Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

“Ez nem az USA és Oroszország háborúja”

0

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a washingtoni külügy államtitkára, aki Európával és az eurázsiai térséggel foglalkozik kijelentette: ez nem az USA és Oroszország háborúja – ez utóbbi a volt Szovjetuniót jelzi.

Karen Donfried, aki a valasz.hu portálnak nyilatkozott, kijelentette, hogy az Egyesült Államok az igazságos békét támogatja Ukrajnában. Ez mit jelent?

“Ez nem Amerika és Oroszország háborúja. Nem a NATO és Oroszország háborúja. Ez egy olyan háború, melyet Oroszország választott. Ahogy a főnököm, Blinken külügyminiszter szokta mondogatni:

“Ha az oroszok leállnak, akkor vége a háborúnak, ha az ukránok állnak le, akkor vége Ukrajnának.”

Vagyis Ukrajna dolga eldönteni, hogy végződik ez a háború” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Magyarország szerepéről mi a véleménye?

“Magyarországnak megvan a sajátos nézőpontja, de támogatja a NATO konszenzust. Ugyanez látszik az uniós szankciós csomagokon – Magyarország annak a konszenzusnak is részese” – hangsúlyozta az amerikai külügyi államtitkár.

Képmutatás és kettős beszéd

Az Európai Unió elfogadta a tizedik szankciós csomagot is Oroszország ellen. Ezt pontosan Putyin agressziójának első évfordulójára időzítették. A magyar diplomácia követelésére kivették ebből a szankciós csomagból az orosz nukleáris energiát, amely Paks miatt igen érzékeny kérdés. Szijjártó Péter külügyminiszter a CNN-nek úgy nyilatkozott, hogy azért fogadta el a magyar diplomácia a tizedik uniós szankciós csomagot, mert sikerült a neki fontos témát kivenni abból.

Szijjártó Péter röviddel a szankciós viták előtt Párizsban járt, ahol szintén nem szeretnének szankciókat az orosz nukleáris ipar ellen.

Az USA továbbra is importál nukleáris fűtőelemeket Oroszországból.

Orbán régi taktikája az, hogy mást mond Brüsszelben és mást itthon. Nem ő találta ezt ki, de ilyen nagyságrendben ő alkalmazza először a képmutatást. Ilyen erőteljes kampányt csakis Orbán indított az Európai Unió ellen. A NATO-t ritkábban bírálja, de az amerikai diplomáciát egyre gyakrabban. Évértékelő beszédében a budapesti nagykövetek nevéből csinált szóviccet. Kifejezte azt a reményét, hogy nem Puccini lesz az USA következő nagykövete, értsd: akinek puccsot kell szerveznie Orbán Viktor megbuktatására.

Az amerikai diplomácia éppoly képmutató mint a magyar csakhogy Washington erejéhez képest Orbán Viktor valóságos törpe vagy zsebcirkáló. Ez behatárolja a magyar diplomácia lehetőségeit éppúgy mint képmutatási képességét is. Orbán Viktor nemegyszer a nevetségesség határán jár amikor azt akarja elhitetni híveivel, hogy részt vehet a világpolitika irányításában.

Különösen kínos lehet Orbánnak, hogy “lengyel barátainak” sikerült beverekedniük magukat a döntéshozók közé. Nemrég például Németországgal és Franciaországgal együtt ítélték el hármasban Putyin Ukrajna elleni agresszióját.

Orbán Viktor különvéleménye nem oszt és nem szoroz ebben a mezőnyben.

Ettől persze még lehet sikeres a béke propaganda itthon annál is inkább, mert mást nemigen tud adni választóinak, akik nem gazdasági pangásra  és életszínvonal csökkenésre szavaztak amikor tavaly újra kétharmaddal megválasztották Orbán Viktort.

Orbán lengyel barátja mindenben cáfolja a magyar miniszterelnök “békepolitikáját.”

0

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az ukrajnai háború kezdetének első évfordulóján öt pontban foglalta össze a tanulságokat. Ezek egészen mások mint amit Orbán Viktor állít Putyin agressziójának következményeiről. Így nemcsak a hagyományos magyar-lengyel barátság jutott politikai mélypontra, de az egész visegrádi együttműködés is hiszen Csehország és Szlovákia Lengyelország nézeteit osztja miközben Orbán Viktor maga állapította meg, hogy egyedül maradt az Európai Unióban.

Morawiecki miniszterelnök öt tanulsága:

1./ “Ez nem helyi konfliktus, Oroszország megpróbálja lángba borítani egész Európát. Célja az egész globális gazdasági rend destabilizálása.”

Mit mond Orbán?

“Hibát követtünk el amikor egy helyi konfliktust európai szintre emeltünk” – hangsúlyozta szokásos pénteki rádió interjújában.

2./ “Oroszország szítja a globális gazdasági válságot. Az energiaválság és az infláció forrása Oroszország birodalmi agressziója” – így a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor szankciós inflációról beszél vagyis szerinte a Nyugat hibás reakciója az ok.

Valójában mind a ketten tévednek, mert az energiaválság már jóval az orosz agresszió előtt megkezdődött éppúgy mint az infláció. Mindkettő az Egyesült Államokból indult ki, amely drágán előállítható palaolaj és palagáz exportját akarta megemelni. Ehhez pedig szüksége volt Oroszország hagyományos energia exportjának megszüntetésére. Európa emiatt került energia válságba és válik versenyképtelenné a világpiacon.

3./ “Meg kell szabadulni Putyintól”- hangsúlyozza Morawiecki miniszterelnök. Aki ezek után bírálja uniós szövetségeseit – kimondatlanul elsősorban Németországot és Magyarországot- mondván:

”Sok európai kormány azt hitte, hogy rendes szerződéseket köthet Moszkvával. A szerződések az ördöggel kötött paktumoknak bizonyultak, amelyek tétje Európa lelke volt. Elengedhetetlen feltétele Európa szuverenitásának a kapcsolatok megszakítása Putyin diktatórikus erőszak gépezetével” – így a lengyel miniszterelnök.

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter többször is járt Moszkvában az Ukrajna elleni agresszió óta.

4./ “A szolidaritás erősebb a félelemnél” – hangsúlyozza a lengyel miniszterelnök, aki arra mutat rá:” Putyin elszámította magát, mert megerősítette a nyugati egységet, melyet gyengíteni akart.”

Orbán Viktor diplomáciája az egyetlen az Európai Unióban, amely nem szolidáris Ukrajnával. Ő az egyetlen európai vezető, aki még nem látogatott el Kijevbe viszont gyakran bírálja Zelenszkij ukrán elnököt.

5./ “Két forgatókönyv áll Európa előtt: Ukrajna győzelme és újjáépítése, Európa békéje  illetve Putyin győzelme, birodalmi terjeszkedésnek a folytatása.

Egyetlen közös szolidáris célunk van: Ukrajna újjáépítése és Európa megerősítése”

– hangsúlyozta Morawiecki miniszterelnök.

Aki elképzelhetetlennek tart bármiféle kompromisszumot Putyinnal noha a százéves Kissingerhez hasonlóan sokan kifejtik: Oroszországgal ezekután is számolni kell. Meg kell vele állapodni.

Jürgen Habermas, a jeles német filozófus mutatott rá nemrégiben a Süddeutsche Zeitungban, hogy a Nyugatnak el kellene döntenie, hogy mi a célja: Ukrajna védelme vagy pedig Putyin megbuktatása.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai konferenciájának küldött videóban Oroszország felbomlasztását jelölte meg a kívánatos célnak. Biden elnök hétfőn néhány órát Kijevben töltött, hogy megmutassa az USA kiáll Ukrajna mellett.

Világháborús kockázat

Joe Biden – éppúgy mint Ferenc József császár és király – belemanőverezheti a világot egy nukleáris háborúba. Erre figyelmeztetett Putyin, aki felfüggesztette a START egyezményt. Ha az ukrajnai háborúnak valóban az a célja – ahogy azt Soros György kimondta – Putyin eltávolítása és Oroszország felbomlasztása, akkor ez az orosz elnök szemében indokolttá teheti a nukleáris fegyverek bevetését is. Hszi Csin-ping kínai elnök Szamarkandban nyersen kioktatta Putyint arról, hogy ne fenyegetőzzön nukleáris háborúval. A kínaiak béketervet dolgoztak ki az ukrajnai konfliktus megoldására. Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – közölte Putyin. A kínaiak mielőbbi békét akarnak, mert számukra mindenfajta háború – a hidegháború is – olyan tényező, amely hátráltatja Kína gazdasági fejlődését. Peking pedig – Putyinnal ellentétben – a pénz és a technológia erejével akarja uralni a világot – ehhez pedig mielőbbi béke kell Ukrajnában.

Ukrán titkosszolgálat főnöke: a győzelem felé tartunk

0

“Az oroszok hajnali négykor támadnak február 24-én” – jósolta meg tavaly az ukrán titkosszolgálat főnöke. Kirilo Budanov tábornok, akit Zelenszkij elnök 2020-ban nevezett ki erre a posztra még mindig csak 37 éves. Csak egy órát tévedett az orosz támadás időpontját illetően, de abban döntő szerep jutott neki, hogy Zelenszkij elnököt nem tudták elérni az orosz kommandósok.

Az Egyesült Államokban kiképzett fiatal tábornok a háború első évfordulóján interjút adott a párizsi Le Monde-nak, és ebben elmondta, hogy lassan, de biztosan a győzelem felé tartanak hála a nyugati támogatásnak. Biden amerikai elnök meglepetésszerű látogatása Kijevben nagyon megjavította az ukrán csapatok morálját.

Budanov tábornok hangsúlyozta: semmiképp sem mondanak le Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem! A Krímet is vissza akarják szerezni az oroszoktól. Putyin 2014-ben szerezte meg a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz.

Mennyire reális az ukrán titkosszolgálati főnök kincstári optimizmusa?

“Ukrajna nyeri a PR-t, az oroszok meg a csatákat”

Ez a véleménye Stephen Kotkin professzornak, aki 30 évig a Princeton egyetemen tanította a Szovjetunió illetve Oroszország történelmét, most pedig a Stanford egyetemen kutatja az orosz közelmúltat. Sztálinról ő írta a legelismertebb életrajzot a huszonegyedik században. Kotkin nem szobatudós : a véleményét kikérik Washingtonban éppúgy mint Kijevben , sőt a háború előtt még Moszkvában is. Szerinte így lehet jellemezni Putyin jelenlegi stratégiáját Ukrajnában : “ha nem lehet az enyém , akkor legyen a senki földje!”

Kotkin professzor úgy véli, hogy tévednek azok, akik valamiféle “taktikai zseninek” tekintik Putyint.

“Az orosz elnök már elég régen van hatalmon, és mit ért el? A tehetséges fiatalok tömegesen szöknek meg az országból, ha tudnak. A gazdaság, az infrastruktúra nem fejlődik. Putyin egész tevékenysége egyáltalán nem járult hozzá ahhoz, hogy Oroszország nagyhatalmi pozíciója erősödjön.” Még rosszabb a helyzet Ukrajnában:

“Megerősítette az ukrán nemzetet, melynek pedig még a létét is tagadta. Oroszország külföldi megítélése a mélyponton. A NATO közelebb került Oroszországhoz pedig Putyin épp távolítani akarta. Finnország és Svédország belép a NATO-ba. Az ukrajnai háború egy csődtömeg.”

Kiderült az is, hogy az orosz hadsereg egyáltalán nem olyan veszélyes mint sokan gondolták: “mi, a szakértők tudtuk, hogy az orosz hadseregnek mindössze 30-50 ezer jólképzett katonája van. A többiek kutyaütők. Még engem is meglepett, hogy a rosszul képzett fegyelmezetlen katonák, akiket korrupt tisztek vezettek, milyen gyenge teljesítményt nyújtottak a fronton.”

Vannak persze negatív meglepetések is: “az orosz gazdaság nem roppant össze a szankciók hatására. Az adatok persze titkosak, de hogyha figyeljük a török-orosz kereskedelmet, akkor sok mindenre következtetni tudunk. Ezért immár szkeptikus vagyok a szankciók hatásával kapcsolatban.”

Szun Ce mester, a nagy kínai bölcs azt írta, hogy az ellenfélnek menekülő utat kell engedni, ha azt akarjuk, hogy véget érjen a háború. Kostkin professzor ennek semmilyen jelét sem látja:

”az oroszok többszázezer katonát hívtak be, és ők harcolnak is a fronton. Megdönthetik Putyint puccsal, de ennek semmilyen jelét nem látjuk. Az ilyen típusú rendszerek túlélhetnek egy kudarcos háborút is, ha lehetetlenné tesznek mindenféle politikai alternatívát.”

Budanov tábornok, az ukrán titkosszolgálat parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy a Krímet is vissza akarják foglalni.

Reális ez?

“Neki ezt kell mondania. Nem állhat oda a Washington Post vagy a Le Monde tudósítója elé azzal, hogy “gyakorlatilag zéró az esélye annak, hogy Ukrajna visszafoglalja a Krímet.”

Biden kijevi látogatása és Soros György kijelentései Oroszország felbomlasztásáról Putyint erősítik.

A Nyugat ellen védekezünk – ezt adta elő Putyin elnök évfordulós beszédében. Az oroszok a harmadik nagy honvédő háborúról beszélnek. Az elsőt Kutuzov tábornok nyerte meg Napóleon ellen, a másodikat Sztálin és Zsukov marsall Hitlerrel szemben. A harmadikban Putyin a főparancsnok, aki immár Geraszimov tábornokra, a vezérkar főnökére bízta az ukrajnai háború irányítását. Az oroszok amúgy gyenge harctéri morálját erősítik az olyan kijelentések, melyekkel Soros György lepte meg a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciát: az ukrajnai háború célja Putyin megbuktatása és Oroszország felbomlasztása. Biden elnök is beszélt arról, hogy a cél Putyin megbuktatása. Aztán ezt visszaszívta, de hétfőn ellátogatott Kijevbe, ahol teljes támogatásáról biztosította Zelenszkij elnököt. Aki nem hajlandó szóba állni  Putyinnal. Soros György valószínűleg a demokrata adminisztráció véleményét tolmácsolta amikor megjelölte az ukrajnai háború céljait.

Miért áll jobban mégis Oroszország a háborúban?

“Az orosz vezetést nem érdekli az emberek sorsa. Ha kell, akkor katonák százezreit küldi a húsdarálóba mint Sztálin. 27 millió halottja volt a Szovjetuniónak a második világháborúban. Javarészük kolhoz paraszt volt. Putyint éppúgy nem érdekli az emberek élete mint Sztálint.”

Putyinnak nincsenek erkölcsi aggályai és még nagyon sok lehetősége van: ”nem kell feltétlenül bevetnie az atombombát, mert anélkül is nagy gondokat okozhat például azzal, hogy megmérgezi az ivóvizet Kijevben vagy Londonban. Aztán mossa kezeit, és közli, hogy semmi köze sem volt hozzá. Putyin titkosszolgálata elvághatja a tengeralatti kábeleket, melyek az összeköttetést biztosítják Észak Amerika és Európa között. Felrobbanthatják a gáz és villany vezeték hálózatot a nyugati országokban. Mi azt mondjuk: ez őrület, ilyet csak nem csinál valaki a huszonegyedik században?! És mi van hogyha mégiscsak megteszi? Megvan hozzá minden lehetősége.”

Putyint nem puccsolhatják meg az oroszok?

“Szlobodan Milosevics négy háborút veszített el mielőtt megbukott volna. Nekem ez nagyon fájdalmas, mert Sztálinról írtam, de végül besokalltam, és abbahagytam. És most visszajött. Itt van újra ez a Sztálin dolog a valóságban valós időben. Úgy látszik a világnak ezen a részén nem tudnak ettől megszabadulni” – mondta a New Yorker tudósítójának Stephen Kotkin professzor, Oroszország egyik legjelesebb kutatója az Egyesült Államokban.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

0

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

Az évértékelő értékelése

0

Az idén Orbán Viktor évértékelője zárta a járványossá vált  summázások sorát. Mivel a tavalyi évről sok dicsekedni valója nem volt ezért nagyobb hangsúlyt fektetett ködbe vesző, vízióira, melyben hazánkat Édenkertté varázsolja. No, jöttek is az ütős ellenzéki válaszok, melyek a Holdról is látszanak.

A Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc,

szerint „Nincs átfogó javaslat a családok megsegítségére, az infláció leküzdésére, a fizetések felzárkóztatására, az értékteremtő új munkahelyek létrehozására. Mindezekért természetesen mindenki más hibás a kormányfő szerint, csak ő maga nem.”
Gelencsér felsorolja Orbán és a Fidesz hazugságait, melyeket természetesen majd a Momentum orvosolni fog:

  • hazugság, hogy a rezsicsökkentés működik;
  • hazugság, hogy hatósági ár működik;
  • hazugság, hogy a munkaalapú társadalomban meg lehet élni;
  • hazugság, hogy Oroszország a barátunk;
  • hazugság, hogy az EU az ellenségünk.

A Párbeszéd

szerint Orbán Viktor  Magyarországot is Európa szégyenpadjára juttatta azzal, hogy támogatja az agresszor Oroszországot, akinek elnöke diktátorként Ukrajna békés polgárainak hóhérjává vált. Politikája  miatt nem jutnak hozzá a magyarok az uniós forrásokhoz. Saját családtagjaiból, a bűntársaiból és azok barátaiból érinthetetlen, „közpénztolvaj kasztot” hozott létre.

Az LMP

képviselője, Kanász-Nagy Máté videójában elmondja, hogy ami lényeges az mind kimaradt Orbán beszédéből: a rossz kormányzás miatti válság. Egyébként meg a világon mindenki – persze Oroszországot kivéve – összeesküdött Magyarország ellen. A felelősséghárítás és mellébeszélés jellemzte az évértékelőt.

A Jobbik

elnöke, Gyöngyösi Márton arról posztolt, hogy Putyin utolsó európai szövetségese kivezeti Magyarországot az Európai Unióból, békéről papol, de barátaival háborúzik. Orbánnak a Kreml fújja a passzátszelet.

Az MSZP

közleménye szerint Orbán Magyarország helyzetét kizárólag a háború és az EU szankciói taszítják szakadékba, saját és kormánya felelősségéről hallgat.

A Demokratikus Koalíció

az Orbán évértékelő beszédét kétségbeesett kísérletként jellemzi, melyben utólag gyártott ideológiával megmagyarázza az elmúlt 12 év kormányzásának súlyos kudarcait. Orbán Viktor az elmúlt 12 év alatt Európa legmagányosabb kormányfőjévé vált, elvesztette a Magyarországnak járó uniós pénzeket, elvesztette európai szövetségeseit, elvesztette a becsületét, elvesztette Magyarország reményét arra, hogy végre olyan európai jólétben éljenek, amelyet megérdemelnek. Gyurcsányék szerint egy kérdés maradt: csak Orbán Viktor marad a vesztes vagy az egész ország veszíteni fog.

Fidesz: … és különben is

„Több tiszteletet a magyaroknak Munkácson, Kijevben, Brüsszelben és Washingtonban!”

Uff, én beszéltem! – egy régi dakota közmondásnak megfelelően.

Kiállt a Fidesz Ukrajna mellett az Európai Parlamentben, de miért?

0

A magyar külügyminiszter nemrég Fehéroroszországban erősítette meg a magyar diplomácia oroszbarát külön útját. Ehhez képest érdekes, hogy a Fidesz egyik képviselője az Európai Parlamentben keményen bírálta az orosz agressziót.

“Egy éve tart Oroszország agressziója, jogtalan háborúja Ukrajna ellen. Ezt határozottan elítéljük, minden fórumon kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Mindent meg kell tennünk a béke érdekében” – jelentette ki Bocskor Andrea, aki Kárpátalját képviseli a Fidesz frakcióban. A hivatalos Fidesz narratívától eltérően azt állította, hogy

“az Ukrajnában élő magyarok, románok és más nemzetiségek éppúgy elszenvedői az orosz agressziónak mint az ukránok, és ezért vállvetve harcolnak velük.”

Bocskor Andrea természetesen megemlítette, hogy a nyelvtörvény Ukrajnában hátrányos a nemzetiségek számára:

“A múlt decemberben elfogadott ukrán törvény nem felel meg a jogegyenlőség elvének, azért ezt módosítani szükséges, és az Európai Uniónak erre oda kell figyelnie.”

Az ukránok azt követően módosítottak a korábbi nyelvtörvényen, hogy Zelenszkij elnök az USA-ban járt, és ott erre is felhívták a figyelmét.

Biden Európába látogat

Háromnapos látogatást tesz az Egyesült Államok elnöke Lengyelországban az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján. Joe Biden minden bizonnyal találkozik Zelenszkij ukrán elnökkel is Lengyelországban. Az Egyesült Államoknak az a célja, hogy erős lengyel-ukrán katonai szövetséget hozzon létre Oroszországgal szemben. Ezért az USA önti a fegyvereket mind a két országba. Az ukrán katonákat jelentős részben Lengyelországban képezik ki a nyugati fegyverek használatára.

Mi marad így a visegrádi együttműködésből és a hagyományos magyar-lengyel barátságból?

Orbán Viktor egyelőre kitart az oroszbarát politikai vonal mellett, de kérdés, hogy meddig? Figyelmeztető jel lehet számára az izraeli külügyminiszter kijevi látogatása. Izrael eddig igyekezett semleges maradni az orosz-ukrán konfliktusban hiszen Oroszország nagyon is jelen van a Közel Keleten mindenekelőtt Szíriában. Iránnal pedig Putyin egyre szorosabb kapcsolatot épít ki. Benjamin Netanjahu miniszterelnök tart Oroszországtól, de mégiscsak elküldte Kijevbe a külügyminisztert, mert rájött arra: az USA hosszú távon játszik arra, hogy Ukrajnából erős támaszpontot építsen ki Oroszországgal szemben. Netanjahu nemrég fogadta Blinken amerikai külügyminisztert, aki világossá tette a számára, hogy az Egyesült Államok hosszútávú stratégiájának része egy erős nyugatbarát Ukrajna megteremtése. Benjamin Netanjahu nem kockáztatja az USA rosszallását Putyin miatt. Orbán, akinek fontos politikai szövetségese az izraeli miniszterelnök azóta, hogy lehetővé tette számára, hogy Trump fogadja őt a Fehér Házban, egyelőre kitart a különutas magyar diplomácia mellett pedig az most már nettó ráfizetésnek látszik.

Biden persze béketervet is hozhat magával hiszen az Egyesült Államok elsőszámú ellenfele nem Oroszország hanem Kína. Az USA nem akar két fronton harcolni. Az európai háborút már megnyerte: mindenki felsorakozott mögötte Oroszországgal szemben kivéve Orbán Viktort. Akit viszont Washingtonban figyelembe sem vesznek hiszen az amerikai stratégia a térségben Lengyelországra, Ukrajnára illetve Romániára koncentrál. Úgyhogy Orbán Viktor felkiálthat:

“már meg sem akarják ölni Bástya elvtársat ?!”

Francia kormányfő: minden erőnkkel küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen

0

A zsidó szervezetek éves vacsoráján Élisabeth Borne miniszterelnök asszony felidézte saját családjának tragédiáját.

”Vannak dátumok, melyek meghatározóak egy ember, egy család életében. Nálunk ez a dátum 1943 december 25. Akkor tartóztatta le apámat, nagyapámat és a nagybátyáimat a Gestapo. Leplombált vagonba kerültek. Irány Auchswitz.

1250-en voltak abban a transzportban. Hatan jöttek vissza Auschwitzból.

Apám túlélte, de lelkileg nem volt képes feldolgozni a tragédiát. 1972-ben öngyilkos lett. Én akkor 11 éves voltam.”

A miniszterelnök asszony édesapja – sok más sorstársától eltérően – beszélni akart arról, amit átélt Auchswitzban.

“Miután hazajött, dőlt belőle a szó. Részletesen beszámolt hónapokon át arról, hogy mit élt át a haláltáborban. Mások nem voltak rá kíváncsiak. Hallgass már el – mondta sok sorstársa is, akik el akarták felejteni a múltat. Apám végül két levélben írta meg a lányának, hogy mit élt át a haláltáborban.”

A miniszterelnök asszony hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha minden francia iskolás gyerek legalább egyszer felkeresne egy holokauszt emlékhelyet Franciaországban. Elmondta, hogy az antiszemita cselekmények száma egynegyeddel csökkent az előző évhez képest 2022- ben Franciaországban.

Itt él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége

A zsidók számát 0,6-0,8 millióra becsülik Franciaországban míg a muzulmánok  csaknem tízszer annyian vannak 5-6 millióan. Pontos számok épp a holokauszt miatt nincsenek. A második világháború előtt a francia rendőrség és csendőrség számon tartotta a zsidó polgárokat, és ez megkönnyítette a Gestapo dolgát amikor a francia rendőrség és csendőrség segítségével összegyűjtötte a zsidókat a náci megszállás idején. Franciaország akkori rendőrfőnökét több mint harminc évvel a második világháború után egy zsidó aktivista megölte Párizsban.

A zsidó szervezetek vezetője hangsúlyozta, hogy jelenleg az iszlamizmus, az antiszemitizmus új formája, és ez jelenti a legnagyobb veszélyt. Franciaországban az elmúlt évtizedben egy sor iszlamista merényletet követtek el. A zsinagógágat, a zsidó iskolákat és egyházi épületeket a francia rendőrség fokozott gondossággal védelmezi, mert szeretné megtartani Európa legnagyobb zsidó közösségét, melyet Netanjahu izraeli miniszterelnök kivándorlásra bíztat.

Válság nincs, de életszínvonal csökkenés az van, és méginkább lesz

Surányi György helyzetelemzését a magyar gazdaság állapotáról, melyet a Pénzügykutató Intézet Hetényi körében mondott el hétfő délelőtt alapjaiban úgy lehetne összegezni: válság nincs, de az életszínvonal tartós csökkenésére lehet számítani.

A Magyar Nemzeti Bank ex elnöke hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban sincsen válság. Az csak lelassult, de nem csúszik recesszióba mint ahogy ettől sok szakértő még nemrég is tartott. Surányi külön kiemelte, hogy a kínai gazdaság újraindulása önmagában 0,75%-kal növeli a világgazdaság GDP növekedését 2022-ben. A kínai gazdaság növekedését az teszi lehetővé, hogy Peking megszüntette a zéró tolerancia politikáját a Covid vírussal szemben, és újra kinyitotta a globális gazdaság második legfontosabb országát, az 1,4 milliárd lakosú Kínát a világ felé. A külső tényezők kedvezően változnak a magyar gazdaság szempontjából: az infláció csökkenésnek indult Észak Amerikában és az eurozónában. Az energiaválság is mérséklődik: a holland gázártőzsdén a földgáz 50-55 eurós árfolyamon kapható míg a csúcson ez csaknem 350 euróra ment fel Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Miért nincs 500 forintos benzinár?

Surányi György rámutatott arra, hogy

a magyar kormány maga gerjeszti az inflációt a magas benzinárral, amely 600 forint fölött jár holott 500 forint is lehetne.

Miért? Mert a MOL orosz Ural olajat vásárol, amely sokkal olcsóbb mint a Brent, amelyhez képest a magyar kormány megállapítja a “piaci árat”. Az árkülönbözet a MOL-nál csapódik le, de ezt a magyar kormány elvonja extraprofit adó címen.

Ebből fedezi részben a költségvetés csillagászati hiányát. Ez a választások előtt tavaly felment a GDP 17%-ára is. Aztán lement 8%-ra is, de egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország csak jelentős kamatfelárral jut külföldi kölcsönhöz. Ez 3,4%, egy uniós tagállam esetében kiemelkedően magas. Ez rendkívüli mértékben megnöveli Magyarország kamatkiadásait. A Magyar Nemzeti Bank viszont hatalmas adósságot halmoz fel, és nemcsak emiatt. A 10 éves állampapírokat ugyanis heti kamattal kell visszavásárolnia. Tehát ezek valójában nem hosszútávú kölcsönök.

A befagyasztott uniós pénzek nélkül is tudja finanszírozni az országot az Orbán kormány

4 milliárd euró megérkezik Brüsszelből akkor is, ha nem oldják fel a helyreállítási alap eurómilliárdjainak befagyasztását. Ez körülbelül a felét jelenti az éves kamatkötelezettségnek, a másik felét pedig a piacon kell megszereznie Magyarországnak. Ez még évekig nem okoz gondot a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Surányi rámutatott arra, hogy

a kormány továbbra is a gyors növekedésre koncentrál, és eközben figyelmen kívül hagyja azt, hogy ezzel egyre csak rontja a külső egyensúlyt.

A kereskedelmi és a fizetési mérleg folyamatos romlását idézheti elő az, ha megvalósul az Orbán kormány elképzelése, és idén 1,5 jövőre pedig 4,5% lesz a gazdasági növekedés. Surányi szerint aligha valószínű, hogy ez az optimista növekedési modell megvalósul miközben a munka termelékenysége 2010 óta évente csak 0,7%-kal nő.

Az Orbán kormány dinamikusan növelte a béreket a választási időszak előtt, és ez reálbér növekedést hozott. Surányi nem mondta ki, de Orbán Viktor ezzel nyerte meg a választásokat 2022-ben.

Életszínvonal csökkenés

Az infláció 25-26% miközben a kormány 12%-os béremelést ígér a közszolgálati dolgozóknak. Sok területen nagy a lemaradás: egészségügy, oktatás, hadsereg stb. A munkavállalók nem érik be olyan béremelésekkel, amely messze lemaradnak az inflációtól. Ugyanakkor a munkaerő tartalékok kimerültek.

Egymillió kínai munkásra lenne szükség ahhoz, hogy az Orbán kormány növekedési programja teljesüljön

– mondta ironikusan Surányi György, aki hangsúlyozta, hogy a reáljövedelem csökkenése elkerülhetetlen a következő 2-3 évben.

Az infláció az év végére 17-18%-ra csökkenhet, de messze meghaladja az eurozónát sőt a másik három visegrádi államot is. Az infláció is csak azért csökken, mert a külső hatások kedvezőek: csökkennek a nyersanyagárak, és azoknak az államoknak az árszínvonala, melyekkel Magyarország intenzív gazdasági kapcsolatban áll. Az infláció belső tényezői viszont nem változnak: a maginfláció összehasonlításban még sokkal rosszabb, ha az eurózónához viszonyítjuk.

Surányi nem tette fel a kérdést, mely ezek után evidens:

vajon az Orbán kormány politikai támogatottsága milyen sokáig maradhat fenn, ha az életszínvonal tartósan csökken?

A kormány propaganda tisztában van a kihívással, és a nemzeti együttműködés rendszerét immár nem a földi paradicsomnak mutatja be  hanem a kisebbik rossznak. A Rogán Antal által irányított média azt sugallja mint 2010 táján: a megszorítások csak részben érintik a lakosságot, mi megadóztatjuk a bankokat és a multikat. Nem töröltük el teljes mértékben a rezsivédelmet mint ahogy azt Bokros Lajos javasolja. Az ex pénzügyminiszter azt is indítványozta, hogy töröljék el a tizenharmadik havi nyugdíjat. Orbán Viktor viszont jelentős részben a nyugdíjas társadalomra alapozza politikai jövőjét: nemcsak, hogy nem törölte el a 13-ik havi nyugdíjat, de január elsejétől 15%-os emelést hajtott végre. Ez is elmarad az inflációtól, de viszonylag jó kompenzációt jelent más társadalmi rétegekhez képest, amelyek csak saját magukra számíthatnak az infláció elleni hosszútávú háborúban.

Minden mindennel összefügg

0

Azóta, hogy Oroszország közel egy teljes éve megtámadta Ukrajnát, a katonai és polgári célpontok elleni támadások számos halálos áldozatot követeltek, és a harcok végét nem látni.

Hírszerzési elemzők a halálos áldozatok egy konkrét része iránt érdeklődtek: a konfliktusban elesett orosz tábornokok száma iránt. A tábornokok több száz vagy több ezer katonát irányítanak. Az általános halálesetek nagyobb száma tehát gyenge katonaságot jelez.

A brit sajtó júniusban arról számolt be, hogy több mint 10 tábornokot öltek meg. Japán az Egyesült Államokkal és Európával együttműködésben gyűjtött hírszerzési adatok alapján több mint 20-ra becsüli a teljes számot.

Az Egyesült Államokban például szinte egyáltalán nem haltak meg ilyen magas rangú tisztek.

Egy népszerű elmélet szerint Ukrajna képes volt megcélozni ezeket a parancsnokokat a mobiltelefon jeleinek követésével – ez a kommunikációs módszer, amelyet az orosz csapatok kénytelenek voltak használni az elektronikus hadviselés frontján vívott küzdelmek miatt. Moszkva azóta betiltotta az eszközök használatát.

A meggyilkolt tábornokok szokatlanul magas számát az ukrán hadsereg kiberhadviselésbeli fölényét tulajdonítja, amely lehetővé tette Kijev számára, hogy tájékozódjon a tábornokok mozgásáról, tartózkodási helyükről, valamint Oroszország taktikájáról, miszerint tábornokokat küld a terepre.

„Egy tábornok halála gyengíti a csapat morálját”

Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő egy másik lehetőséget is felvetett. „Lehet, hogy a két keleti régióban informátorok adnak információkat Ukrajnának” – mondta az illetékes Donyeckre és Luhanszkra utalva, amelyek nagy részét Oroszország irányítja.

Az ilyen képesség felbecsülhetetlen értékű lehet. Interjúkban a tisztviselők azt mondták, hogy a belső források hiánya volt az egyik fő oka annak, hogy az Egyesült Államoknak 10 évébe telt, hogy megtalálja és megölje Oszama bin Ladent.

A helyi informátorok toborzása számos tényezőtől függ, beleértve a kormányzati rendszert, a vallást és az etnikai hovatartozást.

Nem meglepő, ha Ukrajna Oroszország által megszállt régiói rendelkeznek olyan forrásokkal, amelyek Kijevet hírszerzési információkkal látják el.

Egy másik tény, amelyet az elmúlt évben világossá tettek, az orosz hadsereg fegyverzetének alsóbbrendűsége – ami joggal aggaszthatja azokat az országokat melyek hadseregüket orosz fegyverzettel látják el. Például India, amely fegyvereinek felét Oroszországtól szerzi be. Nem lehet véletlen, hogy Ajit Doval indiai nemzetbiztonsági tanácsadó január 31-én találkozott amerikai kollégájával, Jake Sullivannel a Fehér Házban, hogy megvitassák a haditechnikával kapcsolatos szélesebb körű együttműködést, valamint a közös fejlesztést és gyártást.

Újdelhi a szovjet korszak óta Moszkvából származó fegyverekre támaszkodott, míg az Egyesült Államok katonai segítséget nyújtott Pakisztánnak, amellyel India a kasmíri régió miatti határkonfliktusba került.

Oroszország fegyverexportjának több mint 20%-a Indiába irányul.

Pont ezért India nem vesz részt a Nyugat által vezetett, Oroszország elleni gazdasági szankciós kampányban.

Washington nem csak azt reméli, hogy a mostani tárgyalások közelebb hozzák Indiát szankciókhoz való csatlakozáshoz csakúgy mint a Quad biztonsági csoporthoz  amelynek célja Kínának az indo-csendes-óceáni térségben való elrettenése.

Az orosz tábornokok halála által mutatott katonai alkalmatlanságok Pekinget is megrendíthetik.

„Úgy tűnik, Kína csendben megkezdte a katonai támogatás nyújtását Oroszországnak”

Moszkva új világrendet akar szuperhatalmak nélkül

0

Az Egyesült Államoknak és szövetségeseiknek már nincs meg az erejük ahhoz, eljátsszák a domináns szuperhatalom szerepet, de a globális rendszer még fennáll – állapítják meg Putyin tanácsadói, akik a Valdaj Klub folyóiratának, a Russia in Global Affairs oldalán tették közzé nézeteiket.

Fjodor Lukjanov, a Valdaj Klub kutatási igazgatója irányította a csapatot vagyis nagyon közel állnak Putyinhoz. Ezért nem meglepő, ha azt állítják, hogy a háború Ukrajnában nem regionális konfliktus hanem a hatalmak között fennálló nemzetközi hierarchia tesztje. Régebben a hatalomváltás a brit birodalom és az USA között viszonylag zavartalanul mehetett végbe, de ma erre nincs lehetőség, mert a világ hatalmai nem fogadnának el egyetlen szuperhatalmat. Kínát sem? Peking sem alkalmas erre a szerepre – hangsúlyozzák Putyin tanácsadói. Miért nem?

Egyrészt, mert az USA semmiképp sem hajlandó átadni a szerepet, és az egész globális rendszer jelenleg őt szolgálja. Másodsorban Kína sem áll készen arra, hogy átvegye a szerepet, mert azt túlságosan is kockázatosnak találja. Harmadrészt – és ez a legfontosabb – a világ hatalmai nem fogadják el a hegemónia rendszerét.

A Nyugat gazdasági háborút folytat Oroszország ellen

A regionális interakció jelezheti a megoldást azoknak a kis és közepes méretű államoknak, amelyeknek nincs elég erőforrásuk az önálló fejlődéshez – javasolják a szerzők. Ez az ukrajnai agresszió burkolt indoklása: Oroszország saját érdekszférát alakítana ki. A szerzők nem teszik fel azt a kínos kérdést, hogy Oroszországnak ugyan bőven van erőforrása az önálló fejlődéshez, de mégiscsak képtelen versenyképes gazdasági modellt kialakítani. Ezért menekülnek Moszkvától az egykori szovjet tagállamok élükön Ukrajnával. Ki akar együttműködni Moszkvával?

Putyin tanácsadói maguk is látják, hogy az alapvető probléma gazdasági és nem katonai. Ezért multipoláris globális gazdasági rendszert javasolnak, amelyben a dollár egyre kisebb szerepet játszik.

Az ukrajnai katonai konfliktus csak az átmeneti korszak jele – hangoztatják Putyin tanácsadói. Akik rámutatnak: a katonai erő a jövőben nem játszik döntő fontosságú szerepet a nemzetközi konfliktusokban! Akkor miért támadta meg Putyin Ukrajnát? A szerzők nem mondják ki, de ugyanazt gondolják mint Talleyrand Napóleonról. Az okos külügyminiszter, aki jóval túlélte a császárt, így nyilatkozott Napóleon egyik akciójáról:

ez több mint bűn , ez hiba volt!

Peking fütyül Moszkvára

Csak egy külügyminiszter-helyettest küldött Hszi Csin-ping elnök Moszkvába, hogy deklarálja a “stratégiai együttműködést” Oroszországgal. Mit jelent ez? Semmi különöset. Főként pedig nem jelent katonai szövetséget. Gazdaságit pedig végképp nem hiszen Oroszország teljesítménye eltörpül Kínáé mellett. A Szovjetunió egykori keleti tagállamai Kína felé tájékozódnak, élükön Kazahsztánnal, melynek elnöke folyékonyan beszél nemcsak oroszul, de kínaiul is. Pekingben Blinken amerikai külügyminisztert várták, aki lemondta útját a tragikomikus léggömb ügy miatt. Peking G2 rendszert szeretne, melyben az amerikaiakkal egyenrangú partnerként igazgathatnák a világ ügyeit. Ebből az USA egyelőre nem kér, de Kína számukra is sokkal fontosabb mint Oroszország. Az Európai Uniónak Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. Az Ukrajna elleni háborúval Putyin kiírta magát a globális rendszerből. Még a saját tanácsadói is úgy gondolhatják, hogy a katonai akció hiba volt. Hogy lehetne megoldani a konfliktust? A döntés Washington kezében van, amely el akarja kerülni, hogy Moszkva és Peking összefogjon ellene.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK