Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A magyar átlagkereset csak egyharmada az osztráknak

A magyar álom a rendszerváltáskor 1990-ben az volt, hogy utolérjük Ausztriát, Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke még nem is oly rég erről fantáziált, de a magyar közvélemény már régen rádöbbent: erre nemcsak az elmúlt nem egészen 34 évben nem volt esély, de a közeli jövőben sem lesz – akárki is jut kormányra Budapesten.

A nagy pofára esés számokban az Eurostat szerint: a legjobban Luxemburgban kerestek az Európai Unióban, havonta 1.560 ezer forintot. Luxemburg adóparadicsom az Európai Unióban éppúgy mint Írország, amely a harmadik helyen áll 1.373 ezer forinttal. Kettejük között Hollandia az ezüstérmes 1.440 ezer forinttal. Ausztria az ötödik 1.224 ezer forinttal. Az uniós átlag: 898 ezer forint. Ezek mind nettó számok. Magyarország hátulról a negyedik a 27 uniós tagállam között, a szegényházban utánunk már csak Horvátország, Románia és Bulgária következik.

És a vásárlóerő?

Egy euró jóval kevesebbet ér Párizsban az olimpia idején amikor elszállnak az árak mint Budapesten  vagy pláne vidéken Magyarországon. Bár Magyarország uniós rekorder volt tavaly az inflációban, azért még a gazdagabb nyugat-európai uniós államokban magasabb az árszínvonal. Az Eurostat elvégezte a jövedelem számítást vásárlóerő paritáson is, itt sincs mivel dicsekednie a nemzeti együttműködés rendszerének  Magyarországon: az átlagkeresetből elérhető fogyasztási szint csak a kétharmada az uniós átlagnak. Vagyis a magyar lakosság többsége szegénynek számít az Európai Unióban akkor is, ha van munkája és rendszeres havi jövedelme. Ha vásárlóerő paritáson mérjük össze az unió 27 tagállamát, akkor Hollandia kerül az első helyre, ahol 41%-kal haladják meg az uniós átlagot a keresetek. Luxemburg a második, Ausztria pedig a harmadik 30 illetve 27%-kal. Magyarország itt kicsit jobban áll, mert öt uniós tagállam van mögöttünk: Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Bulgária. Ez egy picit árnyalja a balti államok gazdasági felzárkózásáról szóló sikerpropagandát.

Orbán tisztában van a helyzettel

“A magyar választópolgárok 45%-a támogatta a Fideszt az európai választáson, és ezért hálásak vagyunk hiszen a 2023-as év gazdaságilag nehéz volt”

– nyilatkozta Tusnádfürdőn Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a 24.hu portálnak.

Orbán Viktor azért is állította középpontba a békepropagandát, hogy elfedje a kínos tényt: tavaly az átlagos szavazópolgár életszínvonala csökkent a magas infláció miatt. Időközben sikerült megfékezni az inflációt, de az bármikor visszatérhet, mert a magyar gazdaság teljesítménye nem ad okot optimizmusra. Ilyenkor pedig Orbán Viktor úgy segít magán, hogy újabb különadókat ró ki a gazdaság szereplőire: bankokra és cégekre. Erről írta azt Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója  a Mandineren, hogy

Orbán Viktor különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek “ideiglenesen állomásoztak” Magyarországon 1945 és 1991 között.

Orbán Viktor a hétvégén beszél Tusnádfürdőn, de valószínű, hogy inkább a békepropagandát folytatja majd nehogy szóba kerüljön a magyar életszínvonal, amely a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében a béka segge alatt tartózkodik az Európai Unióban miközben a korrupció az eget hasogatja, és a miniszterelnöknek halvány fogalma sincsen arról, hogy miképp lehet ezen változtatni. Miért nincs?

Mert a szavazó polgárok döntő többségének szegénysége Orbán Viktor politikai hatalmának alapja.

Magyar Péter támogatói jórészt a középosztályból kerülnek ki, és elsősorban a nagyvárosokban élnek a saját jövedelmükből. Orbán korrupt elitjének politikai szövetségese viszont az a sok millió szegény, aki állami támogatás nélkül a vízszint alá süllyedne. Csakhogy Orbán Viktornak elfogyott a pénze, és ezzel együtt lehet, hogy a politikai szerencséje is. Ingyen ugyanis az ő hatalmát sem őrzi a kutya sem…

110 éve indult meg Európa öngyilkos háborúja

“Hát végre megkezdődött” – mondta a parlamentben Apponyi Albert gróf, a magyar békemozgalom vezére amikor bejelentették az Osztrák – Magyar Monarchia hadüzenetét Szerbiával szemben.

Apponyi Albert gróf azután a trianoni béketárgyaláson próbálta érvekkel akadályozni a Nagy Magyarország szétesését, mely a világháború elvesztése miatt elkerülhetetlenné vált. Jól tudta ezt Apponyi Albert gróf is, aki épp azért vezette a békemozgalmat, mert tisztában volt azzal, hogy a soknemzetiségű osztrák – magyar monarchia a szétesését kockáztatja egy nagy háborúval. Tisza István gróf miniszterelnök bár kétségeit hangoztatta mégiscsak elfogadta a hadüzenetet a koronatanácsban. A 84 éves Ferenc József császár közölte:

“mindent meggondoltam, mindent megfontoltam!“

megindította a háborút, melynek a végét már nem érte meg, mert 1916-ban meghalt.

Tisza István gróf miniszterelnök 1918 őszén a parlamentben elismerte:

”ezt a háborút elveszítettük. Károlyi Mihály grófnak igaza volt: ez a háború nem volt érdeke Magyarországnak!”

Tisza Istvánt fellázadt katonák meggyilkolták, mert őt hibáztatták az értelmetlen háborúért, a több százezer halottért. Európa több millió fiát veszítette el hiába, a világ megváltozott: Európa centrális szerepe megszűnt.

Lady Chatterley szeretője

H. Lawrence regénye a Lady és a kertész viszonyáról röviddel az első világháború befejezése után született, de 1960-ig nem jelenhetett meg Nagy Britanniában. A hivatalos indoklás az volt, hogy a kommunista szimpatizáns író műve sérti az erkölcsöt valójában azonban politikai célzást olvastak ki a regényből: a lordnak ellőtték a nemi szervét a világháborúban vagyis impotensé vált: a brit uralkodó osztály immár nem képes a birodalom és a világgazdaság irányítására! A világháború előtt a londoni City irányította a világgazdaság pénzügyeit, de 1913-ban megalakult a Federal Reserve Board az Egyesült Államokban, melynek GDP-je ekkorra már lényegesen meghaladta Nagy Britanniáét. A világháborúnak egyetlen nyertese volt: az USA, amely ekkor vette át a vezető szerepet a brit birodalomtól, és ezt a világuralmi pozíciót deklarálta is a második világháború után.

“A világ a harmadik világháború határán imbolyog”

Erről beszélt Donald Trump a merénylet után, mely megerősítette esélyeit arra, hogy visszatérjen a Fehér Házba. Biden elnök 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot, és ezzel megindította az új hidegháborút, melyet Putyin látványos agressziója Ukrajna ellen mindenki előtt nyilvánvalóvá tett. 29 hónapja folyik a háború Ukrajnában, ahol Putyin három napos villámháborúval akart diadalmaskodni. Ez mindmáig nem sikerült. A NATO mindennek ellenére azt állítja, hogy Oroszország fenyegeti Európát noha az orosz hadsereg kudarca látványos Ukrajnában. A NATO távozó főtitkára immár tízéves háborút jósol Ukrajnában noha a kivérzett ország alig áll a lábán. Miért háborúznak? Miért nem tárgyalnak? Erre nincs értelmes válasz.

“Itt az ideje, hogy ez a háború véget érjen”

Ezt mondta Kamala Harris alelnök Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a Fehér Házban. Az alelnök asszony, aki átveheti a demokraták elnökjelölti szerepét, Bidennél határozottabban figyelmeztette Netanjahut: nem tehet meg mindent a győzelem érdekében. Az izraeli kormányfő azzal indította meg a háborút, hogy

“megsemmisítjük a Hamászt és kiszabadítjuk a túszokat!”

Egyik célt sem sikerült elérni. A hadsereg vezetése szerint nem lehet legyőzni a Hamászt, melyet a palesztin lakosság jelentős része támogat. Az USA és az Európai Unió palesztin államot javasol Izraelnek, de az izraeli közvélemény döntő többsége ezt nem fogadja el.

Patthelyzet

Ugyanilyen patthelyzet van Ukrajnában, ahol már a korábbi amerikai vezérkari főnök megmondta: katonai eszközökkel csakis ezt lehet elérni hiszen Ukrajna sokkal gyengébb mint Oroszország. Szirszkij tábornok, az ukrán vezérkar jelenlegi főnöke ugyanerről tájékoztatta Zelenszkij elnököt:

“a NATO támogatásával meg tudjuk állítani az orosz offenzívát, de komoly ellentámadásra nincs erőnk.”

Mindenki az amerikai elnökválasztás eredményére vár, mert attól függhet, hogy meddig

“imbolyog a világ a harmadik világháború határán?”

Kína segít, de milyen áron?

Egymilliárd eurós kölcsönt vett fel Magyarország kínai bankoktól, és a hatalmas összeget mindjárt fel is használta infrastruktúra fejlesztésére. Az  infrastrukturális beruházások jórészét a kormány már előbb leállította, mert 2022 óta nem érkeznek az uniós pénzek illetve jóval kevesebbet kapunk Brüsszeltől mint amennyivel a magyar állam számolt.

Már Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely még nem kapta meg a pénzt a helyreállítási alapból, melyet a közös uniós hitelfelvételből fedeztek. A helyreállítási pénz egy része ingyenes támogatás, másik része igen kedvező hitel. A kínai hitel kamatlábát nem közölte az Adósságkezelő Központ, csak annyit lehet tudni, hogy változó a kamatláb. A hitel futamideje három év vagyis viszonylag gyorsan törleszteni kell, és ez tovább nehezítheti a költségvetés amúgyis problematikus helyzetét. Magyarország ellen Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított, mert a hiány jócskán meghaladja az éves GDP 3%- át.

Ugyanebben a cipőben jár Franciaország és Olaszország is, ellenük is kötelezettségszegési eljárás indult. Az USA is küzd a költségvetési hiánnyal, és azzal, hogy az államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át! Az USA új elnökének jövőre már azzal kell számolnia, hogy évente több mint 1000 milliárd dollárt kell a hitelek törlesztésére fordítani.

A magyar deviza adósság 30% alatt

Az Orbán kormány sikere az adósság finanszírozás terén abban állt, hogy a magyar lakosság illetve a hazai cégek és intézmények vásárolták meg az államadóság jórészét, és ezzel jelentősen csökkentették a magyar sebezhetőséget a nemzetközi pénzpiacon. 2010- ben még az államadósság 50%-a volt külföldi kézben.

A magyar kormány 30%-ban állapította meg a deviza adósság maximumát, ezt a kínai hitelfelvétellel megközelítettük, de nem értük el: a GDP 28,3% van devizában. A görög példa mutatta meg, hogy a magas deviza adósság milyen kockázattal jár. Görögország egymilliárd dolláros kölcsönt kapott Kínától, és ezt az athéni parlament felállva tapssal köszönte meg a kínai miniszterelnöknek. Amikor aztán kiderült, hogy a görögök nem tudnak törleszteni, akkor a kínaiak jelezték jelzálog igényüket, és meg is kezdték a pireuszi kikötő megszerzését. Ma már a görög kikötő legnagyobb részben kínai kézben van, és ez az Új Selyemút hídfőállása Európában. Ehhez kapcsolódik majd a Belgrád – Budapest vasút, melyre szintén a kínaiak adtak hitelt: több mint 900 millió dollárt.

A kormány a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlásakor 2,5 milliárd eurót költött el. Ebből egyharmad költségvetési forrás volt, és ez lehetett a kínai hitel is hiszen azt már április 19- én lehívták. A kormány jelentős beruházásokat tervez a repülőtéren – ehhez is jól jöhet a kínai kölcsön. Kínaiak építik meg a tervek szerint a gyorsvasutat Ferihegyre.

A NATO fel akarja számolni a kínai infrastruktúrát Európában

Ezt közölte három magasrangú NATO hivatalnok a Politicoval – nevük elhallgatását kérve. A NATO csúcstalálkozón elítélték Kínát, mert támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban, amely csaknem teljesen függővé tette Moszkvát Pekingtől.

Orbán Viktor korábban Pekingbe küldte Matolcsy Györgyöt, hogy pénzt kérjen a kínaiaktól, és ily módon tömje be a lyukat, melyet az uniós eurómilliárdok kiesése okoz. A magyar nemzeti bank elnöke azt a választ kapta, hogy ingyenes támogatásra a magyar kormány nem számíthat csakis üzleti alapon nyújtott kölcsönre illetve beruházásokra.

Magyarország legutóbb januárban bocsátott ki euró kötvényt 1,5 milliárd értékben, annak a kamata 4% volt. A kínai kölcsön kamatlábát ehhez lehetne viszonyítani, de az egyelőre titok.

A Magyarországon működő Bank of China részt vállal a nálunk épülő kínai beruházások finanszírozásában is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erről így nyilatkozott július 10-én: ”mi azt kértük a kínai bankoktól, hogy gondolják át: olyan projektekbe is beszállnak-e Magyarországon, melyek segítik az itt működő kínai vállalatok tevékenységét? Ilyen lehet az autópálya építés vagy a vasúti fejlesztés” – mondta Nagy Márton.

Orbán Viktor nemrég találkozott mind Hszi Csin-ping elnökkel mind pedig Biden elnökkel és Donald Trumppal, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba. A magyar miniszterelnök reményeit Németh Zsolt fogalmazta meg Tusnádfürdőn:

”vegyük észre azt, hogy a viták ellenére az USA és Kína növekvő mértékben együttműködik.”

Ez a wishful thinking – amikor a vágyainkat valóságnak vesszük: a világ két legnagyobb gazdaságának jelenleg a válópere zajlik – decoupling. Donald Trump meg is üzente Orbán Viktornak: nem helyeselte Hszi Csin-ping budapesti látogatását. Ennek ellenére Orbán elutazott Pekingbe, mert mindenképp pénzre van szüksége. A Nyugaton mindinkább elszigetelődő magyar miniszterelnök ilyen nagy összegű hitelre a nemzetközi pénzpiacok mellett csakis Kínában számíthat. A kérdés pedig, hogy vajon megéri-e, valószínűleg fel sem merült hiszen szükség törvényt bont.

A kínai 6G már a mesterséges intelligenciát használja

Az Új Kína hírügynökség jelentette, hogy a pekingi informatikai egyetem professzora kifejlesztette a világ első 6G rendszerét, amely felgyorsítja az információáramlást, és az eddiginél jóval több összekapcsolódást tesz lehetővé.

Zsang Ping professzor, aki tagja a tudományos akadémiának is, elmondta, hogy
“intelligens integrációt” hoztak létre a mesterséges intelligencia segítségével. Ha a 6G rendszert összekapcsolják a 4 vagy 5G-vel, akkor tízszeres javulást érhetnek el a hatékonyságban. Az adatátviteli sebesség akár az ötvenszerese is lehet az 5G-nek. Zsang Ping professzor Pekingben elmondta, hogy “a szemantikus kommunikációt” alkalmazták, és ezzel értek el áttörést. Kínában most folyik a szabvány meghatározása, és 2030-ra már kereskedelmi forgalomba akarják hozni a 6G rendszert.

USA – kínai vetélkedés

A Huawei érte el elsőként az 5G szintet, és ez annyira feldühítette az Egyesült Államokat, hogy offenzívát indított a kínai cég ellen mondván az a hadseregnek dolgozik. A Huawei valóban a hadsereg kutató laboratóriuma volt, de időközben független világcéggé vált. Az USA kérésére Kanadában letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatónőjét, aki nem volt más mint az alapító atya lánya. Válaszul a kínaiak kanadai állampolgárokat tartóztattak le, mire kiengedték Kanadában a Huawei pénzügyi igazgatóját. Trump külügyminisztere, Pompeo körbejárta az európai szövetségeseket, hogy lebeszélje őket a kínai 5G rendszerről. Budapesten azt a választ kapta Orbán Viktortól, hogy a francia és a német példát követjük, akik használják a Huawei technológiáját. Putyin Ukrajna elleni agressziója után Franciaország és Németország beállt a sorba, de Magyarország nem. Nálunk mindkét technológiát használják. Idén februárban az USA és kilenc szövetségese bejelentette: megvan a közös 6G szabvány. Külön hangsúlyozták a szabvány nemzetbiztonsági jelentőségét. Az USA minden eszközzel igyekszik hátráltatni a kínai informatikai fejlesztést azt követően, hogy Hszi Csin-ping elnök bejelentette: Kína arra törekszik, hogy megelőzze az Egyesült Államokat már 2025-ben ezen a téren. Az USA szabályos chip háborút folytat Kína ellen: tiltja a legkorszerűbb, a mesterséges intelligenciához használható chipek exportját Kínába. Mindkét állam hatalmas összegekkel támogatja az informatikai kutatásokat hiszen azoknak nemcsak kereskedelmi, de stratégiai jelentősége is van.

Az Egyesült Államok 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nevezte meg Kínát.

Magyarország energiaellátása veszélybe került?

A magyar külügyminiszter Szijjártó Péter közölte: Szlovákiával együtt a brüsszeli bizottsághoz fordultak mivel Kijev részlegesen leállította az orosz tranzitszállítását, ez szerinte megsérti az Európai Unió és Ukrajna egyezményét.

Az ukrán kormány  arra hivatkozik, hogy Oroszország, amely 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát több mint 180 milliárd dolláros bevételre tett szert az olaj eladásból, és ennek jelentős részét a háborúra fordította.

Ukrajnában nem is nagyon titkolják, hogy a kétmillió tonnás orosz olajszállítás blokkolása a válasz Orbán Viktor moszkvai útjára.

A magyar miniszterelnök közvetlenül kijevi tárgyalásai után parolázott Moszkvában Putyinnal, de erről elmulasztotta tájékoztatni Zelenszkij ukrán elnököt.

Szijjártó tudatosan túloz: nincs igazi veszély

A G7 portál szerint lehet, hogy le sem állt az orosz olaj szállítása, mert csak annyi történt, hogy egy másik cég vette át az üzletet a szankcionált Lukoil helyett. Amióta szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azóta Moszkva gyakran él ezzel a módszerrel. Szijjártó Péter és Szergej Lavrov egyeztetett erről New Yorkban az ENSZ közgyűlés szünetében. Korábban Lavrov tűzte Szijjártó kebelére a Barátság Érdemrendet, a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldi megkaphat.

Holoda Attila energiaszakértő így vázolta fel a helyzetet a G7-nek:

”Az ukránoknak azzal lehetett gondjuk, hogy az a Lukoil végzi a szállítást és fizeti a tranzitdíjat, amely az országuk elleni háború egyik legfőbb finanszírozója. Ezenkívül a magyar kormány orra alá is szerettek volna borsot törni, éreztetve vele, hogyha Al Capone-val üzletelsz, akkor legyen B terved, mert lehet, hogy a partnered lecsukják.”

Az áramhiányról szóló jelentés is nehezen értelmezhető hiszen az olajerőműveket csakis akkor kapcsolják be, hogyha rekord magas a fogyasztás. Ennek megfelelően az olaj részesedése a magyar villamosáram termelésben 0,1-0,3% között ingadozik.

Vagyis Szijjártó Péter hisztizik, de messze túllő a célon méghozzá pontosan akkor amikor a brüsszeli bizottság újonnan megválasztott elnökasszonya, Ursula von der Leyen kijelentette:

a tagállamok többségének elege van Orbán Viktor oroszbarát külpolitikájából, melyet a soros uniós elnökség keretében próbál meg eladni.

Miért csinálja ezt Orbán Viktor? Neki lehet, hogy származik haszna ebből, de az országnak biztosan nem. Jellemző, hogy az olajügyekben ugyancsak érintett MOL nem reagált erre az ügyre, a védelmi adóra viszont igen. Hernádi Zsolt elnök vezérigazgató gúnyosan azt írta a kormánypárti Mandinernek, hogy

“az Orbán kormány különadói olyanok mint a szovjet csapatok, amelyek ideiglenesen nálunk állomásoztak több mint negyven éven keresztül.”

Havi 1000 dollárt költ táplálkozásra az olimpiai bajnok

Az amerikai óriás, Ryan Crouser súlylökésben nyert Rio de Janeiróban – 2016 – és Tokióban – 2021.

Napi 5000 kalóriára van szüksége ahhoz, hogy csúcsformába lendüljön a hamarosan megkezdődő párizsi olimpia idejére. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Mindenekelőtt egy kiadós reggelit: omlett öt tojásból szép adag sajttal. Ehhez jön még egy negyed font pulyka kolbász dupla adag zabkásával. Mindehhez áfonya italt fogyaszt az amerikai olimpiai bajnok- írja a CNBC sportrovata. Amely siet hozzátenni , hogy az ebéd is dupla adag: egy font marha vagy csirkehús bőséges rizs körítéssel. A vacsorát a barátnőjével együtt költi el, de négy személyre főznek :” annyit eszünk mint egy négyszemélyes család , egy adagot fogyaszt a barátnőm , én pedig hármat !”- mondja a súlylökő bajnok. Hány kalóriát jelent ez? “Egy adag körülbelül 400 kalória úgyhogy nekem 1200 jut minden vacsorára.”

Mégis mennyibe kerül mindez?

“Határozottan drága , heti 200- 250 dollárba belekerül csak az én fogyasztásom”- ismerteti a családi kassza kiadásait Ryan Crouser kétszeres olimpiai bajnok. Aki hozzáteszi :” ez bizony komoly befektetés a sportolói teljesítményembe.”

Azért ilyen drága minden, mert a legjobb élelmiszert vásárolja a bajnok: marhahúsból csak biót, amely 30-40%- al többe kerül a piaci árnál.

“Ha jobb minőségű ételt eszem, akkor jobban teljesítek az edzésen vagyis megéri megvenni a drágább terméket.”

A probléma az, hogy a bajnok már 31 éves , a szervezete már nem teljesít úgy mint a huszas éveiben amikor olimpiai aranyérmes lett méghozzá kétszer is.

“Minél idősebb vagy annál rosszabbak az esélyeid. Az idő ellened dolgozik.”

Hogy kell edzeni akkor, ha valaki már túl jutott a csúcson ? “Az, hogy már nem tudok guggolva kinyomni 350 fontot, nem jelenti azt, hogy fel kellene adnom. Épp ellenkezőleg , most jobban koncentrálok a súlylökés technikai oldalára.”

Ez beválik , mert Crouser tavaly javította meg a saját rekordját  vagyis esélyesnek számít az olimpiai aranyra Párizsban is.

“Ha 24 vagy 25 éves koromban valaki azt jósolta volna nekem , hogy harmincon túl is súlyt fogok lökni, akkor azt mondtam volna neki: öreg , erről szó sem lehet!”

A legnagyobb veszély a kiégés

Az erős edzések és a kiadós táplálkozás könnyen odavezethetnek, hogy a sportoló feltegye a kérdést: minek csinálom ezt? Megéri? Két aranyérem után nehéz motivációt találni.

“Ha mentális problémáim vannak, akkor felteszem magamnak a kérdést: mi mást csinálhatnék? Pénzügyi konzultáns lennék egy irodában. Akkor már sokkal inkább edzek az olimpiára. A sport nagyon sok mindenen átsegített eddig is.”

Végsősoron a bajnok azért vállalja a megerőltető edzéseket, mert szereti a súlylökést: “unalmas lehet egy kockában dolgozni, a sport sokkal érdekesebb. Szeretem a munkámat, szeretem ezt csinálni.”

Tegyük hozzá, hogy a bajnokot a Thorne cég támogatja tehát nincsenek különösebb anyagi gondjai. Ha pedig megszerzi a harmadik aranyérmet is Párizsban az olimpián, akkor még inkább felmegy az ázsiója az amerikai óriásnak, aki heti ezer dollárt költ élelmiszerre.

“Európa  alvajáró üzemmódba sétál bele az orosz műtrágya függőségbe”

Amióta Putyin megtámadta Ukrajnát záporoznak a szankciók Oroszországra, amely átállította magát a hadigazdaságra. Korábban az orosz földgáz jelentős függőséget jelentett egész Európának, de ma már csak Magyarország és Ausztria tartozik ebbe a körbe.

Moszkva számára súlyos gond: mihez kezdjen a földgázzal? Putyin megpróbálja eladni azt Kínának, de Pekingben vígan visszaélnek Oroszország szorult helyzetével: azt követelik, hogy az oroszok hazai áron szállítsák a földgázt “kínai barátaiknak.” Ez azt jelentené, hogy Moszkva lemond a profitról pedig a gazdaságot jelentős részben épp a kőolaj és földgáz exportból finanszírozzák Oroszországban.

Putyin emberei megtalálták a megoldást, ez pedig a műtrágya gyártás, melyhez igen sok földgázt kell felhasználni. Az energia válság idején ezért az európai műtrágyagyárak nehéz helyzetbe kerültek: magasabb volt a termelési költség mint az eladási ár! Oroszországban viszont nem ez a helyzet: az olcsó hazai földgáz miatt a műtrágya gyártás előnyös pozíciókat foglalhat el az európai piacokon. Az ukrajnai háború ellenére Oroszország műtrágya exportja 30%-kal növekedett az Európai Unióban 2023-ban. Idén az első félév során már 1,3 millió tonna orosz műtrágya érkezett az Európai Unióba.

Ez azért különösen érdekes, mert közben a műtrágya felhasználás csökkent az Európai Unióban – így Magyarországon is – vagyis az orosz import jelentősége viszonylagosan megnövekedett. Az orosz ipari miniszter legutóbb már arról beszélt, hogy 2024 rekord év lesz az orosz műtrágya gyártásában és exportjában: 60 millió tonnát állítanak elő és ebből 35 millió tonnát exportálnak. Jelentősen javítja az orosz műtrágya export lehetőségeit, hogy a nagy vetélytárs ezen a téren Ukrajna, melynek a területén háború folyik vagyis az export kapacitás visszaesett.

Összecsuklott az európai műtrágya ipar

A magas földgáz árak majdnem lenullázták az európai műtrágya ipart: 2022-ben a gyárak 70%-a állt az Unióban, mert nem érte meg a termelés. Tavaly ez az arány 40-50%-ra mérséklődött, idén még mindig 30% nem termel.

“Ha a politikusok nem lépnek, akkor Európa gyártó kapacitása megszűnik” – hívta fel a figyelmet a Financial Timesban Petr Cingr, Németország vezető ammónia gyártója.

A Yara International a világ egyik legnagyobb műtrágya gyártója, vezérigazgatója így foglalta össze a helyzetet:

”Európa alvajáró üzemmódban tart az orosz műtrágya függőség felé!”

A Svájcban működő gázkereskedő vállalat, a MET, melyben állítólag főrészvényes Orbán Viktor miniszterelnök is, szintén árgus szemekkel figyeli a piacot hiszen jócskán gazdagodott az energiaválságon. A MET vezérigazgatója, Lakatos Benjámin kijelentette:” most jönnek az európai műtrágya ipar krízis évei!”

Bige Zoltán, a péti Nitrogénművek stratégiai igazgatója így vázolta fel a borús helyzetet a hvg.hu-nak:

“az ipar ebben a helyzetben nem tud beruházni. Még a karbantartásra sincs pénz. Ezzel szemben Oroszország növeli a kapacitását sőt az USA is. Újabb függőségbe kerülünk.”

Trump a sikertelen merénylet kísérlet után már biztos esélyesnek látszik

A republikánus elnökjelöltre rálőttek egy kampánygyűlésen Pennsylvania államban, de csak a fülén sérült meg, folytatni tudja kampányát. A 20 éves merénylőt lelőtték, ezért senki sem tudja: miért lőtt rá Donald Trumpra?!

Joe Biden telefonon beszélt ellenfelével, és elítélte az erőszakot, majd pedig közölte: felfüggesztik Trump bírálatát. Néhány szélsőséges republikánus ugyanis azt állította, hogy a Trumpot bíráló kampány vezette a fiatal merénylőt amikor rálőtt az ex elnökre egy kisvárosban Pennsylvániában. A sors iróniája, hogy a szabad fegyver eladásért küzdő National Rifle Association Trump támogatói közé tartozik. A legutolsó hasonló merénylet kísérlet Ronald Reagan elnök ellen történt 1981-ben, akkor egy testőr az elnök elé vetődött, és így felfogta a neki szánt egyik golyót. Reagan megsérült, de folytatni tudta elnöki pályáját, a merénylet után népszerűsége az egekbe szökött, elérte a 80%-ot. Trump esetében hasonló népszerűség növekedésre számítanak az Egyesült Államokban, ahol sok szakértő úgy véli: novemberben Trump jó eséllyel újra elnök lesz.

Miért bénáznak a demokraták?

Trump esélyeit javítja, hogy Joe Biden enyhén szólva nincsen csúcsformában, szellemi képességeinek már nincs teljesen a birtokában. Sok támogatója is visszalépésre szólította fel, de Biden nem enged: mindenképp indulni akar! Arra hivatkozik, hogy ilyen rövid idő alatt a demokraták már nem tudnának felépíteni egy sikeres jelöltet. Valójában a demokraták valószínűleg már feladták a választást, de miért?

Trump pénzügyi forradalmát az amerikai elit jórésze támogatja

Az ex elnök arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti bank szerepét betöltő magánbank szövetség, a National Reserve Board hatáskörét. Évtizedek óta a dollár sorsa ennek az intézménynek a kezében van, amely ily módon nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi rendszerét meghatározhatja döntéseivel. Trump véget akar vetni a National Reserve Board függetlenségének, és alá akarja azt rendelni az elnöki hatalomnak.

Ha ezt sikerülne elérnie, akkor a Fehér Házból irányíthatnák az USA gazdasági életét, és hozhatnák meg a kamatlábbal kapcsolatos döntéseket. Így elengedhetné a kormány a deficitet és az államadósságot, amely már ma is ijesztően magas. A GDP-hez viszonyítva az államadósság már meghaladja a 100%-ot, törlesztésre ebben a pénzügyi évben 892 milliárd dollárt kell kifizetnie az amerikai államnak, és ez jövőre minden bizonnyal meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ki vásárol ilyen körülmények között amerikai kincstárjegyeket, és mennyiért?

Kína valaha a legnagyobb vásárló volt ezen a piacon, de akkor még remekül működött az amerikai-kínai “házasság.” Amióta Washingtonban kiadták a decoupling – válás jelszót, azóta Peking szépen lassan kivonul az amerikai kincstárjegyek piacáról. Japán a hűséges szövetséges még tartja magát, de a harmadik pénzes vásárló csoport, a Közel Kelet lojalitása a jövőben erősen kérdéses.

Szaúd Arábia elutasította Biden elnököt amikor az az olajkitermelés fokozását kérte az árcsökkentés érdekében. Mohamed bin Szalman herceg ehelyett Putyinnal paktál a magas árak érdekében, és Katarral együtt belépett a BRICS-be. Vagyis Trump tervezett játszmája távolról sem kockázatmentes, de az USA ex elnökének jelszava ugyan az, hogy America First, de nála ez a valóságban azt jelenti: Business First! Az amerikai-kínai “házasság” jót tett a Business-nek, a válásról ez még nem derült ki. A 78 éves Trump bevállalja a kockázatot, mert neki ez az utolsó esélye a nagy dobásra, a világ pedig szájtátva figyeli az USA-t: ha ilyen a világbirodalom potenciális első embere, akkor velünk mi lesz?

Orbán csádi barátját korrupció miatt vizsgálják Franciaországban

Csád hivatalosan felháborodott, mert elnökét korrupció miatt akarják bíróság elé citálni  Franciaországban, ahol 900 ezer eurót költött el Párizs legelőkelőbb ruhaszalonjaiban Csád elnökének családja, és ez szemet szúrt a francia rendőrségnek.

Franciaországban a törvény lehetővé teszi, hogy megvizsgálják: milyen forrásból származik az a pénz, melyet külföldi vezetők az országban elköltenek? Egyenlítői Guinea alelnökét, aki az államfő fia, emiatt már el is ítélték Franciaországban.

“Ez gyáva vádaskodás, melynek egyetlen célja van, hogy besározza elnökünket” – harsogja az első alelnök Csád fővárosában.

“Ez a vádaskodás nemcsak elnökünk, Mahamat Déby elnök ellen irányul, hanem sérti országunk szuverenitását!”

Tournons le page – lapozzunk – ez a civil szervezet neve Csádban, amely felhívta a figyelmét a francia hatóságoknak a 900 ezer eurós költésre, amely csillagászati összegnek számít a koldusszegény afrikai országban.

A francia pénzügyi rendőrség már január óta vizsgálódik a három évvel ezelőtti ügyben, de a sajtó csak most adott hírt erről. Ezért érkezett meg a dühös reakció Csádból, ahol a diktátor elnök viselt dolgairól nemigen értesülhet a 17 millió koldusszegény polgár. Bár a vizsgálat a 900 ezer eurós ruhavásárlás miatt indult meg Déby elnök ellen, de valójában ez csak a jéghegy csúcsa – mutat rá a Mediapart oknyomozó portál. Csád elnökének és családjának több ingatlana is van Franciaországban. Vajon miből vásárolta ezeket az afrikai állam feje? Ezt is vizsgálják a pénzügyi nyomozók, akik minden ilyen vizsgálat előtt szorgosan egyeztetnek a párizsi külügyminisztériummal nehogy sértsék Franciaország diplomáciai érdekeit.

Nazarbajev akkori kazah elnök ellen például a külügy kérésére állt le a vizsgálat, melyet luxus ingatlanok miatt indítottak el Franciaországban. Nazarbajev és családja kedvelte a francia Riviérát, ahol méregdrága ingatlanokat vásároltak. Párizsnak azonban fontosabb volt a jó kapcsolat az ásványkincsekben gazdag egykori szovjet tagállammal mint az akkori elnök korrupciójának leleplezése.

Nyugati búcsú Csádtól?

Az afrikai állam sokáig Párizs gyarmata volt, és a függetlenség kikiáltása után is meghatározó maradt a francia katonai és gazdasági befolyás, de az utóbbi időben ez megváltozott:

“Franciaország ezzel a vizsgálattal válaszol arra, hogy az államfő Oroszországban tett látogatást, utána pedig Szergej Lavrov külügyminiszter Csádban járt”

– mondta a hatalom egyik magát megnevezni nemkívánó fejese az RFI tudósítójának Csád fővárosában. Az ellenzéki Tournons le page szervezet elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy

“a francia rendőröknek végig kell vinniük a vizsgálatot!”

Miközben a francia katonák kivonulóban vannak Csádból, Magyarország 200 fős stratégiai missziót létesít ott. Csád az amerikai támaszpont felszámolását is követeli vagyis a franciákkal együtt az USA is távozóban van abból az afrikai országból, ahol a magyar kormány missziót létesít.

Januárban magyar küldöttség látogatott el Csádba Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével. A delegáció tagja volt Orbán Gáspár is, aki összekötő szerepet játszik a magyar misszió és a csádi hatalom között.

Déby elnök papája 30 évig uralkodott Csádban, ahol végülis gyilkosság áldozata lett. Fiát három éve a hadsereg ideiglenes elnökké kiáltotta ki. Idén májusban választásokat tartottak, és ezt Déby megnyerte. Orbán Viktor sietett gratulálni :

“Magyarország a soron következő uniós elnökség idején támogatni fogja Csádot abban a létfontosságú munkában, melyet a Szahel övezet biztonságának és stabilitásának megerősítésére folytat”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök arra utalva, hogy Csád szomszédainak jórésze szakított a Nyugattal, és egyre inkább Kínával és Oroszországgal működik együtt.

A térségben jelen van a Wagner hadsereg, mellyel Putyin elnök a Prigozsin lázadás leverése után közölte: ezentúl az orosz hadsereg részét képezik, de zsoldot nem kapnak. Így a Wagner hadsereg most abból él, hogy az afrikai vezetőket védelmezi a saját népük ellen illetve vigyáz a kínai gazdasági érdekekre, amelyek mind jelentősebbek Afrikában.

Párizsi olimpia: mit keres Iszinbajeva orosz őrnagy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban?

A párizsi olimpia közeledtével mind többen teszik fel a kérdést annál is inkább, mert az orosz sportolókat szankciók sújtják Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“Jó ötlet, hogy a sportolók önkéntes alakulatokat hoznak létre, melyek Ukrajnában harcolnak” – jelentette ki 2022-ben Samil Tarpiscsev, az orosz tenisz szövetség vezetője, aki jelenleg is tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amelynek döntése  kimondja, hogy az orosz hadsereg tisztjei nem vehetnek részt a párizsi olimpián. Iszinbajeva rúdugró bajnoknő azt állítja, hogy számára az őrnagyi rang csak formalitás egyszerűen csak annyit jelent, hogy a hadsereg sport klubjában érte el az eredményeit.

Az Ukrán Olimpiai Bizottság szerint Iszinbajevát már réges régen ki kellett volna zárni a Nemzetközi Olimpiai Bizottságból.

“Írtunk egy levelet a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy minden oroszt zárjanak ki a vezetésből” – mesélte a brüsszeli Politico tudósítójának az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke, aki beszámolt a válaszról is:

”Minthogy Iszinbajeva már nem Oroszországban hanem Európában él, ezért nem látunk problémát abban, hogy ő továbbra is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja maradjon.”

Csakhogy Iszinbajeva évekig támogatta Putyint, és büszkén parádézott az őrnagyi egyenruhában. Most nem támogatja Putyin háborúját Ukrajna ellen, de Oroszországot képviseli a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban – hangsúlyozzák a kritikusok, akik szeretnék elérni a két orosz tag kizárását.

Milyen alapon? Például azért, mert Iszinbajeva megkapta a Donyeck díszpolgára címet, ezt a területet az oroszok megszállva tartják, de az ukránok ragaszkodnak ahhoz, hogy a város és az egész kormányzóság továbbra is Ukrajna része.

A Politico természetesen megpróbálta elérni Jelena Iszinbajevát is, de az orosz rúdugró királynő nem állt kötélnek. Megkérdezték az orosz hadügyminiszteriumot is arról, hogy még megvan-e Iszinbajeva őrnagyi rangja, és kap-e valamilyen anyagi juttatást az orosz államtól? Válasz természetesen nem érkezett.

Mi a Nemzetközi Olimpiai Bizottság etikai bizottságának véleménye :

“Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta – 2022 február 24 – folyamatosan ellenőrizzük az orosz tagokat, és megállapítottuk, hogy egyikük sem áll szerződéses kapcsolatban sem a hadsereggel sem pedig a biztonsági erőkkel. Sem Iszinbajeva sem Tarpiscsev nem támogatja az ukrajnai háborút.”

Való igaz, hogy Jelena Iszinbajeva a kétszeres olimpiai rúdugró bajnoknő eltűnt a nyilvánosság elől Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Míg azt megelőzően Putyin egyik legfőbb támogatója volt Oroszországban, ezért is kerülhetett be a Nemzetközi Olimpiai Bizottságba 2016-ban, az agresszió kezdete óta senki sem látta őt az orosz hadsereg őrnagyi egyenruhájában, és senki sem hallotta, hogy felszólított volna bárkit is arra, hogy harcoljon Ukrajnában.

Csak hát kísért a múlt: Sojgu akkori hadügyminiszter személyesen léptette őt elő őrnaggyá, és nevezte ki a CSZKA klub fő sport instruktorává. A CSZKA az orosz hadsereg központi sportklubja a szovjet idők óta.

Jelena Iszinbajeva vezető szerepet vállalt abban a kampányban, amelyben az orosz versenyzőket próbálták meg tisztára mosni egy nagy dopping ügyben, melyben Putyin személyes utasítására próbálták meg átverni az ellenőrzést. Cserébe Iszinbajeva kapott egy szép villát Tenerifén Putyintól. Ezzel megszerezte a tartózkodási engedélyt Spanyolországban. Biztos ami biztos: óvatosan elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

“Nagyvilági nő voltam és vagyok. Az is akarok maradni” – írta akkoriban társas oldalán Jelena Iszinbajeva. Putyin sok támogatója került fekete listára az ukrajnai háború miatt, és ez kiutasítással és a vagyon elkobzásával is járhat.

Ezért Iszinbajeva fontosnak tartja hangsúlyozni:

” az őrnagyi rangom puszta formalitás, sohasem szolgáltam az orosz hadseregben. Soha nem voltam egyetlen pártnak sem tagja, nem voltam a Duma képviselője.”

A szovjet rendszerekben gyakori volt, hogy az élsportolók katonai rangot kaptak: Puskás öcsi volt például “a száguldó őrnagy.”

Oroszországban Iszinbajeva nyilatkozatait árulásnak minősítették. Mahacskala városában, ahol egy stadiont neveztek el róla, gyorsan váltottak, és újra Trud – munka lett a sportközpont neve.

Tarpiscsev a Krímben teniszezik

25 éve ő vezeti az orosz tenisz szövetséget, és 1994 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak vagyis veteránnak számít.

Putyin kis zöld emberei 2014-ben elfoglalták a Krímet, melyet azután Oroszország annektált is. Putyin vezette az első teherautót, mely az új hídon, mely összeköti a félszigetet Oroszországgal, egy konvoj élén megérkezett a területre, melyet Hruscsov 1954-ben adott Ukrajnának cserében azért, hogy a helyi kommunista párt támogatta őt a Sztálin halálát követő véres belső harcokban.

Tarpiscsev fele részben egy vállalkozás tulajdonosa a Krímben, és vígan teniszezik az üdülő körzetben, melyet Ukrajna továbbra is sajátjának tekint. Iszinbajevával ellentétben Tarpiscsev aktívan támogatja Putyin “korlátozott hadműveletét” Ukrajnában.

Tarpiscsev megtiltotta a tenisz szövetség tagjainak, hogy bármilyen kritikus véleményt megfogalmazzanak az ukrajnai háborúval kapcsolatban: ”megtiltottam a fiúknak és a lányoknak, hogy provokatív kérdésekre válaszoljanak. Minden ilyen kérdésre csakis annyit válaszolhatnak: a sportot nem szabad összekeverni a politikával! Hagyjon engem békén!” Provokatív kérdések persze csakis külföldön érhetik az orosz sportolókat, mert Putyin birodalmában hazaárulásnak számít az ukrajnai hadjárat bírálata.

Hogy látja mindezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke?

“Egyik orosz NOB tagnak sincsen szerződése a hadsereggel, és egyikük sem támogatja aktívan az ukrajnai háborút. Ők nem Oroszország képviselői a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban hanem épp ellenkezőleg: a NOB-ot képviselik Oroszországban” – nyilatkozta Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK