Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

Macron: „imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés”

0

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja „az imperializmus és a gyarmatok korába” repítette vissza a világot – hangzott el Macron az ENSZ Közgyűlésének 77. ülésén mondott beszédében. 

„Amit február 24-e óta látunk, az az imperializmus és a gyarmatok korába való visszatérés. Franciaország ezt elutasítja, és elszántan a békéért fog dolgozni”

„Azok, akik ma hallgatnak, bizonyos módon bűnrészesek egy új imperializmus ügyében” – mondta, bírálva azokat az országokat, amelyek semlegesek maradtak az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Egyszerű választást kell hoznunk: a háborút vagy a békét választjuk.”

Macron arra figyelmeztetett, hogy Oroszország lépései megnyitották az utat „más háborúk előtt ma Európában és talán holnap Ázsiában, Afrikában vagy Latin-Amerikában”.

A francia elnök kijelentette, hogy a háború kezdete óta folytat párbeszédet Oroszországgal, és ezt folytatni kívánja, mert

„Csak együtt találhatunk békét”

– szögezte le.

Orosz tábornok győzte le az orosz csapatokat Harkov körül

0

Olekszandr Szirszkij vezérezredes tervezte meg azt a hadműveletet, mellyel futásra kényszerítették az orosz haderőt Ukrajna északkeleti részén. Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka már nem először mutatta meg az oroszlán körmeit hiszen ő védte Kijevet, melyet az orosz csapatok három nap alatt el akartak foglalni. Az orosz elit kommandós alakulatot megölték a repülőtéren, ahol ők tervezték Zelenszkij elnök és az ukrán katonai vezetés legyilkolását.

Kicsoda Olekszandr Szirszkij vezérezredes, akinek Zelenszkij elnök az életét és katonai sikereit köszönheti?

Orosz parancsnok az ukrán erők élén

Az 57 éves vezérezredes életrajza elég titokzatos. Csak annyit lehet tudni, hogy Moszkva mellett Vlagyimirban született, és az orosz fővárosban járt katona iskolába. Ukrajnában népszavazást tartottak a függetlenségről a Szovjetunió felbomlása után , és az emberek több mint 90%-a az elszakadás mellett döntött. Köztük sok ukrajnai orosz is.

Putyin valószínűleg nagyot tévedett akkor amikor azt hitte, hogy Ukrajnában az oroszok tárt karokkal várják majd az orosz hadsereget. Az ukrajnai oroszok jelentős része éppúgy a Nyugathoz szeretne tartozni mint az ukránok. A Moszkva barát rendszerek ugyanis csak stagnálást és általános korrupciót hoztak Ukrajnának.

2014-ben következett be a fordulat Kijevben amikor elkergették Putyin emberét, Janukovicsot.

A nyugat barát kormányok megkezdték a nyugati nyitást. A hadseregben ez azt jelentette, hogy a szovjet iskolákban kiképzett tisztikar amerikai továbbképzésben részesült.

Olekszandr Szirszkij tábornok vezette az ukrán hadsereg átképzését a NATO normák szerint. Az amerikaiak javaslatára nevezte ki őt 2019-ben a szárazföldi erők parancsnokává Zelenszkij elnök. Olekszandr Szirszkij tábornok kezdettől fogva úgy nyilatkozott, hogy az oroszok nagyon meg fognak lepődni Ukrajnában, mert az ellenállás sokkal erősebb lesz mint ahogy ők gondolták. Egyetlen négyzetmétert sem adunk át harc nélkül – jelentette ki február végén amikor még sok nyugati katonai szakértő is úgy vélte, hogy Putyin gyors győzelme elkerülhetetlen Ukrajnában.

Olekszandr Szirszkij kiváló stratégának bizonyult: nagy önállóságot hagyott a helyi parancsnokoknak, de a nagy hadműveleteket ő tervezte meg. Ő irányította a harcot a keleti fronton Ukrajnában 2014 után amikor az oroszok két kormányzóságban is fegyveres alakulatokat hoztak létre Kijevvel szemben. Szirszkij tábornok tisztában volt ezeknek a milíciáknak a katonai értékével. Ezért

a mostani nagy áttörést úgy tervezte meg, hogy azt az arcvonalat támadták meg, melyet a milíciák védelmeztek.

Ezt a szovjet katona iskolákon tanítják: a második magyar hadsereget is azért érte megsemmisitő erejű támadás, mert a szovjet tábornokok így tudták bekeríteni a sokkal nagyobb erőt képviselő náci haderőt. Szirszkij tábornok bizonyította, hogy az ukrán hadsereg nemcsak partizán jellegű védekezésre hanem ellentámadásra is képes. A siker morális értelemben valószínűleg sokkal nagyobb mint pusztán katonai tekintetben. A téltől ugyanis mindkét harcoló fél tart Ukrajnában. Mind Zelenszkij mind pedig Putyin úgy nyilatkozott, hogy a háborúnak véget kellene érnie a tél beállta előtt. Csakhogy mindkét fél győzelmet akar felmutatni mielőtt tárgyalna a tűzszünetről. Egyelőre ez Ukrajnának sikerült, ahol egy orosz tábornok mért csapást az agressziót elkövető orosz csapatokra, melyek egyre kevésbé értik: miért is kellene meghalniuk Putyin parancsára?

Putyin újabb emberének kellett idő előtt távoznia az élők sorából

0

Mindössze 39 éves volt az az orosz menedzser, aki nem sokkal azután halt meg, hogy Putyin elnökkel együtt részt vett a nemzetközi gazdasági együttműködési találkozón Vlagyivosztokban.

Ebből az alkalomból először látogatott magasrangú kínai vezető Oroszországba azt követően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Kína és Oroszország együttműködése azóta fokozódott, nemrég közös hadgyakorlatot tartottak.

Putyin és Hszi Csinping elnök a héten Szamarkandban találkozik Üzbegisztánban.

Hogyan fulladt meg Ivan Pecsorin?

A hivatalos rendőri közlés szerint Putyin bizalmi embere a Ruszkij sziget mellett hajózott amikor a vízbe esett, és megfulladt. A Ruszkij sziget a Japán tengeren van.

Hogy eshetett a vízbe egy 39 éves férfi?  Állítólag be volt rúgva. Ez nem ritkaság a nagy Oroszországban, de Putyin környezetében viszonylag ritkaság, mert az államfő tüntetően antialkoholista, és a hírek szerint zéró toleranciát tanúsít az alkoholistákkal szemben. Miért nem sikerült élve kimenteni Putyin emberét?

Ezt a kérdést nemigen merik feltenni Oroszországban, ahol még emlékeznek rá, hogy Pecsorin főnöke nyolc hónappal ezelőtt meghalt “agyvérzésben”. Ő 43 éves volt. Pecsorin Putyin közvetlen környezetében dolgozott, maga az elnök bízta meg számára fontos ügyek elintézésével. Főnöke volt az Északi és Távol-Keleti fejlesztési társaságnak, amely fontos szerepet játszik az orosz-kínai kapcsolatokban.

Nemrég a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke esett ki egy kórház ablakán a hatodik emeletről. Szörnyet halt. Pár nappal a halála után kiderült, hogy miért ? Putyin államosítani akarta Oroszország második legnagyobb olaj vállalatát, mely sok pénzt hoz az országnak. Az igazgató tanács azonban szerette volna megőrizni a függetlenség egy kis darabját. Ebbe még nem kellett volna belehalnia a szerencsétlen főnöknek, de abba igen, hogy kiszivárgott egy nagyon fontos lista. Ezen szerepeltek azok a külföldi politikusok és újságírók, akik lelkesen támogatják Putyin politikáját némi anyagi előnyökért cserében. A titkosszolgálat az olaj és gázóriások segítségével finanszírozza Putyin külföldi barátait.

Orbán számítása

A magyar miniszterelnöknek állítólag részesedése van a MET-ben, ebben a Svájcban bejegyzett nemzetközi gázkereskedelmi cégben, amely különösen jól pénzel akkor amikor a földgáz ára egy év alatt a tízszeresére emelkedik.

Mit nyújt cserébe Orbán ezért? Nemcsak szorgosan vétóz az Európai Unióban, ahol elszántan küzd az Oroszország elleni szankciók ellen hanem kidolgozott egy javaslatot arról, hogy az orosz energia a német technológiával Magyarországon találkozzon. Németország egyáltalán nem kap földgázt, de Magyarország igen. Ez a jövőben is valószínűleg megmarad, mert Szerbia felől jön az orosz földgáz egy része. Szerbia pedig Putyin kedvence méghozzá nemcsak érzelmi okból hanem amiatt is, hogy sok orosz cég Szerbia segítségével játssza ki a nyugati szankciókat oly módon, hogy névleg áttelepül Belgrádba.

A magyar miniszterelnök állítólag erről Kötcsén is beszélt felvázolva a német-orosz gazdasági együttműködés fenntartását Magyarországon. Nagy kérdés, hogy lesz-e ebből valami, de az Egyesült Államok új nagykövete állítólag igencsak érdeklődik aziránt, hogy mi élteti Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin barátságát?

Orbán bevásárol Horvátországban

A magyar miniszterelnök nem csak szívesen nyaral Horvátországban, de szívesen vásárol is ott – különösen hogyha ezzel szívességet tehet nagy barátjának, Vlagyimir Putyinnak.

Az európai szankciók miatt az orosz Sberbank kénytelen eladni részesedését Horvátország legnagyobb agrárvállalkozásában, melynek több mint 50 ezer dolgozója van. A Fortenova agráróriásban 43%-os részesedése van a Sberbanknak, amely a nyugati szankciós listán előkelő helyen szerepel.

Ki lenne a vevő?

Az Indotek, Jellinek Dániel cége. Jellinek Dániel az egyik leggazdagabb magyar oligarcha. Vagyonát a Forbes 189 milliárd forintra becsülte. Igen jó a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel. A miniszterelnök tárgyalt is a tervezett nagy bevásárlásról Plenkovic horvát kormányfővel. Orbán pechére mások is megkeresték a horvát miniszterelnököt: sem Brüsszelben, sem Berlinben sem pedig Washingtonban nem örülnének, ha Putyin magyar barátja kaparintaná meg a horvát agráróriás jelentős részét. A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy Plenkovic miniszterelnök személyesen ígérte meg Brüsszelnek: megakadályozza a magyar vásárlást!

Orbán és Szijjártó Moszkvában is tárgyalt erről

A Nacional című horvát lap úgy tudja, hogy a magyar miniszterelnök ötórás moszkvai tárgyalásain február elején ez a téma is felmerült. Putyin állítólag rábólintott a magyar tervre. A Sberbankban az orosz állam a többségi tulajdonos.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki idén többször is járt Moszkvában, tisztázta a részleteket. A G7 portál megkereste a magyar külügyet ezzel kapcsolatban, de egyáltalán nem meglepő módon választ nem kapott.

500 millió eurós üzletről van szó, ez forintban 200 milliárdot jelent. A Vodafone után a másik nagy vásárlás, de kérdés, hogy miből? Mindkét esetben valószínűleg hitelből. A hitelt pedig Orbán házi bankjai adhatják.

Érdekes, hogy amikor pénzügyi csőd fenyeget, akkor Orbán Viktor ilyen nagy bevásárló akciókat hajt végre.

Minthogy az euró milliárdokegyelőre nem érkeznek Brüsszelből, ezért kellenek pénzügyi garanciák valahonnan máshonnan: Moszkvából vagy Pekingből. Természetesen ez sincs ingyen…

Orbán – Putyin csúcs?

0

A magyar miniszterelnök volt az egyetlen magasrangú külföldi politikus, aki részt vett Mihail Gorbacsov temetésén Moszkvában. Vajon miért? Orbán igen pragmatikus politikus, és nem kockázat nyugati bírálatokat ingyen.

Székely Árpád egykori moszkvai nagykövet szerint nem lehet kizárni a magyar-orosz csúcstalálkozót Moszkvában. Korábban Szijjártó Péter és Nagy Márton miniszterek jártak Oroszországban, ők készíthették elő csúcstalálkozót, ha valóban volt ilyen. Mindenesetre drámai pillanatban került sor Orbán utazására hiszen teljes erővel megindult az orosz energiaháború a Nyugat ellen.

A földgáz ára az egekben: tízszer annyiba kerül mint tavaly. Az Európai Unió gázársapkát szeretne, de a Moszkvát megjárt fejlesztési miniszter szerint ez nem lenne jó megoldás, mert az oroszok ugyanúgy reagálnának mint az olajsapkára, melyet a G7 pénzügyminiszterei javasoltak: aki ársapkát alkalmaz az nem kap olajat illetve földgázt.

Elefánt az energia boltban

Így jellemezte Oroszországot Annalena Baerbock német külügyminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Putyin célja az Európai Unió megosztása. Kell-e erre Putyinnak alkalmasabb személy mint Orbán Viktor? Aki már eddig is bizonyított, de az energiaháborúban nyíltan Brüsszel ellen foglalt állást. Minden bizonnyal abban a reményben, hogy Putyin fizet ezért: olcsóbban ad földgázt.

A szerződések ugyan titkosak, de szakértők utólag kiszámíthatják a vételárat.

A Népszava szerint a tőzsdei ár fölött fizetett a magyar partner a Gazpromnak. Vagyis Orbán Viktor és Szijjártó Péter hazudott arról, hogy olcsóbban kapjuk az orosz földgázt. Arra viszont hivatkozhatnak, hogy míg mások nem kapnak orosz földgázt, mi viszont igen. Orbán erről is tárgyalhatott Moszkvában. Brüsszelben és Washingtonban is figyelik a magyar miniszterelnököt, akinek felróják a jó kapcsolatokat Putyinnal. Csak a jövőben derül ki, hogy megérte-e a kockázatos moszkvai utazás. Azt mindenesetre megmutatta: Orbán Viktor kutyaszorítóban van. Ilyen magas földgázárak mellett nem tudja megtartani a rezsicsökkentés megmaradt rendszerét sem. Ez pedig radikális népszerűtlenséghez vezethet el hiszen családok milliói kerülhetnek a fizetésképtelenség állapotába nem beszélve a vállalkozásokról illetve az önkormányzatokról.

Putyin most valóban energiaháborút folytat, és ebben vesztes lehet a magyar lakosságon kívül Orbán Viktor is, aki épp kiváló orosz kapcsolataival indokolta a rezsicsökkentés rendszerét.

Kieg.: Állítólag Orbán öt órát tartózkodott Moszkvában, ahol ugyan nem valószínű, de nem is kizárt, hogy tárgyalhatott Putyinnal.

Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe

0

Székelyföldön, hetven évvel ezelőtt bejelentették a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megalakulását. A magyar nyelv használata ebben a tartományban, ahol a lakosság döntő többsége magyar volt, ezt követően természetesnek számított. Ekkor kezdték mondani, hogy Sztálin elvtárs murkot dugott az oláhok seggébe.

Miért kellett ehhez Sztálin elvtárs, akitől a román kommunisták úgy féltek mint a tűztől? Észak Erdélyt Hitler adta vissza Magyarországnak, épp ennek évfordulóján ajándékozta meg a magyarokat a Maros Magyar Autonóm tartomány megalakításával Sztálin elvtárs.

1941 nyarán amikor a magyar nagykövet átadta a hadüzenetet Molotov szovjet külügyminiszternek, akkor felajánlotta a Szovjetunió, hogy amennyiben Magyarország nem vesz részt Hitler hadjáratában, akkor megtarthatja Észak Erdélyt akkor is, ha a Führer elveszíti a háborút. Horthy kormánya nem élt az ajánlattal, mert a román hadsereg részt vállalt Hitler hadjáratában, ezért Magyarország sem akart kimaradni. Emiatt 1947-ben a párizsi béke eredményeképp Románia visszakapta Észak Erdélyt.

Harcok Románia kommunista pártjában

A harmatgyenge kommunista pártban nagy szerepet játszottak a nemzeti kisebbségek mindenekelőtt a magyar zsidók. Ők voltak az internacionalisták szemben a nemzeti kommunistákkal, akiket Gheorghe Gheorghiu-Dej vezetett, akit a Székelyföldön csak Dési Gyurinak neveztek. Sztálin, aki antiszemita pereket tervezett az egész szocialista táborban beáldozta a zsidó kommunistákat, de cserében létrehozta a Maros Magyar Autonóm Tartományt, hogy sakkban tartsa a nacionalista kommunistákat. Akik annyira féltek Sztálin elvtárstól, hogy a diktátor halála (1953) után is fenntartották a Maros Magyar Autonóm Tartományt egy ideig.

Színre lép Ceausescu

A trónörökös magyar ellenes és antiszemita volt hiszen a magyar zsidó kommunisták művelt értelmiségiek voltak miközben Ceausescu csak elemi iskolai képzettséggel rendelkezett. Igaz, hogy ehhez komoly kiképzés járult a Szovjetunióban, ahol a cseka egyéves tanfolyamát végezte el. Haláláig kiváló kapcsolatot ápolt a szovjet titkosszolgálattal. A szovjetellenesség csak megjátszott vállalkozás volt az USA félrevezetésére. Erről Pacepa tábornok, Ceausescu titkosszolgálatának vezetője tájékoztatta az amerikaiakat. A KGB csak azt követően engedte el Ceausescu kezét, hogy Gorbacsov és Reagan megállapodott arról, hogy a Szovjetunió elengedi a második világháború után megszállt országokat. Ceausescu szüntette meg a Maros Magyar Autonóm Tartományt, ő árusította ki Románia zsidó illetve kisebbségét Izraelnek illetve az akkori Nyugat Németországnak.

A román nemzeti kommunizmus nyomorba taszította az egész országot, de Ceausescu nem emiatt bukott meg hanem, mert a feje fölött ebben egyezett meg Moszkva és Washington. A nagyhatalmak példát akartak statuálni, de ez nem sikerült. Ceausescut a saját emberei árulták el, hogy átmenthessék a hatalmukat. Iliescut, az utódot is a Szovjetunióban képezték ki. A Securitate a helyén maradt, ahogy azt épp Marosvásárhelyen, a Maros Magyar Autonóm Tartomány egykori székhelyén igazolta: magyar ellenes provokációt szervezett a rendszerváltás után. Ennek során kiütötték Sütő András erdélyi magyar író fél szemét. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első vezetője Domokos Géza lett, aki a Szovjetunióban együtt tanult és futballozott Iliescuval, aki átmentette a kommunista pártot a demokratikus Romániába.

Lengyel-német vita a második világháborús kártérítésről

0

Csillagászati összeget követel a legnagyobb lengyel kormánypárt vezére  Németországtól háborús kártérítés címén:6200 milliárd zlotyra vagyis 1300 milliárd euróra becsüli azt kárt, melyet a náci Németország megszállása okozott a lengyeleknek a második világháború idején, az a jelentés, melyet a legerősebb kormánypárt, a PiS a választási harcra rendelt meg.

A lengyel kormány egyelőre nem állt bele a kampányba, hivatalosan még nem követel semmit Berlintől.

A célunk ez az összeg – hangsúlyozta  ennek ellenére Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére, aki a második világháború kirobbanásának 83-ik évfordulóján mondott beszédet.

1939 szeptember elsején náci csapatok támadták meg Lengyelországot, amely korábban biztonsági szerződést kötött Nagy Britanniával és Franciaországgal. Emiatt a két nagyhatalom belépett a háborúba Lengyelország oldalán. A Hitler-Sztálin paktum értelmében a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot, melyet ezek után felosztottak.

“Tudjuk, hogy nehéz útra vállalkoztunk, amely nem ígér gyors eredményt” – mondta Jaroslaw Kaczynski pártvezér, aki sajtóértekezletét a királyi palotában tartotta meg Varsóban. A nácik lerombolták a királyi palotát 1944-ben amikor nemzeti felkelés tört ki a megszállás ellen. A palotát a hetvenes években építették fel újra a lengyel fővárosban.

“A német invázió nagy károkat okozott, rendkívül bűnös és kegyetlen megszálláshoz vezetett, melynek a hatásai mind a mai napig érezhetőek” – fejtegette Kaczynski.

Nemzetközi jogi szempontból ez az érvelés már régóta nem aktuális hiszen Lengyelország 1953-ban lemondott a háborús kártérítésről a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. A lemondás egyik oka az volt, hogy a második világháború után jelentős német területek kerültek Lengyelországhoz , amelyet Sztálin így kárpótolt azért , hogy egykori keleti területei a Szovjetunió részei lettek.

Mi a német válasz a mostani követelésre?

„A Német Szövetségi Köztársaság álláspontja változatlan ebben a kérdésben: a háborús kártérítés ügye le van zárva”

– jelentette ki a külügy szóvivője Berlinben, ahol utalt az 1953- as szerződésre.

“Nincs esély a kártéritésre” – mondta Radoslaw Sikorski egykori lengyel külügyminiszter. Aki azt is hozzátette, hogy “a lengyel követelés nem más mint propaganda, amely a megtéveszthető közvélemény félrevezetésére szolgál. Radoslaw Sikorski jelenleg az ellenzéki Polgári platform képviselője az Európai Parlamentben.

Donald Tusk, a Polgár platform vezetője egyenesen azzal vádolta meg Kaczynskit, hogy a németellenes kampánnyal pártjának csökkenő népszerűségét kívánja ellensúlyozni.

Kaczynski német ellenessége nem új keletű: az Északi Áramlat 2 gázvezeték felépítése kapcsán már a Hitler-Sztálin paktumot emlegette. A brüsszeli Politico szerint Kaczynski úgy véli, hogy Németország “a negyedik birodalmat építi az Európai Unió keretei között.”

Kaczynski követelése nem kormány politika Varsóban. Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki Kaczynski utóda szeretne lenni a PiS élén, úgy fogalmazott, hogy “precízen össze kell állítani a jelentést a károkról, és úgy kell benyújtani a számlát azoknak, akik a károkat okozták.”

Lengyelország legfontosabb gazdasági partnere Németország, melynek kancellárja épp a napokban fejtette ki, hogy véget kellene vetni a vétójognak az Európai Unióban. A lengyel kormány, amely még mindig várja az uniós eurómilliárdokat, ragaszkodik a vétójoghoz.

Németország fizetett kárpótlást a holokauszt áldozatainak és a munkatáborok dolgozóinak, de országoknak nem. A hivatalos német álláspont szerint a múltat eltörölték az 1990-es német egyesüléssel.

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK