Kenderessy Milán, Author at Független Hírügynökség Page 97 of 115

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

Kenderessy Milán

-

2018-08-15

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Hiába ömlik a kormánypropaganda, a közönség inkább a valódi hírekre kíváncsi

Kenderessy Milán

-

2018-08-09

2

Hiába ömlik a kormánypropaganda, a közönség inkább a valódi hírekre kíváncsi

A Hír TV visszafoglalása után újraindulhat a Magyar Nemzet, vagyis újabb csatorna öntheti majd a kormánypropagandát. A hír kapcsán megnéztük, hogy különböző médiumokra hitelesített számok alapján mennyien kíváncsiak, hányan kapcsolnak vagy kattintanak oda.

Kezdjük a tévékkel. A fő célcsoportnak tekintett 18-49 éves korosztályban az RTL Klub évek óta tartó stabil fölénye továbbra is megvan, az egész napos nézettségi átlagot tekintve 5-7 százalékkal vezet a TV2 előtt.

Ha csak a hírműsorokat nézzük: a TV2 szinte mindig kiad egy büszke közleményt, amennyiben valamelyik nap a Tényeket esetleg többen nézik, mint az RTL Klub Híradóját.

Túl sok örömre azonban nincs okuk:

az RTL néhány héttel ezelőtti közleményéből ugyanis az derült ki, hogy az idei év első felében 181 napból az RTL Híradó 164, míg a Tények csupán 17 napon nyert. A teljes nézettséget tekintve ez a szám 123 és 58 – amit az magyaráz, hogy a Tényeket többen nézik az idősek közül.

De nem csak a relatív, hanem az abszolút adatokra is kíváncsiak voltunk, ezért megnéztük, hogy egy, random módon kiválasztott héten, mennyien nézték a két hírműsor legnézettebb heti adását.

A 29. héten alig volt különbség a legnézettebb heti adások között (a teljes lakosságot tekintve): mindkét csatornán a július 18-ai adás volt a legnézettebb, az RTL Híradóra 665 623-an, a Tényekre 664 328-an voltak kíváncsiak. A többi hét adatait is megnézve, a legnézettebb adások általában 650-750 ezer nézőt vonzottak.

De mi a helyzet a kisebb csatornákkal? A TV2 piaci körképe alapján általánosságban azt lehet elmondani, hogy

a két nagy kereskedelmi csatornát az ugyanezen két cégcsoport tulajdonában tartozó egyéb tévék követik a nézettségi rangsorban:

a Film+, a Mozi+, a Cool, a Super TV2 és az RTL II közé csak az M4 Sport tud beférkőzni, majd őket követi a Comedy Central, a Viasat3 és az AXN. Ezután jön csak a közmédia hírcsatornája, az M1, az ATV és a Hír TV pedig ennél is jóval hátrébb van a rangsorban a 18-59 éveseket nézve (a TV2 Csoport őket tekinti célcsoportnak, így a körképet is ez alapján készítik el), nem beszélve az Echo TV-ről. A teljes lakosságot tekintve jobban szerepel a Duna TV és az ATV.

Ezeknél a csatornáknál néhány tízezer, a nézettebb műsoroknál 100 és 200 ezer közötti nézőszámról beszélhetünk, a 300 ezres szám túllépése már kiemelkedő sikernek számít. (Ez egyébként az ATV magazinműsorainak többször is sikerült idén.)

És hogy a Hír TV visszafideszesítése mennyi nézőt is érint? Az Index konkrét számokat is szerzett: három napot néztek meg, június 6-ot, 13-at és augusztus elsejét (vagyis a hatalomátvétel napját). Ezek szerint a fél hetes Híradót nagyjából 20 ezren, Kálmán Olga Egyenesen című műsorát pedig 56402-en illetve 51953-an nézték, a helyére lépő Magyarország Élőbent 39640-en. A nyolc órás Híradó nézettsége is 50 ezer körül volt.

Nézzük, mi a helyzet a hírportáloknál – fontos megjegyezni, hogy

csak az országos híroldalakat néztük meg,

a regionálisakat, amelyek túlnyomó többsége szintén kormányközeli, nem. Itt auditált adatokra tudunk támaszkodni. Négy, szintén random módon kiválasztott napot néztünk meg, az egyszerűség kedvéért táblázatba foglaltuk a számokat.

Két alapfogalmat azért érdemes tisztázni: a valós felhasználó (real user, RU) azokat jelenti, akik odakattintanak az oldalra, az oldalletöltés (page impression, PI) pedig az oldalon végrehajtott összes kattintást. Utóbbi szám azért jóval magasabb, mert egy-egy felhasználó akár naponta többször is ellátogathat egy oldalra, illetve egy-egy alkalommal több cikket is elolvashat.

	augusztus 7.		augusztus 6.		július 27.		július 17.
	RU	PI	RU	PI	RU	PI	RU	PI
Index	721378	6331611	727601	6294049	699791	5749179	684063	6594884
Origo	634765	4798455	668040	4914898	620520	4953796	615295	4162017
24	600546	2105958	634593	2219459	723995	2336589	649966	2255602
HVG	333675	1176608	304377	1105493	442701	1438810	321975	1173355
444	298157	1199015	277057	1099656	252982	1005773	262865	1050012
Zoom	106569	216594	102233	195448	144861	251625	153868	235624
Pesti Srácok	31708	101726	34100	96726	37649	114251	23828	83851
888	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Ripost	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.
Blikk	481465	2688130	489854	2827648	415562	2263395	470478	2420957
Bors	107049	388461	107030	393986	83749	364001	113413	441387

Vagyis

a legnépszerűbb online újság továbbra is nagy fölénnyel az Index,

amelyet az Origo követ – már ha az oldalletöltések számát nézzük, az egyedi látogatókat tekintve ugyanis szoros versenyben vannak a folyamatosan fejlődő 24-gyel. Utánuk a Blikk, majd a hvg.hu (náluk hozzá lehet még tenni, hogy a hetilap 30 ezer fölötti példányszámban fogy) és a 444 következik. Leszakadva követi őket a Zoom és az erősen ingadozó számokat mutató Bors, a Pesti Srácokat pedig már közepes méretű oldalnak is nehezen lehetne nevezni.

Kíváncsiak lettünk volna arra, hogy hányan nézik meg egy-egy nap a Ripost vagy a 888 oldalát, az ő adataik azonban nem szerepelnek a listában. A Ripostról néhány hónappal ezelőtti adatokat találtunk, azok alapján a Borshoz hasonló számokat produkált. A 888 néhány hónapja azt írta, 70-80 ezer egyedi látogatójuk van egy nap – de bizonyítékkal nem szolgáltak.

A nyomtatott napilapoknál a MATESZ adataira lehet támaszkodni. Az elérhető legfrissebb számok ugyan hónapokkal ezelőttiek, akkor a Népszavából nagyjából 20 ezer, a Magyar Nemzetből 13 ezer példányt adtak el. A Magyar Idők nem auditáltatja magát, de szakmai becslések szerint 10 ezernél kevesebbet adhatnak el belőle. Nem véletlen tehát, hogy a hírek szerint meg is szüntethetik, ha újraindul a Magyar Nemzet.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy

a bulvárlapok közül jóval több fogy:

A Blikk 96 ezer, a Bors 53 ezer fölötti példányszámot produkált. A Ripostról itt sem voltak adatok.

Így készülnek a civilek a különadóra

Kenderessy Milán

-

2018-07-31

0

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

A politológus elküldené balra a Jobbikot

Kenderessy Milán

-

2018-07-29

0

A politológus elküldené balra a Jobbikot

Deák Dániel szerint a Jobbik végleg szakítani akar nemzeti jobboldali identitásával, és a balliberális oldalon keres magának helyet. A politológus, aki – nem mellesleg – a Figyelő munkatársa, a közmédia M1 csatornáján mondta mindezt vasárnap reggel.

Odakint hőségrekodrok dőlnek, kérdés, hogy ilyen rendkívüli időjárási körülmények között, amikor a vörös kód is érvénybe lép, a legalkalmasabb arra, hogy a Jobbik tervezett stratégiáját megtárgyaljuk. Aki teheti, valamelyik hűs tó vízében hűti magát, a többiek pedig, akik nem ennyire szerencsések, megpróbálják túlélni ezeket a kánikulai napokat.

De jó, legyen, engedjünk az M1 és Deák Dániel politilógus (Figyelő) akaratának, és jobb híján beszéljünk a Jobbikról. Deák szerint a Jobbik vezetése nem vonta le az április 8-i országgyűlési választás tanulságait, és tovább folytatja azt a néppártosodásnak nevezett irányvonalat, amelynek köszönhetően folyamatosan csökken a párt támogatottsága. A támogatottság csökkenése valóban mérhető, ám minden más, amit Deák politológus (Figyelő) állít, hibás hipotézis. Deák arra hivatkozik, hogy Sneider Tamás, a Jobbik elnöke „szociális nemzeti néppártot” csinálna a Jobbikból, olyan pártot, amely számára fontosak a szabadságjogok. Deák Dániel mindehhez hozzátette: az, hogy a Jobbik ilyen „balliberális kampányt” kezd el folytatni, azt mutatja, hogy a Jobbik végleg szakítani akar nemzeti jobboldali identitásával és már a balliberális oldalon keres magának helyet.

Deák Dániel tehát úgy gondolja, hogy a szabadságjogok csupán a baloldaliaknak és a liberálisoknak fontosak. Ez azonban tévedés, a szabadságjog minden normális embernek fontos – akár tud erről, akár nem. Deák Dániel úgy tesz, mint aki nem tudná – ha tényleg nem tudja, tudjuk be annak, hogy a Figyelő munkatársa – hogy a magát kereszténynek és konzervatívnak mondó Fidesz is a liberális oldalról indult. Már amennyiben liberálisnak lehet nevezni, a vallás és az egyházak elutasítását – emlékszünk: csuhások térdre! – vagy az Antall-kormány által meghirdetett trianoni parlamenti emléknapról történő kivonulást.

Nem a Jobbikról szól ez a történet, hanem arról, hogy Orbán és a Fidesz milyennek akarja láttatni a Jobbikot, vagy bármely olyan pártot, amely veszélyes lehet rá. A választás előtt még a Jobbik tűnt a legveszélyesebb ellenfélnek, ezzel magyarázható, hogy a Fidesz által előszeretettel használt karaktergyilkosság rájuk irányult elsősorban. Mostanra Vona Gábor egykori pártja csak árnyéka önmagának, ennek azonban nem az az oka, amit Deák Dániel tudni vél, vagyis, hogy a Jobbik balra indult el.

Ha így lenne, gyomorforgató volna, de távolról sem példa nélküli. Láttunk már ilyet, fordított előjellel. Amikor egy, akkor főként fiatalokból álló párt hirtelen megvilágosodott és rájött arra, hogy nem ateista és liberális, hanem keresztény és konzervatív. Fidesznek hívták azt a pártot.

Dávid Ilona a MÁV-ot a Volánbuszra váltja

Kenderessy Milán

-

2018-07-27

0

Dávid Ilona a MÁV-ot a Volánbuszra váltja

Nyár végével távozhat a MÁV éléről Dávid Ilona – adta hírül az Index több egymástól független forrásra hivatkozva. A közgazdász végzettségű Dávid 2012 óta a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója. A Független Hírügynökség információja szerint nem egyszerű menesztésről van szó, hanem mert a veszteségeket halmozó Volánbusz élén nagyobb szükség van az üzletasszonyra.

Irányítása alatt jelentősen csökkent a MÁV adósságállománya, hat év alatt ötödére esett vissza a tartozás mennyisége. A MÁV az elmúlt két üzleti évét nyereséggel zárta 2016-ra 12 milliárd, 2017-re 7 milliárd pluszt könyvelhetett el 151 milliárdos árbevétel mellett.

Egészen más a helyzet a Volánbusz Zrt-nél. A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy a vállalatnál, főleg az alvállalkozói hálózat teljesen szövevényes, szinte átláthatatlan. Úgy tűnik ez sem véletlen és az a célja, hogy belső szolgáltatókon keresztül kikerüljék a közbeszerzési eljárást. Nem mellékes, hogy néha a szolgáltatás mértéke is kritikus, mert van olyan nap, hogy az alvállalkozó 20-25 busszal nem tud kiállni, amit a Volánbusznak kell pótolnia, közben neki sincs elegendő járműje.

Ilyen és hasonló rendellenességek miatt kerülhet sor a vezércserére. Dávid Ilona, értesüléseink szerint, nemcsak a Volánbusz Zrt, hanem a DAKK (Dél-alföldi Közlekedési Központ) élére is kerül, ahol szintén sikeres menedzseri tevékenységet várnak el tőle.

Az ügy pikantériája, hogy Dávid Ilona élettársának legjobb barátja Fekete Antal, a Volánbusz mostani vezérigazgatója…

Több tízezer rabszolga van Magyarországon

Kenderessy Milán

-

2018-07-26

0

Több tízezer rabszolga van Magyarországon

Prostitúcióra kényszerítés, csicskáztatás, adósrabszolgaság – mind létező jelenség Magyarországon. Egy felmérés szerint 36 ezer ember rabszolgasorban az országban.

A múlt héten mutatták be az úgynevezett Global Slavery Indexet, amelyet minden évben a Walk Free Foundation nevű jogvédő szervezet állít össze, a Minderoo Alapítvány segítségével. Az idei felmérésből az derült ki, hogy

a világon több mint 40 millió emberrel bánnak rabszolgaként.

A lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányban Észak-Koreában élnek emberek rabszolgasorban (az ország minden 10. lakója ide sorolható), utána Eritrea, majd Burundi következik. Fiona David, a Minderoo Alapítvány elnöke a bemutatón azt mondta: a lista élén található országok mindegyikében állami támogatással végeztetnek kényszermunkát.

Abszolút értéket tekintve Indiában van a legtöbb rabszolga, körülbelül 8 millió, majd Kína, Pakisztán, Észak-Korea és Nigéria következik.

A rabszolgák 60 százaléka ebben az öt országban él.

Nemzetközi szervezetek szerint a gazdag országok is felelősek a rabszolgaságért, hiszen hatalmas mennyiségben importálnak olyan árut, amelyet valószínűleg kényszermunkával állítottak elő.

A rabszolgaság az egész világon jelen van. A felmérés meghatározása szerint a modern kori rabszolgák közé azok tartoznak, akiket megfosztanak a szabadságuktól, mások tulajdonának, eladhatónak, megölhetőnek tartanak. Ide tartozik az emberkereskedelem, a kényszermunka és a kényszerházasság, de például a gyerekkatonaság és a kényszerprostitúció is.

A rabszolgaság a régióban is jelen van: a felmérés szerint

Magyarországon 36 ezer rabszolga van.

Ez egyébként 13500-zal több, mint ami a két évvel ezelőtti jelentésben szerepelt. A legnagyobb veszélyben a társadalom peremére szorult csoportok vannak. A szervezet (hitelminősítőkhöz hasonló) értékelése szerint Magyarország a BB kategóriában van a rabszolgaságot illetően – ide sorolják a régió legtöbb országát.

Akik követik a híreket, azok gyakran találkozhattak az elmúlt években magyarországi rabszolgákról szóló híradásokkal. Ahogy fent is írtuk, ide tartozik, ha valakit prostitúcióra kényszerítenek, de szóltak hírek konkrét rabszolgatartásról is.

Az Anthropolis Egyesület három éve Modernkori rabszolgaság címmel könyvet is megjelentetett a témában (ez az interneten is olvasható). A kötetből kiderült, hogy a kényszerprostitúció szempontjából Magyarország kibocsátó, tranzit- és célországnak is számít. A könyv akkori bemutatóján az is elhangzott, hogy

Magyarország az EU-ban ott van az öt legnagyobb kibocsátó ország között a szexuális kizsákmányolás területén.

Ez elsősorban nőket érint, a jellegzetesen közép-európai jelenségnek számító csicskáztatás viszont főleg férfiakat. De persze az ellenkezőjére is van példa: a könyvben is leírták egy olyan nő történetét, akit évekig dolgoztatott egy család, miközben se pénzt, se rendes ételt nem kapott, és a házból sem engedték ki.

Tavaly pedig 12 embert ítéltek el a hírhedté vált gádorosi csicskáztatás ügyében. Ők kiszolgáltatott, befolyásolható embereket kerestek, akik jó fizetés és ellátás ígéretével csábítottak el, majd

elvették papírjaikat, embertelen körülmények között tartották, rendszeresen megverték és munkára kényszerítették őket.

Volt, akit 15 éven keresztül tartottak így fogva.

Az ilyen példákat hosszan lehetne sorolni: a kiszolgáltatott idős embereknek elveszik a nyugdíját is, sokakat dolgoztatnak, de arra is voltak példák, hogy elvették a papírjaikat és azokkal hitelt vettek fel a nevükre. Az RTL Klub egy korábbi riportjából az is kiderült, hogy a rabszolgaként tartott embereknek gyakran az istállóban, az állatokkal kell aludniuk. És az is, hogy a jelenség nem csak a tanyavilágban létezik, hanem gazdagabb környékeken is.

Szarvason nemrég még egy olyan menedékház is nyílt, ahol a csicskáztatásból menekülőket is befogadják. A hvg.hu beszámolója szerint a ház tele van.

De hosszan lehetne sorolni azokat az eseteket is, amikor uzsorások kényszerítettek valakit adósrabszolgaságba. Az Országos Kriminológiai Intézet egyik tanulmánya szerint

az uzsorások általában olyanok, akik meghatározó szerepet töltenek be egy-egy közösség életében.

A leginkább fertőzöttnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számít.

A tízezreket kilátástalan helyzetbe taszító uzsorázás elleni küzdelmet egyébként a Fidesz-kormány is kiemelt feladatnak tekintette, ennek ellenére a helyzet nem sokat javult.

Mikuláscsomag plusz kerékbilincs – szabályos ez?

Kenderessy Milán

-

2018-07-23

0

Mikuláscsomag plusz kerékbilincs – szabályos ez?

Van jogszabályi alapja, hogy egyes parkolási cégek a mikuláscsomag mellé még kerékbilincset is felrakatnak – mondta a jogász. Szerinte bár ezt sokan dupla büntetésnek érzik, ez egyfajta költség a gyorsabb befizetést segítő eljárásban.

Több budapesti kerületben nagyon megjárhatja az az autós, aki nem vesz parkolócédulát: nem csak a mikuláscsomagot találja a szélvédőn, hanem kerékbilincset is a kocsin. Ami együtt – a bosszúság mellett – nem olcsó mulatság, közel húszezer forint, de ha két napon túl nyúlik, mire leszedik a bilincset a kerékről, akkor jön még 17 ezer forint az autó elszállításért is – tudósított az ATV Híradója.

Korábban az Index megszólaltatta a XIII. kerület vezetését a náluk követett eljárásról. A Közterület-felügyelet azt a választ adta, hogy négy év türelmi idő után 2016-ben vezették be a kerékbilincselést. „Az önkormányzat vezetésének álláspontja alapján szerettünk volna kerékbilincselés nélkül eleget tenni feladatainknak.

A szolgálati tapasztalatok azonban azt bizonyították, hogy a kerékbilincs alkalmazásáról mi sem mondhatunk le”

– írták.

Idén az első fél évben összesen 145-ször tettek fel kerékbilincset a kerületi közterületesek.

Az ATV tudósításából kiderül, hogy az V., VII., VIII., IX. és XI. kerületben is élnek az önkormányzatok a lehetőséggel.

Az autóklub jogásza, Kovács Kázmér a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az önkormányzati törvény adta felhatalmazás nyomán miniszteri rendelet teszi lehetővé az önkormányzatoknak ezt a módszert. Korábban elsősorban külföldiek esetében éltek ezzel az eszközzel – mondta a közlekedési jogász.

A kerékbilinccsel jelentősen gyorsul az elmaradt parkolási díj (és a pótdíj) befizetése, amelyet az autós természetesen kétszeres büntetésként él meg, noha nem az – magyarázza Kovács Kázmér. Szerinte ez ahhoz hasonló, mint amikor

a büntetőper végén a kirendelt szakértő költségét is az elítélttel fizettetik meg.

Az önkormányzatok a törvény alapján közérdekű feladatként végzik a közutak forgalmának szabályozását, és ennek egyik eszköze a parkolási díj, illetve a kerékbilincs alkalmazásának lehetősége.

A Független Hírügynökség által megkérdezett alkotmányjogász nem tudja megítélni, hogy általánosságban aránytalan-e az autós számára ez a többletteher. Lövétei István el tud képzelni olyan közlekedési helyzeteket, amelyekben a parkolási szabályoknak megfelelő része a kerékbilincselés (ha jól láthatóan táblán feltüntetik a figyelmeztetést). Ezt az alkotmányossági próbát,

a szükségesség és arányosság tesztjét minden egyes önkormányzati rendelet esetében kéne elvégeznie

az Alkotmánybíróságnak.

Az mindenesetre zavart okoz, hogy – különösen ahol parkolási cég van beiktatva az autós és az önkormányzat közé – polgári jogi perben hajtják be az elmaradt díjakat. Lövétei szerint rossz ez a gyakorlat, mert noha az önkormányzat köti a szerződést a céggel a feladat elvégzésére, ettől ez még közigazgatási ügy lenne, csak nálunk nincs általános közigazgatási bíróság, amely a jogvitákat rendezné, ezért jobb híján zajlanak polgári perként.

Az viszont kétségtelen, hogy a bilincseléssel elkerülhetők az akár évekig tartó bírósági eljárások.

LMP-s méretű káosz az MSZP-ben

Kenderessy Milán

-

2018-07-20

0

A párt elnöke, Tóth Bertalan csütörtökön levelet írt, amelyben elmagyarázta, hogy miért kellett a Fidesz-féle képviselői fizetésemelésre szavazni és a július 30-ra tervezett elnökségi ülésre a helyzet tisztázását helyezte kilátásba. Tudniillik a szocialista honatyák, az elnök szándéka ellenére, szétszavaztak. Ugyanaznap este Kunhalmi Ágnes, választmányi elnök, aki a három nemmel szavazó között volt, az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: a frakcióvezető (Tóth) telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el.

A Független Hírügynökség is beszámolt arról, hogy Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője levélben magyarázta el, miért kellett meghozni a nehéz politikai döntést és a Fidesz javaslatra szavazni (Rendet vág az MSZP elnöke?).

A Fidesz összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

Csakhogy hárman a szocialista parlamenti képviselők közül mégis ellene szavaztak, míg egyesek nem nyomtak gombot és Tóth leveléből tudjuk, hogy „Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak”. Vagyis a fizetésemelés mellett.

A pártelnök szerint

„meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól.

Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”

Nos, erre jött Kunhalmi Ágnes, aki vagy olvasta a levelet vagy nem, de az Egyenes beszédben azt mondta azért szavazott nemmel, mert „így tartotta helyesnek” és mert „egy politikus nem válhat zsarolhatóvá”. A választmányi elnök szerint

„a szavazóik és a párttagság azóta határozottan jelezte az MSZP felé, hogy nem kellett volna igennel szavazniuk”.

Ezek után, a legenyhébben szólva is lazuló frakciófegyelemre gondolhat a kívülálló.

De Kunhalmi mondott még izgalmasabbat is, ami miatt egy LMP-féle politikai bohózat kezd kialakulni. Állítása szerint ugyanis a szavazás előtti napon a frakcióvezető

telefonált a képviselőknek, hogy hogyan voksoljanak, de nem mindenkit ért el!

Csak emlékeztetőül: Kunhalmi és Mesterházy Attila a legutóbbi tisztújítás előtt magasan vezette a népszerűségi listát a szocialista párttagságban, Tóth, harmadik elnökjelöltként messze lemaradt mögöttük. Kunhalmi váratlanul és azóta is kimagyarázatlanul visszalépett és lehetővé tette, hogy Tóth legyőzze Mesterházyt.

Rendet vág az MSZP elnöke?

Kenderessy Milán

-

2018-07-19

0

Tóth Bertalan a tagságnak írt levelében az országgyűlési képviselői juttatások emelésével kapcsolatos parlamenti szavazás körülményeinek tisztázására vállalkozott. A pártelnök szerint nem csak fizetésemelésről van szó, hanem például a vidéki hálózat fenntartásához elengedhetetlen költségvetésről is. A szocialista képviselők azonban nem az előre utasításba adottak alapján szavaztak.

„A Fidesz ezt akarta ellehetetleníteni azzal, hogy összekötötte a képviselői fizetések emelésének ügyét a képviselőcsoportok költségvetési támogatásával” – írta az elnök. Ez valószínűleg a vidéki hálózattal még rendelkező szocialistákat érintette volna leginkább, hiszen az 53 százalékos költségvetés csökkenés ennek a hálózatnak a végét jelentette volna. Ez következett volna be, ha az MSZP a javaslat ellen szavaz – véli Tóth.

„Legyen egyértelmű: a képviselők fizetését mindenféleképpen megemelte volna a Fidesz.

A politikai döntési helyzet az volt, hogy a megemelt fizetésű képviselőinknek kellett volna közölni a vidéki munkatársakkal és párttagokkal, hogy az állásuk megszűnik, az irodáikat bezárjuk vagy – egy nehéz politikai döntést vállalva – biztosítjuk a működéshez, a vidéki jelenlétünk újjáépítéséhez, megerősítéséhez forrásokat.”

Tóth Bertalan arról is írt, hogy a párt képviselőivel egyeztetett a szavazásról és mindenki egyetértett, hogy a túlélés érdekében meg kell hozni a nehéz politikai döntést.

Ezt követően a pártelnököt meglepte a szavazati magatartás.

Szerinte Bangóné Borbély Ildikó, Harangozó Tamás, Hiszékeny Dezső, Molnár Zsolt és Varga László a megbeszéltek alapján szavaztak. A másként szavazókat név szerint nem említi a pártelnök, hanem kilátásba helyezi, hogy az ügyet megtárgyalják az elnökség július 30-i ülésén, amelyen „meg fogjuk hozni azt a döntést, amely a szolidaritásról és a tisztességről szól. Mert olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselőcsoport nem ért egyet, de a fizetésemelést ’muszáj’ hazavinnie”.

Ez annyit jelentene, hogy a hónap végén akár szakadhat is az MSZP-frakció?

Nagy Imre unokája: „hazudoznak róla a mai napig”

Kenderessy Milán

-

2018-07-19

1

Nagy Imre unokája: „hazudoznak róla a mai napig”

Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin a Facebookon írt bejegyzésében keserű szavakkal írja le érzéseit azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint elviszik a Vértanúk teréről a forradalom mártír miniszterelnökének a szobrát. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója ebben nem lát problémát, szerinte a szobor méltó helyre kerül.

„Megölték, a börtönudvar sarkába kaparták el, álnéven, a temető sarkába ásták kátránypapírba-szögesdrótba csavarva… a forradalom 60. évfordulóján alázták végsőkig, hazudoznak róla a mai napig – most szobrát „helyezik át”. Olyanok, akik a cipője sarkáig nem érnek fel. Sírni tudnék. – írta Jánosi Katalin a Facebookon.

A Nagy Imre alapítvány kuratóriuma pedig közleményben fejezte ki aggodalmait.

„A Nagy Imre Alapítvány Kuratóriuma aggodalommal szemléli a sajtóban megjelenő, a budapesti Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobor esetleges áthelyezésével kapcsolatos híreket, megnyilvánulásokat. Álláspontunk szerint névadónk, Magyarország miniszterelnöke – munkássága és életútja, a haza és a magyar forradalom ügye melletti egyedülálló és példamutató elkötelezettsége, honfitársai melletti kitartása és a mártírhalál vállalása alapján is – méltóvá lett egy fővárosi köztéri szobor állítására. Mindezen értékek az elmúlt években nem váltak füstté.

A túlnyomó részt közadakozásból, Nagy Imre 100. születésnapjára készült szobor helyén maradása társadalmi ügy kell, hogy legyen – az emlékmű esetleges áthelyezése nem csupán a mártír miniszterelnök, de a forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjének és vértanújának emlékét sértené.”

Információink szerint az új helyet Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója javasolta. Szerinte a Vértanúk terén a második világháborút megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani. Közlése szerint Nagy Imre szobra új, méltó helyre kerül.

Emlékezetes, 1989. június 16-án, nagy Imre újratemetésekor Orbán Viktor mondott beszédet a forradalom mártír miniszterelnökének emlékére. A mostani miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: „ A hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány évünk is ott fekszik.”

Kenderessy Milán

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

A Hír TV visszafoglalása után újraindulhat a Magyar Nemzet, vagyis újabb csatorna öntheti majd a kormánypropagandát. A hír kapcsán megnéztük, hogy különböző médiumokra hitelesített számok alapján mennyien kíváncsiak, hányan kapcsolnak vagy kattintanak oda.

Túl sok örömre azonban nincs okuk:

a két nagy kereskedelmi csatornát az ugyanezen két cégcsoport tulajdonában tartozó egyéb tévék követik a nézettségi rangsorban:

csak az országos híroldalakat néztük meg,

a legnépszerűbb online újság továbbra is nagy fölénnyel az Index,

a bulvárlapok közül jóval több fogy:

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

Prostitúcióra kényszerítés, csicskáztatás, adósrabszolgaság – mind létező jelenség Magyarországon. Egy felmérés szerint 36 ezer ember rabszolgasorban az országban.

a világon több mint 40 millió emberrel bánnak rabszolgaként.

A rabszolgák 60 százaléka ebben az öt országban él.

Magyarország az EU-ban ott van az öt legnagyobb kibocsátó ország között a szexuális kizsákmányolás területén.

elvették papírjaikat, embertelen körülmények között tartották, rendszeresen megverték és munkára kényszerítették őket.

az uzsorások általában olyanok, akik meghatározó szerepet töltenek be egy-egy közösség életében.

Van jogszabályi alapja, hogy egyes parkolási cégek a mikuláscsomag mellé még kerékbilincset is felrakatnak – mondta a jogász. Szerinte bár ezt sokan dupla büntetésnek érzik, ez egyfajta költség a gyorsabb befizetést segítő eljárásban.

a büntetőper végén a kirendelt szakértő költségét is az elítélttel fizettetik meg.

a szükségesség és arányosság tesztjét minden egyes önkormányzati rendelet esetében kéne elvégeznie

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA