Több olvasónk is azt tapasztalta, hogy napok alatt sem jut el hozzá a postás egy-egy csomaggal. Volt, amelyiknek meg is mondták: az Erzsébet-utalványok miatt ennyire leterheltek.
Nem viszi ki nekik a postás a már napokkal korábban megérkezett csomagot – erről panaszkodott a Független Hírügynökség több olvasója is. Egyikük azt mondta: külföldről küldtek neki egy kisebb csomagot, a küldeménykövető rendszerben azt látta, hogy az meg is érkezett Budapestre és már a postásnál van, aki ezt kiviszi neki. Ezek után viszont
napokig nem történt semmi.
Felhívta az ügyfélszolgálatot, de ott is csak azt tudták neki mondani: a postásnál van a csomag, de nem ért oda hozzá vele, mert túlságosan leterhelt, túl sok küldeményt kell kézbesítenie.
Egy másik olvasónk hasonlóképpen járt. Ő végül megkapta a várt csomagját, és ekkor megkérdezte, hogy mi az a rengeteg küldemény, ami ennyire leterheli a postásokat.
A 24.hu korábban írt is arról, hogy a szűkös határidő miatt a posták körüzenetet kaptak, hogy március 29-ig mindenkihez el kell juttatni az utalványokat.
Kerestük a Magyar Postát is, hogy reagáljanak, e-mailben kérték kérdésünket, amint válaszuk megérkezik, frissítjük cikkünket.
Az ajándék Erzsébet-utalványok egyébként nem először okoznak fennakadást. Decemberben az RTL Klub Híradójának rejtett kamerás riportjából derült ki, hogy, többek között a karácsonyi Erzsébet-utalványok miatt, annyira leterheltek a postások, hogy levélküldeményeket nem tudnak kivinni. A Posta akkor a leterheltséget elismerte, de közleményük szerint ennek oka nem az utalványok kézbesítése volt.
FRISSÍTÉS:
A Magyar Posta végül négy nappal cikkünk megjelenése után válaszolt. Azt írták:
„Kétségtelen, hogy február-március hónapokban megemelkedett a kézbesítendő küldemények mennyisége,
főleg a címezetlen reklámkiadványok és a hivatalos iratok száma nőtt, illetve az Erzsébet-utalványt tartalmazó küldemények kézbesítése is megkezdődött
március 12-én.” Szerintük ugyanakkor zavartalanul zajlik a levelek, csomagok kézbesítése is, és azt írják: nem kaptak ezzel kapcsolatban panaszt.
A Posta válaszlevelében azt is írja:
az Erzsébet-utalványokat 2018. április közepéig és nem március 29-ig kézbesítik.
Szerintük az utalványok kézbesítése nem okozott korábban problémát.
Alig alakult meg az új német kormány, Angela Merkel azonnal Párizsba sietett, hogy Macron elnökkel együtt végre megindítsa az euróövezet tervezett reformját. Jelenleg a bank unió szerepel az első helyen. A francia és a német álláspont még nincs szinkronban, és akkor még nem beszéltünk az eurozóna másik 17 tagállamáról.
Macron elnök azt javasolja: legyen egységes költségvetés az eurozónán belül. Vagyis Németország vállalja fel a többiek államadósságát! Erről Merkel kancellár egyelőre hallani sem akar: nyíltan megmondta ezt első televíziós nyilatkozatában. Mindenki vállalja a felelősséget a saját adósságáért! A berlini kormánykoalíció két tagja sziklaszilárdan kitart emellett míg a harmadik, a szociáldemokraták lelkesednek Macron elképzeléseiért. A pénzügyminiszter Olaf Scholz szociáldemokrata a német kormányban. A francia-német vitának különösen nagy aktualitást ad Itália, a maga csillagászati államadósságával – több mint 1300 milliárd euró!
Az eurozóna harmadik legnagyobb gazdasága nincs épp irigylésre méltó helyzetben : az államadósság óriási és folyamatosan növekszik. A gazdasági szakértők megszorító csomagot javasolnak, de erről a lakosság hallani sem akar. Kiderült ez a hónap elején megtartott választásokon, ahol arattak a proteszt pártok: az Öt csillag és az Északi Liga. A felelősen gondolkodó baloldal és Silvio Berlusconi veszített. Kormányképes többség nincs a láthatáron.
Ilyen körülmények között kellene elindítani az eurozóna reformját, mely természetesen kihat azokra az EU tagállamokra is, melyek nem tagjai az eurozónának. Macron elnök terve, melyet Merkel kancellár is elvben támogat, a gyakorlatban valósítaná meg a kétsebességes Európa tervét. Eszerint versenyképessé kell tenni az eurozónát a globális piacon. Az EU többi tagállamának fel kell ajánlani a belépést az eurózónába. Aki nem lép be, azzal jóval kevesebbet kap majd az uniós alapokból. Az is lehet, hogy semmit sem…
Erről tárgyal a reform ebéden az Élysée palotában Merkel kancellár és Macron francia elnök, akik politikai pályafutásukat kötik hozzá ehhez a reformhoz. Ettől várják az eurozóna fellendülését. Az idő sürget: Franciaországban a vasutasok épp most jelentettek be sztrájkot áprilisra, Németországban pedig egyre jobban erősödik az euroszkeptikus szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt, mely jelenleg a második helyen áll a közvélemény-kutatások szerint. Merkelnek és Macronnak életszínvonal emelést kell produkálnia, ha azt akarják: a választók is támogassák az eurozóna reformját.
Lecsúszott, nyomorgó, majd hirtelen költekező családként írták le Csengeren Szabó Gábornéékat, az „eurómilliárdos örökös” famíliáját. A helyiek sokszor látták a faluban Kósa Lajost.
Természetesen Csengeren mindenki Kósa Lajos történetéről, a 4,3 milliárd euró értékű állítólagos örökségről beszél. Névvel nem szívesen nyilatkoznak, de azt többen elmesélik, hogy a Szabó család annyira szegény volt korábban, hogy lényegében nyomorogtak. A Móricz Zsigmond utcában, ahol akkoriban laktak, a szomszédok segítettek nekik, ők adtak ételt a háromgyermekes családnak, hogy ne éhezzenek. Többször kapcsolták ki náluk a vizet és a gázt, mert nem tudták fizetni a számlát.
Az „örökös” édesanyja lecsúszott csengeri pedagógus volt, aki szerette az italt, és már ő is kölcsönökből élt, visszafizetni viszont nem tudta őket, ami miatt elítélték. Börtönbe menetele előtt „összejött” egy mátészalkai cigányprímással, Marika már a börtönben született.
A família régi háza. Forrás: fühü
A fél ország azt találgatja, hogy ki lehet a titokzatos örökhagyó. Csengeren se kerül közelebb az ember a megfejtéshez. Annyit meséltek az emberek, hogy az apa kivándorolt Németországba, ahol állítólag találkozott egy gyárossal, de a történet meglehetősen zavaros, mert
az sem tiszta, milyen üzletei voltak a férfinak,
és az sem, hogy miért csak évek múltán derült ki, hogy Németországban él egy ottani viszonyok között is megamilliárdos.
A helyiek úgy emlékeznek, hogy 5-6 éve kezdte Marika híresztelni, Németországban meghalt apja hatalmas örökséget hagyott rá. Ezután a család hirtelen elkezdett kölcsönöket kérni, állítólag valaki 60 milliót adott nekik.
Arról is beszámoltak a csengeriek, hogy Szabóék elkezdtek jótékonykodni. Milliókat adtak az óvodának, iskolának, gimnáziumnak. Az utcabeliek szerint rendszeres mulatságok zajlottak náluk. Utaztak, kirándultak, hatalmas autóval jártak, és máshová költöztek, egy nagy emeletes házba.
Ezzel együtt hatalmas vagyon azért nem látszik. A családnak van egy ruhaüzlete, kisbolt és kocsma a sportpálya környékén.
A végkifejletig vezető történetről annyit sikerült megtudni, hogy az örökség híre sokakat megmozgatott. Azt már nem tudják a helyiek, hogy Szabóné kereste meg Kósa Lajost, vagy fordítva, de azt többen ugyanazt mesélték:
a fideszes politikus többször járt a városban, és Szabónéhoz érkezett.
Tavaly év végén változott a helyzet, először rendőrségi vizsgálat indult. Úgy tudni, hogy ez vezetett el ahhoz, hogy az apa felakasztotta magát. Azt mesélték az emberek, hogy édesapja és nagyanyja is öngyilkos lett korábban.
A volt családi házban most a legidősebb fiú lakik. Hiába csengettünk, senki nem nyitott ajtót. Az utcabeliek elmondták, hogy bár otthon vannak, bujkálnak a sajtó elől.
A ház előtt egy férfi ácsorog, azt mondja, a családhoz tartozik, de bemutatkozni nem hajlandó. Azt állítja, hogy Szabóné nincs házi őrizetben. Azt is, hogy bárkinek tartozna a városban, bár a Kiskun Tender Kft.-vel szembeni 75 milliós adósságot elismeri. Ez a cég jelentette fel csalásért, ezért indult a büntetőeljárás.
A férfi leszögezi, hogy
az örökség létezik, és a Magyar Nemzetben látható közjegyzői irat is valódi.
Az állítólagos családtag fejtegetésbe kezd arról, hogy Kósa Lajosnak lett volna beszámolnivalója, amikor megpróbált részesülni az örökségből, tanácsokat ad államkötvénybe befektetésről. A Kósa édesanyja javára írt 800 milliós ajándékozásról a férfi azt mondta: ő egyébként semmi rosszat nem lát abban, ha valaki sikerdíjat kér.
„Miért ne kaphatna sikerdíjat egy családtag?”
– kérdezett vissza, hozzátéve: Kósa édesanyja nem kapott pénzt. Mert ez a történet időben pont akkor volt, amikor a mama Mátészalkán sertéstelepet vett.
Megtudjuk, hogy az örökösödési ügy már több éve tart, az Erste Bankba egyszer már megérkezett 5 milliárd forint, annak egy részét megkapta Szabóné, de aztán zárolták a számlát. Az örökség pedig több vagyonelemből áll – ez eddig nem hangzott el.
Czakó Jánosról annyit tud, hogy Kósa alkalmazottja volt, most a fővárosi önkormányzatnál dolgozik. (Czakó Kósa barátja.) A másik baráttal, Orendi Mihállyal volt közös vállalkozása Szabónénak, de semmilyen tevékenységet nem végeztek, csak létrehozták a céget – mondta a „családtag”.
„Ha ő ezt mondja… Szerintünk az örökség létezik” – ezt válaszolja arra, hogy Kósa szerint az asszony átverte őt, akit ezért feljelent. Szerinte egyébként arról van szó, hogy Kósa csalódott, amiért a több éves barátság után szerinte neki járó jutalékot nem kapta meg.
Ezerháromszázmilliárd forint akkora pénz, hogy a legtöbb magyar fel sem tudja fogni, mit lehet kezdeni vele. Szerencsére, nem vagyunk egyformák, Kósa Lajos például lazán hozza a kötelezőt, ő képes kezelni ekkora összeget. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. És cikkünk második feléből az is kiderül, hogy volt idő, amikor Kósa, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, nagyon fel volt háborodva azon, ha kiderült, hogy valakinek sok és ismeretlen eredetű pénz van a számláján.
A Magyar Nemzet találta meg azt a közjegyzői okiratot, amelyet öt évvel ezelőtt állítottak ki Kósa Lajos nevére. Az állítólagos okirat Tóth Ádám közjegyzői budapesti belvárosi irodájában készült. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki korábban a Fidesz frakcióvezetője, valamint Debrecen polgármestere is volt.
A jelenleg miniszterként dolgozó Kósa 2013. január 28-án kötött szerződést megbízójával, és arra kapott megbízást, hogy
4 353 000 000 euró értékben vásároljon helyette kötvényeket. (Ez az összeg hozzávetőlegesen 1300 milliárd forint.
Az okiraton kitakarták a megbízó adatait, így a dokumentumból csupán annyi derül ki, hogy magyar állampolgárról van szó.
Kósa Lajos pénzt vehetett fel a számláról, átutalásokat végezhetett és teljes körű számlaügyintézést bonyolíthatott le, egyedül a számla megszüntetésére nem kapott jogosultságot.
A pénzt az FHB Kereskedelmi Bank Zrt.-nél helyezték el a cikk szerint, és a megbízó felruházta Kósa Lajost, hogy a „megbízó helyett és annak képviseletében a jelzett összegből magyar államkötvényeket vásároljon”, és azokat a „megbízó nevén vezetett befektetési számlán elhelyezze”.
Kósa Lajos nem mindig szerette a titokzatos számlamozgásokat
A Független Hírügynökségben sem láttunk még ennyi pénzt, a memóriánk azonban működik. Arra is emlékszünk például, hogy 2014-ben Simon Gábor szocialista politikus százmilliói kapcsán a Fidesz több kérdést is felvetett. Akkoriban Kósa Lajos, a kormánypárt ügyvezető alelnöke volt, és meglehetősen nagy vehemenciával igyekezett megtudni, hogy Simon „eltitkolt” negyed milliárdja azonos-e azokkal a „gyanús százmilliókkal”, amelyekről Gyurcsány Ferenc valamikor korábban említést tett a szocialista párt gazdálkodásával kapcsolatban.
Emlékezetes, Gyurcsány akkoriban azt mondta, amikor ő volt a párt elnöke sok helyről vándorolt oda a pénz. „Ahonnan meg vándorolt, azt meg jobb, ha nem tudjuk” – tette hozzá akkor már a DK elnökeként. Ez bátorította fel a „tisztakezű” debreceni politikust, hogy feltegye a kérdést: e gyanús pénzek egy része került meg Simon számláján? Felháborodása határtalan volt, újabb és újabb feltételezésekkel állt elő a szocialisták piszkos pénzügyeit illetően. Azt akarta megtudni, hogy Simon gyűjtött-e adományt, támogatási pénzt az MSZP-nek, és ha igen, akkor abból használtak-e fel esetleg politikai célra?
Szavaiból az derült ki, hogy az ilyen szabálytalan pénzügyi manőverek távol állnak a kormánypárt erkölcsi tisztaságától. Kérdésesnek nevezte még azt is, hogy a szocialista vezetésnek van-e tudomása arról, hogy mások is parkoltatnak-e további százmilliókat különféle számlákon? Kósa szerint ezeket még a választási kampány előtt tisztázni kell. „Ha nem adnak választ ezekre a kérdésekre, az összes korrupciós vád, amit a Fideszre megfogalmaztak, a szocialistákra hull vissza” – fogalmazott Kósa. Hozzátette, ha nem tisztázzák magukat, egyértelművé válik, hogy „az MSZP szügyig gázol a korrupcióban”.
Kósa Lajos most azt nyilatkozta a napvilágra került közjegyzői iratról, hogy egy barátja ajánlott neki egy német hölgyet, aki nagyobb összeget örökölt, és ezt szeretné befektetni.
Hogy is mondta Pokorni Zoltán, még a második Orbán-kormány hatalomra kerülése előtt? Aki lop közülünk, annak le kell vágni a kezét.
Kérdéseket próbáltunk küldeni a választásokon induló, korábban nem igazán ismert pártoknak, hogy olvasóink is megismerhessék programjukat. Csak töredékük válaszolt. Több olyan is volt, amelyhez még elérhetőséget sem lehetett találni.
A Nemzeti Választási Bizottság ülése. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Összesen 40 párt akart országos listát állítani, de többnek a nyilvántartásba vételét elutasította a Nemzeti Választási Bizottság. Még az NVB döntése előtt megkerestük a, mondjuk így, kevésbé ismert, jól látható politikai tevékenységet korábban nem igazán végző pártok mindegyikét, hogy feltegyünk nekik néhány, a programjukra vonatkozó kérdést. A 29 ilyen pártból körülbelül 15-nek tudtuk elküldeni a kérdéseinket – a többiekhez ugyanis
nem találtunk még elérhetőséget sem.
Ezek után mindössze öt párttól kaptunk választ. Az Értünk Értetek párttól elég hamar, de ők is csak azt kérdezték, mikorra és milyen terjedelemben kérjük a válaszaikat. Azóta nem hallottunk róluk. A Sportos és Egészséges Magyarországért Párt pedig türelmet kért.
Érdemi választ tehát összesen három párttól érkezett: a Kell az Összefogástól Weith Katalin miniszterelnök-jelölt, az Iránytűtől Schiller László pártelnök, az A Mi Pártunk nevében pedig Száva Vince pártelnök válaszolt – utóbbi párt listájának nyilvántartásba vételét végül elutasította a Nemzeti Választási Bizottság.
Az országos listát végül sikeresen állító pártok közül
nem válaszolt levelünkre
a Szegényekért Párt, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt és a Net Párt.
El sem értük el a Magyarországi Cigánypártot, a Tenni Akarás Mozgalmat, a Közös Nevező 2018-at, a Családok Pártját és a Medetét – utóbbi kettőről egyébként a hvg.hu kiderítette, hogy szorosan összefonódnak egymással és az Összefogás Párttal is.
És akkor lássuk a három párt, az A Mi Pártunk – IMA (IMA), a Kell az Összefogás (KÖSSZ) és az Iránytű válaszait:
Milyen eredményre, hány képviselői helyre számítanak a választásokon?
IMA: A Mi Pártunk – IMA 99 országgyűlési képviselő jelölttel indult, ebből 49 képviselőnk teljesítette a 600 és 1200 közötti ajánlást, legalább 30 képviselőre számítunk.
Iránytű: Célunk, hogy bejussunk a Parlamentbe.
KÖSSZ: Közel ezer településen vagyunk jelen, civil szervezetekkel együttműködésben és saját kapcsolati hálónk révén, így 220 és 250 ezer közötti szavazatra számítunk, ami 5%-nak megfelelő eredmény, mellyel a Parlamentbe kívánunk jutni.
Szükség van-e Önök szerint a külföldről támogatott civilek elleni törvényre?
IMA: A civil törvény számunkra akkor fogadható el, amennyiben hátrányt nem okoz a civil szervezeteknek.
Iránytű: Nincs.
KÖSSZ: Véleményünk szerint Magyarországon a civil szervezetek nélkülözhetetlen munkát végeznek a társadalomban, és ezzel hatalmas terhet vesznek le az állam válláról. Az alapvető működési előírásoknak megfelelő szervezetek tevékenységét mindenképpen támogatni kell. A civil szervezetek működését szabályozó törvényeket a leírt elvárásoknak megfelelően szükséges és elégséges megalkotni.
Önök támogatják-e, hogy a CEU továbbra is Magyarországon folytassa tevékenységét?
IMA: A CEU, amennyiben nem okoz károkat hazánk oktatásában, akkor üdvözöljük maradását.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: Magyarország az oktatás európai fellegvára lehetne, amennyiben több, nemzetközi felsőfokú oktatási intézmény nyitná meg a kapuit Budapesten. A CEU-hoz hasonlóan, örömmel vennénk a UCLA vagy a Yale európai központját hazánkban.
Önök szerint hány éves korig kell a tankötelezettségnek tartania?
IMA: A tankötelességet legalább 18 éves korig tartjuk megfelelőnek.
Iránytű: 16.
KÖSSZ: A magasabb iskolázottság pozitívan hat az egyén életszínvonalára, testi és mentális egészségére, csökkenti a munkanélküliséget, a bűnözést, és az egészségügyi költségeket. Ezért a tankötelezettséget 18 éves korig szükségesnek tartjuk kiterjeszteni.
Szükség van-e a határon álló kerítésre?
IMA: A kerítést jónak tartjuk, kevesebb költséggel.
Iránytű: Igen.
KÖSSZ: A kialakult migráns-válság kapcsán felépített kerítés az elvárásoknak megfelelően szabályozta a menekült áradatot. Véleményünk szerint a kerítésnek addig szükséges állnia, amíg a menekültek hazájában béke és nyugalom nem alakul ki. A nemzetközi szervezeteken keresztül Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia a polgárháborús állapotok felszámolásában, hogy mindenki a saját hazájában maradhasson és békében élhesse az életét az otthonában. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a hazai lakosság biztonsága mellett, ne szigetelődjünk el, hanem maradjunk része a nemzetközi vérkeringésnek.
Teljesítenék-e az uniós kvótákat?
IMA: Az uniós kvótákat részben betartanánk.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: A jelenleg meghatározott, alig több, mint ezer fős uniós kvótát elfogadhatónak tartjuk, melyet Magyarország teljesített. Az ettől való eltérő javaslatok további tárgyalásokat igényelnek.
Hogyan határoznák meg az éves nyugdíjemelést?
IMA: A nyugdíjemelést 3 lépcsőben képzeljük el. Összesen 50 %-os nyugdíjemelést, évente 10%-kal.
Iránytű: A nyugdíjas inflációt figyelembe véve.
KÖSSZ: A választást követően az első legfontosabb intézkedésnek tartjuk, hogy akinek nem éri el a jövedelme, bevétele a létminimumot havonta, annak 100 ezer forintra ki kell azt egészíteni, beleértve a nyugdíjakat is. A nyugdíjemelést progresszíven kívánjuk meghatározni, de ellentétben a jelenlegi gyakorlattal, akinek alacsonyabb a nyugdíja, az magasabb emelésben részesül. Ezzel biztosítani tudjuk a valódi esélyegyenlőséget a nyugellátás területén is.
Szükség van-e Önök szerint a hatósági gázárra?
IMA: A hatósági gázárra szükség van.
Iránytű: Igen, de évente élve a korrekcióval, figyelembe véve a gázárak világpiaci alakulását.
KÖSSZ: A gázár hatósági szabályozását mindenképpen fontosnak tartjuk az állampolgárok érdekében. Körültekintően kell azonban bánni ezzel a szabályozással a piaci viszonyok között. Az emberi életet szolgáló alapvető elemek, mint például az energiaforrás, nemzeti vagyon része, mely mindnyájunk tulajdonát és biztonságát kell hogy jelentse. Senki nem sajátíthatja ki és birtokolhatja önös vagy üzleti célból.
Támogatják-e a paksi atomerőmű bővítését?
IMA: A paksi erőmű bővítését támogatjuk, kizárólag jelentős költségvetési enyhítéssel.
Iránytű: Nem.
KÖSSZ: Ennek a kérdésnek a megválaszolásához elengedhetetlen, hogy szakértőkkel feltárjuk és megvizsgáljuk azokat a hatástanulmányokat és terveket, melyeket jelenleg titkosított a kormány. Ezek nélkül az adatok nélkül nem alkotható megalapozott állásfoglalás ebben a témában.
Milyen korrupcióellenes intézkedéseket tartanának szükségesnek?
IMA: Korrupcióellenes törvényt támogatjuk, szigorú törvény meghozatalával.
Iránytű: Az országgyűlési képviselők visszahívhatóságának bevezetése; a korrupcióval érdemben megvádolt képviselők mentelmi jogának megvonása; korrupciós ügyben elítélt képviselőknek letöltendő börtönbüntetés kiszabása; az állami megrendelésekhez köthető offshore cégek azonnali, zárolása, ellenőrzése; a vagyonbevallások összevetése a NAV adataival, az eltérések szankcionálása; nemzeti vagyonregiszter bevezetése; az állami földek bérbeadásának 100%-os felülvizsgálata; az állam és az önkormányzatok csak olyan cégekkel köthetnek szerződéseket, amelyek legalább 6 hónapja be vannak jegyezve és a tulajdonosi háttér teljesen átlátható; a piacgazdaság versenyhelyzetén kívül meggazdagodott oligarchák elszámoltatása, szankcionálása akár vagyonelkobzással is.
KÖSSZ: Az első és legfontosabb lépés a korrupció azonnali megállítása. Ehhez a legkorszerűbb technológiákat hívjuk segítségül. (pl. blockchain stb.), mely azonnal átláthatóvá teszi a közbeszerzési és állami pénzmozgásokat. Az eddigiekben felmerült korrupciógyanús ügyeket fel kell tárni és kivizsgálni, majd számonkérni és szankcionálni.
Amennyiben időközben más párttól is kapunk még válaszokat, természetesen azokat is közölni fogjuk.
Az elmúlt napok hírei alapján komoly gondokkal küzd az LMP. Szél Bernadett arra készülhet, hogy nemhogy miniszterelnök nem lesz, de lehet, hogy országgyűlési képviselő sem. A párt nem működik együtt a demokratikus ellenzékkel, eközben vezetői körül rengeteg a balhé.
A bajok ott kezdődtek, hogy az LMP az időt húzva egyelőre semmilyen megállapodást nem köt sem az MSZP-Párbeszéd, sem a DK-Szolidaritás szövetséggel. A külön tárgyalás trükkjét bevetve megpróbálják megosztani a már választás együttműködést kötő szervezeteket – sikertelenül. Eközben – állítólag – a Fidesz hallgatólagos támogatása miatt távozott a kampánytanácsadó Ron Werber. A sor folytatódott azzal, hogy kiderült: Ungár Péter ajánlásai között korábban elhunyt személyek adatai is szerepelnek. Hadházy Ákosnak is nekiesett a sajtó, azt állítva, hogy a társelnök már egyenesen „megölt” egy embert, akivel korábban anyagi természetű jogvitája volt. Ez utóbbi nyilvánvaló karaktergyilkossági kísérlet a Fidesz részéről, de jelzi, hogy az LMP-n jobbról és balról is nagy a nyomás.
Talán ez lehet az oka, hogy Szél Bernadett immár kétségbeesett lépésre szánta el magát: teljes, tehát a Jobbikra is kiterjedő összefogáshoz kötötte, hogy részt vegyen bármiféle ellenzéki együttműködésben. Mivel ezt korábban a DK, az MSZP és a Jobbik is elutasította, így ez nyilvánvaló kamu.
Pedig az LMP dolga egyszerű lenne. Egyetlen módon tudná bebizonyítani, hogy nem a Fidesz szekerét tolják: leülnek külön a szocialistákkal és a DK-val és méltányos megállapodást kötnek a kölcsönös visszaléptetésekről, például Szél javára Budakeszin, a DK-s Oláh Lajos javára a VI-VII. kerületben, vagy Kunhalmi Ágnes javára a XVIII. kerületben.
Ha nem ezt teszik, maradnak az LMP-n belüli belső háborúk és a megegyezésre való képtelenség, a Lehet Más a Politikát meg fogják büntetni a választók.
A korrupcióról rendeztek kerekasztal-beszélgetést a magyarországi pártok. Kiderült, hogy nagyrészt egyetértenek abban, mit kellene tenni a mérsékléséért. Az igazán érdekes persze a Fidesz véleménye lett volna – csakhogy hiába hívták meg a szervezők őket is, egyedül tőlük nem jött el senki.
A Civitas Intézet rendezett beszélgetést a magyarországi korrupciós helyzetről, amelyre
a meghívott pártok közül egyetlen egynek a képviselője nem jött el: a Fideszé.
Ott volt viszont Hadházy Ákos (LMP), Bárány Balázs (MSZP), Szilágyi György (Jobbik), Gönczi Gergely (Momentum), Ráczné Földi Judit (DK) és Pataki Márton (Együtt), akik mindannyian el is mondták, hogy a pártjuk milyen lépéseket tenne a korrupció visszaszorítása érdekében.
Fotó: FüHü
Ahogy az a Fidesz távollétében várható volt: nagy vita nem is alakult ki. Bárány Balázs utalt is erre már az elején, amikor azt mondta: 99 százalékban egyet fognak érteni. Így is történt, a hat párt képviselője csak részkérdésekben nem értett egyet.
Földi Judit például arról beszélt, hogy a DK első dolga lenne Polt Péter azonnali felmentése, amelynek a jogi hátterét is már „összerakták”, de nem akar erről beszélni, nehogy a Fidesz ezt megakadályozza. Szerinte minden párt egyetért azzal, hogy fel kell állítani egy korrupcióellenes ügyészséget, Azt is mondta:
„azokat az embereket, akik a magyar adófizetők pénzét ellopták, börtönbe kell zárni.”
A momentumos Gönczi Gergely szerint az államnak van erkölcsi felelőssége, neki kell visszaállítani az intézményes garanciákat. Szerinte biztató jel, hogy felmérések szerint a 18-29 évesek 84 százaléka azt gondolja, hogy nem szabad belenyugodni a korrupcióba. Azt is mondta: a korrupciós esetek bejelentőit védeni kellene.
minél hangosabban mondta eddig valaki, hogy elszámoltat, utána annál többet lopott.
Szerinte inkább igazságszolgáltatásról kellene beszélni, és bizonyos értelemben most könnyebb dolguk lenne, mint korábban, mert a korrupciós esetek jóval nyíltabban történnek, ugyanakkor nehezebb is, mert annyi embert kellene igazságszolgáltatás elé vinni. Emiatt szerinte fontos lenne a vádalku ezekben az esetekben: sokszor ugyanis köztisztviselők voltak kénytelenek asszisztálni az ügyekhez, ők ha elmondják, amit tudnak, elkerülhetik a büntetést.
Szilágyi György a korrupcióellenes ügyészséghez annyit tett hozzá, hogy ezt ők már évek óta javasolják, mint ahogy azt is, hogy a korrupcióba keveredett politikusok kapjanak dupla büntetést. Emellett szerintük teljesen
át kell alakítani a vagyonnyilatkozati rendszert,
és vagyonosodási vizsgálatot is szükségesnek tartanának a képviselőknél a ciklus elején és a végén, amelyet az addigra függetlenné tett NAV végezhetne. Hiszen például most nem lehet tudni, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miből tud helikopterekről rénszarvasokra vadászni.
Az MSZP-s Bárány Balázs erre csatlakozva azt mondta:
„én azt gondolom, hogy Semjén Zsolt nyilvánvalóan családi összefogásból ment vadászni”.
Szerinte a Fidesz-rendszerben nem hiba a korrupció, a hiba a rendszer maga. A párt szerint a jogszerűtlenül magánvagyonosított közvagyont vissza kell venni. A vagyonnyilatkozatokat ők is átalakítanák. Azt is mondta: a teljes politikai elit alapvető érdeke a korrupció visszaszorítása, a Fidesszel együtt, hiszen
„minket jobban utálnak, mint bárkit ebben az országban, csak azért, mert politikusok vagyunk.”
Pataki Márton szerint a fő kérdés, hogy vannak-e következmények: ő maga 15 feljelentést tett az elmúlt években, volt olyan, amelynek az lett a vége, hogy az ügyészség szerint törvénytelen volt ugyan egy kifizetés, de félreértették a jogszabályt. Szerinte az alapvető probléma az ügyészségi hierarchia, az egyes ügyekben eljáró ügyészeknek autonómiát kellene biztosítani, nyugati modell szerint.
Gönczi Gergely a legfőbb ügyészről hozzátette: Polt Péter úgy be van betonozva, hogy nehéz lenne eltávolítani, kétharmad kellene hozzá, ezért szerinte olyan változtatások kellenek, hogy
ne tudjon egymaga ügyeket blokkolni.
Földi Judit szerint emellett olyan, nem kétharmados törvények is kellenek, amelyekkel a helyzetet kezelni lehet. A Fideszről azt mondta: családbarát kormánynak hívják magukat, és valóban azok: „két-három család barátai.”
Hadházy Ákos szerint a kontroll a kulcskérdés, ahol van, ott kevesebb a korrupció. Szilágyi György szerint ez igaz, de fontos az egyéni döntés is – pont Hadházyra hivatkozott, hogy nála is egyéni döntés volt, hogy nem vesz részt Szekszárdon korrupciós ügyekben, inkább leleplezi őket. Bárány Balázs erre azt mondta, számára is meglepő módon egyetért a jobbikos képviselővel, az egyéni döntéshez viszont szerinte nem csak az tartozik hozzá, hogy valaki nem lop, hanem az is, hogy
nem szavaz olyanra, aki lop.
A Jobbik is és az Együtt jutalmazná is a feljelentőket, Pataki Márton ezt sikerdíjként fogalmazta meg. Szerinte a btk-hoz is hozzá kell nyúlni.
Bárány Balázs próbált optimista lenni: a dohányzáshoz hasonlította a korrupciót. Azt mondta, pár évtizede még az asztalnál is mindenki rágyújtott volna, de aztán változott a szabályozás, felvilágosító kampányok készültek, sokak véleménye megváltozott. Bízik benne, hogy
„előbb-utóbb ugyanannyira ciki lesz korruptnak lenni, meg korrupt emberekre szavazni, mint rágyújtani egy terhes nő mellett a buszmegállóban.”
A politikusok közül többen is visszatértek a hódmezővásárhelyi választásra, hogy az megmutatta: igenis zavarja az embereket a korrupció, és tisztában vannak vele, hogy tarthatatlan a helyzet.
Arról, hogy mekkora problémát jelent Magyarországon a korrupció, szakemberek beszéltek. Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója különböző méréseket idézett: a World Justice Project alapján a régióban a 24-ből a 23. helyen áll Magyarország, a kormányzat iránti bizalmat mérő Government at a Glance felmérése szerint Magyarország rosszabbul teljesít az OECD átlagánál, a Világbank pedig 2006 és 2016 között folyamatos visszaesést mért.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint
„nem kell sokat gondolkodni, ha korrupciós eseteket akarunk előhúzni.”
a Transparency listáján Magyarország az elmúlt tíz évben kb. 30 helyet zuhant, most a 66. Ugyanakkor fontosnak tartotta elmondani, hogy korábban is voltak gondok, nem csak a Fidesz-kormány alatt: megemlítette 2004/05-ben a PSZÁF elnökének ellehetetlenítését, és azt, hogy 2010-ben már több mint egy éve nem volt elnöke az Állami Számvevőszéknek. A szervezet már 2007/08-ban jelezte a korrupció intézményesített formáit.
Most viszont Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely kontroll alatt tudná tartani a hatalmat, kivéve talán a bíróságokat.
Több példát is felsorolt:
az MNB alapítványait, amelyek 267 milliárd forint közpénzt, a GDP 1 százalékát költötték el;
a letelepedési kötvényeket, amelyeknél a közvetítők profitjából mintegy 59 milliárd forint volt közpénz;
a sportnak adott tao-t, ami csak tavaly 80-90 milliárd forint volt, „leginkább hűbéri kifizetésként”, mivel nem az egyes szervezetek társadalmi beágyazottsága indokolta;
a trafikmutyit, ahol törvénnyel rendezték át a piacot és államosították a szabadpiaci tevékenységet;
valamint a takarékszövetkezeteket, ahol kényszerintegráció, trükkös államosítás és haveri privatizáció követte egymást.
Mint mondta: a szervezet korrupcióérzékelési indexében 180 országot rangsorolnak, 12 nemzetközi intézet kutatása alapján. Eszerint Magyarország az EU-ban csak Bulgáriát előzi meg.
Az amerikai elnök a tervek szerint csütörtökön vagy pénteken írja alá azt a rendeletet, mely 25%-os külön vámot vet ki az acél és 10%-ot az alumínium importjára. Az Európai Unió pénzügyi biztosa, Pierre Moscovici ezt megelőzően nyilatkozott egy belga televíziónak arról, hogy milyen válaszlépésre készül Brüsszel.
Moscovici szerint el kell fogadnunk azt, hogy a világban az önzés uralkodik. Ezért az EU olyan árukat akar import vámmal büntetni, melyek Trump választóit érintik! „Meg akarjuk értetni a washingtoni kongresszussal, hogy a kereskedelmi háborúban mindenki veszít!” – mondta Moscovici. Aki szerint az USA narancs, dohány és bourbon exportja kerülhet bajba Európában. A narancs, a dohány és a whisky az amerikai Dél fő exportcikkei közé tartozik- Donald Trump itt a legerősebb.
Közben szakértők arra mutatnak rá, hogy Trump acél és alumínium extra vámja semmilyen komoly hatást nem érhet el viszont jelentős ellenérzéseket kelthet Amerikával szemben az egész világon. Gary Cohn, az elnök gazdasági főtanácsadója emiatt mondott le Washingtonban. Trump a nemzetbiztonságra hivatkozott a rendelet kapcsán, de Kínából az acélt importnak mindössze a 3%-a érkezik az USA-ba. A legnagyobb külföldi acél szállító Kanada az amerikai piacon- ebben aligha van különleges nemzetbiztonsági kockázat. Szembe állíthatja viszont Kanadát az Egyesült Államokkal! Nemrég az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde asszony figyelmeztetett arra, hogy Trump külön vámja olyan kereskedelmi háborút indíthat el a világban, melynek eredményeképp mindenki rosszul jár.
A Fidesz nyerte az egyéni körzetek túlnyomó többségét a 2014-es választáson, de nagyon sok olyan volt, ahol az ellenzéki jelöltek együtt több szavazatot kaptak a későbbi győztesnél.
Április 8-án 106 egyéni körzetben szavazhatunk képviselőkre, az itteni győztesek mellett 93-an az országos listákról kerülnek be a parlamentbe. Ahol 199 képviselő ül majd, tehát könnyen kiszámítható, hogy az abszolút többséghez 100, a kétharmadhoz 133 képviselő kell.
A közvéleménykutatási adatok alapján nagyjából ki lehet számolni, hogy a listákról melyik párt hány képviselői helyhez jut. És az is kijelenthető, hogy
a választás az egyéni körzetekben dől majd el.
Minél többet nyer ezek közül az ellenzék, annál nagyobb az esélye, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát, sőt, ha 40-45 körzetet megnyernek, akkor az is előfordulhat, hogy a Fidesznek az abszolút többsége sem lesz meg.
Ez a forgatókönyv korábban elképzelhetetlennek tűnt, a hódmezővásárhelyi választás azonban azt mutatta, hogy egy „ősfideszes” körzetben sem biztos egy fideszes győzelem, ha egyetlen ellenzéki jelölt indul.
Ennek kapcsán azt néztük meg,
hány olyan körzet van, ahol esélye lehet egy olyan ellenzéki jelöltnek, amelyet több párt is támogat,
a négy évvel ezelőtti választás eredményei alapján. Akkor a baloldali ellenzék közösen indult, de lehetett szavazni az LMP és a Jobbik jelöltjeire is.
Fontos megjegyezni, hogy csak összeadtuk a szavazatokat, egyéb változókkal nem számoltunk, például az egyes jelöltek helyi népszerűségével, vagy az elmúlt négy évben történt változásokkal. Azokat a körzeteket nem vettük figyelembe, ahol a szavazatok összeadásával csak néhány száz voksnyi volt a különbség.
Szavazatszámlálás négy éve. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
2014-ben 10 egyéni körzetet nyert a baloldal: Budapesten a 3., 4., 7., 10., 13., 14., 20. és 21. kerületben, valamint a szegedi I. és a miskolci II. számú körzetben. Ezen kívül azóta időközi választáson is ellenzéki jelölt nyert két olyan körzetben, ahol 2014-ben fideszes győzelem született: Veszprémben és Tapolcán.
Ezeken kívül azonban
volt 10 olyan körzet, ahol, ha összeadjuk a baloldali és LMP-s jelöltekre adott szavazatokat, akkor többet kapunk, mint amennyivel a fideszes jelölt végül nyert.
Ezek a következők: Budapesten a 2., 5., 8., 11., 15., 16., 18. és 22. kerület, valamint a pécsi I. és II. számú körzet. Ezek között volt olyan, ahol szó szerint pár tucat szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme – ezekről itt írtunk bővebben.
Ez eddig összesen 22 körzet – az gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ha ezek közül majdnem mindegyikben ellenzéki győzelem születik, akkor a Fidesznek nem lesz újabb kétharmada.
Még érdekesebb a helyzet, ha a baloldali és jobbikos jelöltek szavazatait adjuk össze. Ugyanis
31 olyan körzet volt 2014-ben, ahol a baloldali és jobbikos szavazók együtt többen voltak, mint a fideszesek.
Ezek a következők: a budapesti 17. kerület, Szigetvár, Békéscsaba, Orosháza, a miskolci I. körzet, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, a szegedi II. körzet, Hódmezővásárhely, a székesfehérvári I. körzet, Dunaújváros, Eger, Gyöngyös, Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Salgótarján, Érd, Dunakeszi, Gödöllő, Vecsés, Szigetszentmiklós, Cegléd, Kaposvár, a nyíregyházi I. és II. körzet, Szekszárd, Zalaegerszeg és Nagykanizsa.
Ezek mellett van még
15 olyan körzet, ahol a baloldal, az LMP és a Jobbik jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a fideszes.
Ezek a következők: a budapesti 12. kerület, Békés, Szentes, a debreceni I. és II. körzet, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Esztergom, Komárom, Budakeszi, Monor, Siófok, Dombóvár, Szombathely, Balatonfüred.
Vagyis összesen
68 olyan körzetről beszélünk, ahol, ha egyetlen ellenzéki jelölt indulna, komoly esélye lenne.
Más kérdés, hogy az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egyelőre kölcsönösen elutasítja a koordinációt, és a választóik sem biztos, hogy szívesen szavaznának a másik pártra. Mindenesetre, ha ebben a 68 körzetben, vagy legalábbis a nagy részében össze tudná hozni az ellenzék a koordinált indulást, és ezek körülbelül kétharmadában meg is vernék a fideszes jelöltet, akkor a Fidesz abszolút többsége is veszélybe kerülne.
A Veszprémi Petőfi Színház vezetője megerősítette, hogy a Rózsavölgyi Szalonhoz hasonlóan ők is szeretnének együtt dolgozni a zaklatási botrányba keveredett Marton Lászlóval a következő színházi évadban.
Miután délelőtti megkeresésünkre Oberfrank Pál még úgy reagált, hogy korai lenne arról beszélni, fog-e Marton László rendezni náluk, most közleményben erősítette meg, hogy megkezdték a közös munkát.
„Marton László osztályfőnököm és mesterem volt.
Évek óta tervezzük veszprémi bemutatkozását. Számtalan, mai is nagy sikerrel játszott rendezése után a jövő évadban átadja nagyszerű szakmai tudását a Veszprémi Petőfi Színház társulatának és közönségének.
Elkezdtük a közös munkát, a jövő évad előadásának tervezését. Örömmel várjuk a 2018/19-es évadunk bemutatójára a csodálatos, értő magyar színházi közönséget, melynek meghirdetése, a korábbi évekhez hasonlóan, áprilisban várható” – írta a színház igazgatója.
Ahogy korábban megírtuk, a Rózsavölgyi Szalon vezetője, Zimányi Zsófia is megerősítette értesülésünket, miszerint meghívták rendezni Marton Lászlót. Arról beszélt, hogy a közös munka attól függ, találnak-e megfelelő darabot Marton számára.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
