ki, Author at Független Hírügynökség Page 23 of 71

Itt az új számítógépes forradalom

ki

-

2023-11-13

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

ki

-

2023-11-12

0

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

ki

-

2023-11-09

0

Meddig tarthat a háború a gázai övezetben?

Hosszú háborúra kell felkészülnünk – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Az USA gyors megoldást szeretne kevés polgári áldozattal. Erről tárgyalt Blinken külügyminiszter a helyszínen sikertelenül.

Charles Brown tábornok az USA fegyveres erőinek új vezérkari főnöke óvatosságra intette Izraelt mondván

“túlságosan is nagy feladat a Hamász megsemmisítése. A Hamász vezetők levadászása sokkal reálisabb elképzelés.”

Majd megfogalmazta az amerikai hadvezetés rémálmát: ”Minél tovább tart a konfliktus a gázai övezetben annál jobban elmérgesedhet a háború, és annál nehezebb lesz egyezségre jutni.”

Irán azzal fenyegetőzik, hogy lezárja a hormuzi szorost, mely döntő fontosságú átkelőhely az olaj és földgáz export szempontjából. Ezt az Egyesült Államok mindenképp megakadályozná, de akkor szembekerülhetne Iránnal, és a Biden kormányzat ezt mindenképp kerülni kívánja.

“A palesztin hatóság akadályozza a Hamász párti tüntetéseket“

Erre hívta fel a figyelmet az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, aki már korábban is gyakran utalt arra, hogy valamiféle egyezségre kellene jutni a mérsékelt palesztinokkal, gazdasági lehetőséget biztosítva a lakosság életszínvonalának felemelkedésére. Herzl Halevi tábornok korábban a katonai titkosszolgálatot vezette tehát nagyon is tisztában van a térség társadalmi – politikai sőt lélektani problémáival.

“A terroristák halott emberek“ – hangsúlyozta a vezérkari főnök nem sokkal a Hamász október hetediki terrortámadása után, melynek az áldozatai jórészt civilek voltak. Az ortodox Herzl Halevi tábornok, aki üres óráiban a háború előtt szívesen foglalkozott vallási- filozófiai kérdésekkel, tisztában van vele, hogy

“a háború nem oldja meg a helyzetet csak hosszabb időt biztosít egy újabb háborúig.”

A 75 éve fennálló Izrael eddig minden háborúját megnyerte, de békét sohasem sikerült kötnie a palesztinokkal, akiknek a létszáma immár nagyobb Nagy Izraelben mint a zsidóké. Izrael társadalma rendkívüli mértékben megosztott a palesztin kérdésben: az egyik fele híve a megegyezésnek, a másik viszont elutasítja azt mondván “azok mind terroristák”. Ezt a jobboldali-szélsőjobboldali tömböt vezeti Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki már csak azért is érdekelt egy elhúzódó háborúban, mert menetközben nem kérdezi meg senki: miért volt oly felkészületlen Izrael a Hamász terrortámadására október hetedikén? Golda Meir annak idején belebukott abba, hogy Izrael nem volt felkészülve ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur-i háborúra. Benjamin Netanjahu számára a bukás azt is jelentheti, hogy újrakezdődhetnek a vizsgálatok a korrupciós ügyekben, és a 74 éves miniszterelnök akár börtönbe is kerülhetne.

A Palesztin hatóság átvehetné az irányítást a gázai övezetben

Erről tárgyalt a szervezet vezetőjével Blinken amerikai külügyminiszter Ramallahban. Mahmud Abbasz régóta szembeáll a Hamász-szal hiszen az iszlamista terrorista szervezet úgy szerezte meg a teljhatalmat a gázai övezetben, hogy eltette láb alól mérsékelt vetélytársait. A Hamászt az arab országok közül egyedül Katar támogatta. Az október hetediki terrortámadás után az amerikai nagykövet rábeszélte Katar emírjét, aki egyébként augusztus huszadikán Orbán Viktor vendége volt a Karmelita kolostorban, hogy “helyezze más alapokra viszonyát a Hamász-szal. A háború előtt Katar havi 30 millió dollárt utalt át a Hamásznak a közalkalmazottak fizetésére a gázai övezetben. Katar, amely már 1996-ban elismerte Izraelt, fontos szövetségese az USA-nak: itt van a legnagyobb amerikai támaszpont a térségben. Jelenleg a katari diplomácia közvetít Izrael és a Hamász között a túszok ügyében. Az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen utazott Katarba, hogy felgyorsítsa a túsztárgyalásokat. Az USA javaslata az, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyelőre elutasít, hogy a túszok szabadon engedése fejében Izrael hirdessen tűzszünetet a gázai övezetben.

Dollármilliárdosok a Hamász vezérei

ki

-

2023-11-09

0

Miközben a 2,3 millió lakosú gázai övezet népe nyomorog és az ENSZ élelmezési segélyéből él már a háború előtt is, sokan dollár milliomosok, hárman pedig már dollármilliárdosok a Hamász vezetői közül.

3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írja a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira támaszkodva. Nemcsak a vezérek gazdagok, de a szervezet sem szűkölködik: egymilliárd dollár körül alakul az éves bevétele. Ez azt jelenti, hogy a második leggazdagabb terrorista szervezet a világon az Iszlám Állam után.

A Hamász, melyet 2006-ban megválasztottak a gázai övezetben, félretette mérsékelt palesztin vetélytársait, és azóta egyeduralkodó a területen. A Hamász a Muzulmán Testvériség helyi szervezete, nem ismeri el Izraelt. Fegyveres erőinek létszámát 40 ezerre becsülik, ők hajtották végre az október hetediki terrortámadást, melynek több mint 1400 halálos áldozata volt javarészt gyerekek és nők. A katonai szárny most azt állítja, hogy a politikai vezetés rendelte el a brutális terrorakciót a polgári lakosság ellen, ők csak az izraeli hadsereget akarták támadni. A katonai szárny vezetői bent élnek a gázai övezetben miközben Iszmail Hanijeh, a Hamász vezére Katarban tölti napjait egy márvány palotában.

A 61 éves Hanijehnek a hírek szerint négy felesége és tizenhárom gyereke van. Családjának egyik része Katarban, a másik pedig Törökországban él.

Erdogan török elnök nemrégiben szabadságharcosoknak nevezte a Hamász terroristáit, és tűzszünetre szólította fel Izraelt. A német Bild magazin azt írta a Hamász vezérről, hogy magángépen repdes Katarból Törökországba, Iránba vagy épp Moszkvába. Nemrég Putyin elnök meghívására magasrangú Hamász küldöttség tárgyalt az orosz fővárosban. Maga az elnök állítólag nem fogadta őket, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov hosszú ideig tárgyalt velük. Később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is.

Iszmail Haniyeh két fia is szépen gazdagodik, egyikük, Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Természetesen ő maga nem lakik a gázai övezetben hanem Törökországban, ahol gyakran látni csinos szőke orosz lányok társaságában különböző luxus szállodákban, ahol vígan fogyaszt alkoholt, noha a Korán ezt tiltja. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, melynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Haniyeh család vagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

A 67 éves Kaled Masal vagyonát izraeli források 4 milliárd dollárra teszik, ő is Katarban él luxus körülmények között. Ő a Hamász pénzügyminisztere. A 72 éves Abu Marzuk a Hamász külügyminisztere. Ő 14 éven keresztül az Egyesült Államokban élt, de 1995-ben letartóztatták és kiutasították a terrorizmus támogatása miatt. 2022-ben az USA pénzügyminisztériuma szankciókkal sújtotta a Hamászt. Akkor megállapították, hogy

“a Hamász 500 millió dolláros beruházási alapja számos céget birtokol és irányít Algériában, az Egyesült Arab Emirségekben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.”

A Welt am Sonntag szerint a Hamász külföldi beruházási alapjának jelenleg több mint 750 millió dollárja van.

Kik a Hamász fő szponzorai?

Irán, amely éppúgy nem ismeri el Izrael létét mint a Hamász, évente legkevesebb 100 millió dollárt ad a terrorista szervezetnek. Legalább ugyanennyit kap a Hezbollah síita milícia is Libanonban, amely szintén fenyegeti Izraelt.

Törökország is a Hamász támogatói közé tartozik bár Ankara azt állítja, hogy csak a politikai szárnynak adnak pénzt, de a fegyveres erőket nem támogatják a gázai övezetben.

Katar, mely az Egyesült Államok stabil szövetségese a térségben-itt van a legnagyobb amerikai támaszpont – a Hamász fő pénzügyi támogatója. Katar emírje fizette a közszolgálati dolgozókat a gázai övezetben a háború előtt. A Reuters szerint Katar havi 30 millió dollárt utalt át erre a célra a Hamásznak. A Washington Post értesülései szerint az USA és Katar megállapodott abban, hogy az emírség

“átértékeli kapcsolatait a Hamász-szal az október hetediki terror támadás után.”

Katarban lakik a legtöbb Hamász vezető, és ez megkönnyíti a közvetítő szerepet Izrael és a Hamász között: a túszok egy része ilyen módon szabadult ki az elmúlt napok során. Katar már 1996-ban felvette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, és ezzel megelőzte a térség legtöbb államát.

David Barnea, az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetője személyesen is ellátogatott Katarba – írja a CNN.

“Jelenleg Katar diplomáciai szerepe döntő fontosságú”

– írta a Twitter utódán, az X-en Tzachi Hanegbi az izraeli kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója.

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

ki

-

2023-11-07

0

Gázai övezet: több milliárd dollár kellene a gazdaság fellendítéséhez

Jelentést tett közzé az UNCTAD. Az ENSZ kereskedelmi szervezete rámutat arra, hogy már a háború előtt is rossz állapotban volt a gazdaság és az infrastruktúra a gázai övezetben. A háború befejezését követően több milliárd dollárra lesz szükség a gazdaság fellendítéséhez.

45%-os a munkanélküliség a gázai övezetben – állapítja meg a UNCTAD jelentése, mely szerint a gázai övezet népessége jelenleg 2,3 millió.

“Nagyon nehéz megállapítani, hogy a gázai övezetnek mekkora gazdasági támogatásra lesz szüksége a háború után, de

az biztos, hogy több milliárd dollárról van szó”

– hangsúlyozta a jelentés egyik készítője Genfben. Richard Kozul-Wright elmondta: a gázai övezet GDP-je a háború előtt sem érte el a pandémia előtti szintet: 11,7%-kal volt kisebb mint 2019-ben. A létfontosságú támogatás összege is csökkent: 2008-ban még 2 milliárd dollár volt, tavaly már csak 500 millió. Ez utóbbi a GDP 3%-át sem éri el.

Ezek után nem csoda, hogy az UNCTAD jelentése azt állapítja meg, hogy a lakosság fele szegénységben él a gázai övezetben.

Izrael beengedte a gázai munkavállalókat

Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, amely jóval magasabb béreket biztosítottak a gázai munkavállalóknak, de Izrael korlátozta az engedélyek számát nemzetbiztonsági okból. A vizsgálat utóbb kiderítette, hogy nem volt alaptalan a gyanakvás, mert a gázai övezetből érkezett munkások közül jónéhányan a Hamász kémei voltak, akik tájékoztatták a terrorista szervezetet a kibucok működéséről. Ezeket az információkat a Hamász felhasználta október hetediki terrortámadása során – írja a Haaretz.

Az UNCTAD jelentés hangsúlyozza, hogy Izrael korlátozta a gázai övezet fejlődését, a munkaerő mindössze egy százaléka kapott munkavállalási engedélyt Izraelen belül.

Az ENSZ főtitkára erre a jelentésre hivatkozva mondta azt kedden, hogy “nem vákuumban történt a Hamász támadása”. Guterres főtitkár szerint a palesztinok évtizedes sérelmei nagy szerepet játszottak a Hamász terrorakciójában bár

“semmiképp sem indokolhatják a szörnyű cselekedeteket.”

Izrael ENSZ nagykövete tiltakozott mire szerdán Guterres főtitkár sietett közölni: “félreértették” szavait. Izrael külügyminisztere közölte: ezekután nem kíván találkozni az ENSZ főtitkárával.

Guterres ENSZ főtitkár további segélyeket sürgetett a gázai övezetnek és általában a palesztinoknak

“nehogy a konfliktus kiterjedjen más területekre is.”

Biden amerikai elnök legutóbbi sajtóértekezletén a Fehér Házban azt mondta, hogy “minden érdekelt félnek – izraelieknek, palesztinoknak, a térség államainak, a globális vezetőknek – koncentrált erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtaláljuk a békéhez vezető utat.”

Orbán, a kultúrharcos Magyarbasi

ki

-

2023-11-07

0

Nemhiába töltött hosszú órákat a türk népek diktátori hajlamú vezetői közt a magyar miniszterelnök, aki villámgyorsan kirúgatta a Nemzeti Múzeum főigazgatóját egy LMBTQ műbotrány eredményeképp. L. Simon László talán még most is hápog a meglepetéstől pedig régóta tudhatná, hogy Orbán Viktor számára mindent felülír a politikai haszonszerzés.

Duró Dóra, a Mi Hazánk alelnök asszonya megtámadta a nemzeti együttműködés rendszerét, mondván: az nem eléggé sziklaszilárd az LMBTQ elleni kultúrharcban. L. Simon László, aki mégiscsak költő és európai értelmiséginek tartja magát, érezte, hogy mennyire tragikomikus ez a támadás LMBTQ ügyben a Nemzeti Múzeum ellen, és megpróbált ellenállni.

Veszített, mert Orbán Viktor úgy érzi: a jelenlegi helyzetben nem engedheti meg magának szavazótáborának apadását. Ungár Péter a Parlementben 40 ezer homofób szavazóról beszélt, de valójában sokkal több forog kockán Orbán Viktor számára. Ungár Péter, aki évente csaknem egymilliárd forintos osztalékot kap a családi cégtől, talán nem érzékeli, hogy Orbán szavazótáborát két komoly csapás is érte az elmúlt időszakban.

Az egyik a kultúrharc része: Orbán kiállt Izrael mellett, és ezzel a jobboldal hagyományosan antiszemita szavazóinak egy részét megdöbbentette. Tanácstalanokká váltak, és a Mi Hazánk máris kivetette rájuk hálóját. Duró Dóra férje, Novák Előd terrorista államnak nevezte Izraelt! Hol? Egy református templomban a Szabadság téren, ahol Hegedűs Lóránt hirdeti az igét, és ahol a palesztin nagykövet Horthy Miklós mellszobra előtt szidalmazza Izraelt.

Eközben Magyarország az ENSZ-ben azok közé az országok közé tartozott, melyek teljesen kiálltak Izrael mellett miközben a világ államainak többsége azonnali tűzszünetet követelt a gázai övezetben.

A Mi Hazánk le akarja nyúlni Orbán antiszemita szavazóit is.

“Hét szűk esztendő”

Ennyit jósolt Orbán Viktor a megnyert választások után egy őszinte pillanatában. Nem árult zsákbamacskát, az életszínvonal azóta süllyed is a magas infláció miatt. A Mi Hazánk a szociális demagógia fegyverével is él, és ez nem túlságosan nehéz hiszen az infláció a szegények adója. Orbán Viktor viszont jövőre 6%-os inflációt ígér, de aligha akad nyugdíjas, aki ezt el is hinné. A nemzeti együttműködés rendszerének alapjai repedeznek hiszen a bázis, a legszegényebbek épp azért szavaztak Orbán Viktorra, mert a liberális elittel ellentétben számíthattak olyan szociális juttatásokra mint a rezsicsökkentés vagy a tizenharmadik havi nyugdíj. Ha ezzel együtt is csökken az életszínvonal, akkor a szavazó tábor lojalitása meginoghat. Ezért kell felerősíteni a migráns ellenes és LMBTQ ellenes propagandát, amelyek nem húsba vágók és nem kerülnek komoly pénzbe. A nemzeti együttműködés rendszerének ugyanis egyre jobban hiányoznak az uniós eurómilliárdok, amelyek valahogy annak ellenére nem akarnak jönni, hogy Navracsics miniszter mindig megjósolja, hogy már csak egy hajszál választ el a megegyezéstől Brüsszellel.

Kit érdekel az LMBTQ propaganda, ha nem tud kellőképp fűteni vagy nem elég a pénze a fontos gyógyszerek kiváltására?

A Türkménbasi és utódai a földgáz eladásból finanszírozta és finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét Türkmenisztánban. Orbán, a Magyarbasi LMBTQ propagandával próbálja elfedni a kínos valót: a király meztelen! Nincsen neki pénze.

Ki szeret egy koldus királyt, aki azért családszerető emberként busásan gondoskodik övéiről? Ingyen Orbán Viktor szavazó tábora sem őrzi sokáig a vezér hatalmát.

Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

ki

-

2023-11-02

0

Csúcson az antiszemitizmus az Egyesült Államokban

A Hamász terrortámadása óta drámai mértékben megnőtt az antiszemita bűncselekmények száma az USA-ban hangsúlyozta az FBI igazgatója. Christopher Wray elmondta, hogy a zsidók az Egyesült Államok lakosságának mindössze 2,4%-át teszik ki, de ennek ellenére a vallási-nemzeti alapon elkövetett bűncselekmények 60%-a ellenük irányul.

Az USA-ban szólásszabadság van, ezért az antiszemita propaganda nemigen ütközik akadályokba, de annál szigorúbban büntetik az ilyen bűncselekményeket. Több mint 300 antiszemita bűncselekményt regisztrált az Anti-defamation League azóta, hogy a Hamász megindította terrortámadását Izrael ellen október 7-én.

Az FBI igazgatója nem titkolta: bár nagyon figyelnek, de a közeli jövőben nem lehet kizárni az antiszemita bűncselekmények számának a növekedését sőt terrorcselekményeket sem az Egyesült Államokban.

Franciaországban is félnek a zsidók

Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége ebben az országban él, és a Hamász által megindított háború kezdete óta a zsidók jórésze sokkos állapotba került. A Politico tudósítója a Párizs melletti Kis Jeruzsálembe látogatott el, abba az elővárosba, ahol sok zsidó él.

“50%-kal csökkent a forgalmam” – panaszkodik a népszerű kóser pizzéria tulaja Sarcelles-ben. Az elmúlt három hétben több antiszemita bűncselekményt regisztráltak mint tavaly egész évben. Az összefüggés nyilvánvaló a Hamász terrorakciójával. A belügyminiszter utasítására a rendőrség kiemelt védelmet biztosít a zsidó intézményeknek.

Sarcelles nem igazán gazdag város, a Kis Jeruzsálem a jólét oázisa a szegények tengerében. A szegények pedig jórészt muzulmánok.

Elég egy szikra ahhoz, hogy fellobanjon az ellentét a két közösség között. 2014-ben már volt ennek előjátéka: a palesztinok tüntettek Franciaországban a gázai összecsapások miatt. A tüntetés elfajult, és sok zsidó üzletet feldúltak és felégettek.

“Most is elég egy szikra” – figyelmeztet a kóser pizzéria tulaja. Aki tart attól, hogy a konfliktus elhúzódik a gázai övezetben, és ennek drámai hatása lehet a Franciaországban élő muzulmánokra. Tisztában van ezzel Macron francia elnök is: sietve Jeruzsálembe utazott, de felkereste Ciszjordániát is, ahol tárgyalt a palesztin vezetőkkel. Állást foglalt a palesztin állam mellett. Az ENSZ-ben Franciaország megszavazta azt a tűzszüneti javaslatot, melyet a többség támogatott, és melynek célja Izrael válaszcsapásának leállítása. Izrael ezt elutasította. Izrael álláspontját nagyon kevesen támogatták az
ENSZ-ben: az USA és Magyarország igen, de az Európai Unió tagállamainak többsége a tűzszünet mellett foglalt állást illetve tartózkodott a szavazásnál.

Berlinben is megijedt a zsidó közösség

A Der Spiegel riportja arról számol be, hogy a 8000-es zsidó közösség úgy érzi, hogy magára maradt a német fővárosban. Egy rabbi, aki a zsidó – muzulmán párbeszéd szimbolikus alakjává vált Németországban, arról beszélt, hogy egyetlen muzulmán partnere sem hívta fel a Hamász terrortámadása óta. Német barátai se nagyon kérdezik, hogy miben segíthetek?

“Ez a csend összeesküvése, ez a legrosszabb”

– panaszkodik a rabbi Berlinben.

A zsidó közösség egyes családjai megtiltották a gyerekeknek, hogy kipát viseljenek az utcán, és egymás között héberül beszéljenek.

Furcsa, hogy épp mostanában költözött az Európai rabbi konferencia Münchenbe, abba a városba, ahonnan Adolf Hitler náci mozgalma megindult Németország elfoglalására.

Németországban is mindent megtesz a rendőrség a zsidó közösségek védelmében hiszen ez a náci múlt miatt erkölcsi kötelesség is. A kormány ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a muzulmán közösség jóval népesebb Németországban. Ezért Baerbock külügyminiszter is tárgyalt a mérsékelt palesztinokkal – éppúgy mint Macron francia elnök. Utána pedig kijelentette: Németország a palesztin állam létrehozásának híve.

Az Egyesült Államok és Izrael után az Európai Unióban él a legtöbb zsidó, akik a gázai háború miatt nehéz helyzetbe kerültek.

“Igyekszem azt mutatni a lányomnak, hogy nem félek, de eszembe jut a holokauszt, amely családunk oly sok tagja számára volt végzetes”

– mondta a Politico tudósítójának Kis Jeruzsálemben egy középkorú zsidó férfi Párizs környékén

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

ki

-

2023-11-02

0

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.

Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.

Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:

Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.

1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”

– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.

Lehet-e realitás a palesztin állam ?

ki

-

2023-11-01

0

Ehud Barak, Izrael egykori baloldali miniszterelnöke szerint hosszú távon a két, egymás mellett élő állam jelentheti a megoldást az évtizedek óta tartó ellenségeskedésre, mely elvezetett a jelenlegi háborúhoz a gázai övezetben.

Barak ex miniszterelnök, aki a hamburgi Der Spiegelnek nyilatkozott, arra mutatott rá, hogy Benjamin Netanjahu és az izraeli jobboldal illetve szélsőjobboldal közvetve támogatta a Hamászt, hogy nyugodtan kijelenthesse: a palesztinok terroristák, velük nem lehet tárgyalni !

Az izraeli baloldal viszont tárgyalásokat folytatna a mérsékelt palesztinokkal , akik létrehozhatnák előbb vagy utóbb a saját államukat Ciszjordániában és a gázai övezetben. Mit jelez a demográfia ?

Több az arab mint a zsidó

A tavalyi népszámlálás először mutatta ki, hogy az 1967-es háború után elfoglalt területekkel együtt számolva Izraelt, magasabb az arabok száma mint a zsidóké! 7.454 ezer zsidó él Nagy Izraelben, és 7.503 ezer arab. A perspektíva pedig az, hogy a jövőben egyre inkább eltolódnak az arányok az arabok javára annak ellenére, hogy az ortodox zsidó családokban sok gyerek születik. Ma 15 millió lakosával ez a terület a világ egyik legsűrűbben lakott vidéke. Ha nem változnak lényegesen a trendek, akkor 2065-ben már 65 millióan élnek majd e pici területen. A többségük arab. Ez pedig megkérdőjelezheti az izraeli demokráciát – hangsúlyozta Arnon Szofer professzor a népszámlálás adatait elemezve a Haaretz című izraeli lapban.

Alija visszafelé?

Ha elfajul a háború Izrael és a Hamász között, akkor 250-300 ezer izraeli polgár költözhetne vissza Magyarországra – fejtegette Kósa Lajos a Bayer showban. A fideszes politikus szerint ezért is érdeke Magyarországnak a stabilitás Izraelben. “2-300 ezer ember érkezésével újabb probléma szakadna ránk” – fejtegette Kósa Lajos.

Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök minden európai zsidót arra biztatott, hogy mielőbb vándoroljon ki Izraelbe. Amikor a nagy terror akciók idején Franciaországban sok zsidó megijedt, akkor Benjamin Netanjahu Párizsban termett, és személyesen biztatta alijára a Európa legnagyobb zsidó közösségét mondván: gyertek Izraelbe, mert ott meg tudunk védeni titeket!

Francois Hollande akkori francia köztársasági elnök ezt ingerülten kikérte magának mondván: a Francia Köztársaság is meg tudja védeni zsidó polgárait. Csakhogy Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán közössége is, melynek jelentős része utálja Izraelt és szimpatizál a palesztinok ügyével noha elveti a Hamász terrorizmusát.

Berlinben az ottani 8 ezres zsidó közösségben, melyből 5000 az izraeli állampolgár, az ottani muzulmán közösség ellenszenve miatt kialakult a félelem légköre 80 évvel a holokauszt után.

Ehud Barak szerint úgy lehetne rendezni a jelenlegi gázai válságot, hogy az izraeli rendcsinálás után Egyiptom és néhány más arab állam venné át az ellenőrzést a Hamász után. Ezt követően pedig megindulhatnának a tárgyalások a palesztin államról, mert enélkül aligha lesz tartós a béke – hangsúlyozza Ehud Barak, Izrael ex miniszterelnöke.

Orbán Viktor Lenin legjobb tanítványa

ki

-

2023-11-01

0

A döntéshozóknak nem a száját hanem a kezét kell figyelni! – hangoztatta a bolsevik vezér, és Orbán Viktor ennek szellemében keményen bírálja az Európai Uniót majd pedig zárt ajtók mögött vígan együttműködik a többi uniós vezetővel – mesélte egy sajtóbeszélgetésen Brüsszelben Charles Michel.

Az Európai Tanács elnöke rámutatott arra, hogy Orbán kirívó példa ugyan, de a többi uniós vezető is gyakran megfogalmaz a sajtónak sarkos véleményeket, de ez nem akadályozza a 27 tagállam együttműködését. A döntéshozatal a kompromisszumról szól – hangsúlyozta Charles Michel.

Kaja Kallas észt miniszterelnök asszony a nyilvánosság előtt – más balti vezetőkhöz hasonlóan – bírálta Orbán Viktort, mert Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal Pekingben. Landsbergis litván külügyminiszter azt mondta Szijjártó külügyminiszternek, hogy minden egyes alkalommal közölje: a magyar vagy az orosz álláspontot képviseli-e a vitában?!

Amikor a brüsszeli Politico erről kérdezte, akkor Kaja Kallas észt miniszterelnök megerősítette: a szavakban igencsak harcias magyar miniszterelnök együttműködik a többiekkel a csúcstalálkozókon. Jelentős részben azért, mert meg akarja kapni a pénzt az Európai Uniótól.

“Azt mégsem mondhatja, hogy azért vétózok, mert nem kapjuk meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől, ehelyett azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Ukrajnának szánt segélyt.

Magyarországgal kapcsolatban is azt tapasztaltam, hogy a vezetők mondanak valamit a sajtónak, majd bejönnek a Tanács ülésére Brüsszelben, és szépen együttműködnek a többiekkel. Amíg csak mondanak helytelen dolgokat, de helyesen cselekszenek addig minden rendben van” – mondta az észt miniszterelnökasszony.

Mikor jöhet pénz Brüsszelből?

A Financial Times szerint, ha Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurót, akkor Magyarország megkaphat 13 milliárd eurós uniós pénzt. Az alkut Brüsszel cáfolta. Johannes Hahn, az Európai Unió pénzügyi biztosa írásban biztosította az Európai Parlement képviselőit, hogy nincsen ilyen alku.

Ellenben arról van szó, hogy szépen csendben a magyar kormány teljesítette a jogállami követelmények jórészét vagyis ezen az alapon már nem lehet visszatartani a kifizetést. A brüsszeli bizottság ezért még az idén dönthet arról, hogy a kohéziós alapból Magyarországnak járó euró milliárdokat ki is fizessék. Ez nemcsak a magyar költségvetésnek tenne jót hanem Magyarország nemzetközi megítélésének is hiszen a magyar kormány és Brüsszel vitáját árgus szemekkel figyelő bankok, melyek kölcsönöket nyújtanak Magyarországnak, azt láthatják, hogy megindult az enyhülés.

Brüsszel már csak azért sem kötheti az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró megszavazásához a magyar pénzek kifizetését, mert a legutóbbi csúcsértekezleten egyértelművé vált: egyáltalán nemcsak Magyarország nem kíván plusz pénzeket befizetni az uniós kasszába. Az öt spórolós tagállam: Ausztria, Dánia, Hollandia, Németország és Svédország ugyancsak azon a véleményen van, hogy az Európai Uniónak saját költségvetése átcsoportosításával kellene megoldania Ukrajna finanszírozását illetve úgy, hogy annak csak egy része, 18 milliárd euró lenne közvetlen támogatás, a nagyobbik része kedvezményes kölcsön.

Donald Tusk, aki Brüsszel reményei szerint kormányt alakíthat majd valamikor Varsóban, azzal kampányolt, hogy megindulhatnak az eurómilliárdok Lengyelországba, ha ő lesz ott a miniszterelnök. Brüsszel nehezen fizethetné ki az eurómilliárdokat Lengyelországnak, ahol a jogállami reformok még nemigen mutatkoznak, miközben megtagadja azt Magyarországtól, amely e téren előrelépett.

ki