Kezdőlap Szerzők Írta ki

ki

703 CIKKEK 1 HOZZÁSZÓLÁS

“Magyarország viszonya Oroszországhoz pragmatikus”

0

A kormány pragmatikusságáról nyilatkozott a brüsszeli Politiconak Bóka János az európai ügyek minisztere, aki hozzátette: ”Semmi sem igazolja azt, hogy közel állnánk Moszkvához.”

A baj az, hogy az Európai Unió többi tagállama pontosan ezt gondolja, és az Egyesült Államok szintúgy. Márpedig Magyarország július elsejétől az Európai Unió elnöke, és a kijelölt prioritások között van az európai katonai erő és a hadiipar fejlesztése.

Magyarország ugyanakkor nem támogatja Ukrajna önvédelmét, Orbán Viktor miniszterelnök attól tette függővé Rutte NATO főtitkári megválasztásának támogatását, hogy garantálják: a NATO nem kér magyar katonákat és fegyvereket Ukrajnának. Ez szimbolikus gesztus hiszen a NATO alapszabálya csak akkor teszi kötelezővé a támogatást, ha egy tagállamot ért támadás, de Ukrajna nem tagja az észak-atlanti szervezetnek.

Magyarország ugyanakkor intenzíven fejleszti fegyveres erejét és hadiiparát: tavaly a GDP 2,11%-át költötte erre a költségvetés. A NATO 2%-ot vár el a tagjaitól.

Magyarország rohamtempóban fegyverkezik részben úgy, hogy importál fegyvereket részben pedig intenzíven fejleszti hadiiparát.

Csak két példa: Magyarország 44 Leopard tankot vásárolt, és több harci helikoptert az Airbustól.

Orbán Viktor megállapodott a svéd miniszterelnökkel négy Grippen vásárlásáról. Az ilyenkor szokásos kenőpénzekről mindenki hallgat, de a hadiszállítások mindenütt a korrupció melegágyát jelentik. Benjamin Netanjahu azért is folytatja elszántan a gázai háborút, mert ellene korrupciós vizsgálat van folyamatban ilyen ügyben. Pekingben most jelentették be, hogy két leváltott hadügyminisztert is kizártak az országot kormányzó kommunista pártból korrupció miatt.

“A fegyverek 85%-át európai cégektől vásároljuk meg” – nyilatkozta a Politiconak Ódor Bálint uniós nagykövet. Lengyelország és Románia – a két NATO tagállam térségünkben, melyeket az USA fontosnak tekint – jórészt amerikai fegyvereket vesz. Egy később kialakítandó közös európai hadsereg, melyet Orbán Viktor támogat, komoly problémákkal kerülhet szembe az eltérő fegyverzet miatt.

Néhány európai cég fegyvergyárat telepít Magyarországra, ezek közül a legjelentősebb a Rheinmetall zalaegerszegi üzeme. A Rheinmetall a Panther tankok új változatát Magyarországon fejleszti majd ki.

“Hiszünk abban, hogy ezzel erősítjük az európai hadiipart, mely az előfeltétele egy európai biztonságpolitikának” – nyilatkozta Bóka János uniós miniszter.

Putyin árnya Magyarország fölött

Orbán Viktor miniszterelnök mindinkább Putyin ügynökének tűnik Washingtonban és Brüsszelben, ezért a bizalom a magyar kormány iránt a mélypontra süllyedt. A biztonságpolitika különösen érzékeny terület, ahol nem számít jó pontnak, hogy Orbán Viktor parolázott Pekingben Putyin orosz elnökkel. Orbán az egyetlen olyan uniós vezető, aki ezt megtette azóta, hogy az orosz elnök megindította csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Szijjártó külügyminiszter, aki megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, a Barátságot, rendszeresen találkozik Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Oroszországban. Vajon miről beszélgetnek? Annál is inkább érdekli ez a CIA-t és a többi NATO tagállam hírszerzését, mert az orosz hírszerzés hekkerei feltörték a magyar külügy kódjait, és vígan hosszú hónapokat töltöttek el ott mielőtt amerikai figyelmeztetésre végül megszüntették az információ szivárgást.

Az orosz hírszerzést természetesen nem annyira a magyar külügy titkai érdekelték hanem azok a kapcsolatok, melyek a NATO-hoz és az Európai Unióhoz kötik Magyarországot.

Még Trump ex elnök is, akinek a választási sikeréért imádkozik Orbán Viktor, megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem helyesli orosz és kínaibarát külpolitikáját. A magyar miniszterelnök egyelőre kitart Moszkva és Peking barát diplomáciája mellett, de ez problémákat okozhat abban a félévben amikor Magyarország az Európai Unió soros elnöke. Stoltenberg távozó és Rutte érkező NATO főtitkár Budapesten figyelmeztette Orbán Viktort, hogy komoly kockázatot vállal azzal, hogy együttműködik Oroszországgal és Kínával hiszen mind a két nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek tekinti már 2021 óta, és nem valószínű, hogy Trump ezen lényegesen változtatna, ha novemberben megnyerné az elnökválasztást.

Miért vállal mégis ekkora kockázatot Orbán Viktor? Mert a magyar miniszterelnök úgy véli, hogy Biden elnök csapata le akarja őt váltani. Orbán viszont mindenáron maradni akar, mert

nem kíván úgy járni mint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki 75 éves korában azzal néz szembe, hogy börtönbe kerülhet korrupcióért.

Orbánnak a családja is vastagon érintett a korrupciós ügyekben, ezért számára az orosz és a kínai együttműködés ellensúlyt jelent az Egyesült Államokkal szemben, amely hidegháborús időkben különösen rosszul tűri a renitens magatartást a NATO szövetségesektől.

Lehet-e Orbán Trump európai falova?

0

Tegyük újra naggyá Európát! – ez a magyar elnökség jelszava az Európai Unióban vagyis átvették Donald Trump jelszavát miközben Orbán Viktor pontosan tudja: Európában mindenütt tartanak attól, hogy Trump visszatér a Fehér Házba és nem is alaptalanul.

Az USA ex elnöke nem is nagyon titkolja, hogy leszarja az óvilágot benne ősei skót földjével együtt. Trump a brexit kapcsán megmutatta, hogy mi a véleménye az Európai Unióról, és az egész kontinensről.

A Buckingham palotában is azzal bíztatta Őfelségét, hogy Nagy Britannia nyugodtan kiléphet az Európai Unióból, mert utána ott várja a kánaán: az együttműködés lehetősége az Egyesült Államokkal. Mi valósult meg ebből? Ma sincs kereskedelmi egyezmény sem az USA és Nagy Britannia között. A brexit pedig annyira nem jött be Nagy Britanniának, hogy a konzervatívok hamarosan megfizetik ennek az árát: mindenki arra számít, hogy nagyot buknak az országos választáson.

Trump vidám kannibálként tekint Európára: minél gyengébb a “szövetséges” annál jobb, mert olcsóbban lehet felvásárolni. De mi a jó ebben Orbán Viktornak?

Ingyen blamálja magát a magyar miniszterelnök

Orbán Viktor az európai választások előtt még arról álmodott, hogy elfoglalja Brüsszelt. Ma a Fidesz továbbra is egy vécé előtérben szorong, mert a kutya sem kíván szövetségre lépni vele. Régi jó barátnője, Giorgia Meloni rácsukta  az ajtót mondván túlságosan is sokan ellenzik Orbán oroszbarát politikáját. A magyar miniszterelnök eddig Oroszország és Kína trójai falova volt Brüsszelben, lehet ezt még fokozni? Trump érdekében bomlasztani az Európai Uniót?

Ha Trumpot újraválasztják, akkor ő szíves örömest alkalmazná Orbánt mint kipróbált trójai falovat az Európai Unióban.

Kérdés, hogy mennyire zavarja őt a két másik gazdi: Oroszország és Kína. Orbánnak azt üzente, hogy nem tetszik neki a nagy barátkozás Moszkvával és Pekinggel, de ebből még semmi sem következik hiszen az, hogy milyen diplomáciát folytat majd Donald Trump csak november után dől el. John Bolton, Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt állítja, hogy a régi új amerikai elnök közvetlenül tárgyalna Putyinnal, Hszi Csin-pinggel sőt Kim Dzsong Un-nal is. Ebbe a koncepcióba belefér Orbán Viktor is mint trójai faló Európában. A baj csak az, hogy ez nem hoz pénzt Orbánnak. Márpedig valamiből pótolni kellene a kieső uniós eurómilliárdokat. Ha nem lesz pénze, akkor nagyon is kérdéses lehet a 2026-os választás hiszen ingyen Orbán Viktor hatalmát sem őrzik, és nem is szavazzák meg. Ellenfele, Magyar Péter pedig már “bevette Brüsszelt”, ott ül az Európai Néppártban, amely alig várja, hogy Orbánt nyugdíjba küldjék mint univerzális falovat, amely saját hazáját az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává tette.

Orbán: “A versenyképesség hanyatlása Európa legnagyobb problémája”

0

Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt Rómában Orbán Viktor, aki a közös sajtóértekezleten a többi között ezt mondta: ”Mind a magyarok, mind pedig az olaszok számára az a cél, hogy a kontinens versenyképes legyen!”

Uniós együttműködés kell – döbbent rá a magyar miniszterelnök, aki a szuverenitásról csak itthon beszél, mert számára is nyilvánvaló: a magyar gazdaság csakis uniós keretek között lehet versenyképes!

“Ha nem kötünk európai versenyképességi paktumot, akkor többszázezer munkahelyet veszíthetünk  el Európában“ – fogalmazta meg Orbán Viktor, aki arra az apróságra nem tért ki, hogy akkor miért fúrja az Európai Uniót, ha a versenyképességünk tőle függ? Orbán még a magyar alkotmányba is beleíratta: nem veszünk fel közös uniós kölcsönt! Pedig Mario Draghi pontosan ezt javasolja a versenyképességi jelentésben, melyet Brüsszel számára készített. Mario Draghi Itália miniszterelnöke volt Giorgia Meloni előtt, most pedig a gazdasági kérdésekhez nemigen értő kormányfő gazdasági tanácsadója. Ezt Orbán Viktor sem hagyhatja figyelmen kívül annak ellenére sem, hogy Giorgia Meloni becsukta a kaput az orra előtt Brüsszelben: nem veszik fel a Fideszt a szélsőjobboldali pártcsaládba, mert Orbán oroszbarát politikáját sokan nem fogadják el.

“Ha mások se játszanak a szabályok szerint, akkor nekünk sem kell”

– tanácsolja Mario Draghi az Európai Uniónak.

Washingtonban és Pekingben is nagy figyelemmel várják az Európai Központi Bank ex elnökének jelentését az Európai Unió versenyképességéről, mert Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak  érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

“Több állami és uniós támogatásra lenne szükség és védővámokra az európai ipar fejlődése érdekében”

– jelentette ki Mario Draghi, aki hamarosan benyújtja versenyképességi jelentését Brüsszelben.

Mit javasol Draghi? Szorosabb gazdasági integrációt az Európai Unióban. Erre nagyon kell figyelnie Washingtonnak is – írja a Politico arra utalva, hogy egy 450 milliós gazdasági közösség komoly vetélytársa lehet a 330 milliós Egyesült Államoknak. Csakhogy az uniós piac egyáltalán nem integrált, nincsenek olyan nagyvállalatok és bankok, amelyek ki tudnák használni a nagyságból adódó előnyöket mint az Egyesült Államokban vagy Kínában – mutat rá Olaszország ex miniszterelnöke, aki ma is tanácsokat ad utódának, Giorgia Meloninak. Draghit az Egyesült Államokban is sokra tartják hiszen egyik diplomáját a MIT- en szerezte meg, és dolgozott a Goldman-Sachsnak is.

Mennyire érdekli az USA-t a Draghi jelentés az európai versenyképességről? – kérdezte a Politico tudósítója a washingtoni pénzügyminisztérium egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselőjét.

“Annyira érdekel minket a Draghi jelentés amennyire az európaiakat” – válaszolta szellemesen az amerikai pénzügyi vezető arra célozva, hogy az Európai Unió politikailag igencsak megosztott márpedig a nagyobb gazdasági integrációhoz politikai döntés kell.

“Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy egy olyan súlyú ember mint Mario Draghi elvállalta ennek a jelentésnek az elkészítését.”

A 76 éves olasz pénzügyi szakember azzal indokolta vállalkozását, hogy

az Európai Unió végképp lemarad a globális versenyben, ha nem indul meg gyorsan a gazdasági integráció felé.

Macron francia elnök lelkesen támogatja Mario Draghi elképzeléseit csakhogy Franciaországban a politikai helyzet meglehetősen kaotikus, a francia befolyás nem elég erős Brüsszelben ahhoz, hogy a tagállamok többsége elfogadja Mario Draghi merész javaslatait: ezek közös uniós pénzügyi alapok létrehozását célozzák az ukrajnai háború finanszírozására, a zöld átállásra, Európa digitális lemaradásának csökkentésére stb. Miből finanszíroznák ezeket az uniós pénzügyi alapokat? Közös uniós kölcsönből! Egy ilyen volt már, a 750 milliárd eurós helyreállítási kölcsön a Covid pandémia után, de nagy kérdés, hogy meglesz-e a közös politikai akarat egy következő uniós hitelfelvételre.

“Draghinak érvekkel kell meggyőznie a tagállamok állam és kormányfőit, hogy érdekükben áll ez a reform”

– mondja a Centre for European Reform vezető közgazdásza, aki Draghi elnöksége idején az Európai Központi Bankban dolgozott.

“Azt hiszem éppen azért kérték fel erre a nehéz feladatra épp Mario Draghit, mert ő képes lehet erre” – hangsúlyozza Sander Tordoir.

Milyen hatása lehet ennek az USA-ra? Mario Draghi a versenyképességi jelentésben épp arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden elnök zöld csomagja sok európai céget elcsábít az Egyesült Államokba, épp ennek ellensúlyozására kellene az Európai Unióban hasonló iparfejlesztési csomagot elfogadni még akkor is, ha ez ellenkezik a szabályokkal.

Mind az USA mind Kína túllép a szabályokon, és hatalmas állami támogatást nyújt az exportképes cégeknek. Erre hivatkozva alkalmaz Biden elnök 100%-os védővámot a kínai elektromos autókra. Ezt követte az Európai Unió is, amely ha szerényebb mértékben ugyancsak védővámokkal igyekszik fékezni a kínai elektromos járművek rohamát. Csakhogy Kína, amely ma már a világ legnagyobb autós piaca és legnagyobb autó exportőre, jelezte: 25%-os védővám sújthatja az európai elektromos autókat Kínában.

Az Európai Unió két tűz között van ráadásul a legnagyobb kereskedelmi partnere Kína míg a legfontosabb politikai-katonai szövetségese az Egyesült Államok.

Mario Draghi protekcionizmussal vádolja elsősorban Kínát, de második helyen az Egyesült Államokat is.

“Az európaiak elsősorban nem az amerikai gazdasági nacionalizmus miatt aggódnak bár az is aggasztja őket hanem amiatt, hogy az USA lehagyja őket a globális versenyben, és kiszorítja európai vetélytársait a globális piacról.”

Mi lenne, ha Trump visszakerülne a Fehér Házba?

Ez az egyik fő aggodalma Mario Draghinak és az egész Európai Uniónak, ahol attól tartanak, hogy a felerősödő amerikai gazdasági nacionalizmus az Egyesült Államokban visszavetheti az európai gazdasági növekedést. Jól megmutatta ezt a brexit, melyet Trump nagy hangon támogatott, majd kiderült, hogy a megígért nagy brit-amerikai együttműködésből semmi sem lett: mindmáig nincs kereskedelmi egyezmény sem London és Washington között. Trump a választási kampány során egységesen 10%-os tarifa emelést javasol, melyet Kína esetében azután meg is tetézne. Mindez Európára nézve azt jelenti, hogy Brüsszelnek újra át kellene gondolnia gazdaságpolitikáját. Ez persze nem jelenti a globális gazdaság végét:

”Fragmentáltabb világ jöhet, melyben sok szó esik az ellátási láncok lerövidítéséről, de a globális gazdaság eléggé robusztus marad mégpedig nemcsak az áruk és a szolgáltatások, de a munkaerő és az eszmék áramlása számára is”

– mondja Geoffrey Okamoto, aki Trump idejében a washingtoni pénzügyminisztérium egyik vezetője volt, dolgozott az IMF-nél is, és jelenleg a Goldman Sachs egyik ügyvezető igazgatója. Mit gondol ő a Draghi jelentésről?

“Ha Európa ebben az irányban indul meg, akkor intenzív párbeszéd alakulhat ki az USA és az Európai Unió között azokról az intézkedésekről is, melyeket eddig az amerikai kormány tett ezen a téren.”

Ez célzás Biden elnök Inflation Reduction Actjére, mellyel az USA elcsábítja az európai cégeket kedvezményeket ígérve nekik, ha betartják a zöld átmenet előírásait.

Brüsszelben felfigyeltek arra is, hogy Biden elnök milyen intenzíven támogatja a hazai chip gyártást. Az Európai Unióban jövőre kell dönteni a nagy támogatási programokról, és a chipek ügye mindenképp szóba kerül majd. Már csak azért is, mert Biden elnök rávett egy holland céget arra, hogy ne szállítsa egyedülállóan hatékony chipjeit Kínába.

Szavakban teljes az USA – EU egység, de a gyakorlat erősen kérdéses:

”minden országnak joga van arra, hogy zöld gazdaságot fejlesszen, és támogassa a gazdasági növekedést”

– jelentette ki John Podesta, Biden elnök egyik tanácsadója.

Podesta pontosan tudja, hogy az Európai Unió mennyire megosztott belülről. Nehezen tud például egységesen vámot kivetni vagy emelni, mert minden tagállam egyetértésére szükség van. Az Európai Unió azért is hátrányban van az USA-val és Kínával szemben, mert számára a világkereskedelem sokkal fontosabb mint a hatalmas belső piaccal rendelkező vetélytársak esetében. Draghi joggal mutat rá jelentésében, hogy az Európai Unió nem használja ki azt, hogy egységesen 450 milliós piaca van.

“a zöld átmenettel kapcsolatban realistának kell lennünk : ha nem akarunk teljes mértékben Kínától függeni , akkor új kereskedelmi kapcsolatokat kell kiépíteni”- nyilatkozta a Politiconak Trevor Sutton, aki a New Yorki Columbia egyetemen egy tiszta energia és kereskedelem programot vezet.

“Ha tíz éve azt mondják nekem, hogy Románia utoléri  Magyarországot, akkor azt nehezen hiszem el”

Azt nyilatkozta a Portfolionak egy erdélyi magyar közgazdász, aki tagja a román nemzeti bank igazgató tanácsának, hogy nehezen volt elképzelhető az ilyen mértékű román gazdasági fejlődés.

Bálint Csaba szerint Románia sikerének fő oka az, hogy hagyta érvényesülni a piaci szabályokat, és így az ország intenzíven beilleszkedik a globális gazdaságba. Ezenkívül pedig Románia jó gazdasági teljesítményében fontos szerepet játszik az, hogy az USA Lengyelország mellett ezt az országot tekinti stratégiai fontosságúnak ebben a térségben. Jelenleg is épül Európa legnagyobb amerikai katonai bázisa Konstanca közelében hiszen az ukrajnai háború még jobban felértékelte Romániát.

A román gazdaság alapvetően jól diverzifikált. A régió országai általában ipar és export orientáltak, de Romániában sokszínű a helyzet. Románia élen van a termelékenység növekedésében a régióban. 1990-ben Románia még csak az Európai Unió szintjének 25%- át produkálta, akkor még a munkaerő 45%-a a mezőgazdaságban dolgozott, ez kirívóan magas Európában.

Mára a társadalom átalakult: a faluról induló fiatalok jelentős része már az informatikai szektorban dolgozik a városokban. Kolozsvár és Jászvásár/Iasi/ fontos informatikai központokká váltak. Az informatikai szektor a GDP 7%-át adja, ez Európában is magas arány.

“A román gazdaság fejlődése mögött nincsen valamilyen nagy terv, azt alapvetően a piac alakítja” – mondta Bálint Csaba közgazdász, aki Románia sikerének egyik okát abban látja, hogy az ország nem annyira centralizált mint Magyarország.

“Romániában vannak régiós központok míg Magyarország fejnehéz: Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Jászvásár, Konstanca a kikötőjével.”

A másik fontos előny:

”a román állam keveset adóztat, így több marad a vállalatoknál. Romániában klasszikus liberális gazdaságpolitika uralkodik, és emiatt gyorsabban lehet fejlődni”

– állítja a román nemzeti bank igazgató tanácsának magyar tagja.

Az egy főre jutó GDP azért is nőtt, mert a lakosság csökkent

23 millió volt Románia népessége Ceausescu bukása idejében – 1989 – ma csak 19 millió. “A munkaerő 20%-a dolgozik más uniós államokban” – mondja a román nemzeti bank igazgató tanácsának tagja. Tegyük hozzá, hogy Romániából sokan vándoroltak ki Nagy Britanniába, az Egyesült Államokba vagy akár Norvégiába is.

A gyors fejlődésnek persze árnyoldalai is vannak: ilyen például az iker deficit. “A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 7%-a, a költségvetési hiány 6%. Az így együtt a legmagasabb az Európai Unióban. Ha a költségvetési hiányt le kellene hozni az előírt 3%-ra, akkor az megszorítást jelentene.”

Mikor lesz euró?

Ez alapvetően politikai döntés kérdése. “A román társadalom alapvetően Nyugatpárti, a lakosság jórésze szeretné mielőbb bevezetni az eurót. Csakhogy ehhez le kellene dolgozni a költségvetés hiányát , amely komoly áldozatokkal járna.”

Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa lett

Ez a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégyéves mérlege, amellyel korántsem dicsekszik Orbán Viktor kormánya hiszen míg Románia szinte minden területen már megelőzi Magyarországot addig a korrupció tekintetében helycsere történt: az Orbán kormány ebben a tekintetben a legelső lett az Európai Unióban.

Hogy sikerült Romániában mérsékelni a korrupciót, amely teljesen általános volt az országban a kilencvenes években? Az Egyesült Államok stratégiai szempontból fontos országnak jelölte Romániát, és emiatt ki akarta söpörni az elitből az oroszbarát régi gárdát. Erre a legcélszerűbb eszköznek a korrupcióellenes kampány szolgált. Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján egyre másra állította bíróság elé a korrupt elit tagjait, és ezzel nemcsak a közéletet tisztította meg, de a piacgazdaság működését is elősegítette. A fontos gazdasági kérdésekben a piac dönt Romániában, és nem a velejéig korrupt államapparátus mint Magyarországon. Mészáros Lőrinc e tekintetben magyar unikum.

Miután Magyarországon az állam pontosabban Orbán Viktor dönt mindenről, így aligha beszélhetünk piacgazdaságról míg Romániában igen.

Abban viszont a két állam nagyon is hasonlít egymásra, hogy a titkosszolgálatoknak kiemelt szerep jut a rendszer működtetésében. Ebben is van különbség Magyarország és Románia között: a magyar kormány továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, az oroszok otthonosan mozogtak  a magyar külügy informatikai rendszerében. A magyar titkosszolgálatok tisztikara jelentős részben Oroszországban végzett. Románia viszont teljes mértékben átállt az amerikai vonalra, ott a CIA teljesen otthonosan érzi magát, és nem kell vizsgálódnia  a kormány orosz és kínai kapcsolatait illetően.

2000 év óta ez lesz a legmelegebb nyár 

0

Többszázan haltak bele a mekkai zarándoklatba, 86 millió amerikai polgár él olyan területen, ahol hőségriadót rendeltek el, a Balkánon a nyár első napján 40 fokot is mutatott a hőmérő. Az északi féltekén már mindenki érezheti a klímaváltozás hatását.

51 fokos volt a hőség Mekkában a nagymecset környékén, ahol véget ér a Hadzs, a zarándoklat, melyen minden évben kétmillió muzulmán vesz részt. Az egyiptomi zarándokok közül 530-an vesztették életüket a Hadzs idején – jelentették az egészségügyi hatóságok, akik hozzátették: az előző napon ez a szám még csak 307 volt.

A Földközi tenger térségében erdőtüzek jelezték a hőséget Portugáliától Görögországig és Algériáig. Szerbiában az ország egész területén 40 fok körüli hőséget jósolnak a meteorológusok. Görögországban egyre több turista válik a hőhullám áldozatává.

Hőségkupola az USA fölött

A keleti területeken már negyedik napja tapasztalják a júniusban szokatlan rendkívüli meleget. A meteorológusok szerint egy hőkupola alakult ki a térség fölött, és ez akadályozza, hogy a hűvösebb levegő elérje a területet. New Yorkban a könyvtárakban és más közintézményekben hűtőközpontok várják különösen az idős polgárokat, mert számukra különösen veszélyes a tartósan magas hőség. Az iskolák többsége normálisan üzemel, de az elővárosokban néhány helyen úgy döntöttek az igazgatók, hogy hazaküldik a diákokat a hőség miatt.

Nemcsak az USA keleti része szenved a hőségtől hanem a nyugati is: Arizona államban is hőségriadót rendeltek el, mert a hőmérő higanyszála 45 fok fölé emelkedett Phoenixben az állam fővárosában is. New Mexico államban tűzvész pusztít, melyet a hőhullám okozott: az anyagi károk igen jelentősek. Két ember meghalt és sokan eltűntek. A klímaváltozás itt nemcsak hőhullámot hozott, de óriási esőket is. Ez ugyan lehűti egy kicsit New Mexico államot viszont a katasztrófavédelem figyelmét egyre jobban lekötik az árvizek.

Az Egyesült Államok területén több mint 100 millió embernek okoz gondot a hőség, 86 millióan élnek olyan körzetben, ahol hőségriadó van érvényben.

A meteorológiai előrejelzés szerint New Englandben, az Egyesült Államok északkeleti részén péntektől már enyhül a hőség, de New Yorkban még a hétvége is rekord meleget hoz majd.

Indiában vége a nyárnak – már a halottakat számolják

A világ legnépesebb államában a nyár márciustól május végéig tart általában, mert júniusban megérkezik a monszun, amely véget vet a hőségnek viszont árvizeket okozhat. A klímaváltozás miatt a hőség kitart még júniusban is: Delhiben éjszakai rekord hőmérsékletet mértek, mert hajnali egykor még mindig 35 fok fölött volt a hőség. Napközben ez felment egyes részeken 55 fokra.

Delhiben hőségriadó van érvényben, mert 40-ik napja van 40 fok fölött az átlag hőmérséklet.

A klímaváltozás előtt az éjszakai hőmérséklet lényegesen alacsonyabb volt mint a nappali, de most a tudósok azt tapasztalják, hogy sötétedés után még jobban hat a hőhullám mint napközben, mert az éjszakai hőmérséklet rekordokat dönt meghaladva a nappali emelkedést.

A Reuters tudósítójának az indiai egészségügyi minisztériumban elmondták, hogy legkevesebb 40 ezer ember kapott eddig hőgutát az 1,4 milliárd lakosú országban. A hőség bizonyíthatóan 110 ember halálát okozta, de a valós szám ennél sokkal nagyobb. A halálos áldozatok száma több tízezer lehet Indiában, de ezt nem jelentik a központi hatóságoknak, mert a Modi kormány a hőhullámot okolja a mérsékelt választási sikerért. Furcsa mellékhatása a hőhullámnak Indiában, hogy a kormányzó párt elsöprő győzelem helyett csak szerényebb eredményt ért el, és koalícióra kényszerült. Az egyik fő oka ennek az volt, hogy

a kormány sikerpropagandáját látványosan cáfolta a vízhiány és az infrastruktúra elmaradottsága, amely a hőhullám miatt kiváltotta a választópolgárok elégedetlenségét.

Újabb hőség rekordok várhatók

A tavalyi volt eddig a világ legmelegebb éve, és jó esély van rá, hogy az idei ezt is felülmúlja.  A meteorológiai szolgálatok óvatosan csak annyit jósolnak, hogy 86% esély mutatkozik arra, hogy a 2023 után következő öt évben minden eddigi rekord megdőljön. Az elmúlt 12 hónap már minden eddigi rekordot megdöntött – jelentette az Európai Unió meteorológiai szolgálata.

A globális emelkedés 1,3 Celsius fok volt. A tudósok egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt váltak gyakoribbá a hőhullámok, amelyek egyre tovább tartanak. Régebben ilyen nagy hőhullámok tíz évenként egyszer mutatkoztak, a klímaváltozás óta ennek az esélye már 2,8. A hőhullámok ráadásul nemcsak gyakoribbak, de forróbbak is lettek – átlagosan 1,2 fokkal.

Ha évente 2%-kal növekszik a globális hőmérséklet, akkor a hőhullámok gyakorisága tíz éven belül 5,6-ra emelkedik, és átlagosan 2,6 Celsius fokkal lesz nagyobb a forróság hőhullám idején.

A klímaváltozás legfőbb oka a fosszilis energiahordozók felhasználása, a tavalyi évben ez is rekordot döntött.

Trump: Ukrajna NATO tagsága nem reális

0

Ukrajna NATO tagsága? Az Egyesült Államok nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén? Egyelőre Trump: nem, Biden: igen, talán, nem (majd meglátjuk az újraválasztás szempontjából melyik az előnyösebb).

Az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba egy órán keresztül beszélgetett David Sacks-szel, és a podcastben Ukrajnáról is sok szó esett.

Trump azt állította, hogy Biden azzal provokálta Putyint, hogy reálisnak nevezte Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz, és atomfegyvereket akart elhelyezni Ukrajna területén. Ezért támadtak az orosz csapatok Ukrajnára 2022 február 24-én – állította Donald Trump, aki szerint Ukrajna NATO tagsága nem reális. “Ha én volnék az orosz elnök, akkor én sem örülnék, ha a határaim közelében nukleáris fegyvereket helyeznének el” – hangsúlyozta Donald Trump.

Biden elnök a Time magazinnak nemrég azt mondta, hogy

“sohasem támogattam Ukrajna NATO tagságát.”

Nemrég az Egyesült Államok tízéves védelmi egyezményt kötött Ukrajnával, és ezzel az ország NATO tagsága a távoli jövőbe került. Az USA NATO nagykövete megerősítette: Ukrajna tagsága nincs napirenden a hamarosan sorra kerülő NATO konferencián.

Nariskin tábornok, az orosz hírszerzés főnöke, aki nem helyeselte az Ukrajna elleni “különleges hadműveletet”, rendszeresen találkozik Törökországban a CIA igazgatójával, aki korábban Moszkvában volt amerikai nagykövet, tehát jól ismeri Putyin elnököt. William Burns volt az utolsó amerikai vezető, aki tárgyalt Putyinnal az ukrajnai agresszió előtt.

Erről a tárgyalásról annyi szivárgott ki, hogy valójában nem Ukrajna NATO tagsága zavarná annyira Oroszországot hanem az, hogy az USA – kétoldalú egyezmény alapján – nukleáris fegyvereket helyezne el Ukrajna területén.

Erre a most aláírt tízéves védelmi egyezmény lehetőséget teremt. Egyúttal viszont megnyitja az utat a béketárgyalások irányában is. Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke rögtön javasolt is egy olyan új békeértekezletet, melyre Oroszországot is meghívnák.

Putyin a NATO-val akar tárgyalni és nem Ukrajnával. Trump hajlandó lenne Zelenszkij elnök feje fölött megállapodni az orosz elnökkel,

Biden egyelőre úgy tesz mintha az ukránokon múlna a fegyverszünet, de valójában azt mérlegeli, hogy a választások megnyerése szempontjából számára mi az előnyösebb: a háború vagy a béke Ukrajnában?

Az amerikai diplomácia csődtömeg

Biden problémája az, hogy az amerikai közvélemény jelentős része kudarcnak látja az elmúlt évek diplomáciáját: a kivonulást Afganisztánból, a több mint két éve tartó kilátástalan és megnyerhetetlen háborút Ukrajnában és végül a gázai konfliktust, amely tovább eszkalálódhat, ha az izraeli hadsereg megtámadja a síita Hezbollah milíciát Libanonban. Amiben viszont Biden sikert ért el, az bevallhatatlan: 2021-ben az USA stratégiai ellenfelének deklarálta Kínát és Oroszországot, és a hidegháborús diplomácia mögé sikerült felsorakoztatni a nyugati világot: az európai és a kelet-ázsiai szövetségeseket.

Ez a siker azért bevallhatatlan, mert az USA ilyen módon rendkívüli mértékben meggyengítette szövetségeseit, amelyek intenzív gazdasági kapcsolatokat tartottak fenn Oroszországgal és Kínával.

Biden tulajdonképp tovább folytatta Trump America First gondolatát megsemmisítve Oroszország és Európa együttműködését, és jelentősen legyengítve Peking és Brüsszel kapcsolatait.

Kissinger, az amerikai diplomácia nagy veteránja nem véletlenül bírálta ezt a koncepciót, mert a szembenállás Kínával erősen kockázatos vállalkozás. Kissinger ezért százéves korában is elutazott Pekingbe, hogy megpróbálja megakadályozni az USA – Kína kapcsolat romlását. Amikor Japán megpróbálta kérdéssé tenni az USA világhatalmi szerepét a nyolcvanas években, akkor Washington a New York-i Plaza Hotelben megkötött egyezményekkel gúzsba kötötte vetélytársát, aki húszéves stagnálásra kényszerült feladva világhatalmi terveit. Csakhogy Kína nem Japán – figyelmeztette a százéves Kissinger Biden elnököt: Japán csak egy kis szigetország, a lakossága jóval kisebb mint az Egyesült Államoké ráadásul egyre csak csökken. Kína viszont egy óriás: népessége 1,4 milliárd, az USA lakosságának négyszerese, és bár a lakossága csökkenésnek indult, de vidéken még többszáz milliós munkaerő tartalékok vannak. Ráadásul sok millió kínai él külföldön, az Egyesült Államokban is bőven vannak Chinatownok. Kína nem fogja könnyen feladni világhatalmi álmait, de azokat nem katonai hanem gazdasági és technológiai eszközökkel kívánja elérni – figyelmeztetett Henry Kissinger. Akinek a diplomáciai filozófiája pontosan ellentétes a demokratákéval, akik szerint

“diktatúrákkal nem lehet együttműködni.”

Kissinger a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyaló asztalnál ott ült a győztes orosz cár, a Habsburg uralkodó és a porosz király mellett a brit alkotmányos monarchia képviselője, sőt a vesztes Franciaország is képviseltette magát Talleyrand külügyminiszterrel, aki Napóleon diplomáciáját irányította, majd ő buktatta meg a császárt megszervezve a tábornokok összeesküvését. Ily módon jött létre egy olyan béke egyezmény – a Szent Szövetség – amelynek segítségével Európa elkerült egy újabb kontinentális háborút egészen 1914-ig.

Orbán: az Európai Néppárt vezére Belzebub!

0

Miért hasonlította az ördöghöz Martin Webert szokásos pénteki rádiós interjújában a magyar miniszterelnök? “Létrejött a liberálisok, a baloldal és a Néppárt koalíciója Martin Weber vezetésével, akinek belzebubi szerepe van, mert ez egy háborúpárti koalíció, gyorsuló ütemben akarja Európát háborúba vinni”- jelentette ki Orbán.

A miniszterelnökelsősorban azért haragszik most Martin Weberre, mert az Európai Néppárt vezetője eljött Budapestre, hogy támogatásáról biztosítsa Magyar Pétert, és felvegye a Tisza pártot az Európai Parlement legnagyobb koalíciójába, ahonnan a magyar miniszterelnök kilépett mielőtt kirúgták volna. Miért kellett távoznia a Fidesznek? Min veszett össze végképp Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor? Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt megítélésén. Őket tűzfal választja el a német politikai élettől a náci múlt miatt, és ehhez nemcsak a német pártok ragaszkodnak, de az Egyesült Államok is. Orbán viszont jobboldali – szélsőjobboldali koalíciót javasolt bevonva az Alternative für Deutschland mozgalmat is, melynek neonáci tagjai is vannak. Vagyis nemcsak személyes, de elvi vita is szembeállítja Orbán Viktort és Martin Webert, de ebben az ördög szerepet sokkal inkább a magyar miniszterelnök játssza, aki paktálna a neonácikkal.

Ukrajna tárgyalást javasol Oroszországnak

Orbán erről nem beszélt, de bizonyára felfigyelt rá, hogy Zelenszkij elnök kabinetfőnöke olyan békekonferenciát javasolt, melyen Oroszország is részt vehetne. Jermak kabinetfőnök azt követően nyilatkozott erről a Bloombergnek, hogy Biden elnök tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel Olaszországban vagyis egyeztetett lépésről van szó. Az USA aláírt egy tízéves védelmi egyezményt Ukrajnával, ez pótolhatná a NATO tagságot hiszen az Egyesült Államok vállal garanciát az Oroszország ellen önvédelmi harcot folytató állam megvédésére.

Ez azt is jelentheti, hogy Ukrajna és Oroszország nem a háború eszkalációja felé masírozik hanem megpróbál egymással fegyverszünetet kötni. A két Korea között 1953 óta csak fegyverszünet áll fenn, békeszerződés azóta sincsen. Dél Korea viszont ebben az időszakban a világ egyik legfejlettebb és legsikeresebb gazdaságát hozta létre. Ez Ukrajna számára is sokkal vonzóbb perspektíva mint egy megnyerhetetlen háború folytatása Oroszország ellen.

Első uniós szankció az orosz földgáz ellen

Hosszas viták után – amerikai-lengyel nyomásra – megszülettek a döntések az orosz cseppfolyósított földgáz elleni szankcióról. Magyarország és Németország az utolsóig ellenállt saját érdekeire hivatkozva, de azután megszületett a kompromisszum.

Az Európában turnézó Biden elnöknek megígérték az uniós vezetők, hogy szankcionálni fogják az orosz földgázt. Bidennek erre szüksége van az otthoni választási kampányban.

Mit jelent ez Magyarország esetében? Azt, hogy Brüsszel nem bolygatja Paks 2 ügyét, és továbbra sincs semmiféle szankció a vezetékes földgázra, amely lényegesen nagyobb részét teszi ki az uniós importnak mint a cseppfolyósított. Jelenleg az Európai Unió földgáz felhasználásának mintegy 5%-át teszi ki az orosz cseppfolyósított földgáz, melyet az uniós szankciók megcéloznak.

Ennek az 5%-nak is csak a negyedét érinti a tilalom, mert közvetlenül továbbra is szabad lesz orosz cseppfolyósított földgázt importálni, de reexportra ezentúl nem lesz lehetőség.

Moszkvának tavaly 8 milliárd eurós bevétele volt a cseppfolyósított földgáz uniós exportjából, ezt akarja csökkenteni ez a döntés. Bár szankciók eddig nem voltak, de az Európai Unió tagállamai Putyin Ukrajna elleni agressziója után kétharmaddal csökkentették földgáz importjukat Oroszországból, amely így elveszítette a gázfegyvert. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kitart az orosz földgáz mellett. Miért?

Az Orbán kormány a nemzeti érdekre hivatkozik, de valójában arról van szó, hogy Putyin ily módon finanszírozza a nemzeti együttműködés rendszerét.

Miért nőtt 50%-kal Mészáros Lőrinc vagyona 2023-ban?

Szinte mindenkinek csökkent az életszínvonala Magyarországon a magas infláció miatt hiszen ebben rekorderek voltunk az Európai Unióban, de Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintról 990 milliárdra emelte vagyonának értékét.

Ilyet Jockie Ewing sem produkált soha egyetlen év alatt, de mögötte nem állt ott Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a megemelt rendszerhasználati díjat a lakossággal fizetteti meg, de a bevétel Mészáros Lőrincet gazdagítja.

Mondhatnánk persze azt is, hogy Putyin így fizet hiszen a földgáz szerződés a két állam között szigorúan titkos. Azt viszont a CIA is tudja, hogy Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozza “barátait” Európában és másutt. Ennek leleplezése miatt esett ki Moszkvában egy kórház hatodik emeleti ablakából a Lukoil igazgató tanácsának elnöke , aki át is adott egy listát a brit hírszerzésnek. Azóta a CIA Putyin ügynökének tekinti Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Ez békeidőben is meglehetősen problematikus, de háború idején amikor a NATO, amelynek Magyarország is tagja teljes mértékben támogatja Ukrajna önvédelmi harcát Oroszország ellen, több mint kínos. Ahogy erre Jens Stoltenberg NATO főtitkár célzott is amikor a Karmelita kolostorban tárgyalt Orbán Viktorral. Aki arról sem tudott semmit sem mondani: miért nincsen egyetlen hadra fogható dandárja sem a magyar honvédségnek holott ez előírás a NATO-ban?

Egyre több nyugdíjas dolgozik, mert képtelen megélni a nyugdíjból

Tavaly már a nyugdíjas korosztályt 10%-a dolgozott míg 2010-ben a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán ez még csak 3,3% volt. Ebben nyilvánvalóan nagy szerep jutott az inflációnak, amely minden uniós rekordot megdöntött tavaly az Európai Unióban, melynek Magyarország a legszegényebb és legkorruptabb tagállama.

A tények: az átlag nyugdíj az Európai Unióban 1294 euró, ez mintegy 460 ezer forintot jelent. Ha valakinek ilyen “magas” nyugdíj jut Magyarországon, akkor szerencsésnek mondhatja magát. Mennyi az átlagnyugdíj Magyarországon? 388 euró vagyis 140 ezer forint. A nagy inflációt követő időszakban ennyiből nemigen lehet megélni. Az senkit sem vigasztal, hogy Bulgáriában még alacsonyabb az átlagnyugdíj: 226 euró, Luxemburgban, ahol a legmagasabb a nyugdíj, az átlag 2575 euró.

Miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra a nyugdíjasok?

Orbán Viktor nagy politikai leleménye az, hogy létrehozott egy szegény államfüggő réteget, amelyet a választások előtt szerény juttatásokkal is meg lehet vesztegetni. Ez a réteg korábban is megvolt Magyarországon, ahol a lakosság kétharmada ide tartozik, de a baloldali-liberális kormányok elhanyagolták őket. Orbán számítása bevált: a kisnyugdíjasok és a többi szegény népréteg a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd politikai alapjává vált. Megélhetése ugyanis kizárólag az államtól függ. Ezért szavaznak Orbán Viktorra nem pedig Rogán Antal propagandájának hatására. A kisnyugdíjasok azért hiszik el Rogán propagandáját, mert a miniszterelnök “jótékony“ juttatásaival megvásárolta a támogatásukat.

Orbánnak ezért egyáltalán nem fontos a lakosság többségét kitevő szegény és kiszolgáltatott milliók helyzetének javítása hiszen egy jól szituált és jól tájékozott középosztály megvásárlása jóval drágább.

Orbánnak most épp az okoz gondot, hogy nincsen pénze a választópolgárok megvásárlására. Miután eddig ezt az uniós euromilliárdokból fedezte a magyar miniszterelnök, a jövő sem ígérkezik felhőtlennek Orbán Viktor számára hiszen Brüsszel egyáltalán nem ég a vágytól, hogy kiutalja a befagyasztott eurómilliárdokat.

Brüsszel – Peking autóháború: ki nyer és ki veszít?

Az uniós szankciók fékezhetik, de nem állítják le a BYD offenzíváját az elektromos autók piacán, mások viszont rosszul járhatnak.

Az uniós szankciók nemcsak a kínai autógyárakat érintik hanem a Kínában működő külföldieket például a Teslat is, amelynek a legnagyobb gyára Sanghajban van. Peking el akarja kerülni a kereskedelmi háborút az Európai Unióval, amely a második legfontosabb kereskedelmi partnere.

17,4 – 38,1% e két határérték között ingadoznak a kínai elektromos autókra kivetett uniós vámok, és ez mindenképp csapás az exportőrök számára, akik amúgyis azzal kénytelenek szembenézni, hogy az elektromos autók nem igazán kelendőek állami támogatás nélkül Európában sem.

A BYD, amely a legtöbb elektromos autót állítja elő a világon, nem rendül meg az uniós szankcióktól, tovább nyomul előre – mondják azok a szakértők, akik a CNN gazdasági rovatának nyilatkoztak. Gregor Sebastian, a Rhodium Group vezető elemzője arra mutatott rá, hogy a BYD autóit csak 17,4%-os vám sújtja vagyis a legalacsonyabb tarifa, és ez lehetővé teszi a BYD-nek, hogy árban továbbra is alákínáljon az európai autógyáraknak pedig épp őket akarja az Európai Unió megvédeni. A szakértő hangsúlyozza:

“A BYD épít egy gyárat az Európai Unióban – ez Szeged, de nem említik Magyarországot – de a Kínából érkező autókat 17,4%-os vám mellett is vígan el tudja adni Európában különösen, hogy a hibridekre nem vonatkozik a vám. A BYD profitja Európában 45%-kal magasabb mint Kínában, így aligha mondanak le az exportról.”

Peking már régóta készülődik az európai elektromos autópiac elfoglalására: már 2021-ben több elektromos autót szállítottak ide mint Ázsiába, és azóta ez a tendencia fokozódott.

Épp az európai piac meghódításával vált Kína a világ első számú autó exportőrévé.

Az USA 100%-os import vámmal védekezik a kínai elektromos autók ellen, Biden elnök a négyszeresére emelte a tarifát. Trump viszont tanácsadóként akarja alkalmazni Elon Muskot, aki mind Washingtonban mind Brüsszelben lobbizik azért, hogy a szankciók csak a kínai autókat érintsék, az ott gyártott külföldieket ne.

Kínának óriási az exportkapacitása:

Az Európai Unió piaca az egyetlen, amely képes a kínai exportot felszívni. Pekingnek hosszútávú céljai vannak az elektromos autók exportjával, mert az Egyesült Államokkal folyó technológiai versenyben ezen a téren már messzire jutottak. Pekingben a párizsi klímavédelmi egyezmény elfogadása után globális zöld offenzívát terveztek, és most ezt valósítják meg: napelemek, szélturbinák, akkumulátorok  elektromos autók stb.

Februárban Pekingben nagy konferenciát rendeztek az elektromos autók globális exportjának támogatására – ezen részt vettek a kereskedelmi minisztérium és a nemzeti bank vezetői is.

Kínának még mindig jelentős bérelőnye van a világ fejlett államaihoz képest.

A kínaiak elsősorban az olcsó elektromos autókra mennek rá, ezért sikeres a BYD, az állami SAIC viszont, amely drágább járműveket állít elő, telibe kapta az uniós vámot, mert rá a legmagasabb tarifa vonatkozik: 38,1%. A kínai cég eladásainak tavaly 15%-át tette ki az európai piac. Ha tartani akarják ezt a részesedést, akkor nekik is gyárat kell építeniük az Európai Unióban.

Mi lesz a Teslaval, amely a Kínában gyártott autóit árusítja Európában?

Elon Musk nem hiába lobbizott Brüsszelben, mert az Európai Unió fővárosában különleges elbánást terveznek a Tesla autókkal szemben. Rá is kivetnek vámot, de kevesebbet mint a kínai elektromos autókra. A Tesla egyelőre annyit közölt, hogy emelkednek a Tesla 3 árak az uniós vámok miatt.

“Ha a Tesla 21%-os vámot kapna mint a hozzá hasonló kínai autók, akkor versenyképtelenné válna az európai piacon” – nyilatkozta a Rhodium Group szakértője a CNN gazdasági rovatának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK