Kenderessy Milán, Author at Független Hírügynökség Page 50 of 115

Orbán csehül áll

Kenderessy Milán

-

2022-01-12

Reméljük, hogy ahogy mi elzavartuk Babist, a magyarok ugyanígy tesznek Orbán Viktorral is – mondta a cseh képviselőház elnökasszonya. Markéta Pekarova Adamova nemcsak Orbán belpolitikáját bírálta hanem azt is, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta segítségét annak a kazahsztáni rendszernek, amely belelövetett a tüntetőkbe.

Ez a nyugatbarát vonal, melyet az új kormány képvisel Prágában. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, aki már korábban is bírálta a magyar miniszterelnököt, most szintén a kazahsztáni események kapcsán fejezte ki nemtetszését Orbán szolidaritási nyilatkozata miatt.

„Olyan vezetésnek nincs szüksége szolidaritásra, mely felszólítás nélkül tüzet nyit a tüntetőkre!”

Zeman elnök, aki az utolsó percig megpróbálta megakadályozni a külügyminiszter kinevezését, sietett elnézést kérni a magyar kormányfőtől. Zeman elnök hírhedt támogatója Moszkvának és Pekingnek Prágában.

Visegrádi egység?

A prágai bírálatok azt mutatják, hogy vége annak a baráti viszonynak, amely Orbánt a Moszkvában végzett Babis miniszterelnökkel összekötötték. Annak idején Orbán Viktor lelkesen kampányolt Babis mellett. Az akkori cseh kormányfővel együtt keresték fel a magyar határ kerítést, később pedig Usti Nad Labemben együtt tartottak sajtóértekezletet a cseh választási kampány idején. Babis mégiscsak megbukott, mert a nyugati nagykövetségek tanácsára egyetlen parlamenti párt sem akart vele koaliciót kötni.

Szijjártó Péter külügyminisztert megkérdezte a kormánypárti Magyar Hírlap, hogy nem zavarja-e mindez, de ő vállát megvonva csak annyit közölt: a baloldali és liberális újságírók a vágyaikat veszik valóságnak.

Dobrev lenne az utód?

Ha az ellenzék nyerne az áprilisi választásokon, akkor nagy valószínűség szerint Dobrev Klára lenne a a külügyi tárca vezetője. Ő jelenleg parlamenti képviselő Brüsszelben, de bejelentette: nem indul újra az alelnöki posztért, mert teljes erővel a magyar választásokra koncentrál. Hozzátette: küzdeni akar az Európai Egyesült Államokért. Ez egybevág az Európai Unió nagyhatalmainak vonalával: Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország jelenlegi kormánya ugyancsak elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak.

Amelynek deklarált ellenfele Orbán Viktor miniszterelnök. Akit ebben támogat Trump, az USA ex elnöke. Rajta kivül pedig Moszkva és Peking. A front vonalak elég világosak, de Macron francia elnök nem véletlenül jelentette ki, hogy Orbán politikai ellenfél, de európai partner. Ha újra nyer a választásokon, akkor vele fognak tárgyalni noha a bukását szeretnék Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben, Párizsban és Rómában.

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban

Kenderessy Milán

-

2022-01-11

0

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban

A kazahstáni lázongások során egyre-másra döntik le Nazarbajev ex elnök szobrát Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagyrésze a megélhetésért küzd a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 41 éves lánya Nagy Britanniában.

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

8,75 millió fontért vásárolt kastélyt Londonban Alija Nazarbajeva és mellé 18 millió fontért egy luxus repülőgépet – írja a londoni Sunday Telegraph. A jelenleg 41 éves Alija Kazahsztán diktátorának a legfiatalabb lánya, aki brit állampolgárságot akart szerezni még 2006-ban. Főként pedig ki akarta hozni a pénzét Kazahsztánból, ahol a papa már a szovjet időkben is fontos elvtárs volt, a rendszerváltás után pedig teljhatalmú úr a soknemzetiségű és sokvallású országban, amely dúskál ásványi kincsekben. Ezek eladásából a hatalmi piramis csúcsán álló Nazarbajev família dollármilliárdokat szerzett.

Az idén már 82 éves Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki tisztről 2019-ben, de a hatalmat nem adta át. Továbbra is a Védelmi Tanács vezére maradt, márpedig ez Kazahsztán igazi hatalmi központja. Csak a gázáremelés miatt kirobbant lázongások következtében váltotta le őt utóda, Tokajev elnök. Egyben hazaárulással vádolta meg a nemzetbiztonság főnökét – Nurszultan Nazarbajev bizalmasát. Letartóztatták a nemzetbiztonsági szolgálat helyettes vezetőjét is, aki nem volt más mint Nazarbajev unokaöccse. Putyin portálja, az Rt.com arról számolt be, hogy őt szabadon engedték.

Menekülő út

A Sunday Telegraph értesülései szerint a bukott diktátor először lánya londoni kastélyában akarta kipihenni fáradalmait, hogy onnan tovább menjen Alija Nazarbajeva Dubajban megvásárolt palotájába – ha szorul a hurok. Ezt a palotát a diktátor lánya még 2006-ban vette meg 16 millió dollárért Dubajban, amelynek egyik fő előnye, hogy nincsen kiadatási egyezménye a világ országaival. Az Rt.com úgy tudja, hogy Nurszultan Nazarbajev még Kazahsztánban van.

A diktátor családja gondosan felkészült a menekülésre: nemcsak Alija Nazarbajeva, de a család több más tagja is bevásárolt a méregdrága londoni ingatlan piacon. A papa, Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán szerzett kastélyokat, de ezek után tudakozódni kezdett a francia rendőrség. A vizsgálatot az Élysée palotából leállították mondván Kazahsztán túlságosan fontos gazdasági partner. A brit rendőrség is érdeklődött miután Nazarbajev veje megvette András királyi herceg egykori kastélyát, amely olyan drága volt, hogy évekig nem kellett a kutyának sem. 15 millió fontot fizetett ezért Nazarbajev veje. A Scotland Yard nyomozni is kezdett a kazah diktátor családjának pénzügyei után, de ők emiatt beperelték a rendőrséget. Amelynek az ingatlan vásárlások mellett az is feltűnt, hogy Alija Nazarbajeva beperelte pénzügyi tanácsadóit Nagy Britanniában. Aztán ezt a pert közös megegyezéssel rendezték. A Scotland Yard pedig pórul járt: a brit bíróság elvetette az indítványt, hogy ellenőrizzék alaposabban a Nazarbajev família 80 millió fontos londoni ingatlan ügyeit.

Tony Blair méregdrága tanácsai

Kazahsztán diktátorát a külföldi sajtó gyakran bírálta az emberi jogok semmibevétele miatt. Ezért Nurszultan Nazarbajev felbérelte az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair irodáját, hogy adjon tanácsot: miképp lehetne kedvezőbb képet kialakítani Kazahsztán rendőr államáról. A Tony Blair Associates 2011-től tevékenykedett a kazah diktátor tanácsadójaként. Állítólag maga Blair írta Nurszultan Nazarbajev elnök beszédének egy részét, melyet Cambridge egyetemén mondott el 2012-ben.

Amikor a kazah biztonsági erők belelőttek a tömegbe 2011-ben, és megöltek legkevesebb 14 embert, akkor Tony Blair segített abban, hogy elsikálják az ügyet a külföldi sajtóban. Amikor emiatt kérdőre vonták Őfelsége egykori miniszterelnökét, akkor levélben így válaszolt: „ezek a tragikus események nem homályosíthatják el Kazahsztán óriási fejlődését.”

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Kenderessy Milán

-

2022-01-11

0

Orbán nemcsak Brüsszelben, de Varsóban is az oroszok trójai falova?

Donald Tusk az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak „közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Tusk szerint ez stróman szerep, melyet ezúttal abban a Lengyelországban játszanak el, ahol az orosz ellenesség áthatja mind a kormánypártokat mind az ellenzéket.

A történet azért igen pikáns, mert amint Domány András lengyel szakértő emlékeztet rá: a Lotosban a varsói kormánynak többségi részesedése van! (53,2%). Dönteni tehát a Morawiecki kormány fog a MOL üzletről, ha az egyáltalán létrejön.

Visegrádi egység?

Az új cseh kormány megalakulása után kiderült, hogy Csehország és Szlovákia másképp ítéli meg Brüsszelt mint Orbán Viktor vagyis a visegrádi négyes 2+2-vé alakulhat át.

Ukrajna ügye a felszínre hozta, hogy Oroszország megítélése egészen más Varsóban mind Budapesten. Míg Lengyelország maximálisan kiáll a NATO egysége mellett, és Washingtonnal együtt fellép az orosz fenyegetés ellen addig a magyar diplomácia vígan járja a maga különútját – élén az orosz Barátság érdemrenddel nemrég kitüntetett Szijjártó Péterrel.

Lengyelország részt vehetett a virtuális demokrácia csúcson, melyet Biden elnök szervezett, de Orbán Viktor nem! Vagyis

Washingtonban bíznak a lengyel szövetségesben a magyarban nem.

Szijjártó Péter már bejelentette: Orbán hamarosan eszmét cserél Putyinnal.

Szerdán viszont NATO-Oroszország találkozó lesz Genfben. Magyarország a NATO küldöttségben foglal helyet. Vajon ki bízik meg benne ilyen körülmények között ?!…

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kenderessy Milán

-

2022-01-10

0

Az orosz titkosszolgálat nagy befolyást szerzett Ukrajnában”

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hétfőn kezdődnek meg a tárgyalások az USA és Oroszország között. Szerdán a NATO tagállamok és Oroszország próbálnak zöldágra vergődni stratégái kérdésekben. Putyin elnök azt szeretné elérni, hogy az USA csökkentse katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés tagállamokban – így Magyarországon is. Még fontosabb célja Putyinnak az, hogy megakadályozza Ukrajna és Georgia (Grúzia) NATO tagságát. Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette: ez nem tárgyalási alap. A NATO-nak nem lesznek másodosztályú tagjai, akik nem számíthatnának az USA védelemre. Moszkva pedig nem tilthatja meg senkinek sem a csatlakozást az észak-atlanti szövetséghez.

Hibrid háború Ukrajnában

Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki a hibrid háború elméletét azt követően, hogy Kijevből kiebrudalták az oroszbarát elnököt. Putyin a Krím félsziget megszállásával reagált és az orosz többségű keleti területeken olyan helyi vezetést alakított ki, amely sokkal inkább Moszkvára figyel mint Kijevre.

„Az orosz titkosszolgálat igencsak tekintélyes befolyást szerzett Ukrajnában, illetve őrzi a tekintélyét ebben az országban” – hangsúlyozza Michael Kimmage professzor. Aki hozzátette:

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Mindez azonban kivált erős ellen hatást is, épp ezért sürgeti a NATO tagságot Zelenszkij ukrán elnök.

„Ebből a szempontból tekintve az orosz külpolitika kudarcot vallott.”

Putyin kontra Biden

„Az Egyesült Államok nem fogja lazítani kapcsolatait Ukrajnával sem rövid sem pedig közép távon” – hangoztatta Kimmage professzor. Aki szerint az orosz csapaterősítés láttán az USA nem fogja megváltoztatni Európa politikáját.

A Ria Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva 10 perc alatt végezhet Ukrajnával. Vajon Putyin erre készülne?

„Nem valószerűtlen ez az elképzelés, de ennek adom a legkisebb esélyt ” – mondta Kimmage professzor, aki szerint sokkal valószínűbb, hogy Moszkva megpróbálja „lefejezni az ukrán vezetést” bevetve a titkosszolgálatokat és különösen a kiber akciókat. Utána Putyin megkísérelhetné „egy bábkormány felállítását”. Van egy másik opció is: „Moszkva ketté oszthatná Ukrajnát úgy, hogy Harkovval és Odesszával létrejöhetne egy keleti állam, és Kijevvel egy nyugati.”

Tegyük ehhez hozzá, hogy Putyin már tett ilyen ajánlatot Varsónak és Budapestnek. Eszerint Lengyelországba kapná a nyugati részt, Magyarország Kárpátalját, az orosz többségű keleti területek Oroszországhoz csatlakoznának míg Kijev körül megmaradna egy mini Ukrajna. Ezt a javaslatot Varsóban visszautasították.

Mi lehet ebben a helyzetben a magyar diplomácia szerepe?

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

Valamikor februárban egyeztet az orosz elnök és a magyar miniszterelnök – közölte Szijjártó Péter. Kimmage professzor szerint Magyarország tényezővé vált ebben a válságban.

„Putyin Orbánékat a szövetségesének tekinti, magát Orbánt pedig olyan játékosnak, aki képes mérsékelni az orosz ellenes hangokat az Európai Unióban. Szankciók esetében Putyin számíthat Orbánék vétójára.

…Amennyiben a háborús helyzet eszkalálódna Orbán is közvetítő szerepet tudna játszani. Ugyanakkor nem látom azt, hogy Orbán törekedne rá, hogy meggyőzze bármelyik felet arról: hátrébb az agarakkal!” – nyilatkozta a washingtoni külügy egykori ukrán szakértője a Klubrádiónak.

Lehet persze, hogy Putyinnak nincsen más célja mint az, hogy megakadályozza Ukrajna NATO tagságát. Ezt elérheti annál is inkább, mert sok NATO tagállam fogadja megértéssel Moszkva e törekvését például Németország vagy Franciaország. Az USA-nak sem sürgős egy újabb válság zóna kialakulása nem sokkal az afganisztáni csúfos kudarc után. A status quo végül is majdnem mindenkinek megfelel. Akiknek nem – mint Ukrajna lakosságának jórésze – ők a lábukkal szavaznak, és tömegesen hagyják el szülőföldjüket.

NATO egység Moszkvával szemben

Kenderessy Milán

-

2022-01-08

0

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

„Nem megyünk bele abba, hogy legyenek másodosztályú NATO államok, amelyeket a szövetségnek ne lenne jog megvédeni!” – hangsúlyozta a NATO főtitkára. Aki Putyin javaslat csomagjára célzott, mely szerint az Egyesült Államoknak mérsékelnie kellene katonai jelenlétét az egykori Varsói Szerződés országaiban, és semmiképp sem szabad felvennie Ukrajnát vagy Georgiát az észak-atlanti szervezetbe. Ez utóbbival kapcsolatban Jens Stoltenberg úgy nyilatkozott, hogy „egyetlen állam jogát sem korlátozhatjuk a jelentkezésre. Oroszországgal hajlandóak vagyunk tárgyalni, de csakis az érintett államok részvételével.”

A jövő héten kezdődik Genfben a tárgyalás sorozat: a NATO-Oroszország találkozóra jövő szerdán kerül sor.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Finnország és Svédország közben jelezte, hogy az orosz fenyegetés miatt fontolóra veheti a NATO tagságot. Putyin tehát öngólt lőtt, mert a két semleges állam eddig óvakodott attól, hogy elkötelezze magát a katonai szövetség mellett.

Európai különút?

Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság vezetője arról nyilatkozott, hogy Európának nagyobb szerepet kell kapnia a tárgyalásokon. Korábban Merkel német kancellár alkudta ki a békét Putyinnál Ukrajna ügyében az úgynevezett Normandia tárgyalásokon. Ezeken a francia és az ukrán elnök is részt vett.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter most sietett megerősíteni Kuleba ukrán külügyminiszternek az USA hivatalos álláspontját, mely szerint az amerikaiak maximálisan támogatják Ukrajnát Oroszország fenyegetésével szemben.

A lett külügyminiszter dicsérte a NATO tanácskozást mondván: „a szövetség egységes és hatékony kollektív védelmet akar az orosz fenyegetéssel szemben.” Putyin a balti államok esetében azt szeretné elérni, hogy az USA ne vállaljon garanciát határaik védelmében. Erre mondta azt a NATO főtitkára, hogy „nincsenek másodosztályú tagok a szövetségben.”

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Wolfgang Ischinger, aki a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke és korábban hazája nagykövete volt az USA-ban, nagyobb európai részesedést követelt a NATO – Oroszország tárgyalásokon. Párizs tárgyalásokat sürget Moszkvával „még akkor is, ha az orosz javaslatok tökéletesen elfogadhatatlanok a számunkra.”

Macron elnök európai hadsereget akar, amely növekvő mértékben lenne képes az EU határainak védelmére, és kevésbé szorulna rá az USA Európában állomásozó katonai erejére. Ez az elképzelés közel esik Orbán Viktor nézeteihez amint ez a magyar-francia csúcstalálkozón Budapesten kiderült.

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Vajon miről? Szijjártó Pétert külügyminiszter jelentette be a találkozót, akit nemrég az oroszok a Barátság érdemrenddel tüntettek ki. Igyekezett is ezt meghálálni a mostani NATO értekezleten is. Míg a virtuális csúcson a többi résztvevő kiállt Ukrajna mellett, Szijjártó Péter arról beszélt: „elfogadhatatlan, hogy a kijevi kormány a kelet ukrajnai kihívásokat mintegy okként használja fel a nemzeti közösségek, így a kárpátaljai magyarság jogainak folyamatos csökkentésére.”

Ezt követően Szijjártó Péter kijelentette: „el kell kerülni a hidegháborús hangulat szítását, ez az időszak ugyanis rémálom volt Közép Európának, ezért elejét kell venni a visszatérésének.”

Mit szólnak ehhez Orbán és Szijjártó lengyel barátai, akik az élen járnak „a hidegháborús hangulat szításában”?

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A magyar hadsereg mindenesetre a NATO alá van rendelve. Konfliktus esetén a feladata Ukrajna támogatása lenne nem pedig Kárpátalja „felszabadítása”. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, de a választási időszakban szavazatokat hozhat a „magyar különút”, amely nem vezet sehova.

A határon túli magyarok szavazatai aranyat érnek. Putyin barátság nem különben : ha az USA-ban vagy Franciaországban támogatni tudta Trumpot és Marine Le Pent, akkor miért ne tehetné ezt meg Orbán Viktorral Magyarországon?

Orbán és a hibrid háború

Kenderessy Milán

-

2022-01-06

0

Magyarországon hibrid háború zajlik, melynek célja az, hogy „bedarálja” a Fideszt. A támadások egyes számú célpontját a miniszterelnök jelenti – írta Horváth József egykori titkosszolgálati tábornok a Magyar Nemzetben. Aki szerint „Magyarország a hibrid hadviselés célkeresztjébe került.”

A hibrid hadviselést Geraszimov tábornok, orosz vezérkari főnök találta ki, és Ukrajnában kezdték meg alkalmazni azt követően, hogy Putyin szövetségesét elzavarták Kijevből. Horváth József tábornok egyáltalán nem Oroszországra gondol hanem épp ellenkezőleg az Egyesült Államokra. Csakhát ezt nehéz kimondani hiszen az USA Magyarország legfontosabb katonai szövetségese. Blinken amerikai külügyminiszter épp a napokban tájékoztatta a NATO kelet és közép-európai tagjait Biden és Putyin tárgyalásairól.

A választások befolyásolása

Horváth József tábornokot, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki álláspontját elsősorban nyilvánvalóan az zavarja, hogy az USA nagykövetsége aktívan támogatja Márki-Zay Pétert, aki Orbán Viktor ellenjelöltje a tavaszi választásokon. Erről nem ír, viszont utal rá, hogy térségünkben fontos politikai változások következtek be külső hatásra. Bulgáriát, Csehországot és Ausztriát említi. Bulgáriában az új miniszterelnök a Harvard egyetemen végzett, és nyilvánvalóan élvezi az USA támogatását. Csehországban a Moszkvában végzett Babis miniszterelnököt egy kormánykoalíció váltotta, amely egyertelműen nyugatbarát. Fenntartásokkal szemléli Orbán Viktor Brüsszel és Washington ellenes irányvonalát. Ausztriában megbukott Kurz kancellár, aki korábban jó kapcsolatokra törekedett Orbán Viktorral. Strache alkancellár még korábban egy titkosszolgálati leleplezés áldozata lett. Mitől tart Horváth tábornok és valószínűleg Orbán Viktor is?

Össztűz az ellenzékre

„A baloldali véleményvezéreket, a köztudottan külföldi kézben levő közösségi hírportálokat, az ott megszólalók jelentős részét külföldről finanszírozzák, az őket megtámogató, mintegy hitelesíteni szándékozó politikai erők pedig mind egy rendszernek a tagjai, amelynek a célja az, hogy bedarálja a Fideszt.”

Nehéz nem visszaemlékezni Kövér Lászlóra, aki 2019 februárjában az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak a titkosszolgálatok összejövetelén. A beszéd csak nemrég szivárgott ki, jelezve, hogy nem mindenki ért egyet Kövér Lászlóval a titkosszolgálatok vezetői közül sem.

Hogy lehet „bedarálni” a Fideszt? A korrupcióról Horváth tábornok nem tesz említést pedig az ellenzék nem véletlenül választotta ezt a témát. Mind az Európai Unió mind Washington számára ez a legalkalmasabb fegyver különösen akkor, ha az infláció egyre jobban destabilizálja a társadalmat. Jake Sullivan Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is utalt rá: a korrupció az autokrata rendszerek gyenge pontja, ott lehet megfogni őket.

Kanári Kazahsztánban

A Reuters hírügynökség arra célzott a kazahsztáni lázongások kapcsán, hogy energia árak elszabadulása valamennyi egykori szocialista ország számára igen komoly figyelmeztetést jelentenek hiszen a lakosság életszínvonala mindenütt alacsony. Az infláció a húsukba vág. A bányákban kanárit tartottak vészjelzőként. Most Kazahsztán mutatja meg, hogy egy viszonylag szilárd és nem is sikertelen autokrata rendszer is meginoghat, ha kiderül : a rendszerváltás óta eltelt időszakban igazában csak egy nagyon szűk elit gazdagodott igazán, csak kevesen érték el az európai életszínvonalat miközben a döntő többség a megélhetésért küzd. A választásokat eldöntő többség ráadásul azzal a perspektívával néz szembe, hogy gyermekei sem élnek majd sokkal jobban: számukra is álom marad az európai életszínvonal.

Kanári a bányában, avagy az energia áremelés válság sorozatot indíthat el

Kenderessy Milán

-

2022-01-06

0

Kanári a bányában, avagy az energia áremelés válság sorozatot indíthat el

A bányákban azért tartottak kanárit, hogy jelezze a sújtólég robbanás veszélyét. Most hasonló a helyzet hiszen kiderült: az energia árak inflációja a stabil autokráciát is megingathatja.

Kazahsztánban duplájára emelkedett a cseppfolyósított földgáz ára, és ennek nyomán tüntetések rázták meg a szigorúan ellenőrzött rendőr államot. A kormány lemondott. A valódi hatalom birtokosa, az elnök elrendelte az energia árak befagyasztását, és utasította az átmeneti kormányt, hogy dolgozzon ki tervet a legszegényebb néprétegek támogatására. Őket sújtja ugyanis a leginkább az infláció, amely nemcsak az energiára, de az élelmiszerekre is kiterjed Kazahsztánban.

Az egykori szovjet tagköztársaság az elmúlt harminc évben viszonylag stabilan fejlődött. A nyersanyag kincseket nagy külföldi monopóliumok aknázták ki, akik az engedélyek érdekében megvesztegették a helyi elitet. Ennek élén Nurszultan Nazarbajev állt sokáig, aki már a szovjet időkben is vezető volt Kazahsztánban. Ügyesen kombinálta az ellenőrzött piacgazdaságot a szovjet időkből örökölt rendőrállammal, amelynek fenntartása már csak azért is szükséges volt a számára, mert Kazahsztán soknemzetiségű ország, ahol a kazahok sokáig kisebbségben éltek. Nurszultan Nazarbajev nyugdíjba vonult, ideje egy részét a francia Riviérán tölthette, ahol mesés kastélyt vásárolt. Róla nevezték el Kazahsztán fővárosát. Maga jelölte ki az utódát: Tokajev abban különbözik tőle, hogy az oroszon kivül kínaiul is beszél. Kína – Oroszország mellett – Kazahsztán legfőbb partnere.

Kanári a bányában?

Az egy főre jutó GDP szépen emelkedett Kazahsztánban, ellentétben mondjuk Ukrajnával, ahol az ma alacsonyabb mint a szovjet időkben. Csakhogy igen vékony az az elit, amely hozzájuthat a komoly pénzekhez miközben az átlagos életszínvonal nemigen emelkedett. Az energia árak robbanásszerű növekedése ezért vezethetett általános tiltakozáshoz, valóságos népfelkeléshez.

Ennek eredményeként tegnap lemondott Aszkar Mamin kazah kormányfő, amit Kaszim-Zsomart Tokajev elnök elfogadott. Igaz, ezt megelőzte egy többnapos tüntetéssorozat melyek során a tüntetők a kormányépületeket, sőt reptereket foglaltak el. Az összetűzések során 96 rendőr megsérült, a hivatalos adatok szerint mintegy kétszáz embert letartóztattak.

Tokajev elnök utasítást adott ki, hogy állítsák vissza a cseppfolyósított gáz árának ellenőrzését, és terjesszék ki azt a benzinre, a gázolajra és más „társadalmilag fontos” fogyasztási cikkekre is és dolgozák ki a közüzemi szolgáltatások árának befagyasztását.

Az intézkedés után átmenetileg a helyzet valamennyit javult a tüntetések sújtotta városokban és településeken miután kijárási tilalmat is magában foglaló szükségállapotot hirdettek ki. A rendvédelmi erők több tucat „terroristát” megöltek, Tokajev csütörtök reggel kénytelen volt segítségül hívni a több posztszovjet állam által létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (ODKB).

Az orosz egységek pedig már meg is indultak.

Hogy valójában mi történhetett azt nem igazán tudni, mivel a hatóságok kikapcsolták az internetet, a hivatalos közleményeknek valóságalapja a korábbiak alapján eléggé kétséges, mivel ez az az ország ahol az ellenzéki vezetők úgy lettek öngyilkosok, hogy saját magukat szúrták többször hátba…

A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez figyelmeztetés valamennyi európai vezetőnek: az energia árak emelkedése olyan általános elégedetlenségi hullámot indíthat el, amely még az olyan szigorúan ellenőrzött rendőrállamokat is megrázza mint Kazahsztán. Az Európai Unióban 30%-al emelkedett a földgáz ára az elmúlt hónapban. Ha csak ezt ráterhelik a lakosságra, akkor ez óriási elégedetlenségi hullámot válthat ki.

Magyarországon a kormány fizeti a különbözetet lakosság rezsi és a piaci ára között, mert tudja: áremeléssel oda a győzelem reménye a választásokon.

Utána viszont felmerül a kérdés: meddig finanszírozhatja az állam a különbözetet a piaci és a lakossági ár között?

Újabb Orbán-Putyin találkozó lesz

Kenderessy Milán

-

2022-01-02

0

Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég tüntettek ki a Barátság érdemrenddel Moszkvában, jelentette be, hogy újabb Orbán-Putyin találkozóra kerül sor. Az, hogy a Fidesz a rendszerváltáskor a Tovariscsi konyec plakáttal kampányolt nemigen jut eszébe Orbán Viktornak sem, aki tovább építgeti a magyar-orosz kapcsolatokat.

A tavalyi év különösen sikeres volt az orosz-magyar kapcsolatok terén – írta Szijjártó Péter, aki minden bizonnyal elsősorban a Szputnyik vakcinára gondolt. Kis probléma, hogy az Európai Unió még mindig nem engedélyezte az orosz vakcinát, melyet egyedül Magyarországon alkalmaztak az uniós tagállamok közül.

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Ezt közölte Szijjártó Péter, akinek a figyelmét nyilvánvalóan nem kerülte el, hogy Biden amerikai és Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt egymással. Januárban pedig amerikai – orosz stratégiai tárgyalások kezdődnek. Nyilvánvalóan felmerül Ukrajna kérdése, és itt kerül a képbe Magyarország is. Formálisan ugyanis a magyar diplomácia akadályozza azt, hogy Ukrajna bejuthasson a NATO-ba. Az ok: a magyar kisebbség érdekeit sérti a nyelvtörvény Ukrajnában. Tegyük hozzá, hogy a román kisebbségét is, de Bukarest nem tiltakozik. Sőt pártolja Ukrajna NATO tagságát. Putyin nyilván hálásan köszöni a magyar diplomácia akcióját Ukrajnával szemben, de az amerikaiaknak sincsen ez túlságosan ellenére. Washingtonban is tisztában vannak azzal, hogy Ukrajna NATO tagsága olyan vörös vonal, amelyet Putyin nem fogadhat el. Annál is kevésbé, mert csökkenő népszerűségét növekvő nacionalizmussal próbálja meg kompenzálni.

Orosz hekkerek és a magyar választás

Beavatkozik-e az orosz titkosszolgálat Orbán oldalán a választásokba?

Ez egyáltalán nem alaptalan feltevés hiszen az FSZB hekkerei aktívan beavatkoztak a francia választásokba 2017-ben amikor Macron ellenfele az a Marine Le Pen asszony volt, akit Putyin a választási kampány során fogadott a Kremlben. Hillary Clinton a választások elvesztését jelentős részben az orosz hekkereknek tulajdonította. Az FBI vizsgálata végülis nem hozott eredményt, de ez azzal is magyarázható, hogy Trump elnökségének idején folyt a vizsgálat. A demokraták mindvégig azzal vádolták Donald Trumpot, hogy élvezi Putyin támogatását.

Most Orbán Viktorral ugyanez a helyzet. A magyar miniszterelnök nemcsak Moszkvában, de Pekingben is igen szívesen látott vendég miközben Biden elnök nem hívta őt meg a virtuális demokrácia csúcsra. Mindeközben Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja vagyis Moszkva és Peking számára épp ezért jelent értékes partnert, Washington és Brüsszel számára pedig problémát.

Van-e igazodási kötelezettség ? Blinken amerikai külügyminiszter szerint nincs, de ez a cáfolat nem túlságosan meggyőző. Magyarország 1990-ben átkerült a nyugati érdekszférába, és ezzel Putyin éppúgy tisztában van mint Orbán Viktor miniszterelnök. A kormánypárti sajtó ezért is vádolja CIA ügynökséggel az ellenzék nem egy vezető politikusát.

Van-e magyar különút?

Nicolae Ceausescu eljátszotta a román különutas szerepet a Varsói Szerződésben: vendégül látta Nixon amerikai és De Gaulle francia elnököt. Aztán Pacepa tábornok, a hírszerzés feje dezertált, és az USA-ban kipakolt. Ceausescu vígan együttműködött Moszkvával miközben eljátszotta a különutas szerepet. Ezzel véget is ért a román diktátor nyugati diadalútja. A Nyugat átlátott a szitán.

Vajon egyezteti-e különutas terveit Orbán Viktor Washingtonban? Az amerikai diplomáciának aligha van szüksége közvetítőre, de információkhoz juthat Moszkva és Peking terveit illetően. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar diplomáciát kizárják sok fontos döntésből a NATO-ban, mert tartanak attól, hogy kiszivároghat Moszkva illetve Peking irányában.

Nem veszélytelen játszma ez, de Orbán Viktor abban bízhat, hogy Biden elnöknek sok problémája adódik, nemhogy az USA vezető szerepét nem tudja képviselni a világban, de azt sem tudja megmondani, hogy merre tart maga az Egyesült Államok?

Orbán a mások gyengeségeire építi elképzeléseit, de ebből nem jön ki egy pozitív program. A szovjet vezetés is emiatt bukott meg jórészt harminc évvel ezelőtt.

Orbán és a Székelyföld

Kenderessy Milán

-

2022-01-01

0

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Sztálin öröksége Romániában: a Magyar Autonóm Tartomány című könyve most jelent meg románul. Nemcsak azzal az időszakkal foglalkozik amikor a Maros-Magyar Autonóm Tartomány létezett Romániában /1952-1965/ hanem azzal is, hogy miért nem sikerült a Székelyföld integrálása Romániában. A szerző főbb állításai a következők: Sztálin kompromisszumot kényszerített rá a román vezetésre és a Romániában élő magyarokra. A kisebbséget nem telepítik át Magyarországra, cserébe viszont a magyarok elfogadják nemcsak a román állam fennhatóságát hanem a szovjet rendszert is. A Székelyföldön úgy tartják, hogy „Sztálin apánk murkot dugott az oláhok seggébe.” Sztálin, aki a Szovjetunió első nemzetiségi népbiztosa volt jól megértette a nemzeti kérdés fontosságát, ellentétben a Nyugattal. Ez most is így van – állitja Stefano Bottoni: Putyin sokkal jobban érti a nemzetiségi problematikát mint a nyugati világ, amely 1990 után teljesen felkészületlen volt erre.

Orbán kihasználja a lehetőséget

A magyar miniszterelnök ügyes politikusként azt használja ki, hogy a román állam elmulasztotta a Székelyföld szoft integrálását. Ma az erdélyi úthálózat Budapestre irányul – hangsúlyozza Bottoni. A Székelyföldön pedig sokan alig beszélnek románul. A magyarországi televíziókat nézik, és Orbán Viktort követik, aki magyar állampolgárságot adott nekik és pénzt ad Románia egyik legkevésbé fejlett területének fejlesztésére.

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Épp ez adott lehetőséget arra Orbán Viktornak, hogy megteremtse a regionális nacionalizmust illetve a periféria nacionalizmusát – állitja Bottoni. Ezen az alapon tud együttműködni a román vezetők egy részével, Vucic szerb elnökkel, Fico egykori szlovák miniszterelnökkel, Janza szlovén kormányfővel vagy Kaczynskival, a csaknem 40 milliós Lengyelország erős emberével.

Orbán despota, de európai despota

– állitja Stefano Bottoni, aki Firenzében tanítja Közép-kelet Európa történelmét.

Orbán pontosan tudja, hogy a román elit sohasem fogadja el a magyarok vezető szerepét Erdélyben. Ugyanakkor azt is tudja: a román nacionalisták utálják, de egyben csodálják is őt.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Tragikusan alacsony az oltottság a magyar falvakban annak ellenére, hogy Orbán Viktor és a magyar televíziók mindenkit oltásra bíztatnak – állapitja meg Bottoni. Azért különösen érdekes ez, mert Romániában ortodox és nacionalista körökben van erős oltás ellenes mozgalom. A magyarok körében nincsen sem Magyarországon sem pedig Erdélyben. A Székelyföldön, ahol szembenállnak a román nacionalizmussal, átveszik annak oltás ellenes érveit. Tragikus találkozás ez két nacionalizmus között. Az viszont reménytkeltő, hogy mind Magyarország mind pedig Románia az Európai Unió és a NATO tagja. 1945 előtt amikor a nacionalizmus határozta meg mindkét állam politikáját, ez nem így volt.

Mégis figyelemreméltó, hogy Erdélyben nem alakult ki olyan drámai polgárháborús szembenállás mint az egykori Jugoszlávia területén. Mind a román, mind a romániai magyar elitben erős törekvés volt és van a kompromisszumra. Kérdés, hogy mit akar Orbán Viktor? Bottoni szerint Budapest központtal valamiféle új Közép Európát képzel el, amelyet egyesít a periféria nacionalizmusa. Ez nem feltétlenül sikerrel kecsegtető vállalkozás, de komoly politikai támogatást jelent, amellyel választásokat lehet nyerni Magyarországon.

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

Kenderessy Milán

-

2021-12-30

0

A nemzetközi helyzet fokozódik, avagy Orbán és a CIA

„Simor András (a Magyar Nemzeti Bank ex elnöke) az EBRD alelnöke volt (az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank), a puszihaverja Gordonnak (Bajnai Gordon ex miniszterelnök), és ugye a főnöke volt a CIA-nél” – Gansperger Gyula, egykori fideszes politikus, később Bajnai Gordon üzlettársa a Wallisban, mondta ezt a hangfelvételen, melyet Anonymus juttatott el a rendőrséghez.

Egyáltalán nem meglepő módon a rendőrségtől eljutott a kormánypárti sajtóhoz is, amely a Városháza üggyel akar borsot törni az ellenzék orra alá. Eközben viszont olyan célzásokat tesz Gansperger Gyula, hogy „azok a pénzügyi körök mint az EBRD és a nagy nyugati bankok szeretnék megbuktatni Orbán Viktort.”

Szabó Timea országgyűlési képviselőt effektíve CIA ügynöknek nevezi. Az ellenzéki képviselőnő rágalmazás címen feljelentést tett.

Mindezzel együtt a hangfelvétel azt kívánja bizonyítani, hogy Magyarország ex miniszterelnöke, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke és egy ellenzéki képviselő a CIA- nak dolgozik, és meg akarják buktatni Orbán Viktor rendszerét.

Az USA szövetséges?

Magyarország a NATO tagja. A magyar tisztikar jelentős részét az óceánon túl képezték ki. A CIA a mindenkori amerikai kormány érdek képviselője. Senki nem tudhatja ezt jobban mint maga Orbán Viktor, aki Bush elnököt kísérhette budapesti látogatása során. Annak a Palmer nagykövetnek a jóvoltából, aki a rendszerváltást levezényelte a washingtoni kormányzat megbízásából.

Orbán Viktort idén nem hivták meg a virtuális demokrácia csúcsra, ahol Biden elnök az USA szövetségeseit próbálta meg összefogni a demokrácia zászlaja alatt. Az USA budapesti nagykövetsége nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert. Az ellenzéki miniszterelnök jelöltet a kormánypárti sajtó szintén CIA ügynöknek nevezi. Lassacskán az ötvenes évek sajtója kísért amikor a hatalom összes ellenfelét CIA ügynöknek nevezték.

Washingtonban sem akkor sem most nem estek kétségbe emiatt, de azt megállapíthatták: a hatalom fél Budapesten. Orbán Viktor úgy érzi – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. Kereshetne modus vivendit is a rá vadászókkal. Ez kiderült Macron elnök budapesti látogatásán is. Ám Orbán úgy gondolja, hogy a legjobb védekezés a támadás. Napóleon is csak Szent Ilona szigetén döbbenhetett rá, hogy ez nem univerzális recept.

Kenderessy Milán

Visegrádi egység?

Dobrev lenne az utód?

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

Menekülő út

Tony Blair méregdrága tanácsai

Donald Tusk az ellenzék veterán vezére szerint azzal, hogy a MOL vásárolja meg a Lotos benzinkút hálózatot Lengyelországban, tulajdonképp csak „közvetítő szerepet” játszik, mert át akarja passzolni a zsákmányt az oroszoknak.

Visegrádi egység?

Kimmage professzor, aki a State Department tanácsadója volt orosz és ukrán ügyekben Obama elnöksége idején a Klubrádiónak nyilatkozott. Szerinte Putyin semmiképp sem engedi el Ukrajnát.

Hibrid háború Ukrajnában

„a titkosszolgálat jelenlétét nemcsak a hadseregben hanem a polgári kormányzati szektorban is érzékelni lehet Ukrajnában.”

Putyin kontra Biden

Putyin szövetségesnek tekinti Orbánt

„Támogatjuk Ukrajnát” – jelentette ki a NATO nevében Jens Stoltenberg főtitkár azt követően, hogy a külügyminiszterek rendkívüli virtuális kerekasztalon vitatták meg az orosz fenyegetés ügyét.

Az amerikaiak külön is tárgyalnak az oroszokkal a stratégiai nukleáris fegyverekről, de nem hajlandók figyelembe venni „Oroszország különleges biztonsági érdekeit” – ahogy azt Putyin Sztálin és Brezsnyev nyomán kifejezte.

Európai különút?

A franciák és a németek mindenképp tárgyalni akarnak Moszkvával

Putyin-Orbán találkozó lesz februárban

Mit ér a NATO egysége, ha egy tagállam külügyminisztere így beszél a virtuális tanácskozáson?

A választások befolyásolása

Össztűz az ellenzékre

Kanári Kazahsztánban

A bányákban azért tartottak kanárit, hogy jelezze a sújtólég robbanás veszélyét. Most hasonló a helyzet hiszen kiderült: az energia árak inflációja a stabil autokráciát is megingathatja.

Kanári a bányában?

Február elején lesz a magyar-orosz csúcs

Orosz hekkerek és a magyar választás

Van-e magyar különút?

A magyar miniszterelnök szeretne valamiféle új osztrák-magyar monarchiát teremteni Budapest központtal – állitja Stefano Bottoni olasz történész, akinek erős kötődése van hazánkhoz.

Orbán kihasználja a lehetőséget

Mindez nemzetbiztonsági problémát is felvet Románia számára: nem véletlen, hogy jelentős katonai és titkosszolgálati erők állomásoznak Hargita, Covasna és Maros megyében.

Oltásellenesség a Székelyföldön

Az USA szövetséges?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA