Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

Orosz érdek a Nyugat-Balkánon magyar segédlettel

Moszkva kiterjeszti befolyását Délkelet-Európa instabil társadalmaira azáltal, hogy olyan szereplőket támogat, akik szándékosan gátolják a demokratizálódási folyamatokat. A cél annak megakadályozása, hogy a régió integrálódjon az Európai Unióba.
Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak s olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot.

Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában igencsak benne van az oroszok keze. Pár nappal ezelőtt Dodik új javaslattal állt elő: Bosznia „békés feloszlatását” javasolta – mondta -, és így felvetette azt az ötletet, amely a média beszámolói szerint Janez Janša szlovén miniszterelnök tollából származott. Janša egy „nem papíros” dokumentumban  állítólag a balkáni államok etnikai kritériumok szerinti szerkezetátalakítását követeli.

Kétségtelen, hogy a Nyugat-Balkánon új határok meghúzásáról folytatott vita azok malmára hajtja a vizet, akik Belgrád és Moszkva támogatásával egy régi álmot akarnak megvalósítani: a szerbek egyesítését egy közös államban. Pontosan ezek az etnikailag tiszta területek ideológiái vezettek a véres háborúkhoz a volt Jugoszláviában 1991–1995 között. Slobodan Milošević szerb elnök akkori kollégájával, Franjo Tudjmannal , a Horvát Köztársaság elnökével megállapodott  Bosznia megosztásáról Jugoszlávia felbomlása során. Háborús bűnök, kiutasítások és tömeges nemi erőszak következtek annak érdekében, hogy Nagy-Szerbia és Nagy-Horvátország szülessen.

Az a tény, hogy a régmúlt ideológiái újjáélednek – Moszkva, a szélsőségesek á la Dodik támogatásával, ebben nem ártatlan.

Míg az EU nyilvánvalóan stratégiai hibát követ el azzal, hogy évek óta nem ad egyértelmű ígéretet a régió csatlakozására nézve, Moszkva pedig félreérthetetlenül egyértelművé teszi mi a küldetése: a célzott megsemmisítés.

Ehelyett az EU évek óta elnéző politikát folytat a nyugat-balkáni korrupt elittel szemben. Ily módon a „stabilokráciákat” erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok.

Nem is igazán értelmezhető Brüsszel azon lépése, hogy a magyar uniós biztost nevezte ki „a hiteles európai uniós integrációs perspektíva felkínálására a Nyugat-Balkán országai számára, ideértve a csatlakozási folyamat folytatását is (pl. az érdemek alapján történő országértékelést)”. Mindezt annak tudatában, hogy

a magyar kormány sokkal inkább az orosz érdekeket képviseli a térség országaiban, mintsem az Európai Unióét!

A Szputnyik V mint a világjárvány megmentője

Nem utolsósorban az elhagyatott uniós oltási politika fényében Oroszország képes ebben is megkülönböztetni magát a válság hatékony szereplőjeként. Szerbia autoriter uralkodója, Aleksandar Vučić, Vlagyimir Putyin legfontosabb hídfője a térségben a jó kapcsolatot használja arra, hogy ne csak a szomszédos országok oltásturistáinak biztosítson oltási lehetőséget.

A moszkvai Szputnyik V oltás így geopolitikai jelentőséget Nyert.

A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: Orbán Viktor, magyar miniszterelnök segítségével Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Moszkva azonban vereségeket is szenvedett a térségben. Amikor 2016-ban Montenegróban kész helyzetet akart teremteni azzal, hogy egy különleges kommandó segítségével megpróbálta eltakarítani az útból a NATO-csatlakozást támogató Milo Đukanović elnököt, a szerb és orosz titkosszolgálati emberekkel szervezett összeesküvésre fény derült, és az ország nem sokkal később mégis a NATO teljes jogú tagja lett.

A civil társadalom és az EU ellen

Az oroszbarát erők nem véletlenül tesznek meg azóta mindent annak érdekében, hogy gyengítsék Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök Európa-barát kormányát. A média-befektetéseket céltudatosan oroszbarát és nacionalista-soviniszta propaganda terjesztésére fordítják. A pandémia-válság idején gondosan ismételgetett hamis hírek láttak napvilágot, amelyeknek célja a Zaev-kormány iránti bizalom aláásása. Közben fenyegetik a demokratikus reformokért fellépő civil aktivistákat, árulással rágalmazzák őket.

Szélsőségesek támogatása

Míg Moszkva csapatokat telepít Ukrajna kapujába, addig a Nyugat-Balkánon finomabb manővereket alkalmaznak. A montenegrói kormány a közelmúltban javaslatot  tett az állampolgársági törvény megváltoztatására, amely szerint az országban állandóan bejegyzett külföldiek gyorsabban válhatnak montenegrói állampolgárokká – beleértve a szerbeket és az oroszokat is.

Ez tömeges változásokhoz vezetne a népességben és a politikai orientációban és Montenegró nyugatbarát többségét villámgyorsan megszüntetnék.

– figyelmeztet Zlatko Vujović politikai elemző.

Az új törvénnyel a nyugatellenes és oroszbarát erőket „legálisan” megerősítették volna.  A tervezet elleni hatalmas tiltakozás után a kormány egyelőre felfüggesztette a tervek megvalósítását.

Eközben a demokratikus reformokért kampányoló civil szereplőket fenyegetik. Az egyik Xhabir Deralla, a Civil civil szervezet részéről.

„Ezek a körök elsősorban az EU-integráció torpedózásával foglalkoznak”

– mondta Deralla.

Az ellene irányuló támadások intenzitása a közelmúltban új minőséget kapott, hatalmas kibertámadások kíséretében a szervezete honlapján. Újra és újra árulóként rágalmazzák az emberi jogi aktivistát, az érintett portálok Goebbels-összehasonlításokat terjesztenek.

Facebook

Deralla szerint a technikai elemzések azt mutatták, hogy a legújabb támadások már közvetlenül Oroszországból érkeztek.

(Az írás DW cikke és Ara-Kovács Attila rövidített kivonatának felhasználásával készült.)

Magyar-lengyel már nem barát, ha Moszkváról van szó

Orbán Viktor minden olyat kihúzott a visegrádi virtuális csúcstalálkozó zárónyilatkozatából, ami komolyan sértette volna Oroszország érdekeit. A lengyelek kezdeményezték a virtuális csúcstalálkozót, ők is írták az eredeti szöveget, amelyet a magyar miniszterelnök megvétózott.

Mi nem tetszett Orbán Viktornak?

  • Az északi áramlat kettő orosz-német földgáz vezeték elítélése. Ezt újra elővették a lengyelek azt követően, hogy Biden elnök felszólította Németországot: hagyja abba a már csaknem befejezett vezeték építést, mert az túlságosan nagy energia függőséget jelentene Oroszországtól. Nemcsak Németország hanem az egész Európai Unió számára.

Korábban Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere, a Hitler-Sztálin megegyezéshez hasonlította a tengeralatti földgázvezetéket Oroszország és Németország között.

  • A visegrádi négyek eredeti közös közleménye keményen bírálta volna Oroszországot azért, mert támogatja Lukasenka rendszerét Fehéroroszországban és fenyegeti Ukrajna szuverenitását.

A magyar miniszterelnök nemrég még vígan parolázott Lukasenka elnökkel Minszkben.

  • Ukrajna NATO tagságát pedig a magyar kormány azzal akadályozza, hogy hivatkozik a nyelv törvényre, mely hátrányos a nemzeti kisebbségek számára.

A magyar miniszterelnök annyit írt Facebook oldalán, hogy „kiálltunk a csehek mellett”.

Ez utalás arra a titkosszolgálati botrányra, amely miatt Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát. Válaszul pedig Oroszország 20 cseh diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek.

Szijjártó új Szputnyik szállítmányt üdvözölt

200+280 ezer első és második oltásra alkalmas vakcina érkezett Magyarországra, és ezzel Oroszország szinte teljesítette szerződéses kötelezettségét – írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője. Szijjártó maga is orosz vakcinával olttatta be magát.

Egyetlen más uniós állam nem követte eddig Magyarországot ezen az úton. Szlovákiában a miniszterelnök is belebukott abba, hogy Szputnyik V vakcinát hozatott az országba azt megelőzően, hogy a szlovák gyógyszer ügynökség  ellenőrizte volna azt. Az európai gyógyszer ügynökség még nem hagyta jóvá az orosz vakcinát. Az uniós szakértők Oroszországban kívánják megvizsgálni a gyártási feltételeket. Korábban a Szputnyik V-t előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN tudósítójának, hogy gondjaik vannak a tömegtermeléssel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a külföldre szállított vakcina minősége nem egyezik meg azzal, amit a Szputnyik az eladáskor garantált.

Még 200 ezer Szputnyik vakcina érkezik az első félévben Oroszországból Magyarországra – írta Szijjártó Péter. Az EU gyógyszer ügynökség legkorábban júniusban engedélyezheti az orosz vakcinát.

Varsóban közölték: nem vesznek orosz vakcinát, és nem fogadják el azt a vakcina igazolást, amely az EU által nem engedélyezett oltóanyagról szól.

Orbán orosz dilemmája

Videó csúcson vitatják meg a visegrádi államok vezetői a Moszkvához fűződő viszonyt. Ezt Piotr Müller kormányszóvivő jelentette be Varsóban. A téma: szolidaritás Prágával, mely orosz diplomatákat utasított ki egy hét évvel ezelőtti titkosszolgálati akcióra hivatkozva.

Vajon hogy reagál a magyar kormány, amely Putyin legjobb szövetségesének szerepét játsza a térségben? A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát miközben a három másik visegrádi államban csakis az EU által jóváhagyott oltóanyagok vannak forgalomban. Szlovákiában Matovic miniszterelnök belebukott a Szputnyik V botrányba. Igaz, hogy így is pénzügyminiszter maradt.

Moszkva le, Peking felértékelődik

A magyar diplomácia csendben a keleti kapcsolatait elsősorban a dinamikusan fejlődő Kína irányába keresi, és párhuzamosan leértékeli Putyin stagnáló rendszerét. Annál is inkább, mert Orbán Viktornak fontos a lengyel szövetség. Varsóban pedig teljes a nemzeti egység Putyin elutasítására. Az Oroszországtól való távolodást az USA és Brüsszel is szorgalmazza. Ezzel magyarázható, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter megszavazta az uniós szankciókat Oroszországgal szemben bár később jelezte, hogy nem sok értelmét látja azoknak. Amikor viszont az EU Kínát akarta jelképes szankciókkal sújtani, akkor a magyar diplomácia vétózott.

Peking ugyanis olyan erős partner, akire Orbán Viktor akkor is számít, ha az USA és az EU határozottabban lép fel vele és a nemzeti együttműködés rendszerével szemben.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

A magyar adóparadicsomnak is véget akarnak vetni az amerikaiak

A Biden kormány  meg akarja szüntetni Európa adóparadicsomait. Írország és Luxemburg a két legfőbb érintett az Unióban – írja a Der Spiegel, de Magyarország is – a maga 9%-os társasagi adójával – igencsak érdekelt.

21%-ra emelné a társasági adót mindenütt Joe Biden kormányzata – ahogy ezt Yellen pénzügyminiszter többször is részletesen kifejtette. Csakhogy sok állam épp arra építette adó politikáját, hogy alacsony társasági adóval csalogatja be a külföldi tőkét. Írország így vált kelta tigrissé, Luxemburgban pedig Jean-Claude Juncker korábbi kormányfő csábított be oly sok multit, hogy a kis államban az egy főre eső GDP azóta is messze az első helyen áll az Európai Unióban.

Írországban a társasági adó „csak” 12,5%. Ha ezt Biden javaslatára felemelik 21%-ra akkor nemcsakhogy dollár milliárdokat veszítene Írország , de sok jólfizetett munkahelyet is, mert a multik szélsebesen új székhely után néznének.

Paschal Donohoe pénzügyminiszternek kellene megoldania ezt a problémát , ő jelenleg az Eurogroup elnöke vagyis az eurozónában is szava van. A baj az, hogy az eurozónán illetve az Európai Unión belül is igen eltérőek az érdekek.

Kicsik kontra nagyok

A Der Spiegel arra hívja fel a figyelmet, hogy Németország , Franciaország vagy Olaszország üdvözli Biden elképzelését míg sok kis uniós tagállam kézzel lábbal tiltakozik ellene. A Spiegel régiónkból Szlovákiát említi , de Magyarország is ugyanebbe a csoportba tartozik.

Vajon képes lesz-e az EU összehangolni a különböző érdekeket, és azokat egyeztetni Biden elképzeléseivel?

Ursula von der Leyen asszony Brüsszel nevében azt igérte Biden elnöknek , hogy „újra energiával töltjük fel az atlanti kapcsolatokat”. Ez jól hangzik , de konkrét tartalommal nehéz lesz feltölteni , mert az érdekek annyira különböznek egymástól.

Régi trend megfordításáról van szó

Az elmúlt 40 év során a globális gazdaságban átlagosan 40%-ról 24%-ra csökkent a társasági adó. Párhuzamosan gyorsan növekedett az államadósság. A pénzügyminisztereknek mind nehezebb volt megtalálni a költségvetési egyensúlyt. Az USA-ban például a társasági adó csak a költségvetési bevételek 10%-át jelenti miközben a munkavállalók adója 80%-ot tesz ki!- írja a Der Spiegel.

A multik nem is titkolják: ott adóznak , ahol a legkevesebbet kell fizetni. A Facebook alelnöke , Sheryl Sandberg meg is írta vezető társainak : „azért választottuk Dublint európai székhelynek, hogy kihasználjuk az adó kedvezményeket”.

Brüsszel kiszámolta , hogy az Apple, amely ugyancsak Írországban könyveli el európai profitját , csak 0,005%-os adót fizetett! Ezért az EU 13 milliárd dollárt perel az Apple cégen adó elmaradás címen. Tim Cooke, Apple főnök szerint „ez csak politikai szemétkedés”, Írország is ellenáll Brüsszel kérésének , hogy szedje be az adó elmaradást.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter maximálisan támogatja az amerikai elképzeléseket. Az USA és Németország számára azért fontos a 21%-os minimális adó , mert ezzel megakadályozhatnák a nagy cégeket , hogy adóparadicsomokba rejtsék el a profitjukat. Magyarországon 9%, Franciaországban 31% a társasági adó – ez a két szélsőség az Európai Unióban- jegyzi meg a Der Spiegel.

Hogy számol Yellen pénzügyminiszter?

A jövőben a multiknak a forgalmuk után ott kellene adózniuk, ahol a termékeiket eladták, és nem pedig ott, ahol a székhelyük van- többnyire egy adóparadicsomban. Ezt a rendszert elsősorban a digitális multik ellen találták ki (Amazon, Google, Apple, Facebook), de az USA ki akarja terjeszteni minden nagyvállalatra. Például a német autógyárakra vagy az LVMH-ra, arra a luxus cégre, melynek fő tulajdonosa és főnöke Európa leggazdagabb embere, Bernard Arnault.

Aki alacsony adókra épített, az veszíteni fog

Jeff Bezos, az Amazon fő tulajdonosa és főnöke, támogatásáról biztosította a Biden javaslatot. Kiszámolta ugyanis, hogy ki tudják gazdálkodni az adót, mert olyan dinamikusan nőnek a bevételeik. Azok az országok, melyek alacsony adókkal csábították a külföldi tőkét, mint Magyarország , Írország vagy Luxemburg nagyonis rosszul járhatnak.

Olaf Scholz pénzügyminiszter most azon dolgozik, hogy megakadályozza azt: az érintett államok egységes csoportot hozzanak létre , mely blokkolja a globális minimum adó elfogadását az Európai Unióban. A fő kérdés itt az, hogy mennyi is lenne ez a globális minimális társasági adó? Az amerikaiak által javasolt 21% a felső határ, az alsó pedig 14%, melyet az OECD írt bele a programjába.

A kérdés most az, hogy miután az USA meggyőzte Németországot a globális minimum társasági adó szükségességéről, vajon Berlin rá tudja-e venni a többi uniós tagállamot arra, hogy elfogadjanak egy olyan döntést, mely sokaknak komoly veszteséget okozhat – írja a Der Spiegel.

Orbán kontra Hollandia

Egymilliárd dolláros üzlet megakadályozását kifogásolja Hollandia, mert a magyar kormány megakadályozta, hogy az Aegont megvegye az osztrák Vienna Insurance Group. Minthogy mindhárom állam az Európai Unió tagja, ezért a magyar kormány lépése azt jelenti, hogy nem tartja be az uniós jogot!

Az Európai Unió jogszabályai kivételes helyzetektől eltekintve nem teszik lehetővé az állami beavatkozást magáncégek ügyeibe.

A magyar kormány nem ortodox eljárását az tette lehetővé, hogy egészségügyi szükségállapot van. Jogilag viszont nehéz megmagyarázni, hogy ennek mi köze lehet egy biztosító társaság eladásához?!

A magyar kormány másik érve a nemzetbiztonság! A WTO szabályait ugyanis ilyen módszerekkel szokták megkerülni. Trump is erre hivatkozott amikor kereskedelmi szankciókat vezetett be Kínával szemben. Csakhogy a biztosító ügyében kissé nehéz felfedezni a nemzetbiztonsági szempontokat.

A miniszterelnök magánérdekét annál inkább.

Mészáros Lőrinc a láthatáron

A CIG Pannónia, amely Orbán barátjának a tulajdonában áll, pályázik a biztosító társaságra.

Visszautasíthatatlan ajánlat? A nemzeti együttműködés rendszerében egyáltalán nem ritka, ha egy cég visszautasíthatatlan ajánlatot kap – mint a Keresztapa című filmben. Ilyenkor az eladót megfenyegetik az adóhivatallal és a titkosszolgálattal. A hazai cégek általában értik a finom célzást, és kapitulálnak. Most viszont tekintélyes külföldi cégekről van szó, amelyek  számára a maffia módszerek szokatlanok az Európai Unión belül. Persze mind Hollandiában mind pedig Ausztriában nagyon jól tudják: Keleten minden egy kicsit másképp van. Hiába kerültek be az Európai Unióba az egykori szocialista országok, az állam továbbra is kulcs szereplő maradt a piacon. A nemzeti együttműködés rendszerében pedig deklarált cél az, hogy minél több külföldi cég kerüljön hazai tulajdonba. Ráadásul olyan hazai tulajdonba, amely megbízhatóan szolgálja az állam (Orbán Viktor) érdekeit.

Orbán Viktor nem lehet biztos abban, hogy 2022 után is a hatalom birtokában lesz, ezért minden eszközzel arra törekszik, hogy olyan gazdasági erőt hozzon létre, amely képes szembeszállni akár a kormány akaratával is.

Kérdés persze, hogy mindez nem eredményez-e káoszt, amelyet az üzleti világ igen rosszul fogad mindenütt, a közvéleményről már nem is beszélve.

Orbán Kijev és Moszkva között

A magyar kormányfőt, az államfőt feleségestül meghívták Ukrajna fővárosába, hogy vegyenek részt egy tanácskozáson, melynek fő témája a Krím félsziget.

Az oroszok 2014-ben foglalták el a félszigetet. Maga Putyin elnök vezette azt a teherautót, mely elsőként kelt át a hídon, mely Oroszországot összeköti a Krím félszigettel.

Zelenszkij ukrán elnök az augusztusi rendezvénnyel hangsúlyozni akarja: Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Uniós vita a rendezvényről

Zelenszkij elnök az EU vezetőit is meghívta a Krím tanácskozásra, de ketten kétféleképpen reagáltak. Ursula von der Leyen asszony közölte, hogy nem ér rá. Charles Michel, az Európa Tanács elnöke viszont kijelentette: örömmel megy el Kijevbe! A két uniós vezető között amúgy is feszült a viszony azóta, hogy Törökországban háttérbe szorították Ursula von der Leyen asszonyt amikor Erdogan elnök fogadta őket.

Orbán vagy Áder?

A magyar diplomácia sincs könnyű helyzetben hiszen rendkívüli mértékben kiéleződött Ukrajna és Oroszország viszonya. Orbán Viktor kitűnő kapcsolatot ápol Putyin elnökkel, ezért nemigen valószínű, hogy elutazna Kijevbe. Bár Zelenszkij elnök megválasztása után többször is jelezte a magyar miniszterelnök, hogy tárgyalni szeretne Ukrajna első számú vezetőjével, de mindeddig erre nem került sor. Az ok: a nyelvtörvény, mely hátrányosan érinti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Erre hivatkozva Magyarország akadályozza Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ezért a nagyhatalmak titokban hálásak, mert nem kívánják Ukrajna NATO tagságát. Putyin azért nem, mert ez sérti Oroszország stratégiai érdekeit és nemzeti büszkeségét. Az USA nem akarja ezzel tönkretenni kapcsolatait Oroszországgal. Németország és Franciaország szintén abban érdekelt, hogy fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával.

Ezért valószínű, hogy Áder János utazik majd Kijevbe, de az sem kizárt, hogy senki sem képviseli majd Magyarországot a Krím tanácskozáson Kijevben, melynek demonstratív jelentősége lenne, ha gyakorlati következménye nem is.

Moszkva kiutasít 20 cseh diplomatát

Mint a gyerekek az oviban. Csehország szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, mire az oroszok tromfoltak és Moszvából kettővel több cseh diplomatát küldtek haza.

Adrej Babis arra  hivatkozva utasította ki a diplomatákat, hogy titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Sőt, néhányan közülük részt vettek egy robbantásos akcióban még 2014-ben.

A brit külügyminiszter sietett gratulálni, mert néhányan a kiutasított titkosszolgálati tisztek közül blamálták magukat a Szkripal botrányban Nagy Britanniában. Az orosz titkosszolgálat ex ezredesét és lányát Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól Salisburyben. Putyin elnök állítólag személyesen adott utasítást Szkripal likvidálására, mert az ezredes mint a katonai hírszerzés személyzeti főnöke  eladta az egész hálózatot az USA-nak illetve Nagy Britanniának. Az ex ezredes és lánya majdnem belehalt az akcióba, de végül túlélték azt. Azóta is a brit rendőrség védelme alatt állnak.

Oroszország Biden célkeresztjében

Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfelének nevezte Blinken amerikai külügyminiszter amikor Európában járt. Arra akarta rábeszélni európai szövetségeseit, hogy újítsák fel az atlanti együttműködést és távolodjanak Moszkvától illetve Pekingtől.

Biden tíz orosz diplomatát utasított ki az USA-ból arra hivatkozva, hogy az oroszok beavatkoztak kétszer is az amerikai elnökválasztásba. Mind 2016-ban mind pedig 2020-ban Donald Trumpot támogatták a demokrata jelölttel szemben.

Babis túlteljesít

Lengyelország mint az USA leghűségesebb európai szövetségese azonnal kiutasított három orosz diplomatát, de a másik három visegrádi állam továbbra sem követte az oroszellenes vonalat. Sőt a magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, Szlovákia miniszterelnöke pedig kockáztatta kormányfői posztját a Szputnyik V vakcináért.

Babis cseh miniszterelnök finom figyelmeztetést kapott: újra elővették a múltját. A szlovák Andrej Babis Moszkvában tanult, és az amerikai hírszerzés szerint ott be is szervezték. Hazatérve összekötő tiszt volt a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Babis természetesen tagad, de megértette: lépnie kell! Ezért Prágában elővették a 2014-es ügyet, és erre hivatkozva 18 orosz diplomatát kiutasitottak. Ez szokatlanul nagy szám hiszen Csehországban nem dolgozik olyan sok orosz diplomata (Magyarországon valamiért sokkal többen vannak).

Az orosz válasz csattanó: 20 cseh diplomata kiutasítása 24 órán belül!

Biden-Putyin

Az USA elnöke csúcstalálkozót javasolt, Oroszország ura nem sietett ezt elfogadni. Bécs és Helsinki máris jelentkezett. A héten csütörtökön és pénteken virtuális csúcs lesz a környezetvédelemről. Ennek kapcsán Biden és Putyin is eszmét cserélhet egymással – ha mindkét fél úgy akarja.

Valószínűleg egyikük sem akar komoly konfliktust. Mindketten a hazai közönségnek játszanak. Biden azt akarja bizonyítani, hogy az USA újra világhatalom, amelyik mindenütt érvényre tudja juttatni az akaratát. Putyin pedig azt az illúziót szeretné megőrizni, hogy Oroszország USA-val egyenrangú világhatalom.

Mindketten álomvilágban élnek: üzenik Pekingből. Ma már Kína az USA egyenrangú partnere, az oroszok pedig csak mint Peking szövetségesei rúghatnak labdába. A virtuális csúcson talán kiderül, hogy a valóság és a virtuális világ milyen viszonyban is van a Washington – Peking – Moszkva háromszögben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK