Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Miért nem kedveli Trump egykori magyar tanácsadója Orbánt?

“A kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam, egyike voltam Orbán három nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ismerem Orbánt és a módszereit. Reménykedtem abban, hogy a “konzervatív oldal” nem válik olyan korrupttá mint az egykori kommunista párt, az MSZMP. Ebben tévedtem, elég ránézni Mészáros Lőrincre. Örülnék neki, hogyha az amerikai barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz természetével” – nyilatkozta a valasz.hu portálnak Gorka Sebestyén, aki egykor Donald Trump tanácsadója volt a Fehér Házban.

“Az ukrajnai háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát azzal fenyegetné meg az Egyesült Államok, hogy visszavonja a támogatását hanem azért, mert Moszkva fél a volt főnökömtől! Putyin hidegvérű gyilkos. Elég ehhez megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, hogy mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.

Putyin már húsz éve beszél arról, hogy Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte “illegitim”.

Zelenszkij szabadságharca igazságos és jogos harc, melyet igenis támogatnia kell az Egyesült Államoknak, de elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni egy korrupcióval mélyen megfertőzött régióba – ez esztelenség – hangsúlyozta Gorka Sebestyén.

Ha Trump újra nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar tanácsadó újra bejutna a Fehér Házba, de mindenképp érdekes, hogy a továbbra is Trump hívő nemzetbiztonsági szakértő hogyan ítéli meg Oroszországot és Ukrajnát. Enyhén szólva másképp mint Orbán Viktor.

Magyarország helyett Románia

Így nyilatkozott Lengyelország miniszterelnöke amikor a partner kapcsolatokról kérdezték az Oroszországhoz közeleső uniós tagállamok esetében. Az Atlantic Council tanácskozásán Mateusz Morawiecki kijelentette:” nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal. Magyarország kivételével a régió államai hozzánk hasonlóan ítélik meg az ukrajnai háborút.”

Mivé lett a hagyományos lengyel-magyar barátság, melyre Orbán Viktor korábban regionális diplomáciáját alapozta?

“Március harmadika a lengyel-román barátság napja lett. Ez tükrözi a két ország közötti barátságot és a széleskörű stratégiai együttműködést”

– mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a varsói parlamentben.

Ukrajna ügyében a másik három visegrádi állam álláspontja markánsan különbözik a magyar diplomáciája kétértelmű magatartásától. Mind Lengyelország mind pedig Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett éppúgy mint az Európai Unió és a NATO tagállamainak döntő többsége.

Orbánnak marad Erdogan török elnök kétes barátsága.

Muzulmán díszvendég a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén

Miközben Orbán Viktor az iszlám veszedelemmel riogatja a közvéleményt addig augusztus huszadikán Erdogan török elnököt fogadja, aki épp az iszlám politikára alapozta egész pályafutását. A keresztény és nemzeti Orbán Viktornak nem maradt más díszvendég mint a Szultán – így nevezik hívei Erdogan elnököt.

Thököly Imre is az akkori szultánnak hitt amikor a nagyvezír Bécset ostromolta 1683-ban. Tévedett. 1986-ban a keresztes hadak visszafoglalták Buda várát is, és kiszorították a szultán csapatait Magyarország területének legnagyobb részéről. Thököly Imre életének utolsó éveit a török birodalomban töltötte. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen jövőt szeretne saját magának de hát elfogytak a barátai. Ellenségei pedig már annyira nem tartják fontosnak amint az a Soros alapítvány tervezett kivonulásából kiderült, hogy a megbuktatásán munkálkodjanak. Zsákutcában maradt magára a magyar miniszterelnök, aki egy csőd szélén lavírozó Putyin trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban. Nem épp irigylésre méltó állapot…

Gorka Sebestyénről még itt olvashat!

Kínában nem az árak növekedése hanem a csökkenése okoz gondot

Július 0,3%-kal csökkent az árindex a tavalyi évhez képest, és ez komoly aggodalmat válthat ki nemcsak Pekingben, de az egész globális gazdaságban, mert a belső kereslet stagnálása  a világ második legnagyobb gazdaságában visszaeséshez vezethet a világkereskedelemben is.

“Nincs csodaszer a defláció ellen, de én azt tanácsolnám a kínai kormánynak, hogy növelje a kiadásait és csökkentse az adókat. A pekingi jegybanknak pedig laza pénzügyi politikát javasolnék” – nyilatkozta a BBC-nek az EFG vagyonkezelő szakértője. Daniel Murray utalt arra, hogy távolról sem csak a defláció okoz gondot a pekingi vezetésnek hanem az is, hogy a pandémia után nem indult be igazán a kínai gazdaság. A növekedési mutatók gyengék, a nemrég közzétett export adatok siralmasak.

Miért alakult ki defláció az 1,4 milliárd lakosú országban miközben Észak Amerikában vagy Európában a pandémia után az infláció erősödött fel?

Kínában, ahol jóval szigorúbb korlátozások voltak a Covid járvány idején mint a világ más részein, egészen másképp reagált a lakosság a változásokra mint külföldön. Mindenki nagyon visszafogta a fogyasztását, ezért a defláció már 2021-ben megjelent a pandémia kellős közepén.

A járvány után óriási ugrást észleltek a keresletben Európában és Észak Amerikában, de Kínában nem.

“A defláció aggodalomra ad okot, mert azt mutatja, hogy Kínában gyenge a kereslet míg a világ más részeiben, és különösen Nyugaton fellendülés következett be. Ez nem jó hír Kínának hiszen az adósságteher nehezebb lesz” – hangsúlyozza a Hongkongi tudományos és műszaki egyetem tanára. Alicia García-Herrero arra is rámutatott, hogy a világ viszont profitálhat az áresésből Kínában hiszen a kínaiak a globális gazdaság legnagyobb exportőrei.

Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Uniónak, melynek inflációja csökkenhet a kínai defláció következtében. Más oldalról persze kedvezőtlen hatása is lehet azokra a nyugati cégekre nézve amelyek egyik legfőbb export piaca Kína volt hiszen a kereslet csökkenése miatt náluk felmerülhet az, hogy vissza kell fogni a fejlesztéseket.

Pang a kínai külkereskedelem

Kína dinamikus fejlődésének motorja az export volt évtizedeken át, ezért igen rossz hírnek számít az a nemrég közzétett adat, mely szerint az export 14,5%-kal csökkent júliusban!

Az import is visszaesett 12,4%-kal. Ilyen számokhoz nem szoktak hozzá Pekingben különösen, hogy tavaly ilyenkor még érvényben volt a zérótolerancia politikája vagyis az egész kínai gazdaság csak félgőzzel működött. Épp ezért Pekingben dinamikus növekedést vártak, ehelyett csúnya csökkenés következett. Ráadásul lehet, hogy a valóság ennél még kínosabb, mert a statisztikai hivatal igyekszik olyan számokat produkálni, melyek egybevágnak a hatalom elvárásaival.

A pekingi kormány tisztában van a helyzettel, de egyelőre nem nagyon tudja, hogy mihez kezdjen.

“A kínai kormánynak el kell érnie, hogy a magánszektor merjen beruházni, a lakosság pedig ne spóroljon hanem kezdjen el költeni” – nyilatkozta a BBC gazdasági rovatának Eswar Prasad, a Cornell egyetem professzora, aki más szakértőkhöz hasonlóan azt javasolja a pekingi kormánynak, hogy lásson hozzá a gazdaság ösztönzéséhez, és mindenekelőtt csökkentse az adókat.

Mit mond Peking?

A China Daily egyrészt kiemeli, hogy a globális gazdaságban a kínai külkereskedelemnek óriási szerepe van: 3270 milliárd dollár az év első hét hónapjában. Júliusban viszont jelentős a csökkenés – ismerte el a Vámhivatal szóvivője. Mit lehet tenni az export fellendítése érdekében? A pekingi Makroökonómiai Kutatóintézet  szakértője praktikus döntéseket javasol: “Az árfolyamváltozások kockázatának csökkentésére szolgáltató rendszert kellene kialakítani, mérsékelni kellene az export adóját, és megnövelhető az exporthitelek biztosításának lehetősége is.  A vámhivatalok is dolgozhatnának sokkal tempósabban, hogy segítsék az exportot.”

Li Tavej szakértő elsősorban abban látja a problémát, hogy

a globális gazdaságban stagnál a kereslet, ezért gyengélkedik a kínai export.

A szakértő szerint olyan területekre kell koncentrálni az exportot, ahol dinamikus a kereslet a globális gazdaságban, mint például a napelemek, lítium akkumulátorok, elektromos járművek stb.”

A Global Times az amerikai szankciókat is hibáztatja a gyenge export adatokért, amelyek már harmadik hónapja ilyen gyengék.

Pekingben a jüan leértékelésével próbálják meg ösztönözni az exportot, de ez egyelőre nem jött be – ismeri el a China Daily. A szakértők azt tanácsolják a pekingi vezetésnek, hogy az exportot Európából és Észak Amerikából irányítsa át a világ más részeire mindenekelőtt Délkelet Ázsiába és az Új Selyemút programban résztvevő más országokba. Ebben a két országcsoportban – ha szerény mértékben is – de növekedett a kínai export.

Hogy élik meg ezt a helyzetet az exportból élő kínai vállalatok? Rosszul.

”Az elmúlt nyolc hónapban bejártam a világot, hogy export piacot találják a cégnek. A fejlett országokban azt tapasztaltam, hogy nincs igazán kereslet. Ezért most a fejlődő világban próbálkozunk” – nyilatkozta a China Dailynek egy nagy textilgyár főnöke Csiangszu tartományban.

Washington orosz szakértője tárgyalt Nigerben

Victoria Nuland asszony Európa keleti felével foglalkozik a külügyben Washingtonban, de a Biden kormányzat mégiscsak őt küldte tárgyalni Nigerbe, ahol a puccsisták nem akarják visszaadni a hatalmat a demokratikusan megválasztott elnöknek.

Az amerikai államtitkár asszony nem találkozott az őrizetben levő elnökkel, aki nemrég a Washington Postban hívta fel a figyelmet: a Wagner hadsereg bevetésre vár Nigerben is. Ugyanaz a forgatókönyv mint a szomszédos Maliban. Katonai puccs után távozásra szólítják fel a francia katonákat, majd pedig megérkezik a Wagner hadsereg. Kettős céllal: egyrészt, hogy az iszlamista csapatok elleni harcot vezesse, másrészt pedig, hogy védelmezze az új vezetést és azokat a bányákat, melyek miatt a külvilág valójában érdeklődik a koldusszegény afrikai országok iránt.

Victoria Nuland asszonyt nem a nigeri demokrácia érdekli hanem az, hogy Niger a világ hetedik legnagyobb urán termelője.

Az USA pedig jelenleg is Oroszországból importálja a nukleáris fűtőanyagok egyharmadát annak ellenére, hogy számos szankciót alkalmaz Moszkvával szemben az ukrajnai háború miatt.

Most Nigerben a puccsal hatalomra jutott katonák hívei azzal a jelszóval tüntetnek az orosz zászlók alatt, hogy éljen Putyin orosz elnök! Aki nemrég az Afrika-Oroszország csúcstalálkozón kedvezményes gabona szállítmányt ígért Nigernek, amely a világ harmadik legszegényebb országa. A lakosság döntő többsége képtelen megfizetni az emelkedő gabona árakat. Miért emelkednek ezek az árak a világpiacon? Mert Putyin felmondta a gabona egyezményt Ukrajnával. Emiatt jóval kevesebb ukrán gabona jut el Afrikába és a világ más országaiba.

A nigeri katonai kormány elutasította az Egyesült Államok azon kísérleteit, hogy „diplomáciai megoldást” találjanak a demokrácia helyreállítására országukban a július 26-i puccs után. Niger kedden elutasította az ENSZ-képviselők és a nyugat-afrikai blokk diplomatái által vezetett újabb látogatást.

Július 26-án a nigeri hadsereg Abdourahamane Tchiani tábornok vezetésével, aki az elnöki gárda volt főnöke volt, Mohammad Bazoum elnök eltávolításával megragadta a hatalmat a Száhel-övezetben. Bazoum azóta letartóztatásban van.

A jelentések szerint Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes vezette diplomáciai képviselet Niger fővárosába, Nimaye-be utazott. Azonban csak az új katonai vezérkari főnökkel, Moussa Salaou Barmou dandártábornokkal találkozhattak, az új vezetővel, Abdourahamane Tchiani tábornokkal vagy a leváltott Bazoum elnökkel nem.

A jelentések szerint az országot jelenleg irányító nigeri katonai vezetők elutasították a gazdasági szankciókkal, valamint az USA katonai és pénzügyi segítségének megvonásával való fenyegetést.

Nuland kijelentette, hogy a nigeri katonai vezetők „nem reagáltak” a javaslataira és javaslataira, hogy hogyan kívánnak eljárni a „demokrácia helyreállítása” érdekében az országban. A katonai vezetőkkel folytatott megbeszélés „rendkívül őszinte és időnként meglehetősen nehéz volt” – mondta Nuland a Nimaye-i médiának.

Nuland minden segítség felfüggesztésével fenyeget, a katonai vezetők visszautasítják a fenyegetést és sértegetik.

Nuland 2 órás találkozót folytatott néhány magas rangú katonai vezetővel, ahol azzal fenyegetőzött, hogy mindenféle támogatást megvonnak Nigertől, ha a katonai vezetők nem állnak le, és nem helyezik vissza Bazoum elnököt ismét az ország élére.

twitter.com

Erre állítólag Niger katonai vezetői válaszoltak.

„Nem akarjuk a pénzét. Használd a pénzed egy fogyókúrás program finanszírozására.”

USA-Oroszország – globális játszma

Tony Blinken amerikai külügyminiszter elmondta, hogy Oroszország a gabona fegyvert használja a világgal szemben. Washington most azért küldte Victoria Nuland államtitkárt Nigerbe, mert attól tart, hogy Putyin következő fegyvere a nukleáris energia lesz. Ez most nagyon nem hiányzik Biden elnöknek, aki egy választási kampányban azzal a hátránnyal küzd, hogy az energiapiacon is eredményt kell produkálnia. Márpedig jelenleg kilenc hónapos csúcson vannak a benzinárak az Egyesült Államokban. Ha az atomenergia is megdrágul, akkor az semmiképp sem tenne jót Biden elnök választási kampányának. Ezért is küldte el Szaúd Arábiába Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót arra a konferenciára, melyen az ukrajnai béke esélyeit vitatták meg. Ukrajna képviselője jelen volt a tanácskozáson, de Oroszország nem. Kína viszont képviseltette magát. Márpedig Moszkva jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja Peking “ajánlásait”.

Kína pedig egyezséget akar az Egyesült Államokkal, és emiatt békét szeretne Ukrajnában.

Henry Kissinger, az USA egykori külügyminisztere, nemrég újra Pekingben járt, és megerősítette korábbi kijelentését, mely szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni Ukrajnában – a kínai béketerv alapján.

Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője úgy nyilatkozott a New York Timesnak, hogy jelenleg nincs esély a megegyezésre Ukrajnával. Ugyanez a véleménye Zelenszkij elnöknek is, aki teljes orosz kivonulást szeretne elérni Ukrajna területéről. Végső soron Biden elnök dönt: mi hozhat több szavazatot az amerikai választáson? A háború vagy a béke Ukrajnában?

“ Moszkva nem akar több területet elfoglalni Ukrajnában”

Azt nyilatkozta Putyin szóvivője a New York Timesnak, hogy nekik nincsenek az eddig elfoglalt négy megyén és a Krímen kívül további területi igényük az ukránokkal szemben.

 

“Csak azt a földet akarjuk megtartani, amelyet már beleírtunk az alkotmányunkba.”

– nyilatkozta Dmitrij Peszkov.

Mit jelentene ez a gyakorlatban? A Krím félszigetet illetve négy ukrán tartományt: Donyecket és Luhanszkot plusz a 2022 február 22. után elfoglalt Herszont és Zaporozsjét.

Mindehhez Peszkov hozzáfűzte: pillanatnyilag semmilyen alapja sincsen a megegyezésnek. Arra célzott, hogy az ukrán követelés az: az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről!

Kijevnek nemzetközi jogilag teljesen igaza van: Oroszország elismerte Ukrajna szuverenitását vagyis semmiféle jogalapja sincs egyes területek beírására az orosz alkotmányba. A nyugati világ Ukrajna álláspontját támogatja, de folynak a tapogatózó tárgyalások.

A CIA igazgatója, aki egykor az USA moszkvai nagykövete volt rendszeresen konzultál Szergej Nariskinnel, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Közben pedig Szaúd Arábiában a hétvégén békekonferenciát tartottak. Ezen részt vett Ukrajna és az USA képviselője sőt Kína is. Oroszországot nem hívták meg.

“Kína nélkül nem lesz béke Ukrajnában”

Ez a véleménye Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőnek, aki a Szaúd Arábiában tartott békekonferencia alkalmából nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Részt vett a tanácskozáson Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is.  Kínát csak alacsonyabb szinten képviselte a békeközvetítő, akit Hszi Csin-ping elnök jelölt ki a kínai béketerv megismertetésére és ha lehet, akkor az elfogadtatására. Mi erre az esély?

“Kína az az ország, amely egyáltalán nem támogatja a határok átrajzolását” – hangsúlyozza Gyarmati István – nyilvánvalóan Tajvanra utalva. Az egy Kína elv alapján – melyet az Egyesült Államok is elismert – a sziget Kína része.

“Kína jelenléte növeli annak lehetőségét, hogy olyan béketerv születik, melyet az oroszok sem utasíthatnak el.”

És mi van Ukrajnával?

Elvben Kijevben ragaszkodnak ahhoz, hogy addig nincs tűzszünet amíg az oroszok ki nem vonulnak Ukrajna területéről, de Zelenszkij elnök is sejti, hogy ehhez sikeres katonai offenzívára lenne szükség, melynek esélye igencsak kétséges.

Így egyelőre marad a háború, de figyelemreméltó, hogy Biden elnök a nemzetbiztonsági tanácsadóját küldte el Szaúd Arábiába, és a New York Times interjút közölt Putyin szóvivőjével.

Zelenszkij elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a tűzszünetről Oroszországgal Ukrajna feje fölött, de ezt a kijevi kormány nem fogadná el. Ha létrejönne egy USA-Oroszország egyezség a tűzszünetről, akkor nemigen  lenne választása Zelenszkij elnöknek hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna napokig sem lenne képes tartani magát.

Csökkent a dohányzók száma a világon, de távolról sincs minden rendben

Kevesebben dohányoznak a világon mint korábban, de még mindig 8,7 millió ember halt meg idő előtt a füstölés miatt – közölte az Egészségügyi Világszervezet, mely 15 éve hirdetett meg világprogramot a dohányzás csökkentésére.

Évente 1,3 millió passzív dohányos hal meg idő előtt a világban – írja a WHO jelentése, amelyből kiderül, hogy a világon még van 44 olyan ország, ahol semmilyen intézkedést sem hoztak a dohányzás korlátozására. Ezekben az országokban több mint 2,3 milliárd ember él. Szerencsére az államok többsége megfogadta a WHO dohányzás ellenes ajánlásait, ily módon 300 millió emberrel kevesebben haltak meg! – büszkélkedik a világszervezet.

Nőtt a passzív dohányosok időelőtti elhalálozása a világon 1990 és 2019 között. Ezt állapította meg egy friss tanulmány.

Azokban az országokban, ahol nagyon magas a passzív dohányosok halálozási aránya, ott csökkenés tapasztalható – állapítja meg a tanulmány, melyet a news-medical portál ismertet. Ide tartozik például az Egyesült Államok, Mexikó, Dél Afrika, Ecuador. Nőtt viszont a passzív dohányosok halálozása olyan országokban mint Niger, Mali, Montenegro, Bulgária stb.

Különösen a nők az áldozatai a passzív dohányzásnak

A világon több mint 2,8 milliárd ember volt kitéve a passzív dohányzásnak, több mint
60%-uk  a szebbik nemhez tartozik. Ezek általában olyan országok, ahol a férfiak többsége dohányzik, a nők viszont nem: Vietnam, Kína, Indonézia, India.

A passzív dohányzás halálos áldozatainak 50%-a olyan nő, aki Kínában vagy Indiában élt. Épp ezért a tanulmány azt sürgeti, hogy korlátozzák a dohányzást ezekben az országokban, mert a passzív dohányzás elsősorban a nők egészségét károsítja, és ez kihathat a következő nemzedékek élet esélyeire is.

Nem eléggé emelkednek a dohány árak

Ezt fájlalja Rüdiger Krecht, a WHO egészség propaganda igazgatója, aki a közszolgálati Deutsche Wellenek elmondta, hogy az általános infláció a dohány termékeket kevésbé érintette, így azok viszonylag olcsóbbá váltak sok országban. Például Németországban – panaszkodik Rüdiger Krecht, aki nem érti, hogy szülőhazájában miért nem veszik elég komolyan a dohányzási tilalmat. Épp ezért Németországot a WHO abba a csoportba helyezte el, amely “komoly gondot jelent” a dohányzási problémák miatt az egészségügynek és az egész társadalomnak.

Ha minden így megy tovább, akkor még 50 évbe kerülhet amíg a passzív dohányosokat az egész világon meg lehet óvni a veszélyektől – hangsúlyozza a WHO jelentése, amely arra buzdítja a tagállamokat, hogy hozzanak szigorú intézkedéseket a dohányzás korlátozására és főként arra, hogy ezeket be is tartsák a hétköznapokban mindenütt.

2022- ben ez már sok országban sikerült – írja az Egészségügyi Világszervezet jelentése felsorolva Ausztráliától  Vietnamig az államok jelentős részét – beleértve Magyarországot is.

Mindennek eredményeképp a dohányzás visszaszorulóban van a világon : 22,8%-ról
17%-ra csökkent 15 év alatt.

Wagner Afrikában

Éljen Putyin, le Franciaországgal! Ezzel a jelszóval vonultak tüntetők a francia nagykövetség épülete elé Niameyben, Niger fővárosában, ahol a hadsereg puccsot hajtott végre.

“A nép szembeszáll a gyarmatosítókkal, ez történik most Nigerben“ – kommentálta a hadsereg hatalomátvételét Prigozsin. A Wagner hadsereg nagyszájú főnöke, aki nemrég maga is pancser puccsot kísérelt meg Oroszországban, nagyon is érdekelt Afrikában. A Nigerrel szomszédos Maliban már hasonló recept szerint átvette a hatalmat, mert támogatta a katonai puccsot. A katonák Maliban azután rákényszerítették a francia hadsereget a távozásra Maliból. Nigerben még 1500 francia katona állomásozik, és van ott két amerikai légi támaszpont is. Ez döntő fontosságú, mert az amerikai légierő innen lövi ki a drónokat, melyek az egész Szahel övezetet figyelik. Az információkat azután megosztják a franciákkal.

Blinken amerikai külügyminiszter villámgyorsan elítélte a puccsot Nigerben éppúgy mint Macron francia elnök.

Mi lesz a francia atomerőművekkel Niger urán bányái nélkül?

Franciaország hosszútávú energia terveiben meghatározó szerep jut a nukleáris iparnak, és ez jelentős részben Nigerből importál urániumot. Ezért is érdeklődnek annyira az oroszok Niger iránt. Az oroszok és a kínaiak tandemben dolgoznak Afrikában: Peking csinálja a bizniszt, a Wagner hadsereg védelmezi a bányákat és a helyi elitet, amelyet lefizettek. Ezt módszert már kipróbálták Szudánban, ahol a kínaiak az aranybányák tulajdonosai, a Wagner hadsereg pedig az őrző-védő szolgálat. Prigozsin számára ez nagyon fontos hiszen ebből a pénzből fizeti a Wagner csapatok zsoldját. A gengszterből hadseregparancsnokká avanzsált Prigozsin ügyel arra, hogy a Wagner csapatok megkapják a kiemelt zsoldjukat és a koporsó pénzt is, ha valamelyikük meghal. Magában az orosz hadseregben sokkal rosszabb a helyzet. Ezért is lázadtak fel a Wagner csapatok júniusban, mert Putyin elnök közölte velük: július elsejétől ők is a hadsereg kötelékében harcolnak majd Ukrajnában.

A pancser puccs kudarca után a Wagner csapatok nem tértek vissza az ukrán frontra hanem Fehéroroszországba vonultak. Lavrov külügyminiszter sietett közölni: Afrikában továbbra is számítanak a Wagner hadseregre.

Mi lesz Nigerben?

A francia külügyminiszter cáfolta, hogy a Nigerben állomásozó francia csapatok fellépnek a puccsisták ellen. A nyugat-afrikai gazdasági szervezet, melynek Niger is tagja, bejelentette: a puccsisták egy hetet kapnak arra, hogy visszaadják a hatalmat a demokratikusan megválasztott államfőnek illetve a kormánynak. Ha nem hátrálnak meg, akkor az afrikai országok katonai erővel kényszerítik a puccsistákat erre. Addig is szigorú szankciókat rendeltek el Niger ellen, melyek gyakorlatilag működésképtelenné tehetik a világ harmadik legszegényebb országát, melynek nincs tengeri kijárata. A felhasznált elektromos áram 90%-a például a szomszédos Nigériából érkezik.

Jelenleg Csád ideiglenes elnöke tárgyal Niameyben, és megpróbál közvetíteni a letartóztatott államfő és a puccsal hatalomra került tábornok között. Személyi ellentét okozta a puccsot: az államfő le akarta váltani a testőrség parancsnokát, aki távozás helyett inkább átvette a hatalmat Nigerben.

Nagyfokú instabilitás uralkodik Száhel övezet egész régiójában. Ha nézzük az utóbbi idők  puccsait és az instabilitás terjedését, valamint az iszlamista csoportok térnyerését stb. Nigerben.

A jelenlegi instabil helyzet kialakulásában és a minapi puccsban a Wagner-csoport szerepe egyre inkább nyilvánvaló, persze a maguk destabilizáló szerepét fedve Franciaországot hibáztatják a rossz kormányzásért és az iszlamista csoportok irányításának kudarcaiért.

Miért szakított  Orbán a Soros alapítvánnyal?

Vásárhelyi Mária érdekes visszaemlékezést közölt a Fidesz elnökének és a Soros alapítvány akkori elnökének  utolsó találkozójáról, mely 1994-ben történt. Akkoriban a Fidesz leszerepelt a választásokon, és ebből Orbán Viktor azt a tanulságot vonta le, hogy új stratégiára van szükség. Ezt az új stratégiát adta elő Vásárhelyi Miklósnak, aki a Soros alapítvány elnöke volt, és az SZDSZ egyik politikusa.

1994-ben az SZDSZ koalíciós kormányt alakított a szocialistákkal. Érdekes, hogy Semjén Zsolt, a kereszténydemokrata párt vezetője épp mostanában érezte szükségét a visszaemlékezésnek: 1994-ben miután megnyerte a választást, Horn Gyula nem az
SZDSZ-t kereste meg először hanem a kereszténydemokrata pártot annak érdekében, hogy koalíciót alkossanak. Csak miután ott kikosarazták, fordult a szocialista párt vezetője az SZDSZ-hez, akiktől tartott épp azért, mert Soros György őket támogatta.

Vásárhelyi Miklós ilyen körülmények között hallgatta meg Orbán Viktor fejtegetését az új stratégiáról. Eszerint a Fidesz a teljes jobboldalt integrálni akarja.

“Aki tőlünk jobbra van, az leesik” – fogalmazott ekkor Orbán. Ezt úgy értette – magyarázza Vásárhelyi Mária, hogy a szélsőjobboldalt kiszorítják a politikai palettáról. Ehhez kérte a Soros alapítvány segítségét: ki akarta küldeni a Fidesz vezetőit, hogy az Egyesült Államokban konzervatív politikusokkal találkozhassanak. Ezt a kérést Vásárhelyi Miklós elutasította mondván: az amerikai törvények ezt nem teszik lehetővé. Valójában persze képmutató ajánlatról volt szó hiszen Orbán Viktor tudhatta, hogy Soros György a demokraták egyik szponzora az Egyesült Államokban, és az SZDSZ támogatója Magyarországon, ezért nyilván esze ágában sincs támogatni Orbán Viktor jobboldali fordulatát.

Miért fordult jobbra Orbán?

Bence György filozófus, aki ekkoriban Orbán főtanácsadója volt, később úgy emlékezett vissza, hogy ő javasolta a fordulatot a Fidesz vezetőjének. Ezt azzal indokolta meg, hogy míg a baloldal és a liberális pártok, melyek közé ekkor még a Fidesz is tartozott, jól szervezettek addig a jobboldali pártok és mozgalmak politikai amatőrök vagyis ott van keresnivalója egy ambiciózus fiatal csapat vezérének. Orbán szakított a liberalizmussal pedig a Liberális Internacionálé egyik alelnöke is volt. Miért? Valószínűleg nemcsak a liberalizmussal szakított, de azzal az elképzeléssel is, hogy az ideológia fontos szerepet játszik a politikában. Számára

az ideológia pusztán reklámkampány lett, amely a választópolgárok befolyásolására szolgál, de politikai jelentősége valójában nem sok van.

A kezemet figyeljék, ne a számat! – intette bírálóit. Talán nem tudta, de ezzel Vlagyimir Iljics Lenint idézte, aki mindig arra intette a bolsevik vezetőket, hogy azt figyeljék: mit csinál egy politikus, ne pedig azt, hogy milyen szöveggel fedi el valós céljait. Talleyrand annak idején ezt úgy fejezte ki, hogy

“a szavak arra szolgálnak, hogy elrejtsék a gondolatainkat.”

Orbán Viktor nemcsak politikai pragmatizmusból döntött a jobboldali fordulat mellett hanem azért is, mert kiábrándult a liberális rendszerváltásból. Rájött arra, hogy sem az USA sem az Európai Unió nem ad pénzt arra, hogy a kommunista diktatúra alól felszabaduló országok életszínvonala emelkedjen. Márpedig a választók döntő többsége ezt várta a rendszerváltástól. Orbán Viktor épp a rendszerváltásból kiábrándult milliókra alapozta politikai számítását. Akiknek a liberális demokrácia nem hozta meg az életszínvonal emelkedését, a jóléti államot. Akik emiatt államfüggőek maradtak hiszen olyan alacsony a jövedelmük, hogy piaci körülmények között nyomorognának. Az ő szavazataikat lehet megvenni szánalmas könyöradományokkal mint a rezsicsökkentés, a tizenharmadik havi nyugdíj, az Erzsébet utalványok stb.

Az ellenzék pedig csak hápog, mert ezzel a stratégiával szemben semmiféle ellenszere sincs.

Orbán és Netanjahu

A gyűlöletben egységes fundamentalisták – ezzel a címmel írt Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor politikai barátságáról egy izraeli filozófus a Tageszeitungban.

Hagai Dagan szerint Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor együttműködése nemcsak a közös érdekeken hanem a közös ideológián is nyugszik. A Biblia mindkettőjük számára hivatkozási alap. Csakhogy

mind Orbán Viktor mind pedig Benjamin Netanjahu évtizedek óta profi politikus, akik semmilyen ideológiában sem hisznek, csakis felhasználják azokat a saját érdekükben.

Így vált liberálisból illiberálissá Orbán Viktor. Benjamin Netanjahuról, aki Izrael legtovább hatalmon levő miniszterelnöke, Barack Obama amerikai elnök állapította meg, hogy hivatásos hazudozó. Pechére az USA akkori elnöke elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, így mások is értesülhettek a nem épp hízelgő véleményről.

Miben talált egymásra Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu A szuverenista politikában, melyet szembeállítanak az Egyesült Államok globalista stratégiájával. Mióta nem tetszik Washington irányvonala Benjamin Netanjahunak és Orbán Viktornak? Amióta az USA stratégiai tervezői kiírták őket a szereposztásból.

A Blinken stratégia nem oszt lapot sem Izraelnek sem Magyarországnak

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel Keleten, egy olyan régióban, amely a kőolaj miatt vált fontossá a világpolitikában a huszadik század elején. Ahogy a kőolaj kimegy a divatból, a régió úgy veszíti el a jelentőségét. Izrael már csak az amerikai belpolitika miatt fontos Washingtonnak.

Orbán Viktor csak a rendszerváltás idején kapott szerepet az amerikai tervekben. Akkor Palmer nagykövet megbízásából ő kalauzolta az idősebb Bush elnököt Budapesten. A fiatal Orbán előtt  hamarosan világossá vált: az Egyesült Államok számára az egész régió nem fontos: a Nyugat határvidéke, afféle Tatárpuszta. A térségben csakis Lengyelország és Románia számít az USA-nak, a többiek a futottak még kategóriába kerültek – végérvényesen. Jól látszott ez amikor Trump elnök Varsóban találkozott a “kelet-közép-európai szövetségesekkel.” Orbán olyan dühös volt, hogy el sem ment, a köztársasági elnököt küldte maga helyett.

Jelenleg Orbán Viktor nem oroszbarát hanem Amerika ellenes politikát folytat:

dafke fenntartja a kapcsolatot Putyinnal az ukrajnai háború idején is, hogy megmutassa: van önálló mozgástere! Pedig nincsen. Globalizált rendszerben szuverenista politikát csak úgy lehet folytatni mint Észak Korea. A nemzeti kommunista rendszert Orbán Viktor még nem kereste fel, de járt már Fehéroroszországban sőt Türkmenisztánban is. Moszkvában és Pekingben Orbán nem ideológiát keres hanem ellensúlyt az USA globalista politikájával szemben.

Szuper NATO

A Blinken stratégia arra épül, hogy az egész Nyugat összefog Kínával és Oroszországgal szemben. Ezért olyan gazdasági-katonai szövetséget akar, amely a NATO-ra épül, de túlmegy azon: Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland is csatlakozna hozzá. A zenekart természetesen Washingtonból vezénylik.

Európában felgyorsulhat az Európai Egyesült Államok kialakulása, mert az ukrajnai háborút és az újjáépítést csakis közös kölcsönből lesznek képesek finanszírozni a tagállamok. Ekkor jöhet a Hamilton hatás, amely létrehozta az USA-t a 13 egykori brit gyarmat kölcsöneinek egyesítésével.

Milyen szerep jut ebben Orbán Viktornak? Semmilyen. Az az öreg bokszoló, aki már nem akar visszamászni a ringbe, akiről Orbán Viktor Tusnádfürdőn beszélt, nem más mint ő maga.

Minek pofoztatni magát, ha tudja, hogy úgysem nyerhet?

Magyarország viszont veszíthet.

Magyarország és Lengyelország blokkolja az ukrán gabonát

Oroszország felfüggesztette a gabona egyezményt Ukrajnával, ezért a tengeri szállítás szinte lehetetlenné vált. A határmenti uniós tagállamok agrár miniszterei válságtanácskozást tartottak Varsóban.

Magyarország és Lengyelország megerősítette: e két állam nem engedi be a gabonaszállítmányokat Ukrajnából! Csakis akkor tartják ezt lehetségesnek, ha az Európai Unió hozzájárul a tranzit költségekhez, és főként garantálja, hogy az ukrán gabonát az Európai Unión kívül értékesítsék. Vagyis a magyar és a lengyel kormány védi a gazdák piacait az ukrán konkurenciával szemben.

Közben persze az Orbán kormány is tisztában van ennek a következményeivel: ”ha a fekete-tengeri kikötők tartósan, esetleg végleg zárva maradnának az ukrán gabona előtt, az világszerte beláthatatlan következményekkel járna mind a globális élelmiszer biztonság fenntartása mind pedig az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése szempontjából“ – nyilatkozta Nagy István agrár miniszter az Origonak. Azt sem hallgatta el, hogy az ukrán gabona exportja lényegesen csökkentette az árakat egész Európában, ahol fele annyit kellett fizetni érte mint korábban! Ez nyilvánvalóan csökkenthetné az inflációt, de problémát okozna a magyar gazdáknak, akik a hatalom sziklaszilárd támaszait jelentik Lengyelországban és Magyarországon.

Árháború

Putyin döntésének, hogy felfüggeszti az ukránokkal kötött gabona egyezményt gazdasági oka is volt: az orosz elnök magasabb árat akart elérni a világpiacon, ahol Oroszország is komoly exportőr. Az oroszok persze siettek rámutatni arra, hogy az ukrán gabona Ukrajna területén termett ugyan, de jórészt nem ukrán tulajdon hanem amerikai, holland, francia vagy épp kínai. Lengyelország az ukrajnai háborúban támogatja Zelenszkij elnököt, de a gabona ügyben felülírja ezt a választási érdek: a hatalmon levő jobbközép kormány nem engedheti meg magának az agrár társadalom szavazatainak kockáztatását. Korábban egy agrár miniszter már belebukott az ukrán gabona ügyekbe Varsóban.

A magyar-orosz érdekközösség újra megmutatkozott, és ez feltűnt mind Brüsszelben mind pedig Washingtonban. Pressman amerikai nagykövet nem véletlenül sürgeti az Orbán kormányt, hogy foglaljon állást: kinek az oldalán áll a Kelet-Nyugat szembenállásban? Orbán Viktor nem habozott ezt újra megmutatni amikor Szijjártó Péter külügyminiszter vétózott annak a 20 milliárd eurós uniós alapnak az ügyében, amely az ukrajnai fegyverszállítás finanszírozására jön létre.

Amíg a gabona ügyben érthető az Orbán kormány reakciója hiszen a magyar gazdák érdekeit védi még hogyha az inflációt elszenvedő magyar fogyasztó kárára is, de az uniós fegyverszállítási alap megvétózása üres diplomáciai gesztus, amely fokozódó ellenszenven kívül nem eredményez semmi mást. Hacsak Putyin nem fizet ezért Orbán Viktornak…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK