Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért adta fel Orbán a rezsicsökkentést?

Mindeddig az ellenzéket vádolta a kormány azzal, hogy fel akarja adni a rezsicsökkentés szent elvét, mely oly sok szavazatot szerzett a hatalomnak még a legutóbbi választáson is. Bokros Lajos már a választások előtt javasolta ezt, Surányi György pedig napjainkban azért bírálta Orbán Viktort, mert nem merte feladni a rezsi csökkentést. Most a miniszterelnök ezt meglépte, kockáztatva a népszerűségvesztést.

Ésszerűség kontra népszerűség

A rezsi csökkentés ellenfelei joggal hivatkozhattak arra, hogy amennyiben Magyarország jóval drágábban vásárolja meg az energia hordozókat, akkor azokat nem adhatja sokáig sokkal olcsóbban a lakosságnak. Csakhogy Orbán Viktor azzal is tisztában volt, hogy a magyar háztartások többségének a jövedelme olyan alacsony, hogy a megemelt rezsi azzal a dilemmával járna, hogy el kellene dönteni: eszünk vagy fűtünk? Orbán Viktor szavazói a szegények, a nyugdíjasok és az alsó középosztály. A gazdag választó körzetek ellene szavaztak, a szegények mellette. Minthogy Magyarország népességének 80%-a uniós mércével mérve szegénynek számít, ezért a választás eredménye borítékolható volt. Most viszont eljött az igazság pillanata. Az új szabályok – lehetőség szerint – megkímélik Orbán Viktor választóit. A nagy családosok többlet fogyasztását is figyelembe veszi az új rendszer. Igazában a városok viszonylag gazdag polgárai fáznak rá a változásra. Közülük sokan amúgyis a nemzeti együttműködés rendszere ellen szavaztak.

Miért döntött így Orbán Viktor?

A politikai veszteség mérsékelt lehet. Választások még messze vannak. A pénzbevétel viszont jelentős.

A paksi atomerőmű képes arra, hogy a lakosság teljes áram ellátását fedezze. Ez tehát nem indokolná az áramár brutális felemelését.

A mostani döntés viszont feltölti az államkasszát, amelyet a választások előtti osztogatás igencsak kimerített.

Ha a lakosság spórolni kezd az árammal, akkor azt el is lehet adni a piacon. A paksi atomerőmű jóval a piaci ár alatt termeli meg az áramot. A különbözet ezután nem a lakosság hanem az állam zsebében landol. Az MVM, amely eddig lenyelte a rezsicsökkentés horribilis többlet költségét, így lélegzethez juthat.

Más oldalról viszont sok családnál beköszönhet a megélhetési válság. Erről Nagy Márton miniszter beszélt a Matthias Corvinus Collegiumban. A pénzügyi válság megoldásáért felelős miniszter nem jelezte előre a rezsi csökkentés végét, de utalt arra, hogy a válságnak lesznek áldozatai. Aminthogy  a Bokros csomagnak is megvoltak. Igaz, hogy a következő választást a Bokros csomagot bevezető kormány elveszítette …

Inflációs sokk Egyiptomban

Az ukrajnai háború következtében alakult ki a globális gabonahiány, amely különösen sújtja Afrika egyik legnépesebb államát Egyiptomot, ahol a Moody’s szerint megnőtt a társadalmi politikai kockázat. Sziszi köztársasági elnök párbeszédet javasol az ellenzéknek – írja a CNN tudósítója Kairóból.

14,7%-os volt az infláció június végén míg tavaly ugyanebben az időszakban 5%. Ez a hivatalos adat, de a piacon jóval nagyobb áremelkedést tapasztalnak a 100 milliós ország polgárai. Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát – február 24 – azóta az élelmiszerek ára rakéta sebességgel ível felfelé Egyiptomban. Elég arra utalni, hogy az importált gabona kétszer annyiba kerül mint a háború előtt.

“Korábban 70-80 egyiptomi fontot költöttem pékárura (ez körülbelül 4 dollár) most ez felment 250 egyiptomi fontra (13 dollár )“

– panaszkodott egy fiatal építésznő  a CNN tudósítójának. Elmondta, hogy inkább áttért a hazai zöldségekre, mert azok nemcsak olcsóbbak, de egészségesebbek is.

Egyiptom a háború előtt gabona importjának a 80%-át Oroszországból és Ukrajnából fedezte, most igen nehéz helyzetbe került. Az orosz flotta nem engedi ki az ukrán teherszállító hajókat a kikötőkből. Szárazföldi szállítással próbálkoznak, de ez lassú és körülményes. Az eredmény: hiány a globális gabona piacon. Az árak pedig mennek felfelé: Egyiptom tavaly 270 dollárt fizetett egy tonna búzért, idén a háború után 435 dollárt. A kormányzat arra törekszik, hogy az áremelkedést ne terhelje rá a lakosságra, mert akkor kirobbanhat az elégedetlenség. 100 millió egyiptomi közül 70 millióan olyan olcsó pékárut vásárolnak, melyet a kormány dotál. Ezenkívül a hatalom arra ösztönzi a helyi parasztgazdaságokat, hogy termesszenek búzát.

“Nemcsak Egyiptomban, de az egész világon válság van”

– hangsúlyozta a miniszterelnök a televízióban. Mostafa Madbouly kormányfő minden korábbinál súlyosabb válságról beszélt legutóbbi sajtóértekezletén.

465 millárd egyiptomi fontra taksálta a válság árát, ez amerikai dollárban 24,6 milliárdot jelent. Ennek az összegnek a legnagyobb részét arra költik, hogy a világpiaci hatásoktól megkíméljék a szegényebb társadalmi csoportokat vagyis a lakosság többségét.

Miből?

A kormány kétségbeesetten kutat külföldi hitelek után. A Nemzetközi Valutaalap összesen 20 milliárd dolláros kölcsönt adott Egyiptomnak 2016 óta. Most újra kilincselnek.

A másik szponzort a dúsgazdag  emirátusok jelentik az Arab/Perzsa öbölben. Az emirátusok dollár milliárdokkal töltötték fel a nemzeti bank kasszáját a februári háború óta. A legnépesebb arab állam stabilitása nekik is fontos, de ezenkívül ily módon szépen lassan felvásárolják az egyiptomi gazdaságot. A helyi hatalom örömmel fogadja ezt. A kormányfő 40 milliárd dolláros programot jelentett be a külföldi tőke becsábítására. A külföldi befektetők részvények vásárolhatnak olyan állami és katonai cégekben, melyek eddig el voltak zárva előttük. Egyiptomban a hadsereg állam az államban, sok céget üzemeltet, amelyek eddig nemzetbiztonsági okból nemigen nyitottak kaput a külföldiek előtt. Szükség törvényt bont, most még hét kikötő is felkerült az eladási listára Egyiptomban.

Hogy éli meg mindezt a lakosság?

“Egyiptom túlélő üzemmódban működik, és ez kissé ijesztő “

– mondta a fiatal építésznő a CNN tudósítójának Kairóban.

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

Orbánt a pénzzel lehet megfogni

Azt nyilatkozota Daniel Freund Európa parlamenti képviselő a Der Spiegelnek arról, hogy hiába indítottak kötelezettségszegési eljárásokat a magyar kormány ellen, de semmiféle látható eredményt nem értek el.

Daniel Freund, aki a zöldeket képviseli az Európai Parlamentben, korábban úgy nyilatkozott, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei évente legkevesebb egymilliárd eurót nyúlnak le azokból az euró milliárdokból, melyeket az Európai Unió Magyarországnak átutal.

Jelen pillanatban Brüsszel visszatartja az euró milliárdok egy részét, hogy megpróbálja rábírni a magyar miniszterelnököt arra, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe. Így ugyanis ellenőrizni lehetne az európai pénzek útját Magyarországon. Ez megnehezítené a nemzeti együttműködés korrupt rendszerének működését, ezért Orbán Viktor kézzel lábbal tiltakozik ellene.

Közben befolyásos jogászok egy csoportja ugyanezt javasolja Ursula von der Leyen asszonynak. A brüsszeli bizottság vezetője nemrég Budapesten járt, hogy rábeszélje Orbán Viktort az uniós olajembargó elfogadására. A magyar miniszterelnök megvétózta ezt az elképzelést, és elérte, hogy Magyarország felmentést kapott az Oroszország elleni uniós olajembargó alól. Ily módon Orbán Viktor megmutathatta a vétózás erejét, és jelentős pénzhez juttatta a MOL -t, amely viszont vállalja az ársapkát vagyis finanszírozza az olcsóbb benzint.

A vétójog

Amikor Ursula von der Leyen Budapesten járt, akkor Orbán Viktor állítólag közölte vele: addig fog vétózni amíg Magyarország meg nem kapja az uniós euró milliárdokat. Sok javaslat született már az Európai Unióban a vétójog korlátozására, de ehhez mindenképp hosszú jogi procedúrára van szükség hiszen módosítani kellene az Európai Unió alapokmányát.

Jelenleg Brüsszel éppúgy mint a magyar kormány válságüzemmódban működik, mert az ukrajnai háború felborított minden korábbi számítást.

Míg korábban az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) az EU szuverenitásának megerősítését hangsúlyozták, most kényszerűségből elfogadják az USA vezető szerepét. Ez változásokat idéz elő Brüsszelben éppúgy mint az uniós államok más fővárosaiban.

Putyin agressziója megerősítette a NATO tagállamok egységét, de romba döntötte az Európai Unió gazdasági terveit, melyek jelentős részben az orosz nyersanyagok importját nyugodtak. Ezért most mindenütt újratervezés folyik miközben a világgazdaság egyre inkább a stagfláció felé csúszik. Ha semmi más nem nő csakis az árak, az politikailag sok országot destabilizálhat. Orbán Viktor azt hiszi, hogy a megnyert választások után biztosan ülhet a nyeregben, de Boris Johnson sorsa jól mutatja, hogy a közelmúlt siker emberei gyorsan a padlóra kerülhetnek, ha az általuk képviselt politika az életszínvonal csökkenésével jár.

A császár puskája és kardja

Hszi Csin-ping kínai elnök és pártfőtitkár kinevezte az új közbiztonsági minisztert, akit csaknem negyven éve ismer. Vang Hsziao-hong parancsol ezután a kardnak. Kínában egy régi mondás azt tartja, hogy a császár akkor ülhet biztosan a trónján, ha övé a kard és a puska. A kard jele a rendőrségé, a puska a hadseregé.

Tíz éve került a kommunista párt élére Hszi Csin-ping és azóta tisztogat a hadseregben és a rendőrségnél, hogy azután bizalmi embereivel töltse fel a vezérkarokat. A tisztogatás módszere a korrupció ellenes kampány. Mao elnök idejében a titkosrendőrség volt a párt vasökle, vezetője, Kang Seng a párt hóhéra. Hszi Csin-ping a kommunista párt ellenőrző bizottságát bízta meg azzal, hogy irányítsa a korrupció ellenes tisztogatást. Még a politikai bizottság tagjai is belekerültek a szórásba. Többen közülük még életfogytig tartó börtönbüntetésüket töltik.

Az egykori közbiztonsági miniszter helyettesét Peking az Interpol élére állította – komoly diplomáciai erőfeszítés árán. Aztán hazahívták, bíróság elé állították, és elítélték korrupcióért. Valójában csak arról volt szó, hogy olyan frakció emberének tekintették, aki szembekerült Hszi Csin-pinggel. Aki eredetileg tíz évre kapott megbízást, de egyáltalán nem akar nyugdíjba vonulni. Megszavaztatta a kommunista párt vezető testületeivel, hogy a tíz éves határ immár nem érvényes pedig azt a rendszer nagy építésze, Teng Hsziao-ping találta ki. Mao elnök után ő volt a kommunista párt második teljhatalmú vezetője. Őt követi most Hszi Csin-ping.

Kiben bízik a császár?

Teng Hsziao-ping Szecsuán tartományban született, ezért hatalomra jutása után a “szecsuáni maffia” kormányozta Kínát a reformok útján. Azután a “sanghaji maffia” következett. Csiang Cemin pártfőtitkár innen került a párt és az ország élére éppúgy mint később Hszi Csin-ping.

Az új császár viszont igazában csak azokban bízik, akik már korábban is szolgálták. Hszi Csin-ping 17 éven keresztül tartozott a déli Fucsien tartomány vezetői közé. A most kinevezett közbiztonsági miniszter már akkor is a csapatában volt.

Később Csöcsiang tartomány következett. E két tartományból toborozza ma is munkatársait Kína első embere. A Csöcsiang frakcióból kerül ki három nagyváros vezetője: Peking, Sanghaj és Csungking első számú embere. Ősszel pártkongresszus lesz, a vezetés megújul. Mindenki árgus szemmel figyeli: ki lép előre, ki marad és kitől válik meg a császár, aki be akarja betonozni a hatalmát. A cél világhatalommá tenni Kínát, amely az USA-val együtt egyenrangú erőként kormányozná a világot.

USA-Kína gazdasági csúcs

Virtuális megbeszélést tartott a világ két legnagyobb hatalmának legfontosabb gazdasági vezetője. Az Egyesült Államokat Janet Yellen asszony pénzügyminiszter képviselte, a kínaiakat Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is.

Peking – Liu He Kína miniszterelnök-helyettese és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter virtuális telefonbeszélgetést tartott kedden makrogazdasági kérdésekről mindkét fél hivatalos nyilatkozata szerint.

A kínai miniszterelnök-helyettes a Harvard egyetemen szerzett doktorátust. Számára tehát nem probléma az Egyesült Államok rendszerének ismerete. Fordítva ez nem áll fenn: az amerikai vezetők jóval kevésbé ismerik az 1,4 milliárd lakosú Kínát. Többségük mindmáig értetlenül áll azelőtt, hogy egy kommunista diktatúra miképp volt képes hatékony piacgazdaságot kifejleszteni – ráadásul épp az USA segítségével.

A kínai nyilatkozat a két ország makropolitikájának összehangolásáról és a globális ellátási láncok stabilitásának megőrzésének fontosságát emelték ki. A nyilatkozatban szó volt a Kínával szembeni amerikai vámokról és szankciókról is, de a geopolitikáról nem.

Más tálalásban a mostani megbeszélésen

a két fél egyetlen problémára koncentrált, ez pedig azoknak az amerikai védővámoknak a leépítése, melyet még Trump elnök vezetett be, de Biden sem vonta azokat vissza.

Az amerikai híradások általános vitát említettek a gazdasági és pénzügyi fejleményekről mindkét országban és külföldön egyaránt. A nyilatkozat azonban nem említett vámokat vagy szankciókat, ugyanakkor felhívta a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni háborújának globális gazdasági hatásaira.

Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a Fehér Ház elengedheti a kínai árukra kivetett vámokat Donald Trump volt elnök kormányzása idején.

Mindkét országból származó értesülések „őszintének” minősítették a beszélgetést, és azt mondták, hogy a két fél egyetértett a kommunikáció fenntartásában.

Yellen javaslat

Az amerikai pénzügyminiszter asszony azt tanácsolta Biden elnöknek, hogy részben vagy teljes egészben vonja vissza elődje büntető vámjait. Miért? Azért, mert Yellen asszony ily módon kívánja csökkenteni az inflációt az Egyesült Államokban. Negyvenéves rekordokat döntöget az infláció az USA-ban is, és emiatt a Federal Reserve Board egyre csak emeli a kamatlábat. Csakhogy emiatt beköszönthet a recesszió épp a legrosszabbkor. Ősszel megújul a kongresszus Washingtonban.

Biden népszerűsége a mélyponton, a demokraták elveszíthetik a választást. Emiatt Biden elnök hajlik is Trump vámjainak a visszavonására, de republikánus ellenfelei akadályozzák ezt a kongresszusban Washingtonban. Hiába értett egyet tehát Yellen asszony és Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes abban, hogy gazdasági szempontból célszerű lenne Trump büntető vámjainak a megszüntetése, politikailag ez jelenleg megvalósíthatatlannak látszik.

Ennek ellenére fontos a párbeszéd a két nagyhatalom gazdasági vezetői között, mert azt mutatja: mind Washington mind pedig Peking párbeszédet akar nem pedig katonai megoldást.

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK