Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Amerikai-német szövetség Oroszország és Kína ellen?

Maas német külügyminiszter jelezte, hogy Németország elfogadja Biden elnök javaslatát: kész arra, hogy együtt lépjenek fel Kínával és Oroszországgal szemben. A washingtoni Brookings intézet konferenciáján fejtette ki nézeteit (virtuálisan) a német külügyminiszter, akinek álláspontja szakítás Merkel kancellár eddigi vonalával.

A politikai pályájának végéhez közeledő kancellár asszony minden évben ellátogatott Kínába, és igen szívélyes viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Elsősorban a gazdasági érdekeket követve hiszen a dinamikus fejlődő Kína olyan piacot jelentett a német exportnak, melyet egyetlen más állam sem tudott megközelíteni sem.

2020-ban már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere megelőzve az Egyesült Államokat, mely évtizedeken át állt az első helyen.

Joe Biden elnök a nemrég megtartott müncheni biztonságpolitikai konferencián hirdette meg koncepcióját a transzatlanti egységes fellépésről Kína és Oroszország ellen. Akkor ezt mind Merkel kancellár mind Macron francia elnök fenntartásokkal fogadta mondván: az Európai Uniónak érdeke a jó kapcsolat mind Moszkvával mind pedig Pekinggel.

Orbán pácban

A vakcina diplomáciából a rendszerek versengése lett – mondta a német külügyminiszter. Maas arra célzott, hogy Kína ahonnan a járvány kiindult, nyíltan büszkélkedik azzal, hogy mennyivel hatékonyabban kezelte a vírus válságot mint a Nyugat. A magyar miniszterelnök pedig kínai vakcinával olttatta be magát nem pedig BioNtech- Pfizerrel (német- amerikaival).

A magyar miniszterelnök kiváló kapcsolatai Moszkvával és Pekinggel eddig csak Washingtonban okoztak problémát, Berlinben nem! Ha Maas véleménye valóban irányváltást jelent, akkor a magyar miniszterelnöknek is el kell gondolkodnia, hogy fenntarthat-e oly szoros kapcsolatot Oroszországgal és Kínával mint korábban?

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy Európában mások is érdekeltek abban, hogy megmaradjanak a jó kapcsolatok Moszkvával és Pekinggel: az olasz kormány jelezte, hogy szerződést kötött Oroszországgal a Szputnyik vakcina gyártásáról Itáliában!

Örökzöld

Témát keresve egy örökzöld dallamot dúdoltam. Greenfield, anno 1960. „Zöld volt a mező, színes a rét…”, hogy ez most honnan jött? Ok. Keresek valami örökzöld témát és arról írok. Nem kell sokat keresgélnem, nekünk magyaroknak mi más örök témánk lehet mint Trianon… „ház ült a völgyben és kék volt fent az ég”. 

Addig érlelgettem magamban a dolgot, mígnem itt ülök a gép előtt, nyakamon az este és sehol a „néhány épkézláb mondat”. Ha már így jártam magammal, legalább azokat a félretett mondatokat megmutatnám, amiken elgondolkodtam. Hátha lesz belőle valami.

Íme:

„Tudom, hogy Ön egy magyar hazafi — írta Freud 1918 őszén Ferenczinek —, és ezzel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokra számíthat. Úgy tűnik, a magyarok azzal a gondolattal hitegetik magukat, hogy ők egyedül elkerülhetik az országuk megkisebbítését, mert a külső világ különösképpen szereti vagy tiszteli őket: egyszóval, hogy ők »kivételek«. […] Biztosan el kell jönnie a kiábrándulásnak és rossz idők jönnek majd vele. Mindazok a hiányosságok, amelyeket a magyarok mint politikusok mutatnak, önmagukon fognak visszaütni. Még jó időben vissza a haza iránti libidóval és azt a pszichoanalízisnek szentelni, különben visszavonhatatlanul nyomorultul fogja érezni magát[…] Nem tudja, hogy a lovagi kornak vége van Don Quijotéval együtt?!”

„Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el” és „… Magyarország hiába volt egy nagyhatalom „egyik fele”, önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót.”

„Gróf Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára.”

„Szinte soha nem Trianon okairól és mibenlétéről, csak Trianon következményeiről szól minden.”

Így estére egy mondat jutott e gyászos napról eszembe.

Tessék mondani volt már olyan békeszerződés amelyik a vesztés fél teljes megelégedésére köttetett?

p.s.: „Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.”

Magyarországnak szép jövője lehet, Orbán Viktornak kevésbé!

Ezt üzente a magyar miniszterelnöknek a londoni Financial Times. A befolyásos lap publicistája arra mutat rá, hogy Orbán Viktor különutas politikája egyre inkább zavarja a nyugati világ vezetőit mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában. A magyar kormány jó kapcsolatot tart fenn olyan államokkal mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Trump elnök idején ezt tolerálták Washingtonban és elnézték Berlinben vagy Párizsban.

A Fidesz távozása az Európai Néppárt frakciójából azt mutatja, hogy ennek a toleranciának immár vége.

Joe Biden külpolitikája alapjaiban különbözik a Trump korszaktól és ehhez fokozatosan alkalmazkodnak Berlinben és Párizsban is.

Németországban az őszi választások után nagy valószínűséggel a CDU és a CSU a zöldekkel köt kormánykoalíciót. Ezért is közölte Marcus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője, hogy a Fidesznek mielőbb távoznia kell az Európai Néppártból is. A zöldek ugyanis Orbán Viktor legfőbb bírálói közé tartoznak Németországban és az Európai parlamentben.

A pekingi kapcsolat

Különösen zavarja Washingtont, hogy a Huawei kapta az 5G rendszer bevezetési jogát Magyarországon. Ezenkívül Kínán kivül itt van a legnagyobb bázisa a Huaweinak, melynek gazdasági igazgatóját az USA kérésére Kanadában letartóztatták. A gazdasági igazgató a Huawei alapító elnökének lánya vagyis a cég nagyon benne van az amerikaiak célkeresztjében. Ezt már Pompeo külügyminiszter is hangsúlyozta amikor Budapesten a Huawei ellen érvelt. Akkor Orbán Viktor ezt elutasította. Ez már akkor is rosszpont volt Washington szemében. A Financial Times szerint Orbán Viktor immár nem játszhat kettős szerepet: NATO és EU tagként nem tarthat fenn kiváló kapcsolatot Pekinggel és Moszkvával. Ez Orbánnak rossz hír, de Magyarországnak nem – írja a Financial Times, amely nem siet állítását indokolni.

Kína ugyanis 2028-ban vagy korábban megelőzheti az USA-t a gazdasági versenyben. Jelenleg az egyetlen olyan nagyhatalom, amely sikeresen abszolválta a vírusválságot bár az épp Kínából indult ki.

Sem Európa sem az USA nincs túl a válságon és nemigen képes alternatívát kínálni a dinamikusan bővülő kínai piaccal szemben.

Mindez nemcsak Orbán Viktor, de Angela Merkel vagy Emmanuel Macron számára is világos. Mind a német mind a francia vezető ezt el is mondta Biden elnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián, melyet ezúttal virtuálisan rendeztek meg.

Mit találtam?

2011.10.22. A volt miniszterelnök szombaton az általa vezetett Demokratikus Koalíció Platform rendezvényén bejelentette, hogy kiválnak az MSZP-ből, és a korábban megalapított Demokrata Párt részeként új pártot hoznak létre.

Gyurcsány szerint az új párt azért fog küzdeni, hogy „Orbán hatalmát megbuktassa”. (Origo)

… arra a kérdésre, hogy elhagynák-e az MSZP-t, ha az nem engedné a kettős tagságot, igennel feleltek… „szívfájdalom nélkül kilépek a mostani MSZP-ből.”

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Gyurcsányék bejelentése után közölte, hogy a DK távozása csak erősíteni fogja az MSZP-t.

Assange dosszié

Egy volt republikánus kongresszusi képviselő tagadta, hogy az amerikai elnök, Donald Trump nevében kegyelmet ajánlott fel a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nek. Assange ügyvédje szerint azt állította, hogy Dana Rohrabacher Trump akkori elnök utasításai alapján járt el.

Állítólag akkoriban az elnök azt akarta, hogy Assange vallja az, hogy Oroszország nem vett részt e-mailek kiszivárogtatásában a 2016. évi amerikai választások során.

Rohrabacher, a kaliforniai volt képviselő azonban elutasította az állításokat.

„Soha nem beszéltem Trump elnökkel Julian Assange-ról. Hasonlóképpen, sem Trump, sem más vele kapcsolatban álló személy nem utasított arra, hogy találkozzam Julian Assange-val” – mondta egy nyilatkozatában.

Rohrabacher elmondta, hogy saját „tényfeltáró küldetésén” járt Assange-nál.

Azt mondta, hogy elmondta a Wikileaks alapítójának, hogy ha bizonyítékot tud szolgáltatni arról, hogy ki továbbította a DNC e-maileket, akkor felszólítja az elnököt, hogy bocsásson meg.

A Fehér Ház azt állította, hogy „teljes rágalom és hazugság”.

A Wikileaks által a 2016. évi szavazás előtt közzétett kiszivárgott e-mailek kompromittáló üzeneteket tartalmaztak a Demokrata Pártról, és úgy tűnt, hogy azok ártottak a párt elnökjelöltjének, Hillary Clintonnak.

Assange korábban tagadta hogy az anyagot a Kremltől kapta volna, bár az Egyesült Államokban orosz hírszerző tisztviselőket vádolták a szivárogtatásért. Ha bűnösnek találják Assange 175 év börtönt kaphat.

Honnan származik az állítás?

A keresetet egy londoni bírósági tárgyaláson nyújtották be az Assange hivatalos kiadatási kérelme megkezdése elõtt. Az Egyesült Államokban kémkedéssel vádolják.

Az Assange ügyvédje, Edward Fitzgerald QC elmondta a Westminster Magistrates Court-nak, hogy vannak bizonyítékok arra, hogy Rohrabacher volt kongresszusi képviselő kegyelmet ígért ügyfelének.

Rohrabacher, aki ismert Vladimir Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nyújtott támogatásáról, 2017. augusztusában ellátogatott az ecuadori nagykövetségbe, ahol Assange tartózkodott.

Abban az időben Oroszországot széles körben gyanúsították a kínos Demokratikus Nemzeti Bizottság (DNC) e-mailek ellopásával, amelyeket a Wikileaks tett közzé – bár Assange tagadta Oroszország részvételét.

Fitzgerald, Assange ügyvédje, Jennifer Robinson nyilatkozata szerint „Rohrabacher látogatást tett Assangenál, és azt állította, az elnök utasításai alapján kegyelmet kaphat, ha Assange … azt vallja, hogy Oroszországnak nincs semmi a DNC szivárgásokkal foglalkozik. ”

Vanessa Baraitser kerületi bíró a bizonyítékokat elfogadhatónak nyilvánította a bíróságon.

Mi volt a válasz?

A Fehér Ház akkori sajtótitkára, Stephanie Grisham azt mondta: „Az elnök alig ismeri Dana Rohrabacher-et, csak annyit tud róla, hogy volt kongresszusi képviselő. Soha nem beszélt vele sem ebben a témában, sem pedig semmilyen más témában sem.

„Ez teljes hazugság.”

Trump korábban „nagy kongresszusi képviselőként” dicsérte őt, aki „keményen dolgozik és mindenki tiszteletben tartja”.

A Wall Street Journal 2017-ben arról számolt be, hogy kapcsolatba lépett a Fehér Házával Assange kegyelme érdekében.

A cikk szerint Rohrabacher úrnak Assangenak bizonyítékot kellett szolgáltatnia arra, hogy Oroszország nem a Wikileaks által a 2016. évi amerikai választások során közzétett feltört e-mailek forrása.

2018-ban az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 12 orosz hírszerzési tisztviselőt vádolt a DNC és a Hillary Clinton elnöki kampány e-maileinek nyilvánosságra hozatalával, a választások eredményének befolyásolására szolgáló terv részeként.

Kiadatás

Ugyan az Assange ellen felvetett 18 vádpont közé tartozott a számítógépes behatolás elkövetése is, de egyik sem kapcsolódik a DNC hackeléséhez, sokkal inkább a WikiLeaks levelek százezernyi diplomáciai leveleinek és fájljainak közzétételére, az Egyesült Államok Afganisztánban és Irakban folytatott kampányairól, amelyeket az USA hadseregének volt hírszerző elemzője, Chelsea Manning kiszivárogtatott.

Vakcina káosz az unióban és Magyarországon

300 millió Covid ellenes vakcinát kapnak az uniós tagállamok a második negyedévben – ígérte Ursula von der Leyen asszony, aki a Der Standardnak nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke elmondta: a közös vakcina program legfőbb erénye az, hogy a tagállamok nem estek egymásnak azért, hogy mindenki a maximális mennyiséget kapja a másik rovására. Elismerte ugyanakkor , hogy felmerültek problémák, és sok tagállamban nincs elég vakcina. Ezért nem kárhoztatják Magyarországot azért, hogy Oroszországtól és Kínától is beszerez vakcinákat.

Nem érti viszont Ursula von der Leyen asszony, hogy a magyar oltási program miért nem tart előrébb hiszen óriási oltóanyag mennyiség állna rendelkezésre, mert az uniós szállítmányokhoz hozzájönnek az orosz és a kínai oltóanyagok.

Jelenleg csak annyi embert oltottak be Magyarországon amennyit az uniós szállítmányok is lehetővé tettek volna!

Hol vannak a plusz vakcinák?

Digitalizáció az egészségügyben

Ursula von der Leyen asszony, aki maga is orvos, az interjúban kiemelte Izrael példáját. Ott tart legelőrébb az oltási kampány: a felnőtt lakosság több mint 90%-a kapott már vakcinát a Covid-19 vírus ellen. Persze fel kell készülni arra is, hogy az új mutációk ellen esetleg egyik vagy másik vakcina nem eléggé hatékony. Ezért az EU tartalékokat képez, hogy kisegíthesse azokat a tagállamokat, melyek hirtelen válsághelyzetbe kerülnek.

Izrael kapcsán Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy azért volt ott olyan sikeres és gyors az oltási kampány, mert az ország egészségügyi rendszere teljesen digitalizálva van. Arra buzdította az EU tagállamait, hogy maguk is törekedjenek erre, mert a digitalizált rendszer nagyon megkönnyíti a pandemia elleni harcot minden országban.

Másképp osztják ezután az uniós pénzeket

Kevesebb uniós pénzt kaphat az a gazda, aki rosszul bánik a munkásaival – írja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy az EU új szabályok alapján akarja elosztani a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alapot /CAP/. Büntethetik azt a gazdát, aki kizsákmányolja kiszolgáltatott dolgozóit.

 

Az európai mezőgazdasági munkások körülbelül 40%-a vagyis 4 millió ember szenved attól, hogy a munkaadója rosszul bánik vele. Ez annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai szakszervezeteinek szövetsége végzett. Ez a szakszervezet – többszáz más társadalmi csoporttal együtt – levelet intézett a brüsszeli bizottsághoz, melyben követelik, hogy a szociális szempontok is képezzék részét a mezőgazdasági támogatási rendszer reformjának.

A vita múlt nyár óta tart, mert akkor koronavírus járvány söpört végig a vágóhidakon Németországban. A vizsgálat kiderítette, hogy a rémes higiénia volt az egyik legfőbb oka a járványnak. Az is kiderült, hogy a vágóhidakon jórészt kelet-európai vendégmunkások és migránsok dolgoznak.

Milyen reform?

Három elképzelés van – írja a Politico. Az Európai parlament által leginkább támogatott verzió szerint az uniós pénzekkel gazdálkodó ügynökségek egyik feladata lesz, hogy a nemzeti adatbázis alapján megvizsgálják: a gazdák betartják-e az EU előírásait a dolgozók jogait illetően? Ezt rendszeresen ellenőrzik majd, és ha valamit nem találnak rendben, akkor felszólítják a gazdát: javítson a dolgozók élet és munkakörülményein! Ha ez nem történik meg, akkor jöhet az „adminisztratív büntetés”. Ez végső soron az uniós támogatás csökkentésével is járhat, de csak azután, ha erről bírósági döntés született.

A tagállamok a gazdák oldalán állnak

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszernek eleve nagy problémája az, hogy a gazdaságok 20%-a kapja a támogatás 80%-át. Ezeknek a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak a lobbi ereje is jelentős. Ráadásul a gazdák döntő többsége hazai polgár míg a munkavállalók jelentős része vendégmunkás vagy épp migráns.

Épp ezért 13 uniós tagállam közös levélben bírálja azt, hogy a szociális szempontok bekerüljenek a mezőgazdasági támogatási rendszer szabályai közé. Ehelyett azt javasolják, hogy növeljék meg a mezőgazdasági támogatási rendszer tanácsadó testületének hatáskörét. Ez a szervezet figyelné a szociális problémákat, majd pedig jelentést tenne a brüsszeli bizottságnak. A javaslatot támogatják olyan fejlett államok mint Ausztria és Belgium, de olyan vendégmunkásokat exportáló tagállam is mint Románia.

A szakszervezetek kapásból elutasítják ezt az opciót.

A vita folyik a portugál elnökség alatt. Portugália mezőgazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Politico-nak, hogy bár vannak fenntartásaik , de „a szociális szempontok érvényesítését mindenképp relevánsnak” tekintik az Európai Unió új megreformált mezőgazdasági támogatási rendszerében.

Orbánnak nem, másoknak kell a Moderna

Dánia, Franciaország és Németország kapja meg Magyarország uniós kvótáját a Moderna vakcinából. Másfél millió oltóanyagról van szó, amely nagy segítséget jelentett volna az oltási kampányban, de az Orbán kormány nem vette igénybe.

Orbán Viktor szamárságnak nevezte azt a hírt, hogy a magyar kormány nem használta volna ki az uniós kvótát. Tovább bírálja Brüsszelt amiatt, hogy kevés oltóanyagot küld. Erre hivatkozva vásárolt orosz és kínai vakcinát Magyarország.

Később viszont az RTL híradó kérdésére válaszolva a magyar kormány elismerte, hogy nem vett annyi Moderna vakcinát, amennyit az uniós kvóta lehetővé tett volna. Ezt akkor azzal indokolták, hogy túlságosan drága lett volna. Aztán kiderült a kínai vakcina pont a duplájába kerül mint a Moderna.

Orbán már régen megmondta, hogy ő soha nem hazudik, de erról még egyetlen szót sem szólt mond e igazat!

Nem sokkal ezután Gulyás Gergely kancellária miniszter azzal indokolta a Moderna kvóta lehívásának elutasítását, hogy csak decemberre vállaltak volna a szállítását.

A Szabad Európa megkérdezte erről Brüsszelt, ahol

cáfolták a magyar kancellária miniszter állítását.

Ha egy uniós tagállam nem veszi igénybe a neki járó vakcina mennyiséget, akkor az bekerül egy közös alapba.

Ebből azután a tagállamok vásárolhatnak plusz vakcinát a saját kvótájuk felett.

Hivatalosan Brüsszel erről nem mond semmit, mert nem akar senkit sem kínos helyzetbe hozni, de a sajtó megírta: Dánia, Franciaország és Németország vásárol a Moderna vakcinából, amely nem kellett az Orbán kormánynak.

Magyarországon jól halad az oltási kampány, mert a tömegesen érkező orosz és kínai vakcina ezt lehetővé teszi? Kétségekkel fogadom.

Számítások szerint Magyarország ily módon az elsők között érheti el a nyáj immunitást valamikor ősszel, mert addigra sikerülhet a felnőtt lakosság 70%-ának a beoltása.

Persze ez csak akkor válhat valóra, ha Orbán korábbi állításával szemben – mely szerint  „akár egy hétvége alatt képesek vagyunk beoltani mindenkit, aki kéri” – legalább a héten beharangozott és hétvégére tervezett 74 ezer embert sikerülne beoltani. Csakhogy az előkészületek sorozatos hibái miatt már az előkészítés során le kellett állítani a tervezett tömeges beoltást.

Arra sincsen válasz, hogy melyik mutálódott vírussal szemben hatékony akár az orosz, és főként a kínai oltóanyag.

Hab a tortán: a Modernát éppen most állítják át, hogy a dél afrikai variánssal szemben is védelmet biztosítson, ezzel az ismert vírusvariációk mindegyikével szemben védelmet nyújt.

Kecskére a káposztát

A kérdés egyszerű: hogyan tölthet a nemzetbiztonság szempontjából fontos és felettébb kényes alelnöki posztot az a személy, akit az ügyészség súlyos bűncselekménnyel vádolt meg, akit a Fidesz a mentelmi jog ernyője alatt bújtat több, mint egy évtizede? Akinek megbízhatósága nem csak emiatt kérdéses, ehhez csak körül kellene nézni szűkebb pátriája környékén. 

Dr. Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, aki a nagy tiszteletnek örvendő Mr.20% vezette bizottság, alias  Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Róla tudni lehet, korábban elkövetett bűncselekményei ügyében – melyekben a főkolompos szerepét játszotta –  az ügyészség meg is vádolta egy olyannyira bizonyított tényállítással, hogy  bűntársait mind bűnösnek is találta a bíróság. Közülük egy személyt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést vagy pénzbüntetést kaptak. Az már csak hab Simon tortáján, hogy azóta is jó néhány finoman szólva kétes ügy szereplőjeként írtak róla. Sosem mellékszereplőként. Csakhogy Simon doktort védi a mentelmi joga, az országgyűlés azóta sem járult hozzá ezen jogának felfüggesztéséhez. Szóval doktor Simont az isten is védi, mármint a Fidesz istene.

Nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene…

de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez a Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Szerencse gyermeke ez a Simon

Nem is akármilyen szerencse, ha valakire nem vonatkoznak a jogszabályok. A Dr. Simonhoz közelállók szerint sérthetetlenségével még dicsekszik is néhanapján.

Tudniillik Fortuna kegyeltje nem csak egyszerű képviselő a Házban, de a nagyhatalmú és kiemelt fontosságú Honvédelmi és Rendészeti bizottság alelnökeként

feladatkörébe tartozik a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását, valamint a deregulációs folyamatokat figyelemmel kísérő albizottság vezetése is.

Fontos, sokszor nem nyilvános ügyeket tárgyal a bizottság.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Mint az ilyen fontos és a nemzetbiztonság szempontjából kényes döntéseket hozó bizottsági tagoknak, főleg, ha alelnöke is ennek a bizottságnak messzemenően megbízható, csak minden gyanún felül álló tagjai lehetnek.

Erről a hatályos törvény a következőképpen rendelkezik:

17. §  (2) A Honvédelmi Bizottság tagjának csak az az országgyűlési képviselő választható meg, aki tekintetében elvégezték a 19. §-ban meghatározott eljárás szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzést.

Kockázati tényező felmerülése esetén további biztonsági lépések válnak szükségessé.

Tehát elvileg és gyakorlatilag Dr. Simon Miklós bizottsági tagságához nemzetbiztonsági ellenőrzés elvégzése kötelező volt.

Továbbmenve az egyik melléklet taxatíve felsorolja azon bűncselekményi kategóriákat, amelyek súlyos bűncselekménynek minősülnek. Ez a melléklet nevesíti a költségvetési csalást mint súlyos bűncselekményt. (Ezt a bűncselekményi kategóriát korábban jogosulatlan gazdasági előnyként nevezte a korábbi Büntető Törvénykönyv.)

Az NBT. 2. számú melléklete határozza meg azon biztonsági kérdőív szerkezetét, amelyet a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személynek büntetőjogi felelőssége teljes tudatában ki kell kitöltenie és amelyben az alábbi kérdés szerepel:

3. Jelenleg Önnek vagy házastársának (élettársának) van-e függőben lévő büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési ügye („igen” válasz esetén – a közlekedési szabálysértések kivételével – részletezze, miért, eljáró bíróság, hatóság):

Az előzményben szereplő adatok alapján dr. Simon Miklósnak a kérdőív ezen pontjához be kellett volna írnia, hogy vele szemben függőben van büntetőeljárás.

Miért is?

  • Simon Miklós bizottsági tagságához mindenképpen szükség volt a nemzetbiztonsági ellenőrzésre.
  • Simon Miklós olyan büntetőeljárásban érintett, ahol minden vádlottat elítéltek jogerősen jogosulatlan gazdasági előny miatt.
  • Simon Miklós vonatkozásában a mentelmi joga megszűnését követően le kell folytatni a büntetőeljárást, vagyis esetében felfüggesztett büntetőeljárásról van szó.
  • Ha beírta a kérdőívbe ezen információt, akkor a nemzetbiztonsági ellenőrzés volt felületes, hiszen a bűncselekményi kategória mindenképpen a törvényben nevesített súlyos bűncselekményként értékelhető.
  • Ha nem írta be ezen információt a kérdőívbe, akkor megtévesztette a nemzetbiztonsági ellenőrzést végzőket.
  • De ha nem is írta be, a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző személyeknek erről az eljárás megszüntetéséről, illetve a jövőben – a mentelmi jog megszűnését követő – eljárás megindításáról tudniuk kell és ez az igazi nemzetbiztonsági kockázat. Ugyanis a zsarolhatóságot fel kell ismerni akkor, amikor egy személy büntetőjogi sorsa több más tanú vallomásától függ.
  • Zsarolhatósága szempontjából több, mint figyelemre méltó tény, hogy dr. Simon személyesen járt el az elsőrendű vádlott érdekében, sőt, az elsőrendű vádlott lánya lett Simon úr feleségének asszisztense az uniós források odaítélésénél Nyírbogáton.

Azaz zsarolhatósága miatt tagja sem lehetne a bizottságnak, nemhogy alelnöke!

Azt azért gyorsan hozzá kell tenni ehhez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményét annak megrendelője nem köteles figyelembe venni. Ahogyan a Questor-botrány oldalvizén a moszkvai vízumos ügyekben derékig elmerült Kiss Szilárdot is annak ellenére nevezték ki mezőgazdasági attasénak Moszkvába, hogy kétszer is megbukott a C-típusú átvilágításon orosz titkosszolgálati kapcsolatok miatt. Ilyenkor a kinevezőé a politikai felelősség.

Csakhogy nálunk a demokrácia európai fellegvárában, ahol a jognak asztalánál mind egyaránt foglalunk helyet (talán megbocsát nekem Petőfi), mindenkire egyformán vonatkoznak a törvények, és egyformán óv bennünket a keresztény szabadság mindenható istene… de talán egy kicsit még egyenlőbben, ha ez az Mindenható a Fidesz (menny)országából néz le ránk.

Orbán inkább megalkuvó, mint stratéga – Anno

Isten veled illiberális demokrácia, jöhet az autokrata kleptokrácia – ezzel a címmel közöl elemzést az Economist. A nemzeti szuverenitásért zajló polgárháború tönkreteszi Európa lelkét – írja a tekintélyes hetilap.

Az egyik oldalon a liberális rend védelmezői vannak, akik a haladásért, a nyitottságért és az EU által megtestesített értékekért küzdenek. Velük szemben sorakoztak fel az illiberális demokrácia hívei, a mozgalmat a bevándorlás-ellenes Orbán Viktor hívta életre.

A frontok földrajzilag összekuszálódtak, hiszen Merkelt támogatja Tusk, a Tanács elnöke, korábbi lengyel kormányfő, Orbánt ugyanakkor az iszlámellenes holland fanatikus Wilders és a nacionalista Le Pen segíti. A magyar és a főleg a lengyel politika erősen megosztott, de a magyar miniszterelnök és Kaczynski pontosan ebből él. Kelet számára az unió arra szolgál, hogy visszanyerje szuverenitását. Viszont az is igaz, hogy liberalizmus ritkán alkot komoly politikai erőt a térségben, mivel az érintett államok csupán pár évtizede tapasztalták meg a szabadságot, nemigen ismerik a történelemből a független bíróságokat és a szabad sajtót.

A demokratikus hagyományok hiánya gyengíti az ellenállást,

amikor Orbán és Kaczynski nekilát, hogy lebontsa a fékeket és ellensúlyokat, vagy amikor oligarchák óriási hatalmat és vagyont halmoznak fel. Ritkán találkoztak idáig a bevándorlással is.

A Nyugat ugyanakkor gyakran megfeledkezik a Kelet különleges nemzeti karakteréről. Viszont Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem tanára szerint az illiberális demokrácia elnevezés túl hízelgő, mert leplezi a demokráciaellenes irányzatokat, ugyanakkor úgy tünteti fel, mintha itt kulturális harc folyna, amit persze az Orbán-félék boldogan vívnak. A magyar rezsim a demokratikus intézmények felszámolásával párhuzamosan megtömi a cimborák zsebét.

A rothadt rendszerre leginkább az autokrata kleptokrácia a megfelelő kifejezés.

Nem kétséges, hogy egy-két keleti kormány cinikusan kiaknázta az emberek félelmét a menekültáradat láttán. Ám a németek és mások téves kvótadöntése elidegenítette Keleten a mérsékelt erőket és megfelelő választási fegyverhez juttatta Orbánt. Ha az illiberalizmus azt jelenti, hogy meg lehet válogatni, ki élhet az országban, akkor a politikus örömmel magára veszi ezt a kabátot, a magyarok nagy többségének helyeslése közepette.

Ám a harc megosztó lehet Európa hosszú távú jövője szempontjából.

A magyar vezető inkább megalkuvó, semmint stratéga. Viszont ha az unió nem képes fenntartani az egységet a jogállam alapján, akkor az fenyeget, hogy egyes államok mennek előre az integráció útján, mások viszont csupán lazább kereskedelmi kapcsolatokkal kötődnek a klubhoz. Macron ezt el tudja fogadni, Németország nem. Épp ezért fel kell lépni a demokrácia visszaszorulása ellen, itt kell szembeszállni Orbánnal és a hasonszőrűekkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK