Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

A Raiffeisen szépen pénzel Oroszországban

Az osztrák bank, mely Magyarországon is jelen van, a legnagyobb külföldi pénzintézet Oroszországban, ahol szép profitot csinál kihasználva a háborús konjunktúrát.

Az USA pénzügyminisztériuma, amely a szankciókat alkalmazza Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt, többször is figyelmeztette a Raiffeisen Internationalt, amely az orosz nemzeti banknak is segítséget nyújt a külföldi átutalások intézésében, mert a Swift rendszerről az oroszokat levágták.

661 millió eurós nyereséget ért el a Raiffeisen International a második negyedévben, és ennek felénél is többet Oroszországban, ahol a hadigazdaság egyértelműen átvette az uralmat. Az orosz leánybank 379 millió eurós profitot termelt míg a magyar 80 millió eurót. A Raiffeisen elvben a kivonulást fontolgatja Oroszországból és Fehéroroszországból, de valójában arra számít, hogy az ukrajnai háború hamarosan véget ér, és akkor bőségesen profitálhat abból, hogy a nehéz időkben is Oroszországban maradt.

Ausztria nem NATO tag

Ausztria semleges állam, mert a második világháború után nyugati és szovjet csapatok egyaránt állomásoztak a területén.

A hidegháború idején Ausztria szépen profitált abból, hogy a Nyugat kirakat állama lett, ahol a kelet-európai szocialista államok bevásárolhattak. Bécs a Szovjetunió bukása után is fenntartotta kiváló kapcsolatait Moszkvával: Putyin elnök nemrég még táncolt Ausztriában a külügyminiszter asszony esküvőjén. Azóta persze lehűltek a kapcsolatok, de nem szűntek meg. Az orosz hírszerzés Ausztriában igen aktív. Emiatt a Berni Unió, ahol a nyugati államok titkosszolgálati vezetői egyeztetik elképzeléseiket, fel is szólította Kurz akkori osztrák kancellárt, hogy pöckölje ki az oroszbarát Szabadságpártot a kormánykoalícióból. Ez meg is történt miután a CIA az Ibiza gate videóval lejáratta a Szabadságpártot, amelynek akkori vezetői azt hitték, hogy Putyin megbízottjával tárgyalnak

“egy olyan sajtó birodalomról, amely Orbán Viktoréhoz hasonlít.”

Orbán kiváló kapcsolatot ápol a Szabadságpárttal, amelynek vezetőjével együtt Bécsben jelentették be a patrióták frakció megalapítását az Európai Parlamentben. A harmadik Andrej Babis egykori cseh miniszterelnök volt, aki korábban összekötő tisztként szolgált a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

A Szabadságpárt jelenleg a legnépszerűbb politikai erő Ausztriában, és hatalomra törekszik az őszi választásokon, de az USA nagykövetsége épp olyan módszerrel igyekszik megakadályozni kormányra kerülését mint Andrej Babisét Prágában. Babis pártja az Ano megnyerte ugyan a választást, de minthogy senki sem vállalt vele koalíciót, ezért kívül maradt a hatalmon. Az oroszbarát Szabadságpártot semmiképp sem szeretné kormányon látni sem az Európai Unió sem pedig az Egyesült Államok. Orbán Viktor viszont épp ebben reménykedik hiszen bús magánya enyhülne Brüsszelben.

“Csak egyetlen éjszakát töltsenek el egy 30 fokos kórteremben!”

0

Csak egy éjszakára…

Gyóni Géza híres versében invitálta így a háborús döntéshozókat az első világháború idején amikor milliók veszítették életüket az értelmetlen négyéves háború idején. Most a NATO már tíz évre tervezi az ukrajnai háborút…

“Csak egy éjszakát töltsenek a 30 fokos kórteremben!”

Így invitálta az Orbán kormány döntéshozóit Szijjártó doktor Győrben. Úgy látszik a Szijjártó famíliának olyan tagjai is vannak, akik nem “Orbán Viktor első janicsárjai” mint a külügyminiszter, aki igyekszik 110%-ban túlteljesíteni  főnöke utasításait. Az eredmény: a magyar diplomácia még sohasem volt ennyire elszigetelt a nyugati világban az elmúlt évtizedekben.

Szijjártó doktor a nemzeti együttműködés rendszerének belső problémáira hívta fel a figyelmet:

“a hőség idején elviselhetetlen állapotok uralkodnak sok kórházban!”

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke szerint:

”Nincs ma olyan kórház Magyarországon, ahol ne jelentene komoly problémát a hőség!”

Szijjártó doktor meg is invitálta a döntéshozó politikusokat: töltsenek el egy éjszakát a kórtermekben, ahol harminc fok van!

Szijjártó doktor arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy melegben az orvosok és az ápolók is gyakrabban hibázhatnak. Kásler Miklós, aki nemrég még miniszterként irányította az egészségügyet, ezzel kapcsolatban annyit mondott:

”korábban is 50 fokos műtőben dolgoztam 10-12 órát naponta, és most is ez a helyzet.”

Ez bizony a nemzeti együttműködés rendszerének totális csődje. Nem véletlen, hogy Győrben meg is bukott a hatalom orvos – polgármestere, és egy olyan újságírót választottak meg, aki gyakran hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének hangzatos frázisai mögött szánalmas valóság lapul még Győrben is, ahol pedig sokkal kedvezőbb a kép mint Kelet Magyarországon.

Orbán Viktor tudatosan és szisztematikusan elhanyagolja az egészségügyet, melynek nincsen saját minisztériuma 2010 óta. Jelenleg épp a belügyminisztérium alá tartozik – erre a világon sehol nincsen példa!

Miért nem érdekli Orbán Viktort az egészségügy? Ebben a magyar miniszterelnök Thatcher asszonyt követi, aki neoliberális politikát folytatott ezen a téren is mondván: akinek fontos az egészsége az megfizeti a magán egészségügyet, a közszolgálati NHS pedig pontosan annyi pénzt kap, hogy ne menjen csődbe.

Orbán számára még egy fontos előnye van a gyengén teljesítő egészségügynek: ily módon problémamentesen megszabadulhat hűséges nyugdíjas választóitól, akikre csakis a választások idején van szüksége, utána már csak gondot jelentenek az államkincstárnak. Magyarországon a lakosság döntő többsége nem tudja megfizetni a magán egészségügyet, ezért az élete a szó szoros értelmében a hatalom kezében van. Ezekután aligha lehet csodálkozni azon, hogy a kiszolgáltatott emberek a hatalomra szavaznak hiszen nemcsak az egzisztenciájukat, de az életüket is kockáztatják, ha esetleg szembefordulnának vele.

Orbán: “megjelent az agresszív törpe mint új embertípus “

0

A magyar miniszterelnök nyilván belenézett a tükörbe, és ekkor döbbent rá arra, amit Tusnádfürdőn hangsúlyozott. kivételesen  pedig ebben nagyon igaza volt.

”A nagyság titka az, hogy képes legyél egy nálad nagyobb dolgot szolgálni, ez pedig az isten, család, haza. Ha ehelyett önmagad nagyszerűségére összpontosítasz, akkor az nem nagyság hanem nagyképűség lesz”

– ez akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne, ha a magyar miniszterelnök már nem kötelezte volna el magát már fiatal korában a titkosszolgálat mellett. Ott nem személyiségfejlesztés van hanem parancsteljesítés.

Orbán orosz barátja, Vlagyimir Putyin tudna erről mesélni, ha egy pillanatra is megengedhetné magának az őszinteség luxusát. Orbán persze tisztában van vele, hogy Moszkva a múlt, a jelen és a jövő Washington. Ezért mondta azt Tusnádfürdőn, hogy Trump ante portas. Orbán azért lelkesedik érte, mert az ex elnök nem akarja őt levenni a sakktábláról mint a demokrata  adminisztráció, amely, ha kap még négy évet, akkor minden valószínűség szerint megpróbál véget vetni Orbán politikai pályafutásának. Miért?

Nem a nemzeti együttműködés rendszere zavarja Washingtont, sőt az még jól is jön, mert ország világ előtt igazolja: a nemzeti szuverenista politika tökéletes zsákutca egy globalizált világban. A demokrata adminisztrációt Orbán Viktor orosz és Kínabarát diplomáciája zavarja hiszen az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította ezt a két nagyhatalmat. Orbán mégis vígan parolázott Putyinnal Moszkvában, fogadta Budapesten Hszi Csin-ping elnököt, akivel azután újra találkozott Pekingben. Orbán peche az, hogy a nagy orosz és Kína barátság Donald Trumpot is zavarja. Vagyis a magyar miniszterelnöknek nincsen igazi támogatója  sem Washingtonban sem Brüsszelben.

Búcsú a magyar – lengyel barátságtól

Álságosnak és szemforgatónak nevezte a magyar miniszterelnök Lengyelország diplomáciáját holott az kristálytiszta: Varsó nagyhatalom kíván lenni a régióban az USA támogatásával. Erről a magyar miniszterelnök így beszélt Tusnádfürdőn:

”valójában régi lengyel terv az, hogy őket tegyék meg Amerika első számú európai támaszpontjává.”

Orbán arra utal, hogy Trump elnöki európai körútját épp Varsóban kezdte meg de hát régebben Orbán Viktor első útja is oda vezetett megválasztása után.

“Lengyelország feladta a visegrádi együttműködést, minket kiiktatnak”

– vázolta fel a helyzetet Orbán, de arra nemigen tért ki, hogy mindez az ukrajnai háború miatt van: miközben Varsó teljes mértékben támogatja Zelenszkij elnököt, a magyar miniszterelnök Putyin trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban és a NATO – ban.

“A lengyel kísérlet el fog bukni, vissza kell térniük a visegrádi együttműködéshez, várjuk őket“

– mondta Orbán Viktor, aki valószínűleg a vágyait fogalmazta meg, mert Varsó az Európai Unióban és a NATO-ban akar egyre fontosabb szerepet játszani nem pedig azzal a magyar kormánnyal paktálni, amely szemben áll Washingtonnal és Brüsszellel.

Orbán Macron mellett?

A magyar kormány a versenyképességet tette a soros elnökség jelszavává, ez pedig a francia elnök programja, mert Macron független és versenyképes Európát akar. Kis problémát jelent a francia elnöknek, hogy ezt a programot sem a saját népének többsége sem pedig európai szövetségesei nem támogatják. Orbán is csak szavakban áll mellette hiszen beleíratta a magyar alkotmányba: semmiféle közös uniós hitelfelvételt nem támogatunk! Márpedig Macron programjának a lényege épp ez: a közös hitelfelvételből finanszírozott gazdaság fejlesztés. Orbán itt is zsákutcába futott hiszen semmilyen ésszerű programot sem tudott hívei elé tárni Tusnádfürdőn!

“Elveszítik erejüket az ideológiák, marad a pőre valóság”

– hangsúlyozta Orbán Viktor, aki nyilván nem arra gondolt, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamává vált a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében. Mi tehát a pőre valóság? A király meztelen…

“Ki kell törnünk az orosz bérencség vádjából” – hangsúlyozta Németh Zsolt Tusnádfürdőn

0

A parlament külügyi bizottságának elnöke, aki annak idején először vitte el Orbán Viktort Tusnádfürdőre, egy kerekasztal beszélgetésen arról szólt, hogy “az oroszbérencség kordonként vesz körül bennünket, és ebből ki kell törnünk!”

Ez nem lesz könnyű azt követően, hogy Orbán Viktor Moszkvában parolázott Vlagyimir Putyinnal  miután Zelenszkij elnökkel tárgyalt Kijevben, de nem tudatta vele, hogy utána Moszkvába repül. Németh Zsolt így magyarázta a Fidesz politikáját ebben az ügyben: ”amikor a békéről beszélünk, akkor nem a kapitulációra akarjuk rávenni Ukrajnát, de úgy gondoljuk, hogy az idő nem az ukránoknak dolgozik. Ők úgy kerülhetnek közelebb Európához, ha minél előbb tűzszünetet kötnek Oroszországgal.”

A világpolitikáról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy “a multipoláris világ messze van, jelenleg sokkal inkább amerikai – kínai bipolaritás érzékelhető. Nyilvánvaló, hogy nekünk itt Közép Európában a blokkosodás nem az érdekünk, ehelyett felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy az USA és Kína mindinkább egymásra van utalva, egyre intenzívebb az együttműködés.”

Németh Zsolt itt valószínűleg a vágyait veszi valóságnak: az USA – Kína kapcsolatot a decoupling, a válás jellemzi. Donald Trump még Bidennél is keményebben kíván fellépni Kínával szemben.

Orbán két szék közt a pad alatt?

Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak, hogy nem helyeselte Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását, és az együttműködést Kínával. Trump a maga részéről természetesen tárgyalni akar Hszi Csin-ping elnökkel, de az az elképzelés, hogy Magyarország valamiféle híd szerepet játsszon Kelet és Nyugat között a számára nem elfogadható. A NATO, melyet egyértelműen az USA irányít, már arra készül, hogy felszámolja a kínai infrastruktúrát Európában. Mi lesz így a Budapest-Belgrád vasúttal? Mi lesz így a kínai 5G rendszerrel Magyarországon? És mi lesz a 6G-vel, melyet a kínaiak most mutattak be, de a NATO februárban már elfogadott egy nyugati szabványt?

A NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elítélték Kínát, mert támogatja Oroszország háborúját Ukrajnában. Ezt Orbán Viktor szó nélkül aláírta noha pár nappal korábban Hszi Csin-ping elnökkel tárgyalt Pekingben. Meddig lehet igazat adni egy válóperben mind a két félnek? Ez főként úgy nehéz, hogy időközben az Európai Unió teljes mértékben csatlakozott az amerikai állásponthoz. Még nem is oly rég Macron elnök Pekingből hazafele tartva úgy nyilatkozott: ”Az Európai Unió nem lesz az USA vazallusa!” A NATO csúcstalálkozón a francia elnök éppoly hallgatag volt mint Orbán Viktor. Akivel a kínaiak korábban közölték: kormányát pénzügyi krízis esetén nem fogják megmenteni! Trump nem jelentette ki ugyanezt, mert az USA ex elnöke számára ez evidencia. Orbán csakis Brüsszeltől remélhet pénzt, ott azonban Ursula von der Leyen újraválasztásával jelezték: csakis annyi pénzt utalnak ki a magyar kormány számára, amennyit muszáj.

Mit mondhat Orbán Viktor ebben a helyzetben Tusnádfürdőn? Talán visszaemlékezhet Ceausescu elnökre , aki egykor a közelben vadászgatott. A “Kárpátok géniusza” feleségével együtt kivégző osztag előtt fejezte be nem épp sikeres politikai pályafutását. Ne ily halált adj istenem! – fohászkodhat Orbán Viktor, akinek valamilyen új politikát kellene kitalálnia hiszen az eddigi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot.

A NATO le akarja állítani a kínai infrastruktúra fejlesztéseket Európában

0

Korábban ez nem volt stratégiai kérdés, de immár azzá vált amikor az USA stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát 2021-ben, és Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 februárjában. A NATO is lépett.

“Attól tartunk, hogy a kínai infrastruktúra segítséget jelenthet Oroszországnak, amely háborút folytat Ukrajnában” – fejtette ki a véleményét egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú NATO tisztviselő a CNN tudósítójának. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt amikor Európa a pénzügyi válság következményeivel küszködött, a kínai ajánlat jókor jött pénzesőnek számított a nehéz időkben, de ma már más a helyzet. Az athéni parlamentben felállva tapsoltak a képviselők Ven Csiapao akkori kínai miniszterelnöknek, aki egymilliárd dolláros támogatást ígért a pénzügyi csőd szélén imbolygó Görögországnak. Akkor már nem tapsoltak Athénben amikor kiderült, hogy Görögország nem tudja törleszteni a kínai hitelt, és cserébe Peking viszi az elzálogosított pireuszi kikötő nagy részét. Ma ez a kínai kereskedelmi offenzíva hídfőállása, az Új Selyemút innen indul Európa szíve felé – a többi között a Belgrád – Budapest vasúton.

A NATO nemrég véget ért csúcstalálkozóján keményen elítélték Kínát azért, mert támogatja Oroszországot, amely agressziót hajt végre Ukrajnában. A háború miatt Oroszország elszigetelődött, így Kína lenyúlta az orosz piacot, Moszkva hatalmas nyersanyag kincseit. Peking tisztában van Oroszország szorult helyzetével, ezért az orosz földgázt, melyet Moszkva nem tud eladni Európának csakis orosz belföldi áron lenne hajlandó átvenni, ahogy ezt Hszi Csin-ping elnök közölte Putyinnal. Így a nagy kínai – orosz földgáz üzlet egyelőre nem jött létre.

Az USA egyenként akarja meggyőzni a NATO partnereket

A három magasrangú NATO tisztviselő elmondta a CNN tudósítójának, hogy a hatékony megoldás érdekében Washington egyenként akar tárgyalni azokkal a tagállamokkal, melyek területén kínai infrastrukturális beruházások vannak illetve épülnek.

Több tízmilliárd dollárról van szó, elsősorban vasút vonalakról, melyek Kelet Európát kötik össze az Északi és a Balti tengerrel.

“Ha háború törne ki a NATO és Oroszország között, akkor ezeket a kínai vasútvonalakat átmenetileg mindenképp államosítanák. A kínaiak aztán mehetnének a bíróságra pereskedni“ – mondta az egyik magasrangú NATO tisztviselő, aki rámutatott arra, hogy hasonló eljárást alkalmaznának a kínaiakkal szemben mint az oroszokkal Putyin 2022-és Ukrajna elleni agresszióját követően.

Antony Blinken külügyminiszter kijelentette:

”az ukrajnai háború felnyitotta az európai és az ázsiai államok szemét: a biztonságuk összekapcsolódik egymással.”

Jens Stoltenberg a NATO távozó főtitkára a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború “akár tíz évig is eltarthat”, vagyis az észak-atlanti szövetség hosszú távra tervez.

Párizs nem akarja a NATO beavatkozását. Macron elnök öt évvel ezelőtt kijelentette:

”a NATO agyhalott!”

Mára, Putyin agresszióját követően megváltozott a véleménye, de úgy véli a kínai infrastruktúra Európában nem a NATO ügye hanem az Európai Unióé.

A NATO tagállamok ebben a kérdésben megosztottak, de az amerikai álláspont világos: a nemzetbiztonsági szempontok felülírják a gazdaságiakat. Persze ha Trump lenne az USA következő elnöke, akkor sok minden megváltozhat. Vance szenátor, Trump alelnökjelöltje kijelentette:

”engem nem érdekel, hogy mi lesz Ukrajnával. Szerintem nekünk mindenekelőtt a Távol Keletre, Kínára kell összpontosítanunk.”

Hernádi kontra Orbán: “különadók meddig még?!”

“A különadó a csengőfrászt hozza rám” – hangsúlyozza a MOL milliárdos főnöke, aki ezzel az ötvenes évekre utal amikor az államvédelmi hatóság bárkihez becsengethetett hajnalban, és az illető ezt követően eltűnt, és a véletlenen múlt, hogy mikor és milyen állapotban került elő, ha egyáltalán előkerült.

Kínos párhuzam ez Orbán Viktor rendőrállamának, amely egyre brutálisabban nyúl bele a társadalom életébe, mert elfogyott a pénze. Az eurómilliárdok Brüsszelből egyre jobban hiányoznak a költségvetésből, és sem Peking sem pedig Moszkva nem kíván az Európai Unió helyébe lépni. Donald Trump sem, ha visszakerül a Fehér Házba, akkor sem támogatja egy centtel sem “barátját”, Orbán Viktort, aki 10 millió dollárral növelte meg Trump választási kasszáját.

“Meddig kell még fenntartani a különadókat?”

– érdeklődik a kormánypárti Mandinerben Hernádi Zsolt. Aki hozzáteszi: ”Nem úgy volt eredetileg, hogy 2022 lesz az utolsó év?

Aztán itt maradtak a különadók 2023-ra sőt 2024-re is. Úgy néz ki, hogy maradnak jövőre is. Olyanok lesznek mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok.

Mikor lesz itt normalitás ?”

Minthogy a nemzeti együttműködés rendszere leszálló ágban van, nyugodtan elmondhatjuk, hogy belátható időn belül sohasem! Ahhoz ugyanis Orbán Viktornak pénzt kellene valahol találnia: évi több milliárd eurót. Ki ad ennyi pénzt egy olyan kormánynak, amely az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot?

Az Orbán rendszer agóniája olyan mint a szocializmusé

Erre hívja fel a figyelmet Hernádi Zsolt, aki így folytatja:

”Ha az állam tűzoltó jelleggel, a lyukak betömésére használja fel a különadókat vagy olyan beruházásokat támogat, amelyekből nem lesz gazdasági növekedés, akkor mitől lehet plusz érték? A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont mint a szociban! Vissza a jövőbe uraim!”

– inti a MOL főnöke Orbán Viktor kormányát.

A magyar miniszterelnök a kínai akkumulátor és elektromos autógyáraktól várna csodát, de számításai egyáltalán nem biztos, hogy igazolódnak, mert Brüsszelben védővámokkal fékezik a kínai offenzívát. Brüsszel ugyanakkor kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, mert a költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot.

Az ukrán kormány – válaszul Orbán moszkvai látogatására – blokkolja a Lukoil évi 2 millió tonnás olajszállítását Magyarországra, ezzel ellátási nehézségeket okozhat, és újra meglódulhat az infláció.

Orbán kontra Ursula von der Leyen

Program beszédében a brüsszeli bizottság újjáválasztott elnöke első számú feladatként jelölte meg olyan uniós közös pénzalapok megteremtését, melyekből pénzelni lehetne a fejlesztési célokat, a zöld átmenetet vagy az ukrajnai háborút. Ez Mario Draghi javaslata az európai versenyképesség javítására, és elvben Orbán Viktor is támogatja ezt hiszen a versenyképességet tette meg a magyar uniós elnökség jelszavának. Csakhogy ezeket a pénzalapokat az Európai Unió csakis közös hitelfelvétellel tudná megteremteni. Ezt olyannyira elveti Orbán Viktor, hogy beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is. Draghi javaslata szerint nem kötelező résztvenni a közös hitel felvételben, de aki kimarad belőle, az nem kap egy centet sem. Vagyis Orbán Viktor egy petákra sem számíthat innen sem. Miből fogja megvásárolni a választókat 2026-ban? Rejtély. Veszíteni pedig nem veszíthet, ha nem kívánja a családi karácsonyt a fegyházban tölteni 2026-ban. A miniszterelnök mindinkább űzött vadra hasonlít, akit egykori hűséges szövetségesei mint Hernádi Zsolt is lassan cserbenhagynak. A MOL elnök vezérigazgatója a hírek szerint régi cimboráival, Csányi Sándor OTP vezérrel és Pintér Sándor belügyminiszterrel szépen csendben már Magyar Pétert támogatja. Akinek

a népszerűsége egyetlen okból nő: nem ő Orbán Viktor!

Stoltenberg: “10 évnél is tovább tarthat a háború Ukrajnában!”

0

A BBC-nek nyilatkozott úgy a NATO távozó főtitkára – aki októberben adja át a stafétabotot Ruttének -, hogy a nyugati fegyverek segítségével 10 évnél is tovább folyhat az ukránok honvédő háborúja.

Jens Stoltenberg így fogalmazta meg a NATO álláspontját:

”Putyin azt hiszi, hogy kivárhatja míg elfáradunk Ukrajna támogatásában. Ha mi tudatjuk vele, hogy hosszú távra elköteleztük magunkat a független Ukrajna mellett, akkor ily módon megrövidíthetjük a háborút.”

Ennek a hosszútávú stratégiának a keretében a NATO bejelentette, hogy Németországban létrejön egy parancsnokság, mely szeptembertől koordinálja a támogatást Ukrajnának.

Közben Németország jelezte, hogy felére csökkenti Ukrajna támogatását. Lindner pénzügyminiszter szerint Ukrajna pénzügyi támogatása biztosított, mert a befagyasztott orosz vagyonok 50 milliárd dolláros kamata erre fedezetet nyújt.

Mi lesz, ha Trump visszakerül a Fehér Házba? Alelnökjelöltje, Vance szenátor kijelentette:

”engem nem érdekel Ukrajna sorsa!”

Vance republikánus szenátor szervezte az ukrajnai támogatás bojkottját Washingtonban, és a müncheni biztonságpolitikai konferencián kijelentette: ”Európának tudomásul kell vennie, hogy az USA-t Kelet Ázsiai foglalkoztatja, mindenekelőtt Kína, nem pedig Ukrajna és Oroszország.”

Kibír-e Ukrajna egy tízéves háborút?

Amikor Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, katonai szakértők azt jósolták: Ukrajna 1,5-2 évet bír ki, mert utána elfogynak a katonái. Már 29 hónapja zajlik a háború, és Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt jósolja, hogy Ukrajna 2025-ben offenzívát indíthat a nyugati fegyverek segítségével, és visszafoglalhatja  a megszállt területek egy részét. Szirszkij tábornok, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke viszont arról tájékoztatta Zelenszkij elnököt, hogy a nyugati fegyverekkel képes az ukrán hadsereg az orosz offenzíva megállítására, de az ellentámadáshoz nincs meg az ereje. 2023-ban az ukránok – a NATO biztatására – megkíséreltek egy offenzívát, amely azonban kudarcba fulladt. A kilenc ukrán elit dandárt, melyet erre a feladatra képeztek ki, az oroszok felmorzsolták. Zaluzsnij vezérkari főnököt leváltották, és kinevezték londoni nagykövetnek. Zaluzsnij tábornok azonban politikai karrierre készül: Zelenszkij elnök utóda szeretne lenni. A hírek szerint Zaluzsnij tábornok tárgyalt az orosz vezérkari főnökkel egy tűzszünetről, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy Zelenszkij menesztette őt. A kivérzett Ukrajna aligha folytathat háborút tíz éven keresztül anélkül, hogy tönkre ne tenné az ország jövőjét. Ez azonban sem Moszkvában sem Washingtonban sem Brüsszelben nem érdekel senkit sem.

Miért nem lehet tárgyalni Putyinnal?

A NATO hivatalos válasza az, hogy csakis azután lehet tárgyalni az orosz elnökkel, hogy Oroszország kivonta csapatait Ukrajnából. Ez nyilvánvaló nonszensz hiszen Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy kockára ne tenné hatalmát sőt az életét is. Erre már Henry Kissinger is felhívta a figyelmet, de nyilván tudja ezt Biden elnök csapata is. William Burns, a CIA igazgatója, korábban moszkvai nagykövet volt, személyesen is ismeri Putyint. Ő volt az utolsó amerikai vezető, aki beszélt Putyinnal az Ukrajna elleni agresszió előtt.

Jelenleg is kapcsolatban áll Nariskin tábornokkal, a hírszerzés vezetőjével  aki nem támogatta Putyin agresszióját, mégis a helyén maradt Moszkvában. Nem úgy mint Nyikolaj Patrusev tábornok, akit Putyin leváltott a legfontosabb döntéshozó testület, a Honvédelmi Tanács titkári posztjáról. Patrusev volt a héják vezére, aki rábeszélte Putyint az Ukrajna elleni agresszióra, amely csúfos kudarcba fulladt. Oroszország elszigetelődött a világban, és gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenáron el akarta kerülni.

Már Kissinger is felhívta a figyelmet, hogy a hidegháborús amerikai diplomácia közelebb hozza egymáshoz az USA két fő ellenfelét: Kínát és Oroszországot holott Washington célja épp az kell, hogy legyen: jobb viszonyban álljon Moszkvával és Pekinggel mint azok egymással. Biden elnök hidegháborús diplomáciája, melyet a NATO is követ , teljes csőd – erre mutat rá Donald Trump, aki a két megnyerhetetlen háború – Ukrajna és a gázai övezet – helyett Kínára kíván koncentrálni. Ezért akar Trump Putyinnal sőt az iráni vezetőkkel is tárgyalni nem beszélve Hszi Csin-ping kínai elnökről. Trump, a helyzetet kissé túl dramatizálva, kijelentette:

”a Föld a harmadik világháború szélén imbolyog.”

Ezért nem lenne jó, ha az ukrajnai háború még tíz évig tartana, ahogy azt a távozó NATO főtitkár jósolta.

Meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az európai pénzek nélkül?

0

A kérdés Ursula von der Leyen újraválasztását követően hiszen Brüsszel döntése egyértelmű: a bizottság a következő öt évben csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak, amennyit muszáj, viszont igyekszik megvonni Orbán Viktor vétójogát.

Programnyilatkozatában Ursula von der Leyen, aki személy szerint is bírálta Orbán Viktort, mert a magyar miniszterelnök az unió soros elnökségét a saját céljaira használja fel. Orbán Viktor szokásos pénteki rádió nyilatkozatában ugyan arról beszélt, hogy “Ursula von der Leyen a mi alkalmazottunk”, de ez koránt sincsen így, mert a Tanács – az állam és kormányfők testülete – jelentős mértékben meggyengült annak következtében, hogy a francia és a német vezetés súlyos vereséget szenvedett az európai választáson, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig végülis nem támogatta Ursula von der Leyen megválasztását, aki ennek ellenére megkapta a bizalmat további öt évre. Merkel kancellár idején a brüsszeli bizottság elnöke valóban másodhegedűs volt az Európai Unióban, de Olaf Scholz pozíciója távolról sem ilyen meghatározó. Macron elnök szeretett volna Merkel kancellár örökébe lépni, de belpolitikai problémái ezt nem teszik lehetővé.

Merre halad az Európai Unió?

Ursula von der Leyen programnyilatkozatában az első helyen az új helyreállítási alapot említette, melyet Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke javasolt annak érdekében, hogy Brüsszelnek legyen elég pénze a nagy célok elérésére: digitális felzárkózás az USA-hoz és Kínához, zöld átmenet, az ukrajnai háború finanszírozása stb.

Hogy jönne létre ez az új helyreállítási alap? Úgy mint a régi 750 milliárdos alap: közös hitelfelvételből! Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, de az Európai Unió másképp nem tud pénzt csinálni hiszen a tagállamok nem adnak több pénzt a közös kasszába. Orbán Viktor egyből közölte, hogy ezt nem helyesli, és bele is íratta ezt a magyar alkotmányba. Mario Draghi azt javasolja, hogy a Tanács fogadja el többségi határozattal az új helyreállítási alapot, és az a tagállam, amely nem kér belőle, az nem is kap egy centet sem! Nem véletlenül Olaszország ex miniszterelnöke találta ezt ki hiszen Olaszország kapta a legtöbbet a régi helyreállítási alapból: 200 milliárd eurót.

Orbán zsebe üres

A nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem tud működni az uniós eurómilliárdok nélkül – jól tudja ezt Orbán Viktor is. Ezért Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy a Nemzeti Bank elnöke érdeklődjön: hajlandó-e Kína pénzügyileg támogatni a magyar kormányt? A válasz lehangoló volt: Peking kormányokat nem támogat, de beruházásokra természetesen hajlandó Magyarországon.

És ha jön Trump?

Az esélyes elnökjelölt barátságát Orbán Viktor tízmillió dollárért vásárolta meg miközben teljesen tisztában volt vele: Trump üzletember, csak annak ad pénzt, akitől azután még többet várhat cserébe. Orbán nem tud üzletet ajánlani Trumpnak. Akkor mégis miért fontos Trump “barátsága”? Mert Biden elnök le akarja venni a sakktábláról Orbán Viktort: ha a demokraták maradnak a Fehér Házban, akkor erre még marad négy évük. Magyar Péter az USA nagykövetség támogatásával fenyegeti Orbán politikai pozícióját miközben Brüsszel pénzügyileg gyengíti azt.

Mi lesz így 2026-ban, ha Orbán Viktornak nem lesz 1500 milliárd forintja a választók megvásárlására?

Ez izzasztja a magyar miniszterelnököt, aki nem bukhat meg, mert akkor az új főügyész kínos kérdéseket tehetne fel neki,  családjának és hűséges oligarcháinak. A többi között Mészáros Lőrincnek, aki egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így majdnem eléri az 1000 milliárd forintot! Mégis miért? Ezt egyelőre senki sem kérdezi Magyarország leggazdagabb emberétől, aki az ő Andreájával luxus jachton nyaral Monte Carloban miközben a lakosság kétharmadának nem telik nyaralásra. Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb állama lett a nemzeti együttműködés rendszere alatt – hangsúlyozza Magyar Péter, és ezzel szemben Orbán Viktor nemigen tud semmit sem felhozni. Pénz hiányában a nemzeti együttműködés rendszerének hanyatlása megkezdődött, de Orbán profi politikus, sokáig elhúzhatja az agóniát miközben Magyarország az utolsó helyről már nem csúszhat lejjebb az Európai Unióban.

Németország a felére csökkenti Ukrajna pénzügyi támogatását

8 milliárd euró helyett csak 4 milliárdot kap Ukrajna a német költségvetésből, melyről szerdán dönthetnek Berlinben. A korábbi költségvetést elmeszelte az alkotmánybíróság, mert nem felelt meg annak a törvénynek, mely az államadósság szisztematikus csökkentését írja elő.

A német ipar már a pandémia előtt elérte a csúcsteljesítményét, azóta csak keresi a helyét a globális gazdaságban. Mario Draghi jelentése az Európai Unió versenyképességéről arra mutatott rá, hogy a német autóipar lemaradt az elektromos autók fejlesztésében: ezért jelenhettek meg a Tesla és a kínai konkurencia járművei Európában.

“Németország Európa beteg embere”

Ezt a kifejezést még az ezredfordulón használta először egy Holger Schmieding nevű német közgazdász, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy struktúra váltásra lenne szükség Németországban, ha a globális versenyben meg akarja állni a helyét Európa legerősebb gazdasága. Jelenleg a német ipar kapacitásának 81%-át használja ki, ez pedig a legrosszabb eredmény az elmúlt harminc évben leszámítva a válság időszakokat. Persze minden relatív: Magyarországon az ipar kapacitás kihasználása mindössze 70%! A magyar gazdaság ezer szálon függ Németországtól, amellyel a külkereskedelem egynegyedét bonyolítjuk le. Magyarország – éppúgy mint Németország export orientált gazdaság márpedig a világkereskedelem gyengélkedik, és mindinkább kereskedelmi háborúk lassítják annak növekedését. A magyar gazdaság export kitettsége ugyanakkor állandóan nő: 2005- ben a GDP-hez viszonyítva ez 128% volt, tavaly már 157%.

Ennyit a magyar szuverenitásról, amelyről Orbán Viktor állandóan szaval, de a globális gazdaságban semmi értelme sincsen.

Ezért nevezték egy francia gazdasági fórumon a patriótákat idiótának, mert képtelenek olyan gazdasági tervet letenni az asztalra, amely megfelelne a globalizált gazdaság reális feltételeinek.

A korrupciót vizsgáló orosz tábornok rejtélyes halála

0

A 61 éves Magomed Handajev tábornok rejtélyes körülmények között villámgyorsan távozott az élők sorából noha nem a fronton szolgált: ő volt a hadügyminisztérium ellenőrző bizottságának a feje, aki felelős volt a korrupciós ügyek kivizsgálásáért is.

Csakhogy a legfontosabb korrupciós ügy jelenleg Timur Ivanov tábornoké, aki a hadügyminiszter egyik helyettese volt. Ő felelt a hadfelszerelésért, ahol Oroszországban hagyományosan óriási a korrupció. A probléma az volt, hogy Handajev tábornok Timur Ivanov beosztottjaként szolgált vagyis a saját főnökének kétes ügyeit kellett volna kivizsgálnia. Öngyilkos lett vagy meggyilkolták? Valószínűleg sohasem tudjuk meg. A hadügyminisztérium Moszkvában csak annyit közölt, hogy Magomed Handajev tábornok váratlanul elhunyt, temetésére szülőföldjén, Dagesztánban kerül sor.

Timur Ivanov hadügyminiszterhelyettest április 23-án tartóztatták le korrupció gyanújával. Már a Prigozsin lázadás egyik oka is az volt, hogy

az ukrajnai fronton harcoló katonák azt tapasztalták, hogy nem kapják meg a hadfelszerelést, mert a raktárakban számontartott fegyverkészlet egyáltalán nem egyezik meg a valóságos helyzettel.

Fejétől bűzlik a hal – mondogatták a lázadó katonák, akik Sojgu hadügyminiszter leváltását sürgették elsősorban.

Putyin miután megölette a lázadó Prigozsint, hozzá is látott a rendcsináláshoz a hadügyben: Sojgu helyett új minisztert nevezett ki, aki nem katona hanem a hadiipar vezetője, Andrej Belouszov. A hadügyminisztériumban pedig hullani kezdtek a fejek: májusban letartóztatták Jurij Kuznyecov tábornokot, a személyzeti főnököt, aki állítólag pénzért osztogatta a szolgálati helyeket és az előléptetéseket. Egymillió dollárt találtak a törekvő Kuznyecov tábornoknál. Két üzletembert is letartóztattak, akik nagy szállítói voltak a hadseregnek. Állítólag messze túlszámlázták az árukat.

Putyin kinevezte Alekszej Djumint hadiipari tanácsadójának, aki ezentúl felügyeli a hadigazdaságot, melyre Oroszország mindinkább átáll.

Putyin békülni akar?

A korrupciós tisztogatás alkalmat adott Putyinnak, hogy megszabaduljon a héják vezérétől, Nyikolaj Patrusev tábornoktól. Ő régi KGB-s bajtársa Putyinnak, aki átvette tőle az FSZB vezetését amikor az egykori KGB alezredes megindult felfelé, hogy minden oroszok ura legyen. Nyikolaj Patrusev a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanács titkára volt vagyis a második ember Putyin után abban a testületben, amely eldöntötte az ukrajnai elleni “korlátozott hadműveletet”, amely tökéletes kudarcot hozott Oroszországnak.

Bár Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke és Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője ellenezte az Ukrajna elleni átfogó támadást, Nyikolaj Patrusev tábornok, a héják vezéreként rábeszélte Putyint “a villámháborúra”, amely már csaknem két és fél éve tart, és senki sem látja a végét. Az árát viszont nagyon is megérzi Oroszország, amely gazdaságilag Kína függvénye lett pedig ezt Putyin mindenképp el akarta kerülni.

Patrusev repült, a jövőben a hajózásért felel majd. Ki lett az utóda? Az engedelmes Sojgu, aki a hadügyminisztériumban Putyin szeme volt, most pedig a kulcsfontosságú Honvédelmi Tanácsban az elnök engedelmes szolgája, akinek véletlenül sincsen egyetlen önálló gondolata sem.

Putyin valószínűleg békülni szeretne a Nyugattal, és az amerikai sajtó szerint el is juttatott egy béketervet Washingtonba. Ez a területért békét javaslat kicsapta a biztosítékot Kijevben. Zelenszkij elnök, akit Biden tévedésből mint Putyin elnököt mutatott be a NATO csúcsértekezleten, Washingtonban ünnepélyesen újra elvetette a területet békéért elvet, és a mentális problémákkal küzdő Biden irányításával az egész NATO kiállt mellette.

A NATO éppúgy zsákutcába jutott Ukrajnában mint Putyin: semmifajta elképzelése sincs a kibontakozásra. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne kockáztatná hatalmát sőt talán az életét is. Biden egy gyenge pillanatában elárulta, hogy Ukrajna támogatásának valóságos célja Putyin megbuktatása. Az amerikai elnök azután visszavonta ezt a kijelentést, de a CIA azóta is keresi azt az orosz puccsistát, aki a Nyugattal való együttműködés reményében leváltaná Putyint.

Végül is az ukrajnai háború arról szól, hogy ki szerzi meg Ukrajna ásványi kincseit

– vallotta be Lindsey Graham republikánus szenátor. Aki hozzátehette volna: tulajdonképp Oroszország és Ukrajna hatalmas ásványi kincse a tét: ki szerzi ezt meg?
Az USA vagy Kína?

Ezekután már csak egyetlenegy kérdés marad: Európának mi köze mindehhez?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK