Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kínai kölcsönből támogatja a düledező magyar költségvetést az MVM

Gazdasági szempontból lehet, hogy nem racionális, de politikai szempontból fontos a rezsicsökkentés rendszerének fenntartása – hangsúlyozta Orbán Viktor az energiaválság idején amikor az árak az égbe emelkedtek.

Az MVM finanszírozta a rezsicsökkentés rendszere, hatalmas veszteséget halmozott fel, és ez ellen Orbán Viktor leleményes megoldást talált Matolcsy György segítségével. A miniszterelnök azért küldte Matolcsyt Pekingbe, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a kieső európai pénzek pótlására. A válasz jellegzetesen kínai lehetett:

kormányokat nem támogatunk, de…

Peking egyrészt nagy beruházásokat kezdett: akkumulátor gyárak, elektromos autógyár stb., másrészt az egyik állami bank kötött egy szigorúan titkos szerződést az MVM-mel, amely roskadozott a rezsicsökkentés rendszerének veszteségeitől.

Az ICBC kínai óriásbank ausztriai leány bankjával állapodott meg az MVM egy 100 milliárd forintos  hitelkeretről. A kínai óriásbanknak ez semmi, de az MVM-nek életmentő lehet a 2022 őszén tehát az energia válság idején megkötött szerződés.

Ennek alapján az MVM eddig hatszor vett fel 100-250 millió eurós hitelt, melyet azután vissza is fizetett – írta a Telex, amely arra is rámutatott, hogy a legutolsó decemberben felvett hitelt még nem fizette vissza a magyar állami cég, amely viszont 309 milliárd forintos osztalék előleggel támogatta meg a roskadozó magyar költségvetést

vagyis mondhatjuk azt, hogy a közvetve Peking mégiscsak támogatja nagy magyar barátját, Orbán Viktort.

Mindez csak úgy derült ki, hogy Jávor Benedek egykori uniós parlamenti képviselő kiperelte a dokumentumokat az állami cégtől.

A Telex arra is emlékeztet, hogy a magyar államadósság kezelésben is növekvő szerepet játszik Kína: az állami adósság kezelő központ volt az első a világon, amely jüan kötvényt bocsátott ki. A zöld panda kötvény már azt mutatta, hogy Magyarország intenzíven jelen van a kínai pénzpiacon. Orbán környezetében Matolcsy György számít Kína szakértőnek, mert a 2010-es hatalomátvétel előtt együtt fedezték fel Kínát. A magyar ellenzéki politikusokat magas szinten fogadták Pekingben annak ellenére, hogy akkoriban a Fidesz még antikommunista propagandát folytatott, és bírálta a baloldali kormányokat, mert jó kapcsolatot ápolnak Moszkvával és Pekinggel.

Hogy tudott jelentős összegű osztalék előleget fizetni az MVM, amelyet a rezsicsökkentés rendszerének fenntartásával bízott meg Orbán Viktor? Úgy, hogy a miniszterelnök létrehozta a Rezsivédelmi Alapot, és ez állja a cechet az MVM helyett.

Szuverenitás, oh

Orbán Viktor az utóbbi időben gyakran hivatkozik a szuverenitásra, de ez nála csak a Brüsszellel és Washingtonnal való szembenállásra vonatkozik, Moszkvára vagy Pekingre nem pedig mindkét nagyhatalom igyekszik befolyást szerezni az Európai Unióban. Ezt mutatja Hszi Csin-ping elnök mostani látogatása is Párizsban , Belgrádban és Budapesten. Mutatja persze az is, hogy egyre több kínai és orosz kémet tartóztatnak le épp a szuverenista pártokban Európában. A Der Spiegel már egyenesen arról írt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland orosz és kínai befolyás alatt áll. A német kémelhárítás szinte naponta tartóztat le orosz és kínai hírszerzőket illetve az általuk beszervezett német politikai szereplőket. Berlinben tisztában vannak vele, hogy az igaz kihívást Kína jelenti hiszen mögötte jelentős anyagi erő áll, Putyin papírtigris, aki kénytelen volt közölni zsoldos hadseregével, a Wagner csapattal, hogy nem tudja finanszírozni őket, ezentúl maguknak kell gondoskodniuk az orosz zsoldos hadsereg ellátásáról.

A német kémelhárítás vezetője így fogalmazta meg a különbséget Moszkva és Peking között:

“Oroszország a vihar, de Kína maga a klímaváltozás!”

Magyar Péter: Orbán 2000 embert állított rám!

A magyar politikai élet új sztárja ezt a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozta. A 2000 fő nyilvánvalóan túlzás, de annyi bizonyos, hogy a titkosszolgálatok megkaphatták a parancsot Magyar Péter levadászására.

A gyorsan népszerűvé váló ellenzéki politikus a hétvégén Debrecenben tartott sikeres nagygyűlést, ahol több mint tízezer ember jelent meg abban a városban, melyet korábban a Fidesz erődítményének tartottak. Persze közben kiderült: hogy az Orbán kormány jóváhagyásával épül a nagy kínai akkumulátorgyár, mely szennyezheti a környezetet. A kegyelmi ügy sem tett jót Orbán Viktor népszerűségének Debrecenben, a magyar reformáció központjában, ahol Balog Zoltán püspök szereplése komoly belső bírálatot váltott ki.

Magyar Péter fel akarja számolni a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek kiépítését Orbán Viktor 2010-ben kezdte meg, és amelyet hevesen bírálnak Washingtonban és Brüsszelben. Mit akar ezzel szemben Magyar Péter, akinek a népszerűsége folyamatosan növekszik?

“Ha Orbán ügynökei megölnének, akkor forradalom törne ki Magyarországon”

Erről is beszélt a lengyel lapnak Magyar Péter, aki sietett hozzátenni, hogy “Orbán emberei nem oly ostobák, hogy ezt megtegyék.”

Magyar Péter elismeréssel nyilatkozott Orbán Viktor első kormányfői időszakáról, amikor
“növekedett a gazdaság és semmi sem fenyegette a demokráciát.” Orbán első kormányfői periódusa 1998 és 2002 között tartott, és akkori ténykedése nem váltott ki heves bírálatokat Washingtonban és Brüsszelben.

Az USA ugyanakkor rossz néven vette, hogy Magyarország nem amerikai vadászgépeket hanem svéd Grippeneket vásárolt. A 2010-es váltást az Egyesült Államok már gyanakodva fogadta, és Goodfriend ügyvivő nem is nagyon titkolta, hogy nemkívánatosnak tekinti az USA Orbán miniszterelnöki szereplését. A mostani nagykövet, David Pressman, az első hivatásos diplomata Budapesten Palmer óta, aki a rendszerváltás levezénylésében játszott kulcsszerepet.

Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, de Biden már kifejezetten ellenséges vele szemben.

Egyáltalán nem kizárt, hogy azzal a megbízással küldte Budapestre David Pressmant, hogy buktassa meg Orbán Viktort. Magyar Péternek kulcsszerepe lehet ebben annál is inkább, mert a Biden adminisztrációt szorítja az idő: novemberben elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, ahol jelenleg Donald Trump áll jobban. Így érthető, ha Orbán Viktor az időhúzásra játszik, és azért imádkozik, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják.

Vajon átadná-e a hatalmat Orbán Viktor?

“Szeretném azt gondolni, hogy átadja a hatalmat, és nem változik új Putyinná” – mondta erről Magyar Péter a lengyel lapnak. Ahhoz, hogy Orbán átadja a hatalmat mindenképp az kellene, hogy garantálják megszerzett vagyonát, és ne fenyegesse őt vizsgálat ebben az ügyben. Magyar Péter, aki régi jogász dinasztia tagja, és éppúgy mint Orbán Viktor kiváló eredménnyel végezte el a jogi fakultást Budapesten, így nyilatkozott: ”Orbán okos, nem hiszem, hogy elkövetett volna törvénytelenséget. Annál is kevésbé, mert minden törvényt egyetlen nap alatt meg tud változtatni a parlamentben. A célom nem az, hogy börtönbe zárássam Orbán Viktort hanem az, hogy olyan rendszerváltást érjek el, melynek eredményeképp az igazságszolgáltatás újra függetlenné váljon, mert jelenleg a Fidesztől függ. Ha függetlenné válik az igazságszolgáltatás, akkor az majd dönthet Orbán Viktor sorsáról” – mondta Magyar Péter a lengyel lapnak.

Bajban a Gazprom és a rubel jobboldal

Először vált veszteségessé Putyin uralkodása alatt a Gazprom, amely az orosz földgáz exportjával dollár milliárdokat keresett Oroszországnak. Már a szovjet időkben is jelentős volt a földgázexport, de ekkor jórészt “a testvéri országokba.”

1991-ben megbukott a Szovjetunió, a gázipari minisztériumból Gazprom lett, vezetője, Csernomirgyin egyik percről a másikra dollármilliárdossá változott. Ezért árulta el a szovjet elit a marxizmus-leninizmust, melynek nevében évtizedeken át kormányozta a birodalmat beleértve a “testvéri szocialista országokat is.”

A Gazprom egyértelműen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt vált veszteségessé: teljesült az USA és Lengyelország álma, mert

megszakadt a szerves kapcsolat Oroszország és Németország között,

melyet Schröder szociáldemokrata és Merkel kereszténydemokrata kancellár oly szorgosan építgetett Putyinnal együtt.

A Gazprom pénzügyeit a Gazprombank intézte és intézi, és erre mind nagyobb figyelem irányul. Svájcban elítélték a Gazprombank néhány emberét, akik Putyin oligarcháinak pénzügyeit intézték a semleges országban. A per során felmerült, hogy maga Putyin is ott tartaná vagyonának egy részét, melyet a pénzügyi sajtó Nyugaton 40 milliárd dollárra becsül.

A guruló rubel

Putyin Oroszországa elszántan támogatja a szélsőjobboldalt az Európai Unióban, mert abban reménykedik, hogy felbomlasztják a 450 milliós közösséget. A jobboldal sem kerüli el Putyin figyelmét főként hogyha hajlandó az együttműködésre a szélsőjobboldallal mint Silvio Berlusconi vagy Orbán Viktor.

Putyin nagyvonalúan támogatta is barátait: az osztrák Szabadságpárt vagy Marine Le Pen mozgalma Franciaországban szépen profitált ebből.

A pénzeket Putyin a Gazprombankon keresztül utalta át “barátainak”. A brit hírszerzés megszerzett egy ilyen listát , és sietett átadni azt Washingtonnak. Putyin válasza: kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeleti ablakán a Lukoil olajtársaság igazgató tanácsának elnöke, aki állítólag eljuttatta a listát a brit hírszerzésnek.

Ki van rajta Putyin barátainak listáján, melyen csinos összegek is szerepelnek? A magyar nagykövetség ideges érdeklődésére azt válaszolták Washingtonban: magyar nevet nem találtunk a listán. De hát több lista is létezhet.

Orbán Viktor más formában is jól pénzelhetett  az energia válságból: miközben a Gazprom veszteséges lett, a MET, az egykori orosz-magyar földgázkereskedő társaság, amely ma már Svájcban bejegyzett részvénytársaság, remekül profitált a vészhelyzetből amikor a kieső orosz földgázt villámgyorsan kellett pótolni Európában. Lantos Csaba, jelenlegi energiaminiszter amikor még a MET igazgató tanácsának elnöke volt, többször is cáfolni volt kénytelen: Orbán Viktor főrészvényese a részvénytársaságnak, melyben immár nincs közvetlen orosz részesedés. Az üzleti titok szent Svájcban, ezért is ott jegyezték be az egykori magyar-orosz földgázkereskedő céget, de az amerikai hírszerzés leleményessége könnyen feltárja az ilyen titkokat. Ez is benne van David Pressman USA nagykövet barátságos mosolyában amikor felszólítja a magyar miniszterelnököt: lazítson kapcsolatán Putyinnal!

93 éves Signora Auschwitz, akit Ferenc pápa is meglátogatott

1931-ben Tiszabercelen született Steinschreiber Edit, akit a világ azután Bruck Edithként ismert meg. Sokgyermekes haszid zsidó család legfiatalabb tagja volt 1944-ben a holokauszt idején.

Vidéken az antiszemitizmus nagyon erős volt, ahogy Bruck Edith az emlékirataiban felidézte:

”mindig éreztették velünk, hogy nem vagyunk egyenjogú tagjai a közösségnek.”

A falusi tanító a negyvenes évek elején már Heil Hitlerrel köszönt az orvosnak, a helyiek közül sokan büdös zsidónak nevezték a kisebbség tagjait a nyilvánosság előtt. A zsinagógából hazatérő öregeket leköpdösték.

Nem mindenki viselkedett így: Bruck Edith egyik tanítónője bocsánatot kért az atrocitásokért, és hangsúlyozta:

”nem minden magyar ilyen!”

Sokan élelmiszert vittek a gettóba, ahol a zsidók éheztek. Auchswitzban egy német őrnek köszönhette az életét, de ő akkor nem értette meg a helyzetet:

“Ez a német puskatussal ütött, hogy elválasszon anyámtól, aki abban a sorban állt, amely egyenesen a gázkamrába ment. Megütötte Anyut is a puskatussal, Anyu a földre bukott, és én nem láttam őt többet soha!”

Így lett Edith a 11152-es fogoly Auschwitzban. Utána több lágert is megjárt, Bergen Belsenben érte meg a felszabadulást 1945 tavaszán.

Hazatérés?

Edit nővérével együtt, akivel egymást védelmezték és támogatták a náci lágerekben, hazatért, mert Magyarországon akart élni, de a szomszédok antiszemitizmusa visszariasztotta őket. Edit először Csehszlovákiába emigrált majd Izraelbe, de sehol sem találta a helyét. Három rossz házasság és a holokauszt emlékeivel megterhelve 1954-ben Olaszországban végre meglelte hazáját. Olaszul írja könyveit, melyekből több mint 30 jelent már meg. Megismerkedett Primo Levivel, aki az olasz holokauszt emlékezés klasszikusává vált. Önéletrajzi regénye címéül József Attila versét választotta: Ki téged így szeret – Chi ti ama cosi – 1959. Bruck Edith sok magyar költő versét fordította olaszra: József Attilán kívül Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Vas István stb. Signora Auchswitz című könyvét 1999-ben írta.

Bruck Edithet 90-ik születérnapján otthonában Ferenc pápa személyesen köszöntötte fel.

Új amerikai szankciók Oroszország  ellen, melyek  már kínai cégeket is célba vesznek

Blinken amerikai külügyminiszter nemrég Pekingben figyelmeztette a kínai vezetést: komoly következményei lesznek, ha támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium szerdán szankciókkal sújtott le.

20 kínai és hongkongi cégre vonatkozik az amerikai döntés – írja a Reuters, amely emlékeztet arra, hogy korábban Yellen pénzügyminiszter és Blinken külügyminiszter személyesen is figyelmeztette a pekingi vezetést. Yellen pénzügyminiszter közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozza:

”A washingtoni pénzügyminisztérium többször is figyelmeztette a cégeket, hogy komoly következményei lehetnek annak: támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Ezért készült az új szankciós lista, mely 300 pontból áll.”

A Reuters megkérdezte a washingtoni kínai nagykövetséget arról, hogy miképp értékelik az új amerikai szankciókat, melyek immár közvetlenül kínai cégeket is sújtanak az ukrajnai orosz agresszió  miatt. A kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta, hogy “a kínai kormány szigorúan ellenőrzi azoknak a termékeknek az exportját, melyeket mind háborús mind pedig békés célokra fel lehet használni. A kínai kormány betartja a WTO – Világkereskedelmi Szervezet ezzel kapcsolatos szabályait” – állította a kínai nagykövetség szóvivője. Aki sietett hozzátenni: “Kína határozottan ellenzi az USA egyoldalú szankcióit kínai cégek ellen.

Nemcsak kínai cégek vannak a szankciós listán hanem más országok vállalatai is, melyeket Washingtonban azzal gyanúsítanak, hogy hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában: Azerbajdzsán, Belgium, Egyesült Arab Emírségek, Szlovákia és Törökország – Oroszországon és Kínán kívül.

Oroszország egyre több harci drónt használ, és az ezekhez szükséges alkatrészeket ezekből az országokból szerzi be. A washingtoni külügyminisztérium ezen felül kiadott egy külön szankciós listát, mely ugyancsak azokat a cégeket bünteti a világban, melyek hozzájárulnak Oroszország háborús erőfeszítéseihez Ukrajnában.

Ezen a szankciós listán négy kínai cég szerepel, de vannak rajta vállalkozások Törökországból, Kirgizisztánból és Malajziából is.

“Nagyon odafigyelünk a kínai cégekre, mert ezek kiemelkedően fontos szerepet játszanak Oroszország támogatásában” – hangsúlyozta a washingtoni State Department szóvivője.

Hozzátette:

”ha Kína leállna a szállítással, akkor Oroszország nagy bajba kerülne, mert komoly utánpótlási gondjai támadnának.”

USA: az oroszok vegyi fegyvert vetnek be Ukrajnában

A külügyminisztérium azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy Ukrajnában megsérti a nemzetközi egyezményt, amely tiltja a vegyi fegyverek alkalmazását a háborúban.

A State Department kifogásolja, hogy Oroszország továbbra is cseppfolyósított földgázt exportál Nyugatra. A célkeresztben az északi Arctic LNG 2 orosz kitermelés van, melyet már korábban is sújtott amerikai szankció, és ennek következtében a Novatek orosz kitermelő vállalat kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a kitermelést, mert nem akadt olyan tankhajó, amely vállalta volna a fuvart.

A washingtoni külügy szankciói célozzák a Roszatomot is, mely a Paks 2 atomerőművet építi Magyarországon. A külügyi szankciós listán szerepel a Pobeda légitársaság, amely az Aeroflot leányvállalata.

A kereskedelmi minisztérium már korábban tilalmi listára tett 200 olyan Boeing és Airbus repülőgépet, melyeket az orosz légitársaságok használnak. A cél az, hogy megakadályozzák az alkatrész utánpótlást, és ezzel nehéz helyzetbe hozzák a polgári légiforgalmat Oroszországban.

Washingtonban a külügy úgy véli, hogy Navanijt, az orosz ellenzék vezérét, az orosz hatóságok meggyilkolták.

Három embert tilalmi listára tettek: annak a börtön lágernek a parancsnokát, ahol Navalnij a legtöbb időt töltötte, a magánzárka részleg vezetőjét, és az orvosi rendelő főnökét abban a lágerben, ahol az ellenzéki személyiség az utolsó napjait töltötte.

“Kína nem támogatja Oroszországot az ukrajnai háborúban”

Erről írt cikket a londoni Economistban Peking egyik vezető Oroszország szakértője – minden bizonnyal a hatalom megbízásából. A Pejta egyetem professzora szerint ugyan az ukrajnai háború kezdetén az volt a kínai diplomácia álláspontja, hogy “Oroszország minden támogatást megkaphat”, de három hónap után ez megváltozott. Ma már a pekingi diplomácia a hagyományos kínai elvet követi: elnemkötelezettség, a konfrontáció kerülése, és semmiképp sem összefogni harmadik állammal szemben.”

Miért vásárol akkor Peking orosz olajat?

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól, de ennek a célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára”

– írta a kínai professzor. Szerinte könnyen elképzelhető, hogy “Oroszország elveszíti a háborút, mert Putyint a hírszerzés nem megfelelőképp tájékoztatja.”

Mi várható Ukrajnában?

“Kína kétszer is diplomáciai közvetítéssel kísérletezett, de egyik esetben sem járt sikerrel, megmutatta viszont Peking szándékát a közvetítésre.”

Kína – Oroszországgal ellentétben – részt vesz azon a békekonferencián Svájcban, ahol az ukrajnai háború lezárásáról tárgyalnak mintegy 160 állam képviselői június 15-én és 16-án.

Az ukrajnai háború próbára teszi Moszkva és Peking kapcsolatát

Azt állítja a pekingi egyetem professzora, aki Lavrov orosz külügyminiszter kínai látogatása kapcsán írta meg a véleményét a londoni Economistban, hogy nem problémamentes az oroszok és a kínaiak kapcsolata.

A professzor minden bizonnyal a pekingi hatalom hozzájárulásával tette közzé cikkét éppen akkor amikor a kínai fővárosban tárgyalt Blinken amerikai külügyminiszter. A State Department vezetője újra figyelmeztette a kínaiakat, hogy sokba kerülhet nekik, ha komolyan támogatják Oroszországot az ukrajnai háborúban. Egyúttal felkínálta nekik egy újfajta együttműködés lehetőségét, melyről korábban Yellen pénzügyminiszter tárgyalt egy héten keresztül a kínai fővárosban. Peking számára az Egyesült Államok sokkal fontosabb mint Oroszország.

Moszkva könnyen elveszítheti az ukrajnai háborút

Legalábbis ezt állítja a pekingi egyetem – Pejta – professzora, aki megírja: változott a kínai vonal Oroszország támogatásában. A háború kitörése után 2022-ben Kína még “korlátlan barátságát” hangsúlyozta Moszkva iránt, de azután előtérbe került a hagyományos kínai benemavatkozási politika:

”elnemkötelezettség, semmilyen konfrontáció és semmiképp sem összefogni senkivel harmadik féllel szemben”.

Mi a következménye ennek a politikának?

“Kína nem csatlakozott ugyan a nyugati szankciókhoz Oroszországgal szemben, de látványosan nem is sérti meg azokat.”

“Kína ugyan több mint 100 millió tonna olajat vásárolt Oroszországtól,  de ennek célja nem az volt, hogy Moszkvát segítsék hanem az, hogy ne emelkedjen az olaj világpiaci ára” – írja a pekingi egyetem professzora az Economistban nagyvonalúan megfeledkezve arról, hogy Peking Oroszország nehéz helyzetét kihasználva 30%-os árengedményt ért el.

“Kína két körben is diplomáciai közvetítéssel próbálkozott az ukrajnai háborúban, egyik sem járt sikerrel, de megmutatta Peking szándékát a közvetítésére.”

A kínai professzor hangsúlyozza: ”míg Oroszország háborús eszközökkel akarja megváltoztatni a világrendet, Kína békés eszközökkel törekszik erre. Egy koreai típusú fegyverszünet esélye távolinak tűnik” – fejtegeti a professzor. Egyben rámutat arra, hogy Putyin rendszere a piramis struktúra miatt nem épp hatékony.

“Az elnöknek és a nemzetbiztonsági tanácsnak nem elég jó az információs rendszere, mert a hírszerzéstől nem kapnak pontos információkat.”

Az utalás a villámháború kudarcára, amely megmutatta az orosz hírszerzés gyengeségét. Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője állítólag nem támogatta az ukrajnai elleni agressziót ahogy a vezérkari főnök Geraszimov tábornok sem, Putyin mégis megindította csapatait, melyek nem tudtak döntő eredményt kicsikarni Ukrajnában.

“Az ukrán hírszerzés hatékonyabb, mert képes arra, hogy korrigálja hibáit” – mutat rá a kínai professzor. Aki szerint

“ha minden így megy tovább, akkor Oroszország elveszítheti a háborút.”

Miért?

1./ A nemzeti egység Ukrajnában fennmaradt a nehézségek ellenére is míg Oroszországban a Prigozsin lázadás megmutatta a vezetés belső ellentéteit.

2./ Ukrajna – Oroszországgal ellentétben óriási külföldi támogatást kap. Az USA-tól 61 milliárd dollárt, az Európai Uniótól 50 milliárd eurót.

3./ Oroszország még mindig azzal küzd, hogy a Szovjetunió bukása után szétesett az ipar és a hadiipar. Kínai katonai szakértők korábban megállapították: az oroszok egy generációval el vannak maradva a fegyverkezésben az USA mögött, mert nem rendelkeznek a digitális hadviseléshez szükséges ipari háttérrel.

4./ Az információs rendszer gyenge Oroszországban, a vezetés nem rendelkezik hiteles információkkal.

Mi jöhet ezután?

“A konfliktus befagyhat Ukrajnában amennyiben nem változik meg Oroszország politikai és ideológiai rendszere. Az ukrajnai konfliktus befagyasztása lehetővé tenné Oroszországnak, hogy másutt háborúzzon”

– figyelmeztet végül a pekingi egyetem professzora.

Lesújtó a magyar média állapota – írja a washingtoni külügy

A magyar titkosszolgálatok és a kormány média már korábban is nyomozott a külföldiek által támogatott magyar média után, de decemberben az országgyűlés elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, és ez már a jogalapot is megteremti ehhez – állapítja meg a State Department jelentése.

A jelentés rámutat, hogy a kormánypártok befolyása óriási hiszen a magukat függetlennek valló média intézmények is gyakran a Fidesz irányítása alatt állnak.

Itt elég a Népszava példájára utalni, melyet Rogán Antal jelentős állami hirdetésekkel támogat. Cserében olykor kér valamit a főszerkesztőtől…

A jelentés megemlíti, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvencia engedélyét 2020-ban, és ily módon jelentős mértékben korlátozta az egyetlen igazi ellenzéki rádió hallgatottságát.

A washingtoni külügy megállapítja, hogy a kormányt bíráló újságírókat rendszeresen a dollárbaloldal embereinek titulálja a kormánypárti média.

A független médiaügynökségeknek rendszeresen számolniuk kell ellenséges kibertámadásokkal – írja a washingtoni külügy jelentése, amely itt arra utal, hogy a titkosszolgálat nyíltan részt vállal az ellenzéki sajtó megfélemlítésében.

A magyar kormány ellen kötelezettszegési eljárást indított a brüsszeli bizottság a szuverenitás védelmi törvény miatt, de ettől aligha várható kézzelfogható eredmény.

Rogán rémdrámája: a nagy semmit nem lehet eladni!

A piramis alakú média irányítási rendszer jelenleg kizárólag negatív kampányokat folytat: bírálja Brüsszelt és Washingtont, az ellenzéket és Magyar Pétert, gyakran olyan módszerekkel, melyek az ötvenes éveket idézik. Rogán Antal tarsolyában mindig is voltak negatív kampányok például Soros György ellen, de a hatalomnak volt pozitív üzenete is: emelkedik a magyar életszínvonal. Nemrég még Matolcsy György azt ígérte: utolérjük Ausztriát! Ma már viszont Matolcsy egyik elődje a Magyar Nemzeti Bank élén, Surányi György  azt közölte:

“fogyasztásban a legutolsók vagyunk az Európai Unióban! Már Bulgária is megelőzött minket.”

Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt egy őszinte pillanatában 2022-ben a megnyert választások után. Rogán Antalnak csodafegyverre lenne szüksége, hogy ebből sikeres propaganda kampányt fabrikáljon.

Eközben érdekes tényre hívta fel a figyelmet Parászka Boróka, aki a közszolgálati rádió munkatársa Marosvásárhelyen: Romániában kulturált kampány zajlik, melyben a szélsőjobb kivételével mindenki igyekszik európai módon viselkedni, és valamilyen pozitív jövőképet nyújtani a választóknak. Persze Romániában a demokrácia 34 éve jóval sikeresebb volt mint Magyarországon: a Ceausescu korszak mélypontjáról előre léptek, és megelőzték Magyarországot, mely a kilencvenes években az első között járt az egykori szocialista országok közül.

Elsőkből lesznek az utolsók – állapíthatja meg Orbán Viktor, aki nem biztos, hogy ezen kétségbeesik. Politikai rendszere ugyanis épp arra van felépítve, hogy a szavazópolgárok döntő többsége kiszolgáltatott legyen, akit olcsón meg lehet vásárolni a választások idején.

A magyar lakosság többsége európai mércével mérve szegény, és ha Orbánon múlik, akkor az is marad.

A gyatrán működő egészségügy pedig politikailag hasznos hiszen gyorsan eliminálja “a fölösleges elemeket”, akik csak terhelik a költségvetést holott egyetlen szerep jut nekik Orbán Viktor bábszínházában: leszavazni urunkra és parancsolónkra, aki szánalmasan szerény juttatásaival – rezsicsökkenés, tizenharmadik havi nyugdíj stb. – életben tart bennünket.

Trockijtól Orbánig – Frank Füredi csodálatos pályafutása

Brüsszelben Frank Füredi szervezte azt a tanácskozást, melyet csak a harmadik helyszínen sikerült megrendezni miután a belga fővárosban sokan ellenezték a szélsőjobboldali Európa ellenes rendezvényt.

Frank Füredi, az MCC brüsszeli vezetője, és ebben a minőségben védelmezte a szólásszabadságot, melyet azután Orbán Viktor is hangsúlyozott beszédében. Orbán liberális politikusból vált illiberális vezérré, aki a jogállam leépítésével olyan rendőrállamot hozott létre, amely minden eszközzel korlátozza a szólásszabadságot. Rogán Antal, Orbán jobbkeze, egy személyben a titkosszolgálatok és a média ura vagyis sokkal nagyobb hatalom összpontosul a kezében mint annak idején Lakatos elvtársnak, aki a Kádár korban az agitációs és propaganda osztályt vezette a kommunista pártközpontban. Orbán nemcsak ebben mutatkozott újítónak hiszen az oktatást és az egészségügyet Pintér Sándor belügyminiszter alá rendelte. Ilyen messzire még Sztálin elvtárs sem merészkedett: az emberek élete és halála, a fiatalok nevelése nála sem volt közvetlenül belügyi feladat. Habár Makarenko a Cseka gyerek lágerében alakította ki pedagógiai módszereit, melyeket azután az egész szocialista táborban terjesztettek. Jurij Vlagyimirovics Andropov, a KGB főnöke, majd a Szovjetunió vezetője, ilyen lágerből hozta élettapasztalatát.

Frank Füredi a kommunista forradalmár

Frank Füredi a nyolcvanas években még Trockij követője volt, aki Nagy Britanniában küzdött a világforradalomért. Lev Davidovics Trockij szervezte meg az októberi forradalmat épp a születésnapján Szentpéterváron 1917-ben, ahol az akkori főváros szovjetjének elnöke volt. Később

ő szervezte meg a Vörös Hadsereget, amelyet a világforradalom vasöklének nevezett. Oroszországban ma is ez a hadsereg napja.

A Vörös hadsereg Varsót akarta elfoglalni, hogy azután Berlin felé vonuljon tovább, de Pilsudski marsall csapatai – nyugati támogatással megállították a nagy offenzívát. Ez volt a “varsói csoda”, melyet ma is gyakran emlegetnek Lengyelországban Putyin ukrajnai hadjárata kapcsán. A világforradalmi kísérletet Trockij Kínában kívánta folytatni: a Komintern utasítására forradalmat készítettek elő Sanghaj városában az októberi felkelés tizedik évfordulójára. Csang Kaj-sek tábornok megelőzte a puccsot, és lefejezte a kommunista pártot. Erről szól André Malraux regénye a Condition humaine. Trockij megbukott a Szovjetunióban, de nem ölték meg azonnal hanem száműzték. Külföldön megszervezte a IV-ik Internacionálét, melynek a nyolcvanas években lelkes aktivistája lett Frank Füredi. Trockijt Sztálin parancsára Mexikóban meggyilkolták 1940-ben. Érdemes megemlíteni, hogy az amerikai neokon szakértők jelentős része is trockista volt, majd átigazolt Reagan elnök csapatába. Reagan elnöksége idején 1980-88 látta be Gorbacsov, hogy a Szovjetunió elveszítette a versenyt, majd 1991-ben a csőd szélén táncoló államszövetség szétesett, és ennek következménye most az ukrajnai háború is.

Frank Füredi – Putyinhoz és Trumphoz hasonlóan – a brexit elszánt hívévé vált. Nagy Britannia ki is lépett az Európai Unióból, és ez mind Trumpnak mind Putyinnak kiválóan megfelelt. Trump fűt-fát ígért a Buckingham palotában a brexit utáni időszakra, de ebből semmi sem valósult meg: még ma sincs kereskedelmi egyezmény az USA és Nagy Britannia között holott Trump ígérete szerint ez pótolná az Európai Uniót.

Frank Füredi London után most Brüsszelben hadakozik az Európai Unió ellen.

Frank Füredi profi: korábban a szociológiai kar professzora volt a Kenti egyetemen Nagy Britanniában. Hogy lett az MCC brüsszeli vezetője? Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója vette fel, akivel a Trafalgar Square-n találkozott Londonban.

Miért vállalta el Frank Füredi a megbízást?

“Magyarországot úgy állítják be a világ előtt mint egy autoritariánus fasiszta államot, de ez lószar. Szeretném kivenni a részemet a világméretű kulturális háborúból”

– nyilatkozta a korábban brüsszeli Politiconak.

Füredi így Brüsszelbe költözött, és magával vitte kis csapatát, a brit trockisták, a Revolutionary Communist Party embereit. Ezt a mini pártot Frank Füredi 1978-ban alapította meg Londonban. A mini párt, mely a Munkáspárt bírálatát tekintette fő feladatának 1997-ben feloszlatták, de a baráti kör fennmaradt. Ebből a körből jött Boris Johnson miniszterelnök egyik tanácsadója, Munira Mirza és Nigel Farage brexit vezér kulcsembere, Claire Fox. Nigel Farage most is beszélt a brüsszeli tanácskozáson, melynek Orbán Viktor volt a sztárja hiszen utána közvetlenül részt vehetett az Európai Unió csúcstalálkozóján. Csakhogy Orbán meglehetősen a sarokba szorult Brüsszelben. Ezen akar változtatni Frank Füredi:

”a célom az, hogy meggyengítsem a politikai karantént Magyarország körül“

– nyilatkozta korábban az MCC brüsszeli vezetője.

Titkosszolgálati eszközökkel figyelik Magyar Péter tüntetéseit

Lukács Csaba, aki többször járt frontokon is, de most a Magyar Hang munkatársa az amerikai LiveU méregdrága streamelő lehallgató berendezést Magyar Péter tüntetésén vette észre. A villámgyorsan előtérbe került kormányt bíráló politikus a korábbinál jóval több tüntetőt vonzott, és ez indokolhatta a LiveU bevetését.

Ha ugyanis sok tüntető van, akkor olyan információ mennyiség sűrűsödik össze viszonylag kis területen, melyet hétköznapi berendezések nem tudnak megfelelően kezelni. Erre jó ez az amerikai hadsereg által kifejlesztett szerkezet, amely akkor is tökéletes képet és hangot produkál amikor a hangzavar ezt még a helyszínen is nehézzé teheti. Ki alkalmazta ezt a titkosszolgálati technikát Magyar Péter tüntetésein? Az MTVA, a magyar közmédia, amely “természetesen” nem tudósított a helyszínről, de munkatársai ott szorgoskodtak. Jelenleg mind a titkosszolgálat mind a média Rogán Antal felügyelete alatt áll a nemzeti együttműködés rendszerében vagyis testvér intézményekről van szó annál is inkább, mert az MTVA vezérkara tele van titkosszolgálati tisztekkel. Nem véletlenül: a katonás fegyelmet csakis így lehet elérni és tartósan garantálni.

Amióta Orbán Viktor 2011-ben átvette a hatalmat a közmédiában, ott egy pisszenés sem hallatszik. Minden és mindenki a hatalom szolgálatában áll vagy repül.

Újságírók és titkosszolgálatok

A CIA tömegesen szervez be újságírókat – aggódik a Magyar Nemzetben Horváth József tábornok, aki ismerteti John Stockwell interjúját. Kicsoda John Stockwell? 13 évet szolgált a CIA-ban, még a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársai közé is bejutott.

Mit mondott John Stockwell?

“A CIA egyik legfőbb feladata az emberek elméjének befolyásolása, propaganda terjesztése. ”Ha ennek alapján esetleg ráismernénk a magyar kormányzati média néhány hősére, az nem véletlen. Horváth József tábornok, akit még a kommunista rendszer képezett ki, természetesen nem ebben az irányban tájékozódik hanem az ellenzéki médiát veszi célba: “a múltban a CIA többszáz könyv megjelenését támogatta. Ilyenkor megadták az íróknak, hogy miről is írjanak. A vietnami háború idején például azt, hogy “a kommunisták gyerekeket esznek reggelire.”

A szuverenitásvédelmi hivatal épp erre alakult: az ellenzéki média megrendszabályozására.

Csakhogy az már jórészt megtörtént: a Népszava és az ATV már élvezi Rogán Antal atyai gondoskodását.

Mégsem véletlenül írogat erről a témáról Horváth József tábornok, mert a Magyar Péter jelenség mögött a hatalom az amerikai nagykövetséget gyanítja. Az Egyesült Államok kétszer küldött profi nagykövetet Budapestre: a rendszer váltáskor és most. Orbán attól tart, hogy Pressman nagykövetnek megbízása van arra: vegye le őt a sakktábláról. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök Donald Trump sikeréért az elnökválasztáson. Csakhogy az novemberben lesz, addig még Biden nagykövete képviseli Budapesten az Egyesült Államokat. Washingtont egyáltalán nem érdekli az Orbán rendszer korrupciója, de felhasználhatja azt a miniszterelnök meggyengítésére vagy megbuktatására. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyar Péter ügyvédje nem más mint Bárándy Péter, aki már volt igazságügyi miniszter, és az egyik legtapasztaltabb büntetőjogásznak számít Magyarországon.

Az USA-t elsősorban Orbán és Putyin kapcsolata zavarja. A magyar miniszterelnök elvben visszatáncolhatna, de lehet, hogy ehhez az atyai jóbarát, Vlagyimir Putyin túlságosan is sokat tud róla.

Miért tűzött ki az USA 10 millió dolláros vérdíjat egy miniszter fejére Venezuelában?

Sokmillió dolláros korrupciós hálózat vezetésével vádolják Venezuela ex olajminiszterét. Venezuelában az állami olajvállalat finanszírozza a költségvetést, szerepe meghatározó a baloldali populista rendszer fennmaradásában. Az elnök egykori leghűbb szövetségesét most korrupcióval vádolják Venezuelában. Az USA 10 millió dollárt tűzött ki az ex miniszter fejére.

“Gazdasági összeesküvéssel” vádolja a főügyész Tareck el Aissami ex olajminisztert és társait Venezuela főügyésze. A vádlottak között szerepel Simon Zerpa egykori pénzügyminiszter. Mi a vád lényege ? Az, hogy a miniszterek irányításával úgy adtak el olajat külföldön, hogy az érte járó pénzt nem fizették be a Nemzeti Bankba, ahogy ez kötelező Venezuelában, hanem saját folyó számlákon helyeztek el többszáz millió dollárt. A főügyész a korrupción túl politikai célt is lát a hálózat működésében, melynek célja szerinte az volt, hogy “lerombolja Venezuela egész gazdaságát.”

El Aissami egykori olajminisztert már bukása óta – 2023 március – nem látták a nyilvánosság előtt megjelenni, de most a szigorúan ellenőrzött állami televízió azt mutatta, hogy csuklyás fegyveresek kísérik a börtönbe a megbilincselt ex olajminisztert. Akinek érdekes múltja van: a rendszer alapító Chavez tábornok kedvence volt Venezuelában, ahol a baloldali populista rendszer az olajjövedelemre alapozta jövőjét, de nem számolt azzal, hogy az USA szankciói megakadályozhatják a világ legnagyobb olaj kincsének kiaknázását. Az amerikai gépekkel működő venezuelai olajipar egyre kisebb hatékonysággal működik, de a leleményes venezuelai vezetés folyamatosan keresi az alternatívát, és ebben volt kulcs szereplő a közel-keleti származású olajminiszter, aki jó kapcsolatokat ápolt a Közel Keleten túl Kínával és Oroszországgal is. Ez a két nagyhatalom nyújt diszkrét támogatást Nicolas Maduro folyamatosan gyengélkedő rendszerének, ahonnan emberek milliói menekülnek a  csökkenő életszínvonal miatt.

A leleményes olajminiszter az USA célkeresztjébe került: 10 millió dollárt tűztek ki a fejére kábítószer csempészés miatt.

Az energiaválság fordulatot hozott Venezuela megítélésében

Biden elnök tudja, hogy a benzin ára meghatározó az amerikai választópolgárok számára, ezért feloldotta a szankciókat Venezuela olajipara ellen. Évtizedes lemaradást persze nem lehet gyorsan pótolni, de Venezuela olajexportjának felfuttatásával némiképp enyhíteni lehetne a globális olaj hiányt, melyet az OPEC+ mesterségesen idéz elő, hogy Szaúd Arábia és Oroszország a többi tagállammal együtt megtölthesse az államkasszát az emelkedő árakból befolyó jövedelmekből.

A politikai per mindenkinek jó

Venezuelában elnökválasztást rendeznek júliusban, és Nicolas Maduro elnök mindenképp meg akarja tartani a hatalmat. Egy nagy korrupciós per azt mutathatja be a népnek, hogy a hatalom keményen fellép a saját emberei ellen is, hogyha azok túllépik a törvényes kereteket. Maduro az Egyesült Államoknak is prezentálhatja El Aissami ex olajminisztert, akire nem véletlenül tűztek ki ilyen magas vérdíjat. Az USA 10 millió dollárt terrorista vezetékre szokott kitűzni, ezért lebukását Biden elnök is elkönyvelheti mint sikert a nemzetközi bűnöző hálózatok elleni harcban, mert a Közel Keleten az olaj kereskedelem szorosan összefonódik a droggal és a fegyverekkel, melyeket gyakran terrorista szervezeteknek adnak el.

A terrorizmus elleni harc Nicolas Maduro elnöknek is szívügye lett az utóbbi időben: Putyin mintájára Venezuelában is nemes egyszerűséggel terroristának nevezik a hatalom ellen fellépő embereket vagy szervezeteket.

Venezuelában nemrég letartóztattak egy népszerű You Tube influenszert, akit terroristának neveznek, mert támadta Nicolas Maduro elnök baloldali populista rendszerét – írja a londoni Guardian.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK