Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

A közmédia morális magaslatai

0

Kirúgta az MTVA a Kékfény 44 éves riporterét: B.B. nyilvánosházak hálózatát üzemeltette, és ebből több tízmilliós haszna származott.

A rendőrség Budapesten letartóztatta az MTVA riporterét. Ezt követően a kormánypárti Mandiner érdeklődött az MTVA-nál, hogy mégis mi a helyzet? Nincs-e bűnügyi összefonódás a Kékfény és bizonyos maffia csoportok között? A válasz várható reakciót tartalmazott: a riportert kirúgták, semmi jele sincs az összefonódásnak!

Már hogy is lehetne hiszen az MTVA időközben elhunyt bűnügyi riportere, Varga Sándor  maga hívta házon belül Don Pintérnek a belügyminisztert.

Keresztény és nemzeti morál a hétköznapokban

A hálózathoz tartozó prostituáltak 10-12 ezer forintot perkáltak le minden kuncsaft után. Így jött össze a sokszor tízmillió forint a Kékfény riporterének számláin – állapította meg a rendőrség. Mindez nagyüzemre utal, amely aligha kerülhette el a rendőrség figyelmét. Most mégis lebuktatták a Kékfény riporterét. Nem lehet, hogy maffia belharcról van szó?  A prostitúció piaca szigorúan ellenőrzött szinte minden országban, így nálunk is. Aligha valószínű, hogy Pintér Sándor munkatársainak a figyelmét elkerülte volna ez a piti vállalkozás. Ha viszont a hatalom különböző maffia csapatai hadakoznak egymással, az rossz hír Orbán Viktornak, akinek pénzelnie kell mindenre elszánt embereit a rendőrségnél és a médiában. A magyar miniszterelnök pontosan tudja, hogy ingyen érte sem lelkesednek, és ezek nem olyan támogatók, akiknek a szemét ki lehet szúrni néhány szépen csengő frázissal a nemzeti küldetésről, a szuverenitásról vagy a keresztény erkölcs védelméről. Ha pénz híján csak lózungok maradnak, akkor recsegni ropogni kezdhet a Nemzeti Együttműködés Rendszere, melyet pedig Orbán Viktor az örökkévalóság számára tervezett meg.

2024-ben is orosz-ukrán háború lesz?

0

„Még ha holnap megszületik a döntés, a szállítás a jövő év elejéig tart”: A Rheinmetall fegyverkezési vállalat szerint a megjavított Leopard harckocsikat először háborús erőfeszítésekre kell átalakítani, mielőtt Ukrajnába szállíthatják őket.

A Rheinmetall csoport tájékoztatása szerint legkorábban 2024-ig tudja megjavítani Ukrajna számára a Leopard 2 harckocsikat. „Még ha holnap megszületik a döntés, hogy a Leopard tankjainkat Kijevbe küldjük, a szállítás a jövő év elejéig tart” – mondta Armin Papperger, a Bild am Sonntag vezérigazgatója az előzetes jelentés szerint.

A csoport tulajdonában van 22 leszerelt Leopard 2 harckocsi és 88 jármű az előző modellből, a Leopard 1-ből. A javítás csaknem egy évig tart – mondta Papperger. „A járműveket nemcsak átfestik, hanem át is kell alakítani a háborús használatra. Teljesen szétszedik, majd újjáépítik.” Megrendelés nélkül a csoport nem tudja üzembe helyezni a tankokat, ez ugyanis több száz millió euróba kerül. „A Rheinmetall ezt nem tudja előfinanszírozni” – mondta Papperger.

Papperger szerint a Leopárd döntő szerepet játszhat az ukrajnai háborúban.

„A Leopard harckocsi rendkívül fontos az offenzívákhoz és a terület visszaszerzéséhez”

– mondta a menedzser.

„A harckocsikkal a hadsereg áttörhet az ellenséges vonalakon, és véget vethet egy hosszan tartó lövészárokháborúnak.”

A növekedés lehet a menekülő útja az eladósodott szegény országoknak

Magyarországot is mélységesen érintő problémának szentelt elemzést a Project Syndicate portálon három harvardi közgazdász.

Néhány ország máris pénzügyi válságba került: Libanon, Sri Lanka, Suriname és Zambia. Több tucat állam követheti őket. A szerzők Oroszországot is pénzügyi válságban levő államnak tekintik. Ilyenkor a nemzetközi pénzügyi szervezetek: IMF, Világbank stb. megszorító csomagot javasol, amely elmélyíti a szegénységet, és nem hoz gazdasági növekedést.

Alapvető gondot jelent, hogy az adósság problémák rendezése során eddig kihagyták a nagy feltörekvő országokat: Kínát, Indiát, a gazdag közel-keleti államokat. Hogy lehet úgy megoldani az adósság válságot, hogy az ne állítsa le a növekedést? Ha minden fél meggyőződik arról, hogy nem megszorítással, hanem a növekedés ösztönzésével lehet kikeveredni a pénzügyi válságból, akkor megszülethet a minden résztvevő számára előnyös megoldás – javasolják a szerzők: Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora, Reza Baqir, a pakisztáni nemzeti bank korábbi elnöke és Ishac Diwan, a Finance for Development Lab igazgatója.

Háromoldalú megállapodásra van szükség

Növekedésre a pénzügyi válságban levő országok csakis akkor gondolhatnak, ha a nemzetközi pénzügyi intézetek rábeszélik az adósokat, hogy várjanak a törlesztések visszafizetésével, és egyidejűleg áthidaló kölcsönöket nyújtanak. A hitelező országok erre nyilvánvalóan csakis akkor hajlandóak, ha az IMF és a többi érintett nemzetközi pénzügyi szervezet garantálja, hogy az adós országok gazdaságpolitikája valóban a növekedést szolgálja. Ezeket a növekedési programokat állandóan korszerűsíteni kell a gyorsan változó világgazdasági környezetben.

A mostani tendenciák rontják a szegény országok növekedési esélyeit: a dekarbonizálás, a deglobalizáció, az exportra alapozott növekedési modellek elavulása mind negatívan befolyásolják a növekedést a szegény országokban.

Ha viszont nem kapnak támogatást a növekedéshez az adóssággal küzdő szegény országok, akkor még rosszabb helyzetbe kerülhetnek, és még kevésbé lesznek képesek törleszteni, vagyis adósság csapdába juthatnak.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek nagyobb szerep jut, de ehhez változniuk kell. Olyan növekedési programokat kell támogatniuk, melyek lehetővé teszik az érintett eladósodott államoknak, hogy képesek legyenek törleszteni, mert az adósság törlesztés számukra kisebb gondot jelent a nagyobb GDP-ből. A növekedés nagyon fontos az adósságkezelő egyezmények sikere szempontjából. Ehhez az is szükséges, hogy új államokat vonjanak bele ebbe a körbe mindenekelőtt Kínát és Indiát.

A nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kulcsszerep jut ebben, de így is valószínű, hogy lassul a fejlődő államok növekedése, és az adósságtörlesztés nagy probléma marad. Amíg azonban nem találnak új fejlődési lehetőségeket addig az eladósodott országoknak a növekedési programok jelentik a kiutat a válságból – hangsúlyozza a három közgazdász, akik a Project Syndicate oldalon fejtették ki a véleményüket.

Nagy ára lehet a rezsivédelemnek

Az uniós kormányok igyekeznek megvédeni a lakosságot és a vállalkozókat az energiaválságtól, és ez jó, mert csökkenti az inflációt, de nagy ára van ennek, mert a rezsivédelem méregdrága – figyelmezteti Daniel Gros közgazdász a brüsszeli bizottságot a Project Syndicate oldalon.

A földgáz ára lesüllyedt arra a szintre ahol az ukrajnai háború kezdete előtt volt, mert mind az ipar, mind pedig a lakosság egyre jobban spórol, az enyhe tél pedig egyelőre kegyes. Csakhogy a földgáz így sem igazán olcsó viszont nélkülözhetetlen, mert a csúcsfogyasztás idején ebből nyerik a plusz energiát az Európai Unióban. A probléma az, hogy a gáz jóval drágábban produkál energiát mint az atomerőművek. Tavaly Franciaországban az atomerőművek csaknem fele leállt – különböző okok miatt. 50 terrawatt óra energia kiesett a rendszerből. Földgázzal pótolták, és a számla 10 milliárd euró volt!

Az Európai Unióban az áramár úgy van szabályozva, hogy a legdrágább energiaforrás a mértékadó.

Ezért is drágább az energia az Európai Unióban mint az Egyesült Államokban. Az energiaárak tavaly elszálltak az Európai Unióban, de ennek megvolt az előnyös oldala is: mindenki elkezdett spórolni és felértékelődtek a megújuló energia források. A szél energia például rekordot produkált tavaly az Európai Unióban – írja a Deutsche Welle.

Mi a baja az uniós energiaár megállapításnak?

Az, hogy az csak az iparra és a szolgáltatókra vonatkozik, de a lakosságra nem. Az utóbbit mindenütt hazai szabályok irányítják. Így alakulhatnak ki jelentős árkülönbségek az Európai Unió különböző tagállamai között.

Németországban és Olaszországban, ahol kevésbé volt szigorú a hazai szabályozás, nagyjából a kétszeresére emelkedett az elektromosáram ára az egy évvel korábbihoz képest. Franciaországban viszont a kormány befagyasztotta az áram árát, Spanyolországban pedig olyan szabályozást vezetett be, amely még csökkentette is azt. Így nem csoda, ha Franciaország és Spanyolország inflációs indexe viszonylag kedvező a többi uniós tagállamhoz képest. Csakhogy ennek nagy ára van, mert nem ösztönöz az áramtakarékosságra. Ami még nagyobb baj: elszáll az államadósság a rezsitámogatás miatt holott az már amúgyis rekord magas mind Franciaországban, mind pedig Spanyolországban.

A franciák és a spanyolok ennek ellenére meg akarják szüntetni az egész uniós áramárszabályozási rendszert. Párizs és Madrid azzal érvel, hogy a jelenlegi uniós ármegállapítási rendszer a földgázhoz van kötve, miközben egyre fontosabb a zöld energia.

A francia és a spanyol álláspontot populistának titulálja Daniel Gros, mert nem ösztönöz az energiatakarékosságra. Kifejti, hogy épp emiatt kevesebb pénz juthat a megújuló energiaforrások fejlesztésére. Még nagyon hosszú idő telik el a karbonsemlegesség éléréséig, az uniós tagállamok pedig nem lesznek képesek hosszú ideig finanszírozni a rezsivédelmet.

Erre már korábban a Bloomberg is felhívta a figyelmet mondván: a pénzügyi problémákkal küszködő uniós tagállamok számára megoldhatatlan feladatot jelenthet a rezsivédelem folyamatos finanszírozása. A brüsszeli bizottság korábban ellenezte az olyan intézkedéseket mint a rezsivédelem, de ez változóban van – szomorkodik Daniel Gros. A brüsszeli bizottság a geopolitikai realitásokra hivatkozik. Ennek érdekében kívánja meghatározni a földgáz és az elektromosáram árát. Csakhogy miután a rezsivédelem költségei egyre csak emelkedni fognak a jövőben, az Európai Unió jelentősége folyamatosan csökken majd a globális gazdaságban – jósolja Daniel Gros, a Centre for European Policy Studies főmunkatársa.

Orbán felzárkózik, de hova?

A magyar miniszterelnök karácsonyi vacsorán adta elő, hogy milyen irányban kívánja vezetni az országot a következő években.

Elképzelése, víziója nyíltan szembemegy a Biden adminisztráció programjával, amely szembeállítja a demokrácia táborát az “önkényuralmi rendszerekkel” mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor ezzel a szembeállítással és a gazdaságok szétválasztásával szemben az összekapcsolást javasolja vagyis a fokozott együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ez nem áll távol Scholz kancellár elképzeléseitől, aki sietett Pekingbe látogatni noha az Egyesült Államok vezetői lebeszélték erről. A magyar miniszterelnök attól tart, hogyha a Nyugat és a Kelet élesen szembekerül egymással, akkor Magyarország a periférián marad holott a célja a felzárkózás a fejlett államokhoz.

Felzárkózás de hogyan?

Előszöris Magyarországnak ki kell maradni a blokkból, mert azt egyértelműen Washingtonból irányítanák – mondja Orbán Viktor, aki szerint Széchenyi István és Teleki Pál a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták a felzárkózás útját. Széchenyi ugyan egyértelműen a Nyugat modelljét ajánlotta Magyarországnak a felzárkózásra, és a kiegyezés utáni évtizedek olyan gazdasági fejlődést jelentettek, amelynek eredményeképp Magyarország a csúcsra jutott: az első világháború előtti évben állt a legközelebb az európai színvonalhoz.

Azóta ezt nem sikerült elérni, és a rendszerváltás óta eltelt 33 év egyáltalán nem jelentett felzárkózást. Orbán emiatt nem fárasztotta magát az önkritikával noha 16 éven át ő volt a miniszterelnök. Feltehette volna a kérdést: miért nem lett kisebb a szakadék az osztrák és a magyar életszínvonal között?

Miért csak Bulgáriában és Romániában keresnek kevesebbet az emberek az Európai Unióban?

Míg a magyar oktatási rendszer Nobel díjasokat nevelt az Osztrák-magyar monarchia idején addig Orbán nemzeti együttműködési rendszerében a tanárok az éhbérek ellen tiltakoznak.

Mindez nem mutat felzárkózásra, de nagy dolgokat akarni is elég – véli Orbán Viktor. Aki hálózatként fogja fel a nemzetközi együttműködést, és azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak minél több partnere legyen. Ez üdvös elképzelés csakhogy a partnerek mit látnak: egy közepesen fejlett országot mely képtelen reális felzárkózási programot kitalálni nemhogy megvalósítani. Az unión kívüli partnerek számára egyetlen vonzereje van Magyarországnak: tagság az Európai Unióban. Kína, Oroszország vagy Törökország számára csakis ezért kívánatos Orbán barátsága. Tudja ezt nagyon is jól a magyar miniszterelnök is, de nem mondhatja meg híveinek, akiket azzal áltat, hogy Magyarország regionális középhatalom lesz.

Álmodik a nyomor

A régiónak két fontos országa van az Egyesült Államok számára: Lengyelország és Románia. Hozzájuk képest Magyarországnak esélye sincs a regionális középhatalom szerepére még akkor sem, ha Orbán Viktor felzárkózási tervei sikerülnének. Erre azonban csekély az esély: az egész régió felzárkózása a fejlett Nyugathoz sokkal inkább vágyálom mint valóság pedig közben Nyugat Európa gazdag országai is gyengén muzsikálnak. Európa versenyképessége és súlya a világban állandóan csökken. Az uniós felzárkózási tervek nem járnak eredménnyel: a digitális globalizáció rendszerében Európa a nagy vesztes, amely az ukrajnai háborúval újabb mélyütést kapott. Ebben a helyzetben Orbán Viktor felzárkózási tervei tragikomikus benyomást keltenek hiszen a reális feltételek egyáltalán nem kecsegtetnek semmifajta reménnyel arra, hogy utolérjük Ausztriát, melynek életszínvonalát Magyarország évszázadok óta aszimptotikusan közelíti, és ezen Orbán Viktor elképzelései aligha változtatnak.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Óriási dollár kötvény kibocsátással menekül előre a magyar kormány

4,25 milliárd dollár értékben sikeresen bocsátott ki államkötvényeket Magyarország. A kötvényeket háromszorosan túljegyezték – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.

Hatalmas összeg  1.600 milliárd forint. Az államadósság kezelő központ vezetője elmondta azt is, hogy ebből a pénzből a költségvetést finanszírozzák illetve egy hamarosan lejáró dollárkölcsönt törlesztenek. Vagyis hitelből fedezik a korábban felvett kölcsön visszafizetését. Görögország ily módon jutott csődbe a korábbi pénzügyi válság idején 2008-ban. Varga Mihály pénzügyminiszter ezért sietett is hozzátenni: a deviza kölcsön aránya az összadósságban még mindig nem éri el a 30%-ot vagyis a nemzeti együttműködés rendszerét még mindig a magyar társadalom finanszírozza elsősorban.

Ilyen kormányok gerjesztik az inflációt

Erre mutatott rá Nouriel Roubini. Ha ugyanis egy országban az adósság nagyrésze a hazai devizában van, akkor az infláció ezt leértékeli. A kormány tehát vígan folytathat inflációs politikát hiszen annak árát a hazai vásárlók és befektetők érzik meg elsősorban.

A külföldi devizában eladósodott államok viszont fizetésképtelenné válhatnak, mert saját pénzük folyamatosan leértékelődik. Sri Lanka volt az első ilyen állam a mostani globális pénzügyi válság idején, de sok más ország követheti ezen az úton. A hatalmas dollár kötvény kibocsátás épp ebben az irányban megtett lépés. Egyáltalán nem véletlen, hogy Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében Magyarországot a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé sorolta.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Szilveszteri agyhalál a kormányzati médiában

0

Bayer Zsolt ismételten a keresztényi szeretet nevében okádja magából gyűlöletet. Nem is lenne vele semmi baj, hiszen hetvenes IQ értrék fölött úgysem olvassa senki – majd megnyugszik a beteg -, ha valamelyik zárt pszichiátriai intézet VIP szobájából fröcsögné kiművelt közönségének, de hát ez a Fidesz- és a kormány-kánon elsőszámú napilapjában jelenhetett meg az 2022. utolsó napján. 

“… a “szabad világ”, a Nyugat ma már teljesen olyan mint Sztálin elvtárs Szovjetuniója volt, pusztán annyi a változás, hogy nem kell senkit meggyilkolni, kivégezni, gulágra hurcolni (legfeljebb olykor-olykor letartóztatni, ha imádkozik, ráadásul olyan “szakrális” helyeken mint az abortuszok templomai, amelyeket nem lehet megbecsteleníteni olyan dolgokkal mint egy keresztény) keresztyén ima, szóval ilyesmire ma már nincsen szükség, ugyanis azok, akik annak idején rajongtak Sztálin elvtárs Szovjetuniójáért (s persze Mao Kínájáért meg Pol Pot Kambodzsájáért) most úgy döntöttek, ez a szabadság. S aki nem úgy gondolja, annak kuss. Mert az náci… Itt az ideje, hogy véget vessünk ennek. Ennek az őrületnek. Ennek a szánalmas bohózatnak.”

Így számolt le a Nyugattal Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, Bayer Zsolt a Magyar Nemzetben szilveszter napján. Hasonló cikkeket Sztálin elvtárs publicistái írtak a Nyugatról évtizedeken keresztül. Végül ki bukott meg? A nagy Szovjetunió! Jelenleg ki barátkozik Moszkvával és Pekinggel? Orbán Viktor.

Ha a nevetségessé válás ölne, akkor Bayer Zsolt már réges-régen elpatkolt volna.

Pártunk és kormányunk első számú publicistája azonban nagyon is él. Feladata az, hogy megfogalmazza Orbán Viktor üzenetét a népnek. 2022 szilveszterén ez lenne az üzenet?

Orbán a korrupt Brüsszelt bírálja

A Katargate pompás alkalom arra, hogy a magyar miniszterelnök lerántsa a leplet arról, hogy az Európai Unió központjában is van korrupció éppúgy mint a világ összes döntéshozó helyén, ahol lobbik százai küzdenek a számukra kedvező határozatokért. Orbán Viktor, aki több mint 30 éve jár Brüsszelbe hiszen a kilencvenes években a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke volt, tökéletesen tisztában van vele, hogy a Katargate csak a jéghegy csúcsa. Nemcsak Katar és Marokkó próbál pénzért befolyást szerezni Brüsszelben. Az Európai Unió viszont az ő korrupcióját pécézte ki. Ezen a címen egyelőre nem érkeznek a nagyon is várt eurómilliárdok Brüsszelből. Ez fáj a magyar miniszterelnöknek, aki tisztában van azzal, hogy az uniós milliárdok nélkül nem tudja finanszírozni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét Magyarországon.

Patthelyzet a propaganda háborúban

Miközben Orbán Viktor propagandistái szovjet stílusban támadják az Európai Uniót és általában a Nyugatot, Brüsszelben már sokkal inkább azon gondolkodnak, hogy miképp lehetne csökkenteni Európa versenyhátrányát a világban. Macron elnök és Scholz kancellár olyan uniós alapot akar létrehozni, amely támogatja az európai ipart éppúgy, ahogy Biden elnök az amerikait. Az alap összehozásával próbálják meg helyzetbe hozni az európai ipart, melyet nemcsak az észak-amerikai, de a kelet-ázsiai konkurencia is fenyeget. Ennek a sok milliárd eurós alapnak a létrehozásához minden uniós tagállam kell, mert különben sokáig elhúzódhat a pénz összehozása. Idő pedig nincsen a világpiaci versenyben mindinkább elmaradó Európa számára.

A szorgosan vétózó Orbán Viktor itt akadályt jelenthet.

Ezért függ Damoklész kardként a magyar miniszterelnök feje fölött az uniós eurómilliárdok kiutalása. A szánalmas Nyugat ellenes propaganda ezt a siralmas helyzetet van hivatva elfedtetni. Aki beveheszi ezt a szöveget vegye be, vagy mégsem hiszen, aki ilyen hülyeségeket elhisz, az mire használható a huszonegyedik században?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK