Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nem akar emigrálni az újságírónő, aki élő adásban bírálta Putyin háborúját

A 43 éves  Marina Ovszjannyikova 2003 óta dolgozott az orosz közszolgálati televízió egyes csatornájánál. Amióta élő adásban bírálta Putyin háborúját Ukrajna ellen, ő számít a rendszer első számú ellenségének.

Marina jelenleg rejtőzködik, és két gyermekekéért aggódik, akiket Moszkvában hagyott. Őt magát 14 órán keresztül kihallgatta az állambiztonság, de utána elengedték – tartva a nemzetközi tiltakozástól. Macron francia elnök azonnal menedékjogot kínált fel a bátor újságírónőnek, aki azt egyelőre nem fogadta el. Macron a háború megkezdése után is beszél Putyinnal telefonon, mert tűzszünetre akarja rávenni az orosz elnököt. Putyin egyelőre tovább folytatja háborúját Ukrajnában.

„Nem akarok emigrálni. Hazafi vagyok és a 17 éves fiam méginkább az. Oroszországban akarunk élni. Anyám sokkot kapott amikor értesült arról, hogy mit tettem. A fiam is magánkívül volt. Az egész családom azon a véleményen van, hogy tönkretettem az életüket” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova.

Miért most vállalkozott erre hiszen 2003 óta dolgozott az egyes csatornánál, amely a hatalom szócsöve Oroszországban?

„Nem vagyok politikus alkat. Különben is lassan változtak a dolgok. Fokozatosan szigorított a rendszer 2014 óta amikor Oroszország megszerezte a Krímet. Aztán jött Navalnij megmérgezése. Fokozatosan nőtt bennem a feszültség. Az Ukrajna elleni háború volt az utolsó csepp a pohárban. Senki sem gondolt erre! Sokkolt amikor megtudtam, hogy Putyin a hadsereget nemcsak Luhanszk és Donyeck tartományba küldte hanem Kijev elfoglalására! Ez szörnyű volt! Ezek után minden normális embernek rá kellett döbbennie Oroszországban, hogy minden megváltozott. Ezek után már senki sem élhet úgy mint korábban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy az oroszok is a háború ellen vannak! Legalábbis a tanultabb és tájékozottabb emberek. Ezt Nyugaton sokan nem veszik figyelembe.”

Marina Ovszjannyikova Odesszában született, melyet most az orosz csapatok ostromolnak.

„Apám ukrán, anyám orosz. Ez a háború egy testvér nép ellen irányul! Ez elfogadhatlan. Én egyéves voltam amikor a családom Oroszországba költözött, de azért sok szál köt Odesszához: édesapám ott halt meg és ott is van eltemetve. Élnek ott még rokonaim, de nincsen velük napi kapcsolat.

Ez számomra nem családi ügy hanem pacifista akció: legyen vége a háborúnak! Ez Oroszországnak is érdeke.”

Egyedül tervezte meg az akciót ?

„Igen. Heti váltásban dolgozunk. Ezért csak a háború megkezdése után tudtam tiltakozni. Sikerült kicseleznem a rendőrt, aki mindíg ott áll a híradó stúdió bejáratánál. Aztán már nem tudtak mit csinálni, mert bent voltam a stúdióban épp a híradó idejében. Közben állandóan attól féltem, hogy a pacifista akciómat végülis nem látja meg senki. Sikerült elérnem, hogy sokan lássák, és hogy Nyugaton is megértsék: az oroszok nem támogatják a háborút.”

Mi történt utána?

„A főnököm felszólított, hogy azonnal adjam be a felmondásomat. Annyira feldúlt voltam, hogy ezt megtagadtam. Aztán másnap e mailben megírtam a felmondó levelet. A rendőrök kihallgattak. Udvariasak voltak, de amikor ügyvédet kértem, akkor azt válaszolták: egy pillanat, és mindjárt hívhat ügyvédet. De sohasem jött el az a pillanat. A rendőrök viszont állandóan telefonálgattak, nyilvánvalóan a főnökeiknek. Végül egy bíróságra vittek, ahol rám talált egy ügyvéd, akinek előre szóltam. Akkor elengedtek. 18 órán keresztül nem beszélhettem a családommal. Aztán hallottam, hogy Putyin szóvivője, Peszkov első számú nemzeti ellenségnek nevezett.”

Mi a helyzet most a Kreml által szigorúan ellenőrzött médiában?

„Én a hírszerkesztőségben dolgoztam méghozzá a nyugati osztályon. Rendszeresen olvashattam a Reuters vagy az Euronews híreit, és láthattam, hogy háború folyik Ukrajnában. Egyre nehezebb ezt elviselni mindenkinek a szerkesztőségben. Egymás után távoznak a kollégák, mert nem bírják ezt a terhet. Aki marad, az is csak azért, mert tudja : ebben a légkörben nincs hova mennie. Sehol sem kapna állást. A legjobbak elmennek Oroszországból, amely a sötétségbe süllyed. Én még nem tudom, hogy mihez kezdek, de szerintem a háború kitörése óta ezt senki sem tudja Oroszországban. A háború minden tervet tönkretett, és rengeteg szenvedést okoz , elsősorban Ukrajnában. Régebben jó életem volt, most ez tökéletesen megváltozott.

Nincsenek terveim, mert háború idején nem lehet tervezni”

– mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova, a bátor orosz újságíró, akit Putyin nemzeti ellenségnek nyilvánított, mert háborúnak nevezte az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet” a televízió stúdiójában.

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

Korrupció miatt előzetesben a bolgár Orbán

Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.

Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.

A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.

Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Finom figyelmeztetés Orbánnak

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.

Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!

Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán

Putyin utolsó barátja

A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki  – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.

Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Putyin nem Sztálin, de…

Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.

„Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.

Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”

Milyen a Putyin rendszer?

„Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.

Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.

Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”

Mi lesz Ukrajnával?

„Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.

Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.

Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.

A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.

Orosz kémkedés Szlovákiában

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

Ki buktathatja meg Putyint?

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin  egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl  sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Putyin saját kémeit hibáztatja a villámháború kudarcáért

Két nap alatt akarta elfoglalni Kijevet az orosz elnök – mondta Washingtonban a kongresszusi bizottság előtt a CIA igazgatója. Bill Burns szerint Putyinnak valószínűleg azt jelentették az orosz hírszerzők, amit az elnök hallani szeretett volna. Már több mint két hete tart a háború és eredmény sehol.

Ukrajnában teljes a nemzeti egység az orosz invázióval szemben. Putyin már az invázió előtt megalázta a nyilvánosság előtt Szergej Nariskint, az FSZB főnökét. Minden bizonnyal azt rótta fel a polgári hírszerzés vezetőjének, hogy nem sikerült puccsot szerveznie Kijevben. Senki se hívta be „a testvéri orosz csapatokat”.

Tisztogatás

Házi őrizetbe helyezték Moszkvában az FSZB ötös számú főosztályának vezetőjét és helyettesét. Szergej Beszeda vezette eddig a külföldi hírszerzést az FSZB-n belül. Nemcsak hogy nem sikerült Ukrajnában támogatókat találnia az orosz invázióhoz, de alábecsülte a nyugati világ reakcióit és a szankciók súlyosságát is. Az FSZB szerint a franciáktól, a németektől, az olaszoktól és a magyaroktól „megértő semlegességet” vártak az ukrajnai invázió után. Arra számítottak, hogy megoszlik a nyugati reakció: a kemény angolszász vonal és a mérsékeltebb francia-német-olasz-magyar irányzat között. Ehelyett egység jött létre a NATO-ban éppúgy mint az Európai Unióban. Még Orbán Viktor is beállt a sorba pedig őrá számítottak Moszkvában. Putyin más európai barátai is siettek elhatárolni magukat az Ukrajna elleni orosz inváziótól.

Putyin zsákutcában

Az orosz elnök legnagyobb baja az, hogy nincs forgatókönyve a politikai megoldásra Ukrajnában – mondta Bill Burns, a CIA igazgatója. Nincs a láthatáron ukrán Kádár János vagy Jaruzelski. Az idő nem az oroszoknak dolgozik. Putyin óriási kockázatot vállalt az ukrajnai invázióval és nem készített B tervet. Így akaratlanul is létrehozta a Nyugat egységét Oroszországgal szemben, és a szankciók drámai következménnyel járnak az orosz életszínvonalra. Ez aligha tesz jót Putyin népszerűségének. Egyetlen igazi szövetségese maradt: Kína. Peking cinikus józansággal ki is használja Oroszország szorult helyzetét: kedvező áron juthat energiához és nyersanyagokhoz. Közben pedig a Global Times, a kommunista párt angol portálja nyíltan örvendezik azon, hogy az európai háború miatt mind több külföldi befektető keresi fel Kínát, ahol békés, nyugodt körülmények között vállalkozhat és juthat tisztes profithoz.

Mi lesz Ciprus gazdaságával oroszok nélkül?

Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.

100 milliárd eurót fektettek be az oroszok az 1,2 milliós Cipruson 2020-ban. Ez a külföldi befektetések egynegyede volt. A Szovjetunió bukása után az új rendszer haszonélvezői jelentős részben Ciprusra hozták „a szürke zónából” származó pénzüket. Az egykori Jugoszlávia vezetői is hasonlóképp cselekedtek: Szlobodan Milosevics például bőrönd számra hozta a pénzeket, melyeket azután ciprusi bankokban helyezett el emlékeztet a Politico. Brüsszel és Washington figyelmeztetésére Ciprus sokat változott e téren az elmúlt évtizedben, de most a gyors váltás mégiscsak nagyon komoly gondokat okozhat. Ciprus támogatott minden uniós szankciót, de ennek ára van: korróziós folyamat indulhat be a gazdaságban. A bank szektorban óriási vagyonokat fagyaszthatnak be: öt orosz oligarcha például az uniós fekete listáról Cipruson is nagy pénzeket fektetett be.

A ciprusiak ezért sem nagyon lelkesedtek azért, hogy Oroszország bankjait levágják a SWIFT rendszerről. Végül belementek, de tartanak a következményektől. Nem véletlenül: az oroszok ugyanis megpróbálják Cipruson keresztül kijátszani a szankciókat. A VTB állami óriás orosz bank például egy pillanat alatt eladta részvényeit a ciprusi RTB bankban ciprusi állampolgároknak. Most várják ennek a tranzakciónak az engedélyezését az uniós bankfelügyelettől. A VTB az egyik olyan orosz bank, melyet levágtak a SWIFT rendszerről.

A szolgáltató szektor a ciprusi gazdaság 80%-át teszi ki

„Ciprus gazdaságát aránytalanul nagy mértékben sújtják a szankciók Oroszország ellen”- nyilatkozta a szigetország pénzügyminisztere a Politiconak.

„Idén egymillió turistára számítottunk Oroszországból és Ukrajnából , ez az idegenforgalom 20-25%-a” – panaszkodik Konsztantin Petridesz pénzügyminiszter. Aki abban reménykedik, hogy a háború Ukrajnában hamarosan végetér.

„Ha ebben a hónapban vége lesz, akkor nincs gond. Ha viszont elhúzódik, akkor nem jöhetünk jól ki belőle.”

A ciprusi bankrendszer nem inog meg az oroszok elleni szankciók miatt – hangsúlyozza a pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy az Arany Útlevél program végetért 2020-ban Cipruson. Ez sok orosz oligarchának adott ciprusi vagyis uniós útlevelet cserébe komoly befektetésekért. Ciprus több mint 7 milliárd euróhoz jutott ily módon.

Ciprus bankjainak lehetőséget is jelent, hogy már van tapasztalatuk abban: miképp kezeljék a szankciók által sújtott oroszokat. 2018-ban az USA és Nagy Britannia már komoly szankciókat jelentett be, és fekete listák készültek Putyin embereiről. Cipruson jelenleg körülbelül egymilliárd euró értékű orosz pénz van a bankokban. Ez gyanakvásra adhat okot külföldön, ahol tudják, hogy az oroszok már évtizedek óta előszeretettel használják a ciprusi bankokat. Miután ebben a szférában a bizalom a legfontosabb, ezért a ciprusi bankoknak óvatosan kell lavírozniuk különben a szankciók áldozataivá válhatnak – nyilatkozta Demetriádész egykori jegybank elnök a Politiconak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK