Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Leállították az AstraZeneca vakcina alkalmazását

Dél-Afrika vasárnap leállította az AstraZeneca-Oxford koronavírus elleni vakcina alkalmazását, miután bizonyítékok merültek fel arra vonatkozóan, hogy az oltóanyag nem védi meg a klinikai vizsgálatok résztvevőit a fertőzőbb vírusvariáns okozta enyhe vagy közepesen súlyos fertőzéstől.

Az eredmények vészes csapást jelentettek az országnak a járvány leküzdésére irányuló erőfeszítéseire.

Dél-afrikai tudósok vasárnap bejelentették, hogy hasonló probléma áll fenn a koronavírus korábbi változatai által megfertőzött emberek körében is: a természetes módon megszerzett immunitás, úgy tűnik, nem védi meg őket az enyhe vagy mérsékelt esetektől, amikor a B-néven ismert változat újrafertőzte őket.

A fejlemények, amelyek csaknem egy héttel azután következtek, hogy egymillió adag AstraZeneca-Oxford vakcina érkezett Dél-Afrikába, óriási veszteséget jelentettek az ország számára, ahol több mint 46 000 ember halt meg a vírus miatt.

A B.1.351 változat már legalább 32 országban elterjedt, beleértve az Egyesült Államokat is.

A dél-afrikai tudósok vasárnap felvázolt tanulmányaiból az nem derült ki, hogy a oxfordi vakcina védelmet biztosított-e a B.1.351 variáns súlyos betegségei ellen.

A kiértékelt klinikai vizsgálat résztvevői viszonylag fiatalok voltak, és nem valószínű, hogy súlyosan megbetegednének, ami lehetetlenné teszi a tudósok számára annak megállapítását, hogy a variáns akadályozza-e az AstraZeneca-Oxford vakcina azon képességét, hogy védelmet nyújtson a súlyos Covid-19, kórházi kezelések vagy halálesetek ellen.

A vakcinát kapó emberek vérmintáiban kimutatott immunválaszok alapján azonban a tudósok azt mondták, hogy úgy vélik, hogy a vakcina még megvédhet a súlyosabb esetek ellen.

Ennek ellenére az a tény, hogy minimális hatékonyságot mutatott az új változat enyhe és mérsékelt eseteinek megelőzésében, további bizonyítékkal egészítette ki, hogy a B.1.351 a jelenlegi oltóanyagokat kevésbé hatékony.

A dél-afrikai AstraZeneca-Oxford vizsgálat során nagyjából 2000 résztvevőnek két adag vakcinát vagy placebót adtak.

Gyakorlatilag nem volt különbség a B.1.351-gyel fertőzött oltóanyag- és placebo-csoportokban, ami arra utal, hogy a vakcina kevés védelmet nyújtott az új változat ellen. A vakcinát kapó csoport 748 emberéből tizenkilenc megfertőződött az új variánssal, szemben a placebót kapott csoport 714 emberéből 20-mal.

Ez egyenértékű a 10% -os oltóanyag-hatékonysággal, bár a tudósoknak nem volt elegendő statisztikai bizalmuk ahhoz, hogy biztosan tudják, hogy ez az adat több ember körében is megmarad-e.

„Míg az AstraZeneca vakcina magas hatékonysággal rendelkezett az eredeti koronavírussal szemben, korlátozott védelmet nyújt az 501Y.V2 variánssal szemben.

Ezek az eredmények nagyon is a valóságot tükrözik itt az ideje újrakalibrálni a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos várakozásainkat” – mondta Shabir Madhi, a Witwatersrandi Egyetem virológusa, aki az AstraZeneca-Oxford vakcinakísérletet vezette Dél-Afrikában.

Ha további tanulmányok azt mutatják, hogy mégis, akkor a dél-afrikai egészségügyi tisztviselők vasárnap kijelentették, hogy fontolóra veszik az AstraZeneca-Oxford vakcina újbóli használatát.

Pfizer és Moderna egyaránt azt mondta, hogy az előzetes laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy oltóanyagok, még védő hatásúak, kevésbé hatékonyak a B.1.351 ellen. A Novavax, valamint a Johnson & Johnson szintén szekvenálta a klinikai vizsgálat résztvevőinek vizsgálati mintáit Dél-Afrikában, ahol a B.1.351 okozta az esetek túlnyomó többségét – és mindkét oltás alacsonyabb hatékonyságot jelentett ott, mint az Egyesült Államokban.

Az AstraZeneca-Oxford vakcina bevezetésének szüneteltetése azt jelenti, hogy az első szállítmányokat most raktárakba szállítják. Ehelyett a dél-afrikai egészségügyi tisztviselők azt mondták, hogy

az elkövetkező hetekben beoltják az egészségügyi dolgozókat a Johnson & Johnson vakcinával, amely nagy hatékonysággal képes megakadályozni az új változat okozta súlyos eseteket és kórházi kezeléseket.

A Johnson & Johnson sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyt kért Dél-Afrikában. De az ottani egészségügyi tisztviselők jelezték, hogy még az engedélyeztetés előtt néhány egészségügyi dolgozó beadhatja a vakcinát egy folyamatban lévő vizsgálat részeként.

 „Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kutatói megkezdték a vakcina klinikai fejlesztés révén történő átalakítását. Gyorsan haladnak előre, hogy az őszi szállításra készen álljon, ha arra szükség van.” – nyilatkozta az AstraZeneca  szóvivője.

Hamisított vakcina a fekete piacon Kínában

Több mint 80 embert letartóztattak és 3000 hamisított Covid-19 vakcinát foglaltak le a rendőrök egy nagyszabású razzia során Kínában. Szeptember óta folyt az üzletelés a fekete piacon – számolt be a pekingi Global Times.

Külföldre akarták csempészni a hamisított oltóanyagot? A rendőrség, amely Pekingen kívül elsősorban Santung és Csiangszu tartományban talált vakcina előállító helyeket és tartóztatott le csempészeket, hivatalosan nem nyilatkozott. Az igen befolyásos Global Timesnak viszont elmondta egy magát megnevezni nemkívánó gyógyszergyári főnök: nagy valószínűség szerint külföldre akarták csempészni a 3000 vakcinát. A Covid-19 védőoltást előállító gyár egyik vezetője azt is közölte: korábban megpróbáltak Afrikába csempészni hamisított oltóanyagot. A trükk meglehetősen egyszerű: valamilyen sóoldatot tettek az előzetesen megtöltött fecskendőbe. „A hamisított vakcina nem használt, de nem is okozott egészségi károsodást” – hangsúlyozta Tao Lina sanghaji gyógyszer szakértő, aki a Global Timesnak nyilatkozott.

A pekingi belügy figyel

A rendőrök utasítást kaptak, hogy éberen figyeljék a vakcina fekete piacot. Ebben az esetben ugyanis olyan hamisított vakcinát találtak, mely nem okoz egészségi károsodást, de előfordulhat, hogy komoly veszélynek teszi ki magát az, aki a fekete piacon próbál magának oltóanyagot szerezni.

Miután Kínában oltóanyag hiány lépett fel, ezért a gyógyszergyárak is kísértésbe eshetnek: a fekete piacon magasabb árat érhetnek el. A Global Times cikke hangsúlyozza: a belügyi hatóságok igen alaposan vizsgálják azt, hogy a gyógyszergyárak nem gyártanak és értékesítenek-e vakcinát a fekete piacon?!

Vajon a hivatalos oltó központok nem próbálnak-e meg vakcinát szerezni a fekete piacon, ha a hivatalos csatornán kevesebb oltóanyag érkezik mint amennyi kellene?

A szakértő szerint ez kizárt, mert „az oltó központok nagyonis jól fel tudják mérni a kockázatot, amellyel a fekete piaci vakcina beszerzés járhat. Ezenkívül minden vakcinán van egy kód, mellyel azonosítani lehet a védőoltás eredetét.”

Tao Lina gyógyszer szakértő azt elismerte, hogyha vészhelyzet van, akkor nem sokat törődnek a vakcina eredetiségével.

Japánba kínai vakcinát csempésztek?

A pandemia miatt óriási a kereslet a védőoltásokra. Japánban januárban a sajtó arra azt írta, hogy az elit egyes tagjai olyan kínai oltóanyaggal olttatták be magukat, melyeket Kínából csempésztek a szigetországba. Kína tokiói nagykövetsége cáfolta a hírt – írta a pekingi vezetés véleményét hűen tükröző Global Times.

Kósa Lajos kimaradt

A csengeri örökösnő ügyében az ügyészség néhány hete elkészítette negyvenhét oldalas vádiratát. Negyvenhét gépelt oldalba elég sok bűncselekmény felsorolható, kitérve minden olyan részletre is, ami a vádlott bűnösségét alátámasztja. Az ügyet jól ismerők legnagyobb meglepetésre eddig annak egyetlen szereplőjéről mondható ki teljes bizonyossággal, hogy bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy még tanúként sincs megnevezve a vádiratban!

A tízezernyi oldal vizsgálati anyagból továbbra sem világos, hogy létezik-e az örökség, amihez a „Csengerért” címmel kitüntetett örökösnőnek ismerősei 770 millió forinttal járultak hozzá, hogy a mesés összeghez mihamarabb hozzájuthasson a fent említett kitüntető címmel jutalmazott örökösnő.

Per pillanat még az is eldöntendő kérdés, hogy az örökség mesés e, avagy csupán mese.

Valójában az sem világos, hogy ki hagyta örökösünkre a mesés vagyont, merthogy

az örökségről előbb kapott a német illetékes hatóságoktól értesítést, mint ahogyan az anyakönyvileg nyilvántartott édesapa méltóztatott elhalálozni.

De hát biztosan van ez így, ha az ember hirtelen néhány milliárd euró boldog kedvezményezettjévé válik! Mi ezt nem tudhatjuk, mert viszonylag ritkán hagy ránk valaki néhány milliárd eurót, rám például még senki nem hagyott. Egy autentikusnak nevezhető régi – talán kipcsák eredetű – mondás szerint „anya csak egy van”, apa meg bárki lehet, ha férfi.

A kétes vagyon örökösnője  jelenleg előzetes letartóztatásban várja egyrészt mesés örökségét, másrészt a mostanság elkészült vádirat bíróságon történő megmérettetését.

A vádirat szerint az ártatlanság vélelmének jogi kategóriáján kívül semmi nem utal ártatlanságára.

Idáig teljesen hétköznapi lenne a történet egy megrögzött csalóról és a sok balekról, akik közel egy évtizeden keresztül finanszírozták újabb és újabb, sokszor százmilliós összegekkel az örökösnő és családjának hirtelen jólétét.

Csakhogy rengeteg ellentmondás van ebben az egész sokszereplős és szerteágazó családi és emberi tragédiákkal is fűszerezett ügyben. Ha valójában nem létezik az örökség, az még nem bizonyítja, hogy a csalással vádolt gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el. Ugyan számos körülmény szól e feltételezés ellen.  Ezt most nem kívánom kifejteni sem pro sem kontra.

A vádiratot olvasva viszont teljesen egyértelmű, hogy a vádat képviselő hatóság nem  törekedett a teljes igazság kibontására csupán arra összpontosított, hogy született Matkó Mária bűnösségét bizonyítsa, sokszor még a károsultak akarata ellenére is.

Mondhatnánk, hogy ez az ügyészség dolga, de mint laikus kijelenthetem ennél sokkal többet várnak el a polgárok a nyomozó hatóságtól és az ügyészségtől. Borzasztó cinikus álláspont lenne, ha elfogadnánk, hogy az igazságügyi szerveknek nem az igazság kiderítése a feladatuk, hanem a bűnösség bizonyítása. Ebben az esetben különösen nem!

A bűnösség megállapítása a bíróság dolga, de a vád sem hallgathat el olyan tényeket, melyek kétségessé teszik a vádlott bűnösségét.

Merthogy a bíróság csak a kétséget kizáróan bizonyított esetben nyilváníthat valakit bűnösnek. Nem kívánok jogászkodni, de számos ellenérvet tudnék felhozni arra vonatkozóan, hogy

a vádiratban nincsenek kétséget kizáró bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy a gyanúsított szándékos bűncselekményt követett el!

Egyetlen olyan szereplőről tudhatunk, aki bizonyíthatóan és kétséget kizáróan bűncselekményt követett el, csakhogy ez a személy nemhogy vádlottként, de még tanúként sem szerepel a vádiratban!

Hogy még véletlenül se lehessen hiányos jogi ismereteimre vagy a gyanúsított ügyvédjének hivatalból elvárható elfogultságára hagyatkoznom egy kívülálló, az ügyben teljesen érdektelen jogásztól kérdeztem meg, aki megerősítette, hogy ha valaki – ráadásul közhivatalt betöltő személy -, ellenszolgáltatást vagy annak csak ígéretét elfogadja, az a Btk. 299. paragrafusa értelmében befolyással üzérkedés miatt egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ennek fényében érthetetlen, hogy olyan személyek meghallgatásától tekint el az ügyészség, akik az eljárás során ki lettek hallgatva és tevőleges szerepük volt a vádiratban megjelölt tények és körülmények vonatkozásában.

Itt van például Kósa Lajos tanú, aki éveken át tartott kapcsolatot a gyanúsítottal. Többször is járt vele együtt külföldön, hogy a hagyatékról a vádlottal együtt banki vezetőkkel tárgyaljanak. A vádlott tájékoztatása szerint is kül- és belföldön igyekezett segíteni a vádlottat abban, hogy hozzájusson a külföldi örökséghez. Baráti és családi rendezvényeken rendszerint családjával együtt a vádlottal ünnepelt.

Ezen tevékenységre tekintettel egyébként a tanú, a tanú édesanyja, és a tanú felesége részére is közokiratban és teljes bizonyító erejű magánokiratban is milliárdos nagyságrendű ajándékot ígért a vádlott, melyet ők az okiratok szerint elfogadták.

Valójában azért nem ment teljesedésbe az ajándék, mert a hagyaték sorsa jelenleg is tisztázatlan.

Számos más történet is közszájon kering, de a fentieknek feltétlenül elégnek kellene lennie  ahhoz, hogy  a teljesen politikai nyomás mentes hazai ügyészségünk már csak a tisztánlátás kedvéért  is megidézze Kósát a bíróság elé.

Azt hiszem pontosan az előző mondatban kiemeltek az oka annak, hogy tisztánlátás helyett becsapott áldozatként kezelték rendőrségi meghallgatásán. Az valószínűleg csak merő véletlen és rosszindulatú rágalom, hogy Kósát még az amerikai követségen is csak Mr. 20%-ként említették debreceni polgármestersége idején.

Mindennek a csimborasszója, hogy a bírósági szakaszba lépő ügyben sem a gyanúsított, de még annak védőügyvédje sem láthatta a teljes iratanyagot. Az ügyvéd ugyan kapott több CD lemezt tele jegyzőkönyvekkel, csakhogy a dolognak az az apró szépséghibája, hogy megnyitásukhoz jelszót nem mellékeltek, anélkül meg nem megnyitható egyetlen fájl sem a lemezen. Kérelmezte ugyan az NNI nyomozóitól, hogy tegyék olvashatóvá a cd-t, akik meg is adták a jelszót, de az bizonyosan valamelyik fegyverszoba kulcsa lehet, mert a cd-ken lévő fájlok egy része még a jelszóval sem nyitható meg!

Azzal tisztában lehetünk, hogy a vádhatóságot mindez nem igazán bántja, de ilyen körülmények között sem a gyanúsított, sem ügyvédje nem tud a tárgylásra felkészülni.

Az ügyvéd kérelmezte az illetékes Járásbíróságot, hogy „mivel körülmények alapján ebben az ügyben az Alkotmánybíróság által is rögzített „fegyveregyenlőség elve” elég súlyosan sérül”, és nem ismeri a teljes nyomozati anyagot ezért vegyék figyelembe, hogy a vádirat és a rendelkezésére álló hiányos nyomozati anyag alapján terjesztheti csak elő indítványait.

További érdekességek is előkerülhetnek a Járásbírósághoz benyújtott indítványok elfogadásának teljesülésekor. 

Például, a védelem indítványozza, hogy végezzenek DNS vizsgálatot az anyakönyvben szereplő időközben elhalálozott apánál, mellyel  bizonyítani kívánják, hogy

apa ugyan csak egy van, de jelen esetben nem az a férfi az, aki az anyakönyvi adatok szerint a vádlott édesapja,

hanem Joseph Wenner a vérszerinti édesapja. A mesés hagyaték is tőle származik, nem a vagyontalanul elhunyt anyakönyvi apától, Matkó Lajostól.

Ezzel megdönthetnék azt a bűnösséget igazoló állítást, hogy az apai örökségről szóló történet korábban keletkezett, mint ahogyan az anyakönyvben szereplő apa meghalt.

De az az indítvány valóságtartalma sem maradna visszhang nélkül, hogy az ügyet kirobbantó Kiskun Tender Kft. sértettnek volt e 2014. január 22 napját megelőzően öt évre visszamenően bármilyen polgári, vagy gazdasági pere volt folyamatban. különös tekintettel olyan per ahol az ellenérdekű fél a Debreceni Megyei Jogú Város Önkormányzata, vagy a Megyei Jogú Város Önkormányzatának valamelyik társasága volt az ellenfél, akár alperesként akár felperesként.

A vádlott azt állítja, hogy ő soha nem járt a Kiskun Tender Kft. székhelyén, a Kiskun Tender Kft-vel kölcsönszerződést nem kötött, tőlük kölcsönt nem kért, hanem

ez olyan „alkotmányos” költség volt, amelyet a vádlotton keresztül kapott meg a címzett hiánytalanul.

Amennyiben a vádlott állítása bebizonyosodna valószínű, hogy jogállami keretek között működő független bíróság előtt Kósa Lajosnak nem csak a Btk. 299. paragrafusába ütköző bűncselekmény miatt kellene felelnie, hanem „alkotmányos” költség elfogadása okán is.

A fentiek tisztázatlansága miatt feltétlenül jogos a kérdés: miért nem szerepel Kósa Lajos a bíróság előtt tetteiről számot adók között akár vádlottként akár tanúként?

Fenty blues: vége Rihanna divatcégének

Még két évet sem élt a Fenty Fashion House. Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault a bezárása mellett döntött. Rihanna más cégei viszont folytatják, mert azokat kevésbé érinti a vírusválság.

Rihanna volt az első fekete nő, aki saját divatházat kapott a luxus fővárosában, Párizsban. Akkor Bernard Arnault személyesen támogatta az énekesnő Fenty cégét, amellyel meg akarta hódítani a globális piacot. Olyan ruhákat ígért ugyanis, melyek minden bőrszínhez passzolnak. Az üzlet nem is ment rosszul, de jött a Covid-19, amely nemcsak Rihanna koncertjeinek vetett véget, de a Fenty Fashion House-nak is, mert nem volt minek vagy kinek felöltözni az elzárások idején.

2020 drámaian rossz év volt az egész divatszakmának – állapította meg a McKinsey jelentése.

Rihanna imádja a divatot

Az énekesnő már 2014-ben a Puma kreatív igazgatója lett, de az igazán nagy lehetőséget Bernard Arnault nyitotta meg a számára amikor 2019-ben közösen megindították a Fenty Fashion House-t:

„Rendkívüli pillanat számomra ez hiszen ruhákat tervezhetek az LVMH (ez Bernard Arnault luxus cége). Egyedülálló lehetőség ez számomra a luxus ruhaiparban, melyet Bernard Arnault biztosít a számomra, mert itt nincs határa a művészi kreatívitásnak!”

A kreativitásnak lehet, hogy nincs, de a pénztárcának van: Európa leggazdagabb embere villámgyorsan döntött. Nem várta meg a vírusválság végét, mert a divat iparban nem jósolnak gyors fellendülést.

A Fentynek nincsen vége

Rihanna és Bernard Arnault közösen hozta meg a döntést – legalábbis így tájékoztatták a közvéleményt. Amely arról értesülhetett, hogy a Fenty fehérnemű és kozmetikai cégei tovább folytatják működésüket.

A Savage X Fenty nemrég sikeres 115 millió dolláros pénzszerző kampányt folytatott – írja a CNN portál. Amelynek divatrovata azért dicséri a fehérneműt árusító Rihanna vállalkozást, mert nagyon sokféle alakú és bőrszínű nőnek kínál testhez álló darabokat. Ráadásul Rihanna ügyel arra, hogy kampányai felhívják a figyelmet fontos női problémákra: legutóbb a Savage X Fenty a mellrák túlélőit is népszerűsítette azon túl , hogy eladta a fehérneműket, melyeket a világ bármely táján felvehetnek a szebbik nem képviselői.

Titkosított szerződéseket kötöttek a gyógyszergyártókkal

Amikor az Európai Parlament tagjai leültek ebben a hónapban, hogy elolvassák az első nyilvánosan elérhető szerződést a koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról, észrevettek, hogy valami hiányzik. Valójában sok valami hiányzik.

A kormányok dollármilliárdokat öltek bele az oltások fejlesztésének segítésébe, és további milliárdokat költenek adagok vásárlására. Ezeknek az ügyleteknek a részletei nagyrészt titokban maradnak, a kormányok és a egészségügyi szervezetek beleegyeznek a gyógyszercégek titoktartási igényébe – írja New York Times.

Még alig néhány hete folyik az oltási kampány és kiderült a titoktartás teljesen lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot.

A Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyártók nemrégiben bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni az európai szállítási célokat, ami széleskörű aggodalmat okoz a veszélyes vírusvariánsok terjedése miatt. De a szerződéseik feltételei továbbra is szigorúan őrzött titkok maradnak, ami megnehezíti a cégek vagy a kormány tisztviselőinek a felelősség tisztázását.

A rendelkezésre álló dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók rugalmas szállítási ütemtervet, szabadalmi oltalmat és mentességet kaptak a minden felelősség alól, ha bármi rosszra fordul.

Az adagonkénti ár? Megváltoztatható. A bevezetési ütemezés? Megváltoztatható. Az előre kifizetett pénzösszeg? Megváltozhat.

A kormányok legalább három típusú oltóanyag-megállapodást kötnek:

  • néhányan közvetlenül gyógyszergyáraktól vásárolnak,
  • mások olyan regionális szerveken keresztül vásárolnak, mint az Európai Unió vagy az Afrikai Unió
  • sokan a nonprofit Covax programhoz fordulnak. Ez a szervezet több mint 190 ország szövetsége, amely a gyógyszergyártóktól vásárol azzal a céllal, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetővé váljanak, különösen a szegény országok számára, nekik ingyenesen vagy kedvezményesen.

Néhány kormány megállapodást írt alá a gyártókkal és a Covax-szal egyaránt.

Az Egyesült Államok 400 millió adag Pfizer-BioNTech és Moderna oltást kötött le, amely 200 millió ember számára elegendő. Közel áll további 200 millió további adag megrendeléséhez, de nyárig, akár 500 millió további vásárlási lehetőséggel is rendelkezik. Ezenkívül több mint 1 milliárd adagra szóló elővásárlási megállapodásokat kötött négy másik olyan társasággal, amelyek vakcinája még nem rendelkezik az Egyesült Államok hatósági jóváhagyásával.

Az UNICEF és az Airfinity tudományos elemző társaság által összegyűjtött adatok szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió 27 tagállama nevében tárgyaló közel 2,3 milliárd adagra kötött szerződést, és további mintegy 300 millióról tárgyal.

A Covax szerint valamivel több mint 2 milliárd oltóanyag-dózisra van megállapodása, bár ők is titkolják a szerződéseit. A szövetség keretében oltástámogatásra jogosult 92 ország közül csak körülbelül egy tucatnak sikerült külön üzletet kötnie az egyes vállalatokkal, összesen 500 millió adagért.

A titoktartás ellenére a kormányzati és a szabályozási dokumentumok, a nyilvános nyilatkozatok, az interjúk és az alkalmi csúszások feltártak néhány fontos részletet az oltóanyag-megállapodásokról.

A kormányok anyagilag segítették az oltóanyagok kifejlesztését

Az oltások fejlesztése kockázatos vállalkozás. A vállalatok ritkán fektetnek be a gyártásba, amíg meg nem bizonyosodnak meg arról, hogy oltóanyagaik hatékonyak-e, és elnyerhetik-e a kormány jóváhagyását. Ez az oka annak, hogy ezek fejlesztése és bevezetése általában sok időbe telik.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében a kormányok – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – és az olyan nonprofit csoportok, mint a CEPI, magukra vállalták e kockázat egy részét vagy egészét.

Az Egyesült Államok például 1,6 milliárd dollár vállalt arra, hogy a Maryland-i székhelyű Novavax vállalatnak segítséget nyújtson a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére. A CEPI mintegy 400 millió dollár támogatást és kamatmentes hitelt indított el.

Más vállalatok még több segítséget kaptak. A massachusettsi Moderna biotechnológiai vállalat nemcsak a kormány által kifejlesztett technológiát használta oltóanyagának alapjaként, hanem mintegy egymilliárd dollár állami támogatást is kapott a gyógyszer fejlesztésére. Augusztusban a kormány ezt követően kifizette az oltás első megrendelését 1,5 milliárd dollár értékben. A vállalat közölte, hogy a projektet teljes egészében a szövetségi kormány fizette.

Az ilyen típusú megállapodásokat úgy tervezték, hogy segítsék a vállalatokat a gyártás megkezdésében és az olyan költségek fedezésében, mint a klinikai vizsgálatok.

A vállalatok megőrzik tulajdonukként a szabadalmakat

Az óriási adófizetői beruházások ellenére a gyógyszergyártók általában teljes mértékben birtokolják a szabadalmakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eldönthetik, hogyan és hol gyártják az oltóanyagokat, és azok mennyibe kerülnek. Amint azt a CureVac szerződés megmagyarázza, a vállalat „jogosult kizárólagosan minden  tulajdonjoggal élni”.

Ez már hónapok óta vita tárgya. Országok koalíciója India és Dél-Afrika vezetésével kérvényezte a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy gyártók mondjanak le a szellemi tulajdonjogokról, hogy a generikus gyógyszergyártók megkezdhessék az oltások gyártását. Az Egészségügyi Világszervezet támogatta ezt az elképzelést, de mindezt az Egyesült Államok és Európa ellenzi, amelyek gyógyszergyártói szerint a szabadalmak és az ezekből származó nyereség az innováció éltető eleme.

„A kormányok mesterséges hiányt okoznak”

– mondta Zain Rizvi, a Public Citizen  csoportból.

„Amikor az állam finanszírozza a járvány megszüntetéséhez szükséges ismereteket, Azokat nem szabad titokban tartani.”

Árak változnak

A vakcinaszerződések egyik kulcsfontosságú feltételét – az egy adagra vonatkozó díjat – gyakran módosítják a kormányzati szerződések nyilvános verzióiban. A vállalatok ezt üzleti titoknak tartják.

Egyes gyógyszergyártók olyan záradékokat vezettek be a szállítási szerződéseikbe, amelyek lehetővé teszik számukra a szállítások felfüggesztését, ha az országok felfedik az árat.

Azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy árazásuk bizalmas maradjon, a gyógyszergyártók elsőbbséget élveznek a kormányzati tárgyalókkal szemben ezért nem tudják, mit fizetnek más országok.

Míg a kormányok elfogadták ezt a rendelkezést, a kiszivárogtatott összegek és néhány hivatalos jelentés megmutatja az eltéréseket. Az Európai Bizottság 2,19 dollárt fizetett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Egyetem által kifejlesztett vakcina minden adagjáért, míg Dél-Afrika több mint kétszer annyit, 5,25 dollárt fizetett a médiában megjelent hírek szerint .

A gyógyszergyártók nem válaszoltak arra a kérésre, hogy áttekintsék a meg nem valósult szerződéseiket, vagy elmagyarázzák, miért van szükség a titoktartásra. A Moderna szóvivője csak egy szabályozási dokumentumra mutatott rá, amely szerint

a szerződés „szokásos feltételeket és feltételeket tartalmaz”.

Ezért váltott ki ekkora felháborodást a múlt hónapban, amikor egy belga tisztviselő tévesen árlistát tárt fel, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok adófizetői adózóként 19,50 dollárt fizettek a Pfizer oltásért, míg az európaiak 14,70 dollárt.

Dag Inge Ulstein, norvég nemzetközi fejlesztési miniszter szerint az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek többet kell tenniük a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében. Arra is felszólította az országokat, hogy osszák meg az oltástechnológiát, és szerinte a gazdag kormányoknak mielőbb adományozniuk kell vakcinákat a szegény országoknak – még akkor is, ha továbbra is beoltják saját állampolgáraikat, ahogy Norvégia tervezi.

„Átláthatóságnak kell lennie a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatban”

– mondta egy interjúban. Ennek érdekében megosztotta a The New York Times-szal országa Covaxszal kötött adásvételi szerződését. Ez a szervezet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ügyleteit – sem a gyógyszergyártókkal, sem azokkal az országokkal, amelyeknek értékesíti.

Az országokkal kötött Covax-szerződések 10,55 USD / adag költséget feltételeznek, de figyelmeztetnek arra, hogy a végső költség magasabb lehet, miután belefoglalták a „hozzáférési/ sebességi prémiumot”, amelyet a Covax szerint arra használnak, hogy a vállalatok elősegítsék oltóanyagaik piaci bevezetését.

Az adományok és a viszonteladások erősen korlátozottak

A közegészségügy szószólói arra hívták fel a gazdag országokat figyelmét – amelyek a korai dózisok kivételével mind a sarkokba szorították a piacot – adományozzanak vagy adják tovább az oltóanyagokat a szegény országoknak. De a szerződések korlátozhatják a vásárlók lehetőségét  a vakcinak továbbértékesítésére, mert ezzel ronthatnák a gyógyszergyártók értékesítési lehetőségét.

A CureVac szerződés például megtiltja az európai országoknak, hogy a vállalat engedélye nélkül továbbadják, exportálják vagy adományozzák az oltóanyagot – beleértve a Covaxot is. Egyes szerződések az Egyesült Államokban hasonló korlátozásokkal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a vállalatok belefoglalták a szerződésekbe azt a rendelkezést, hogy garantálják bárhol is használják a vakcinájukat, ugyanazon jogi védelem vonatkozik rájuk.

A kormányok pedig más módszereket próbálnak találni az export korlátozására.

Kedden Németország lobbizta az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze tagállamainak, hogy blokkolják az oltóanyagok kivitelét az unión kívüli országokba, miután az oltóanyag-forgalmazás akadozva elkezdődött Európában.

Az oltások megérkeznek amikor  odaérnek

A kézbesítési idők belső információnak minősülnek, ezért nincsenek nyilvános referenciaértékek, amelyek alapján számonkérhetnék a vállalatot.

Sehol sem egyértelműbb ez, mint az Európai Uniónak az AstraZenecával folytatott harcában a vállalat bejelentése miatt, miszerint az idei első negyedévben nem szállítja le  beígért és várt adagot. Az európai tisztviselők szerint konkrét, szerződéses biztosítékokat kaptak az ilyen szállításokért. A vállalat szerint csak azt ígérte, hogy mindent megtesz ezen célok elérése érdekében.

Az európai tisztviselők, akik eredetileg beleegyeztek a szerződés titkosításába, most arra kérték a céget, hogy hozza azt nyilvánosságra. Hacsak nem történik meg, nincs mód annak felmérésére, hogy ki a felelős.

De nem kérdés, hogy a gyógyszergyártók rengeteg mozgásteret építettek be maguknak a szerződésekbe.

A CureVac szerződés szerint becsléseknek kell tekinteni a szállítási határidőket.

– ez áll a szerződésben. Hasonló rendelkezések vannak más szerződésekben is.

Szinte minden oltóanyaggyártó hasonlóan mondta a befektetőknek, hogy esetleg nem tudják teljesíteni az előzetesen jelzett mennyiséget.

„Lehet, hogy nem tudjuk időben létrehozni vagy növelni a gyártási kapacitást”

– figyelmeztetett Pfizer tavaly augusztusban egy vállalati beadványban.

Ez a bizonytalanság elkeserítette az egészségügyi tisztviselőket. Amikor a Pfizer nemrég azt mondta Olaszországnak, hogy átmenetileg 29 százalékkal csökkenti a szállításokat, a kormány közölte, hogy fontolgatja a cég bíróság elé állítását. ha ez a per, ha megvalósul, nyilvánosságra hozhatja az Európai Unió a Pfizerrel kötött szerződésének néhány részletét, amely jelenleg egészében titkos.

„Több oltást és gyorsabb szállítást ígértek” – mondta Steven Van Gucht, a belga kormány legfőbb virológusa. – Végül nem tudtak szállítani.

Néhány kormány profitál

A világjárvány elején az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hitelnyújtó szervezete 100 millió dolláros hitelt nyújtott a BioNTech német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve oltóanyagot gyártott.

A kölcsön kamatain felül az európai bank akár 25 millió dollár oltásnyereséget is kap, a szerződés átdolgozott változata szerint, amelyet a BioNTech nyújtott be az értékpapír-szabályozókhoz.

A bank szerint a profitmegosztási megállapodások tükrözik a korai finanszírozás kockázatát. Rizvi azzal érvelt, hogy ez a kormányokat egy oldalra állítja a gyógyszergyártókkal, és csökkenti a vakcinák olcsó és széles körben elérhetővé tételének ösztönzőit.

A vállalatok felelősségvédelmet kapnak

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyártókat szinte minden felelősség alól védik, ha oltóanyaguk nem működik, vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A kormány a Covid-19 gyógyszergyártókat biztosította a PREP törvény alapján, amely egy 2005-ös törvény célja, hogy felgyorsítsa az orvosi felhasználást az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ez azt jelenti, hogy az emberek gondatlanság vagy hanyagság esetén sem indíthatnak pert a cégek ellen. Az egyetlen kivétel ha bizonyítani lehet a „szándékos kötelességszegést”.

A gyógyszergyártók hasonló felelősség alóli mentességeket kötnek ki minden más országgal folytatott tárgyalás során is. Az európai tárgyalók ezt nem akarják elfogadni. A Covax mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az országok minden felelősséget átvállaljanak a gyártótól.

A CureVac-EU szerződés is néhány kivételtől eltekintve megvédi a gyógyszergyártót a felelősségtől. Ezeket a kivételeket most most nyilvánossá teszik.

A Dél-Afrikában kimutatott mutánssal szemben csökken a vakcinák hatékonysága

Egy elemzés Nagy-Britanniában azt találta, hogy a Novavax vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék, de a dél-afrikai covid variánssal végzett kísérletben a hatékonysági ráta alig érte el 50 százalékot.

A Novavax, az amerikai szövetségi kormány Warp Speed ​​műveletével támogatott, vállalat csütörtökön először azt közölte, hogy Covid-19 vakcinája robusztus védelmet nyújtott a vírus ellen. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az oltás kevésbé hatékony a gyorsan terjedő Dél Afrikai változattal szemben. Ez jelentős visszaesést jelent a cég számára a világméretű versenyben, amelynek elsődleges célja, hogy véget vessen a világjárványnak mely már több mint 2,1 millió ember halálát okozta.

A hír azért okozott problémát mert néhány nappal korábban a Moderna és a Pfizer is bejelentette, hogy oltóanyagaik szintén kevésbé hatékonyak ugyanazon változat ellen.

A tavalyi nyáron a Warp Speed ​​hadművelet által támogatott hat oltójelölt egyikét jelentő Novavax kísérleteket folytat Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban és Mexikóban. Csütörtökön azt közölte, hogy Nagy-Britanniában végzett 15 000 fős vizsgálatának korai elemzése kiderítette, hogy a két dózisú vakcina hatékonysági aránya közel 90 százalék. De egy dél-afrikai kispróba során a hatékonysági arány alig 50 százalékra csökkent. Szinte az összes esetet, amelyet a tudósok eddig elemeztek ott,

a B.1.351 néven ismert változat okozta.

 Az adatok azt is megmutatták, hogy sok kísérleti résztvevő megfertőződött a variánssal, még akkor is, ha már megkapta Covid-ot.

„Megvan az első vizsgálat – elsőként hajtunk végre egy hatékonysági vizsgálatot – a változó vírussal szemben” – mondta Stanley Erck, a Novavax elnöke és vezérigazgatója. Azt mondta, hogy a kutatók arra számítottak, hogy a változatok megváltoztathatják a próba eredményeit, de „a változás mértéke mindenkinek meglepetést okozott.”

Orbán fél

A magyar miniszterelnök Trump bukása után tart Amerikától – írta a Financial Times-ban Ivan Krasztyev bolgár politológus. Míg Trump idejében az európai populista vezetők Washingtonra vetették vigyázó szemüket, most kifejezetten tartanak a Biden adminisztrációtól. Nem alaptalanul.

Antony Blinken, az új amerikai külügyminiszter, aki magyar felmenőkkel is rendelkezik
(édesanyja holokauszt túlélő), szenátusi meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az USA legfontosabb feladata a világban a demokrácia védelme. Ezért létre kívánják hozni a demokráciák nemzetközi szövetségét, amely elsősorban Észak Amerikából, Európából és Ausztráliából, Japánból és Dél Koreából állna.

Harc a populizmus ellen

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek megbuktatása a legkönnyebben úgy érhető el, ha leleplezik az általános korrupciót, és mindenekelőtt a csúcs vezetés mértéktelen gazdagodását. Ebbe a programba illik bele az, hogy Alekszej Navalnij hazaérkezése után, rögtön közzétette azt a videót, mely bemutatja Putyin palotáját a Fekete tenger partján. Ezt a videót eddig már több mint 87 millióan látták, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elnök népszerűsége a mélypontra csökkenjen.

Orbán Keletre tájékozódik

Ivan Krasztyev a Financial Timesban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar miniszterelnök Trump bukását követően mindinkább keleti szövetségeseket keres. Erősíti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel noha azok eddigis igen szívélyesek voltak. A sanghaji Fudan egyetem beengedése a CEU kipaterolása után szimbolikus- hangsúlyozza a bolgár politológus a Financial Timesban.

Blinken az USA ellenfeleiről

Az új amerikai külügyminiszter nemcsak barátait, de ellenfeleinek körét is kijelölte: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea. Ebből a szempontból Orbán diplomáciája szemet szúrhat Washingtonban, ahol már eddigis kifogásolták, hogy Matolcsy György, aki nem vesz részt az IMF közgyűlésen Washingtonban, évente többször is Pekingbe látogat – gyakran úgy, hogy ezt be sem jelentik. Az eredmény: kínai tanácsadók ügyködnek a nemzeti bankban Budapesten.

Ennek alapján deklarálta Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, hogy Magyarország kínai tartománnyá válhat. Ez nyilvánvalóan túlzás, de az ex nagykövet egy zenekarban játszik Antony Blinken külügyminiszterrel vagyis lehetnek belső információi arról, hogy a Bideb adminisztráció miképp ítéli meg az igen szoros magyar-kínai kapcsolatokat.

„A Nyugat Navalnijjal akarja destabilizálni Oroszországot”

Putyin biztonsági főnöke azt állítja, aki korábban a titkosszolgálatot (FSZB-t) irányította, most pedig a majd mindenható Védelmi Tanács titkára (az elnök maga Putyin), hogy a nyugat Navalnijjal akarja detsabilizáni Oroszországot.

Nyikolaj Patrusev Ukrajnával vont párhuzamot: „a Nyugat új Majdant akar, erre használja fel Navalnijt. Ukrajna így veszítette el a függetlenségét.” A Majdanon Kijevben tüntettek az oroszbarát Janukovics elnök ellen, aki aztán elmenekült. Azóta nyugatbarát rendszerek vannak hatalmon Kijevben.

Janukovics elnök palotáját sokáig mutogatták a bukás után, mert kiderült: az államfő hatalmas összegeket költött rá miközben Ukrajna népének életszínvonala a szovjet időket idézte.

Putyin palotája

Több mint 80 millióan látták azt a videót, mely bemutatja az orosz elnök méregdrága palotáját a Fekete tenger mellett. Megemlékezve szeretőiről és eltitkolt gyerekeiről, akik az amerikai szuper gazdagokat megszégyenítő luxusban élnek.

Miközben Oroszországban az életszínvonal évek óta stagnál.

Ráadásul még sokan emlékeznek Medvegyev ex miniszterelnök sorsára. Putyin egykori kedvencének palotáját bemutatták a közvéleménynek – valószínűleg a titkosszolgálat jóváhagyásával, mert ott nemigen kedvelték a reformista hírben álló Medvegyevet. Putyin erre látványosan megvonta bizalmát, és az egykori második számú vezető eltűnt az élvonalból.

Nyikolaj Patrusev szerint Alekszej Navalnij „illegális aktivitást folytatott, és ezért került börtönbe.” Azt nem részletezte, hogy mit ért ezen. Putyin cáfolta , hogy a palota az övé lenne.

Biden-Putyin

A két elnök telefon beszélgetést folytatott, melyben szó esett Navalnijról is. Biden állítólag utalt rá, hogy az USA-t zavarná, ha az ellenzéki vezér a börtönben „ismeretlen okból életét veszítené”. Navalnijt megpróbálta megmérgezni az orosz titkosszolgálat, de nem sikerült. Merkel kancellár személyesen alkudta ki az életét Putyin elnöknél.

Navalnij miatt a mélypontra kerültek a németek és az oroszok kapcsolatai pedig korábban Merkel és Putyin lelkesen társalgott egymással hol németül hol pedig oroszul. Berlinben viszont úgy látják: az olaj és a földgáz jelentőségének csökkenésével Oroszország maradék dicsőségének is bealkonyult. Ezért a németek sokkal inkább Kínával keresik a kapcsolatot, ahol a gazdasági fellendülés komoly esélyeket kínál a németek exportjának is.

A kutyaszar és a Migrációs ember

Elcsíptem egy levelet. Sajnos nem Kern András sziporkázóan metsző humorú leveleinek egyik gyönygyszemét, de azt azért ez sem semmi, ez is egy olyan igazi oda…, hogy is mondjam… odavágós levélke. Ráadásul hivatalosan az. Szóval a maga nemében mégiscsak egy gyönygyszem akadt a kezembe.

 

Budapest Főváros … kerület
Pest… Önkormányzata
Képviselő                                Tárgy:Beszámoló az elmúlt időszakban végzett képviselői                                                            feladatokról.

Tisztelt Képviselő-testület!

Alulírott ….,mint Budapest Főváros ….kerületében megválasztott képviselő feladataimat a 2011.évi CLXXXIX.törvénnyel módosított  1990. évi LXV törvényben foglaltak alapján végeztem. Választó polgároknak  köszönhetően negyedik ciklusban vagyok  képviselő    2019-2024. között. Tagja vagyok az Egészségügyi Bizottságnak és a Sport Bizottságnak.

„Munkámat – mint minden Képviselő társam – az egész kerületünk érdekeinek szem előtt tartásával folytatom.”

Például: minden nap átmegy a piacon ahol sokan megszólítják. Mi több,

„minden ünnepi eseményen vagy sport rendezvényen igyekszem részt venni mert ezeken sok új ismeretségre tehetek szert. Ezek során látom tapasztalom, hogy sokan nem ismerik jogaikat, lehetőségeket  információra  szorulnak. Segítségre törekszem a végleges megoldást preferálom.”

„Egyéni képviselőként – többen megkerestek gondjaikkal, problémáikkal. Az egész kerületre vonatkozóan. Elsődlegese ezek a panaszok az utak, járdák rossz minősége, a felgyülemlett hulladékok, falevelek elszállítása ügyében történtek.

Sokan kifogásolják a rengeteg kidobott kutyaürüléket és a zsákokban  kidobott szemetet, Továbbra is javaslom ha ilyet látunk azonnal tegyük szóvá és jelezzük  az illetékesek felé.

Továbbra is javaslom ha ilyet látunk azonnal tegyük szóvá és jelezzük  az illetékesek felé.”

( Ami most következik az megrendítően szuggesztív benyomást fog tenni az  olvasókra. Olyan mélymagyar öntudattal a kereszténység védőbástyájaként közös európai sorsunkért aggódó egyéni hang, melyet a magam szerény eszközeivel csak statisztaként papírra vetek, de ebbe a szellemi magasságba jelentéktelenségem már véletlenül sem merészkedhet.) Folytatom a beszámolót:

„Ebben az évben 2020-ban de sajnos még jövőre is 2021-ben is megváltoztatta és megváltoztatja az életünket a koronavírus járvány.

Gondoljatok  bele:  34 Millió Migrációs embert  /Javarészt  „arab -iszlám”nemzetiségűeket/ beerőltetnének EURÓPÁBA Szavazati Joggal. Ezt nem szabad engedni ez ellen minden eszközzel harcolni kell.

Pártállástól politikától függetlenül – Össze kellene fognunk EGYMÁSSAL, Szüleink, Gyermekeink Családjaink és Sajátmagunk érdekében.

Az elmúlt egy évben minden testületi ülésen részt vettem…”
Kérem a  Tiszteit Képviselő testületet, hogy a beszámolót elfogadni szíveskedjenek.”

(itt álljunk meg egy pillanatra, a Képviselő úr kompenzációs listáról nyerte el mandátumát vagyis nem egyéni képviselő, akit személyesen név szerint választanak meg a kerület polgárai. Ha már negyedik mandátumát tölti igazán tudhatná a különbséget.)

Nem irigylem a Tisztelt Képviselőtestületet!

(A levél eredeti példánya képviselőtestületnél megtalálható, annak másolata a Szerkesztőségben)

Morgolódom

Nap, mint nap olvasom a kormány koronavirus.gov.hu oldalon a friss adatokat közlő cikkben a következő mondatot: „Elhunyt 98 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 811 főre emelkedett.”

Az még hagyján, hogy a kormány szócsöveként is funkcionáló portálon ezt írják, de minden más, magát többre becsülő orgánum is kontrollkopival átveszi!

Nem keresek kákán is csomót, de vajon mennyivel másabb az az elhunyt aki idős és krónikus beteg, mint aki nem olyan idős és nincsen krónikus betegsége?

Az ő halálukat kevésbé kell veszteségnek tekinteni mint másokét?

Karinthy Frigyes írta az újságírásról:

„A járvány múlóban van, az újságíró diadallal jelenti: ma már csak egy ember halt meg! Szinte látom annak az egynek boldog mosolyát: ihaj, csuhaj, vége a járványnak, ma már csak én haltam meg!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK