Kenderessy Milán, Author at Független Hírügynökség Page 60 of 115

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Kenderessy Milán

-

2021-08-23

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Kenderessy Milán

-

2021-08-23

1

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

„Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy „a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: „nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

A CIA Afganisztánban marad?

Kenderessy Milán

-

2021-08-22

0

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy „hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

„A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Menedzser fizetések az égben

Kenderessy Milán

-

2021-08-21

0

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

1.322%-al nőtt a legfőbb döntéshozók jövedelme 1978 óta állapította meg az Economic Policy Institute. Amely arra is rámutat, hogy manapság egy átlagos elnök-vezérigazgató éves jövedelmének 80%-a részvény opció.

A kontraszt óriási: az átlagos munkavállaló jövedelme csak 18%-al lett magasabb 1978 óta!

Ez a jelentés is azt mutatja, hogy a pandémia idején tovább nőtt a szakadék az egyszerű munkavállalók és a szupergazdagok között: 4.000 milliárd dollárral növekedett a vagyona a 2.365 dollármilliárdosnak Amerikában.

A Guardian szerint elfogadhatatlan, hogy egy átlagos elnök-vezérigazgató 351-szer többet keres mint a dolgozói miközben a különbség csak 15 volt az egyhez 1965-ben.

Ráadásul az infláció évente átlagosan 2%-al csökkentette a munkavállalók keresetének reálértékét.

Jobb munkanélkülinek lenni

Az amerikai munkaerő 25-40%-a ma olyan helyzetben van, hogy jobban jár a munkanélküli segéllyel mintha munkát vállalna. Ezért van olyan sok üres álláshely az Egyesült Államokban – állitja a Guardian.

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

A munkaerőhiány most elsősorban azért van, mert a döntéshozók nem emelik az alacsony béreket olyan szintre, hogy érdemes legyen dolgozni.

Megoldás-e az adóemelés?

A Biden kormányzat erre törekszik egyrészt azért, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket, de főként azért, hogy feltöltse az államkasszát. 28%-ra akarják emelni a cégek társasági adóját és jobban meg kívánják adóztatni a gazdagokat és főként a szupergazdagokat. Trump pont az ellenkezőképp cselekedett: bár a frusztrált munkavállalók szavazataival került hatalomra, de a társasági adót 35%-ról levitte 21%-ra.

A munkavállalókat nemcsak az alacsony bérek sújtják hanem a diákhitelek is. Biden minden nyolcadik amerikai polgár életszínvonalán javíthatna, ha eltörölné a diákhitelt. De nagy az ellenállás a washingtoni kongresszusban, ahol a republikánusok védelmezik Trump örökségét.

Biden változtatni akar, de neki is figyelembe kell venni azt, hogy támogatói között sok a szupergazdag. Ezért a londoni Guardian úgy véli, hogy Biden betartja választási ígéretét:
„senkit sem büntetünk meg. Senkinek az életszínvonala nem változik, lényegében semmi sem fog megváltozni.”

Távmunka, de mennyiért?

Kenderessy Milán

-

2021-08-15

0

A Google minden munkatársa kapott egy kalkulátort, mellyel kiszámíthatja: mennyit keres akkor, ha bejár a munkahelyére és mennyit akkor, ha otthon dolgozik. Az utóbbi eseteben a bér erősen függ attól, hogy a munkavállaló hol lakik?

10%-ot vesztett volna a munkabéréből a Google egyik munkatársa, ha továbbra is otthon dolgozik. Erre úgy döntött, hogy akkor inkább bejár – írja a Reuters hírügynökség. Nem volt ez könnyű döntés, mert két órányi autóútat kell megtennie reggel és este.

A Google szóvivője ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy nálunk a bérek mindig a helytől függőek voltak.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha egy Google munkatárs New Yorkban dolgozik, de Stamford városában él Connecticut államban, akkor 15%-al kisebb bérre számíthat otthoni munka esetében.

Ha valaki San Franciscóban dolgozik, de a Tahoe tó mellett él a családjával, akkor távmunka esetén 25%-al kevesebbre számíthat a Google-nál.

Ha viszont a munkavállaló New Yorkban vagy San Franciscóban vállal otthoni munkát, akkor megmarad a bére. Indoklás: a nagyvárosokban drágább az élet.

Miért csinálja ezt a Google?

A cég nem köteles ezt tenni, dönthetett volna másképp is – hangsúlyozza Jake Resenfeld, aki a San Louisban működő Washington egyetemen tanít szociológiát. Ha eddig kifizették ugyanazt a bért a távmunkásoknak mint amennyit a bejárók kaptak, akkor ezt lehetne folytatni most is amikor egyéni döntés kérdése a választás. Csakhogy ily módon a Google megspórolhat egy csinos összeget hiszen a cég azzal számol, hogy a munkatársak 20%-a választja tartósan a távmunkát.

Hibrid megoldás

A Google élharcosa annak a mozgalomnak, amely keverni akarja a munkavállalási formákat az egész világon, ahol több mint 140 ezer alkalmazottja van.

Nemcsak az USA-ban hanem már Kanadában is alkalmazzák ezt az eljárást. Mi a Google alapelve? Mindig a helyi bér maximumát fizetjük – nyilatkozta egy szóvivő a CBC News portálnak. Ha a munkavállaló máshonnan végzi a munkáját, akkor ehhez igazítjuk a bért is.

A Google arról tájékoztatta a CBC Newst, hogy több mint tízezer kérést kapott a központ távmunka ügyben. A kérések 85%-át azonnal el is fogadták mindjárt az első menetben.

Mindig a piaci csúcson levő béreket és juttatásokat adunk a munkavállalóinknak, ez nem változik azzal, hogy áttérünk a hibrid megoldásra

– nyilatkozta a Google szóvivője a CBC News-nak.

Kérdés: mit szólnak ehhez azok, akiknek csökkent a fizetésük csak azért, mert áttértek a távmunkára!

ÁLLAMI GARANCIA ORBÁN OLIGARCHÁJÁNAK

Kenderessy Milán

-

2021-08-15

0

150 millió euróról vagyis körülbelül 53 milliárd forintról van szó – ennyibe kerül az a repülőgépgyár, melyet a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvásárol Csehországban. Már hogyha valóban ő teszi.

Az állami garancia ennek 80%-ára vonatkozik. A hitelt a kormányhű Magyar Fejlesztési Bank nyújtja a a HSC Aerojet Zrt.-nek. A cég főnöke és egyetlen részvényese Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki nemrég még Orbán Viktor londoni nagykövete volt. Korábban Orbán egyik másik bizalmasa próbálta megvenni a cseh repülőgépgyárat, de a kezdeményezés bebukott, mert Tombor András nem tudott megfelelő pénzt és garanciát felmutatni. Most ez összeállt – legalábbis papíron.

A hibrid rendszer

Az állami és magán szféra furcsa szimbiózisát nem Magyarországon találták ki, de itt is alkalmazzák. Szalay-Bobrovniczky Kristófnak nem ez az első ilyen biznisze. Korábban az oroszokkal közösen az egyiptomi vasúti kocsi üzletben utazott. 1300 vasúti kocsit szállítanak Egyiptomba körülbelül 1 milliárd euró értékben. Az üzleti konstrukció itt még cifrább: az orosz és a magyar eximbankok együtt hitelezik meg az 1 milliárd eurót Egyiptomnak.

Az Egyiptomba szállított vasúti kocsiját részben a dunakeszi jármű javítóban szerelik össze. A MÁV tavaly tavasszal adta el ennek 90%-át egy cégnek, amely felerészben az oroszok felerészben pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában van.

A cég 2020-ban 7,9 milliárd forintos nyereséget ért el. Az orosz cég jellemző módon Svájcban van bejegyezve.

Sem Oroszországban sem pedig Magyarországon nem lehet tudni, hogy az oligarchák vagyona mennyiben magántulajdon és mennyiben az államot irányító Putyiné illetve Orbáné.

Oroszország leggazdagabb oligarchája, Hodorkovszkij ezt a saját kárán tanulhatta meg amikor elítélték, és hosszú éveket tölthetett Szibériában. Csak Merkel kancellár közbenjárására szabadult ki.

Sem az Európai Unió sem az USA nem fogadja el ezeket a kétes hibrid megoldásokat. Orbán Viktor ezért sem lép be az Európai Ügyészségbe, mert kínos kérdéseket tehetnének fel neki. Az amerikai nagykövetségen szorgosan jegyzik az ilyen hibrid ügyleteket. Egyrészt azért, mert a repülés stratégiai ágazat, másrészt pedig az orosz kapcsolat miatt. Amíg megy a szekér addig nincs gond, de hogyha leáll, akkor kellemetlen kérdések következhetnek nemcsak Budapesten, de külföldön is.

MATOLCSY GLOBÁLIS ADÓSSÁGVÁLSÁGTÓL TART

Kenderessy Milán

-

2021-08-14

0

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.

A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.

Mit ajánl Matolcsy?

Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.

Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

Kenderessy Milán

-

2021-08-11

0

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Orbán, a kínos kérdés és a két változat

Kenderessy Milán

-

2021-08-07

0

A magyar miniszterelnök interjúját, melyet a Fox televízió sztárjának, Tucker Carlsonnak adott, a sajtóiroda elküldte a Magyarországon dolgozó külföldi újságíróknak – méghozzá kétszer.

Első alkalommal kihagytak néhány apróságot, melyet azután korrigálni kellett miután egy újságíró észrevette a turpisságot. Az első változatban Hszi Csinping kínai elnök egyáltalán nem szerepelt. Pedig Tucker Carlson ezt a kérdést tette fel Orbán Viktornak: „nem hiszem, hogy Joe Biden elnök valaha is totalitárius gengszternek nevezte volna Hszi Csinping elnököt noha ő sok politikai ellenfelét megölette. Akkor Önt, és nemcsak Önt hanem a lengyel kormányt is, hogy nevezhette totalitárius gengszternek?!”

A kérdés erősen problematikus hiszen Hszi Csinping elnök – Mao Cetungtól eltérően – nem övezi meg politikai ellenfeleit hanem korrupciós vádakkal hosszú évekre börtönbe csukatja őket. De nyilván nem ez zavarta Orbán Viktort hanem az, hogy Kínával kapcsolatban nem kívánt semmit sem mondani, mert akkor kiderült volna, hogy a lehető legjobb kapcsolatra törekszik a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal. Épp most kíván behozni Budapestre egy kínai elit egyetemet, nem sokkal azután, hogy kipaterolta a CEU nagyrészét, melyet az USA állampolgár Soros György alapított.

Nemcsak ez maradt ki az első változatból

Arra a kérdésre, hogy milyen érzés volt amikor Joe Biden totalitárius gengszternek nevezte az amerikai választási kampány során, Orbán meglehetősen hosszú választ adott, melyet az első változatban alaposan megrövidítettek. Íme a javított kiadás:

„Magyarországon ilyenkor az a jellemző, nem túlságosan udvarias reagálás, hogy ki ez a fickó, hogy ilyeneket mondjon?! Aztán azt mondja az ember, ok, ő az USA elnöke, vegyük őt komolyan!

Ha valaki, aki nem beszéli a nyelvünket és igen korlátozottak az ismeretei Magyarországról, még annak utóbbi évtizedeiről is, és nyilvánvalóan nem ért meg minket, ilyen véleményt fogalmaz meg, akkor ez személyes sértés minden magyarnak” – válaszolta Orbán Viktor, aki megkapó szerénységgel egész Magyarországgal azonosította magát. A probléma az, hogy épp ez a totalitárius vezetők egyik legfőbb ismérve. Tehát Joe Biden nem is tévedett oly nagyot…

Lopni tudni kell

Kenderessy Milán

-

2021-08-07

0

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

Kenderessy Milán

Fordulat a gázpiacon

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

A Keresztapa mérsékletre int

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

Az USA a saját csapdájába esett bele

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

Muzulmán blokk az USA ellen

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

A szakadék egyre nagyobb az egyszerű munkavállalók és az elnök vezérigazgatók között, mert az utóbbiakat főként részvény opciókkal fizetik az USA-ban – írja a Guardian.

Miért keresnek a nagyfőnökök 350-szer annyit mint a dolgozók?

Jobb munkanélkülinek lenni

Kiszámolták a pandémia alatt 300 dollár hetenként a munkanélküli segély miközben azok, akik minimálbéren dolgoznak csak 290 dollárt hozhatnak össze (a minimális órabér jelenleg 7,25 dollár az USA-ban).

Megoldás-e az adóemelés?

A Google minden munkatársa kapott egy kalkulátort, mellyel kiszámíthatja: mennyit keres akkor, ha bejár a munkahelyére és mennyit akkor, ha otthon dolgozik. Az utóbbi eseteben a bér erősen függ attól, hogy a munkavállaló hol lakik?

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Miért csinálja ezt a Google?

Hibrid megoldás

150 millió euróról vagyis körülbelül 53 milliárd forintról van szó – ennyibe kerül az a repülőgépgyár, melyet a kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf megvásárol Csehországban. Már hogyha valóban ő teszi.

A hibrid rendszer

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

Mit ajánl Matolcsy?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

A magyar miniszterelnök interjúját, melyet a Fox televízió sztárjának, Tucker Carlsonnak adott, a sajtóiroda elküldte a Magyarországon dolgozó külföldi újságíróknak – méghozzá kétszer.

Nemcsak ez maradt ki az első változatból

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Jönnek a zöldek?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA