Kenderessy Milán, Author at Független Hírügynökség Page 42 of 115

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

Kenderessy Milán

-

2022-06-24

0

Az USA-t aggasztja az orosz befolyás Magyarországon

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A 45 éves David Pressman szerint Nemcsak ez okoz gondot az amerikai diplomáciának hanem az is, hogy

“a magyar kormány tudatos döntésekkel korlátozza a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.”

A nagykövetjelölt ehhez hozzátette, hogy “a kormánypárti sajtó antiszemita, meleg ellenes és romaellenes retorikája korlátozza ezeknek a társadalmi csoportoknak a jogait és lehetőségeit.” Ezért az új nagykövet Budapesten együtt kíván működni a civil szervezetekkel a kormányzati nyomás ellensúlyozására.

David Pressman hivatásos diplomata míg elődei az elnök barátai voltak, akik jelentős összegekkel támogatták annak választási kampányát.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Az Orbán kormány nem véletlenül építgeti kapcsolatait az ellenzéki republikánusokkal, akiknek jelentős a befolyásuk a szenátusban, ahol csak az alelnök szavazatával tud keresztülvinni törvényeket Biden elnök. Novemberben választásokat tartanak az Egyesült Államokban. Teljesen megújul a képviselőház, ahol jelenleg a demokraták többségben vannak, és részben a szenátus is. Könnyen előfordulhat, hogy az ellenzéki republikánusok többségbe kerülnek mindkét házban. Akkor pedig béna kacsát csinálhatnak Biden elnökből, és akadályozhatják annak diplomáciáját. Régebben a külpolitika a kétpárti konszenzuson nyugodott az Egyesült Államokban, de Trump óta ennek vége. Biden és a demokraták bírálják Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét, Trump és a republikánusok viszont épp ellenkezőleg dicsérik azt.

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

A globális minimum adó, amely az óriás multikat érinti, Yellen amerikai pénzügyminiszter ötlete volt. A pénzügyminiszter asszony ebből a bevételből akarja csökkenteni a költségvetés hiányát.

A republikánusok viszont ellenzik a globális minimum adót.

Kezdetben Orbán Viktor kormánya is ellenezte azt, de azután elfogadták amikor kiderült: magyar céget ez nem érint. Magyar multióriás ugyanis nincsen. Ezt az apróságot most az uniós vétó során Varga Mihály pénzügyminiszter nagyvonalúan figyelmen kívül hagyta. A kormánypárti sajtó pedig úgy állítja be a globális minimum adót mintha az a magyar vállalkozásokat fenyegetné. Ez nettó hazugság, de beleillik a kormánypárti propaganda Brüsszel ellenes vonalába.

Orbán Viktor pedig abban reménykedik, hogy Trump vagy valamelyik republikánus nyeri a választást 2024-ben, és így ugyanolyan kapcsolat alakulhat ki az USA és a magyar kormány között mint Biden előtt. Sőt. A magyar kormány ma már az amerikai republikánusok kedvence, ezért Orbán bízhat abban, hogy Biden diplomatájanak bírálatai jó pontnak számítanak a jelenlegi ellenzék köreiben Washingtonban.

Az EU gázkorlátozással nézhet szembe

Kenderessy Milán

-

2022-06-23

0

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

“Ez erőpróba a Nyugat és Oroszország között” – hangsúlyozta Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter az ARD televízióban. Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Draghi olasz miniszterelnök és Johannis román államfő kijevi látogatására időzítve a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást az Északi Áramlat vezetéken. Ez elsősorban Németországot érinti, de az olasz Eni is jelentős csökkenésről számolt be. Ausztria és Franciaország is egyre kevesebb orosz földgázt kap.

Kijevben az uniós vezetők támogatásukról biztosították Ukrajnát, de arra próbálták meg rávenni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal egy tűzszünet megkötéséről.

Mi lesz januárban?

A nagy földgáztárolókat nyáron töltik fel, hogy a fűtési szezon kezdetére megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre az egész szezonra. Azzal, hogy a Gazprom csökkenti a földgáz mennyiségét az Északi Áramlat vezetéken nyilvánvalóan lassítja ezt a folyamatot. De mi van akkor, ha Putyin végképp leállítja a földgáz exportját az Északi Áramlat vezetéken? Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – írja a Wood MacKenzie Ltd szakértő cég.

Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra, amely az olaj után a gázembargó bevezetését fontolgatja.

Thierry Bros, a párizsi politikatudományi intézet professzora szerint Putyin az unió megosztására játszik:

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A földgáz ára egy hét alatt 50%-al növekedett. Ez a legnagyobb emelkedés azóta, hogy Putyin megindította háborúját Ukrajnában február 24-én.

Robert Habeck német alkancellár ezért is mondta, hogy

“be tudunk szerezni földgázt máshonnan is, de drágábban.”

Csakhogy ez sem biztos a Bloomberg szerint. A cseppfolyósított földgáz globális piacán ugyanis Kína és Európa vetélkedik egymással. A nagy Covid lezárások miatt Kína visszafogta importját a cseppfolyósított földgázból, de télre újra felélénkülhet a kereslet. Ezért Európa esetleg drágábban sem juthat földgázhoz.

Mi a megoldás? Draghi olasz miniszterelnök Kijevben hazugsággal vádolta az oroszokat, és jelezte: kidolgoztak egy szükségállapot tervet, amely környezetszennyező energia hordozókkal válthatja ki az orosz földgázt. Ugyanezt az utat követik a németek: a szénerőműveket akarják intenzíven kihasználni holott korábban ezek bezárását tervezték. Ezenkívül felszólítják a lakosságot, hogy csökkentse energia fogyasztását. A vállalatok számára olyan aukciós platformot terveznek a télre, amelyen a cégek értékesíthetnék energia fogyasztási kvótáikat Németországban.

A G7 nagyhatalmak, amelyek vezetői hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan tervet dolgoznak ki, amely maximálná az orosz energia import árait nehogy azok túlságosan is megdobják az amúgyis magas inflációt.

Macron parlamenti többség nélkül

Kenderessy Milán

-

2022-06-21

0

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

Merkel kancellár távozása után Macron az Európai Unió meghatározó politikusává vált, aki soros uniós elnökként is képviselhette a 27 tagállamot – nemrég például Kijevben a német kancellár, az olasz miniszterelnök és a román elnök társaságában. A diplomácia elnöki előjog Franciaországban, ebben nem lesz változás, de Macron maga nagyon meggyengült hiszen Franciaország kormányzása igen nehézzé vált. A szélsőbaloldal, amely eredetileg megcélozta a kormányfői posztot, most meg akarja buktatni Macron miniszterelnökét, akinek immár nincsen többsége a parlamentben. A Les Républicains – a köztársaságiak – szavazataikkal megmenthetik Macron rendszerét, de kérdés, hogy mit kérnek cserébe. Ráadásul ők is megosztottak: egy részük hajlik a paktumra Macronnal, de a szélsőségesebbek szívesebben működnének együtt Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmával.

A vásárlóerő a vereség oka

Macron ötéves elnöksége idején az átlag francia úgy érezhette, hogy stagnál az életszínvonala miközben az elité növekszik. Az elmúlt hónapokban Franciaországban is galoppozni kezdett az infláció, amely milliók életkörülményeit tette nehezebbé. Ők szavaztak a szélsőjobbra és a szélsőbalra.
Franciaország államadóssága a vírusválság miatt az éves GDP 100%-a fölé nőtt vagyis Macron mozgástere minimális. Ezért a francia elnök előre menekül: a gyorsabb európai integrációban látja a megoldást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az Európai Unió vegyen fel hiteleket. Ezt Merkel kancellár egyszer elérte a vírus válságra hivatkozva. Macron a dél-európai államokkal együtt állandósítani szeretné. Kérdés, hogy mit szólnak ehhez a fukar államok, mindenekelőtt Németország?

Európa vezetők nélkül maradhat

A Macron-Scholz-Draghi trió komoly belpolitikai kihívással néz szembe. Az infláció és a fenyegető gazdasági válság nemcsak Macron helyzetét nehezíti meg hanem a német kancellárét és az olasz miniszterelnökét is. Olaszországban nemrég a jobboldal- szélsőjobboldal koalíciója nyerte a helyhatósági választásokat.

Matteo Salvini szeptemberig adott haladékot a Draghi kormánynak. Addigra ugyanis a miniszterelnök kioszthatja az uniós euró milliárdokat. Salvini épp ezért lépett be a kormányba. Később viszont megpróbálja megbuktatni Draghi kormányát, melynek parlamenti támogatottsága és népszerűsége ugyancsak kérdéses.

Scholz kancellárnak a koalícióval akadnak gondjai: mind a zöldek mind pedig a szabad demokraták az amerikai nézeteket vallják az ukrajnai konfliktusban, és ugyancsak megnehezítik a szociáldemokraták dolgát. Akik gyors tűzszünettel szeretnék mielőbb lezárni az ukrajnai konfliktust. Scholz kancellár nem támogatta eredetileg az orosz olaj embargót sem, de az USA külső és koalíciós partnereinek belső nyomása végülis rávette erre. Ha orosz gázembargót is akarnak, akkor kérdésessé válik a téli gázellátás Németországban.

Ilyen körülmények között kicsit nehéz vezető szerepet vállalni az Európai Unióban egy gazdasági válság kellős közepén.

Klímaváltozás: a gazdag országok nem akarnak fizetni

Kenderessy Milán

-

2022-06-18

0

Klímaváltozás: a gazdag országok nem akarnak fizetni

Elárulva érzi magát a fejlődő világ – írja a BBC tudósítója Bonnból, ahol háromnapos konferenciát tartanak a klímaváltozás következményeiről. Az USA és a többi gazdag állam negligálja a szegények követelését, akiknek azt ígérték a gazdagok: kompenzációt kapnak.

“25 éve szenvedünk el veszteségeket és károkat” – hangsúlyozza egy környezetvédő szervezet képviselője Costa Ricaból. “Sok család elveszítette a házát, néhányan az életüket is. Sokan elveszítették a termésüket, és senki sem kompenzálta őket” – mondta Adriana Vasquez Rodriguez, a La Ruta del Clima képviselője.

A fejlődő világ küldöttei azt hangoztatják, hogy ezeknek a veszteségeknek és károknak a legfőbb oka az a karbon kibocsátás, mely a fejlett világból érkezett és érkezik. A szegény országok delegáció abban reménykedtek, hogy Bonnban konkrét eredményekre jutnak, de ehelyett csak egy munkacsoport ülésezett, amely tanulmányozza a problémákat.

“A gazdag országok elárultak bennünket”

A klímaváltozás sebezhető országai úgy érzik, hogy a gazdagok elárulták őket:

“Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a többi gazdag ország blokkolja az előrehaladást a klímaváltozás veszteségeinek kompenzálásáról folyó tárgyalásokon” – ezt állítja a CAN International környezetvédő szervezet egyik embere.

“Rendkívül kiábrándító az, ami a tárgyalásokon történt Bonnban” – írta Twitteren Tasneem Essop a BBC kérdésére válaszolva.

Különösen sokan bírálják az Egyesült Államok környezetvédelmi miniszterét. John Kerry Bonnban elmondta:

“A világ megfő, ha a környezetszennyezés, főként a karbon kibocsátás a jelenlegi tempóban halad tovább.”

A szegény országok ezek után azt várták, hogy az USA mint a világ legnagyobb karbon kibocsátója kompenzálni fogja őket, de semmi ilyen nem történt.

“Az USA egyre csak halogatja a fizetés határidejét miközben nem az Egyesült Államok fő meg hanem a világ. Az USA pedig a szakács, aki azt megfőzi”

– foglalta össze a problémát Rachel Rose Jackson, a Corporate Accountibility környezetvédő szervezettől.

Egy nap még hátra van Bonnban, tehát még lehet kompromisszumot találni a veszteségek és károk kompenzálására – írja végül a BBC, amely mintha maga sem nagyon bízna ebben.

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

Kenderessy Milán

-

2022-06-15

0

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.

A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.

Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.

Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

Kenderessy Milán

-

2022-06-14

0

Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.

Kicsoda Hilarion metropolita

Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.

A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.

Putyin hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.

Ez nagyon sok mindent jelenthet

Európában mindenekelőtt azt, hogy támogatják az Európai Unió ellenfeleit. “Aktív részvételünk, és az e pártoknak nyújtott anyagi támogatás nélkül ezeknek a szervezeteknek a befolyása tovább csökkenhetne” – fejtegette Malofejev. Az egyik ilyen szélsőjobboldali szervezet Marine Le Pen mozgalma Franciaországban. 2017-ben Putyin elnök a Kremlben fogadta a szélsőjobboldali vezért, akit egy orosz bank pénzügyileg is támogatott. Az orosz hírszerzés elszánt hekkerei pedig megpróbálták megzavarni Macron választási kampányát. Sikertelenül. Időközben Franciaországban a törvényt módosították: immár csakis uniós állam támogatása jöhet szóba az elnökjelöltek esetében. Orbán Viktor mint Putyin jó barátja ezért lépett színre. Ő fogadta a karmelita kolostorban Marine Le Pent, és Mészáros Lőrinc bankja adott neki 10 millió eurós kölcsönt. Marine Le Pen elbukott az elnökválasztáson. Versenyfutás a Balkánon A Cárgrád hálózat egyik fontos cél területe a Balkán, ahol az ortodox egyház sok országban jelentős befolyással bír. Jelenleg elsősorban arra törekszenek, hogy kiszakítsák Bosznia- Hercegovinából a szerb részt, mely azután egyesülhetne Szerbiával. Alekszandr Dugin, pánszláv ideológus , így vázolta fel a Putyin által elképzelt jövőt: “a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása és várható egyesülése Szerbiával nagy felbolydulást eredményez majd a Balkánon. Várhatóan a túlnyomórészt ortodox országok (Görögország, Macedónia, Bulgária és Románia) Oroszország irányába fordulnak majd.” E jóslat még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt született. Mondani sem kell, hogy Dugin ennek a háborúnak az egyik legfőbb előkészítője volt Moszkvában. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 100 millió eurót adott Dodiknak a boszniai szerbek vezérének a választási kampányára. Egyúttal pedig közölte, hogy megvétóz minden olyan uniós intézkedést, mely büntetéssel sújtaná a boszniai szerb köztársaságot amiatt, hogy kilép a boszniai államszövetségből. A balkáni bővítéssel foglalkozó magyar uniós biztos is ezt a politikát képviseli nem pedig Brüsszel valódi érdekeit – hívta fel a figyelmet a Politico.

Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Kenderessy Milán

-

2022-06-10

0

Merkel: Putyin le akarja rombolni az Európai Uniót

Nincs mentség Putyin Ukrajna elleni háborújára – hangsúlyozta Angela Merkel, egy beszélgetésen, melyet a Deutsche Welle ismertetett.

Németország előző kancellárja, aki sokáig igen jó kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel, nem érzi magát felelősnek Putyin agressziójáért. Angela Merkel most először adott hosszú interjút azóta, hogy leköszönt a kancellári tisztségről. “Az egyetlen nyelv, amelyet Putyin megért, a katonai elrettentés. Sohasem hittem abban, hogy kereskedelmi előnyökkel ezen változtatni tudok” – mondta Németország első női kancellárja, aki hol németül hol pedig oroszul beszélgetett Putyinnal. Angela Merkel Putyin szülővárosában, Szentpéterváron, az egykori Leningrádban. Putyin pedig a KGB alezredese volt az egykori NDK-ban Drezda városában.

“Putyin háborúja nyilvánvaló megsértése a nemzetközi jognak pedig ez teszi lehetővé, hogy békében éljünk Európában. Ha évszázados vitákat folytatunk arról, hogy melyik terület kihez is tartozik, akkor ez csakis háborúhoz vezethet el. Ez egyáltalán nem lehet reális opció”

– hangsúlyozta Angela Merkel, aki hozzátette, hogy sohasem volt naiv amikor Putyinnal tárgyalt.

Az orosz elnök jól ismerte tárgyalópartnerét, és azt is tudta róla: fél a kutyáktól! Putyin viszont imádta őket. Szocsiban 2007-ben a csúcstalálkozón amikor rá akart ijeszteni Angela Merkelre, akkor a kutyáit küldte rá, és élvezte, hogy kínos helyzetbe hozhatta Németország kancellárját.

A két csaknem egykorú politikus teljesen másképp látta a világot. Putyin számára a huszadik század legnagyobb tragédiája a Szovjetunió bukása volt 1991-ben. Angela Merkel viszont arra emlékeztette az orosz elnököt, hogy neki az NDK-ban a berlini fal leomlása a szabad életet jelentette.

Putyin utálja az Európai Uniót. Az orosz elnök célja az, hogy lerombolja az Európai Uniót – hangsúlyozta Angela Merkel.

Putyin lenézi a liberális demokráciát. Zelenszkij ukrán elnök bírálta Németország egykori kancellárját, mert ő ellenezte Ukrajna és Grúzia NATO tagságát, mely az észak-atlanti szervezet bukaresti csúcstalálkozóján merült fel. Merkel azért ellenezte Ukrajna és Grúzia (Georgia) NATO tagságát, mert hogyha ez megvalósult volna, ahogy azt 2008-ban többen javasolták, akkor “Putyin óriási károkat okozott volna Ukrajnának”. Oroszország félévvel azután, hogy Bukarestben felmerült Ukrajna és Grúzia NATO tagsága, megtámadta Grúziát. 2014- ben Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Merkel most utólag elismerte, hogy lehetett volna keményebb az orosz akció elítélésében. Kancellári időszakának utolsó szakaszában már világos volt a számára , hogy Putyin konfliktusra készül. > “Nem hibáztatom magam amiatt, hogy nem próbáltam meg lebeszélni erről. Megpróbáltam , és nagyon sajnálom , de nem sikerült”- nyilatkozta Angela Merkel a beszélgetésben , melyet a Deutsche Welle közszolgálati média ismertetett.

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Kenderessy Milán

-

2022-06-08

0

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Kenderessy Milán

-

2022-06-06

0

Macron: a Nyugatnak nem kellene Oroszország megalázására törekednie

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

A francia elnök ugyanazt hangsúlyozza mint Kissinger ex külügyminiszter, aki Davosban óvta az USA-t attól, hogy a falhoz szorítsa Putyint. Ebben az esetben ugyanis létrejöhet egy szoros orosz-kínai szövetség, melyet az Egyesült Államoknak mindenképp el kellene kerülnie – hangsúlyozta a csaknem százéves Henry Kissinger. Akinek legjelentősebb stratégiai lépése az volt, hogy előkészítette Nixon elnök történelmi paktumát Mao elnökkel 1972-ben. Kissinger – éppúgy mint Macron – azzal érvel, hogy Oroszország része az európai biztonsági rendszernek, ezért az érdekeit figyelembe kellene vennie a nyugati nagyhatalmaknak is.

Ukrán elutasítás

Mind Macron mind pedig Kissinger azon a véleményen van, hogy az ukránoknak el kellene fogadniuk bizonyos területi engedményeket cserébe a háború befejezéséért. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter visszautasította Macron véleményét. Megerősítette: Ukrajna nem mond le területének egyetlen négyzetcentiméteréről sem. Az amerikai demokrata kormányzat – Lengyelországhoz és a balti államokhoz hasonlóan – támogatja az ukrán álláspontot. Legalábbis szavakban. Biden elnök kétértelműen annyit mondott, hogy területi engedményekre sor kerülhet, de csakis akkor, ha maguk az ukránok kezdeményezik ezt. Henry Kissinger a hatalmi mechanizmusok alapos ismeretében arra szólította fel a washingtoni kormányzatot, hogy vegye rá Zelenszkij elnököt a területi engedményekre. Erről egyelőre szó sincs. Az USA hadügyminisztere Kijevből hazatérőben kijelentette: Ukrajna megnyerheti a háborút. Blinken amerikai külügyminiszter pedig azt jósolta, hogy sokáig elhúzódhat a háború Ukrajnában.

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Erre figyelmzetette a világot Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Jamie Dimon, a JP Morgan főnöke pedig arról beszélt, hogy hurrikán csaphat le a globális gazdaságra. Ha ugyanis elhúzódik a háború, akkor tovább gyengülhetnek a globális szállítási láncok , melyek régebben megakadályozták a magas inflációt. Most viszont az infláció mindenütt galoppozik, és senki sem tudja: miképp lehetne megállítani? Nouriel Roubini, aki megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot, most arról ír, hogy beköszönthet a globális stagfláció korszaka vagyis csak az árak emelkednek míg a világgazdaság stagnál. Ezért sürgeti azt Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, hogy Ukrajna és Oroszország kössön tűzszünetet egy-két hónapon belül. Ellenkező esetben ugyanis olyan világgazdasági válság alakulhat ki, mely megroppanthatja a nyugati világot is.

Olajár emelkedés az uniós csúcs után

Kenderessy Milán

-

2022-06-03

0

123 dollár fölé nőtt egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy az Európai Unió az orosz olajembargóról döntött. Ez a trend megállt amikor kiderült: az OPEC+ fontolgatja, hogy kizárja Oroszországot abból az egyezményből, amely az olajkvótákat szabályozza a termelő államok között.

Ez megkönnyítené a jelenlegi kitermelési egyezmény végét. Legtöbbször persze az érintett állam kéri a felfüggesztést. Ha nem így történik hanem annak akarata ellenére zárják ki az egyezményből, akkor az az egész OPEC+ megszűnéséhez vezethet el” – nyilatkozta egy vezető szakértő a CNBC-nek.

Helima Croft, az RBC ügyvezető igazgatója arra célzott, hogy az oroszok és a közel-keleti olajtermelő államok között szakadás következhetne be pedig Putyin orosz elnök és Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös hosszútávra állapodott meg. Szaúd Arábiára viszont nagy amerikai nyomás hárul annak érdekében, hogy növelje az olajkitermelést, és ily módon mérsékelje a benzinár emelkedését az amerikai piacon.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte az uniós csúcs után, hogy az orosz olajexport 75%-át azonnal érinti az embargó. Az év végére ez 90%-ra emelkedik. Korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt ennek a fő ellenfele – emlékeztet a CNBC arra utalva, hogy Magyarország az orosz olaj nagy felhasználója és a magyar miniszterelnök baráti kapcsolatokat ápol Putyin orosz elnökkel.

Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.

Az uniós embargó fokozza az aggodalmakat a piacon, hogy a már amúgy is gondokkal küzdő kínálat növelheti az árakat. Az energiaárak már a múlt év során is jelentős mértékben emelkedtek, és az orosz olaj uniós embargója fokozhatja ezt a nyomást.

Yellen amerikai pénzügyminiszter, aki a CNN televíziónak nyilatkozott, épp ezzel indokolta a magas amerikai inflációt.

Az Egyesült Államokban ilyenkor fogy a legtöbb benzin, ezért az orosz olaj embargója szűkíti a kínálatot – mutatott rá Avtar Sandu, a Philip Nova menedzsere. Aki hozzátette: nem valószínű, hogy az OPEC+ országok változtatnak álláspontjukon vagyis csak lassan növelik a kitermelést – 432 ezer hordóval naponta.

Brent rekord

Két hónapos csúcsra, 123 dollár fölé emelkedett egy hordó Brent olaj ára az uniós döntés után – írja a BBC. Egy év alatt ez 70%-os növekedést jelent. Az Európai Unió eddig évente több mint 400 milliárd eurót fizetett az orosz olajért és földgázért. Putyin elnök jelentős részben ebből finanszírozza az ukrajnai háborút. A Nyugat pont ezért alkalmaz szankciókat Oroszország ellen.

Minthogy az Európai Unió embargója azonnal életbe lép az orosz olajjal szemben, ezért azt nem lehet gyorsan helyettesíteni alternatív energiahordozókkal – szél, napenergia stb. Az uniós tagállamoknak gyorsan olajat kell találniuk a világpiacon. Ez nem lesz könnyű – mondták azok a szakértők, akik a BBC kérdéseire kommentálták az uniós embargót.

Az energiaárak növekedése nagyon megemelte a megélhetési költségeket egész Európában, pont emiatt csökkent a szankciók iránti lelkesedés – írja a BBC.

Kenderessy Milán

“Óriási aggodalommal szemléljük az orosz befolyást Magyarországon. Nyíltan hangot kell adni aggodalmainknak emiatt” – hangsúlyozta az Egyesült Államok nagykövetjelöltje a washingtoni szenátus külügyi bizottsága előtt.

A republikánusok akadályozhatják a nagykövet kinevezését

Orbán nekik tett szívességet a vétóval

Erre hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Ha az oroszok teljesen leállítják a földgáz szállítást az unióba, akkor a téli szezon kellős közepén nem lesz elég gáz a tárolókban az Európai Unió sok országában.

Mi lesz januárban?

“A földgáz szállitás csökkentése megnehezíti a tárolók feltöltését az egész EU szintjén. Ez folytatódhat mindaddig amíg az oroszok teljesen elzárják a gázcsapot. Ezzel Putyin az EU amúgyis törékeny egységét teszteli.”

A francia köztársasági elnök mozgalma nem tudta megszerezni az abszolút többséget, megerősödött a szélsőjobb és a szélsőbal. Macron a meggyengült köztársaságiak (De Gaulle és Nicolas Sarkozy pártja) támogatásában reménykedhet.

A vásárlóerő a vereség oka

Európa vezetők nélkül maradhat

Elárulva érzi magát a fejlődő világ – írja a BBC tudósítója Bonnból, ahol háromnapos konferenciát tartanak a klímaváltozás következményeiről. Az USA és a többi gazdag állam negligálja a szegények követelését, akiknek azt ígérték a gazdagok: kompenzációt kapnak.

“A gazdag országok elárultak bennünket”

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.

Kicsoda Hilarion metropolita

Ez nagyon sok mindent jelenthet

Nincs mentség Putyin Ukrajna elleni háborújára – hangsúlyozta Angela Merkel, egy beszélgetésen, melyet a Deutsche Welle ismertetett.

Oroszország vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

Peking sem akar erős Oroszországot

Franciaország elnöke úgy véli, hogy bár Putyin fatális hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, de erre a válasz nem az kellene, hogy legyen: meg kell buktatni Putyint!

Ukrán elutasítás

Világgazdasági válság lehet a háború elhúzódásának ára

Az Európai Unió olaj importjának körülbelül a 36%-a érkezik Oroszországból.

Brent rekord

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA