ki, Author at Független Hírügynökség Page 29 of 71

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

ki

-

2023-07-21

Ne legyen több szankció – kérik az amerikai chipgyártók

Blinken amerikai külügyminiszter, aki nemrég tért vissza Pekingből, részt vett azon a tanácskozáson, melyen a chipipar vezetői arra kérték a Biden kormányzatot: fejezze be szankciós politikáját Kína ellen!

180 milliárd dollárt tett ki tavaly Kína chip vásárlása, és ez a világ importjának mintegy egyharmada – 555 milliárd dollár. Kína messze a legnagyobb vásárló ezen a piacon, és emiatt aggódnak az amerikai cégek, amelyek diszkriminációtól tartanak, ha a Biden kormányzat újabb szigorító intézkedéseket hozna ezen a téren.

A probléma fontosságával a Biden kormányzat is tisztában van,

ezért legfontosabb embereit küldte el, hogy tárgyaljanak az Intel, a Qualcomm, a Nvidia és más chip gyártók vezetőivel: Blinken külügyminiszteren kívül elment a tanácskozásra Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és Lael Brainard, az elnök gazdasági tanácsadó testületének igazgatója.

Janet Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, csak azért nem vett részt a tanácskozáson, mert Indiában a G20 pénzügyminiszterek értekezletén vett részt. Ott is

azt hangsúlyozta, hogy az USA és Kína gazdasági együttműködése az egész világgazdaság érdeke.

Blinken külügyminiszter elmondta a résztvevőknek, hogy mit tapasztalt Kínában, és végighallgatta a véleményeket arról, hogy mit gondolnak a nagy chipgyártók vezetői a globális szállítási láncokról és a világ legnagyobb chip piacáról, Kínáról. Peking egyszerre fúj hideget és meleget: Hszi Csin-ping elnök is fogadta Bill Gates-t – “végre egy amerikai barát” felkiáltással, másrészt pedig húsbavágó szankciót jelentettek be, amely gondokat okozhat a chip iparnak mindenütt a világon.

Kínai válaszlépés: a gallium és germanium exportjának korlátozása

Az Egyesült Államok múlt októberben átfogó szankciókat jelentett be a chip előállításban Kína ellen a nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Válaszul Kína közölte: két ritka földfémet, amelyek fontosak a chipgyártásban, a galliumot és a germaniumot a jövőben nem exportálja. Később erről a hivatalos véleményt megfogalmazó Global Times azt közölte erről: nincs teljes export tilalom. A baráti államok továbbra is kaphatnak a fontos kínai ritka földfémekből.

Az amerikai chipgyártók szövetsége erre hivatkozva kérte a Biden kormányzatot, hogy ne szigorítson ezen a téren, mert akkor kínai válaszlépések várhatók, melyek befolyásolhatják mind a nyersanyagellátást éppúgy, mint a Kínába irányuló exportot – írja az itnews szakportál.

Erre válaszul a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának, Jake Sullivannek a szóvivője kijelentette, hogy

“a szankciókat pontosan úgy alakítottuk ki, hogy a kínaiak ne fenyegethessék nemzetbiztonsági érdekeinket. A cél az, hogy az USA és szövetségeseinek technológiája ne szolgálhassanak arra, hogy aláássák nemzetbiztonságunkat.”

Vagyis nyíltan szembekerültek a gazdasági és nemzetbiztonsági érdekek. A chipgyártók nem hagyják annyiban: a Reuters értesülései szerint mind az Intel mind pedig a Qualcomm elnök-vezérigazgatója a héten időpontot kért a Fehér Házban, mert személyesen Biden elnököt akarják meggyőzni arról: újabb szankciók Kína ellen nem szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit.

Orbán a zsaroló mohikán

ki

-

2023-07-20

0

20 milliárd eurót szán Ukrajnának a brüsszeli bizottság, a magyar diplomácia vétója csaknem biztosra vehető.

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Borrell 20 milliárd eurós alapot szeretne létrehozni, hogy ebből finanszírozzák az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat. Minthogy Magyarország kivételével szinte minden uniós tagállam szállít fegyvert Ukrajnának, ezért a magyar diplomácián kívül aligha vétóz bárki is. Szijjártó Péter, Orbán első janicsárja viszont elszántan vétóz. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az Orbán kormány így akarja megzsarolni a brüsszeli bizottságot: fizesse ki az uniós milliárdokat, melyeket a jogállami problémák miatt tart vissza. Csakhogy a brüsszeli bizottság állítólag már megüzente a magyar miniszterelnöknek:

a feje tetejére is állhat, de nem kap pénzt amíg nem hajt végre lényeges módosításokat a nemzeti együttműködés rendszerén.

A brüsszeli bizottság is bajban van hiszen egyre újabb eurómilliárdokat kér a tagállamoktól az ukrajnai háborúra miközben tudja: senki sem akar befizetni a kasszába! Amikor Ursula von der Leyen meghirdette 50 milliárd eurós csomagtervét, akkor Lindner német pénzügyminiszter sietett közölni: a német költségvetésben erre nincsen pénz! De akkor honnan lesz?

Orbán a magányos koldus szerepében

“Csak nem Ukrajnának akarjátok adni azt a pénzt, melynek a helye itt lenne, az én zsebemben?”

– kérdezné a magyar miniszterelnök, ha tévedésből őszinte lenne. Orbán profi, vele ilyen sosem fordulna elő. Ő védekezés helyett inkább támad, és fölteszi a teljesen jogos kérdést: miből finanszírozza az Európai Unió Ukrajna támogatását?

Netán közös hitelfelvételt terveznek?

Amikor Merkel kancellár elérte, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vegyenek fel kölcsönt, akkor letette a nagy esküt: ez először és utoljára történt meg. Németországban senki sem akar második közös hitelfelvételt hiszen egyáltalán nemcsak a magyar kormánnyal kapcsolatban él a gyanú az Európai Unióban, hogy saját zsebébe helyezi a pénzt. Csakhogy az Ukrajnának megígért pénzt valahogy össze kell hozni. Annál is inkább, mert Ukrajna újjáépítésének hatalmas költségeit is jelentős részben az Európai Uniónak kell vállalnia – ez 431 milliárd dollár a Világbank becslése szerint.

A közös hitelfelvétel viszont lépés lehet az Európai Egyesült Államok felé. Tulajdonképp Hamilton amerikai pénzügyminiszter egyesítette a 13 felszabadult brit gyarmatot azzal, hogy közös kölcsönt vett fel – egyesítve a helyi adósságokat.

Orbán Viktor ezt végképp nem akarja hiszen “szuverenista” alapállása pontosan azt célozza, hogy mindenről egyedül ő döntsön. Egy globalizált rendszerben a pénzügyi csőd szélén tébláboló miniszterelnök esetében ez kissé tragikomikus egy nem egészen tízmilliós országban. A magyar miniszterelnök az EU-Latin Amerika csúcsról utazott Tusványosra, hogy évi nagy beszédét megtartsa a “magyar Mekkában”.

A latin-amerikai országok sorsán Orbán Viktor tanulmányozhatta, hogy mit ér a szuverenista politika egy periferikus világban, amelynek súlya nem túl jelentős a globális gazdaságban, de nagyobb mint a közép-kelet-európai régióé, ahol meglehetősen magányos harcosként a magyar miniszterelnök előadja magát.

Orbán az utolsó mohikán szerepében tragikomikus hős, aki csak azzal vigasztalhatja magát, hogy mások is nyakig ülnek a szószban az Európai Unióban.

Inflációs környezetben a forint leértékelés már nem jó pénzügyi politika

ki

-

2023-07-19

0

Inflációs környezetben a forint leértékelés már nem jó pénzügyi politika

Egy elemi összefüggésre csak most döbbent rá a Nemzeti Bank. Ahol korábban kifejezetten olyan leértékelési kampányok folytak, melyek alapvető fontosságúak voltak a nemzeti együttműködés rendszerében. Orbán Viktor azért is nem akar eurót, mert akkor a leértékelés “fegyvere” kicsúszna a kezéből.

A Magyar Nemzeti Bank két vezetője most olyan tanulmányt közölt, melyből kiderült: ők is rájöttek arra, hogy magas infláció mellett a forint leértékelése kifejezetten kockázatos vállalkozás, mert a döntéshozók beépíthetik a várakozásukba a leértékelést.

A forint árfolyamváltozásának a hatása a kétszeresére nőtt az inflációra – írja tanulmányában Balatoni András igazgató és Soós Gábor Dániel főosztályvezető. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a Nemzeti Bank úgy támogatta az exportőröket, hogy a forint enyhe, de folyamatos leértékelésével plusz bevételhez juttatta őket – forintban. Ma már viszont stabil kiszámítható árfolyam pályára van szüksége mindenkinek: a kormánynak, a nemzeti banknak és a vállalatoknak is.

Kérdés persze, ha nem értékelik le folyamatosan a forintot, akkor mi lesz a bérekkel?

Az Orbán kormány jól bevált módszere volt ugyanis az elmúlt években, hogy miközben emelte a béreket leértékelte a forintot vagyis azok értéke euróban vagy dollárban nem változott. A külföldi munkaadó számára így olcsó maradt a magyar munkabér.

Épp ez adta jelentős részben a nemzeti együttműködés rendszerének vonzerejét a külföldi befektetők szemében: Magyarország olcsó maradt. Nemcsak a munkabérek nevetségesen alacsonyak Magyarországon, de a környezetvédelmi bírság is. A magyar döntéshozók megvesztegetése is piszok olcsónak számít a nemzetközi összehasonlításban.

Ha elvész a leértékelés csodafegyvere, akkor mi marad?

Orbán Viktornak úgy kell fenntartania a társadalmi békét, hogy az életszínvonal – a magas infláció miatt – csökken! Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter találóan fogalmazta meg az ATV egyenes beszéd című műsorában, hogy

“nincs más választása a kormánynak, megszorító intézkedéseket kell hoznia

amennyiben az inflációt csökkenteni kívánja. Ennek mellékhatásaként a gazdaság nem fog növekedni hanem inkább csökkenni fog.”

Itt a stagfláció, amelyet Nouriel Roubini régen megjósolt az egész világgazdaságnak, de Magyarországon látványosan nehéz helyzet alakult ki: a 38 tagú OECD-ben nálunk a legmagasabb az infláció, és ennek következtében nálunk a legmagasabb a reálbér csökkenés is. Ez pedig radikális életszínvonal csökkenést jelez a nemzeti együttműködés rendszerének tizenharmadik évében. Orbán Viktor korábban már beszélt a hét szűk esztendőről, de arról nem, hogy miképp vészelik át a magyar családok ezeket a nehéz időket?

“A lakosságon csattan az ostor”

– hangsúlyozta Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter az ATV-ben.

Az infláció = Orbán megszorító csomagja

A magyar miniszterelnök ily módon tudja visszavenni az állampolgároktól azt, amit a választások megnyerésének érdekében kiosztott. Az infláció azért jobb mint a megszorító csomag, mert nem mindenki a kormányt szidja érte. Pedig a benzinkútnál mindenki nagyon sokat fizet be az államkasszába viszont a magas árakért okolni lehet a világpiacot, az ukrajnai háborút, az Európai Uniót stb.

Bűnbak van bőven, csak épp megoldás nincsen.

Ez aggasztja igazában Orbán Viktort, aki csak abban bizakodhat, hogy az ellenzék képtelen lesz kihasználni szorult helyzetét. Ebben annál is inkább bizakodhat, mert az ellenzék olyan javaslatokkal állhat elő mint Bokros Lajos vagyis a rezsicsökkentés rendszerének eltörlése és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetése. Már önmagában ez a kettő garantálja azt Orbánnak, hogy ne kelljen aggódnia az ellenzék miatt. Ami miatt aggódnia kell az az Egyesült Államok, mely mind kevésbé tolerálja Oroszország és Kína barát politikáját, de ez már egy másik történet.

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

ki

-

2023-07-16

0

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

Azt állítja a brit Chatham House vezető elemzője, aki korábban tudósítóként dolgozott Moszkvában vagyis az orosz viszonyok jó ismerőjének számít, ha a Nyugat hisz Putyinnak, hülyének fog látszani.

James Nixey a Mandinernek nyilatkozott arról, hogy szerinte Putyin immár végképp szava hihetetlenné vált. Érdekes, hogy az USA és Nagy Britannia Irak elleni agressziója kapcsán, amely nyilvánvaló hazugságon alapult, és amelyet elítélt II. János Pál pápa, a francia elnök és a német kancellár is, ez nem merült fel a Chatham House szakértőiben.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az USA öt perc alatt békét köthetne Oroszországgal Ukrajna feje fölött elfogadva a területért békét elvet.

“Ez a lehető legveszélyesebb forgatókönyv, amelyet el tudok képzelni. Nem az oroszok árthatnak nekünk a legtöbbet hanem a Nyugat a rossz döntéseivel. Ukrajnát óriási elismerés illeti meg azért, hogy az orosz támadásokat visszaverte, és természetesen ez nem történhetett volna meg, ha nincs nyugati, elsősorban amerikai fegyverzeti támogatás.

Értékelésem szerint a Nyugat csak annyi fegyvert adott Ukrajnának, amennyivel nem veszít, de nem eleget ahhoz, hogy győzni tudjon.”

De vajon győzhet-e Ukrajna?

Napóleon császár és Hitler Adolf az akkori világ legjobb hadseregével támadt rá Oroszországra, és csúfos vereséget szenvedett. Ukrajna nincs egy súlycsoportban Oroszországgal. Hogy nyerhetné meg a háborút?

“Ha valódi modern támadó fegyvereket kapna Ukrajna, akkor megnyerhetné a háborút: nagy hatótávolságú rakétákkal, modern tankokkal, F 16-os harci gépekkel stb. Az ukrán hadsereg ily módon ki tudná űzni az oroszokat Ukrajnából.

Amint a háború véget ér Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia”

– hangsúlyozza az újságíróból lett geopolitikai szakértő.

Oroszok a Trafalgar téren?

“Azt nem állítom, hogyha a Nyugat elengedi Ukrajnát, akkor az oroszok rövid időn belül megjelennének Londonban a Trafalgar téren, de azt igen, hogy tovább építenék globális befolyásukat nemcsak katonai, de diplomáciai, informatikai és gazdasági módszerekkel. Jobb lett volna ezt a konfliktust elkerülni, de hogyha már itt van, akkor ebbe bele kell állnunk. Az az érzésem, hogy több európai állam nem szánta rá magát a kitartásra”

– fejtegeti a brit elemző.

Tálas Péter biztonságpolitikai elemző viszont arra mutatott rá: az orosz hadsereg olyan gyengén muzsikál fronton, hogy nemigen fenyegetheti a nála jóval erősebb NATO-t. Az oroszok Bahmutot nem tudták bevenni hónapok után sem. Hírszerzésük pedig szánalmasan leszerepelt a háború elején amikor nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, a lakosság pedig nem üdvözölte virágcsokrokkal az orosz csapatokat. Tálas Péter olyan lengyel katonai szakértőket idéz, akik szerint az orosz hadseregnek legkevesebb ötven évre van szüksége ahhoz, hogy komolyan fenyegethesse a NATO tag Lengyelországot.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfelének minősítette Kínát és Oroszországot amikor még szó sem volt az Ukrajna elleni agresszióról. Putyin fatális tévedését az amerikai diplomácia a NATO újraélesztésére használja fel, és teljesen alárendeli Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Kérdés persze, hogy az USA-nak érdeke-e a háború elnyújtása Ukrajnában?

Lehúzza a rolót az USA legrégibb kézműves sörfőzdéje

ki

-

2023-07-14

0

Lehúzza a rolót az USA legrégibb kézműves sörfőzdéje

127 év után búcsúzik az Anchor Brewery, mely San Franciscoban készítette kézműves sörét, de nem bírt a konkurenciával.

“2016 óta csökkennek az eladásaink, és ezért nem tudtunk megfelelni a gazdasági kihívásoknak” – írja búcsú közleményében az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje. A CNN gazdasági rovata ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a fogyasztói szokások sokban megváltoztak, és a Covid pandémia megviselte a szállítói láncokat is, ezért sok kézműves sörfőzde ment csődbe az elmúlt években az Egyesült Államokban.

Az Anchor Brewery San Franciscóban már a pandémia előtt is gondokkal küzdött, ezért eladták a japán sörfőző óriásnak, a Sapporonak. A japánok jöttek, láttak és vesztettek San Franciscóban. Az amerikai sörfőzde szerint “a japánok nem értették meg, hogy az Egyesült Államokban más az ízlés, mások a sörözési szokások.”

2021-ben a japánok újratervezték az egész Anchor Brewery brandet, de ez nem jött be, mert az új variáns túlságosan is messze esett a régitől.

Ezért rákényszerült a zárásra az Egyesült Államok legrégebbi kézműves sörfőzdéje:

”Nagyon nehéz döntés volt ez számunkra. Hónapokig töprengtünk rajta, de végülis nem találtunk más megoldást”

– jelentette be a döntést a cég szóvivője. Sam Singer azzal indokolta a sörfőzde bezárását, hogy “az infláció különösen magas volt San Francisco környékén, ahol nagyon kiélezett a piaci verseny, ezért nem tehettünk mást.”

Mi lesz a sörfőzde 61 munkatársával?

Mind megkapták a felmondást hatvan napos határidővel. A cég segíti őket az átmeneti időszakban amíg új munkahelyet találnak. Ezenkívül mindenki megkapja a neki járó végkielégítést.

A sörfőzde már a múlt hónapban megszüntette az országos eladást, és kizárólag Kalifornia területén forgalmazta a söröket. Bejelentették azt is, hogy a jövőben nem készítik már a sörfőzde legismertebb italát, a Christmas Ale-t, melyet ötven éven keresztül árultak szerte az Egyesült Államokban. Akkor még abban bíztak, hogy ennek a neves, de már nem igazán kelendő sörnek a leállításával egyensúlyba tudják hozni a céget, de tévedtek.

“A kiadásaink továbbra is nagyobbak maradtak mint a bevételeink”

– magyarázta a szomorú helyzetet a szóvivő.

Mit tettek a japánok? A Sapporo már egy éve árulta a 127 éves működő sörfőzdét, de nem akadt olyan vevőre, aki neki megfelelt volna. A sörfőzde munkatársai még nem adták fel végképp a reményt: “ a felszámolási eljárás során még jelentkezhet valaki, aki úgy dönt, hogy folytatja a sörfőzést az Anchor Brewery-ben” – reménykedik a szóvivő.

A baj az, hogy amióta a Sapporo átvette a sörfőzdét San Franciscóban, az minden évben veszteséges volt – kivéve 2021-et.

Az egész kézműves sörfőzde iparág gyenge eredményeket produkál az elmúlt években az Egyesült Államokban.

“Szomorú nap ez az USA sörfőző történelmében” – mondja az országos sörfőző szövetség lapjának főszerkesztője. Harry Schumacher a CNN tudósítójának elmondta: “a kézműves sörök eladása az Egyesült Államokban egy év alatt 4%-kal csökkent.”

Az egész ágazat bajban van: ”ellenszélben kell boldogulnia a kézműves sör cégeknek, de tulajdonképp mindenkinek a söriparban, mert az alumínium vámot emelték, ez pedig csapás a dobozos sörökre. A másik oka az ágazat gyengélkedésének az, hogy a likőrök és a whiskyk előállítói adókedvezményt harcoltak ki maguknak, ezért a söriparban mindenki nagy kihívás elé került“ – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Brian Crawford, a Beer Institute igazgatója.

Tiborc István Budapest ingatlan királya lett

ki

-

2023-07-12

0

Tiborc István Budapest ingatlan királya lett

A miniszterelnök veje ritka értékes állami ingatlanokat szerzett meg, és közben csekély 28,5 milliárd forintos állami támogatást kapott Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől.

A magyar lakosság vásárló ereje egy év alatt 8-10%-kal csökkent, de Tiborcz István és köre vígan tovább gazdagodott hiszen a majd mindenható após hűséges emberei egyengetik az útját.

A Svábhegy még beépíthető maradéka, az egykori MÁV palota az Andrássy úton, a kulturális örökségvédelmi hivatal egykori székháza a Várban – mind a Central European ingatlan alaphoz került az elmúlt hónapokban. Az pedig Tiborcz Istvánhoz kötődik. Ellenzékben persze Orbán Viktor még a Gyurcsány kormány ellen mennydörgött amikor 2007-ben évértékelő beszédében azt mondta:

”Mi magyarok megértettük, hogy a reformok mögött pénzéhes üzleti csoportok érdeke rejtőzik. Megértettük, hogy a kórházak bezárása mögött ingatlanspekuláció rejtőzik.”

A fideszes polgármesteri hivatal akkor tilalmat is rendelt a tervezett változásokra, de ezeket a tilalmakat azután 2010 után szépen csendben feloldották a XII-ik kerületben.

A Central European Ingatlanalap szerezte meg a svábhegyi luxus ingatlanokat.

Ezek a luxus ingatlanok a miniszterelnök Cinege utcai vonzáskörzetében lelhetők fel – írja a valasz.hu. Egyébként maga Tiborcz István és Orbán Ráhel is a vonzáskörzetben lakik a XII. kerületben.

Tiborcz terjeszkedik

Nemcsak a Svábhegy érdekli a miniszterelnök törekvő vejét, mert cége megszerezte a volt MÁV székházat az Andrássy úton és az örökségvédelmi hivatal egykori székházát a Várban. Ezenkívül övé a Sofitel szálló is a Duna-part közelében. Ezt most átépítik, de a Budapest Business Journalban a miniszterelnök veje úgy említi mint saját beruházást.

Mindezt miből?

Egyrészt nyilván kedvező bankhitelből, melyet a hatalom bankjaitól kap, másrészt pedig ott a magyar állam, amely most ugyan elszántan spórol, mert nem jönnek az euromilliárdok Brüsszelből, de azért

a miniszterelnök vejének támogatására még mindig jut egy csekélység: jelen esetben 28,5 milliárd forint, melyet a Baross program keretében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utalt ki Tiborcz István cégeinek.

Ez nem ingyenes állami támogatás hanem kölcsön, de minimális kamattal vagyis igen előnyös akkor amikor az infláció tartósan 20% fölött jár.

Nemcsak Tiborcz István szerzett meg méregdrága állami ingatlanokat az elmúlt időszakban, de a nemzeti együttműködés rendszerének sok más kulcsfigurája is szépen gazdagodott, konkrétan Garancsi István, Pintér Sándor és Rogán Antal sikeres ingatlan vállalkozásairól is írhatunk, de mindannyian eltörpülnek Tiborcz István, Budapest ingatlan királya mellett.

Dinnye ár: Raskó György tanmeséje a Facebookon

ki

-

2023-07-12

0

Dinnye ár: Raskó György tanmeséje a Facebookon

Tiltakoznak a termelők, mert a Penny üzletlánc “pofátlanul olcsón” kínálja a görögdinnyét – írja a Facebookon az egykori agrár államtitkár, akinek magának is szép gazdasága van. A dinnye termesztők 350 forintos árat tartanak “méltányosnak”, de a Penny Market 229 forintért kínálja a dinnyét.

A cégnek nyilván így is megéri, mert a becsábított vevő, akkor mást is nála vásárol. Most harc folyik a vevőkért, mert drámai mértékben csökken a vásárlóerő: 8-10%-kal kisebb mint tavaly.

A görög dinnye átvételi ára 150 forint, akkor a gazdák miért követelnek 350 forintos eladási árat? – teszi fel a jogos kérdést Raskó György. Egyébként érdekes, hogy kevesen feszegetik miért van olyan óriási különbség a felvásárlási és az eladási ár között Magyarországon?

Hányan nyerészkednek ezen a nemzeti együttműködés rendszerében?

A tej kínos példája

Raskó György arra hívja fel a figyelmet, hogy a dinnyetermesztő gazdák ugyanazt a hibát követik el mint a tejtermelő gazdák, akik az egekbe emelték az árakat tavaly, és erre a fogyasztók drámai mértékben csökkentették a vásárlásaikat. Most a tejtermelők szívják a fogukat, mert a drága tejből és tejtermékből jóval kevesebb fogy mint korábban. Ezt akarják a dinnyésgazdák? – kérdi Raskó György, aki szerint, ha túl magas az ár, akkor a gazdák nyakán maradhat a dinnye, ha túlságosan drága, mert jó volt a termés. Persze ott az export lehetősége is, de a külföldi piacokon a kereslet-kínálat szabályai döntenek, ehhez kell a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk.

Feltehetjük a kérdést a magas élelmiszer árak mellett vajon a magyar piacon is a kereslet – kínálat dönt-e vagy pedig az, hogy melyik ágazatnak van a nagyobb lobby ereje? Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében ez nem is kérdés: a hatalom igyekszik mindent megszabni, a túlszabályozott piac meglehetősen irracionálisan működik. Egy világra nyitott gazdaságban ezért produkálja a mezőgazdaságára oly büszke Magyarország azt, hogy tizedik hónapja magasabb az élelmiszer infláció mint 30%! Ilyen egész Európában nincs!

A határmenti területeken a szomszédba járnak bevásárolni, holott a Kárpát medencében Magyarországnak a legjobbak az agrár adottságai.

Ezt a csúfos kudarcot Orbán Viktor sem tudja megmagyarázni, ezért beszél inkább a migránsokról és a genderről miközben ő maga is tudja: honfitársait a megélhetés százszor inkább érdekli mint ezek a témák.

“Az Alternative für Deutschland az ellenség!”

ki

-

2023-07-10

0

“Az Alternative für Deutschland az ellenség!”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Funke médiának adott interjújában, hogy “Európa lelkéért harcolunk” – hangoztatta a kereszténydemokrata politikus a jövő évi európai választásokra utalva.

“Az Alternative für Deutschland nem vetélytárs hanem ellenfél, ellenség” – jelentette ki Manfred Weber azzal a német mozgalommal kapcsolatban, amely sokat átvett a náci ideológiából, és amellyel a többi politikai párt nem köt koalíciót helyi szinten sem. A kereszténydemokrata politikusnak nemcsak ideológiai kifogásai vannak a szélsőjobboldali párttal kapcsolatban, de rámutat arra is, hogy az Alternative für Deutschland létében kérdőjelezi meg az Európai Uniót, amely Németország jólétének alapja.

Jelenleg az Alternative für Deutschland Németország második legnépszerűbb pártja a kereszténydemokraták után. A szociáldemokrata – zöld – szabad demokrata koalíció igen népszerűtlen Németországban, ahol jelenleg is recesszió van, és a kormány mintha nem tudná, hogy merre van előre, mert belső viták hátráltatják a közös cselekvést.

Figyelmeztetés Orbán Viktornak

Manfred Weber üzent a magyar miniszterelnöknek is az Alternative für Deutschland bírálatával. Orbán Viktor ugyanis lehetségesnek tartja az együttműködést a szélsőjobboldali párttal, ezért is romlottak meg a kapcsolatai a CDU-CSU pártszövetséggel. Korábban Orbán Viktor szívesen látott vendég volt a CSU főhadiszállásán Münchenben, de az Alternative für Deutschland megjelenése megingatta a keresztényszociális unió politikai monopóliumát Bajorországban. Orbán elképzelését a jobboldal-szélsőjobboldal szövetségéről nem fogadta el a CDU-CSU pártszövetség. Más uniós tagállamokban viszont működik a jobboldali – szélsőjobboldali szövetség: Itália, Svédország, Finnország. Spanyolországban is esélyes a választásokon egy jobboldali – szélsőjobboldali koalíció. Csakhogy a szélsőjobb amint kormányra kerül elfelejti Európa ellenes jelszavait: Giorgia Meloni pálfordulása a legjobb példa erre. Senki sem akar Orbán Viktor helyzetébe kerülni:

Brüsszel példát statuál a magyar miniszterelnökkel!

Ha Európa ellenes vagy, akkor ne csodálkozz, hogy nem kapsz egy euró centet sem Brüsszeltől a kötelező minimum fölött! – ez az üzenet, amely mindenki mást kijózanítana kivéve Orbán Viktort.

Miben bízhat a magyar miniszterelnök? Honnan lesz pénz a hiányzó eurómilliárdok pótlására? Peking már jelezte, hogy nem fizet. Kölcsönt csak piaci áron nyújt. Az pedig drága. Orbán már elengedte az európai és önkormányzati választást. Neki csakis az országos választás a fontos hiszen attól függ a hatalma. Csökkenő életszínvonal mellett még egy politikailag impotens ellenzéknek is lehetne esélye a proteszt szavazatok miatt. Orbán azzal számol, hogy 2026 még messze van, addig még jöhet kedvező fordulat. Némi túlzással: csak kedvező fordulat jöhet hiszen jelenleg a pénzügyi csőd szélén táncol egyetlen igazi szövetséges nélkül az Európai Unióban.

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

ki

-

2023-07-09

0

“Putyin szerint Oroszország Ukrajna nélkül nem nagyhatalom”

A CIA igazgatója, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt hosszú írásban vázolja fel az amerikai hírszerzés tapasztalatait és céljait Oroszországgal és Kínával kapcsolatban.

William Burns, aki a Washington Postban idézi fel emlékeit utolsó moszkvai tárgyalásáról Putyinnal 2021 novemberében, megírta, hogy

“Közöltük velük: pontosan megértettük, hogy mire készülnek. Putyin és vezető tanácsadói meg voltak győződve arról, hogy ez az utolsó lehetőség Ukrajna megszerzésére. Ezért nyugtalanabban távoztam mint ahogy Moszkvába érkeztem.”

Vajon ezek után Putyin miért indította meg mégiscsak a háborút? Minden bizonnyal alábecsülte azt, hogy CIA mennyire pontosan képes előrejelezni az orosz szándékokat, és mennyire megerősítette Ukrajnát, ahol a villámháborút csírájában elfojtották amikor legyilkolták a Zelenszkij elnök elfogására Kijevbe érkezett orosz kommandósokat 2022 februárjában.

Marina Miron, a londoni King’s College hírszerzési szakértője elmondta, hogy a nyugati hírszerzés annyira hatékony: előbb ismerik az orosz vezérkar szándékait mint az orosz katonák, akiknek a parancsokat végre kellene hajtaniuk.

Mit csinál most a CIA? Igyekszik fellazítani az orosz közvéleményt, amelyet az elhúzódó háború és a gazdasági nehézségek szembefordulhatnak Putyinnal. Jól megmutatta ezt a Prigozsin puccs kísérlet amikor senki sem sietett az orosz elnök oldalára állni. Miért nem? De Gaulle tábornok mondta:

a sikernek mindig sok apja van, a kudarc árvagyerek!

Putyin ukrajnai háborúja kudarc Oroszországnak, de vajon az Egyesült Államoknak és Európának jó-e, ha elhúzódik a konfliktus?

Erről nyilván vita folyik Washingtonban, ahol tudják: nem Oroszország hanem Kína az igazi vetélytárs a globális versenyben.

Milyen viszonyt akar Pekinggel a Biden kormányzat?

Yellen pénzügyminiszter Kínában tárgyalt nem sokkal azután, hogy Hszi Csin-ping elnök fogadta ott Antony Blinken külügyminisztert is. Korábban Hirosimában Biden elnök kijelentette a G7 csúcstalálkozó után: “Megkezdődhet az olvadás a kínai kapcsolatokban.”

Ehhez képest az USA szövetséget kötött Indiával épp Kínával szemben. Pont úgy, mint 1972-ben amikor az USA Kínával paktált le a Szovjetunióval szemben, most Indiával kötött szövetséget a veszélyes vetélytárssá váló Kínával szemben.

Az 1,4 milliárd lakosú Kína, amely korszerű technológiával rendelkezik, sokkal veszélyesebb vetélytárs mint a Szovjetunió, amelynek gazdasági rendszere versenyképtelen volt. Épp ezért a CIA – a szervezet történetében egyedülálló módon – létrehozott egy “új missziós központot, mely kizárólag Kínára összpontosít” – írja William Burns igazgató, még hozzáteszi: “mindenütt fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy versenyre kelhessünk Kínával, Latin Amerikától Afrikán át az indo-csendes óceáni térségig.”

És Európa?

Erre nem sok szót veszteget a CIA igazgatója pedig az USA mindent megtesz azért, hogy gyengítse az Európai Unió kapcsolatait Kínával és Oroszországgal, mert gazdasági NATO-t akar. Jól mutatja ezt, hogy kit jelöltek Washingtonban a NATO új főtitkárának? Ursula von der Leyen asszonyt, az Európai Unió brüsszeli bizottságának jelenlegi vezetőjét, akinek a megbízása jövőre jár le. Ezért hosszabbították meg egy évvel Stoltenberg főtitkárt a NATO-ban.

Macron francia elnök nem véletlenül kapálózik az amerikai szándékok ellen, mert felmérte: ha az Európai Unió gyengíti kapcsolatait legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával, akkor végképp elvész szuverenitása az Egyesült Államokkal szemben.

William Burns tisztában van az európai aggodalmakkal, ezért egy korábbi előadásában elítélte a szakítást – decoupling- Kínával, és helyette az európai megoldást – derisking- javasolta mindenki számára. Csakhogy Pekingben átlátnak a szitán: a Global Times egyből közölte, hogy ez csak játék a szavakkal, mert lényegében a kínai kapcsolatok gyengítéséről van szó.

Mi most az USA stratégiája Kínával kapcsolatban? Ez nem derül ki a CIA igazgatójának írásából sem, melyet a Washington Post közöl. Ez a kérdés éppúgy nyitva marad mint az ukrajnai háború lezárásának ügye. Világos stratégia nélkül a CIA sem tehet csodát. Ezzel William Burns is tisztában van, ezért így határozza meg az amerikai hírszerzők feladatát:

”A mesterséges intelligencia új lehetőségeket teremt. Felszabadítja tisztjeinket, hogy arra koncentráljanak, amihez a legjobban értenek: megalapozott ítéleteket hozzanak, melyek megmutatják mi a legfontosabb a döntéshozók számára, mi jelenti a legtöbbet az USA érdekei számára.”

Soros György fia veszélyesebb Orbánra mint az apja

ki

-

2023-07-05

0

Soros György fia veszélyesebb Orbánra mint az apja

Soros György egy hónapja jelentette be, hogy átadja a 32 milliárd dolláros Open Society alapítvány irányítását fiának. A 37 éves Alex Soros markánsabban akar politikai ügyeket támogatni mint 92 éves édesapja, aki 1984-ben hozta létre az alapítványt, mely annak idején a fiatal Orbán Viktort tanulmányaihoz is hozzájárult.

Az Open Society – Nyílt társadalom – alapítvány 800 munkatársának 40%-át küldi el Alex Soros, aki az alapítvány igazgatójával együtt közös nyilatkozatban tudatta a világgal, hogy “komoly változásokat akar végrehajtani a következő hónapokban.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“Gyorsabb és hatékonyabb globális hálózatot akarunk! Eredményesebben akarunk küzdeni azokkal az irányzatokkal szemben, amelyek fenyegetik a nyílt és szabad társadalmat.”

Hogy akarják ezt elérni?

“Stratégiai opportunizmust hirdetünk. Vagyis türelmi tőkét gyűjtünk és azt gondoljuk, hogy ez egyben megfelel a taktikai céloknak is. Mindemellett az Open Society alapítvány továbbra is kiáll az alapvető értékek mellett: demokrácia, emberi jogok, klíma igazságosság és harc az egyenlőtlenségek ellen.”

Soros György összesen 32 milliárd dollárt adott az Open Society alapítványnak, amely fő céljának a szabadság eszméjének terjesztését tűzte ki a vasfüggöny mögött. Az alapítvány elsősorban Soros György hazájában volt nagy befolyással a politikai életre a nyolcvanas – kilencvenes években. Orbán Viktor és a Fidesz több vezetője is haszonélvezője volt a Soros alapítvány támogatásának amíg a liberális eszméket hirdették.

Akkoriban Orbán Viktor még a Liberális Internacionálé egyik alelnöke volt.

Orbán fokozatosan átváltott az illiberális irányzatra, Soros György állandó támadások célpontjává vált a nemzeti együttműködés rendszeresen. Orbán kiutálta a CEU-t Budapestről, ahonnan a közép-európai egyetem lefontosabb része Bécsbe költözött. Orbán Viktor úgy kommentálta az őrségváltást a Soros birodalom élén mint a Keresztapa című film hatalom átadási jeleneteit a maffia élén.

Valójában azonban Orbán Viktor attól tart, hogy Alex Soros apjánál aktívabban támogat keményebb fellépést a magyar miniszterelnök ellen vagyis felteszi a kérdést a nemzeti együttműködés rendszerének vezetőihez:

megér-e nektek 27 milliárd eurót Orbán Viktor?!

A jelenlegi brüsszeli bizottság ennyit tart vissza, és nem is akarja kifizetni amíg a magyar miniszterelnököt Orbán Viktornak hívják.

Az Open Society 19 milliárd dollárt költött különböző ösztöndíjakra és támogatásokra. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy az Open Society tulajdonában van a Soros család részvény pakettjének java, de sok pénz elment az alkalmazottak végkielégítésére.
2021-ben az Open Society 72 millió dollárt költött az alkalmazottak fizetésére és 40 millió dollárt a prémiumokra illetve a nyugdíj pénztári befizetésekre.

Mit akar Alex Soros?

Az ifjabb Soros korábban elmondta a Wall Street Journalnak: egyetért azzal, hogy édesapja a woke mozgalmakat támogatja, de szélesíteni akarja a kört például azzal, hogy nagyobb figyelmet szentel az abortusz jogának vagy a nemi egyenlőtlenség elleni harcnak.

Ezért Alex Soros 125 millió dollárt akar szánni arra, hogy támogassa olyan ügyészek és más igazságszolgáltatási személyek megválasztását az Egyesült Államokban, akik ezeket az ügyeket támogatják, és ily módon csökkenteni lehet a börtönbüntetések számát és idejét, és aktívabban lehet harcolni a faji és nemi előítéletek ellen.

Alex Soros nagy pénzzel szándékozik támogatni a demokraták 2024-es választási kampányát, hogy megakadályozza Trump visszatérését a Fehér Házba.

“Minthogy a másik oldal is ezt csinálja, nekünk is pénzt kell tennünk a politikába”

– hangsúlyozta Alex Soros. Aki korábban playboy szerepet játszott, de most igyekszik politikacsinálóvá válni – írja a Daily Mail, amely képeket közöl az ifjabb Soros találkozóiról Barack Obamával, aki nyolc évig volt az USA elnöke, és Nancy Pelosival, aki nemrég még a képviselőház elnöki tisztét töltötte be Washingtonban. Alex Soros a Fehér Házat 14-szer látogatta meg azóta, hogy ott Trumpot Biden elnök váltotta 2021-ben.

Donald Trump gyakran vádolja azzal Soros Györgyöt, hogy Manhattan ügyészét, aki bíróság elé citálta az USA ex elnökét, korábban a magyar származású dollár milliárdos pénzelte. Szerinte Soros György alapítványa egymillió dollárral támogatta az ügyész választási kampányát.

Soros György ügyvédje viszont azt hangsúlyozza, hogy az Open Society alapítója sohasem találkozott az ügyésszel és sohasem támogatta annak választási kampányát. Az egymillió dollárt egy alapítványnak adta, amely támogatta ugyan az ügyész megválasztását, de nem Soros György pénzéből, mert azt más célra szánta a liberális milliárdos.

ki