Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Zelenszkij és az ukrán generálisok lenyúlják az amerikai támogatást?

Seymour Hersh, Pulitzer díjas újságíró szerint az ukrán vezetők ellopják az amerikai támogatást. A Pulitzer díj vajon kizárja látnoki képességét a megismert tényekkel szemben? De valójában ismertek e a tények?

Hersh, aki kiváló CIA kapcsolatokkal rendelkezik az amerikai titkosszolgálatra hivatkozott pár héttel ezelőtt amikor azt írta, hogy az USA hajtotta végre a robbantásokat az Északi áramlat 1 és 2 vezetéken, melyek Németországot és Oroszországot köti össze egymással a tenger alatt. Az Egyesült Államok régóta kritizálta a német kormányt amiért Oroszországból vásárol földgázt ahelyett, hogy a drágább amerikai palagázt venné meg. Az ukrajnai háborúval az USA ezt a célt elérte bár a földgázra nem vonatkoznak az Európai Unió szankciói – nem utolsósorban Magyarország és Németország ellenállása miatt. Szijjártó Péter a napokban már sokadszor járt Moszkvában amióta kitört a háború Oroszország és Ukrajna között. Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem ment el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt.

Az ukrán elit korrupt és ezt a CIA is tudja

William Burns, a CIA igazgatója még januárban egy listát mutatott Zelenszkij ukrán elnöknek arról, hogy 35 ukrán tábornok és főtiszt korrupt: meglopják az ukrán hadsereget, és lenyúlják az amerikai támogatás egy részét.

Miközben a katonák a fronton szinte éheznek, az ellopott kosztpénzből a tábornokok és főtisztek Mercedes-eket vásárolnak

– mondta a CIA főnök Zelenszkij ukrán elnöknek.

Állítólag az elnököt sem kímélte mondván: tudják az Egyesült Államokban is, hogy Zelenszkij elnök nagyban üzletel a dízel üzemanyaggal, amelyet jelentős részben az amerikaiak szállítanak Ukrajnába. Zelenszkij elnök miközben hangsúlyozza, hogy nem áll szóba Putyinnal, és emiatt nem lehetséges a béketárgyalás az oroszokkal, vígan kereskedik az orosz dízel kereskedőkkel is – állítja CIA forrásokra hivatkozva a Pulitzer díjas amerikai újságíró.

Hersh emlékeztet arra, hogy Afganisztánban is elfolyt az amerikai adófizetők pénze.

Végső elszámolás még nincs, de nem kétséges, hogy dollármilliárdok jutottak a helyi elit zsebébe miközben a rendszer húsz év után összeomlott, és az amerikaiaknak villámgyorsan kellett elhagyniuk Afganisztánt.

Van-e amerikai béketerv?

Ez az igazán kínos kérdés, melyet Seymour Hersh feltesz hiszen Blinken amerikai külügyminiszter mindig megismétli, hogy addig támogatják Ukrajnát ameddig kell. Az ukránok pedig azt állítják, hogy legyőzhetik Oroszországot. Legutóbb Kuleba ukrán külügyminiszter nyilatkozta azt, hogy telefonon tárgyalt Blinken külügyminiszterrel, aki bízik az ukrán győzelemben. Az amerikai vezérkari főnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a háború elhúzódhat, mert patthelyzet alakult ki:

egyik fél sem tud győzni, és egyik oldal sem adja fel.

Macron francia elnök Pekingből felhívta Biden amerikai és Zelenszkij ukrán elnököt, hogy megpróbáljon valamiféle nemzetközi békeegyezményt elindítani. Ebben a szereposztásban Hszi Csin-ping kínai elnökre  várna, hogy rábeszélje Putyin elnököt a tárgyalás megkezdésére. Egyelőre senki sem tudja, hogy ez a nemzetközi békekezdeményezés hogy áll?

Seymour Hers arra mutat rá, hogy az amerikai diplomácián a sor, mert az USA nélkül nem lesz béke Ukrajnában. Kérdés persze, hogy az Egyesült Államok akar-e békét Ukrajnában hiszen a háborúra hivatkozva megerősítheti vezető szerepét a nyugati világban.

A nagy kockázat miatt egy eleve halálra ítélt kísérlet

Tavaly októberben az ukrán hadsereg megpróbálta visszafoglalni az Orosz Föderációtól a Zaporizzsja atomerőművet, de nem sikerült – írja a Times brit lap.

Október végén a orosz kormányzat és az orosz védelmi minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők kétéltű támadást próbáltak elérni és megrohamozni a ZNPP-t – írja a újság. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem ismerte el az atomerőmű lerohanására irányuló kísérletet, de az ukrán különleges erők, a katonai hírszerzés és a haditengerészet képviselői elárulták a Times névtelenségét kérő újságíróknak az akció részleteit.

Abban az időben az orosz csapatok több mint hat hónapja tartották az erőművet, és területét a Dnyeper túloldalán lévő ukrán városok és a nikopoli nagy acélgyár bombázására használták.

A Times szerint október 19-én éjjel mintegy 600 ukrán katona 30 fegyverrel megrakott csónakban, köztük nagy kaliberű géppuskákkal, MK-19-es gránátvetőkkel és páncéltörő fegyverekkel próbált meg partra szállni a Dnyeper bal partján.

„Az volt az elképzelés, hogy csak a gyalogság vehet részt a csatában. Nem használhatnak majd tüzérséget ellenünk, mivel ez egy atomerőmű”

– idézte az újság az egyik katonát.

Az ukrán fegyveres erők katonái azonban – írja az újság – nem számítottak rá, hogy ilyen komoly ellenállásba fognak kerülni.

„Az orosz hadsereg nagyon sűrű védelmet épített ki, mindent elaknáztak. Amikor közeledni kezdtünk, még harckocsikat és tüzérséget is bevetettek, és közvetlenül a vízre kezdtek ágyúzni minket” – mondta egy ukrán katonatiszt.

„Amikor a különleges erők hajói átkeltek a Dnyipron, az ukrán hadsereg lőni kezdte az orosz állásokat, különösen a HIMARS rakétarendszerek segítségével. Ennek eredményeként az ukrán katonaság csak egy kis csoportjának sikerült a partot elérnie. Háromórás tűzharc következett az orosz hadsereggel Energodar külvárosában, de aztán kénytelenek voltak visszavonulni”

– írja a Times.
Megjegyzi, hogy a sugárszivárgás veszélye miatt egy ilyen támadási kísérlet még az ukrán tisztségviselők körében is kérdéseket vet fel, akik meg vannak győződve arról, hogy a Zaporizzsja Atomerőművet vissza kell adni Kijev irányítása alá.

Az ukrán „Energoatom” vezetője, Petro Kotin azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy vissza lehet adni az atomerőművet, ha az ukrán hadsereg előre tud nyomulni délre, a Krím és Melitopol felé.

„Ez az egyetlen lehetőség (az erőmű visszaadása – a szerk.) közvetlen ágyúzás és az erőmű területe elleni közvetlen támadás nélkül. Nukleáris anyagok közelében nagyon veszélyes ilyesmit csinálni (tüzet – a szerk.)” – mondta.

Csillag: Orbán nem számít az uniós milliárdokra ebben a ciklusban

Az Orbán kormány maffia módszerekkel akar kiszorítani két német építőipari céget Magyarországról – írta meg nemrégiben a Der Spiegel.

A Heidelberg Materials és a Schwenk Zement levelet kapott egy, az Orbán kormányhoz közelálló vállalkozótól, hogy szívesen beszállna a két német cég magyarországi vegyes vállalatába a Duna-Dráva Cement Kft-be. Minthogy a németek nemet mondtak, az Orbán kormány több rendelettel is megnehezítette a Duna-Dráva Cement Kft. életét olyannyira, hogy a cég veszteségessé vált. Egy kereszténydemokrata (CDU)/ képviselőhöz fordultak Németországban, aki a Der Spiegelnek beszélt az Orbán kormány maffia módszereiről.

Eddig német cégeket az Orbán kormány megkímélte, mert Merkel kancellárral volt egy megállapodása Orbán Viktornak, és ezt a magyar miniszterelnök be is tartotta, mert tudta, hogy hatalma jelentős részben a német kancellártól függ.

Olaf Scholz kancellárral is megpróbált megállapodni Orbán Viktor, de szemmel láthatóan sikertelenül. Elsősorban ugyanis Olaf Scholz kancellártól függ, hogy megjönnek-e az uniós euró milliárdok. Csillag István, a Medgyessy kormány gazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Klubrádióban, hogy Orbán Viktor lemondott arról, hogy ebben a ciklusban megjönnek az uniós pénzek, és ezért ment neki a viszonylag nem túl jelentős német cégeknek. A nagyok mint az Audi, a BMW vagy a Volkswagen továbbra is stratégiai partnerei az Orbán kormánynak, amely jelentős állami támogatást nyújt nekik.

Hogyan támogatják a német cégek Orbán maffia államát?

Nemrég erről is véleménycikket közölt a hamburgi Der Spiegel. Scholz kancellár is hamburgi, sokáig a kikötőváros főpolgármestere volt.

A Der Spiegel ebben a cikkben azt írja, hogy olyan óriások mint az Audi, a Bosch, a BMW, a Rheinmetall, a Thyssen Krupp euró milliárdokat fektet be Magyarországon, és ezzel támogatja Orbán maffia államát.

A német vélemény az időzítés miatt érdekes hiszen a német óriások évtizedek óta fektetnek be euró milliárdokat Magyarországon, és kapnak jelentős kormányzati támogatást ehhez. Míg Merkel kancellár idején szép csendben együttműködés folyt az Orbán kormány és Németország között, most épp ellenkezőleg: eljött a bírálat ideje. Egyszerre csak a Der Spiegel is felfedezi az Orbán kormány maffia módszereit, melyeket 2010 óta alkalmaz magyar vállalkozók ellen. Csillag István rámutat arra, hogy a német óriások olykor külföldi bírósághoz fordulnak, és ott nyernek is: például az RTL.

A médiaóriás és az Orbán kormány viszonya mint cseppben a tenger mutatja be a furcsán aszimmetrikus viszonyt Magyarország és Németország között.

Orbán Viktor elhatározta, hogy megszerzi az RTL Klubot, Magyarország legnézettebb televízióját. Meg is indult a szokásos offenzíva a célbavett intézmény megfélemlítésére, megadóztatására végső soron elüldözésére. Csakhogy az RTL Klub mégiscsak maradt Magyarországon, és továbbra is független, gyakran bírálja az Orbán kormányt. Mi történt? Az RTL csúcsvezetői Merkel kancellárhoz fordultak: állítsa már le a magyar maffiózó miniszterelnököt! Csodák csodájára Orbán Viktor, a nagy utcai harcos, meghátrált. Merkel mama egy két figyelmeztető mondata rádöbbentette:

eddig és ne tovább!

Putyin nem áll le: Kazahsztán következik?

Petropavlovszkban, Kazahsztán egyik orosz többségű városában néhány búbánatos ámde annál elszántabb orosz összegyűlt, és bejelentette: Oroszországhoz kívánnak csatlakozni!

Ha nem folyna háború Ukrajnában, ahol minden ugyanígy kezdődött amikor Kijevben megbukott az oroszbarát elnök 2013-ban, akkor mosolyoghatnánk az eseten, de a forgatókönyv nagyon hasonló. Ukrajna keleti orosz többségű részein is ilyen tiltakozással kezdődött, majd milíciák alakultak az orosz titkosszolgálat támogatásával. Végül pedig megalakult a két “népköztársaság” – ugyanolyan elnevezés mint Magyarország esetében ahova 1945-ben vonult be a szovjet hadsereg, majd pedig 2022 február 24-én megérkezett Putyin ármádiája, amely valószínűleg arra számított, hogy virágeső várja mint a Führer seregét Ausztriában. Putyin titkosszolgálata nagyot bukott Ukrajnában, az orosz hadsereg nem különben. Putyin mégis folytatja – ezúttal Kazahsztánban. Miért?

Kazahsztán inkább Kína felé kacsingat

Kazahsztán elnöke nemcsak oroszul, de kínaiul is tud, és ez nyugtalaníthatja Putyint annak ellenére, hogy a felszínen teljes a kínai-orosz barátság. Csakhogy közben Kína szépen csendben megpróbálja lenyúlni a Szovjetunió egykori keleti államait: Kazahsztánt, Kirgizisztán, Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Tadzsikisztán.

A legutóbbi elnöke beolvasott Putyinnak az ukrajnai háború kapcsán mondván, hogy nem kérünk a hívatlan barátokból! Nem kérnek Putyin “barátságából”, mert látják, hogy az mit jelentett Ukrajna oroszok által megszállt részein. Csak rombolást.

Az oroszoknak csak a destrukció jár a fejükben míg a kínaiak a jövőre gondolnak és gazdasági lehetőségeket kínálnak az öt egykori szovjet tagállamnak. Amelyek közül egyik sem kíván Ukrajna sorsára jutni. Kazahsztán végképp nem hiszen számukra a Szovjetunió bukása óriási lehetőséget teremtett: saját maguk aknázhatják ki ásványi kincs vagyonukat. Az amerikai, az európai és a kínai tőke  már mélyen behatolt az országba, és a korábbi körülményekhez képest példátlan jólétet teremtett. Míg Ukrajnában a lakosság életszínvonala a háború előtt sem haladta meg a Szovjetunió bukásakor 1991-ben elért szintet, Kazahsztánban óriási az előrelépés: már jobban élnek mint Oroszországban.

Putyin maximálisan elzárkózik a világtól

Nyugatra menekült az orosz kormányőrség egyik századosa, aki évek óta szolgált mint Putyin médiagépezetének egyik kis csavarja. Tele lett a hócipője a háborúval meg tiszttársaival, akik rajonganak a háborúzó Putyinért, és még keményebb fellépésre buzdítják az orosz elnököt Ukrajna ellen.

A kormányőrség századosa Nyugatra érve elmondta, hogy Putyin a Covid járvány óta buborékban él, alig beszél valakivel. Kizárólag titkosszolgálati információkat olvas, és állandóan a saját propagandaadóit nézi. A világtól elzárkózva napi 10-12 órát dolgozik, van amikor többet is. Életmódja olyan mint az öregedő Sztáliné, aki mindinkább magára maradt. Csak négy ember járt hozzá, a “trónörökös jelöltek”: Berija, Bulganyin, Hruscsov és Malenkov. Sztálin hetven éve halt meg 74 éves korában 1953 márciusában. Elsőként Berija, a titkosrendőrség főnöke ért oda a haldokló Sztálinhoz, aki öntudatlanul feküdt a földön. A trónörökös, Lavrentyij Pavlovics Berija, aki ugyancsak grúz volt mint Sztálin, levizelte a haldokló diktátort. Félév múlva ő is kivégző osztag előtt állt. Hruscsov lett az utód, aki 1956-ban a huszadik pártkongresszuson lerántotta a leplet Sztálin bűneiről – legalábbis részben. Vajon Putyin bűneiről ki és mikor rántja le a leplet?

Mi lesz a hosszútávú osztrák-orosz gázszerződéssel?

Ausztria 2027-re meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget, de az OMV-nek van egy szerződése a Gazprommal, amely 2040-ig szól.

“Nem hiszem, hogy sikerülne felszámolni a függést az orosz gáztól 2027-ig. Annál kevésbé hiszem ezt, mert az OMW-nek van ez a hosszútávú szerződése a Gazprommal, amely az osztrák cég szerint azt jelenti, hogy fizetni akkor is kellene az orosz földgázért, ha nem vesznek át belőle semmit” – mondja az Innsbrucki egyetem professzora. Gerhard Mangott arra mutat rá, hogy a szerződés titkos vagyis Ausztriában csakis az OMW tudhatja, hogy mi áll benne. Mit tehet az osztrák kormány, amely felelős Ausztria energiabiztonságáért?

“Az osztrák kormány fordulhat bírósághoz, hogy megtudja mi is áll az OMW-Gazprom szerződésben, de lehet, hogy akkor kiderül: csakugyan nem lehet kilépni a szerződésből 2040 előtt ahogy azt az OMW állítja.”

Karl Nehammer kancellár többször is megerősítette: halvány fogalma sincsen arról, hogy mi áll az ÖMW-Gazprom szerződésben.

A Raiffeisen Bank International továbbra is aktív Oroszországban, és ez zavarja Washingtont

A Raiffeisen Bank International a tavalyi évben 3,6 milliárd eurós rekord profitot ért el, és ennek a 60%-át Oroszországban. Ez elég egyszerűen megmagyarázható: Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Oroszországban működő bankok döntő többségét kizárták a Swift rendszerből míg a Raiffeisen Bank Internationalt nem. Az Oroszország elleni szankciókat ellenőrző hatóság Washingtonban  ezért az év elején kérdőívet is küldött a Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy összeférhetőnek tartja-e működését Oroszországban azokkal a szankciókkal, amelyeket a nyugati államok alkalmaznak Putyin rendszere ellen. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de az Európai Uniónak igen. A Raiffeisen Bank International azt válaszolta, hogy természetesen precízen betartja az Oroszország elleni szankciókat.

Minderről kevés szó esik Ausztriában – hangsúlyozza az Innsbrucki egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza az osztrák – orosz kapcsolatokat.

“Ahogy az OMW hosszútávú Gazprom szerződéséről nem beszélnek éppúgy hallgatnak a Raiffeisen Bank International  oroszországi dolgairól. Ez érthető is hiszen a Raiffeisen Bank régi  szoros kapcsolatban áll a nagyobbik kormánypárttal. Ezért a Néppárt egyáltalán nem akar semmit sem tenni, ami akadályozná a Raiffeisen Bank gyarapodását. Az osztrák kormány azt szeretné ha a hazai cégek továbbra is aktívak maradnának az orosz piacokon. Ehhez pedig nagy szükség van a Raiffeisen Bank Internationalre. Az osztrák kormány mintha azzal számolna, hogy az ukrajnai háborúnak egyszercsak vége szakad, és akkor újra lehet kezdeni a bizniszt éppúgy mint korábban. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg az üzleti kapcsolatok Oroszországgal” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Gerhard Mangott professzor.

A bucsai vérengzés évfordulóján

2022. március 31-én az orosz hadsereg kivonult Bucsából és egész Észak-Kijevből, egy hónappal azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök utasítására megindította az ország invázióját.

Ukrajna ezen a pénteken emlékezik meg az oroszok kivonulásának évfordulójáról ebből a mártírvárosból, amelyben két nappal később mészárlást fedeztek fel. Az orosz megszállók hidegen kivégzett civilek holttestét hagyták maguk mögött, így ez a helység a moszkvai csapatoknak tulajdonított atrocitások legszembetűnőbb jelképe.

Az AFP újságírói így április 2-án megtalálták a járművek elszenesedett tetemeit, lerombolt házakat és mindenekelőtt több száz méteren szétszórva húsz civil ruhás férfi holttestét, köztük hátrakötözött kezű holttesteket is. Ezek a jelenetek sokkolták az egész világot, Kijev és a nyugatiak elítélték a civilek kivégzéseit és a háborús bűnöket.

twitter.com

A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne hozzá, és azt állította az ukránok rendezték az egészet.

A felfedezés után két nappal tett látogatása során Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, láthatóan feldúlva, „háborús bűnöket” rótt fel, amelyeket „a világ népirtásként fog elismerni”. Azóta szinte minden Ukrajnába látogató külföldi vezető tett egy kitérőt, hogy Bucsába menjen.

Egy évvel Bucsa felszabadulása után az AFP újságírói csütörtökön újjáépítési munkálatokat láttak a korábban békés kisvárosban, amelynek a háború előtt 37 000 lakosa volt. Több tucat építőmester szorgoskodik ásók, kotró-rakodók és billenő teherautók közepette a házak újjáépítésén és az úttest felújításán.

Ha a trauma továbbra is fennáll, az AFP által megkérdezett lakosok felismerték, hogy a „fájdalom csillapodik”, mert „tovább kell élni”. A helyi plébániát vezető Andrij főpap, aki nem akarja elfelejteni a halottakat, hangsúlyozza, hogy

„ne a múltban éljünk, hanem a jövőben”

ez nagyon fontos.

Kijev és az ukrán hatóságok többszörös visszaélésekkel vádolták az orosz erőket, miután több száz holttestet fedeztek fel Bucsában és más városokban, több száz sírt Izium közelében vagy „kínzókamrákat” a visszafoglalt városokban. Oroszország továbbra is tagadja, hogy erői visszaéléseket, gyilkosságokat követtek volna el.

Csütörtökön Maria Zakharova, az orosz diplomácia szóvivője ismét „durva és cinikus kijevi provokációnak” minősítette a Bucsa-ügyet.

Ha szorulna a kapca Putyin Kínába menekülne

Hírszerzési források szerint a háromnapos moszkvai tárgyalásai során megállapodott Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin a két állam vezetője, hogy amennyiben szükséghelyzet állna elő Kína befogadná az orosz elnököt.

Putyin elnök ellen nemzetközi elfogató parancsot adott ki a hágai nemzetközi bíróság, melynek hatáskörét Oroszország nem ismeri el. Magyarország ugyan elismeri a hágai nemzetközi bíróságot, de nem tartóztatná le Putyin elnököt – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter szerint a magyar alkotmány tiltja ezt. Tudjuk, hogy minden értelmezés kérdése: a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak a baltás gyilkost, egy azeri tisztet, aki álmában gyilkolta meg örmény tiszttársát egy NATO tanfolyamon Budapesten.

Van-e menekülő útja Orbánnak?

Az amerikai miniszterelnök attól tart, hogy az USA szervezne ellene államcsínyt. Ezen még viccelődött is évértékelő beszédében mondván: reméli, hogy az új amerikai nagykövetet nem Puccininek hívják majd. Orbán Viktor viccelődik, de fél. Menekülő útja ugyan van több is, de egyik sem olyan, ahova valószínűleg menni szeretne. “Nem szeretnék olyan klub tagja lenni, amely hozzám hasonló alakokat is felvesz“ – tartja a híres amerikai mondás. Vucsics szerb elnök kínált már menekülő utat Orbán Viktornak arra az esetre, ha szorulna a kapca. Azerbajdzsán úgyszintén. Lehet, hogy most Üzbegisztán is csatlakozik hozzájuk hiszen nagykövetséget nyitott Budapesten. De hát emlékiratokat írni Buharában majdnem annyira kínos pályavég lenne mint Napóleon utolsó évei Szent Ilona szigetén, az óceán kellős közepén.

Közben pedig azt olvashatná Orbán Viktor az újságban, hogy az amerikaiak és a kínaiak közös béketervet készítenek elő az ukrajnai válság megoldására, és eközben nem veszik igénybe a magyar diplomáciát.

Zelenszkij: Ukrajna nem indíthat ellentámadást, mert nincs elég fegyvere

Volodimír Zelenszkij, ukrán elnök a Yomiuri  nevű japán lapnak adott interjújában elmondta, hogy több fegyvertámogatásra, például lőszerre és vadászrepülőgépekre lenne szükség ahhoz, hogy a sokat emlegetett tavaszi ellentámadásra sor kerülhessen.

Zelenszkij kifejtette, hogy további fegyvertámogatásra – lőszerre és vadászrepülőgépekre – van szükség, ezért a katonaság várja az ukrán partnerek érkezését. Az elnök azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg naponta háromszor több lövedéket használ, mint az ukrán hadsereg.

Az orosz csapatok vágya a frontvonal stabilizálására azt jelzi, hogy az Orosz Föderáció visszatér a védelmi hadműveleti tervhez, miután a támadókísérletek a brit hírszerzés szerint nem hoztak meggyőző eredményeket.

A súlyos fegyverhiány miatt az ellentámadást még nem tudjuk kezdeni.

A katonai támogatást illetően az Egyesült Államok és az európai országok úgy döntöttek, hogy biztosítják az Egyesült Államok fő harckocsiját, az „M1 Abrams” és a német gyártmányú „Leopard 2” harckocsit. Másrészt nem haladt előre az Oroszországot túlzottan provokáló vadászrepülőgépek biztosítása.

„Ha megvan a politikai akarat, megtalálhatják a módját, hogy segítsenek nekünk. Háborúban állunk, és alig várjuk a segítség megérkezését”

– mondta Zelenszkij.

Okozhat-e vízhiányt a kínai akkumulátor gyár Debrecenben?

A regionális vízügyi hivatal vezetőjét, aki a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár várható vízfelhasználásáról írt szakvéleményt, Pintér Sándor belügyminiszter egyszerűen kirúgta.

Kincses Dániel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatóság főnöke februárban adta le a szakvéleményt a CATL kínai akkumulátor gyár vízigényével kapcsolatban. Eszerint

a kínaiaknak át kellene tervezniük az akkumulátorgyár vízellátási rendszerét, és ugyanezt kellene tennie Debrecen városának is.

Ha a második legnépesebb magyar város ez nem teszi meg, akkor az akkumulátorgyár belépéskor komoly gondok lehetnek Debrecen vízellátásában – írja a hétoldalas szakvélemény.

A város lakosságának jelentős része tiltakozik a kínai akkumulátorgyár ellen, amely Magyarország legnagyobb beruházása, melyet az Orbán kormány lelkesen támogat mondván legkevesebb 9000 új munkahelyet teremt a városban és környékén. A tervezett gyárnak óriási az energia és a vízigénye. Ezért Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország két új földgáz erőművet épít. A magyar kormány 88 milliárd forintot szán arra, hogy megoldja a debreceni ipari park áramellátását.

“Építsetek Felcsúton akkumulátor gyárat, ne nálunk!”

Ezt követelik a helyi környezetvédők, akiket aggaszt, hogy Debrecen vízellátása veszélybe kerülhet. A kínaiak – lányos zavarukban – nem jelezték azt az engedélykérő dokumentumban, hogy tulajdonképp csúcsfogyasztás esetében mennyi is lenne az akkumulátorgyár vízigénye?

A napi vízigény állítólag csak 3400 köbméter lenne, de ebben sokan kételkednek. Még Orbán Viktor miniszterelnök is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben: senki sem teszi kockára Magyarország vízvagyonát! Az Orbán kormány iparosítási programjának egyik célja az, hogy Kelet Magyarországon is exportképes ipar jöjjön létre, és ez a régió ily módon felzárkózhasson a fejlettebb Északnyugat Dunántúlhoz.

A kínaiak saját országukban sem fordítanak túlságosan nagy figyelmet a környezetvédelemre, mert tudják: a külföldi beruházók nemcsak az alacsony bérek miatt érkeznek hanem azért is, mert náluk nem veszik túl szigorúan a környezetvédelmi előírásokat, amelyek a nyugati világban jelentősen megdrágítják az új gyárak telepítését.

Egy leleményes német cég kijátssza az Oroszország elleni szankciókat?

Lenin szülővárosában olyan német autóalkatrész gyárat játszanak át orosz kézre, amelyik azonnal képes a orosz hadiipar szolgálatába állni. Egy orosz elnöknek írt levél és egy megkérdőjelezhető kölcsön azonban kérdéseket vet fel egy orosz oligarcha, valamint egy osztrák stróman szerepével kapcsolatban az ügyletben.

A német Schaeffler autóalkatrész gyár eladja üzemét Oroszországban, ahol ezzel fontos szállítóhoz juthat az embargó miatt hiánnyal küzdő hadiipar számára.  A Der Spiegel oknyomozó riportjából kiderült, hogy egy orosz oligarcha és egy osztrák üzletember ugyancsak furcsa szerepet vállalt az ügyben, melyben született egy levél is Putyin elnökhöz: engedélyezze a német cég átjátszását Uljanovszkban.

“Nehéz, kihívásokkal teli év van mögöttünk “ – mondta a Schaeffler vezérigazgatója amikor beszámolt a 2022-es teljesítményről. Klaus Rosenfeld elismerte, hogy a profit az előző évhez 14%-ot csökkent, de lehetett volna rosszabb is vagyis a cég “szolid teljesítményt nyújtott.”

Az ukrajnai háború nagy csapást mért az egész német autóiparra hiszen világossá vált: előbb utóbb be kell zárni a német gyárakat Oroszországban vagy el kell adni azokat.

A nyugati szankciók elkerülhetetlenné tették ezt, Moszkva viszont minden eszközzel akadályozta a német és más külföldi  cégek kivonulását. A híresen halogató orosz bürokrácia – központi utasításra – mindent bevetett annak érdekében, hogy megnehezítse a külföldiek távozását az orosz gazdaságból. Rosenfeld  vezérigazgató erről úgy nyilatkozott a Welt am Sonntagban, hogy “a Schaeffler megkezdte a kivonulást, de még távol áll attól, hogy be is fejezze.”

A német főnök egy kukkot sem szólt arról, hogy ki lenne az orosz vevő a német gyárra, mely Lenin szülővárosában, Uljanovszkban működik. A Der Spiegel rájött a hallgatás okára: az új tulajdonos alkatrészeket akar szállítani a Gaz Sadko négykerék meghajtású teherautóhoz, amely jelenleg kulcsszerepet játszik az orosz front ellátásában Ukrajnában. Oroszországban Medvegyev, Putyin egykori alteregója irányítja a hadiipart, és felhatalmazás van arra, hogy minden céget rávegyen az együttműködésre orosz földön.

Ki az új tulaj? Egy orosz üzletember  Nem! Siegfried Wolf osztrák üzletember, akinek kitűnő kapcsolatai vannak Oroszországban éppúgy mint a német autóiparban. A 65 éves osztrák üzletember bent ül a Schaeffler igazgató tanácsában. Már ez is érdekes, de az még inkább, hogy Siegfried Wolf 2007-ben megismerkedett egy hírhedt orosz oligarchával, Oleg Gyeripaszkával. Az orosz dollármilliárdos akkor bevásárolta magát a Magna autóalkatrész gyártó cégbe, melynek elnök vezérigazgatója Siegfried Wolf volt. Az osztrák üzletember ezt követően szép karriert futott be a Gyeripaszka birodalomban: a Gaz csoportban illetve az Orosz Gépgyártó vállalatban is bekerült a felügyelő bizottságba.

Az ukránok megnyomták a vészcsengőt

Kijevben igencsak gyanús figurának tartják Siegfried Wolfot, aki most át akarja venni a Schaeffler autóalkatrész gyárat Uljanovszkban. Az ukrán hatóságok szerint az osztrák üzletember nem más mint Gyeripaszka strómanja. Kijevben a korrupcióellenes hatóság mind az orosz oligarchát, mind pedig az osztrák üzletembert vizsgálja.

A német cég vételára 25 millió rubel vagyis 400 ezer dollár – feltűnően alacsony, és hollandiai fantom cégen keresztül történt a kifizetés.

Kicsoda Oleg Gyeripaszka, az orosz oligarcha, akinek Siegfried Wolf osztrák üzletember a strómanja? A Forbes szerint vagyona meghaladja a 3 milliárd dollárt, és ezt annak köszönheti, hogy “szervesen belesimul Putyin elnök rendszerébe”. Gyeripaszka természetesen tagadja ezt, de a Der Spiegel megkérdezte a Német Nemzetközi Biztonságpolitikai Intézet szakértőjét, aki egyértelműen megállapította, hogy “Gyeripaszka a Putyin rendszer aktív támogatója. Az elmúlt 10 évben számos közös fotó készült róluk.”

Oleg Gyeripaska már 2018-ban feketelistára került az Egyesült Államokban, mert emberei lehallgatták egy olyan amerikai kormány tisztviselő telefonját, aki az orosz oligarcha ügyében vizsgálódott. Pénzmosással és gyilkosság megrendelésével is meggyanúsították. Vagyonát befagyasztották az Egyesült Államokban. Ha valaki üzleti kapcsolatba kerülne vele az USA-ban, akkor ez bűncselekménynek számítana. Gyeripaszka természetesen visszautasította a gyanúsításokat, de neve továbbra is ott a feketelistán az USA-ban.

Az Európai Unió is szankciós listára tette Oleg Gyeripaszka nevét miután cégei fegyvereket és teherautókat szállítanak az orosz hadseregnek.

A Schaeffler tehát közvetlenül nem adhatná el oroszországi cégét Gyeripaszkának. Ezért kell az osztrák Siegfried Wolf mint stróman. Mi történt a valóságban amiről a Schaeffler főnöke hallgat: Wolf orosz tolmácsa alapított egy céget tavaly szeptemberben. Névleg ez az orosz cég vette meg a német autóalkatrész gyár telephelyét Uljanovszkban. Majd pedig gyorsan tovább passzolta Siegfried Wolf osztrák üzletembernek, aki benne ül a Schaeffler cég igazgatótanácsában és Gyeripaszka bizalmi emberének számít a német autóiparban.

Wolf tolmácsa az egész átjátszási folyamatról levélben tájékoztatta Putyin elnököt, kérve jóváhagyását arra hivatkozva, hogy a gyár teherautókhoz szállít alkatrészeket, amelyek nélkülözhetetlenek az ukrajnai fronton.

Ez azért is jönne jól az orosz hadiiparnak, mert Gyeripaszka Gaz vállalat birodalmát az Európai Unió feketelistára tette vagyis nem kaphat alkatrészeket az uniós tagállamoktól. A Schaeffler cég viszont nincs rajta a szankciós listán.

Georg Schaefflert, a cég többségi részvénytulajdonosát és elnökét  megkérdezte arról a Wirtschaftwoche című gazdasági szaklap  az ukrajnai háború kitörése után, hogy mi a véleménye az osztrák üzletemberről, Siegfried Wolfról, akit sokan az orosz oligarcha strómanjának tartanak? A válasz:

”régóta ismerem Siegfried Wolfot, nincs okom kételkedni az integritásában függetlenül attól, hogy kapcsolatban áll Oleg Gyeripaskával.”

A kapcsolat elég szoros lehetett hiszen

az osztrák üzletember 2021-es adóbevallásában az szerepel, hogy 10 millió eurót kapott a Gaz vállalat csoporttól, amely akkoriban Gyeripaska irányítása alatt állt.

Ma már az orosz oligarcha azt állítja, hogy átadta az irányítást a Gaz vállalat csoport fölött, de független forrásból erről nem lehet meggyőződni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK