Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Gigantikus veszteség a Nemzeti Bankban

999 milliárd forint veszteséget hozott össze egy félév alatt a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel minden eddigi rekordot megdöntött. Ennek alapján nagyon is érthető, hogy Matolcsy György miért bírálta oly elszántan a kormányt a közgazdász vándorgyűlésen.

Elvben a magyar államnak kellene pótolnia a Nemzeti Bank veszteségét, de ez teljesen felborítaná a költségvetés amúgyis törékeny egyensúlyát. Ezért módosítják a jegybank törvényt, hogy lehessen mínuszban a Magyar Nemzeti Bank akár hosszú időre is. Jelenleg ez mínusz 1511 milliárd. Ekkora veszteség láttán felmerülhet a kérdés: nem rúgja-e ki Orbán Viktor egykori jobbkezét? Ez annál is könnyebben mehetne, mert csak meg kellen kérdeznie, hogy mi lett a Nemzeti Bank korábbi nyereségével, amelyből például a Pallas Athéné alapítványokat létrehozták? 266 milliárdot kaptak ezek az alapítványok mondván “ez már nem közpénz.” Emiatt hosszú vita bontakozott ki a nemzeti együttműködés rendszere és Brüsszel között. Végül az alapítványokat bezárták. Az európai statisztikai hivatal nem fogadta el az érvelést: a nyereség már nem közpénz.

A veszteség ugyanis mindenképpen az: azért a magyar államnak kell jótállnia.

Mi lesz ezután?

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még nem is oly rég Matolcsy György jobbkeze volt, aki kulcsszerepet játszott a devizaadósság-rendszer felszámolásában. Emiatt Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta neki, hogy “ezért egyszer majd kérhetsz tőlem valamit.” Nagy Márton azon melegében kérte is a főnöke posztját, de ezt akkor a miniszterelnök megtagadta tőle. Matolcsy György sietett megszabadulni ambiciózus alelnökétől, aki előbb Orbán Viktor gazdasági tanácsadója lett, majd a kormányban kapott szerepet mint gazdaságfejlesztési miniszter. Most ő számít Orbán Viktor elsőszámú gazdasági válságmenedzserének.

Hol a kiút a reménytelennek látszó helyzetből?

Ezt kellene megmutatnia Nagy Mártonnak, ha megkapja a Nemzeti Bank irányítását. A számok kiábrándítóak: a gazdaság stagnál, az infláció magas marad. Ez bizony stagfláció, amelynek a következményei politikailag nehezen kezelhetőek. Mindeközben nem jönnek az uniós pénzek, az energia számla pedig olyan magas, hogy azt nehezen viseli a költségvetés. A rezsicsökkentés düledező rendszerét viszont politikai okból nem lehet megszüntetni. A nyugdíjak kapcsán Orbán Viktor el is ismerte a dilemmát: bár nincs rá fedezet, de a kormány kifizeti az inflációs pótlékot.

Orbán tudja: szavazó tábora csak addig biztos  ameddig nem csökken drasztikusan az életszínvonala. Csakhogy most ez fenyeget: az infláció a szegények adója. Éppen azé a szegény kétharmadé, amely zömében Orbánra szavaz.

Az olcsó pénznek és az olcsó energiának vége, de Orbán Viktor épp erre alapozta a nemzeti együttműködés rendszerét, no meg a Brüsszelből érkező eurómilliárdokra. Ebben a helyzetben kellene Nagy Mártonnak pénzügyi varázslónak lennie. Orbán Viktor átadhatja neki a Nemzeti Bankot abban a tudatban, hogy bűnbaknak után Matolcsy  majd ő is jó lesz…

Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

A cím majdhogynem igaz, mert ugyan kapnak az oroszok indiai rúpiát, csak hát azzal  nem tudnak mit kezdeni. A háborúzó Oroszországnak dollárra és euróra lenne szüksége. Mihez kezd ezzel Putyin?

Idén eddig több mint félmilliárd hordó kőolajat vásárolt Oroszországtól India, ez a 2021-es import mennyiségnek tízszerese. Akkor persze még nem volt háború, de Putyin agressziója miatt a Nyugat szankciókkal sújtja az orosz kőolajat is, melyet Moszkva kénytelen eladni Indiának, Kínának és más olyan országoknak, melyek nem alkalmaznak szankciót vele szemben.

Csakhogy növekvő mértékben ezek az államok nem dollárban vagy euróban fizetnek. Így hiába a magas ár, a bevétel csekély.

Oroszország 300 ezer hordóval csökkentette napi olaj kitermelését, és miután Szaúd Arábia még inkább visszafogja magát, ezért az olajár közelíti a 100 dollárt. Csakhogy Moszkva legfőbb vevői: India és Kína rúpiában illetve jüanban fizetnek.

Amikor a G 20 Indiában tartotta meg csúcsértekezletét, akkor Putyin elnök nem mert elmenni a nemzetközi elfogató parancs miatt, helyette Lavrov külügyminiszter adta elő az orosz problémát:

”Sok milliárd rúpia áll hegyekben Indiában, melyet az olajért kaptunk. A baj az, hogy ezzel a rakás rúpiával egyelőre nem tudunk mit kezdeni.“

A Kpler elemző cég szerint az oroszok havi 1 milliárd dollár értékben exportálnak olajat Indiába vagyis valóban rúpia hegyekről lehet beszélni. A rúpia nem igazán konvertibilis pénz, a nagyobb összegek átváltását az indiai kormánynak kell engedélyeznie, és Narendra Modi alaposan kihasználja Putyin szorult helyzetét, ezért az olajból származó pénzt egyelőre nem lehet átváltani. Az indiai kormányfőt erre ösztönzi új szövetségese, Biden elnök is, akivel stratégiai egyezményt kötött nemrégiben Washingtonban.

Hosszú évekig Narendra Modi miniszterelnököt nem is fogadták Washingtonban mondván: véres a keze! Korábban ugyanis amikor Gujarat állam fő minisztere volt, akkor pártja szabályos pogromokat rendezett a muzulmán kisebbség ellen. Több mint ezer ember meghalt, és sok muzulmán házát felégették. Változnak az idők: Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezték Kínát 2021-ben, és ezért felértékelődött India, mely időközben a világ legnépesebb állama lett. India GDP-je immár megelőzi Nagy Britanniát, és öt éven belül a harmadik legnagyobb lesz a világon az USA és Kína után. India éves
GDP-je 3700 milliárd dollár míg Oroszországé mindössze 2200 milliárd. India GDP-je idén várhatóan 7%-kal növekszik míg Oroszországé – elsősorban a háború miatt – várhatóan csökken.

India szépen pénzel az orosz olajból

A nyugati világ ársapkát húzott az orosz olajra: 60 dollár per hordó. India ezt kihasználja, és olcsóbban veszi meg az orosz olajat a világpiaci árnál. Majd finomítják Indiában, és eladják a globális piacon mint indiai terméket, melyet természetesen semmiféle szankciók sem sújtanak.

“Ha harminc százalék a diszkont, akkor ez majdnem azt jelenti, hogy ingyen kapjuk az orosz olajat”

– büszkélkedett India olaj és földgáz ipari minisztere.

3,6 milliárd dollárt vágott zsebre idén India azzal, hogy orosz olajat vásárolt – mondta egy parlamenti képviselő.

Ukrajna persze sürgeti, hogy a Nyugat zárja el ezt a lehetőséget az orosz olaj elől, de sem az Egyesült Államokban sem pedig Európában nem sietnek ezzel. Az Indiában finomított orosz olaj ugyanis segít stabilizálni az árakat a világpiacon, amelyek még jobban megszaladnának, és ezzel tovább növekedne az infláció.

Németország, amely az ukrajnai háború előtt az orosz energiára alapozta gazdaságát, az élen jár abban, hogy Indiából importálja a feldolgozott orosz olajat.

Egy év alatt 1100%-kal nőtt az indiai olaj termékek importja Németországban az év első hét hónapjában.

Ez 451 millió eurót jelent a tavalyi 37 millióval szemben. Németország elsősorban dízel és fűtőolajat vásárol Indiából – közölte a Destatis.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője  még májusban bírálta ezt a gyakorlatot, “amely morális problémákat vet fel.”

Orosz beruházások Indiában – ezt javasolja Narendra Modi kormánya Putyinnak.

“Az indiaiak állítólag előnyös beruházásokat kínálnak majd a rúpia hegyek elköltésére” – mondta erről Lavrov külügyminiszter Delhiben – némi kétségekkel a hangjában. Az orosz diplomácia vezetője pontosan tudja, hogy India nem engedi be azokba a kulcsfontosságú szektorokba az oroszokat, ahova azok szeretnének bejutni. Narendra Modi miniszterelnök megígérte Biden elnöknek, hogy a viszonylag fejlett informatikai szektort például zárva tartják Oroszország előtt, és semmilyen lehetőséget nem kínálnak, amely az orosz háborús erőfeszítéseket támogathatná.

A jelenlegi háborús helyzetben az oroszok nem annyira befektetni szeretnének, hanem minden pénzt a háborúban megroggyant hazai gazdaság erősítésére kívánnak fordítani.

“Oroszországnak készpénz kell, természetesen konvertibilis valutában”

– hangsúlyozta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország szakértője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Trump európai kedvence, Orbán Viktor Moszkva érdekében ügyködik

A Washington Post arra hívja fel a figyelmet, hogy Washingtonban a republikánusok egy csoportja sokallja Ukrajna támogatását. Zelenszkij ukrán elnök nemrég járt az Egyesült Államokban, ahol Biden elnök teljes támogatásáról biztosította Ukrajna Oroszországgal ellen folytatott önvédelmi háborúját.

Donald Trump viszont újra előállt azzal az ötletével, hogy ő “napokon belül képes lenne rendezni a konfliktust Oroszország és Ukrajna között.” Putyin orosz elnök üdvözölte ezt.

Orbán Viktor hűséges társa Donald Trumpnak: nem szállít fegyvert Ukrajnának, és oroszbarát politikát folytat – egyedül az Európai Unióban.

A magyar miniszterelnök hétfőn a parlamentben gyors tűzszünetet sürgetett, amely nyilvánvalóan csakis akkor lenne lehetséges, ha Ukrajna területi engedményeket tenne. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter New Yorkban találkozott Szergej Lavrovval, az orosz diplomácia vezetőjével, majd kijelentette: ”Oroszország kész a béketárgyalásokra.” Szijjártó Péter októberben újra Oroszországba látogat. Ahol a Duma elnöke kijelentette: “Ukrajna vagy elfogadja az orosz békét vagy megszűnik mint állam!” Sojgu orosz hadügyminiszter már arról beszél, hogy a háború Ukrajnában még 2025-ben is tarthat.

Kirillo Budanov, az ukrán katonai titkosszolgálat főnöke úgy nyilatkozott, hogy az elhúzódó konfliktus veszélyes Ukrajna számára, mert gyengülhet  a Nyugat támogatása márpedig Kijev enélkül nem folytathatja a háborút a túlerőben levő Oroszország ellen.

Miért akarja Orbán Trump visszatérését a Fehér Házba?

Jelentős részben azért, mert így homályban maradhatnak a magyar miniszterelnök valódi kapcsolatai Putyin orosz elnökkel – írja a Washington Post. Jelenleg az USA és az Európai Unió épp eziránt érdeklődik igazán.

“Orbán nem igazán akarja, hogy választói és külföldi partnerei tudjanak azokról a kapcsolatokról, melyek diktatúrákhoz fűződnek, ezért kulturális háborúnak álcázza mindezt”

– írta Anne Appelbaum az Atlantic Reviewban.

Putyin külföldi barátait a Gazprombankon keresztül pénzeli. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és átadta Washingtonnak. Magyar érdeklődésre válaszolva az USA csak annyit közölt: “magyar nevet egyelőre nem találtunk a listán. ”Nyilvánvalóan több lista is lehet. A Lukoil igazgató tanácsának elnökét, aki állítólag lehetővé tette a lista megszerzését a brit titkosszolgálatnak, Moszkva egyik kórházának hatodik emeleti ablakából kidobták az utcára.

Az orosz Windows program tehát működik hiszen Putyinnak egyáltalán nem áll érdekében, hogy kiderüljön: miért folytat ilyen oroszbarát politikát Orbán Viktor?

Mini Trumpok az Európai Unióban?

Erről a londoni Guardian ír annak kapcsán, hogy Szlovákiában hamarosan választásokat tartanak, és egyáltalán nem lehetetlen, hogy az oroszbarát Robert Fico visszatér a hatalomba. A nemzeti együttműködés baloldali nacionalista rendszere Szlovákiában azt követően bukott meg, hogy megöltek egy oknyomozó újságírót, aki a Fico kormányzat korrupcióját és gyanús külföldi kapcsolatait vizsgálta. Robert Fico jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktorral – mindketten Trump stílusában kormányoztak illetve kormányoznak: nemzeti szempontokra hivatkozva korlátozzák a demokráciát, a sajtószabadságot, és előszeretettel építenek ki jó kapcsolatokat hozzájuk hasonló rendszerekkel.

Az Egyesült Államokban csak 2024 novemberében választanak, Orbán Viktornak tehát még sokáig ki kell húznia egy gazdasági-társadalmi válság kellős közepén.

A Biden kormányzat nyíltan ellenséges vele szemben, az Európai Unió nem ad pénzt. Putyin nem tartotta be ígéretét, mely szerint olcsón ad energiát Magyarországnak – cserében az oroszbarát politikáért. Peking közölte Orbán Viktorral, hogy kormányokat nem támogat. A 2010 óta sikerrel kormányzó Orbán Viktor tehát most pácba került  pedig az amerikai republikánusok egy része épp azért támogatja őt, mert imponál nekik, hogy ilyen régóta hatalmon van.

Ha Trump megnyerné a választást és visszakerülne a Fehér Házba, akkor is fennállna a kérdés: adna-e pénzt “jóbarátja”, Orbán Viktor megsegítésére?

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Olaszország Európa legnagyobb paradicsom termelője, és a világon is csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg. 5,5 millió tonna az éves paradicsom termés, és ez 4,9 milliárd dollárt hoz – többnyire a maffiának. Miért? Egyrészt a földek jelentős része közvetlenül is a keresztapák tulajdonában van, de nagyon sok gazdát a maffia megfélemlít, így azok is azt teszik, amit a bűnöző csoportok akarnak. Annál is inkább, mert a maffia kezében van a paradicsom felvásárlása és szállítása, ezért a gazdák nemigen ellenkezhetnek a keresztapáknak. Akiknek nagyon is fontos az agrárbiznisz, ez hozza a bevételek körülbelül 10%-át. 2019-ben ez 24,5 milliárd eurót jelentett – közölte a maffia gazdasági tevékenységét figyelő központ.

Hogy csináljak a nagy pénzt? A rabszolga munkából. Az Olaszországba érkező migránsok jelentik a munkaerőt, mely szinte ingyen dolgozik a mezőkön és a raktárakban.

Caporale rendszer

A maffia káplárai irányítják a migráns munkaerőt, amely azt hiszi, hogy munkaszerződés alapján dolgozik, és így jogosult lesz olaszországi tartózkodásra. Csakhogy a munkaszerződések hamisak, ezt persze a szerencsétlen migráns munkások nem tudják hiszen olaszul senki sem beszél közülük. A munkaidő hihetetlenül hosszú: napi 12 óra a hét minden napján! Elvben minimálbért kapnak, de ebből sokat levonnak “ellátás” címen. Teljesítménybér van vagyis a begyűjtött paradicsom mennyisége alapján fizet a káplár, ha fizet.

Elvben 300 kiló paradicsom leszedése után 5 euró 50 cent jár. 30 eurónál többet nemigen lehet keresni egy nap, de ebből mindjárt levonnak 3 eurót azért, mert a szálláshelyről a mezőre szállítják a migráns munkaerőt. Ha valaki beteg, akkor 20 euróért viszik kórházba, de az ottani ellátást már a migránsnak a saját zsebéből kell kifizetnie.

Az ENSZ becslése szerint ebben a caporale rendszerben 400-450 ezer ember dolgozott Olaszország déli régióiban. Közülük több mint 105 ezren meghaltak a rémes munkakörülmények miatt.

Az egész káplár rendszert betiltották 2016-ban, de ez az ország déli részén a hatóságokon kívül ez senkit sem érdekel.

A szupermarketekben így lesz viszonylag olcsó a paradicsom, mert a termelési költség alatt kínálják a maffia cégek a konzerv paradicsomot.

Minthogy folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren keresztül, ezért a munkaerő utánpótlása nem jelent gondot. A törvény ugyan kimondja, hogy egy ilyen káplárt nyolcéves börtönbüntetésre lehet ítélni, de a mai napig még egyetlen ilyen ítélet sem született. Giorgia Meloni miniszterelnökasszony nemrég Lampedusa szigetén járt Ursula von der Leyen, brüsszeli bizottsági elnök  társaságában, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen. Csakhogy közben folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren, és Olaszországban nem számíthatnak semmiféle állami támogatásra, ezért a maffia könnyedén kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket – állapítja meg tényfeltáró riportjában a londoni Guardian.

Lavrov-Szijjártó: 2030-ra működni fog Paks2

Azzal a meglepetéssel szolgált a magyar külügyminiszter miután – washingtoni és brüsszeli figyelmeztetés ellenére – találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel New Yorkban, ahol jelenleg közgyűlését tartja az ENSZ, hogy az évtized végére működni fog Paks2.

Volodimir Zelenszkij elnök az ENSZ közgyűlésben javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a Biztonsági Tanácsból, mert Putyin megsértette a világszervezet alapokmányát azzal, hogy megtámadta a szuverén Ukrajnát, amely éppúgy alapító tagja az ENSZ-nek mint Oroszország.

Szijjártó Péter, akit korábban Lavrov kitüntetett a Barátság érdemrenddel ezt mondta a találkozó után:

”Magyarország energia ellátása tekintetében nyugodtak lehetünk: folyamatos lesz a földgáz és a kőolaj szállítás, a leszerződött mennyiséget az oroszok szállítani fogják. Ugyanígy tesznek a nukleáris fűtőanyagokkal is. Pakson a munkálatok előrehaladása azt a reményt hordozza, hogy 2030-ban működések lesznek az új blokkok.”

Érdemes megemlíteni, hogy az eredeti tervek szerint Paks2 egyik 1200 megawattos blokkjának már az idén áramot kellett volna, a másiknak pedig jövőre kellene működőképes állapotba kerülnie.

Mindkét határidőt elfújta a szél.

Már a kormány is a 2032-es határidőt kezdte emlegetni. Az energiaválság miatt Paks2 építkezését felgyorsították, de szakértők szerint nagyon kétséges a 2030-as határidő.

Az viszont kétségtelen, hogy az orosz földgáz méregdrága, mert Szijjártó Péter rosszkor rossz feltételekkel kötött egyezményt.

Ráadásul hazugságnak bizonyult Putyin ígérete, hogy Magyarország oroszbarát magatartása miatt olcsóbban kaphatja a földgázt. Az orosz költségvetés legfőbb bevételi forrása a kőolaj és a földgáz exportja, a háborúban álló Oroszországnak pedig minden centre szüksége van. A rubel árfolyama így is 100-ra süllyedt a dollárral szemben míg a háború előtt még csak 50 volt.

Miért ilyen oroszbarát a magyar kormány?

Orbán Viktor egyrészt ellensúlyt akar Washingtonnal és Brüsszellel szemben, másrészt pedig tudja: Putyin kezében olyan állambiztonsági dosszié van, melynek nyilvánosságra hozása kínosan befolyásolná politikai karrierjét. A szükségből így próbál erényt csinálni a magyar miniszterelnök, akit mind gyakrabban figyelmeztetnek Washingtonban és Brüsszelben az orosz kapcsolatokat illetően: eddig és ne tovább!

Orbán tovább menetel a zsákutcában, mert abban bízik: az USA végül lepaktál Oroszországgal Ukrajna feje fölött. Erre jelenleg csekély az esély, de az Egyesült Államokban választási kampány van, és néhány konzervatív politikusnak Ukrajna támogatása egyre kevésbé népszerű.

Kulcspozícióban a kínai diplomácia

Moszkvában tárgyal Kína első számú diplomatája, aki ezt megelőzően Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával folytatott eszmecserét Máltán. Kína G2  rendszert akar, és békét Ukrajnában.

Vang Ji államtanácsos, Kína régi-új külügyminisztere a legmagasabb rangú pekingi vezető, aki rendszeresen tárgyal a washingtoni diplomácia meghatározó figurájával: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval. A többi között arról állapodtak meg, hogy helyreállítják a forró drótot a két nagyhatalom hadseregei között. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Tajvan körül mind az amerikai mind pedig a kínai légierő és flotta igen aktív, és mindkét fél szeretné elkerülni a hidegháborús feszültség fokozódását. Hszi Csin ping elnököt augusztusban alapos bírálat érte a kommunista párt vezetőségének kötetlen nyári tanácskozásán Pejtaho üdülőhelyen: felrótták neki a rossz viszonyt az Egyesült Államokkal. Ezt követően eltűnt Kína külügy és hadügyminisztere, akik mindketten az új keményebb vonal képviselői voltak az USA-val szemben. A mérsékelt Vang Ji immár a hagyományos vonalat követheti: diplomáciai úton visszaállítani az együttműködést az Egyesült Államokkal. Ez most a prioritás Pekingben. Biden elnök mosolyogva nyugtázta, hogy “Hszi Csin ping elnöknek nehéz nyara volt”. Mind a külügy mind a hadügyminisztert ő nevezte ki nemrég.

Putyin pária szerepben

Vang Ji Moszkvában Patrusevvel, a nemzetbiztonsági tanács titkárával tárgyal. Ez körülbelül olyan tisztség mint Jake Sullivané Washingtonban. Csakhogy az USA és Kína számára Oroszország immár nem világhatalom. Amikor távol-keleti együttműködési értekezletet tartottak nemrég Vlagyivosztokban, akkor Putyin partnere nem Hszi Csin ping volt, sőt nem is a miniszterelnök hanem annak egyik helyettese. Világos utalás ez arra, hogy Putyinnak a regionális politikában a helye, és a világpolitikai immár nem neki való. Az orosz elnököt ettől függetlenül meghívták Pekingbe, ahol a jövő hónapban tartják meg az Új Selyemút konferenciát. Hszi Csin ping elképzelése nem épp sikeres: a fejlett államokban egyre nagyobb az ellenállás a kínaiak nyomulásával szemben. Meloni olasz kormányfő nemrég mondta le a részvételt az Új Selyemút programban miután washingtoni útja során Biden elnök ezt “javasolta” neki.

Orbán kitart Kína mellett

A magyar miniszterelnök részt vesz az Új Selyemút konferencián Pekingben noha jól tudja, hogy Washingtonban nem örülnek ennek igazán. Mire számít a magyar miniszterelnök? Arra, hogy Németország mint Kína legfontosabb európai partnere mind kevésbé képes ellenállni az amerikai nyomásnak, melynek célja a német-kínai kapcsolatok szisztematikus gyengítése. Magyarországon viszont vígan folytatódhat ez az együttműködés: az egyik ilyen ígéretes példa a BMW és a CATL együttműködése Debrecenben. A német autógyár és a világ legnagyobb akkumulátor gyártó cége egyaránt Debrecen környékén építkezik, és a hírek szerint már megállapodtak abban, hogy a BMW elektromos járműveiben kínai akkumulátorok lesznek. A pekingi Global Times nemrég vezércikkben hívta fel a figyelmet arra, hogy a nagy nyugati autógyárak nem tudják megtenni a nagy ugrást az elektromos autók gyártására kínai akkumulátorok nélkül.

Ursula von der Leyen asszony az unió helyzetéről szóló beszédében ugyan azt ígérte, hogy kivizsgálják a kínai elektromos járművek és akkumulátorok piaci nyomulását, de ezt mind Németország mind pedig Magyarország ellenzi.

Berlin arra hivatkozik, hogy manapság mind nehezebb megállapítani egy autó nemzetiségét hiszen a benne rejlő chipek sokfelől érkezhetnek. Ráadásul a németeknek sok autógyáruk működik Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek óta jelen van. Jelenleg az Európába érkező elektromos autók zöme Kínából jön ugyan, de német gyárak terméke.

Mindez persze nem akadályozza majd Orbán Viktort abban, hogyha kigördül az első BMW kínai akkumulátorral a debreceni gyárból, akkor ne beszéljen majd “magyar BMW”-ről.

Való igaz: az olcsó munkaerő magyar, de kérdés, hogy meddig hiszen mind nagyobb a vendégmunkás import. A környezetszennyezés is “magyar”, de ezzel a miniszterelnök hivatalból nem foglalkozik. Filozófiája ugyanaz e tekintetben mint a kínaiaké: a gyengén fejlett országoknak be kell áldozniuk a környezetet a növekedés érdekében. Kérdés, hogy Debrecen lakói is ugyanezen a véleményen lesznek-e akkor, ha az ivóvíz elszennyeződik. Kínában a lakosság ilyenkor fegyelmezetten tűr, de Magyarországon ez nem vehető biztosra hiszen a választópolgárok megkérdezhetik:

Miniszterelnök úr, mit kapunk cserébe az ihatatlan vízért?

Összeomlott a kokain biznisz Kolumbiában

Hároméves emelkedés után lejtmenetben a kokain ára az Egyesült Államokban, ahol a fentanil mindinkább átveszi a vezető szerepet a kábítószer bizniszben. A maradék kokain piacon pedig főleg a mexikói kartellek az urak – kiszorítva a kolumbiai klánokat.

 

“Mi a kokainból élünk, számunkra ez az egyetlen megélhetési forrás“

– mondja Noralba Galvis a londoni Guardian tudósítójának. A 40 éves nő egy egész falu főnöke a dzsungelben Kolumbia Peruval és Ecuadorral határos régiójában. Legkevesebb félmillió ember próbál itt megélni a kokainból, mert más lehetőségük nincsen. Csak épp mostanában nemigen jönnek a kereskedők, hogy vásároljanak…

A kokain alapanyagából egy gramm még nem is oly rég 0,75 dollár centet ért, ma már csak a felét. Minden másnak viszont nőtt az ára: növényvédő szerek, műtrágya, dizel, élelmiszerek.

“Sohasem volt könnyű nálunk az élet. A kokainnal azért foglalkozunk, mert valamiből élni kell. Most azonban azt kell látnunk, hogy már ebből sem tudunk megélni. A kokainkereskedők már nem járnak mifelénk, és kérdés, hogy visszajönnek-e valamikor”

– panaszkodik a háromgyerekes családanya.

Tavaly még nagyon jól ment a biznisz: az ENSZ jelentése szerint ebben a régióban 77%-kal nagyobb volt a termés mint az előző évben. Kolumbia kokain produkciója  24%-kal haladta meg az előző évet. Egyes szakértők szerint ez is okozhatja az árak összeomlását, mert túlkínálat alakult ki a piacon.

A falusiak, a termelési lánc elején, alig kapnak valamit a kokainért

A városi piacon egy kilogramm kokain cserje ára 15 ezer peso vagyis 3,75 dollár Kolumbiában. Csakhogy a faluból el kell juttatni az árut a városi piacra öszvérháton majd pedig hajón. Így végül a termelőknek nem marad csak 6 ezer pesojuk egy kiló kokain cserjéből. Ez 1,44 dollárt jelent.

Puerto Asis, a helyi kokain kereskedelem központja szépen pénzelt ebből amíg jól ment az üzlet, még egyetemük is van. Csakhogy mostanában mind kevesebb a diák, mert a helyi családok nem tudják fizetni a tandíjat.

Egy 20 éves diák arról számolt be, hogy barátainak jórésze lemorzsolódott, mert nem tudta befizetni a következő szemeszter tandíját.

Furcsa módon a kolumbiai kormányzat és az USA kábítószer ellenes hatóságának az eredményes küzdelme a kokain bárók ellen, hátrányára vált Kolumbiának. A korábban erős hálózatok meggyengültek, és kis klánok próbálkoznak most az USA piacán, ahol viszont lenyomják őket az erős mexikói kartellek.

“A kokain piac az Egyesült Államokban viszonylag stabil, Európában és Ázsiában nő a kereslet. Kolumbiában tehát helyi oka van annak, hogy nem megy a kokain biznisz”

– állítja az ország kábítószer ellenes hivatalának igazgatónője. Gloria Miranda Espitia szerint fegyveres bandák küzdenek egymással Kolumbiában azért, hogy ki juthat be az USA piacára. A bandák egyik része sikeres, a másik nem. Ők elvéreznek a harcban, amely a piacra jutásért folyik.

Mit csinál a kolumbiai kormányzat? Igyekszik rávenni a parasztokat, hogy térjenek át a kokaincserje termesztéséről valami másra például a cukornádra, a yucara vagy a zöld banánra.

“Lehet, hogy a kokain biznisz válsága az ébresztő csengő számunkra: vissza kell térnünk a kokain cserjéről arra, amit korábban csináltunk. Zöld banánt termesztettünk, és eladtuk a piacon. Aztán jött a kokain cserje, amelyikben sokkal több pénz volt. És jöttek vele együtt a fegyveres harcok is. Most hogyha abbahagyjuk a kokain cserjét, akkor búcsút mondhatunk a fegyveres harcoknak is” – vázolta fel a kolumbiai dzsungel falu perspektíváit a 40 éves főnökasszony a londoni Guardian tudósítójának.

Újra áll Dzerzsinszkij szobra Moszkvában

A titkosszolgálat alapítójának szobrát a Szovjetunió bukása után eltávolították a Dzerzsinszkij térről, ahol a Cseka – rendkívüli bizottság – megkezdte működését nem sokkal az októberi forradalom győzelme után 1917-ben.

A korábbi szoborhoz hasonló, de kisebb szobrot avattak fel Jaszenovoban, Moszkva mellett, az orosz hírszerzés központja előtt. Szergej Nariskin tábornok, az SZVR főnöke, emlékeztette a szoboravatás részvevőit, hogy Dzerzsinszkij születésnapján kerül sor a szimbolikus eseményre: a vörös terror alapító atyjának ismét emléket állítanak Oroszországban. Nariskin felidézte Dzerzsinszkij nagy mondását arról, hogy milyennek kell lennie a titkosszolgálat tisztjének: ”hideg fej, forró szív és tiszta kezek. ”Mindez akár Putyin elnök burkolt bírálatának is felfogható. Az orosz elnök a Szovjetunió bukásáig – 1991 – a titkosszolgálat tisztje volt, ahol alezredesi rangot ért el.

Szergej Nariskin tábornok nemmel szavazott az Ukrajna elleni katonai agresszióra, és ennek ellenére meg tudta őrizni fontos pozícióját a hírszerzés élén. Sőt ebben a minőségben gyakran tárgyal telefonon William Burns CIA igazgatóval, aki régi kedves ismerőse hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt.

Putyin elnök nem felel meg Dzerzsinszkij hármas kritériumának

Az elnök döntésképtelen – ezt már fiatal korában megállapították róla amikor jelentkezett a Jurij Vlagyimirovics Andropovról elnevezett hírszerző akadémiára. A felvételi bizottság megállapította: Putyin jó csapatjátékos, de egyedül döntésképtelen márpedig egy hírszerzőnek külföldön egyedül kell megoldania a problémáit. Putyint nem is vették fel az elitakadémiára noha ez volt élete álma amióta látta a Tavasz 17 pillanata című televíziós sorozatot egy szovjet mesterkémről a náci Németországban.

Dzerzsinszkij hitt a forradalomban, de Putyin nem hisz semmiben csakis a hatalomban és a pénzben. Ez már akkor kiderült amikor Leningrádban aktívan együttműködött a helyi maffiával  mint a polgármester gazdasági tanácsadója. Később is gátlástalanul kihasználta a gazdagodás lehetőségeit: külföldi vagyonát a CIA 40 milliárd dollárra becsülte az ukrajnai háború előtt.

Szergej Nariskin tábornokot és a többi orosz vezetőt nem ez zavarja igazán hanem az, hogy Putyin zsákutcába vezette Oroszországot, amely az ukrajnai háború miatt teljesen elszigetelődött. Nemzeti jövedelme csökken, az életszínvonal szintén. Még szomorúbb, hogy Oroszország elveszítette a perspektíváját. Azzal, hogy teljes mértékben visszaállítják a rendőrállamot, amely sohasem szűnt meg igazán Oroszországban, a káoszt próbálja meg kontrollálni a hatalom, amely ha becsületes és őszinte lenne, akkor egy napig sem tarthatná magát.

Embert barátjáról…

Mi tartja össze Orbán Viktort és Vlagyimir Putyint? Talán az, amit Pesty László mondott Tusnádfürdőn a nemzeti együttműködés rendszeréről: “lopunk, csalunk hazudunk és zsarolunk!” E tekintetben a két rendszer nagyon is hasonlít egymásra. A hatalom logikája is hasonló: a törvény én vagyok! Ezt hirdette Dzerzsinszkij és Sztálin, ezt vallja Putyin elnök és lelke mélyén ezt gondolhatja Orbán Viktor is, csak őt még zavarja a NATO és az Európai Unió, hogy ezt nyíltan kimondja. Ami még inkább szomorú: a nemzeti együttműködés orosz és magyar rendszere egyaránt zsákutcába viszi az országot!

Azért is érzi a hatalom mind Moszkvában mind Budapesten annak szükségességét, hogy megerősítse a rendőrállamot.

Orbán Viktornak persze eszébe juthat Nicolae Ceausescu rendőrállama, melyet “elfújt a szél” 1989-ben. Ceausescu a Szovjetunióban a Dzerzsinszkij akadémián tanult, igaz, hogy csak elégséges minősítéssel végzett…

Orbán 2034-ig akar kormányozni

A miniszterelnök Kötcsén realista módon megállapította, hogy a csökkenő életszínvonal miatt visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de megismételte, hogy jövőre már emelkedést vár. Mínuszból a nulla is emelkedésnek számít, de perspektívái a nemzeti együttműködés rendszerének nem nagyon vannak. Stagfláció várható, annak minden kínos következményével.

Orbán 15 pontos programot ismertetett, amely felemelné Magyarországot, de ez tulajdonképp csődjelentés a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves teljesítményéről.

Első helyen a demográfia szerepel: itt nem sikerült megállítani a létszám csökkenését, a hiányzó munkaerőt mindinkább külföldről kell pótolni. Ha a következő évtizedben többszázezer külföldi munkavállalót importál Magyarország, akkor a migránsellenes jelszavakat el lehet felejteni.

Orbán munkaalapú gazdaságot akart létrehozni miközben tömeges a fiatalok kivándorlása a magasabb életszínvonal és a toleránsabb társadalom reményében.

Hitelfelvevő nemzet helyett hitel nyújtóvá kell válnia Magyarországnak – fejtegette Orbán Viktor miközben a magyar állam kétségbeesetten keresi a hiányzó uniós eurómilliárdok pótlási lehetőségét. Álmodik a nyomor:

Magyarország örül, ha nem jut adósság csapdába nemhogy hitel nyújtó országgá válna.

A magyar miniszterelnök energetikai önellátásról is beszélt, de ennek a realitása igencsak kérdéses, mert Paks2 belépése optimális esetben is csak 10 év múlva várható.

Magyar-orosz-török földgázüzlet

A miniszterelnök két földgázerőmű építését hagyta jóvá, hogy legyen elég energia az épülő akkumulátorgyárak számára. Honnan jön a földgáz? Főként Oroszországból, de az Európai Unió irányelvei az orosz import megszüntetését tervezik 2027-re. Hogy akarja ezt kijátszani Orbán Viktor? Erdogan török elnök segítségével. Az orosz földgáz nagy része ugyanis Törökországon keresztül érkezik  csakhogy a törökök már maguk is kitermelnek földgázt. Plusz vásárolnak Azerbajdzsánból is, melyet nem sújt semmiféle szankció. Immár magyar-azeri földgázegyezmény is van. Nem véletlenül járt mindkét elnök Budapesten augusztus huszadikán, mert Törökországból a jövőben azeri és török földgáz érkezhet Magyarországra és nem orosz! Putyin földgáza átalakul és azerivé vagy törökké lesz amikor Magyarországra érkezik. Brüsszel látja a csapdát, de miután Ursula von der Leyen is alternatívaként ajánlotta az azeri földgázt, sőt maga is járt Bakuban, ezért az Európai Unió nem sokat tehet a magyar-orosz-török földgáz üzlet ellen.

Magyar-török egyet akar: a ferihegyi repülőteret

Orbán Viktor már régóta meg akarja kaparintani a nemzetközi repülőteret, amely nyereséges és nemzeti szimbólum is egyben. Csakhogy nincsen ehhez elég pénze. Erdogan elnöktől vár támogatást ehhez “a magyar nemzeti programhoz.”

Egy nem egészen tízmilliós ország szuverén nemzeti tervei a globalizált gazdaságban tragikomikusak ha nem veszik figyelembe a globális trendeket.

Energiafüggetlenséget hirdetni energiahordozók nélkül szánalmas vállalkozás.

Miközben Magyarország Oroszországtól és Törökországtól függ a földgázszállításban, energia függetlenséget deklarálni nevetséges. Egyébként az Orbán kormány oroszbarát diplomáciáját azzal szokta védelmezni, hogy “energia tekintetében az oroszoktól függünk.”

A magyar közvélemény nem szuverén nemzeti programot akar hanem növekvő életszínvonalat. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki Kötcsén arról beszélt, hogy “a társadalom nem az életszínvonal csökkenéséhez szokott hozzá.”

Lejtős pályán a miniszterelnök nem mer komoly életszínvonal növekedést ígérni hiszen ennek semmilyen realitása sincsen. Így viszont a nemzeti együttműködés rendszere elveszítheti a legitimitását.

Orbán abban bízik, hogy az ellenzék teljesen impotens: éppúgy nincs elképzelése a problémák megoldásáról mint magának a miniszterelnöknek. Orbán valószínűleg nem téved, ha az ellenzék szellemi impotenciájáról beszél, de megfeledkezni látszik a hiányzó uniós milliárdokról! Ezek épp Orbán Viktor miatt nem érkeznek Magyarországra! Ha más lenne a kormányfő, akkor megkaphatná Magyarország a nagyon is hiányzó eurómilliárdokat. Ezért a magyar közvélemény felteheti a kérdést:

megér-e nekünk több milliárd eurós hiányt Orbán Viktor?!…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK