Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

arcaink

0

ha magamra vetkőzöm ott nem találok senkit

az ember valójában mindig spontán. spontán módon vesszük fel mindenféle arcainkat, konvencionális szerepeinket – gyerek, szülő, diák, tanár, ismerős, haver, barát, partner, szerető, (házas)társ, beteg, orvos, kolléga és így tovább – annak megfelelően, hogy épp ki(k)hez képest és milyen viszonyban nyilvánulunk meg. és ezeken a nagyobb kategóriákon belül is mindenféle arcot megtapasztalunk magunkon… sok olyat is, amit valahogy álarcnak érzünk. ami kényelmetlen, ami mindenféle problémákat okoz nekünk, és esetleg másoknak is.
a mainstream modell többé-kevésbé az, hogy van egy „igazi arcunk”. valami, ami tényleg mi vagyunk. ez javarészt az az arcunk, vagy arcrendszerünk, ahogy saját magunkat belülről ismerjük. egy idealizált önmagunk, és annak is leginkább a krémje… a szerintünk legjobb önmagunk, vagy max. kis hibákkal (amelyeket mások lesznek szíves még szeretni is :D)… ahogy azt a velünk együtt változó és erősen szelektált emlékekre alapozott élettörténetünkből kivonjuk, kiabsztraháljuk.
sokszor elhangzik, hogy nem voltam önmagam, vagy én amúgy nem ilyen vagyok… vagy hasonló. szóval bizonyos egyszeri vagy visszatérő arcainkkal nem azonosulunk…
szerintem minden (ál)arcunk rólunk mesél. kiről másról? 😉

Gulyás Gergely: január elsejétől emelkedhet a tanárok bére

Csaknem 700 ezer forintra emelkedne a tanárok átlagos bére amennyiben megérkezik a 10 milliárd euró az Európai Uniótól – nyilatkozta Gulyás Gergely kancellária miniszter a Blikknek.

Még nem is oly rég Navracsics Tibor, az uniós pénzek megszerzésével megbízott miniszter, azt mondta, hogy a magyar költségvetés nem tudja megelőlegezni a tanárok fizetésemelését. Orbán Viktor a parlamentben azt jelentette ki, hogy “már nincs tennivalónk az uniós pénzekkel kapcsolatban.” Ez finom célzás arra, hogy lepaktált Macron francia elnökkel: ha a magyar kormány megkapja a mintegy 10 milliárd eurós uniós pénzt, akkor Orbán Viktor nem vétózza meg az Ukrajnának ígért 51 milliárd euró megszavazását az Európai Unió csúcstalálkozóján.

Orbán: nem a kilépés hanem Brüsszel elfoglalása a cél

Erről a magyar miniszterelnök a Mandinernek nyilatkozott. Mi van emögött a koncepció mögött? Az Európai Unió és mindenekelőtt Németország a keleti nyitásra alapozta gazdaságpolitikáját évtizedek óta. Ez az együttműködés – az USA tevékeny részvételével – radikálisan meggyengült, sőt Oroszország esetében szinte meg is szűnt. Az eredmény: az

Európai Unió elveszítette a versenyképességét, és újra az Egyesült Államok függvénye lett mint a hidegháborúban.

Macron elnök ezzel szemben fogalmazza meg az európai szuverenitás koncepciót, melyhez Scholz kancellár és Orbán Viktor is csatlakozik: Európa ne legyen az Egyesült Államok vazallusa! – jelentette ki a francia államfő Pekingből hazatérőben. Míg Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője az Egyesült Államokkal való együttműködést és az eltávolodást Kínától szorgalmazza, addig Macron, Scholz és Orbán számára a kínai kapcsolat épp az európai szuverenitás záloga. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Peking számára is fontos az együttműködés: kiderült ez azon a csúcstalálkozón, melyet nemrég tartottak meg Pekingben az Európai Unió és Kína vezetői. Ursula von der Leyen azt szorgalmazta, hogy Kína ne támogassa Oroszországot a szankciók kijátszásában míg Hszi Csin-ping elnök fűt-fát ígért, ha az Európai Unió kitart a Kínával való együttműködés mellett, és nem csatlakozik az USA Kína elleni kereskedelmi háborújához.

Támogatja-e a magyar kormány Ursula von der Leyen asszony újra jelölését  a brüsszeli bizottság élére?

“Nem ettem meszet”

– válaszolta a kérdésre Orbán Viktor a Mandinernek.

EU perspektíva nélkül

A világgazdaság gyengén teljesít: sokan recesszióra számítanak az Egyesült Államokban, Kína a deflációval küszködik, és a növekedés üteme nem biztos, hogy eléri az évi 5%-ot, de az Európai Unióhoz képest mindkét vetélytárs pompás formát mutat, mert van perspektívája. Az Európai Unió recesszióban, a zászlós hajó, Németország keresi az irányt, mert ötven éves gazdaságfejlesztési programja landolt a kukában Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően. Mind Scholz kancellár mind pedig Macron elnök hatalmas belpolitikai problémákkal küszködik. Mindehhez járul az a fenyegetés, hogy Donald Trump jövőre választást nyerhet és visszatérhet a Fehér Házba.

Ha ez bekövetkezne, akkor az Európai Uniónak mindenképp saját fejlődési perspektívával és szuverenitással kellene rendelkeznie hiszen Washingtonból Európa semmi jóra sem számíthatna.

Mit akar az USA Ukrajnában?

0

Putyin agressziója óta harmadszor látogat a Fehér Házba Volodimir Zelenszkij elnök, hogy megsürgesse az Ukrajnának szánt segélyt, melyet a republikánusok elleneznek. A 106 milliárdos segély csomagból 60 milliárdot kapna Ukrajna.

A jelenlegi helyzetben ha a republikánusok nem szavazzák meg a segélyprogramot, akkor az USA katonai költségvetéséből kell költeni erre. Ahogy a republikánus Vance szenátor fogalmazott: az ukránok azt akarják, hogy “az ő határaik védelmére költsünk a saját határaink védelme helyett!” A republikánus szenátor szerint az ukránoknak el kell fogadniuk a területet békéért elvet, mert

“senki sem gondolhatja komolyan, hogy katonailag legyőzik Oroszországot.”

Ugyanezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek Buenos Airesben, ahol mindketten részt vettek az új szélsőjobboldali elnök beiktatásán. Donald Tusk, aki várhatóan hamarosan Lengyelország miniszterelnöke lesz, ennek alapján vádolta meg Orbánt Putyin érdekeinek szolgálatával.

Orbán Viktor emberei részt vesznek azon a republikánus tanácskozáson Washingtonban, amely egy következetes Ukrajna politika kialakítását célozza – már ahogy azt Trump hívei elképzelik.

Mi lesz az uniós támogatással ?

Orbán Viktor a hírek szerint megmondta Zelenszkij elnöknek, hogy nem támogatja azt az 50 milliárd eurós segély csomagot, melyet Ursula von der Leyen ígért meg Ukrajnának. Erről az uniós csúcsértekezleten ezen a héten szavaznak. Marcsenko ukrán pénzügyminiszter közölte: Ukrajna költségvetése nem működik nyugati támogatás nélkül, mert 29 milliárd eurós lyuk tátong rajta.

Orbán Viktor erről is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel a múlt héten az Élysée palotában. A kiszivárgott hírek szerint Macron az uniós eurómilliárdok egy részének kiutalását ígérte meg Orbán Viktornak amennyiben nem akadályozza meg az ukrán segély megszavazását az Európai Unió e heti csúcstalálkozóján. Csakhogy hét uniós tagállam is közölte: nem ért egyet azzal, hogy a magyar kormány újabb uniós pénzeket kapjon.

Navracsics Tibor erre hivatkozva közölte a magyar pedagógusokkal, hogy

“a magyar költségvetés nem tudja előfinanszírozni a pedagógus bérek emelését.”

Ukrajnában a tanárok és más közalkalmazottak bérét az Európai Unió támogatásából fizetik. Ha tehát nincsen uniós támogatás, akkor nemcsak a hadsereg, de a civil szféra is lehetetlen helyzetbe kerülhet január elsejétől.

Tűzszünet a jelenlegi frontvonalon?

Ezt javasolja Vlagyimir Putyin, és erről tárgyal a CIA az orosz hírszerzéssel Törökországban. Korábban Zelenszkij elnök kijelentette: “Joe Biden elnök öt perc alatt békét köthetne a fejünk fölött, ha akarna, Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el.“

Most Zelenszkij látogatásának bejelentésekor a Fehér Ház megismételte, hogy nem tárgyalnak Putyinnal az ukránok feje fölött. Blinken külügyminiszter sikeresnek nevezte az ukrán hadsereg teljesítményét, és elmondta az amerikai közvéleménynek, hogy

a segély 90%-át amerikai vállalatok kapják meg vagyis “az amerikai gazdaságot pörgetik.”

Magában Ukrajnában presztízs csata zajlik Zelenszkij elnök és Zaluzsnij tábornok, vezérkari főnök között. Az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke állítólag elveszítette a reményt a katonai győzelemre, és tárgyalásokat kezdett Valerij Geraszimov tábornokkal, az orosz vezérkar főnökével. Amikor Putyin megindította a katonai támadást Ukrajna ellen, akkor Geraszimov tábornok nem helyeselte ezt. Mégiscsak a helyén maradt, sőt jelenleg ő irányítja a hadműveleteket Ukrajnában, ahol mindkét félnek óriási veszteségei vannak mind emberekben mind pedig hadianyagban. Az óriási áldozatok semmiféle eredményt sem hoznak, ezért a hadsereg mindkét oldalon hajlik a fegyverszünetre, de döntést természetesen a feje fölött hozzák meg. Valerij Zaluzsnij tábornok az USA-ban végezte katonai tanulmányainak egy részét, és jelentős politikai támogatottsággal rendelkezik mind Washingtonban mind pedig Kijevben. Zelenszkij elnök attól tart, hogy amerikai támogatással a vezérkari főnök kerülhet a helyére. Ukrajnában elnökválasztást kellene rendezni, de Zelenszkij kijelentette, hogy amíg tart a háború ilyenre nem kerülhet sor. A vezérkari főnök állítólag népszerűbb Ukrajnában mint Zelenszkij, aki többször is közölte: nem hajlandó tárgyalni Putyinnal!

Ebben a helyzetben érkezik Volodimir Zelenszkij a Fehér Házba, ahol az ugyancsak népszerűtlen Biden jövőre választás elé néz. Várható ellenfele Donald Trump pedig azt ígéri, hogy 24 órán belül rendezné az ukrajnai válságot. Ez csakis úgy lenne lehetséges, hogy az USA Ukrajna feje fölött megegyezne Vlagyimir Putyinnal.

További termelés csökkentésre buzdítja az OPEC+ államokat Putyin és Mohamed bin Szalman

A világ két legnagyobb olajexportőre mindent elkövet azért, hogy ne csökkenjen az olaj ára – erről tárgyalt három órán keresztül Vlagyimir Putyin Mohamed bin Szalman herceggel, aki édesapja, a király  helyett teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát.

“Elsősorban az OPEC+ együttműködésről tárgyaltunk, ennek a két országnak nagy a felelőssége abban, hogy stabil helyzet alakuljon ki az olajpiacokon” -jelentette ki Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője a háromórás eszmecsere után.

Szaúd Arábia és Oroszország a világ olaj termelésének egyötödét jelenti – írja a Reuters, amely rámutat arra, hogy ez adja az erőt Putyinnak és Mohamed ben Szalman hercegnek, hogy komoly hatást gyakoroljanak a globális olajárakra. Csakhogy az OPEC+ nemrég tartotta meg évzáró értekezletét, és utána esni kezdtek az árak. Az OPEC+ értekezleten meghosszabbították a korábbi termelés visszafogási vállalásokat, melyek alapján Szaúd Arábia napi kétmillió hordóval, Oroszország pedig félmillió hordóval kevesebbet termel ki, hogy magasan tartsák az olajárat. Az érintettek sejtették, hogy ez kevés lesz, ezért Szaúd Arábia további egymillió hordós termeléscsökkentést vállalt. Most Putyin és Mohamed ben Szalman trónörökös minden OPEC+ tagállamot arra buzdított, hogy “önként” csökkentsék a termelésüket az olaj árának védelmében.

A Közel Kelet is téma volt

“Szaúd Arábia és Oroszország együttműködése hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a feszültség a Közel Keleten. Mohamed ben Salman trónörökös ezt emelte ki a Putyin elnökkel folytatott tárgyalások témái közül” – foglalta össze a csúcstalálkozót a szaúdi hírügynökség. Az Spa ehhez hozzáfűzte Mohamed ben Szalman szavait:

”Sok közös érdek van Oroszország és Szaúd Arábia között, és ezek alapján együttműködünk a Közel Keleten és általában az egész világon.”

Ez utóbbi célzás minden bizonnyal arra vonatkozik, hogy Szaúd Arábia – az oroszok és a kínaiak ajánlásával beléphet a BRICS közösségbe, amely valamiféle ellenpontja kíván lenni a Nyugatnak.

Putyin környezetéből kiszivárgott, hogy eredetileg Moszkvában akartak találkozni Mohamed ben Szalman herceggel, mert az orosz elnök nem szívesen mozdul ki Oroszországból azóta, hogy nemzetközi elfogató parancs van ellene érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt. Az utolsó percben döntöttek arról, hogy mégiscsak Putyin tesz látogatást a Közel Keleten, ahol az Egyesült Arab Emírségeket is felkereste. Az Egyesült Arab Emírségek is kérték felvételüket a BRICS-be, melyet Putyin szeretne Amerika ellenes szövetséggé alakítani, de India, amely stratégiai partneri viszonyt alakított ki Washingtonnal, ezt ellenzi.

G7 szankció szigorítás az orosz olaj exporttal szemben

Putyin azért is repülhetett vadászgépen a Közel Keletre, mert a G7 államok – az USA, Japán, Németország, Nagy Britannia, Franciaország és Kanada – úgy határoztak, hogy tovább szigorítják a szankciót az orosz olaj eladására, mert az eddigi rendszer könnyen kijátszható volt.

A G7 60 dolláros ársapkát húzott az orosz olajra egy évvel ezelőtt, de a brüsszeli Politico kénytelen volt megállapítani, hogy ez jórészt kudarcot vallott, mert drágábban kelt el az orosz olaj, amely a háborúskodó Oroszország legfőbb bevételét adja.

Átlagosan 70 dollárt fizettek egy hordó orosz olajért a globális piacon, és ez bőven elég volt arra, hogy feltöltse az orosz költségvetést. Ukrajna ezért azt kérte a G7 államoktól illetve az Európai Uniótól, hogy 30 dolláros ársapkát húzzanak az orosz olajra. Ezt a G7 nem fogadta el, de alaposan megszigorította a rendszert. A 60 dolláros olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből, mert az első időszakban Moszkvában még nem fedezték fel a kiskapukat. Azután azonban meglelték, és harmadik országokon keresztül értékesítették az orosz olaj jelentős részét. Ebben kiemelkedő szerep jutott Kínának, Indiának és Törökországnak, de más államok is szépen kerestek az üzleten. Ezt a kiskaput akarja bezárni a G7, amely közölte, hogy január elsejétől szigorúan ellenőrizni fogja azt, hogy a vásárlók valóban 60 dollárért vagy olcsóbban vették meg az orosz olajat. Ellenőrzési rendszert dolgoztak ki, mely április elsejétől léphet életbe, és minden hordó olaj származási helyét rögzíteni fogja. Persze elég sok az ellenérdekelt fél, ezért kétséges az ellenőrző rendszer hatásos működése a globális olaj piacon. Az Európai Unió támogatta a 60 dolláros ársapkát az orosz olajra, ezért minden bizonnyal a szigorításról is szavazni fognak legkésőbb a jövő heti csúcstalálkozón. Alexander de Croo belga miniszterelnök optimistán nyilatkozott erről a brüsszeli Politiconak:

“még a jövő heti csúcstalálkozó előtt elfogadhatjuk a  12-ik  szankciós csomagot Oroszország ellen.”

Putyin pofára esett: a kutyának sem kellenek a legújabb orosz fegyverek

Egyetlenegy megrendelést sem kaptak az orosz cégek a dubaji nemzetközi vásáron, ahol a világ harci légijárműveit állították ki – írja a Newsweek. Pedig az oroszok elvitték a légi kiállításra a legkorszerűbb eszközeiket is: az IL76MD90 szállító repülőgépet, az MI-171AM helikoptert illetve a Ka 52-es harci helikoptert.

A baj az, hogy az ukrajnai hadszíntéren ezek az orosz harci eszközök rosszul teljesítenek, a Nyugatról küldött elhárító rendszer segítségével az ukránok egyre-másra lövik le őket.

Véget ért egy korszak amikor az orosz fegyverek kapósak voltak a világban? 2017-ben az oroszok ugyanezen a dubaji légi vásáron még 10 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket, 2017-ben már csak 1,3 milliárd dollárért tudtak eladni orosz fegyvereket, idén pedig nagy nulla az eredmény! Miért? A Newsweek ezután is érdeklődött Moszkvában, ahol egy neve elhallgatását kérő orosz hadiipari vezető azzal magyarázta a kudarcot, hogy Dubajban háttérbe szorították az orosz kiállítókat, és a jó helyeket az amerikaiak kapták, akik arattak is: a Lockheed Martin például 295 megrendelést kapott, az európai Airbus 85-öt.

Az orosz hadiipari vezető nyilatkozatából kitűnt, hogy óriási chip hiánnyal küszködnek márpedig ezek nélkül korszerű fegyver gyártás nem képzelhető el.

A Nyugat chip szankciója, mely a legelsők között volt azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, ebben a tekintetben teljes mértékben sikeres. Washingtonban olyannyira komolyan veszik ezt a chip szankciót Oroszországgal szemben, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója megígérttette Vang Jivel, Kína külügyminiszterével, hogy Peking sem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listán szerepelnek.

Nemcsak a hadsereg, de az orosz fegyverzet  is leszerepel Ukrajnában

Putyin számára ez drámai stratégiai kérdés is hiszen egyértelműen kiderül: az orosz hadiipar nem bírja a versenyt a Nyugattal. Már Gorbacsovnak is rá kellett erre döbbennie, és épp emiatt kezdett el tárgyalni az Egyesült Államokkal az enyhülésről, amely azután elvezetett a Szovjetunió bukásához, és a független Ukrajna kikiáltásához.

Az orosz fegyverek kudarca pénzügyi gondot is jelent Vlagyimir Putyinnak hiszen a nyersanyagok mellett ez volt az orosz export legfőbb forrása.

Ha senki sem vásárol méregdrága orosz fegyvereket, akkor ez komolyan visszavetheti az orosz exportot.

A tanulság mindebből az, amit Obama elnök már nyíltan a szemébe is vágott Putyinnak: Oroszország immár nem világhatalom! Sem katonailag sem gazdaságilag nem képes komolyan fenyegetni az USA érdekeit a világban. Az oroszok kudarca az ukrajnai háborúban ezt ország – világ előtt igazolja is. Csakhogy ez kérdésessé teszi Biden elnök egész diplomáciai stratégiáját is, mely szerint Kína és Oroszország stratégiai ellenfél. Oroszország hadserege még Ukrajna legyőzésére sem képes nemhogy arra, hogy komolyan fenyegesse Európát. Kína elnöke, Hszi Csin-ping pedig letette az ünnepélyes nagy esküt San Franciscoban mondván

“amíg én vagyok Kína vezetője addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Ha nincs kínai és orosz fenyegetés, akkor a Biden kormányzat politikája viszont nem más mint az America First program teljesítése. Biden tönkreteszi európai szövetségeseit azzal, hogy leválasztja őket az olcsó orosz energiáról, és igyekszik megszüntetni az együttműködést Kínával. Az USA vezető szerepe a nyugati világban megerősödik miközben a vetélytársak Kína kivételével fűbe harapnak. Kína helyett pedig Washington felfedezte Indiát, amely immár a világ legnépesebb országa hatalmas munkaerő tartalékkal és óriási potenciális piaccal. Narendra Modi miniszterelnököt hosszú évekig nem fogadták Washingtonban mint egy félfasiszta, vallási gyűlölködésre építő párt véreskezű vezérét. Majd fordult a kocka, Kína elnökéről Biden megállapította, hogy diktátor mintha Mao elnök, akivel az USA lepaktált 1972-ben lánglelkű demokrata lett volna. Biden egyidejűleg rádöbbent arra, hogy India a világ legnagyobb demokráciája, és így lepaktált Narendra Modival. Az indiai miniszterelnök pedig azt mondta Putyinnak: manapság csak a tökfejek háborúznak…

Orbán az országgyarapító

0

Putyin kedvenc televíziós propagandistája Vlagyimir Szolovjov nevezte így a magyar miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy Orbán Viktor Macron francia elnökkel tárgyalt Ukrajnáról.

A francia államfő arra akarta rávenni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg Ukrajna támogatását a következő uniós csúcstalálkozón, melyet a jövő héten tartanak meg. Két téma is érinti Ukrajnát: az egyik a csatlakozási tárgyalások megkezdése, a másik, amely sokkal aktuálisabb a háborúban álló ország pénzügyi támogatása, amely nélkül nem tudja magát sokáig tartani Oroszországgal szemben. Macron nem tudja erről meggyőzni Orbán Viktort – idézi Putyin kedvenc propagandistáját a Klubrádióban Nemes Gábor. Miért ilyen biztos benne? Mi az a kapcsolat, amely összefűzi Putyin elnököt a nála jóval fiatalabb magyar miniszterelnökkel, aki antikommunista liberális politikusként kezdte politikai pályafutását a nyolcvanas években vagyis meg akarta buktatni a rendszert, melyet a KGB-s Putyin elszántan védelmezett az egykori NDK-ban?

A KGB készült a rendszerváltásra a kisebb szocialista országokban méghozzá kettős szereposztásban: egyrészt reformkommunista politikusokkal, másrészt pedig olyan kelet-európai “liberálisokkal”, akik ezer szállal kötődtek Moszkvához.

Ilyen például Babis Csehország ex miniszterelnöke, akivel nemrég újra találkozott a magyar kormányfő. A moszkvai kötődés jól látszik azokon a rendszereken, melyeket Putyin barátai létrehoztak Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában stb. Lengyelországban a Gazeta Wyborcza figyelmeztetett arra még a választások előtt, hogyha marad a PiS, akkor hasonló rendszer épülhet ki végleg Varsóban is.

Babis megbukott Prágában, de nem végleg. A PiS elbukott a választáson, de a legnagyobb párt maradt Lengyelországban. A játszmának egyáltalán nincs vége, igaz, hogy eredménye sincsen.

Kísért a múlt

Az oroszok a múlt rabjai, ez egyértelműen kiderült Putyin értelmetlen ukrajnai agressziójával. Putyin, aki Oroszország modernizáló reform cárja szeretett volna lenni, úgy végzi mint I. Miklós, aki belebukott a krími háborúba. Jellemző, hogy Putyin kedvenc propagandistája az Osztrák – magyar monarchia visszaállításáról fantáziál, és egy ruszin fejedelemség új uraként üdvözli Orbán Viktort.

A múltban valóban annak alapján értékelték a cárokat, hogy uralmuk végén mennyivel nagyobb lett a birodalmuk mint a kezdetén volt. Ezért lett Péter cár Nagy Péter és a német Katalin Nagy Katalin. Csakhogy Putyin Oroszországa hiába a világ legnagyobb állama rengeteg ásványi kinccsel mégiscsak elmarad a gazdasági teljesítménye Dél Korea mögött, amely egy Magyarország méretű ország ásványi kincsek nélkül.

Mit érne az “ország gyarapító “ Orbán Viktor egy ruszin fejedelemséggel? A lengyelek visszautasították Putyin javaslatát a jóval fontosabb Galiciára, mert számukra a nyugati szövetség százszor többet ér mint Putyin barátsága.

Orbán zsaroló potenciálja

A magyar miniszterelnök pontosan tudhatja, hogy a nemzeti együttműködés rendszere tartósan nem üzemelhet az uniós eurómilliárdok nélkül. Nemcsak azért, mert a kasszából hiányzik ez a pénz hanem, mert a hitelnyújtó bankok és pénzintézetek sasszemmel figyelik az Orbán kormány és Brüsszel viszonyát. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy kap ugyan hitelt Magyarország csak épp méregdrágán. A törlesztés pedig a költségvetés mind nagyobb részét emészti fel. Miből fogja megvásárolni Orbán Viktor a szavazók támogatását? Ukrajnának még sürgősebb az uniós pénz mint Magyarországnak. Marcsenko pénzügyminiszter kerek-perec megmondta, hogy a nyugati pénzek nélkül nincs költségvetés, mert azon jelenleg 29 milliárd eurós lyuk tátong.

Ha azt akarjátok, hogy megszavazzam a támogatást Ukrajnának, akkor adjátok ide az uniós eurómilliárdokat!

– ez Orbán stratégiája, amely egyáltalán nem biztos, hogy kudarcra van ítélve. Különösen nem úgy, hogy az Európai Unió meghatározó nagyhatalmának, Németországnak magának sincsen költségvetése. Scholz kancellár ebben a helyzetben aligha gyakorolhat komoly nyomást Orbánra. Ezért jutott ez a szerep Emmanuel Macron francia elnökre. Akivel ráadásul Orbán közös elvet vall azzal kapcsolatban, hogy

“Európa ne legyen az USA vazallusa”.

Az ukrajnai háború nemcsak a két közvetlenül érintett felet, de az Európai Uniót is lehetetlen helyzetbe hozta: a gazdasági krízis minden kormányt meggyengít nemcsak a magyart.

Döntési helyzetben viszont csakis az Egyesült Államok van: Zelenszkij elnök is elismerte, hogy Biden öt perc alatt megállapodhatna a feje fölött Putyinnal. Az USA elnöke jelenleg az ukrán segélycsomagon huzakodik republikánus ellenzékével miközben azon töprenghet: mi hoz több szavazatot a számára a jövő évi választáson: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

0

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm centrumába 2025 január elseje után – közölte a közszolgálati televízió. Hozzáfűzték, hogy 2025 első félévében döntenek a további szigorításról.

Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott- hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízel autók kitiltását tervezi. Londonban azzal büntetik a dízel és benzin autósokat, hogy fizetniük  kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

“Mi jobb élet és munka körülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“

– nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a közszolgálati televíziónak.

Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, mely szerint: azoknak a gyerekeknek a tüdő kapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára.

“Ez elfogadhatatlan! Ezért tiltjuk ki a dízel és benzin autókat a belvárosból”

– hangsúlyozta Stockholm közlekedési tanácsosa.

A zöld párti politikus sietett hozzátenni:

“Megvan ehhez a politikai többségünk.”

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította. Mindenütt másutt is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját enyhítik, és csak 2035- re tervezik a dízel és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az élen

Ez a skandináv állam az egyetlen, amely profitál az energia válságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen autók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb mint a dízel vagy benzin járművek, ezért a boltok és szupermarketek éjszaka is feltölthetők lesznek.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.

Macron meghívta Orbánt az uniós csúcs előtt

0

A francia elnök arra szeretné rábeszélni a magyar miniszterelnököt, hogy ne vétózza meg az ukrán csomagot, amely egyrészt 51 milliárd eurós támogatásból áll, másrészt pedig azt tartalmazza, hogy meg kell indítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Nemrég Charles Michel, a Tanács elnöke járt ugyanebben az ügyben Budapesten. Két órán keresztül tárgyalt Orbán Viktorral a Karmelita kolostorban, de nem jutottak eredményre. Időközben a magyar miniszterelnök a Külügyi Intézet fennállásának ötvenedik évfordulóján kifejtette:

Magyarország radikális külpolitikát folytat, mert csak így veszik észre az európai színtéren.

Orbán Viktor azt is egyértelművé tette, hogy Magyarországon ő csinálja a külpolitikát. Ezt eddig is mindenki tudta, sőt azt is, hogy elődeinek többsége is ebben a “betegségben szenvedett”, azt hitte, hogy ért a diplomáciához. Már Rákosi Mátyás is igyekezett jó benyomást kelteni nemcsak Moszkvában, de Washingtonban is. Az Egyesült Államokban kezdetben örültek is, hogy van a magyar vezetésben valaki, aki beszél angolul, és ismeri a világpolitikát. Aztán persze Sztálin elvtárs “arra kérte” Rákosit, hogy vezesse be a szovjet rendszert Magyarországon. Később szovjet emigrációban Rákosi már úgy nyilatkozott:

”ha Roosevelt kért volna meg arra, hogy az amerikai rendszert vezessem be, azt is megtettem volna.”

Kádár Jánosnak is kedvenc időtöltése volt a diplomácia noha egy nyelven sem tudott.

Antall József is maga szerette intézni a fontos külügyeket. A taxis válság idején betegágyából hívta fel Kohl akkori német kancellárt, hogy támogatást kérjen.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök saját lakásában látta vendégül Putyin elnököt.

Orbán Viktor is azzal dicsekedett nemrég, hogy megvan neki Macron elnök saját telefonszáma, melyet bármikor hívhat. A két politikus sok mindenben nem ért egyet, de abban igen, hogy Európának önálló diplomáciát kellene folytatnia a világban nem pedig “az USA vazallusának” szerepét eljátszani – ahogy Emmanuel Macron fogalmazott Pekingből hazatérőben.

Amerikai indián a Külügyi intézet elnöke Budapesten

A szuverén magyar diplomáciát Gladden Pappin vázolta fel a Pesti Vigadóban, ahol Orbán Viktor részvételével megemlékeztek a Külügyi Intézet megalapításának ötvenedik évfordulójáról. Az Oszázs indián törzs tagja Dallasban volt egyetemi oktató, és 2021 óta él Budapesten. Szerinte nem a globalizáció volt helytelen hanem az, hogy eltérítették kezdeti kiindulópontjától. Ez az álláspont érthető hiszen a nagyon is konzervatív Margaret Thatcher brit miniszterelnök és Ronald Reagan amerikai elnök indították el a globalizáció folyamatát, amely megbuktatta a Szovjetuniót és megszüntette annak birodalmát.

“2016 után Trump elnök és Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója felismerte, hogy káros döntések születtek. Nincsen viszont terv az Egyesült Államok újraiparosítására, ehelyett Kínát támadják, mert ez az ország sikeresebb volt a globalizáció előnyeinek kihasználásában. Ezzel rossz helyzetbe került Európa” – állapította meg a Külügyi intézet elnöke. Aki hangsúlyozta, hogy az USA által vezetett egypólusú világnak vége van. Magyarország és sok Európán kívüli állam felkészült erre az új helyzetre, maga Európa azonban nem” – hangsúlyozta a Külügyi intézet elnöke, az indián oszázs törzs büszke tagja.

Kissinger bevándorolt európai zsidóként lett az USA diplomáciájának meghatározó alakja, akinek még százéves korában is kikérték a tanácsát, és nemcsak az Egyesült Államokban, de Kínában is, ahol idén még találkozott Hszi Csin-ping elnökkel.

Lehet, hogy Orbán Kissingere lesz egy amerikai indián? Félő, hogy a magyar miniszterelnök már teljesen a saját “lángelméjének” rabjává vált: maga találja ki és csinálja is a magyar külpolitikát. A kaotikus világhelyzetben az ösztöneire támaszkodik, és arra a kínos felismerésre, hogy a világ vezető nagyhatalmai sem tudják: merre van előre?

USA hadügyminiszter: Izrael a gázai háborúval stratégiai vereséget kockáztat

0

Benjamin Netanjahu előre menekülne, de az Egyesült Államok, Európa, és a muzulmán világ szorításában nemigen tudja merre van előre.

“A városi háborúban csakis úgy lehet győzelmet elérni, ha kíméljük a polgári lakosságot!” – hangsúlyozta Lloyd Austin hadügyminiszter Kaliforniában. Az amerikai hadügyminiszter arra a nyilvánvaló következményre mutatott rá,

“ha a polgári lakosságot az ellenség oldalára állítjuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy a taktikai győzelem helyett stratégiai vereséget szenvedünk el.”

Mi váltotta ki az amerikai hadügyminiszter szenvedélyes bírálatát? Az, hogy kezdetben az izraeli hadvezetés azt állította, hogy a gázai övezet északi részét akarja megtisztítani, mert ott állomásozik a Hamász fő ereje. Felszólította a polgári lakosságot, hogy meneküljön a gázai övezet déli részére.

Most pedig amikor újrakezdődött a háború a rövid tűzszünet után az izraeli hadsereg megkezdte a támadást a gázai övezet déli része ellen, ahol több mint egymillió menekült zsúfolódott össze.

“A déli hadművelet éppoly kemény lesz mint amilyen az északi volt. Az eredmények sem lesznek kisebbek” – jelentette ki az izraeli vezérkari főnök. Herzi Halevi altábornagy rendszeresen egyeztet az amerikaiakkal, akik mind hangosabban róják föl a nagyszámú polgári áldozatot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 15 ezer 900 a polgári áldozatok száma, és gyorsan növekszik. Izrael szerint ennek a számnak  nem lehet hitelt adni hiszen a Hamásztól származik. Mark Regev, Netanjahu miniszterelnök katonai tanácsadója azt mondta a BBC tudósítójának, hogy

“az izraeli hadsereg igyekszik sebészi pontossággal csakis katonai célpontokat támadni és megsemmisíteni a gázai övezetben.”

Hozzátette: a Hamász adatait a polgári áldozatok számáról “csipetnyi sóval lehet csak elfogyasztani.”

Mit akar Benjamin Netanjahu?

A kormányfőnek állítólag kettős célja van: egyrészt le akarja vadászni a Hamász vezérét. Jahja Szinvar adta ki a parancsot az október hetediki brutális terrorakcióra Izrael ellen. Ha Netanjahunak sikerülne felmutatnia a Hamász vezér véres fejét, akkor ezzel lecsillapíthatná szélsőjobboldali támogatóit, akik puhasággal vádolták meg, mert elfogadta a rövid tűzszünetet.

A másik célja az izraeli miniszterelnöknek az, hogy a gázai övezet menekültjeit “ideiglenesen” Egyiptomba exportálja.

Minthogy Sziri elnök magától erre egyáltalán nem hajlandó, az USA-t próbálja meg rávenni a “közvetítésre”. Egyiptom államfője semmiképp sem akarja átvenni a gázai menekülteket, mert tudja, hogy azok nem ideiglenesen hanem véglegesen érkeznének meg az országba, ahol felidéznék azokat az időket amikor a Hamász anyaszervezete, a Muzulmán Testvériség hatalmon volt Kairóban.

Blinken semmit sem ért el Jeruzsálemben

Az amerikai diplomácia vezetője azt javasolta Benjamin Netanjahunak, hogy tárgyaljon a Palesztin Hatósággal, amely átvehetné a gázai övezet irányítását a háború után. Benjamin Netanjahu nem kíván semmiféle palesztin államot vagy hatóságot, hanem Nagy Izraelt szeretne elérni az 1967-es határok között. Ebben az izraeli közvélemény jelentős része támogatja, de a világon minimális a megértés e terv iránt. Ezért szólította föl Macron francia elnök Izraelt: mondja ki nyíltan, hogy mit is akar elérni a gázai hadművelettel?Macron elnök a palesztin állam elismerését fontolgatja utánozva Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, aki izraeli látogatása után közölte: Spanyolország a háború után elismeri a palesztin államot. Spanyolország jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Maga az Európai Unió teljes mértékben megosztott a palesztin állam ügyében. Azt viszont minden európai államban lehet érzékelni, hogy ahol jelentős muzulmán kisebbség él, ott a palesztin probléma belpolitikai válságot is felidézhet. Jó példa erre Hollandia, ahol a szélsőjobboldali Gert Wilders jelentős mértékben annak köszönhette választási sikerét, hogy erőteljesen elítélt mindenfajta iszlamista terrorizmust, és radikálisan korlátozni kívánja a bevándorlást a muzulmán országokból Európába.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK