Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

350 milliárdos baráti segítség Orbán kedvenc cégének

A Nemzeti Bank bejelentette: megszünteti a kötvény vásárlási programot, hogy így küzdjön az infláció és a forint leértékelés ellen. Félórával a bejelentés előtt a 4iG – Orbán Viktor kedvenc informatikai cége – 350 milliárd forintos kötvény kibocsátást jelzett a Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében. 350 milliárd forint az csaknem egymilliárd euró vagyis nagyon nagy összeg egy ilyen kis ország nemzeti bankjának. Dehát hogyha Orbán Viktor kedvenc cégéről van szó, akkor Matolcsy György a forint elszánt védelmezője sem mondhat nemet.

Mire kell a pénz a 4iG-nek?

Egyrészt a Digi megvásárlására másrészt pedig olyan programokra, amelyeket Izraelben és másutt valósítana meg. A Digit romániai tulajdonosától 625 millió euróért vásárolja meg a 4iG, ez több mint 230 milliárd forint. A választási időszakra ez mindenképp jól jön Orbán Viktornak, akinek aggódnia kell: meglesz-e a szükséges többség?

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc neve alatt futott, most pedig Jászai Gellért a névleges tulaj, de régóta azt beszélik, hogy valójában magáról a miniszterelnökről van szó.

Mi sem igazolta ezt fényesebben mint az, hogy Németország fontos hadiipari cége pénzt fektet be a 4iG-be: 120 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. Miért? A Rheinmetall Zalaegerszegen tankokat gyárt, melyeket exportál az egész világon. Orbán Viktor a német hadiipar legnagyobb vásárlója: legutóbb Magyarország az első helyen végzett a vásárlók között. Miért jó ez a Rheinmetallnak? Egyrészt, mert kormányzati kedvezményeket kap Orbán Viktortól, másrészt pedig kicselezheti saját kormányát. Berlinben a kormányba bekerültek a zöldek is. Társelnökük, Annalise Baerbock az új külügyminiszter , aki értékalapon  kívánja irányítani a német diplomáciát. Ez azt jelenti, hogy a német hadiipari cégek nem adhatnak el fegyvereket akárkinek. Tilalmi listák készülnek, melyek akadályozzák az üzletet. De hogyha a tankok Magyarországon készülnek, akkor mindjárt más a helyzet …

4iG állami és magántőke kombinációja

Ez Orbán kedvenc ideája: az állami és magánpénzek összekeverése, amely igencsak megnehezíthet mindenfajta korrupciós nyomozást. A stratégiai fontosságú cégnél ugyanis minden titkos vagyis a külvilág nemigen tudhat meg semmit sem róla. Például azt sem, hogy van e és mekkora Orbán részesedése az üzletben? A miniszterelnök – üzletember úgy gazdagodhat, hogy ennek nyomát nagyon nehéz követni. Persze Malajzia miniszterelnöke is így gondolta. Abdul Razakra rászállt a New Yorki korrupció ellenes ügyészség. Amíg hatalmon volt, addig a hazai főügyész a füle botját sem mozgatta. Mihelyt megbukott a miniszterelnök, megindult a lavina. 12 év fegyház korrupcióért már biztos, de több más hasonló per is folyamatban van a bukott miniszterelnök ellen Malajziában.

Macron: a magyar kormány nem kap pénzt a helyreállítási alapból

A magyar miniszterelnök és a francia államfő azt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén ami összeköti őket: európai hadsereg, közös agrár érdekek, az atomenergia stb. Más közös platformjuk nemigen akadt.

A francia államfő megerősítette sajtóértekezletén, hogy megemlítette a magyar miniszterelnöknek: nem ért vele egyet a jogállamisági normák megsértésének magyarországi helyzetével!

Orbán erre azt válaszolta, hogy a magyar választóknak kell dönteniük jövő tavasszal. Mire Macron kifejtette, hogy addig viszont a magyar kormány nem számíthat az euró milliárdokra a helyreállítási alapból. Ez finom figyelmeztetés: Orbán vagy megváltozik vagy Damoklész kardként függ a feje felett az uniós pénzek megvonása.

Macron persze abban bízik, hogy Orbán helyett az ellenzék nyer jövő tavasszal.

Ezért találkozott a magyar ellenzék vezetőivel is rövid budapesti látogatása során.

Macron állásfoglalása annál is fajsúlyosabb, mert nemrég egyeztetett Scholz német kancellárral Párizsban vagyis nézeteit az új német kormány is osztja.

Visegrádi négyes vagy páros?

2007 óta Macron az első francia elnök, aki egyszerre találkozott a négy visegrádi állam vezetőivel. A francia államfő régi elképzelése, hogy leválassza a két mérsékelt államot, Csehországot és Szlovákiát a magyar-lengyel párosról, amely elszántan háborúskodik Brüsszellel.

Facebook

A magyar és a lengyel kormány pontosan ezért nem kapott eddig egy centet sem a helyreállítási alapból. Scholz német kancellár Varsóban tárgyalt erről a lengyel vezetőkkel, akik gyors megoldást sürgettek. Lengyelországban csak 2023-ban lesznek választások, az Európai Unió addig nem tarthatja vissza a helyreállítási alap pénzeit.

 

Ziobro igazságügyi miniszter mindenesetre úgy fenyegetőzött a Financial Timesnak, hogy amíg nem kapnak pénzt addig vétózni fognak Brüsszelben.

Igaz, hogy Varsóban Jaroslaw Kaczynski mondja ki a végső szót, de Ziobro pártja nélkül bedőlhet a koalició. Budapest és Varsó tehát egyelőre kitart, de a két mérsékeltebb visegrádi állam már megkapta a maga jussát az uniós helyreállítási alapból. Budapesten a visegrádi államok dicsérték Orbán határkerítését, melyet Macron elnök sem bírált. Csakhogy a migráció már távolról sem olyan fontos probléma mint 2015-ben amikor több mint egymillió bevándorló érkezett az Európai Unióba. Ma már az uniós polgárokat sokkal jobban érdekli a pandémia miatt kialakult gazdasági válság. Ennek kezelésére pedig csak az EU ajánl receptet a hatalmas helyreállítási támogatással. Macron elnöknek és Brüsszelnek ez az erős aduja, mellyel szemben Orbán Viktornak nincs érve. Sőt attól tarthat: a tavaszi választásokon az lesz a tét, hogy Orbán vagy az uniós euró milliárdok ?!…

Macron a magyar ellenzékkel is találkozik

A francia államfő hétfőn nemcsak Orbán Viktor miniszterelnökkel és a három másik visegrádi állam vezetőivel találkozik Budapesten, de a magyar ellenzék prominens képviselőivel is.

A Városházán Karácsony Gergely főpolgármester vendége lesz, és ott találkozik Márki Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök jelöltjével és Dobrev Klárával, aki a DK jelöltje volt valamint Donáth Annával, a Momentum új elnökével. A francia diplomácia nem is nagyon titkolja, hogy érdekelt az ellenzék sikerében a jövő évi magyar választásokon. Annál is inkább így van ez, mert Orbán Viktor nemrég a vörös szőnyeget is leterítette Marine Le Pen előtt, és fogadta Eric Zemmourt. Mindkét szélsőjobboldali politikus kihívója Emmanuel Macronnak.

Ezért fogalmazott úgy sajtóértekezletén a francia köztársasági elnök, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner.

Ellentétes álláspont Európa jövőjéről

Macron elnök Scholz német kancellárral és sok más európai vezetővel az Európai Egyesült Államok híve. Franciaországban a választási kampány idején ezt nem hirdeti hangosan hiszen tekintetbe kell vennie honfitársainak nemzeti büszkeségét, de a diplomáciában ezt az irányt követi, amely pontosan ellentétes Orbán Viktor elképzeléseivel. Abban viszont hasonlít a francia diplomácia a magyarhoz, hogy az Egyesült Államoktól eltérően, jó kapcsolatot akar fenntartani Moszkvával és Pekinggel. Macron közölte: ellentétben az
USA-val, Nagy Britanniával és Ausztráliával Franciaország nem hirdet diplomáciai bojkottot a pekingi téli olimpia ellen. A diplomáciai bojkott szimbolikus eszköz: a sportolók résztvesznek , de nem hivatalos állami küldöttségként.

Választások egyidőben

Jövő tavasszal rendezik meg a választásokat mind Magyarországon mind pedig Franciaországban. Mind Emmanuel Macron mind Orbán Viktor folytatni szeretné. Az Európai Unió és az Egyesült Államok szurkol Macronnak és Orbán Viktor ellenfeleinek. Közben persze mind az Európai Unió mind pedig az Egyesült Államok válsággal küzd a pandémia miatt. Rengeteg gyakorlati problémát kell megoldania a vezetőknek, ezért a politizálás háttérbe szorul. A közvélemény minden kormánytól elsősorban sikeres a válság menedzselését várja el. E tekintetben sehol sem dicsekedhetnek különösebben jó eredményekkel. Olaf Scholz kancellár pénzügyminiszterként bizonyította a válság idején, hogy pragmatikus menedzserként képes a német gazdaságot egyensúlyban tartani a legnehezebb időkben is. Valami hasonlóra lesz szükség az egész Európai Unióban, ahol Németország továbbra is meghatározó szerepet játszik.

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával  csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a  kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

„Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette,  hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József  a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust. 

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Lesz-e új varsói szerződés?

Orbán Viktor a hétvégén szeretne létrehozni egy szélsőjobboldali európai mozgalmat, amely politikai hátteret teremthet számára Brüsszelben.

A magyar miniszterelnök szerint Brüsszel a bevándorlást támogatja míg ezzel szemben a Fidesz és a szövetségesei a családokat. Némi problémát jelent, hogy az Európai Unió egészen mást kifogásol Magyarországon és Lengyelországban. A magyar kormánynak azt rója fel, hogy lenyúlja az uniós pénzeket, a lengyeleknek pedig azt, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom ellenőrzése alá akarják vonni.

Putyin a nagy kérdőjel

12 szélsőjobboldali pártvezér vesz részt az új varsói szerződés megalkotásában, de van egy apró probléma: többségük jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, amelyet viszont a vendéglátó lengyelek ősellenségnek tekintenek. Ráadásul ez mostanában nem elvont kérdés hanem nagyon is gyakorlati: az USA azzal vádolja Putyint, hogy meg akarja támadni Ukrajnát! Biden szerint erre a támadásra hamarosan sor kerülhet.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte erről az Rt.com, amely igen közel áll Putyinhoz. A magyar diplomácia vezetője ezúttal diplomatikusan csak annyit mondott, hogy Magyarország a NATO tagja, és arra törekszik, hogy ne legyen konfliktus Oroszországgal.

Ha a NATO és az EU szankciókat szavaz meg, akkor Orbán Viktornak is döntenie kell. Aligha tehet mást minthogy megszavazza a szankciókat. Szövetségesét, Matteo Salvinit figyelmeztette Mario Draghi miniszterelnök, hogy csakis úgy lehet a kormány tagja, ha kiáll az atlanti elvek mellett, és nem próbál külön alkut kötni Moszkvával. Salvini, akit Putyin futtatott fel az olasz szélsőjobboldali mozgalom élére, kapitulált. Rájött arra, hogy fontosabb a Brüsszelből érkező pénz mint a szolidaritás Moszkvával, amelynek üres a zsebe.

Az új varsói szerződés a lúzerek szövetsége?

Míg 2015-ben a nagy migráns invázió után illetve a 2016-os párizsi merénylet sorozat után a Brexittel és Trump hatalomrajutásával úgy tűnt, hogy a populista jobboldalnak áll a zászló, most megfordult a trend. A pandémia a centrum irányába terelte a szavazókat az USA-ban és Németországban. Az Európai Unió egységet mutatott és óriási pénzzel sietett a tagállamok segítségére. Ezért lépett be Salvini az olasz kormányba, és ezért szigetelődik el mindjobban Orbán Viktor miniszterelnök. Ha össze is jön a populista jobboldal új varsói szerződése, az nem feledtetheti a program teljes hiányát.

Brüsszel bírálatából nem lehet megélni, más mondanivalóval sem Orbán Viktor sem szövetségesei nem rendelkeznek.

Ráadásul Kelet és Nyugat között két szék közt a pad alá eshetnek. Igaz persze, hogy a korábbi varsói szerződés is csúfosan megbukott…

Karácsony: Orbán rendszere hibrid

Budapest főpolgármestere az amerikai honanyák és honatyák előtt fejtette ki a véleményét a visegrádi államok fővárosi polgármestereivel együtt. Karácsony elmondta, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere se nem demokrácia se nem autokrácia hanem egy hibrid, amelyben mindkettő jelen van.

Budapest főpolgármestere pontosan tudja, hogy az Egyesült Államokat nem annyira Orbán nemzeti együttműködési rendszere zavarja hanem az, hogy jó kapcsolatban áll Washington két stratégiai ellenfelével Kínával és Oroszországgal. Épp ezért Karácsony Gergely bírálta a Belgrád-Budapest vasutat, amely sokkal inkább áll Kína érdekében mint Magyarországéban. Hasonlóképp kritizálta a Paks 2 beruházást is, amelyet az oroszok kétes technológiai fegyelemmel épitenek.

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon

A Városháza ügy kapcsán nemcsak Karácsony Gergely, de Bajnai Gordon egykori miniszterelnök is titkosszolgálati akcióról beszélt. A főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat a avatkozott be, amely Magyarország leggazdagabb családját, a Rahimkulov famíliát használta fel erre. Karácsony szerint a Rahimkulov család olyan befolyásos, hogy Putyint is el tudja érni. A következtetés, melyet Karácsony nem mondott ki: Orbán Viktort Vlagyimir Putyin támogatja! Ez nem a legjobb ajánlólevél manapság Washingtonban.

Pegasus

Karácsony Gergely arról is beszélt az amerikai honatyáknak és honanyáknak, hogy a magyar titkosszolgálat lehallgatott ellenzékieket az izraeli Pegasus program segítségével Magyarországon. Ez nagyon súlyos vád, melyet megerősít az, amit Kövér László mondott még tavaly februárban a titkosszolgálatok vezetőinek : a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ráuszította a titkosszolgálatokat az ellenzékre.

Földi ex ezredes: ki szivárogtatta ki Kövér beszédét?

Az egykori titkosszolgálati ezredes, aki az Orbán kormány lelkes propagandistája lett, a Magyar Nemzetben aggódik amiatt, hogy Kövér László beszéde másfél évvel később kiszivárgott a titkosszolgálatok gyűléséről. Vajon miért? Orbán emberei minden bizonnyal keresik a kiszivárogtatót, de nem biztos, hogy meg is találják, mert a nyomok eltűntetésében a titkosszolgálatok általában profik szoktak lenni.

Valójában Földi ex ezredest – éppúgy mint Orbán Viktort vagy Kövér Lászlót a titkosszolgálatok lojalitása izgatja.

Emlékeznek arra, hogy Milosevics nemzetbiztonsági főnöke CIA igazolványát lobogtatta Hágában a nemzetközi törvényszék előtt.

Ceausescu és neje kivégzéséről az a különleges bíróság döntött, melynek élén Stanculescu tábornok állt. A katonai titkosszolgálat főnökét annak idején még maga Ceausescu nevezte ki.

Sem Ceausescu sem Milosevics sorsa nem vonza igazán Orbán Viktort…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK