Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nem elég látszani, annak is kell lenni…

Hajnalban keltem. Magánügy. Harminc éve a Symphoniáért nyúltam, most a tabletért. Nem tudom melyik rosszabb szenvedély. Keresgélek idővonalamon. (Milyen hülye neve van.) Legfelül Eörsi László, utána kutyások, majd a Szombat Konrád Györgyről… sokkal lentebb Niedermüller…nézzük.

„Fontos kezdeményezéssel kerestek fel az erzsébetvárosi lakók.
Ahogy én is, ők is azt szeretnék, ha október 13-án leváltanánk Vattamány Zsoltot és a fideszes városvezetést. Ehhez természetesen az kell, hogy

csak egyetlen ellenzéki polgármesterjelölt, a legesélyesebb induljon a választáson, az esélytelenek pedig visszalépjenek a javára.”

„Nekem erzsébetvárosiként valóban a Fidesz leváltása a legfontosabb, éppen ezért vállaltam, hogy ha nem én vagyok az, akkor visszalépek a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt javára.”

Okos gondolat ez. Akkor is, ha gyaníthatóan nem a lakók, hanem valamelyik  kreatív politikai érzékkel megáldott ember keresett és talált megoldást arra a feloldhatatlannak tűnő helyzetre, ami a hetedik kerület ellenzéki oldalán kialakult. Merthogy ez a felvetés akkor is tiszta helyzetet teremt, ha a három érintett közül lesz olyan aki nem fogadja el a Fidesz legyőzésének egyetlen lehetséges útját. Ha mindhárman elfogadják  a közvélemény-kutatás csak egyiküket hozhatja ki győztesnek, de nem mondhatják a vesztesekről, hogy Fidesz bérencek, hogy saját boldogulásukat előbbre tartják, mint a célt: a Fidesz emberének mielőbbi leváltását.

Hunvald úr mondhatja, hogy ő bizony továbbra is csak a polgármesteri cím elnyerésével rehabilitáltathatja magát. Mondhatja, de hitelét veszíti, mint ahogy fiának képviselő-jelöltkénti futtatása sem erősíti pozícióját. Megsúgom: az Erzsébetvárosiakat csak annyiban érinti az ön rehabilitálása míg értük tesz s nem saját egzisztenciáját építgeti.

Moldován úr, aki saját bevallása szerint gyermekkorát focizással és olvasással töltötte, aki csak a „páártjának” (LMP) él (-t)”. Az önmagát „falnak is menő igazságkereső”-nek nevező független jelölt a harmadik polgármester aspiráns most is bőszen követi korábbi alapelvét – „pusztuljon minden és mindenki (az ellenzéki oldalon), ha én nem nyerhetek”! Ugyanezt tette a 2018-as választáson, egyik leghangosabb követelője volt annak a tézisnek, hogy akkor se lépjenek vissza másik ellenzéki párt jelöltje javára, ha ezzel megakadályozzák néhány budapesti kerületben a kormánypárt parlamenti képviselő-jelöltjének győzelmét és egyben a Fidesz harmadik  kétharmadát. Uram, ön a politikai pályájának huszonnegyedik órájához érkezett.

Nyerni csak egyetlen ellenzéki jelöltként van bármelyiküknek esélye, de a közvélemény-kutatás eredményét elfogadva a másik kettőnek is marad politikai jövője, annak temetése helyett.

Urak legyen eszük, mert az Erzsébetvárosban lakóknak van!

Szigorúan magánvélemény

Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az értelmi fogyatékosság vagy szellemi fogyatékosság pejoratív jelzőként, a vitapartner minősítéseként való használata minden jó érzésű ember számára sértő és megalázó. – tette közzé az ÉFOSZ Facebook oldalán reagálva Tarlós István tegnapi kijelentéseire.

Miról is van szó?

Előzményként álljon itt Tordai Bence Facebook bejegyzése:
„A Fidesz helytartójánál ma elgurult a gyógyszer: odajön hozzám, hogy megafonnal üvöltsön az arcomba… Értem, hogy nincsenek érvei, nincs, amire büszke lehetne, nincs mersze kiállni vitázni az ellenzék jelöltjével. Vagy nem hagyják neki Rogánék, mert tudják, hogy Karácsony Gergely lemosná a Fidesz bábját. De akkor sem az én dobhártyáimon kéne levezetnie a dühét…”

Az incidens után megtartott sajtótájékoztatón hangzott el az inkriminált kijelentés, mely az ÉFOSZ-t a közlemény kiadására késztette.

„Elég furcsa világot élünk – a szellemi fogyatékosokat el kell viselni és türelmesnek kell lenni velük.”

Közel sem szokatlan Tarlós Istvántól ez az agresszív, lekezelő modor, előszeretettel alkalmazta már óbudai polgármestersége idején is. Emlékezhetünk a Szigettel kapcsolatos állandó fenyegető, agresszív kijelentéseire valamint hivatali pozíciójával való visszaélésszerű attakjaira. Gerendaiék regényt írhatnának Tarlós akadékoskodó, hatalmával visszaélő támadásaiból.

Főpolgármestersége alatt ugyancsak számtalan alkalommal előjött modorbeli fogyatékossága. Ezt amellett is fenntartom, hogy sokakkal ellentétben nem vonom kétségbe számos ügyben tett hathatós lépéseinek pozitív végeredményét.

Megy a harc a főpolgármesteri székért. Ilyenkor több megengedhető a politikai ellenfelekkel szemben. Csakhogy  pontosan ilyenkor kell a legnagyobb figyelemmel lenni arra, hogy az ellenfél még véletlenül se a szavazó legyen, különben  október 13.-án keményem visszaüthetnek a sebzett választópolgárok.

Tarlós úr! Ha másért nem – hiszen bőréből úgysem tud kibújni – Karácsonyra tett lekezelő, degradáló kijelentései ugyan nem elegánsak – igaz önről  inkább gőg, mint elegancia mondható el -, de politikai értelemben egy választási ellenféllel szemben sem ajánlatos a „választási nagykönyv” szerint ugyan nem megengedettnek, de elfogadhatónak minősülő szidalmazást a sajtó számos képviselője jelenlétében kijelenteni, mert általában a kijelentőről állítanak ki rossz bizonyítványt. Úgyhogy inkább fontolja meg, mert az ön által hazudósnak, tutyimutyinak, tétovának, mamakedvencének  nevezett Karácsony Gergely is képes lehet ezt politikai értelemben felhasználni és szavait maga ellen fordítani, kijelentéseit eljuttatva pont azokhoz a tétova választókhoz, akik ugyan nem Karácsony fun-ok, de tanultak „mamájuktól” némi jómodort és tisztességet!

Az meg aztán egészen biztos, hogy nem talál pozitív befogadásra  bármelyik oldalhoz tartozó polgártársainknál a született képességeik hiányában is emberhez méltó életet élni kívánó embertársainkra tett sértőe kijelentése! Hogy könnyebb legyen megérteni: ez nem csupán politikai értelemben nem előnyös, de emberileg teljességgel megengedhetetlen!

Tordai Bencének azt üzeni ezen sorok írója, hogy trollkodás nehéz műfaj, bizony abba beleférnek ilyesfajta atrocitások melyek önt érték… de azért ne hagyja abba.

Hunvald úr, higgye el a fagyi visszanyal!

Niedermüller Péter, az ellenzéki összefogás VII. kerületi polgármester-jelöltje: „vége annak, hogy Hunvalddal bármilyen megegyezésre jussunk.”

Ezek szerint Hunvald György nem lép vissza az erzsébetvárosi polgármester-jelöltségtől, hiába kérték Karácsony Gergelyék, hogy a megosztottság elkerülése miatt ezt tegye meg. Az ellenzék közös polgármesterjelöltje ennek ellenére nem gondolja, hogy emiatt meghiúsulna az összefogás a kerületben.

Hunvald azok után sem volt hajlandó a visszalépésre, hogy korábbi kijelentésének eleget téve felajánlották neki induljon egyéni önkormányzati képviselő posztért, s nem indítanak rá másik jelöltet. Ezt is visszautasította, holott korábban ezt maga szabta feltételéül annak, hogy ne induljon el a polgármesteri posztért.

Namármost, ha Hunvald kitart emellett a döntése mellett nem csak azt veszi magára, hogy Vattamány Zsolt kezére játssza a kerületet – így a regnáló fideszes polgármesternek jelentősen megnőnek az esélyei – hiába is optimista Niedermüller Péter (mit is tehetne mást) -, hanem azt is

ismét okot szolgáltatna arra a feltételezésre, hogy korrumpálható, tehát korábbi ügye sem volt véletlen fideszes koholmány.

Ez meg pont annak az ötezer aláírónak arcul csapása, akik megelőlegezték neki a bizalmat!

Ne csodálkozzon azon ha a hír hallatán mindenki agyán átfut a gondolat: Hunvaldnál is van az a pénz.

Fából vaskarika

Már Lázár János tündöklésekor hangzatos, sokszor irreálisan magas számokat puffogtatva jelentettek be leépítéseket a kisebb államapparátus, kisebb bürokrácia vágyálmának jegyében. Lázár gyorsan el is rendelte a „végtelenített” munkaidőt mert maga is érezte, hogy az alacsonyabb létszám nem jelent egyben bürokrácia leépítést is csupán a munkavégzőkre ró több feladatot.

Már a 2010-es kormány felállásakor a kisebb államot a korábbinál kevesebb minisztérium felállításával, feladatok összevonásával akarták elérni. Néhány háttérintézményt megszüntettek, de ez is csak abból állt, hogy becsatolták a minisztérium közvetlen vérkeringésébe. Magyarul megkezdődött a központosítás, amely gyakorlatilag ma is tart.  A sokszor tíz-húszezres nagyságrendben belengetett leépítésből nemigen lett semmi, ahol meg igen az államigazgatásból kikerülők hamar magukra találhattak, hiszen  a magasan képzetteket örömmel és lényegesen nagyobb fizetéssel felszívta a magánszektor, míg a maradókra maradt a megnövekedett feladatok ellátása.

A minap a kormány-kedvencnek nevezhető Domokos László, ÁSZ elnök jegyezte meg, hogy ideje lenne megvalósítani a mostaninál hatékonyabb létszámgazdálkodást. A vezetése alatt álló intézmény jó példával járt elől, hiszen az ÁSZ-nál 15%-os létszámcsökkentést hajtottak végre, mégpedig példásan gondoskodva az elbocsátottak sikeres ismételt munkába állásáról immár a magánszférában.

Csakhogy a közszféránál nem ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen bizonyos ágazatokban – kormányhivatalok, oktatás, egészségügy, rendőrség – jelentős és krónikus munkaerőhiánnyal küszködnek.

Az ágazati szakszervezetek többezer fős létszámhiányról beszélnek, egyesek szerint ez a szám csak a hivatalokban a négyezret is meghaladja!

Még Lázár János idején elrendelték a „végtelenített” munkaidőt, de bármilyen fájdalmas is ezt belátni a felsővezetésnek a munkaidő nem nőhet az égig, de ha időszakosan növekedhetne is rövid idő elteltével a dolgozók teljesítménye ezzel fordított arányban csökkenne még annak ellenére is, hogy esetleg a munkabér növekedne. Ezen még a rabszolgatörvénynek becézett rendelet sem tud lényegesen változtatni pedig sok helyről hallani az országban élnek is vele a munkáltatók szorgosan.

Demokratikus országokban a szakszervezet rövid időn belül hatékonyan közbeléphetne. Demokratikus országokban.

Csakhogy nálunk még a legvehemensebb szakszervezet sem tud annál többet elérni, mint hogy elmondja véleményét a megmaradt ellenzéki sajtóorgánumok némelyikében.

Ha hinni lehet a KSH adatainak az eltel nyolc és fél évben nem lett kisebb az állam, azzal együtt sem, hogy az informatikai fejlődés tagadhatatlan, átvehette sok korábban élő-munkaigényes feladat elvégzését, de hát az állam felügyeleti hatósugarának kiterjesztése, az intézményesített bekebelezés bizony nem csak azzal járt, hogy a költségek az állam büdzséjét terhelik, hanem a létszám felduzzasztásával is.

Így aztán hiába bocsátottak el x számú embert az elmúlt években és vettek fel y számút, a matematika szabályai szerint ha az y nagyobb mint az x akkor a legritkább esetben sem csökken az összlétszám.

Ha a cél az volt, hogy az elküldöttek lojalitása hagyott maga után kívánnivalót a regnáló kormánnyal szemben és az újonnan érkezettek mind lojálisak (ha másért nem hát állásuk megőrzése érdekében), akkor és csakis akkor megérte a statisztikailag eredménytelen, kommunikációs szinten szintén kudarcos próbálkozás.

Jelenleg folyik a sokadik félidő a szakszervezetek reményei szerint ismét eredménytelenül.

Lapot húzni tizenkilencre?

Boris Johnson nehéz helyzetbe került: immáron egy fős többsége van csupán a 620 fős Alsóházban. A walesi Brecon és Radnorshire választókörzetben tartott időközi választáson, amit Chris Davies képviselő ellen benyújtott visszahívási petíció miatt kellett megtartani Jane Dodds liberális képviselő nyert, így a toryk többsége csupán egy képviselőt jelent.

Boris Johnsonnak hivatalba lépése óta ezt az első akadályt kellett volna megugrania, ám kudarccal végződött. Ez okozza az új miniszterelnök nehéz helyzetét.

Az Északír unionisták külső támogatása nélkül egyfős szavazattöbbséggel betartani azt az ígéretet, hogy a Királyság akár megállapodás nélkül is kilép az október 31. határidő lejárta előtt, több mint bizonytalan vállalkozás. Johnson saját pártjában is jónéhány képviselő ellenzi az ilyetén módon történő kilépést. Ettől aztán igencsak kockázatos feltenni a megállapodás nélküli kilépést az alsóházbeli szavazásra. Az elutasítás könnyen az egész kormány bukásához, idő előtti választás kiírásához vezetne, ami a jelen pillanatban igencsak kevés esélyt jövendöl a Konzervatív Párt számára.

Boris Johnson biztosan számíthat Jane Dodds elutasító hozzáállására, a megegyezés nélküli kilépés elutasítására, aki már győzelme utáni első nyilatkozatában egyértelműen elutasította a megegyezés nélküli kilépés tervét.

A tenerifei járat

Abban biztos vagyok, hogy ez az ügy is az MSZP kommunikációjának teljes csődjét bizonyítja. Ráadásul sokadszor bizonyítja. Ha nem a régi beidegződések, ha nem a vezetői tehetségtelenségek, ha nem az egymás elleni intrikák dominálnának akkor még tavaly ősszel nyíltan el lehetett volna mondani a szimpatizánsoknak milyen kényszerű családi gondokkal küzd Tóbiás, s az MSZP kiáll volt elnöke mellett és támogatja, hogy egy időre tudomásukkal vállalkozzon arra az embert próbáló feladatra, hogy 3800 kilométer távolságról is eleget tudjon tenni szülői és politikusi kötelezettségének.
De nem. A szokásos sunnyogás technikájával éltek, pedig tudhatnák, hogy a közösségi média korában titok nincsen, hiszen arról is mindenki tud, ami még meg sem történt. Az őszi kiköltözést követően már januárban kiderült a család tenerifei kiköltözése, lévén, hogy a feleség el nem mulasztotta a közösségi média mindenki által látogatott portálján közzé tenni milyen arany élet fogadta őket az örök nyár szigetén. (Ezek után senki ne csodálkozzon azon, hogy a „Nyugatifény” szarkasztikus aggodalommal jegyezte meg: „Reméljük, azért az MSZP-s éhségmenetekre azért hazajön”)
Kész csoda, hogy a bomba csak ennyivel később robbant. Vagy inkább mégsem olyan csoda csupán a másik oldal kommunikátorainak csalhatatlan technikája mostanra időzítette a robbanást. Ilyen időket élünk.

2019.07.25  04:04 – A Kanári-szigetekről a Kossuth térre: a családjával hagyta el az országot és innen ingázik a parlamenti képviselő – írja a Blikk.

„– A fiam légúti problémákkal küszködött, és az orvosok javasolták, hogy olyan helyre kellene vinni, ahol nincs pollen, por és egyéb allergén anyagok.

A gyerekeimért mindent megteszek, ezért költöztünk ki Tenerifére – mondta a Blikknek Tóbiás József, aki ennek megfelelően alakította át a mindennapjait, és elmondása szerint kétlaki életet él azóta. – Nem vállaltam párt- és egyéb tisztséget, a képviselői munkámat pedig ingázással el tudom látni, a kérdéseket és az interpellációkat Tenerifén is meg tudom írni – tette hozzá Tóbiás, aki két- vagy háromhetente repül Budapestre, a parlamenti menetrendnek megfelelően. –

Amikor kell, jövök, minden olyan ülésen ott vagyok, ahol szükséges

– fejtette ki.”

Ezt követően 04:31-kor jelenik meg  NLCafén-n, majd  12 óráig bezárólag robbanásszerűen végigfut még tizenhárom portálon. Ki-ki az árok két partjáról tudósít a „szenzációról”.

2019. július 25. 18:46 – a Hírklikk portálján megjelenik egy rövid interjú Tóbiással.

„Nem, nem költöztem el Magyarországról. Az elmúlt években a családomat több támadás érte, aminek többek között az lett a következménye, hogy a gyermekemnek van egy légúti betegsége, ami miatt egész évben gyógyszeres kezelésekre szorul. A család úgy döntött, hogy megpróbálja egy környezetváltozással biztosítani a gyerek számára a biztonságos életet, az egészséges fejlődést.”

„- A Blikkben megjelent cikknek az volt az olvasata, mintha Tenerifén tartózkodna életvitelszerűen, és onnan járna dolgozni.

Nem, itthon élek, innen megyek látogatóba a családomhoz. A munkámat természetesen tisztességgel ellátom, és megpróbálok családapaként is megfelelni.

Az említett cikk megjelenése előtt én jeleztem, hogy ez tévesen szerepel az interjúban. Én nem kint élek, hanem ingázom. Az újságírótól azt a választ kaptam, hogy jelzi a főszerkesztőnek. Azután így maradt.”

2019. július 25. 19:01 „Jóska, ez így nem fog menni” – élő adásban üzent Lendvai Ildikó Tóbiás Józsefnek (ATV)

„Lendvai Ildikó, a párt korábbi elnöke az ATV A nap híre mai adásában azt mondta: „bocsánat, Jóska, hogy ezt mondom, de ez így nem fog menni”.
Simon András kérdésére, hogy mit tenne, ha most is ő volna az MSZP elnöke, Lendvai azt felelte: kötelezné Tóbiást, hogy költözzön haza és itthon lássa el munkáját, vagy, ha erre nem hajlandó, felszólítaná mandátuma visszaadására.”

2019. július 26. – Az MSZP közleménye

Tóbiás József jelezte az MSZP-frakció vezetésének, hogy a családjában egy, a gyermeke egészségét érintő előre nem látott élethelyzet alakult ki. Az MSZP-frakció tudomásul vette a képviselő bejelentését azzal a kikötéssel, hogy záros határidőn belül tisztáznia kell a helyzetet, ugyanakkor addig is részt kell vennie az Országgyűlés plenáris ülésein és a képviselői feladatait, ha korlátozottan is de el kell látnia.
Tóbiás József ezeknek eleget tett, a Parlament őszi ülésszakáig pedig egyértelművé kell tennie, hogy kitölti-e a képviselői mandátumát vagy visszaadja azt.
MSZP

Mára néma csend, mindenki megnyugodott, kifújolta, kiköpködte felgyülemlett epéjét és mi dolgunk csak annyi: keressünk magunknak más csámcsognivalót.

Csakhogy néhány lényegi csámcsognivaló lóg a levegőben, amire – lehet nem is annyira véletlenül –  nem kérdeztek rá, de ha megtették volna akkor sem biztos, hogy elfogadható válasz érkezik.

  • Január óta tudvalevő volt, hogy Tóbiásék kiköltöztek Tenerifére, miért csak most kellett a a Blikknek rákérdezni és közzétenni, hogy Tóbiás József 3800 km-ről jár be „dolgozni” a parlamentbe?
  • Amikor az egész magyar média ezt az ügyet tálalta az MSZP csak hallgatott.
  • Amikor Tóbiás a Hírklikknek magyarázta a bizonyítványát, valótlanságokat állítva az MSZP hallgatott.
  • Tóbiásnak el kellene döntenie, hogy azért költöztek ki Tenerifére, mert a gyereknek légúti problémák miatt  pollen, por és egyéb allergén mentes környezetben kell élnie, vagy a családot ért támadások miatt?  Azt azonban még a jónevű „angol kutatók” sem mutatták ki, hogy a családok zaklatása és a levegő pollen, por, valamint allergén anyag tartalma között szoros összefüggés lenne! (Két nyilatkozat – Blikk és Hírklikk – két különböző állítás.)
  • Miután az ATV-ben Lendvai Ildikó nyíltan tarthatatlannak nevezte a helyzetet az MSZP tovább hallgatott.
  • Másnap közleményben reagált az MSZP,  de miért csak a balhé hatására? Tóbiásék már tavaly ősszel kiköltöztek azóta nem tartották ezt fontos és kibeszélendő ügynek?
  • A korábbi elnök munkájára nincsen szüksége az amúgy is megcsappant létszámú frakciónak?
  • Ha az MSZP-ben eddig cinkosként hallgattak az ügyről miért Tóbiást tették felelőssé a kialakult helyzetért ?
  • Ha Tóbiás az MSZP frakcióban alig vett részt a közös munkában, akkor áprilisban miért őt jelölték a törvényalkotási bizottságba?
  • Senkinek nem tűnt fel, hogy nyolc ülésből csak egyen tudott részt venni?
  • Tóbiás azt nyilatkozta a Hírklikknek, hogy több alkalommal kérte a Blikk interjú készítőjét módosítsanak a félreérthető megfogalmazáson, de azt a Blikknél elmulasztották. Ezzel szemben a Blikk informális tájékoztatásként kérdésünkre azt a választ adta, hogy több alkalommal egyeztettek Tóbiással, aki a betördelt oldal képét láthatta és olvashatta.

Egy tehetséges vezető tudná, hogy nem rontana az MSZP imidzsén még most sem szembenézni a szimpatizánsokkal, hiszen ha valami igazán riasztja a máig kitartókat, az pontosan a bezárkózás boszorkánykonyháján kifőzött titkos túlélési csomag. Igen, egy tehetséges vezető.

A kisfiúnak mielőbbi gyógyulást kívánok!

A Kenderesi-ügy koreai szemmel

„Megérkezett a férjem, útközben a repülőtérről megszerezte az úszóval kapcsolatos információkat. A magyar úszó nem véletlenül ért hozzá a lányhoz, megfogdosta a fenekét, ezt a biztonsági kamera rögzítette.” – írja S. Lee, Koreában élő, lapunkban is publikáló írónő Facebook bejegyzésében. 

A fentiekkel szemben Kenderesi Tamás Facebook oldalán a következő olvasható:

„A félreértések elkerülése végett szeretném megosztani, mi történt valójában. Szombat éjszaka, egy szórakozóhelyen a mellékhelyiségből visszafelé haladva a táncparkett felé hozzáértem egy, a pultnál álló koreai táncoslány fenekéhez. Meg sem álltam mögötte, talán egyetlen meggondolatlan mozdulatot tettem, ami miatt az érintett lány komolyan megharagudott, és feljelentést tett ellenem. A tisztánlátás végett szeretném leszögezni, hogy nem tapogattam, nem fogdostam a tömegben a 18 éves lányt. Megértve a helyzet komolyságát, teljes együttműködést tanúsítottam mindvégig.”

Eugenia S. Lee bejegyzése így folytatódik:

„A lány nem dolgozott táncosnőként ott, egy vendég volt a sok közül. Felháborodottan reagált, majd feljelentést tett. A rendőrök kimentek a helyszínre, ahonnan addigra már az úszó elment. Megnézték a felvételt, amin tisztán látni, hogy mi történt, ennek alapján eljárást kezdeményeztek a magyar úszó ellen. Az előzetes letartóztatásról a bíróság tíz nap alatt hoz döntést. Addig a rendőrség őrizetbe veheti, illetve védekezhet szabad lábon, ahogy ez esetben is történt. Idő közben ha netán bocsánatot kér a lánytól, és ő azt elfogadja, akkor csökken a büntetése. Tíz nap alatt kihallgatják a tanúkat, illetve a gyanúsítottat. A koreai jog szerint az őszinte beismerés és megbánás nagyban csökkenti a büntetést. A vallomás tétel alatt ugyanarra sok alkalommal rákérdeznek. Amennyiben egyszer is mást mond, hazugságnak minősül az állítása. A jelenlegi állás szerint mindenképp felelősségre vonják, fontos, hogy őszinte megbánást tanúsítson, és ha a sértett ezt elfogadja, akkor írhat egy levelet, amiben jelzi ezt, ez sokat segíthet az úszónak.”

A médiában jó magyar szokás szerinti maszatolás, ködösítés folyik. Az uszodáink körüli vircsaftról sok szó esett itthon is az utóbbi években. Csakhogy ez most civilizált országban történt. Következményekkel.

Mi magyarok mostanában mintha „shock” lennénk a koreaiaknak. Előbb Hableány, most ez. Hm. Azért számomra mégiscsak Eugenia bejegyzésének utolsó mondata a legelgondolkodtatóbb:

A televízióban nem beszélnek az esetről. Alul futó szalaghírekben olvasható, de csupán úgy, hogy „külföldi versenyző”. Ez azért van, hogy az adott ország hírnevén ne essen csorba.

Mondom: civilizált ország…

Wizz Air, milánói járat

Előre leszögezem: semmivel és senkivel nem tudom igazolni, hogy egy fontos politikusunk a közelmúltban, a Wizz Air milánói járatán utazott volna. Miként azt sem, hogy a járat csak másfél órával az eredetileg megadott indulási időpont után indult haza, miután a fontos személy is megérkezett a gépre.

A történetet egy NER-közeli barátom mesélte, miközben kajánul mosolygott. Megpróbáltam az eset után érdeklődni, magától a Wizz Airtől is érdeklődtem a szóban forgó járat késésének okáról, de csak semleges magyarázattal szolgáltak: a tényt nem tagadták, de a repülőterek zsúfoltságával, Milánó mindennapos túlterheltségével magyarázták.

Már túl is léptem volna a történeten, amikor a napokban a hvg.hu oldalán megjelent egy hír: „Fapadoson utazott, gurulós poggyásszal vegyült Orbán Viktor” a Wizz Air egyik Milánó–Budapest fapados járatán. Az utasok felismerték, volt, aki fotót is készített a miniszterelnökről, aki testőrség nélkül, egyszerű turista utasként jelent meg a fedélzeten.  meglehetősen hangos visszhangja volt a hírnek: az ellenzéki média némi kaján kétkedésével, de összességében pozitív kicsengéssel kulminálódott az eset. Itt talán napirendre is térhettem volna a történtek felett, de néhány kérdés nem hagyott nyugodni.

Hogyan és miért utazott miniszterelnökünk Milánóba? Annak kicsi a valószínűsége, hogy titokban ott szeretett volna meginni egy finom, igazi olasz kávét, vagy még egy pizza margheritát is megengedett magának? Megfeledkezett az időről, és késve rohant a Malpensa repülőtérre, hogy még elérje a Wizz Air 22 óra után induló budapesti járatát.

Talán ugyanazzal kapcsolatban utazott az a miniszter is Milánóba akiről utalást tett a barátom is, aki a korábban történt rejtélyes Wizz Air késésről mesélt? Szerinte a másfél órás várakozás okozója is „egyik vezető politikusunk” volt. Lehet, hogy a két eset összefügg?

A miniszterelnök a közelmúltban valóban járt az olasz városban, és aligha magánemberként ruccant ki Észak-Itáliába, sokkal inkább feltételezhető, hogy miután a Liga, az önmagán is messze túlnövő olasz kormánypárt, központja ebben a városban van, s Orbán „félhivatalosan” akár Salvini belügyminiszterrel is találkozhatott egy nappal az előtt a fontos szavazás előtt, amely Ursula von der Leyen bizottság-elnöki megválasztásáról döntött. Talán néppárti „futárként” vele ígértek a jelölt hathatós támogatásáért uniós segítséget a menekültek szétosztásában, vagy az olasz államháztartási hiány miatt amúgy napirenden lévő eljárásban némi enyhébb dorgálást.

Miniszterelnökünk pedig beváltható jó pontokat szerezhetett a Néppárt vezetői körében, amikor majd ősszel a felfüggesztés további sorsáról, illetve a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásáról, vagy a hazai demokráciát ért bírálatok szankcióiról lesz szó.

Közben persze megihatta azt a finom kávét, és talán egy pizzára is megvendégelték.

(u.i.: A magánlátogatáson Szentpéterváron turistáskodó Orbánnal Viktor miniszterelnökkel  egyidőben véletlenül épp ebben a városban tárgyal Vlagyimir Putyin. Semmi nyoma, hogy találkoztak volna…)

Nem lehet kizárni a Zsolnay leszármazottakat a Zsolnay Zrt.-ből

Hosszú, mondhatni végeláthatatlan harcok után fontos, de még közel sem végső állomásához érkezett a Zsolnay Zrt., kontra Mattyasovszki-Zsolnay Zsófia és Viktor a Zrt.-ből való tagkizárási pere. A felperest a Bajkai István nevével fémjelzett SBGK Ügyvédi Iroda képviseli, míg az alperes – lévén maga is jogász – saját képviseletét látja el az ügyben.

A Zrt. tavaly szeptemberben tartott közgyűlésén javasolta a gyár Bachar Najari néven ismert tulajdonosa Zsolnay-Mattyasovszky Zsófia és unokaöccse, a Pécsett jogászként dolgozó Zsolnay-Mattyasovszky Viktor, mint kisebbségi Zsolnay-részvényesek kizárását – mivel Najari  szerint – a cégnek és a gyárnak ártó tevékenységet folytattak a részvényesek. Az ügynek külön pikantériája, hogy a két kisrészvényes történetesen két egyenesági Zsolnay-leszármazott. A közgyűlés határozata nem volt kétséges, hiszen a többségi tulajdonos vette napirendre, márpedig Bachar Najari a maga bármit 80 százalékos tulajdonosi részesedésével  bármit meg tud szavaztatni. A közgyűlés meg is szavazta a két leszármazott kizárását. A kisrészvényesek védelmében a jog úgy rendelkezik, hogy a közgyűlés határozata után a bíróságnak is ki kell mondania a kizárást.

A Pécsi Törvényszék tegnap hozott elsőfokú döntésének értelmében a felperes keresetét elutasította, így a kizárás továbbra sem léphet életbe.

A Zsolnay gyár utóbbi évtizedes történetét ismerve nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy sem ez a per, sem a Zsolnay Zrt.-vel összefüggésben lévő számtalan másik eljárás nem itt ér véget.

Azt túlzás lenne mondani, hogy kíváncsian várjuk a folytatást, de jön az számtalan felvonásban anélkül is.

Portálunk itt, itt, itt és itt foglalkozott a Zsolnay-saga különböző fejezeteivel.

MSZP, van még lejjebb?

Közzétette 2019. július havi kutatását a Závecz Research. A korábbi mérésekhez képest jelentősen csökkent a Jobbik és az MSZP támogatottsága. A Jobbik támogatottsága a választókorú népesség körében 6%, míg az MSZP már csak 5% támogatót mondhat magáénak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK