ki, Author at Független Hírügynökség Page 12 of 71

Magyar Péter: a kormány az adatok miatt vette meg a Vodafone-t

ki

-

2024-06-01

Magyar Péter: a kormány az adatok miatt vette meg a Vodafone-t

Áron felül vásárolta meg a magyar kormány a Vodafone-t, de miért? Ezt kérdezte Magyar Péter Rogán Antaltól, amikor még jóban voltak. A titkosszolgálatokat felügyelő miniszter közölte: nem üzleti okból hanem a személyes adatok miatt vásárolták meg a Vodafone-t, a három nagy szolgáltató egyikét.

A Nagy Testvér figyel – ezt eddig is tudtuk, de a hatalom hosszú távra akarja bebiztosítani magát hiszen jól érzi: nem bukhat meg anélkül, hogy a lopott vagyonokkal ne kellene elszámolnia!

“Magyar Péter olyan mint az ifjú Orbán Viktor”

Erről Lengyel László beszélt Bánó András és Bolgár György műsorában. A jeles politológus szerint Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere elfáradt, és a kegyelmi ügy következtében megroppant.

Magyar Péternek egyetlen igazán ütős mondata volt eddigi beszédeiben:

”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává vált a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében!”

Ezzel szemben tehetetlen volt Rogán Antal propagandasajtója, és ezt jól tudta Orbán Viktor is. A miniszterelnök vérbeli politikai profiként ezért témát váltott, és “békeharcossá” vált. Jól ráérzett arra, hogy ebben a kérdésben mögötte áll a közvélemény jórésze. A NATO hidegháborús vonala népszerűtlen Magyarországon és sok más európai országban, ahol a szélsőjobb használja ki ezt a kínálkozó lehetőséget.

Miért nem lehet fegyverszünetet kötni Putyinnal?

Erre az egyszerű kérdésre a NATO-nak semmiféle válasza sincsen. Az USA, amely meghirdette a hidegháborús diplomáciát már jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt 2021-ben, semmilyen reális béke forgatókönyvet sem képes felmutatni. Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója arról beszél, hogy Ukrajna a NATO fegyverekkel
2025-ben offenzívát indíthat az oroszok kiszorítására Ukrajnából. Egyetlen hitelt érdemlő katonai szakértő sem erősítette meg, hogy az ukrán hadsereg erre bármikor képes lehetne. Erre mutatott rá a veterán amerikai diplomata, Haass, aki a Project Syndicate oldalon azt javasolta, hogy Ukrajna fogadja el a területért békét elvet, és kössön tűzszünetet Oroszországgal.

Ugyanezen az állásponton van Gyarmati István nagykövet, akinek Putyin diplomáciai tanácsadója régi tárgyaló partnere még a csecsenföldi háború idejéből.

Az Európai Unió előremenekülhet az Európai Egyesült Államok felé

Az Európai Unió tagállamainak döntő többsége támogatja Ukrajna önvédelmi háborúját , csak épp nem képes pénzelni azt. Macron francia elnök azt javasolja: az Európai Unió vegyen fel közösen hitelt, és ebből fizesse Ukrajna támogatását és saját fejlődését. Közös hitelfelvétel eddig egyetienegyszer történt: a Covid pandémia után. Minden tagállam hatalmas összeghez jutott a 750 milliárd euróból kivéve Magyarországot, melynek diplomáciája rendre szembemegy a többi tagállammal. Ezenkívül Brüsszelnek az a jogos aggálya is fennáll, hogy az uniós milliárdokat Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nyúlnák le, és nem a magyar polgárok kapnák meg. Macron elnök a Hamilton hatásban bizakodik: az USA első pénzügyminisztere a 13 tagállam hiteleinek egyesítése révén hozta létre a jövendő nagyhatalmat.

Sok uniós tagállam vezetője ellenzi Macron elképzelését – köztük Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök még a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós hitelt! Pénzeli Orbán Viktor rendszerét Oroszország és Kína – természetesen a szuverenitás jegyében – de ez kevés. A nemzeti együttműködés rendszerének hosszútávú fennmaradásához kellenek az euromilliárdok Brüsszelből. Anélkül csak békefrázisok maradnak, de a magyar választópolgárok azt érezhetik : ebből nem élünk meg! Orbánnak a semmiből pénzt kell teremtenie, mert ellenkező esetben beköszönt a hét szűk esztendő , melyet épp ő jósolt meg a 2022- es választások után.

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

ki

-

2024-06-01

0

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

ki

-

2024-05-30

0

Arról nyilatkozott Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, hogy Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet. Az orosz diplomácia vezetője elismerően beszélt a kínai békejavaslatról. Putyin nemrég Pekingben járt, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.

Putyin orosz elnök kész a tűzszünetre Ukrajnában a jelenlegi frontvonalon- közölte a Reuters hírügynökség.

Június 15-én és 16-án nemzetközi békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint száz állam részvételével, de Oroszország nem kapott meghívót. Volodimir Zelenszkij elnök viszont személyesen hívta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is

Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint

a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint: ”a színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy

“nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?” Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé. A pénzügyminisztérium indokolta meg a szankciókat:

”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette:

Nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Érdekelt-e Orbán Viktor Magyarország gazdasági fejlődésében?

ki

-

2024-05-29

0

Érdekelt-e Orbán Viktor Magyarország gazdasági fejlődésében?

“Már nem vagyunk szegények, de nem vagyunk elég gazdagok sem” – állapította meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki szerint a kitörés a közepes fejlettség csapdájából az újraiparosítás révén valósítható meg. Itt nyilvánvalóan az új kínai beruházásokra gondolt.

Az a kérdés nem merült fel, hogy miért Kínából kell importálnunk a modern technológiát, abból az országból, amely az 1978-as reform előtt a béka popója alatt helyezkedett el, és minden tekintetben fejletlennek számított?

Más kelet-európai egykori szocialista államok eredményesebbek voltak az elmúlt húsz évben – az uniós csatlakozás óta – mint Magyarország, ahonnan egyre többen vándorolnak ki, mert nem látnak perspektívát maguk előtt.

Egyre több lengyel tér haza

Milliók mentek el, ezrek költöznek haza, mert a konjunktúra Európa nyugati felén gyengélkedik míg Lengyelországban optimista a légkör az ukrajnai háború ellenére is.

“Ez már egy másik Lengyelország” – mondta a párizsi Le Monde varsói tudósítójának egy 49 éves nő, aki 2016-ban vette a bőröndjét, és kiköltözött Nagy Britanniába. Az időzítés nem volt ideális hiszen a britek épp a brexitre készülődtek, de már csaknem egymillió lengyel élt a szigetországban, ahol akkoriban ez volt a legnagyobb külföldi közösség. A 49 éves lengyel nő csak egyetlenegyszer látogatott haza Nagy Britanniából, és most megdöbbent:

”Elértük a nyugati szintet, amelyről mindig is ábrándoztunk: az emberek jól öltözöttek, a lakások szépen vannak berendezve. Minden városban lehet egzotikus éttermeket találni éppúgy mint Nagy Britanniában.”

2018 volt a fordulópont: azóta több lengyel tér haza mint ahány emigrál.

“Ennek elsősorban gazdasági okai vannak” – hangsúlyozza a varsói egyetem migráció kutatója, aki hozzátette: ”20 éve amikor beléptünk az Európai Unióba még 20%-os munkanélküliség volt Lengyelországban. Most viszont már munkaerőhiány mutatkozik.”

Lengyelország jól használta ki az elmúlt húsz évet: az uniós euró milliárdokat és a nagy közös piac lehetőségeit. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya május elején Katowiczében üzleti fórumon vett részt abból az alkalomból, hogy Brüsszel felszabadította a befagyasztott euró milliárdokat, melyeket az előző kormány jogsértései miatt tartott vissza.

“Lengyelország visszatért az európai közösségbe”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök így bókolt a brüsszeli bizottság elnökasszonyának:

”Kedves Ursula, nagyon komoly jelzés értéke van, hogy itt van most közöttünk. Ez azt jelenti, hogy Lengyelország az Európai Unió egyik vezetője lett!”

Több mint 2,5 millió lengyel vándorolt ki javarészük Nagy Britanniába, Németországba és Írországba. A brexit komoly változást hozott: megindult a hazatérés, melyet a varsói kormány is támogatott. Az igazi vonzerő azonban nem ez hanem a lengyel gazdaság teljesítménye , az életszínvonal emelkedése.

Az egy főre jutó GDP 20 év alatt az uniós átlag 48%-áról 82%-ra emelkedett vagyis elérte Portugália szintjét – ha vásárlóerő paritáson számolunk.

“Valóságos gazdasági csoda ami az elmúlt húsz évben történt”

– mondja az ING bank lengyelországi főnöke.

A GDP 20 év alatt 170%-kal nőtt, a minimálbér az ötszörösére emelkedett, és mára már eléri a 950 eurót míg az átlagbér 1450 euró jelenleg Lengyelországban, ez a 2004-esnek a háromszorosa.

Természetesen az Európai Unió régebbi tagállamai is profitáltak ebből, elsősorban Németország, melynek a négy visegrádi ország ma már fontosabb exportpiacot jelent mint Kína. Lengyelország az Európai Unió hatodik legerősebb gazdasága.

Orbánnak nem érdeke a fejlődés

Magyarország mai siralmas állapota ideális a miniszterelnöknek hiszen a lakosság többsége szegény és könnyen félrevezethető. Miért kellene ezen változtatni? Orbán éppúgy mint Putyin a stagnálás hőse hiszen ez biztosítja a rendszer fennmaradását. Be lehet ezt vallani? Nyilvánvalóan nem! Ezért kampányol bujdosóként Orbán Viktor, aki a fiataloknak azt üzenné, ha őszinte lehetne:

“el is lehet innen menni!”

A miniszterelnök ehelyett mellébeszél, a fiatalok pedig a lábukkal szavaznak…

Unió, de ki kivel van?

ki

-

2024-05-28

0

Az Európai Unió autójának se motorja se térképe nincs. Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli Politico, mely szerint Macron elnök és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.

“Macron elnök választ vár a kezdeményezéseire” – fejtegette a Politico podcastjében Észak Rajna Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke. Hendrik Wüst hozzátette: “A német vezetők csak habozva és kitérően reagáltak Macron elképzeléseire.”

Mik ezek az elképzelések? Mostani látogatása során Emmanuel Macron arról beszélt Drezdában, hogy meg kellene kétszerezni az Európai Unió költségvetését annak érdekében, hogy létrehozzanak három közös alapot, melyekből az európai ipart, a mesterséges intelligenciát illetve a zöld átmenetet finanszíroznák. Ez tulajdonképp Mario Draghi terve, az Európai Központi Bank egykori főnöke brüsszeli megbízás alapján stratégiát dolgozott ki a versenyképesség fokozására. Olaszország ex kormányfője arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyre inkább vesztésre áll a globális versenyben, ha nem hoz létre közös alapokat a lemaradás elkerülésére.

“Európa halandó” – hangsúlyozta Berlinben Emmanuel Macron, aki azt szeretné, hogy a következő brüsszeli vezetésben fontos szerep jusson Mario Draghinak. Ezt az elképzelést támogatja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki gazdasági tanácsadóként elsősorban Mario Draghira hallgat. Csakhogy Németországban nemigen akarnak hallani arról, hogy az Európai Unió újra közösen vegyen fel nagy összegű hitelt. Merkel kancellár csakis úgy tudta elfogadtatni a közös hitelfelvételt, hogy arra csakis egyetlenegyszer kerülhet sor a Covid pandémia miatt. Mára azonban kiderült, hogy Brüsszelnek sokkal több pénzre van szüksége mint amennyit a tagállamok befizetnek már csak azért is, mert Ukrajna támogatása sok milliárd euróba kerül, és még senki sem látja a háború végét.

A kínai kapcsolat az EU egyik legfőbb dilemmája

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington nyomására Brüsszel csökkenteni kívánja a függést. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi látogatása kapcsán kiderült: Párizs és Berlin másként ítéli meg a kínai kapcsolatot: Németország jelezte, hogy jelenleg nem találja alkalmasnak az időpontot a csúcstalálkozóra holott Macron elnök azt javasolta: fogadják együtt a világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjét. Ehelyett Párizsban találkozott Hszi Csin-ping elnök Ursula von der Leyennel és Macron elnökkel világosan illusztrálva azt, hogy az Európai Unióban vita van Kína megítéléséről. Korábban Macron elnök Pekingből hazatérve jelentette ki:

“az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa.”

Egészen más a véleménye erről Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, akinek az USA számít a legfontosabb szövetségesnek az orosz fenyegetéssel szemben. Donald Tusk nemrég győzött a választáson, és ezt követően Brüsszeltől megkapta a befagyasztott euró milliárdokat.

Ezzel szemben Macron és Scholz mindinkább béna kacsának tűnnek hiszen hazai népszerűségük a mélyponton áll.

“Olaszország megváltoztathatja Európát”

Giorgia Meloni megőrizte népszerűségét Itáliában több mint egy évvel a kormányra jutás után, és ezért magabiztosan így nyilatkozott a Rai Radio1-nek:

”Olaszország immár nem követi a francia-német vonalat, hanem mi vagyunk a vezető erő. Ha az olaszok támogatnak ebben, akkor megváltoztathatjuk Európát”

– jelentette ki Itália első miniszterelnök asszonya. Aki népszerűségének megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan átszervezi a közmédiát. Emiatt sztrájkoltak is a Rainál.

Giorgia Meloni jó szereplésre számít az európai választáson, és abban reménykedik, hogy létrehozhat egy nagy szélsőjobboldali frakciót Marine Le Pen asszonnyal, aki ügyesen eltávolította a vállalhatatlan Alternative für Deutschland mozgalmat a frakcióból.

Giorgia Meloni jó kapcsolatot épített ki Ursula von der Leyen asszonnyal, akinek minden támogatóra szüksége lesz, ha újra a brüsszeli bizottság elnöke akar lenni.

Az Európai Parlament szocialista frakciója viszont közölte : nem támogatná Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen együttműködését.

Jelenleg mindenki a júniusi európai választások eredményére vár illetve arra, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke? Ha Trump jön, akkor sok minden megváltozhat.

Brüsszel ebben a helyzetben nem mutathat gyengeséget, de nincsen ereje egységes programhoz, mert ahhoz olyan Európai Unió kellene, amely nem megosztott a legfontosabb kérdésekben. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok a kérdésre válaszolva így összegezte a helyzetet:

”Mindenki utálta azt amikor a francia-német tengely túlságosan is erős volt, de most egyáltalán nem örülünk annak, hogy ez a páros túl gyengén muzsikál, mert ilyenkor egyetlen fontos döntést sem hoznak Brüsszelben, minden leáll.”

Hogyan lehet megszabadulni Orbán bűnöző államától?

ki

-

2024-05-28

0

Hogyan lehet megszabadulni Orbán bűnöző államától?

Arról tartott előadást a Pénzügykutató Intézetben Magyar Bálint, egykori SZDSZ-es miniszter, aki bevezette a maffiaállam fogalmát Orbán Viktor nemzeti együttműködés rendszerére, hogy hogyan lehet megszabadulni Orbán bűnöző államától? Ebben a centralizált rendszerben az állam több intézménye is részt vállal: a parlament, a kormány, a bíróság, az adóhivatal stb.

Csillag István, az egykori SZDSZ-s gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban a nürnbergi bíróság amerikai főbíráját idézte:

”bűnöző állam az amikor egy bűnöző szervezet az egész államot megszállja, és azt a saját céljaira és hasznára működteti.”

Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet elnök vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetségesek a második világháború után meg akarták semmisíteni a náci államot, de Magyarországon nem erről van szó hanem arról: miképpen lehet megőrizni az állam működő képességét miközben Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét felszámolják?

Az USA nem véletlenül nem idézte a nürnbergi példát a kelet európai kommunista rendszerek bukásakor noha megtehette volna: Washington alkut kötött a hatalmon levő kommunistákkal a többi között büntetlenséget ígérve nekik. A kommunista elitek egy része így igen szépen profitált is a rendszerváltásból, amelyből viszont a lakosság döntő többsége úgy érezte, hogy kimaradt. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborának jórészét.

“Magyarország egy szubszuverén maffia állam”

Így foglalta össze álláspontját Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszeréről Magyar Bálint arra utalva, hogy

Oroszország és Kína pénzeli a magyar miniszterelnököt, aki cserébe politikai szolgáltatásokat nyújt nála jóval erősebb partnereinek: a trójai faló szerepét játssza el Brüsszelben.

A kínai elnök látogatása ráadásul egy furcsa anomáliát is nyilvánvalóvá tette: míg a magyar elit csak a lopásban jeleskedik – az oroszhoz hasonlóan – addig a kínai maffiaállam, amelyben a kommunista párt továbbra is meghatározó szerepet játszik, olyan világhatalommá változtatta Kínát, amelytől immár az Egyesült Államok is tart.

Washingtont egyáltalán nem zavarja az, hogy szövetségesei között maffiaállamok is vannak: Pinochet tábornok Chiléjében próbálták ki a chicagói iskola neoliberális elveit 1973 után azt követően, hogy Washington támogatásával megbuktatták a demokratikusan megválasztott kormányt.

Az USA számára tökéletesen közömbös, hogy Magyarországon milyen maffia uralkodik hiszen a térségben csakis két állam iránt érdeklődik: Lengyelország és Románia. Az viszont érdekli az amerikaiakat nagyon is, hogy Kína és Oroszország, melyeket az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánított már 2021-ben, ne játsszon mind fontosabb szerepet egy NATO és EU tagállamban. Chilében is azért csináltak puccsot 1973-ban, hogy megakadályozzák a szovjetbarát rendszer túlélését: “nem lesz második Kuba Latin Amerikában!”

Orbán nemcsak lopni tud, de politikai profi is: csakis az USA veheti le a sakktábláról

Ha Biden megmarad a Fehér Házban, akkor alkut ajánlhatnak a magyar Napóleonnak: Elba vagy Szent Ilona?! Ha a magyar miniszterelnök – a korrupciós bizonyítékok súlya alatt – vállalja, hogy a polgárháborút elkerülve csendben lelép a színről, akkor a lopott vagyon egy részét megtarthatná. Ha viszont kekeckedik, akkor jöhet Szent Ilona: búbánatos száműzetés valahol a világ végén, a dollármilliárdok helyett szerény megélhetés diszkrét megfigyelés mellett.

Ha Trump jön, akkor az USA miatt folytathatná politikailag sikeres és gazdaságilag kudarcos rendszerét, de kérdés, hogy meddig?

Eddig ugyanis mindig sikerült megvennie a választópolgárok többségét néhány jólirányzott adománnyal: rezsicsökkentés, tizenharmadik havi nyugdíj, családi kedvezmények stb.

Miután az Európai Unió befagyasztotta a pénzeket, a kassza kiürült, mert az orosz és kínai pénzek csak a tolvaj elit finanszírozására elegendőek, a szavazópolgároknak már nem jut semmi. A mostani európai választáson ez még csak kínos lehet, de 2026-ban az országos választáson már katasztrófa következhet, ha Orbán Viktor nem tud megint kiosztani vagy 1500 milliárd forintot mint 2022-ben, sőt ennél többre lesz szükség, mert a kormány által gerjesztett infláció már meghozta az európai árakat Magyarországra, de az európai bérek nélkül.

“Ha nyírni akarjuk a birkát, akkor etetnünk is kell”

– fogalmazta meg Mária Terézia császárnő, Magyarország királynője. Orbán szívesen követné ezt a példát csakhogy a magyar birka nem hízik és nem szaporodik: az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává váltunk. Orbán csak külső forrásból tudja finanszírozni rendszerét: Putyin modellje zsákutca – ezt a magyar miniszterelnök is jól látja. Ezért Münchausen bárót utánozza: saját hajánál fogva akarja kirántani magát a bajból. Tragikomikus végjáték egy valaha sokat ígérő politikusnak…

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

ki

-

2024-05-26

0

Dél Korea akarja megnyerni a globális chip vetélkedőt

Az USA Kínát akarja lenyomni, ezért a szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy ne szállítsanak a legmodernebb és leghatékonyabb chipekből a kínaiaknak. Peking válaszul gőzerővel fejleszti saját chip iparát, de közben sem az USA sem pedig Kína nem feledkezhet meg arról, hogy Dél Korea is megcélozta az első helyet a globális versenyben.

Szöulban az államfő bejelentette: 18 milliárd eurós állami támogatást kap a chipgyártó szektor, hogy ne maradjon el az USA-tól és Kínától, sőt, ha lehet, akkor győzze is le őket.

Dél Korea ezzel megtört egy tabut, mert a Világkereskedelmi Szervezet – WTO – szerint ez súlyos szabálysértés. Csakhogy már az USA és Kína is régen megszegi a szabályokat.

“Támogatnunk kell a chipgyártást, ha nem akarjuk, hogy valamilyen más ország megelőzzön minket”

– indokolta meg a döntést Dél Korea elnöke.

A 18 milliárd euró sok pénznek tűnik, de egyetlen komoly új chip gyár felépítése körülbelül ennyibe kerül.

Hogy áll Európa ebben a versenyben? Rosszul.

Közös uniós fejlesztés kellene, de miből?

Macron francia elnök nemrég arról beszélt a Sorbonne egyetemen Párizsban, hogy az USA és Kína is megsérti a WTO szabályait, akkor az Európai Unió sem tehet mást: jelentős összegekkel kellene támogatni a chipgyártást. Jelenleg a 27 tagállam 27 különböző gazdaságpolitikát folytat, és nem használják ki a 450 milliós európai piac előnyeit. Németország Franciaország és Litvánia elkeseredett versenyt folytatott azért, hogy a tajvani TMSC náluk építse fel nagy európai chip gyárát. Litvánia emiatt felértékelte tajvani kapcsolatait is, és kilépett az Új Selyemút kezdeményezésből. Hiába, Németország nyert, de ezzel nem oldódott meg Európa versenyképtelensége a globális chip piacon.

Pedig van egy olyan holland cég, amely olyan chipgyártó berendezéseket állít elő, melyek piacvezetők a globális piacon. Biden elnök személyesen interveniált annak érdekében, hogy a holland cég ne szállítson ilyen gépeket Kínának.

A hollandok nagy nehezen belementek ebbe, mert az USA azzal fenyegetett, hogy magához csábítja a holland ASML céget. A holland kormány 2,5 milliárd eurós támogatást nyújt az ASML-nek a hazai fejlesztésekhez, hogy ily módon tartsa otthon a sikeres vállalatot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke, jelentést készít a brüsszeli bizottságnak az Európai Unió versenyképességéről. A jelentést csak júniusban nyújtja be Brüsszelben, de már több beszédben is elmondta: veszélyben van az Európai Unió versenyképessége, a többi között azért, mert lemaradt a digitális forradalomban, amelyben megelőzi az európai integrációt nemcsak az Egyesült Államok és Kína, de Japán és Dél Korea is.

Mit javasol Mario Draghi, aki jelenleg Giorgia Meloni olasz miniszterelnök gazdasági tanácsadója? Azt, hogy az Európai Unió hozzon létre közös fejlesztési alapokat annak érdekében, hogy a versenyképessége ne csökkenjen tovább. Miből finanszíroznák ezeket a közös alapokat? Hitelből, melyet a 27 tagállam együtt venne fel illetve egyes tagországok, melyek ezzel nem értenek egyet, kimaradhatnak belőle, de akkor persze nem kaphatnak egy petákot sem a közös fejlesztési alapból.

Orbán Viktor máris reagált:

a gránit szilárdságú magyar alkotmányban immár a közös hitel felvétel is a tilalmi listán van, mert “sérti Magyarország szuverenitását.”

Hogy akarja megoldani a magyar kormány a digitális fejlesztés problémáját? A kínaiak segítségével.

NATO kockázat

A szenátus republikánus kisebbségének frakcióvezetője Washingtonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az, hogy az USA-ban feketelistán szereplő Huawei európai fejlesztési központja épp Magyarországon van, egy NATO tagállam fővárosában. A digitális fejlesztés ugyanis nemzetbiztonsági ügy, erre hivatkozva tették feketelistára a Huaweit az Egyesült Államokban. Washington kérésére a Huawei pénzügyi igazgatóját, az alapító atya lányát, Kanadában letartóztatták mondván: a kínai cég megsértette az Irán elleni szankciókat. Peking kanadai állampolgárok letartóztatásával reagált, így végül Kanadából elengedték a Huawei pénzügyi igazgatóját, de a kínai óriás továbbra is szerepel az USA célkeresztjében. Miért?

Washingtonban arra hivatkoznak, hogy a Huawei alapító atyja a kínai vörös hadsereg ezredese, egy olyan állami kutató laboratórium főnöke volt, mely a hadiiparban dolgozott.

Az amerikai kémelhárítás azt gyanítja, hogy a Huawei olykor beépített készülékeibe kémchipeket is, melyek információkat továbbíthatnak a kínai hírszerzésnek. Peking ugyanezzel vádolja az amerikai cégeket: megtiltották a kommunista párt tagjainak és az államhivatalnokoknak az Iphone és az Ipad használatát. Az Apple beszámolója szerint jelentősen csökkentek is az eladások Kínában, amely számukra igen fontos piac, mert itt gyártják és itt adják el az Iphone-ok és Ipadek jelentős részét.

Orbán Viktort már Trump külügyminisztere, Pompeo is le akarta beszélni arról, hogy a Huawei 5G rendszerét használják Magyarországon, de a magyar miniszterelnök nemet mondott, és folytatta az aktív együttműködést Kínával.

Hszi Csin-ping elnök budapesti látogatása kicsapta a biztosítékot Washingtonban. A szenátus republikánus kisebbségének frakció vezetője rámutatott arra, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai lazítani próbálják a kapcsolatokat Kínával, Orbán Viktor kormánya viszont állandóan erősíti azt. A republikánus szenátor pozitív példaként említette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök washingtoni látogatását követően bejelentette: Olaszország kilép az Új Selyemút programból. Orbán Viktor viszont lelkesen folytatja az együttműködést: az Új Selyemút program évfordulóján Pekingben, sőt parolázott Putyin orosz elnökkel, akivel uniós tagállamok vezetői általában elkerülik a találkozást.

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

ki

-

2024-05-24

0

”A baloldalt kilóra megvették” – de ki vette meg Orbánt?

A magyar miniszterelnök a közszolgálati rádiónak adott interjújában pénteken így fogalmazott: ”Soros György is az első sorban bukkan fel a háborút pártolók között. A magyar baloldalt kilóra megvették a háborúpárti erők. Aki adja a pénzt, az rendeli a zenét” – hangsúlyozta Magyarország miniszterelnöke.

Mészáros Lőrinc egyetlen év alatt 50%-kal növelte vagyonát, mely így 660 milliárdról 990 milliárdra nőtt.

“Ilyen nincs még az Egyesült Államokban sem” – háborgott Gyarmati István nagykövet, aki az első Orbán kormány idején még adott tanácsokat a fiatal miniszterelnöknek.

Most viszont rámutatott arra, hogy

“ Mészáros Lőrinc villámgyors vagyongyarapodását elsősorban az okozta, hogy a földgáz rendszerhasználati díj java neki hajt hasznot.”

Vagyis a rendszert megkenték az oroszok. Paks 2 esetében is ugyanez a helyzet – utalt rá a nagykövet, aki jól ismeri az oroszokat hiszen az első csecsen háború idején ő közvetített a lázadó csecsenek és Moszkva között. Egykori tárgyalópartnere ma Putyin diplomáciai tanácsadója.

Az orosz és a kínai szerződések szigorúan titkosak, ezért senki nem tud meggyőződni arról, hogy mit is kap Orbán Viktor cserébe azért, hogy aláírta a Moszkvának és Pekingnek kedvező különböző egyezményeket. A magyar állam például óriási adókedvezményeket ad a kínai cégeknek, melyek akkumulátorokat és elektromos autókat állítanak majd elő Magyarországon. A kínaiaknak ez azért nagyon előnyös, mert Magyarország az Európai Unió tagja vagyis az itt előállított árukat nem sújtják a kínai export szankciók.

Mit kap cserében Orbán Viktor?

Feltevések szerint a kínaiak néhány magánszámlára utalt összeggel fejezik ki őszinte nagyrabecsülésüket a magyar miniszterelnöknek. Hol lehetnek ezek a számlák? Egyre nehezebb olyan bankot találni, amelyet nem köteleznek együttműködésre az amerikai bűnüldöző hatóságok. Márpedig tőlük óvakodik a magyar miniszterelnök, aki visszaemlékezhet malajziai “kollégája” kínos ügyére: 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyet lepleztek le az amerikai hatóságok, és Abdul Razak jelenleg 12 éves börtönbüntetését tölti egy fegyházban.

Kevéssé valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen pályavégről álmodik. Pedig ez is benne van David Pressman nagykövet mosolyában. Ezért is imádkozik Donald Trump választási győzelméért a magyar miniszterelnök. Annak idején Trumpról is voltak olyan hírek, hogy megvették őt az oroszok, akik lehet, hogy zsarolják is, mert Lenin ágyában orosz prostituáltakkal szórakozott Moszkvában még a nyolcvanas években.

Ha Biden nyer a novemberi választáson, akkor Pressman nagykövet megkaphatja a kilövési engedélyt Orbán Viktorra.

Kell-e erre jobb ürügy mint olyan korrupciós ügyek, amelyekben Oroszország és Kína kente meg a magyar miniszterelnököt?!

Orbán rasszista kijelentései miatt zárták ki az RMDSZ-t a kormánykoalícióból

ki

-

2024-05-23

0

Orbán rasszista kijelentései miatt zárták ki az RMDSZ-t a kormánykoalícióból

A magyar miniszterelnök 2022-ben Tusnádfürdőn kevertfajú népekről elmélkedett. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, most elismerte, hogy emiatt kellett távozniuk a román kormányból.

Klaus Johannis, Románia szász elnöke és más román politikusok felszólították az RMDSZ vezetőjét, hogy határolja el magát Orbán Viktor rasszista kijelentéseitől, de Kelemen Hunor erre nem volt hajlandó. Ezért a koalíciós pártok kizárták az RMDSZ-t, amely mindeddig azt a politikát folytatta, hogy mindenképp benne maradjon a kabinetben, mert csak ott lehet elintézni valamit a magyar kisebbség érdekében. Eddig az RMDSZ tagadta, hogy Orbán Viktor kijelentései miatt kerültek ki a kormányból Bukarestben.

Orbán Viktor kezdetben megpróbálta meggyengíteni az RMDSZ-t, és a helyére állítani egy Tőkés László püspök által vezetett mozgalmat, de ez az elképzelés meghiúsult. Ezután Orbán taktikája az RMDSZ meghódítására irányult, és ezt teljes mértékben el is érte miután jelentős anyagi támogatással maga mögé állította az erdélyi magyar közvéleményt.

Az RMDSZ könnyen két szék közt a pad alá eshet ahogy ez Szlovákiában megtörtént, ahol a magyar érdekképviselet már hosszabb idő óta képtelen bekerülni a parlamentbe.

Romániában egyre fogy a magyar kisebbség

Már csak épphogy átlépi az egymilliót, de miután gyorsan öregszik a lakosság, ezért az RMDSZ támogatottsága vészesen fogyatkozhat. Orbán Viktor támogatottsága viszont töretlenül magas Erdélyben, ahol a magyar kisebbség hálás azért a támogatásért, melyet a magyar kormány nyújt. Míg Orbán előtt a magyar kormányok inkább csak ígérgettek, 2010 óta milliárdok érkeztek Budapestről Erdélybe. A magyar nyelvű médiában is nagy befolyást szerzett Orbán Viktor Romániában , aki Demeter Szilárdot bízta meg azzal, hogy az erdélyi sajtót is alárendelje Rogán Antal propagandagépezetének. Demeter Szilárd karrierje innen indult felfelé, az erdélyi média pedig lefelé. Közben Orbán Viktornak elfogyott a pénze: egyre kevesebb jut Erdélynek is, a hatalomhoz hűséges magyar nyelvű médiát is leépítették pénzhiányra hivatkozva.

Persze az ilyen típusú propaganda sajtónak nincs is szüksége sok helyi újságíróra hiszen minden fontosabb cikket Pesten írnak, a helyi vélemények nem érdekelnek senkit sem a centralizált rendszerben, amely mindjobban emlékeztet Ceausescu propaganda médiájára. Az RMDSZ ebben a lehetetlen helyzetben küzd az életben maradásért.

Ha a függetlenségét hangoztatja Orbán Viktortól, akkor elveszítheti a választóit, ellenkező esetben viszont teljesen függő helyzetbe kerülhet a magyar miniszterelnöktől, ezt azonban a román politikai elit nem fogadja el. Ráadásul

Románia egy főre jutó GDP-je az utóbbi időben meghaladta a magyart, és az uniós szegényházi vetélkedőnek ez az alakulása nem növeli sem Magyarország sem az RMDSZ presztízsét.

Míg Ceausescu idejében – 1965-1989 az európai és viszonylag sikeres Magyarország állt szemben a nacionalista és kudarcot kudarcra halmozó nemzeti kommunista Romániával, ma pontosan fordított a helyzet:

A NATO-ban és az Európai Unióban kedvelt Románia húz el a nacionalista Magyarország mellett.

Ez is a nemzeti együttműködés rendszerének 14 éves mérlegéhez tartozik, de Orbán Viktor – érthetően – nemigen dicsekszik vele.

Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

ki

-

2024-05-22

0

Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

Hogy megkezdődnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával elsősorban Orbán Viktortól függ – állítják azok a magasrangú uniós tisztviselők, akik a brüsszeli Politiconak nyilatkoztak.

Mind Brüsszel mind Kijev nyomást gyakorol a magyar miniszterelnökre annak érdekében, hogy június 25-én megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió tavaly decemberben fogadta el Ukrajna és Moldova jelentkezését, de a magyar diplomácia ellenzi ezt a bővítést részben a háborús helyzetre részben pedig a két egykori szovjet tagállam állapotára hivatkozva hiszen mind Ukrajnában mind Moldovában alacsonyabb ma az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben pedig akkor sem volt lenyűgözően magas. Ukrajna és Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlása után, de ellentétben a balti államokkal vagy Kazahsztánnal nem lelte meg a gazdasági fejlődés útját. Mindkét államból tömegesen távoznak a polgárok, ezt a tendenciát azután az ukrajnai háború felerősítette. Jelen pillanatban nincsenek hiteles információk Ukrajna és Moldova népességéről.

Mindezzel persze Brüsszelben is tisztában vannak, de úgy vélik:

a függetlenségét védelmező Ukrajnában jelentős mértékben javulhatna a morál, amely a több mint két éve tartó háborús erőfeszítések miatt jelentősen romlott.

Szijjártó Péter külügyminiszter áprilisban találkozott Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével. A magyar fél 11 pontos listát terjesztett elő a követelésekről, és Ukrajna erre válaszolt – írja a brüsszeli Politico.

Orbán Viktor az európai választásokra vár, addig nem lép – vélik magukat megnevezni nemkívánó uniós tisztviselők. Akik viszont arra is rámutattak, hogy július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és nem valószínű, hogy a magyar küldöttség ebben az időszakban szeretne ezzel foglalkozni.

Március óta nyüglődnek a tagállamok az ukrán csatlakozás problémájával

A brüsszeli bizottság ugyanis ekkor elküldte javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de ehhez mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének szóvivője csak annyit mondott a Politiconak, hogy “előbb konszenzusra van szükség, csak azután kezdhetünk beszélgetni a csatlakozási tárgyalások dátumáról.”

Mindenki Orbánra vár, aki taktikusan hallgat.

Pénz beszél?

Ma sem tudjuk pontosan, hogy mivel vették rá Orbán Viktort arra, hogy ne vétózzon Ukrajna ügyében a rendkívüli csúcstalálkozón február elsején. A pénz, a visszatartott eurómilliárdok minden bizonnyal nagy szerepet játszhattak ebben. Bár a magyar kormány igyekszik úgy tenni mintha nem hiányozna ez a hatalmas összeg, de a költségvetés siralmas állapota mutatja: enélkül hosszú távon nem megy! Orbánnak pénz kell, és ezt Brüsszelben mindenki tudja is. Csakhogy Brüsszel sincs könnyű helyzetben: az ukrajnai segélykassza kimerülőben van. A tagállamok nem tudják emelni a hozzájárulást, közös hitelfelvételre lenne szükség. Ezt viszont nemcsak Orbán Viktor ellenzi az Európai Unióban hanem sokan mások is. Vagyis a pénzhiány általános, és emiatt róka fogta csuka helyzet alakulhat ki a magyar elnökség idején, a következő félévben.

A magyar diplomácia szeretne sikert felmutatni ebben a félévben, de annyira elszigetelődött, hogy ez nem ígérkezik könnyű szerepnek.

Orbán Viktor ugyanakkor számíthat olyan szövetségeseire mint Giorgia Meloni, aki egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban azt követően, hogy Németország gazdaságilag összecsuklott, és a megosztott kormányzat képtelen kezelni a problémákat. Mindeközben támogatni kellene Ukrajnát, amely alig tartja magát az orosz offenzívával szemben. Orbán és Brüsszel Washingtonra szegezi szemét: ha Trump jön, akkor sok minden megváltozik. Ha marad Biden, akkor Orbágkaphatja a kilövési engedélyt.

ki