Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Kína jobban függ Európától mint fordítva

A John Lukács Intézet és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén egy német és egy francia szakértő: Christian Geinitz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója és Valérie Niquet, a Fondation pour la Recheche Stratégique vezető kutatója arra mutatott rá, hogy Kína számára az export létfontosságú, és különösen az a prémium piacokon: Észak Amerikában és Nyugat Európában.

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ezért mind nehezebb kínai árukat eladni az Egyesült Államokban, ezért felértékelődik az európai piac. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és ez visszafelé is igaz. Az amerikai példa nyomán és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően megerősödött a szkepszis Európában is Kína törekvéseit illetően.

Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:

“Az utóbbi időben Kína belföldön egyre elnyomóbb politikát folytat miközben kifelé egyre agresszívebb.”

Arról nem emlékezett meg az amerikai diplomácia vezetője, hogy amikor Nixon és Kissinger 1972-ben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel a nagy kulturális forradalom kellős közepén, akkor százszor durvább volt az elnyomás Kínában, és Peking intenzíven támogatta a kommunista forradalmakat külföldön, amelyről azóta már régen letett. Az USA-nak akkor szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, 2021-ben viszont első számú stratégiai ellenfélnek jelölte ki Kínát Blinken külügyminiszter.

“Nem leszünk az USA vazallusa” – deklarálta Macron francia elnök Pekingből hazafelé tartva. Azóta a francia elnök politikailag nagyon meggyengült, de mind Franciaországban mind Németországban tisztában vannak azzal, hogy Kína már ma is a világ egyik legnagyobb piaca, a közeli jövőben pedig egyértelműen az lesz hiszen 1,4 milliárd lakosa van míg az USA-nak csak 340 millió.

“Nem lenne helyes védővámok mögé bújni a kínaiakkal szemben, ehelyett növelni kellene az innovációt, mert Európa elmarad ezen a téren nemcsak az USA-tól, de Kínától is”

– visszhangozta Mario Draghi megállapítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója.

Az Európai Központi Bank elnöke a brüsszeli bizottság kérésére felmérést készített Európa versenyképességéről, és az eredmény lesújtó. Ezért is javasolta a magyar elnökség a versenyképességet e félév fő témájának az Európai Unióban. “A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkivel üzleti kapcsolatot kíván fenntartani és fejleszteni függetlenül attól, hogy az illető állam milyen politikát folytat” – fejtette ki az Orbán kormány álláspontját a tanácskozáson Eszterhai Viktor, a John Lukács Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamok is intenzív gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Kínával – különösen Németország, amely már az ötvenes években felfedezte a kínai piacot.

Magyarország az akkumulátor és elektromos autógyártásban együttműködik német és kínai cégekkel egyaránt.

Ezért is szavazott együtt Magyarország és Németország a kínai védővámok ellen, melyek az elektromos autózást érintik.

A magyar kormány bízik az elektromos autózás jövőjében – ezt Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség vezetője bizonygatta. Ehhez persze az Európai Uniónak támogatnia kellene az elektromos autók vásárlását. A magyar kormány javaslata szerint minden európai polgár 4500 eurós támogatásra számíthatna, ha elektromos autót vásárol. Az Európai Uniónak erre nincsen pénze, legfeljebb közös hitelfelvétel teremtene erre megfelelő pénzügyi alapot. Ezt egyelőre Magyarország és Németország ellenzi.

Netanjahu Trumpot az izraeli válaszcsapás időzítésével akarja segíteni

0

Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.

Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.

Világháborús kockázat

A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot  hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.

Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:

“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”

Biden arra kérte Netanjahut, hogy

“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”

Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.

Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.

Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról  akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.

Orbán nemcsak az EU-ból, de a NATO-ból is ki akar lépni?

0

“A probléma az, és most őszinte leszek, hogy nem jó blokkban vagyunk. Ez a blokk, az észak-atlanti blokk, az értékrendszerünk szerint nem a mi blokkunk. Mi mégis ebben a blokkban vagyunk. Hogy ennek mi lesz a vége, az egy nehéz kérdés” – mondta Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója a közszolgálati televízió Kommentár klub műsorában.

Békés Mártonnak ugyanaz a szerepe mint Schmidt Máriának: ideológiát fabrikálni Orbán Viktor épp aktuális politikájához. A miniszterelnök rutinos politikusként egészen mást csinál mint amiről beszél viszont szüksége van arra, hogy hívei valamiféle morális politizálást lássanak tevékenységében, mely kizárólag a hatalom megtartására irányul. Ezért míg Békés Márton Budapesten már azt pedzegeti, hogy ki kellene lépnünk nemcsak az Európai Unióból hanem a NATO-ból is, addig Orbán Viktor ezt mondta Strasbourgban az Európai Parlament vitájában:

“Nincs olyan kérdés, hogy mi lenne, ha nem lennénk NATO tagok! Az a lényeg, hogy hogyan kell helyesen viselkedni, ha NATO tagok vagyunk”

– jelentette ki a magyar miniszterelnök Strasbourgban.

Orbán Viktornak semmiféle értékrendje sincsen, ezért is értik meg egymással oly jól Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal vagy Hszi Csin-pinggel.

Kiléphet-e Orbán Viktor az Európai Unióból vagy a NATO-ból?

Amikor Silvio Berlusconi akkori olasz miniszterelnök bejelentette, hogy fontolóra veszi Olaszország kilépését az eurózónából, akkor működésbe lépett az atlanti diplomácia: Merkel kancellár szervezte az akciót, melynek eredményeképp – Washington, Párizs és Moszkva hatékony együttműködésével – Berlusconit eltávolították a kormányfői posztról. Orbán sokat tanult Berlusconitól, például azt is, hogy a jobboldalnak le lehet, sőt le is kell paktálni a szélsőjobbal Európában. Csakhogy a magyar miniszterelnök késve figyelt fel arra, hogy Európa sorsáról végső soron Washingtonban döntenek. Washingtonban pedig nem tartják elfogadhatónak a jobboldal – szélsőjobboldal koalícióját olyan fontos államokban mint Németország. Ezért szorult ki Orbán Viktor az Európai Néppártból, ezért tűnt el az osztrák politika csodagyereke, Sebastian Kurz Bécsből. Orbán Viktor azért vásárolta meg 10 millió dollárért Trump barátságát, hogy Washingtonban legyen irányváltás. Trump tanácsadói lelkesednek a nemzeti együttműködés rendszeréért Magyarországon, de egyáltalán nem tölti el őket örömmel Orbán orosz és Kínabarát politikája. Orbánnak mint “barátnak” még csak elnézhetnék ezt, de az Európai Uniónak már nem.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ebben a republikánusok és a demokraták egyetértenek, ahogy ezt republikánus honatyák egy csoportja közölte is Budapesten: aggasztja őket Orbán orosz és Kínabarát külpolitikája.

Az ukrajnai háború célja Washington szempontjából egyértelműen az, hogy megakadályozza Európa Oroszország és Kína stratégiai együttműködését.

Orbán legnagyobb problémája éppen az, hogy ő ennek az európai – orosz – kínai együttműködésnek az utolsó mohikánja. Orosz és kínai szövetségesei szemében ő csak mint trójai faló használható, önálló értéke nincsen. Emiatt Orbán nemlétező értékrendje nem más mint a permanens hazudozás: logikai salto mortale-k sorozata. Mindhalálig hazugságra van ítélve ráadásul mindenütt mást kell hazudnia: Magyarországon nemzeti szuverenitást, Washingtonban és Brüsszelben lojalitást, Moszkvában és Pekingben a “hasznos idióta” szerep vár rá.

Nem is lenne csoda, ha a magyar miniszterelnök évek óta elmegyógyászati kezelés alatt állna…

Európai Néppárt : Orbán, time to go – Orbán, ideje távozni!

0

Nem túlságosan udvariasan, de egyértelműen szólította fel a magyar miniszterelnököt a távozásra az Európai Parlament legnagyobb frakciója, melynek egykor a Fidesz is tagja volt. A strasbourgi vita után az Európai Néppárt közölte: ”ideje Magyarországot újra közelebb hozni Európához! Esélyt kell adni a rossz vezetés által okozott károk helyreállítására!

Ez a lengyel recept: Donald Tusk, aki nemrég még az Európai Néppárt elnöke volt, most Lengyelország kormányfőjeként igyekszik felszámolni a nemzeti együttműködés Kaczynski féle rendszerét, mely sokban hasonlított Orbán Viktor illiberális modelljéhez, melyet a miniszterelnök 2010-ben vezetett be Magyarországon. Már Angela Merkel kancellár is hangsúlyozta, hogy nem érti: “mi is az az illiberális demokrácia”, most utódai azt közölték, hogy nagyon is értik és elegük van belőle. Ezért is fagyasztotta be az Európai Unió a Magyarországnak szánt eurómilliárdok nagy részét, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya Strasbourgban egyértelművé tette: amíg Orbán a miniszterelnök addig a magyar kormány csak annyi pénzt kap az Európai Uniótól amennyit muszáj kiutalni. Lengyelország a váltás után a teljes összeget megkapta Brüsszeltől, és ezt ígéri Magyar Péter is, aki a nyilvánosság előtt tárgyalt Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével Strasbourgban az Európai Parlamentben. Orbán már akkor levonta a tanulságot:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt”

Ezt mondta a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Arról nem beszélt, hogy Kamala Harris alelnök, aki a demokraták elnökjelöltje a diktátorok és autokraták közé sorolta őt Kim Dzsong Un, Putyin és Hszi Csin-ping társaságában.

Ha tehát Washingtonban maradnak a demokraták, akkor Brüsszel és az Egyesült Államok együttesen próbálhatja meg Orbán Viktor eltávolítását a hatalomból.

Többféle forgatókönyv is lehet erre: a legbrutálisabb Ceausescu eltávolítása volt. A diktátort és nejét kivégző osztag elé állították 1989 karácsonyán. Milosevics jugoszláv elnököt a hágai bíróság elé állították: pere során szívrohamot kapott és meghalt. Maduro venezuelai elnöknek amnesztiát ígért Washingtont: egész pereputtyával szabadon távozhat, sőt a lopott holmit is viheti magával. Jelenleg Venezuela elnöke kitart: védelmezik őt a kubai testőrök és a Wagner hadsereg. Arról egyelőre nincsen hír, hogy a Wagner zsoldosok parancsba kapták volna Putyintól Orbán Viktor őrzését, de az tény, hogy nemrég a magyar kormány lehetővé tette orosz és belorusz “vendégmunkások” beérkezését, természetesen “szigorú átvilágítás” után. Meg nem erősített hírek szerint Orbán Viktor “szigorú átvilágítása” sem volt problémamentes minthogy Oroszországhoz fűződő viszonya mindmáig tisztázatlan. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal erre az apróságra nem tér ki…

Trump a nemzeti együttműködés rendszerét kívánja bevezetni az USA-ban?

0

Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva  a demokratikus  szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.  

“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:

“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”

Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:

“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”

2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.

Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:

”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”

A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.

Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.

Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is

A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.

A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.

Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.

Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:

”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”

Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.

Óriási személyi változások várhatóak

Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.

“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”

– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”

Média kontroll

Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert,  melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.

Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel:  Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.

Godot-ra várva!

Az egzisztencialista abszurd drámát látja megvalósulni a mai Magyarországon a Los Angelesben élő jeles magyar történész, Berend T. Iván, aki szerint Orbán Viktor és Magyar Péter, a két kiszolgáltatott csavargó, aki Godot-ra vagyis Donald Trumpra várnak.

“Aki Trumpnál tesz látogatást Mar-a-Lagoban az úgy érzi mintha Észak Koreában járna: amikor Trump megjelenik, akkor mindenki feláll és tapsol” – idézi Berend T. Iván a republikánus szenátort Lindsey Grahamet.

Míg Orbán Viktor valóban Trumpra vár, Magyar Péter és a Tisza Párt a washingtoni demokraták és az Európai Unió támogatását élvezi. Szépen kiderült ez a strasbourgi vitán, melyen Ursula von der Leyen egyértelműen bírálta a magyar miniszterelnököt: értésére adta mindenkinek, hogy amíg Orbán Viktor vezeti Magyarországot, addig az Európai Unió csakis annyi pénzt ad a magyar kormánynak amennyit muszáj. Orbán Viktor gyorsan le is vonta a következtetést ország-világ előtt:

“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt!”

Hozzátehette volna a demokrata adminisztrációt is Washingtonban hiszen Kamala Harris alelnök és elnökjelölt a diktátorok és autokraták sorában említette Orbán Viktort Kim Dzsong Un, Putyin és Hszi Csin-ping társaságában.

Magyar Péter Washington és Brüsszel támogatását élvezi

Kiderült ez a strasbourgi vitában is amikor a szünetben a magyar ellenzék vezére Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel beszélgetett. Magyar Péter szereplését gondos tervezés előzte meg: nem véletlen, hogy a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk színházi rendező. A cél az volt, hogy Magyar Pétert mint Orbán Viktor kihívóját mutassák be a világnak, és ez teljes mértékben sikerült is.

“Miniszterelnök úr, mindketten tudjuk, hogy vége van”

– mondta Magyar Péter Orbán Viktor arcába Strasbourgban.

Orbán elveszítette a fejét, és előhozta Magyar Péter telefonos ügyét mondván, hogy azért vette fel parlamenti mandátumát Brüsszelben, hogy az megvédje őt a jogi következményektől. Orbán hazudott: Magyar Péter négy nappal korábban jelezte a parlamenti képviselet felvételét a szavazásra hivatkozva mielőtt a diszkó botrány bekövetkezett volna. Magyar Pétert a hívei ösztönözték arra, hogy vegye fel mandátumát minden bizonnyal azért, mert jól ismerik Orbán Viktor rendőrállamát, amely minden eszközt bevet ellenfeleivel szemben.

Magyar Pétert a proteszt hullám emeli magasra

Berend T. Ivánnak abban mindenképp igaza van, hogy Magyar Péternek nincs átfogó koncepciója egy alternatív rendszerre. Sőt a híveinek jelentős része egy javított kiadást szeretne a Kádár – Orbán rendszerből. Jóléti államot akarnak annak ellenére, hogy annak nincsenek meg a gazdasági alapjai. Kornai János, a nemrég elhunyt jeles közgazdász “koraszülött jóléti államnak” nevezte a kommunista rendszereket. A liberális gazdaságpolitika, amely Thatcher asszony és Reagan elnök idejében globálissá tette a világgazdaságot alapjaiban ásta alá az európai jóléti rendszert, mert míg az Európai Unió lakossága 6%-a az emberiségnek, a GDP-je a 10%-a, a jóléti kiadások majdnem felét az uniós tagállamok fizetik ki. Ez versenyképtelenné teszi az Európai Uniót, a liberális gazdaságpolitikát képviselő politikusokat viszont béna kacsává: Macron francia elnök, a liberálisok nagy európai reménysége a populista jobboldal és baloldal szorításában egyetlenegy fontos reformját sem tudta megvalósítani.

Egész Európa Godot-ra vár mint Becket darabjában, melyet a második világháború után írt. Akkor Nyugat Európa az USA segítségével nemcsak, hogy kilábalt a válságból, de példátlanul sikeres rendszert épített ki. Mára ez versenyképtelenné vált, ezért újra mindenki Godot-ra vár:

az ésszerű gazdaságpolitika népszerűtlen, a népszerű pedig ésszerűtlen.

“Ne szeretkezz, háborúzz!” – Schmidt Mária szerint ez a Nyugat jelszava

0

Orbán Viktor ideológiai tanácsadója Az identitás mint politikai fegyver elnevezésű nemzetközi konferencián tartott előadást, melyben a nyugati világ hanyatlását vázolta fel a nők szemszögéből.

“A szexuális szabadosság mostanra egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot eredményez. Míg a szexuálisan felszabadult nők a nyolcvanas években még heti átlagban három szexuális aktust folytattak, addig ma Nyugaton ebből heti egy lett, de még inkább havi egy. Nyugaton a nők többsége szexmentes életre kényszerül, magányra ítéltetik vagy magányra ítéli magát. A férfiak válaszul pornó függővé válnak, és nehezükre esik, hogy a férfiasságukat a virtuális téren kívül bizonyítsák.”

A XXI. Század Intézet főigazgatója ezekután azt fejtegette, hogy “a XX. század a nők évszázada volt.”

Konklúzió:

„Az ateistává és szexmentessé tett nyugati kultúra mára ürességet és céltalanságot eredményez, emellett gépies infantilizmushoz vezet. A társas kapcsolatok hiánya fizikai és lelki összeomlást okoz, ami miatt mindenki terápiára jár, és az analitikusától várja életválsága feloldását.”

Révai József, a magyar kommunista párt fő ideológusa sem mondhatta volna ezt szebben, de ő még hozzátette “a Coca Cola révületében fetrengő amerikai fiatalokat is.”

Nem csoda, ha Orbán Viktor Tusnádfürdőn közölte: az ideológiák kora véget ért! De akkor miért használja Schmidt Mária zűrzavaros fejtegetéseit?

Orbán az utolsó bolsevik

A magyar miniszterelnök szívesen idézi Lenin kedvenc mondását – természetesen anélkül, hogy megnevezné a bolsevik párt alapítóját, aki szifiliszben hunyt el –

“a politikusnak nem a száját hanem a kezét kell figyelni!”

Ezt arra az orosz miniszterelnökre mondta, aki nyugati úton akarta elindítani a cári Oroszországot, de a baloldali terroristák meggyilkolták. Orbán nagyonis sokat tanult a bolsevikoktól: hogy lehet megragadni és megtartani a hatalmat akkor amikor kezdetben saját szervezetünk elenyésző kisebbséget képviselt az országban. A bolsevikok alig 50 ezren voltak, de hála a vasfegyelemnek átvették a hatalmat a 150 milliós cári birodalomban 1917-ben, és egészen 1991-ig meg is tartották azt. Közben uralmukat kiterjesztették a meghódított államokra is 1945 után amikor a magyar elitet mindinkább a Szovjetunióban képezték ki. A szovjet rendszer versenyképtelen volt a világpiacon, de politikailag annál hatékonyabb. A szovjet vezetők kifejezetten akadályozták a gazdasági fejlődést, mert rájöttek arra: egy fejlett társadalomban rájuk nincsen szükség! Hinaus mit uns! Ki velünk a hatalomból – mondták némi öniróniával az egykori NDK-ban.

Orbánt sem zavarja, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává vált hála a nemzeti együttműködés 2010 óta működő rendszerének.

Egy szegény országban ugyanis rengeteg a kiszolgáltatott ember, akit olcsón meg lehet vásárolni a választások idején.

Ebben rejlik Orbán Viktor titka, aki nem is nagyon rejti véka alá: éppúgy örökké akar uralkodni mint a bolsevikok. A magyar miniszterelnök még jól emlékszik arra, hogy a rendszerváltás azért volt vértelen a bolsevik rendszerek bukása után, mert a hatalom kialkudta Washingtonban: nem lesz felelősségre vonás! Nem kell elszámolni a több millió halottal és bebörtönzöttel. Sem pedig az összelopott vagyonnal. Sőt, Csernomirgyin szovjet gázipari miniszter egyik napról a másikra dollár milliárdos lett amikor privatizálták a Gazpromot, amelynek ő lett az alapító elnöke. Gazdaságilag sikertelen rendszer lehet politikailag sikeres – ez volt a bolsevikok felismerése, akik persze hatalmas elnyomó és propaganda gépezettel azért bebiztosították az örökkévaló uralkodást, melyet csak akkor adtak fel amikor az amerikaiak előnyösebb ajánlatot adtak. Orbán, az utolsó bolsevik rendszere, ezért nem buktatható meg belülről, de kívülről az USA előállhat egy visszautasíthatatlan ajánlattal…

Lázár Vitézyről: “aberrált belvárosi libsi gyerek”

0

Az építési és közlekedési miniszter már többször is durván bírálta Vitézy Dávidot, aki pedig pár napig a Fidesz jelöltje volt a főpolgármesteri posztra Budapesten.

”Vitézy a hazugságokban az élen jár. Elveszítette a főpolgármesteri választást pedig ehhez minden segítséget megkapott a győzelemhez. Most pedig Magyar Péter seggét nyalja, nem lehet tárgyaló fél!” – mondta Lázár János.

Vitézy a Hév-vel kapcsolatban bírálta a MÁV-ot és Lázár Jánost.

A stílus maga az ember: Lázár arra célzott, hogy Vitézy meleg és kábítószer élvező. Mindez jól mutatja, hogy a hatalom enyhén szólva ideges manapság, mert rájött arra, hogy Orbán immár nem uralja teljes mértékben a politikai arénát, és 2026-ban akár meg is bukhat.

Bisogna saper perdere – mert veszíteni tudni kell

Ez a régi sláger most hangosan szólhat a hatalom központjában is, ahol mind többen veszik észre: Orbán Viktor szerencsecsillaga hanyatlóban van, a varázspálca immár nem működik igazán hatékonyan. A világ változott meg: az a német koncepció bukott meg, amely Európa, Oroszország és Kína együttműködésére épített. Orbán Viktor ehhez csatlakozott, ezt jelentette nála a keleti nyitás.  Csakhogy az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, majd felrobbantotta az Északi Áramlat földgázvezetéket, hogy szimbolikusan bizonyítsa: két táborra szakadt a világ! Orbán pedig két szék közt a pad alá került.

Nincs aki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét. Pénz nélkül pedig nem megy semmi – ezt Orbán Viktor közeli hívei is pontosan tudják.

Megpuccsolják-e Orbánt? Brüsszel erre játszik amikor mindenkivel érezteti: a befagyasztott eurómilliárdok csak akkor érkeznek meg Budapestre, ha ott már nem Orbánnak hívják a miniszterelnököt. Washington ugyanígy le akarja venni a sakktábláról a magyar miniszterelnököt, aki nem véletlenül imádkozik Trump győzelméért. Ha őt választják meg, akkor Orbánt nem fenyegeti a közvetlen puccsveszély, de pénze akkor sem lesz. Trump nem arról híres, hogy baráti alapon pénzt osztogatna. Ellenkezőleg: Orbánnak már eddig is 10 millió dollárjába került ez a “barátság.”

Ha Trump győz, akkor csendben ölik majd egymást Orbán emberei a vezérkarban, de hogyha veszít, akkor megindulhat a dezertálás. A nagy Napóleon miniszterei és marsalljai egy pillanat alatt átálltak a régi – új Bourbon rezsimhez. Már csak azért is, hogy a régi gaztettek és lopások ügyeit ne firtassa senki sem. Csakhogy az Orbán utáni rezsimnek se lesz pénze, ehhez meg kell csapolnia az oligarchák vagyonát. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös lassú tűzön pirította az oligarcha hercegeket, akik azután égtek a vágytól, hogy vagyonuk egy részét beszolgáltassák a közösbe.

Orbán Viktor: “vesztésre állunk!”

0

Az Európai Parlamentben jelentette ki  a magyar miniszterelnök, hogy “vesztésre állunk!”. Nem a nemzeti együttműködés rendszerére gondolt hanem az ukrajnai háborúra.

A magyar gazdasággal kapcsolatban Magyar Péter szólalt fel rámutatva arra, hogy “Magyarországon a családi pótlék mindössze havi 30 euró míg a minimál nyugdíj 70 euró.” Ilyen körülmények között nemigen lehet csodálkozni az ország demográfiai helyzetén. “Egymillió magyar él és dolgozik külföldön miközben a magyar kormány vendégmunkásokat importál”- hangsúlyozta Magyar Péter, aki közölte Orbán Viktorral:

”miniszterelnök úr, vége van!”

Orbán Viktor természetesen nem így látja, sőt abban bízik, hogy hamarosan pezsgőt bonthat, mert az Egyesült Államokban Donald Trumpot választják újra elnöknek. Az uniós tagállamok vezetői közül jelenleg Orbán áll a legjobb kapcsolatban Trumppal bár nagy kérdés, hogy mennyire tudhat profitálni ebből, ha valóban az ex elnök nyer november elején. A magyar diplomácia mindenesetre igyekszik hozzájárulni Trump sikeréhez, és akadályozza azt az uniós alapot, amely 35 milliárd eurót juttatna Ukrajnának. Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője ugyan elmondta, hogy más alapból egymilliárd eurót kiutalnak Ukrajnának, de a nagy pénzről az amerikai választás után döntenek az uniós csúcstalálkozón. Trump egy centet sem kíván Ukrajnának adni (már, ha ez igaz), mert így akarja Zelenszkij elnököt rákényszeríteni arra, hogy fogadja el a fegyverszünetet.

Trump – Putyin paktumban reménykedik a magyar miniszterelnök

Donald Trump arról beszél, hogy villámgyorsan rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött tárgyalna Putyinnal. Kamala Harris ezzel szemben közölte: csakis úgy tárgyalnának Moszkvával, hogy Kijev is ott ül az asztalnál. Milyen alkut köthet Trump Putyinnal? Az USA ex elnökét tökéletesen hidegen hagyja Európa és az ukrajnai háború, a Közel Kelet és Kína viszont annál jobban izgatja. Tanácsadói tisztában vannak azzal, hogy három konfliktus sok az USA-nak, ezért akarják mielőbb lezárni az ukrajnai háborút.

A Közel Keleten viszont nem lehet rendezést elképzelni Oroszország nélkül, amely nagyon is aktív a térségben: a Hamász vezetői többször is Moszkvában jártak a terrortámadás óta, az orosz miniszterelnök nemrég fejezte be tárgyalásait Teheránban, előtte pedig Sojgu, a Védelmi Tanács titkára tárgyalt Iránban. A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó központja. Trump arra akarja rávenni Putyint, hogy cserében egy számára előnyös ukrajnai fegyverszünetért áldozza be az iráni kapcsolatait. Trump ugyanis Netanjahuval együtt meg akarja rendszabályozni Iránt nehogy az veszélyes atomhatalommá váljon.

Nincs jó szél annak a hajónak, mely nem tudja merre tart

Ez az ősi kínai mondás jellemzi a magyar miniszterelnök helyzetét: az európai – orosz – kínai együttműködésre alapozott magyar nemzeti együttműködési rendszer megbukott, és ha Trump lesz az elnök az sem változtat ezen hiszen az USA ellenérdekelt egy erős kontinentális szövetségben. Orbánnak többezer milliárd forintot kell találnia ahhoz, hogy 2026-ban újraválasszák. A magyar gazdaság ennek a plusznak a teljesítésére nem látszik képesnek, a külföldi hitelnyújtók pedig csakis piaci áron adnak kölcsön, amely a legmagasabb kamatot jelenti az Európai Unióban. Orbán látvány diplomáciája nem pótolja a kispénzű szavazók által nagyon is várt apró választási ajándékokat, melyeket azután az inflációval vissza lehet venni. A magyar költségvetés helyzete siralmas, és semmi sem mutat a javulásra.

Orbán és Magyar Péter demagóg ígéretei az egymillió forintos bérekről csakis úgy teljesülhetnek, ha elengedik az inflációt és folyamatosan leértékelik a forintot.

Vagyis marad az euróban mért szánalmas életszínvonal a többség számára, amely akár Orbánra akár Magyar Péterre szavaz kénytelen tudomásul venni: Európa szegényházában nincsenek csodák! Azok csak a propagandában vannak azzal a bibliai kitétellel: aki beveheti, vegye be…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK