Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Szijjártó leszart állapotban

0

Jens Stoltenberg NATO főtitkár annak ellenére összehívja a NATO-Ukrajna tanácskozást április 4-re, hogy a magyar diplomácia ezt folyamatosan ellenzi. Szijjártó Péter külügyminiszterrel ezt személyesen közölte a NATO főtitkára.

Eddig a magyar diplomácia sikeresen blokkolta ezt a tanácskozást arra hivatkozva, hogy Ukrajna megsérti a nemzeti kisebbségek jogait. Más NATO tagállamoknak is élnek kisebbségei Ukrajnában, akiket zavar a nyelvtörvény – Lengyelország és Románia -, de nekik eszük ágában sincs a háborús időkben emiatt blokkolni a hivatalos NATO együttműködést Ukrajnával.

Kijevben nyíltan azzal vádolják Orbán Viktort, hogy Putyin kezére játszik amikor akadályozza Ukrajna csatlakozását vagy legalábbis együttműködését a NATO-val. Elvben fennáll a konszenzus kötelezettsége a NATO-ban, ezért tudja például blokkolni Törökország és Magyarország Svédország tagságát. Csakhogy Törökország fontos tagja a NATO-nak, Magyarország nem az. Egyszerűen kihagyják az együttműködésből Ukrajnával, és ennek semmilyen különösebb gyakorlati jelentősége sincsen. Azt leszámítva, hogy Washingtonban egyre kevésbé tolerálják a különutas magyar diplomáciát a háborús időkben.

Háború vagy béke?

Orbán Viktor nyíltan szembemegy az USA elképzeléseivel, amely egyelőre nem akar véget vetni a háborúnak Ukrajnában. A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós vezető, aki nem járt Kijevben a háború kitörése óta, és egyáltalán nem siet támogatásáról biztosítani Zelenszkij ukrán elnököt. Annál megértőbb Putyin orosz elnökkel szemben bár azt nem tagadja, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna megtámadásával.

A magyar diplomácia szép reményekkel várta a moszkvai kínai-orosz csúcstalálkozót hiszen a kínaiaknak van béketerve a konfliktus rendezésére vagy legalábbis leállítására. A nyugati világ elveti a kínai béketervet, de nyíltan nem áll elő semmiféle alternatívával.

A kínai diplomácia a közelmúltban bizonyította közvetítői képességét amikor békemegállapodást hozott össze az ősellenségek, Irán és Szaúd Arábia között.

Zelenszkij elnök azt üzente Hszi Csin-ping kínai államfőnek, hogy bármikor felhívhatja, ha békejavaslata van Ukrajna jövőjének rendezésére.

Globális probléma a vízhiány 

0

A Földet fenyegető vízhiányra évtizedek óta figyelmeztetnek a tudósok, rendeznek ugyan mindenféle szimpóziumokat, kongresszusokat, készülnek tanulmányok, sőt zöld és kevésbé zöld politikai nyilatkozatok, de vizeink tisztasága, felhasználásának észszerűsítése rendre csak homályba vesző ígéret marad.

40%-kal több víz kellene 2030-ban mint amennyi akkor rendelkezésre áll majd.

Növelni kellene a víz árát és radikálisan csökkenteni az állami támogatást az öntözéshez, mert a víz jórészét elpazarolják – javasolja szakértők egy csoportja hosszú évek óta – köztük a WTO főnök asszonya. Az ENSZ víz világkonferenciát tart, hogy felhívja a figyelmet: ezen a téren azonnal cselekedni kell!

Az eső legfeljebb a felét fedezi a vízszükségletnek, a többit más forrásból kell fedezni – hangsúlyozza a tanulmány, melyet a Project Syndicate portál közölt. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy globális együttműködésre lenne szükség, mert szomszédai nélkül egyetlen ország sem tudja elkerülni a vízhiányt.

“Globális vízválság van, ezt mutatják a tudományos vizsgálatok eredményei. Rosszul használjuk fel a vizet,  és szennyezzük azt. Megváltoztatjuk az egész világ vízrendszerét azzal, hogy előidéztük a klímaváltozást” – nyilatkozta a londoni Guardian-nek a tanulmány egyik szerzője. Johan Rockstrom Potsdamban a Klímakutató Intézet igazgatója és társelnöke a Vízgazdálkodás Globális Bizottságának. Rockstrom hangsúlyozza, hogy sok nemzeti kormány nem veszi figyelembe, hogy mennyire függ más országoktól pedig vízkészletének a fele az úgynevezett “zöld” víz eredményeképp töltődik fel. Azért hívják zöld víznek, mert a nagy erdőségekből érkezik, csakhogy ezeknek az erdőknek a területe egyre fogyatkozik.

Rockstrom professzor tényekkel  igazolja, hogy egyes gazdag országok jóval több vizet használnak fel mint amennyi a rendelkezésükre áll. Kuvait például 38-szor annyi vízhez jut mint amennyi természetesen rendelkezésére állna, Szaúd Arábia esetében az arány tízszeres.

Víz partnerség

A gazdag államok a közepes jövedelmű és szegény országokkal kössenek víz partner egyezményeket – javasolják a tanulmány szerzői. Ily módon ugyanis lenne pénz a szükséges beruházásokhoz, melyekkel enyhíteni lehetne a globális vízhiányt.

A másik megoldás a vízhiány csökkentésére, hogy mérsékelni kellene az öntözési rendszerek állami támogatását – javasolják a szerzők, akik szerint globálisan 700 milliárd dollárt osztanak szét a kormányok ezen a címen, de ily módon a legtöbb helyen pazarolják a vizet, melynek az árát mesterségesen alacsonyan tartják.

A vízhiány a klímaváltozás következménye, ezért ennek a küzdelemnek a részeként kellene kezelni – érvelnek a szerzők, akik rámutatnak arra, hogy az élelmiszerválság is ehhez kapcsolódik. Az persze nem egészen világos, hogyha azt javasolják a kormányoknak, hogy csökkentsék az öntözési támogatást, akkor hogy lesz több élelmiszer?

Rockstrom professzor arra mutat rá, hogy a fejlődő világban irracionális a vízgazdálkodás különösen a szennyvíz tekintetében.

“Figyelemreméltó, hogy tiszta vizet használunk a vécében, és azután víztisztító berendezésekben kell azt újra használhatóvá tenni. Ezzel a vízzel öntözünk, amely a káros anyagok (nitrogén, foszfor stb.) 30%-át beleviszi a földbe, mert a tisztítás nem elég hatékony. Becsapjuk saját magunkat ezzel a rendszerrel. Újításra van szükség ezen a téren.”

Víz világkonferencia

Március 22-én kezdődik az ENSZ konferencia New Yorkban, melyre állam és kormányfőket hívtak meg, de legjobb esetben is csak miniszterek érkeznek majd pedig nagyon fontos tanácskozásról van szó, amely megpróbálja elkerülni a globális vízhiányt. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy 40%-kal magasabb lesz a kereslet mint kínálat 2030-ban.

Hollandia az egyik szervezője a víz világkonferenciának. A szervező, Henk Ovink elmondta a londoni Guardian tudósítójának, hogy

“ha meg akarjuk oldani a klímaválságot, az élelmiszer és energia krízist, akkor mindenképp foglalkozni kell a vízzel.”

A szakértők hétpontos tervet tesznek le a víz világkonferencia asztalára, hogy ezzel elősegítsék azt: a vizet közös globális értéknek tekintsék mindenütt, és az államok ne egyedül próbálják megoldani a vízhiány problémáját hanem valamiféle közös megoldáson gondolkodjanak.

Akasszátok fel a királyokat! – mindenki Orbánra gondol?

0

A címben szereplő kérdőjelet közel sem a fortélyos félelem helyezte a betűk után, egyszerűen a hatásvadász címválasztás miatt került oda! Az viszont, hogy ennek a Petőfi versnek hallatán  mindenkinek Orbán jut az eszébe nos, az közel sem véletlen, s erről csak és kizárólag maga a miniszterelnök tehet!

Orbánra asszociált az a budapesti középiskola igazgatója is, aki betiltotta a vers március 15-i előadását mondván:

“Ha ez így elhangzik, akkor vége az iskolának!”

Nem hinném, hogy az iskola igazgatója tehet róla, ahogy az ország közérzetről, közhangulatáról sem. A Budenz utcai gimnázium Budapest elit részén működik, ezért az igazgató félelmei valószínűleg nem alaptalanok. A fortélyos félelem olyannyira megfertőzte a magyar elitet, hogy Petőfi verse is kicsaphatná a biztosítékot a hatalom csúcsán, különösen akkor amikor sok diák a tanárokkal együtt tiltakozik a magyar oktatási rendszer siralmas állapotai miatt.

Ebben az iskolában is dolgoznak olyan pedagógusok, akik tiltakoztak az ellen, hogy a munkabérek még a közép-európai átlagtól is elmaradnak, és lehetetlenné teszik az európai értelmiségi életet.

Tisztelt Igazgató úr! Mit szóltna ha egy másik Petőfi vers  került volna a programba, amelyik sokkal egyértelműbb, és a rendszerváltás legendájává vált, annak a rendszerváltásnak amely lehetővé tette, hogy a jelenleg regnáló nagyurak annak tisztességébe piszkolhassanak?

Ön a hazug és meghunyászkodó félelemre mutat példát diákjainak!

Ne aggódjon, jött egy diák, nevezetesen Pankotai Lili, aki az ilyen megalkuvóknak sírbaeresztő köteleként mondja: „…miért is hagyjuk hátra bölcsőnk és földünk, mely már nem ápol, csak takar. Eltakar.”  „ti még a Sátánnak is túl férgek vagytok, mert a Sátán bátran vállalja magát, de ti hívőként lettetek hitetlenek.”

Maga Orbán Viktor Kiskőrösön beszélt március 15-én hiszen Petőfi Sándor 200 éve ott született. Jellemző, hogy az ellenzéki sajtót nem engedték be, mert nem volt karszalagja az újságíróknak, akiknek előzőleg azt mondták: nincs szükség előzetes regisztrációra.

Minden magyarban van egy kis Petőfi

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor Kiskőrösön, ahol váratlanul visszafogott volt. A békegalamb szerepét vállalta fel, amely harcos múltjához kevéssé illet, de a mai politikai helyzetben érthető volt. A magyar miniszterelnök jelenleg azokkal a vezetőkkel próbál összefogni, akik ellenzik az USA irányvonalát az ukrajnai háborúban, és vele szembeállítják Európa szuverenitását mint Emmanuel Macron francia elnök. A másik szövetséges Erdogan török elnök, aki a NATO-n belül nyíltan szembeszáll az amerikaiakkal, és így kevésbé kínos az, hogy a magyar diplomácia sem fogadja el az USA vezető szerepét. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az Egyesült Államok meg akarja buktatni őt. Orbán Viktor is erről beszélt az év értékelésekor amikor kifejezte aggodalmát: nehogy Puccini legyen a következő amerikai nagykövet Budapesten!

Az Egyesült Államokban Donald Trump is a békéről beszél Ukrajnában éppúgy mint fő republikánus riválisa deSantis, aki nyíltan kijelentette: stratégiai szempontból Ukrajna nem fontos az Egyesült Államoknak. Kína az igazi vetélytárs.

Nincs megoldás

Orbán diplomáciai problémája az, hogy képtelen megoldást javasolni az ukrajnai háború utáni helyzetre viszont joggal mutathat rá, hogy a Blinken terv a cordon sanitaire bevezetésével is azon az előfeltevésen nyugszik, hogy Ukrajna győz. Márpedig ennek realitása vajmi csekély.

Orbán Viktor nem dacolhat az egész világgal, mert ennek komoly ára van. Ha nem kap pénzt az Európai Uniótól, akkor a magyar gazdaság instabil marad: nem bukik meg, de nem is lesz képes életszínvonal emelkedést produkálni. Ennek híján pedig meginoghat a nemzeti együttműködés egész politikai konstrukciója, és mind többen gondolhatják úgy:

az akasszátok fel a királyokat verssor Orbán Viktorra is vonatkozhat…

“Putyinnal nem lehet tárgyalni”

0

Az a véleménye Grigorij Jugyin orosz filozófia professzornak, aki immár a Princeton egyetemen írja legújabb könyvét az orosz diktátor világképéről, hogy “Putyinnal nem lehet tárgyalni”. Amit Grigorij Jugyin professzor erről állít az meglehetősen vérfagyasztó.

A birodalom visszaszerzése Putyin célja – állítja a filozófia professzor, aki szerint az egész Varsói Szerződést vissza szeretné hozni Putyin, aki megveti Gorbacsovot amiért ő feladta azt.

Fel Berlinre!

– ez a felirat olvasható a moszkvai autókon.

Ez egyrészt emlékezés a második világháborúra amikor Zsukov marsall megvédte Moszkvát és elfoglalta Berlint, másrészt pedig arra, hogy az NDK a szovjet zónához tartozott a berlini Fal leomlása előtt. Putyin, a KGB alezredese a nyolcvanas években Drezdában volt a helyi szovjet titkosszolgálati központ parancsnoka. Az ő gondolkodásában a mindent vissza! elképzelés él – állítja Jugyin. Putyin elő is állt ezzel a gondolattal mondván: a NATO vonuljon ki a Varsói Szerződés egykori területéről, így Magyarországról is!

Putyin azt gondolja, hogy a NATO nem kockáztat világháborút az egykori szocialista országok megvédése érdekében.

Putyin nem ismer határokat – állítja az orosz filozófus, aki megjósolta az Ukrajna elleni agressziót. Akkor még otthon élt, és tiltakozott, tüntetett az ukrajnai háború ellen. Agyba főbe verték a titkosszolgálat civil ruhás emberei. Ezt követően emigrált Oroszországból.

A háború nem megoldás semmire

Ezt a megállapítást a Valdaj kutató csoport tette Lukjanov professzor vezetésével. Ők Putyin stratégiai tanácsadói közé tartoznak. Az év elején kiadott tanulmányukban józanul kifejtik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban immár a pénz és a digitális technológia sokkal fontosabb mint területek elfoglalása.

A háború elavult érdekérvényesítő módszer.

Oroszországnak különben sem az a problémája, hogy nincs elég sok területe. Oroszország még mindig a világ legnagyobb országa, amelyben egyre kevesebben élnek. Nem a terület hiányzik Oroszország sikeréhez hiszen a szovjet birodalom is sikertelen volt. Olyan gazdasági rendszert képtelen összehozni Putyin, amelyikből nem menekülnek el tömegesen a tehetséges fiatalok.

A Goldman-Sachs New York-i pénzintézet moszkvai embere le is tett egy tervet Putyin asztalára arról, hogy miképp lehetne sikeres gazdaságot működtetni Oroszországban.

Az orosz diktátor megköszönte majd elutasította a tervet. Meg is mondta, hogy miért:

“az én támogatóim a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tisztikara – illetve a szürovikok, a nyersanyag kitermelés oligarchái. Ők nem akarnak reformokat tehát én sem”

– közölte Putyin.

Ezekután belevágott a grúziai kalandba, amelynek eredményeképp megszerzett két tartományt. Aztán 2014-ben a Krím következett. 2022-ben pedig az Ukrajna elleni háború.

Ez nem birodalom építés, hanem zsákutca.

A szomszédos országok leszalámizása inkább csak propaganda siker, melynek valódi értéke nincs. Pótcselekvés.
Putyin pedig ebben a zsákutcában töprenghet azon, hogy hol van előre?

Álmodik a nyomor: a pénzügyminiszter 3%-os inflációt jósol

Varga Mihály szerint jövőre jelentősen mérséklődhet a jelenleg 25%-os infláció, és jövő nyárra ez lemehet 3%-ra. Az infláció fő okának a földgáz árának növekedését nevezte a pénzügyminiszter, aki épp ezért reménykedik abban, hogy az áremelkedés mértéke jelentősen csökken. Statisztikai szempontból ez úgy jöhet ki, hogy az idei nagyon magas alaphoz képest már csak 3% lesz az emelkedés. Csakhogy nem kizárólag az energiaárak okozzák az inflációt Magyarországon hanem az élelmiszer árak is!

Azt sem vehetjük biztosra, hogy a földgáz ára nem lesz magasabb 2024-ben mint az idén, mert Kína és India növekvő fogyasztása miatt verseny alakul ki a globális piacon, ahol még mindig az eladók vannak előnyösebb helyzetben. Az élelmiszerárak esetében pedig teljes a bizonytalanság: senki sem tudja, hogy mikor áll le az árak emelkedése. A 3%-os infláció 2024-re ezért sokkal inkább vágyálom mint reális előrejelzés.

Félmillió vendégmunkás jöhet

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki éppúgy a kereskedelmi kamarában beszélt mint Varga Mihály pénzügyminiszter, elmondta, hogy a gazdasági növekedéshez több energia és több munkaerő kell. Félmillió új munkavállalóra van szükség Magyarországon, jórészük vendégmunkás lehet. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország elérheti korábbi célját: 2030-ban az uniós átlag 90%-át produkálja. Ez válasz volt Matolcsy Györgynek, aki azt állította parlamenti beszédében, hogy a magyar gazdaság utat veszített 2021-ben, ezért a felzárkózás az Európai Unió fejlettebb államaihoz immár illúzió. Ugyanezeket a húrokat pengette Parragh László  is. A kereskedelmi kamara elnöke szerint már nem Ausztria utolérése a realitás hanem az, hogy Románia is megelőz bennünket. Matolcsy György beszédére reagálva a kereskedelmi kamara elnöke kijelentette:

”lehet egyszerre nyomni a gázt és a féket, de csak akkor, ha egy ember csinálja”.

Ez nyílt utalás Orbán Viktor meghatározó szerepére. Matolcsy azt mondta, hogy

“a Nemzeti Bank a féket nyomta, a kormány a gázt. Ezért van infláció.”

A külső megfigyelő csak a zavart látja az erőben: Orbán Viktor döntésére vár mindenki, mert az alvezérek különböző elképzeléseit valahogy szinkronba kellene hozni egymással. Csakhogy ehhez csoda kellene: ezért kórusban énekelheti a nemzeti együttműködés rendszerének vezérkara Leonard Cohen dalát : waiting for the miracle to Come – a csodára várva…

Újra gáz válság fenyegeti az Európai Uniót

Az enyhe tél miatt átvészelte a fenyegető energiaválságot az Európai Unió, de nyáron új áremelkedés várható, mert fel kell tölteni a kiürült tárolókat.

50 euróról 100 euróra emelkedhet a földgáz ára, és ezt mindenki megérzi: a családok, a vállalkozások és az Európai Unió tagállamai is.

Miért várható, hogy megkétszereződik a földgáz ára a holland gáz tőzsdén?

Mert az ukrajnai háború előtt az Európai Unió gázfogyasztása 500 milliárd köbméter volt egy évben. Ha most összeadjuk, hogy nőtt a hazai gázkitermelés, a cseppfolyósított földgáz import – beleértve az oroszt is, melyre nem vonatkoznak a szankciók – akkor csak 440 milliárd köbméter jön ki. Vagyis 60 milliárd köbméter a hiány. Igaz persze, hogy az Európai Unió lényegesen csökkentette a gáz fogyasztást tavaly amikor 430 milliárd köbméter volt a fogyasztás, de ehhez enyhe tél kellett. Ha a következő tél “normális” lesz vagyis hidegebb mint az idei, akkor minimum 450 milliárd köbméter földgázra lesz szükség. Az Európai Unió 15%-os fogyasztáscsökkentést írt elő, de a 10% reálisabb elvárás.

A gázkereskedők a pénzüknél vannak – köztük talán Orbán Viktor is

Az Egyesült Államok számára az ukrajnai háború óriási lehetőség, mert el tudja adni a méregdrága palagázt Európában, mely korábban olcsó orosz földgázt vásárolt.

Most 10 milliárd köbméter – ennyi pluszra lesz szükség az energia biztonság érdekében. A baj az, hogy a világ cseppfolyósított földgáz termelése idén 23 milliárd köbméter körül alakul vagyis az Európai Uniónak meg kell szereznie a többlet csaknem felét.

Nagy verseny alakulhat ki a keresleti oldalon, melyet az eladók nyilvánvalóan igyekeznek majd kihasználni.

Ráadásul az Európai Uniónak nincs elegendő kapacitása a cseppfolyósított földgáz visszaalakítására. 193 milliárd köbméteres kapacitásra lenne szükség, de csak 157 milliárd van jelenleg. Igaz, hogy gyors ütemben épülnek a berendezések  a kikötőkben, hogy visszaalakítsák a cseppfolyósított földgázt.

Most az Európai Unió sokkal jobb helyzetben van mint tavaly amikor villámgyorsan kellett átállni a vezetékes orosz földgázról a cseppfolyósított földgázra.

Ezért nem megy az égbe az áremelkedés, nem úgy mint tavaly augusztusban nyáron amikor 350 euró volt a csúcs.

Elérheti viszont az ár a 80 eurót, sőt a 100-at is, ami  jelentős emelkedés a jelenlegi 50-hez képest.

Mindebből az is következik, hogy bár Oroszország részesedése az EU gázellátásában jelentős mértékben csökkent, de nem szűnt meg. Arra továbbra is szükség van mint ahogy azt Magyarország példája is mutatja. Brüsszelnek pedig a jövőben is forszíroznia kell a gázfogyasztás csökkentését éppúgy mint a tagállamok közötti szolidaritást. Ez utóbbi azt jelenti, hogy energia válság esetében a tagállamok kisegítik egymást. Ez Franciaország és Németország között természetes, de Magyarország esetében erősen kérdéses a kormány szuverenista diplomáciája miatt.

 Magyarország külön úton jár, és erre tavaly alaposan ráfizetett, mert a tőzsdén olcsóbban kapta volna meg a földgázt mint abban a szerződésben, melyet Oroszországgal kötött.

Orbán Viktor részben épp erre a szerződésre hivatkozva indokolta meg oroszbarát külpolitikáját, de a tények nem támasztják alá, hogy igaza lett volna. Putyin azt ígérte, hogy olcsóbban adja a földgázt “a baráti Magyarországnak”, de erről szó sem volt. Putyin ebben is hazudott. Magyarország 265 milliárd forintot spórolhatott volna meg tavaly, ha nem “orosz barátaitól” vette volna a földgázt.

Persze a Svájcban bejegyzett MET szépen pénzelt a gáz válságból. Lantos Csaba ennek a magyar-orosz-szingapúri gázkereskedő cégnek volt az igazgató tanácsi elnöke mielőtt Orbán Viktor kinevezte energia miniszternek. Lantos Csaba többször is cáfolta, hogy Orbán Viktor részvényes a cégben, amely busás profitot csinált a nagy energiaválság idején, melynek árát a fogyasztók fizették meg Magyarországon is.

Kínai rulett – egy oligarcha önéletrajza

Kínában minden a személyes kapcsolat – ez derül ki az emigrációban élő oligarcha emlékirataiból. Desmond Shum Sanghajban született, és Hongkongban nőtt fel. Jó diplomát szerzett, de ez kevés volt a karrierhez Kínában, ahol a kommunista pártelit irányítja a piacgazdaságot. A kapcsolat a pártelithez meghatározó fontosságú.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja úgy vált Kína leggazdagabb emberévé, hogy a tartomány akkori kommunista párttitkárával, Hszi Csin-pinggel épített ki jó kapcsolatot. Hszi Csin-ping első számú vezető lett Kínában, Jack Ma pedig az első számú vállalkozó.

A frissen megválasztott Trump elnök vele előbb találkozott mint Kína elnökével. “Jack és én nagy dolgokat viszünk végbe együtt” – mondta akkor Donald Trump. Csakhogy Kínában is eljött az oligarchák megrendszabályozásának ideje. Jack Mát megfegyelmezték Pekingben: ma már szerény ember, aki büszkén mutogatja kommunista párttagkönyvét.

Desmond Shum nem akart így járni, ezért inkább emigrált az Egyesült Államokba, ahol kiadta a Kínai rulett című könyvet. Amely annyira szókimondó, hogy Peking megpróbálta megakadályozni a kiadását. Nem mást küldött e célból Desmond Shum nyakára mint ex nejét, akinek kulcsszerepe volt az oligarcha karrierjében. A feleség “eltűnt” annak a kampánynak a során, mely az oligarchák megrendszabályozására irányult. Amikor ex férje meg akarta jelentetni emlékiratait, akkor hirtelen felbukkant, és megpróbálta lebeszélni az oligarchát a könyv kiadásáról. Sikertelenül. Mi zavarta annyira Pekinget ebben a könyvben?

Madame 30%

Az derült ki, hogy az oligarcha úgy csinált üzleti karriert, hogy neje a bizalmába férkőzött Kína akkori kormányfőjének, Ven Csiapaonak, aki tagja volt a kommunista párt legfelső vezetésének is. A miniszterelnök mindenben támogatta a leleményes üzletembert, cserében neje minden üzlet után 30%-ot kapott. Nem csoda, hogy a New York Times ebben az időben azt írta: a kínai kommunista vezetés minden egyes tagja dollár milliárdos! A New York Times tudósítóját kiutasították, és az amerikai lap online kiadása napokig elérhetetlenné vált Kínában.

Ezt követően került hatalomra Kínában Hszi Csin-ping, aki korrupció ellenes kampány révén akarta megerősíteni a hatalmát. Legfőbb vetélytársait korrupcióra hivatkozva buktatta meg: egyikük palotájában arra találtak bizonyítékot, hogy a magasrangú kommunista család vagyona meghaladta a 12 milliárd dollárt! A családfő életfogytig tartó börtönbüntetését tölti mindmáig. Hszi Csin-ping elnök pedig arra készül, hogy bebetonozza a hatalmát az őszi pártkongresszuson.

A kapcsolatok továbbra is mindent jelentenek Kínában, melyet az 1949-ben hatalomra került kommunista párt vaskézzel irányít. Az oligarcha házaspár például 200 ezer dollárt költött egy olyan rendszámra, amelyikből azonnal kiderült: legfelsőbb körökhöz van kapcsolatuk.

A kínai rulett című könyv arra utal, hogy a szerencse ugyancsak forgandó, mert senki sem tudhatja, hogy kapcsolati hálója meddig működik és meddig védelmezi őt a közös érdekek alapján. Ha pedig bukik a hálózat vezére, akkor csak a csoda segíthet a hálózat tagjain. Így járt például az első kínai, aki az Interpol főnöke lehetett. A kínai diplomácia intenzíven lobbizott mellette, és a belügyi államtitkár így lett a nemzetközi rendőri szervezet első embere Lyonban. Aztán hazahívták. A repülőtérről Pekingben csak annyit tudott üzenni Franciaországban élő nejének: menekülj! Egykori kínai kollégái elfogták az Interpol főnököt, és korrupciós ügyben börtönbe került. A pekingi belügy haza akarta csalogatni a családot is Lyonból. Minthogy az asszony nem állt kötélnek, megpróbálták elrabolni őket. Az asszony a francia állam védelmét kérte, és csak így tudta elkerülni, hogy visszavigyék hazájába, Kínába. Ahol jogai csak a hatalomnak vannak…

Koestler és Sztálin

0

70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.

Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.

Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.

Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.

Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?

Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.

Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg  megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.

Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.

A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.

Orbán Kínába készül

0

A magyar miniszterelnök nemrégiben a Karmelita kolostorban fogadta Kína első diplomatáját. Vang Ji államtanácsos lángost evett együtt Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Így készítették elő Orbán pekingi útját, mely korábban a Covid járvány miatt maradt el.

Azért lehet különösen érdekes egy ilyen látogatás, mert a kínaiak közzétettek egy béketervet Ukrajnával kapcsolatban. Zelenszkij ukrán elnök érdeklődve fogadta a kínai kezdeményezést.

Közvetíthet-e Peking Oroszország és Ukrajna között?

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – jelentette ki Zelenszkij ukrán elnök a háború első évfordulóján. Korábban Putyin bejelentette: a kínai elnök hamarosan Moszkvába látogat, hogy megvitassák a kínai béketervet.

Ukrajna növelheti a mozgásterét, melyet az USA jelenleg elrabol – hangsúlyozza a pekingi Global Times a kínai béketervvel kapcsolatban. Amelyet azért fogadtak örömmel Kijevben, mert deklarálja Ukrajna jogát a teljes területi szuverenitásra.

“Itt be is fejeződhetne a kínai béketerv” – nyilatkozta a CNN hír televíziónak Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, akinek az ukrán elnök külön kifejezte háláját, mert megszervezte Biden elnök kijevi villámlátogatását múlt hétfőn. Kína nem ítélte el az orosz agressziót, és a béketerv nem szól az oroszok által megszállt területekről Ukrajnában.

“Azt hiszem, hogy jó dolog, ha Kína elkezd beszélni Ukrajnáról. A kérdés az, hogy mi jön utána. A tettek a szavaknál sokkal fontosabbak” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök.

Ukrajna elnöke azért fogadta kedvezően a kínai béke javaslatot, mert mindenképp szeretné elkerülni azt, hogy Kína tovább közeledjen Oroszországhoz, és fegyvereket szállítson neki.

“Szeretnék hinni abban, hogy Kína nem szállít fegyvereket Oroszországnak” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij elnök.

Blinken amerikai külügyminiszter Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián azzal vádolta meg Pekinget, hogy kamikaze drónokat akar szállítani az oroszoknak. Ezek a kamikaze drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajna hamarosan megkaphat. A CIA igazgatója úgy nyilatkozott, hogy Kína még nem szállított drónokat Oroszországnak, az amerikai külügyminiszter épp azért figyelmeztette Vang Ji államtanácsost Münchenben, hogy ne is tegye ezt meg, mert ebben az esetben komoly amerikai szankciókkal kellene számolnia.

“Amíg Kína béketervvel áll elő addig nem szállíthat fegyvert”

– nyilatkozta az AP hírügynökségnek Volodimir Feszenko ukrán biztonságpolitikai szakértő.

Putyin elfogadja, Biden elutasítja a kínai béketervet

Az orosz elnök bejelentette, hogy Hszi Csin-ping elnök Moszkvába látogat. Vang Ji államtanácsos készítette elő a látogatást, aki Magyarországról repült Moszkvába, ahol az orosz külügy örömmel fogadta a kínai béketervet. A BBC külpolitikai szakértője szerint Peking meg akarja menteni Putyin arcát ezzel a béketervvel hiszen az orosz elnök agressziója semmiféle eredménnyel nem járt viszont jelentős veszteségeket okozott Oroszországnak, amely elszigetelődött a világban.

“Putyin megtapsolta a kínai béketervet. Lehet így benne bármi jó? Semmit sem láttam a béketervben, ami bárki másnak kedvezne mint Oroszországnak”

– nyilatkozta Biden elnök az ABC Newsnak.

A kínaiak tűzszünetet javasolnak, de ez Ukrajna számára nem elfogadható:

“Minden tűzszünet, amely lehetővé tenné Oroszországnak, hogy Ukrajna egyes részeit megszállva tartsa, nem béketerv hanem arról szól, hogy befagyassza a háborút, Ukrajna vereségét. A következmény az orosz népírtás folytatása lenne”

– írta Twitteren Mihajlo Podoljak, Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója.

Újraindul az amerikai-kínai Covid háború?

0

A pandémiat okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadulhatott el – állapította meg az energia minisztérium Washingtonban. Az ezzel kapcsolatos titkosszolgálati jelentést most kapták meg a honanyák és honatyák Washingtonban – írta meg a Wall Street Journal, amely azért óvatosságból hozzáteszi, hogy az energia minisztérium maga is úgy tálalta az információt mint, amelynek alacsony a megbízhatósági szintje.

Korábban Washington és Peking éveken át polémiát folytatott arról, hogy miképp indult be a Covid járvány. Vuhanban működik egy kutatóközpont, amelyben a biológiai hadviseléssel is foglalkoznak, és állítólag innen indulhatott világhódító útjára a Covid vírus.

Mit mondanak a kínaiak?

A hivatalos álláspont az, hogy természetes úton indult meg a vírus szaporodása. A másik, a külföld számára előadott verzió már kissé kacifántosabb: az USA kísérletezett a Covid vírussal Fort Detrickben, nem messze Washingtontól. Ez éppen olyan kutató laboratórium mint a vuhani vagyis a biológiai hadviselés központi intézménye. Az amerikaiak Afganisztán számára állítottak elő biológia fegyvert, és így keletkezett a Covid vírus. Amely azonban megfertőzte az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák egy részét is. Ezek közül néhányan résztvettek a katona válogatottak olimpiáján Vuhanban, ahol megfertőzték a helyi lakosságot. Így indult el a járvány 2019 őszén a 11 milliós Vuhanban Kína kellős közepén.

Gyorsan említsük meg, hogy nemzetközi egyezmények tiltják a biológia hadviselést és az ezzel kapcsolatos kutatást. Ennek ellenére Kínában és az USA-ban folynak ilyen kutatások éppúgy mint Oroszországban. Putyin birodalmában az emberek azért óvakodnak a Covid védőoltástól, mert a Szputnyik vakcinát éppen a biológiai hadviselés kutató központjában kísérletezték ki.

USA – Kína szembenállás

A mélyponton levő amerikai-kínai kapcsolatok további gyengítését szolgálja a vírus kampány újrakezdése az Egyesült Államokban, ahol ezt az ügyet már egyszer lezárták: Avril Haines, a titkosszolgálatokat felügyelő hivatal vezetője elmondta a sajtónak még 2021-ben, hogy nincs egyértelmű eredmény. A titkosszolgálatok véleménye is eltér egymástól. Így aztán a járvánnyal együtt szép lassan mindenki megfeledkezett az ügyről.

Most viszont heves vita alakult ki Blinken amerikai külügyminiszter és Vang Ji államtanácsos között Münchenben a biztonságpolitikai világkonferencián. Az USA külügyminisztere azzal vádolta Kínát, hogy kamikaze drónokat akar szállítani Oroszországba, ahonnan azok az ukrajnai frontra kerülhetnének. Ezek a kínai drónok állítólag hatékonyak lehetnek azok ellen az amerikai és német páncélosok ellen, melyeket Ukrajnának ígértek.

Vang Ji, Kína elsőszámú diplomatája közölte: nem szállítottak ilyen drónokat Oroszországnak. Erre a CIA igazgatója is megszólalt: elismerte, hogy nem volt kínai fegyverszállítás, de egyúttal óvta Pekinget attól, hogy ezt mégiscsak megtegye.

Hszi Csin-ping elnök Moszkvába készül – jelentette be maga Putyin elnök.

Szívesen találkoznék Hszi Csin-ping elnökkel – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij az ukrajnai háború első évfordulóján.

A kínaiak béketervet terjesztettek elő, mely Peking szerint “megnövelné Ukrajna mozgásterét és visszaadná Kijev szuverenitását, melyet az USA elrabolt.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK