíva a börtön. Furcsa befejezése lenne egy “szuverén karriernek.”

Kivándorlási rekord Magyarországról

Orbán Viktor tizennégy éve épülő földi paradicsomából tavaly rekord számban távoztak a magyarok: 35736-an. A kivándorlók fele Ausztriát célozta meg, egynegyede pedig Németországot.

Az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa egyre kevésbé vonzza a fiatalokat. Így aztán hiába szeretne a magyar kormány 5 millió foglalkoztatást, az beragadt 4,7 milliónál. Mit lehet tenni? Importálni a munkaerőt, jöjjenek a vendégmunkások, akiktől Orbán Viktor annyira óvja Európát.

Magyarország rohamtempóban importál vendégmunkásokat

Erre hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico, amely idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a migránsválság csúcspontján még így szónokolt:

”a magyar gazdaságnak egyetlenegy migránsra sincsen szüksége ahhoz, hogy jól működjön. Ahhoz sem kellenek migránsok, hogy az országnak legyen jövője.”

Szelényi Zsuzsa, a Central European University Democracy Institute program igazgatója ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta a Politiconak, hogy “a bevándorlás és a demográfia ugyanannak a kérdésnek a két különböző oldala.”

Az Orbán kormány már 2015-ben rendezett egy “demográfiai csúcstalálkozót” hiszen Magyarország lakossága már régóta csökken. Fekete Gyula író már a kilencvenes években kampányt indított: fogy a magyar! Azóta a népesség tovább csökkent. Egyébként  Európa többi országában is ugyanez a helyzet kivéve ott, ahol a bevándorlás ezt ellensúlyozza.

A magyar kormány sokféleképpen segíti a család alapítását, de így sem tudja elérni azt, hogy egy magyar családnak 2,1 gyereke legyen pedig ennyi lenne szükséges ahhoz, hogy a lakosság létszáma ne csökkenjen.

Jelenleg Magyarország lakossága 9,6 millió miközben a rendszerváltás előtt még meghaladta a 10 milliót. Az előrejelzések szerint 2050-ben 8,5 millióra fogyatkozik Magyarország lakossága. Az elöregedés egyre inkább jellemzi a társadalmat – éppúgy mint másutt Európában.

Ki dolgozik majd a nagy kínai és dél-koreai gyárakban?

Magyarország ambiciózus iparosítási programot hajt végre, melyet elsősorban külföldi cégek becsalogatásával kíván elérni. Régebben ezek elsősorban németek voltak, az új trend a kínai és dél-koreai technológiai import. A cégek toborzói jelezték: nincs elég hazai munkaerő. Az Orbán kormány válasza: három évre hosszabbította meg azt az időtartamot, melyet egy vendégmunkás Magyarországon tölthet. Természetesen az Európai Unión kívüli munkaerőre számít az Orbán kormány hiszen a legszegényebb uniós tagállam bérszínvonala csak a szegény országokban számít vonzónak. Hol toboroznak elsősorban? Ázsiában, mert ott még mindig viszonylag olcsó a munkaerő. Ezen belül is a Fülöp szigetek a magyar toborzók kedvence, mert keresztény hagyományokkal rendelkezik, és minden vendégmunkás beszél angolul. A Mongóliából vagy Kazahsztánból érkező vendégmunkások azért okozhatnak gondot, mert nem tudnak angolul, így a beilleszkedésük jóval nehezebben megy. Érdekes, hogy a távoli latin-amerikai országokból is érkeznek vendégmunkások Magyarországra: Brazília, Kolumbia és Venezuela munkaerő feleslegének egy töredéke itt csapódik le.

400 ezer külföldi állampolgár

Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor már több mint tíz éve harcol a bevándorlás ellen, és a legutóbbi európai választáson is fontos jelszava volt a kormánypártnak, hogy No migration!, ez nagyon magas szám egy nem egészen 10 milliós országban. Az európai trend itt is érvényesül, és nemcsak a gyárakban, de a vendéglátásban vagy a szociális gondozásban is.

“A múltban 2% körül volt a külföldiek száma Magyarországon, ma ez a több mint 4% meglehetősen drámai változást mutat”

– nyilatkozta a Politiconak Vadasi Vivien, a Menedék jogi tanácsadója. Különösen, mert a vendégmunkások beáramlása viszonylag rövid idő alatt történt, és koncentrált formában: Budapesten aránytalanul sokan vannak. A pizzafutárok jelentős része már közülük kerül ki. Ráadásul a kormányzati propaganda annyira megcélozta a színesbőrű bevándorlókat, hogy az emberek ösztönösen is jobban figyelnek erre.

A nemzeti együttműködés rendszere multikulturális várossá változtatta Budapestet bár Orbán Viktornak egyáltalán nem ez volt az eredeti szándéka.

Jelenleg évi 65 ezer a vendégmunkás limit, Afrika és a Közel Kelet ki van zárva. Az Orbán kormány szeretné elválasztani a vendégmunkásokat a hazai lakosságtól, de ez csak kis létszám mellett lehetséges.

“Ha százezerszámra élnek és dolgoznak vendégmunkások Magyarországon, akkor nem lehet őket szétválasztani a helyi lakosságtól, és ebből még gondjai támadhatnak az Orbán kormánynak” – hangsúlyozza Szelényi Zsuzsa.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK