Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1141 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Le akarják nyomni a kínai elektromos autógyárak a vetélytársakat

Évtizedeken keresztül a külföldi autógyárak – európaiak, amerikaiak és japánok, dél-koreaiak – uralták a hatalmas kínai autópiacot.

Peking offenzívát tervez: meg akarja hódítani az elektromos autók világpiacát. Elon Musk, a Tesla ura Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy rajtuk kívül csakis a kínaiaknak van esélye a világpiacon.

Három kínai óriás – BYD, Chery és a Great Wall Motor – több mint húsz elektromos járművel akarja elárasztani a világpiacot – írja a Reuters, amelynek tudósítói 18 kínai menedzserrel készítettek interjút erről a témáról, amely azóta különösen érzékennyé vált, hogy Biden elnök 100%-os büntetővámot vetett ki a kínai elektromos járművekre. Igaz, hogy Kína ezeket még nem exportálja az USA-ba, de ilyen magas vám mellett nem is érné meg. Az Európai Unió szintén büntetővámokat fontolgat saját termelőinek érdekében.

Jelenleg még a kínai elektromos autó eladások igencsak szerények Európában: egyrészt azért, mert a kínai márkákat nemigen ismerik külföldön másrészt pedig az elektromos autók drágák csakis akkor fogynak igazán jól, ha az állam vagy az önkormányzat jelentős összeggel támogatja a vásárlást.

A BYD mindenesetre exponenciálisan növekedésre számít az exportban, és ezenkívül autógyárat is épít Magyarországon Szegeden. 2023-ban a BYD 15 ezer elektromos járművet adott el az Európai Unióban, és ezzel megháromszorozta eladásait. A Great Wall minden évben egy új modellt dob piacra míg a BYD egyszerre hattal kísérletezik kezdetben – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi: a Teslanak ebben az árkategóriában csak két modellje van a 3-as és az Y.

A kínaiak hosszú távra terveznek

“Megcsináltuk a házifeladatot, felmértük az európai piacot“

– nyilatkozta a Reutersnek a Chery menedzsere. A kínaiak nemcsak az Európai Unióban nyomulnak hanem fontos piacnak tekintik Nagy Britanniát, Norvégiát és Svájcot is. Norvégia az élen jár az elektromos járművek bevezetésében, és a kínaiak ezért tesztmodellnek tekintik a skandináv országot Európában. A norvég elektromos autó tulajdonosok szövetségének elnökasszonya elmondta, hogy a kínai cégek igen alapos munkát végeztek: évekig tanulmányozták a piacot mielőtt megindult volna az export offenzíva. Norvégiában már 150 ezer tagja van az elektromos autó tulajdonosok szövetségének, mert az állam sokat áldoz a vásárlók támogatására.

A kínaiak arra alapozzák a terveiket, hogy árelőnyük van a vetélytársakkal szemben: részben az alacsonyabb munkabérek részben pedig amiatt, hogy Peking bőkezűen támogatja ezt a szektort.

A kínai állam már azóta készül a zöld offenzívára, hogy Párizsban elfogadták a nemzetközi klíma egyezményt. Ennek a zöld offenzívának az előfutára volt az olcsó kínai napelem, amely learatta a globális piacot. A kínaiak ugyanezt akarják elérni az elektromos járművek piacán: az árversenyt lemeccselték otthon, a BYD 10 és 30 ezer dollár között kínálja elektromos járműveit külföldön. A kínaiak ár stratégiája viszonylag egyszerű: alákínalnak a Teslanak és az európai gyáraknak, de nem túlságosan, hogy maradjon profit is bőven. A kínaiak ugyanis óriási pénzeket fektettek be az elektromos autózásba, és most aratni akarnak.

A vetélytársak érzik a nyomást:

”Az ablak bezárul. Még két vagy három évünk van”

– nyilatkozta a Reutersnek a Volkswagen igazgató tanácsának egyik tagja.

A kínaiak a japán export stratégiát követik, amellyel a távol-keleti szigetország meghódította a nyugati autós világot, minden részletre nagyon odafigyelnek. Rájöttek, hogy kulcsfontosságú az alkatrészek gyors cseréje: a Great Wall elektromos autók alkatrészeit 24 órán belül ki tudják cserélni az Egyesült Királyságban.

A lízingre is nagyon odafigyelnek a kínaiak: a BYD és a Geely már partner szerződést kötött a legnagyobb európai lízing céggel.

“A kereskedelmi háború arról szól, hogy elveszítenünk valamit, amit nem nyerhetünk meg”

– Lindner német pénzügyminiszter.

Németország óvja Európát a kereskedelmi háborútól Kínával, mert nagyon sok a vesztenivalója: ezért járt Scholz kancellár nemrég Pekingben, és ezért foglalt állást Lindner pénzügyminiszter az amerikai kereskedelmi háborús tervekkel szemben a G7 pénzügyminiszterek legutóbbi tanácskozásán.

“A politikusok jelenleg büntető vámokat akarnak a kínai elektromos autókra. Ez abszurd” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW főnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

A Mercedes elnök vezérigazgatója ugyanezt hangsúlyozta Sanghajban:

”a protekcionizmus elkényelmesít. Ha védővámokkal elzárkózunk a világ elől, akkor lemaradunk a globális versenyben.”

A Wirtschaftwoche című üzleti lapban egy autós szakértő így nyilatkozott:

”A német polgároknak fontos, hogy legyen 15-20 ezer eurós autó a piacon.”

Június 5. az uniós bejelentés napja

A kínaiak elszántan küzdenek gyakran a németek támogatásával azért, hogy ne legyenek büntető vámok az elektromos autók ellen, de a Reuters értesülései szerint június 5-én Brüsszel mégiscsak bejelent valamilyen védővámot, csak az a kérdés, hogy mekkorát. Jelenleg 10%-os adó sújtja a kínai elektromos járműveket az Európai Unióban, ha ezt megemelik 10%-kal, akkor ez körülbelül 1 milliárd dolláros veszteséget okozna a kínai exportőröknek.

Peking válaszcsapást ígér: az Európai Unióban működő kínai cégek kereskedelmi kamarája azt pedzegette, hogy az európai autók export vámját 25%-ra emelik a jelenlegi 10%-ról.

Az Európai Uniónak azt is figyelembe kell vennie, hogy a Tesla is jelentős részben Kínából hozza be autóit Európába. Nem véletlen, hogy Elon Musk elítélte Biden elnök 100%-os büntetővámját, és bírálja az EU tervezett vám emelését is.

A Stellantis főnöke is bírálta a tervezett védővámokat, és ehelyett azt javasolta, hogy “legyünk mi is kínaiak! Ne csak védekezzünk a kínai offenzíva ellen hanem váljunk a részévé ennek az offenzívának” – mondta Tavares elnök vezérigazgató. A Stellantis már közös vállalkozásba kezdett a Leapmotorral, és együtt árusítják a kínai elektromos járműveket külföldön.

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

Elon Musk Trump tanácsadója lehet

A Tesla és a SpaceX fura ura állítólag már el is fogadta Donald Trump javaslatát. Az USA ex elnöke mindenáron vissza szeretne kerülni a Fehér Házba hiszen neki is ketyeg a biológiai órája, és számtalan per fenyegeti.

Miben számít Donald Trump Elon Musk tanácsaira? A Wall Street Journal szerint elsősorban az USA határainak ellenőrzése és a gazdaság az a két terület, ahol jól jöhet Trumpnak Musk támogatása. Ukrajnában és a világ más részein Musk műholdjai döntő fontosságú információs forrást jelentenek az amerikai hadseregnek, és Trump ezt szeretné felhasználni az Egyesült Államok és Mexikó hosszú határának ellenőrzésére is.

Míg Biden elnök elnéző az illegális bevándorlással szemben mondván: az Egyesült Államoknak szüksége van olcsó plusz munkaerőre, ha újra akarja iparosítani az országot, Trump zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben.

Twitterből X

A Twitter zárolta 2021-ben Trump oldalát, és ezzel fontos média lehetőségtől fosztotta meg az USA korábbi elnökét, aki szívesen használta ezt az eszközt a közvélemény befolyásolására. Elon Musk megvásárolta a Twittert, majd átkeresztelte azt X-re, és visszaállította Donald Trump fiókját. Ezzel komoly segítséget nyújtott volna az ex elnöknek a választási kampányban, ahol Biden elnökkel fej-fej mellett haladnak, de időközben Trump létrehozta a saját médiáját: a Trump Socialt.

A két idős elnökjelölt között az első vitát a CNN televízióban rendezik meg június 27-én, majd pedig a másodikat szeptember 10-én az ABC televízióban.

A médiát Donald Trump profi módon használja ellentétben Joe Bidennel.

Elon Musk nyíltan bírálta az amerikai elnök Kína politikáját Sanghajban, ahol a világ legnagyobb Tesla gyára működik. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, közölte Kína gazdasági fővárosában, hogy egy második nagy Tesla gyár építését fontolgatja Sanghajban. Trump kezdte el a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden folytatta azt amikor Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította 2021-ben.

Most a választási kampány során mindkét jelölt bírálja Kínát, de Trump jelezte: mindenképp leülne tárgyalni Hszi Csin-ping elnökkel, hogy valamiféle modus vivendi alakuljon ki a világ első és második számú nagyhatalma között.

Lehet-e újra trendi a buta telefon, ha nem éri meg gyártani?

Sok fiatal fél a függéstől, mely az okostelefonnál gyakran kialakul, ezért visszatérne a buta telefonhoz. A másik ok az ár: egy trendi okostelefon belekerülhet 1600 dollárba is.

Tavaly körülbelül 2,8 millió buta telefont adtak el az Egyesült Államokban , ez a piac mintegy 2%- át jelenti- írja a BBC portál , amely hozzáteszi , hogy bármilyen meglepően is hangzik, de a világ buta telefonjainak körülbelül a 20%- a az Egyesült Államokban talál vevőre. Kik a vásárlók ? Azok, akik az időjárásnak kitett munkahelyeken dolgoznak mint a farmerek vagy az építőmunkások. Aztán pedig itt vannak azok a technofób fiatalok, akik nem kívánnak egész nap az okostelefonon lógni. Végül pedig a gondos szülők egy része buta telefonnal kívánja óvni gyermekét az internet problematikus tartalmaitól.

10 milliárd dolláros éves globális forgalom

Ennyire becsüli a buta telefonok világpiacát a Statista Market Insights. Ez nem túlságosan nagy piac, és ami még nagyobb baj: nem hoz jelentős profitot.

A cégóriások egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy csökkenjen az érdeklődés az okos telefonok iránt vagy hogy a fiatalabb generáció kevesebb időt töltsön IPhone-jával, amely 17 éve jelent meg először a piacon. Már egy egész generáció nőtt fel okostelefonnal a kezében, és az Apple valamint a többi óriás egyáltalán nem szeretné, ha ez megváltozna, mert a nagy pénz a szoftverben és a speciális hardverben van. A buta telefonért nem lehet komoly árat kérni. Sok high tech óriás sok pénzt csinál azzal, hogy maga gyártja az okostelefonhoz a chipeket – ilyen például a dél-koreai Samsung, amely egyáltalán nem akar visszatérni a buta telefonokhoz. Így nem csoda, ha a buta telefonokat gyártó cégek aggódnak a jövőjük miatt. Ráadásul a 2G és 3G hálózatok, melyek számukra készültek szépen lassan kimennek a divatból. Még inkább zavaró a piac jövője szempontjából, hogy mind több munkahelyen elvárás az okostelefon, amelynek alkalmazásai nélkül egyre több cégnél nem is lehet álláshoz jutni.

A megoldás a lebutított okostelefon?

A sikeres vállalkozások olyan telefonokkal kísérleteznek, melyek rendelkeznek internetes kapcsolattal, de rendkívüli mértékben korlátozzák annak használatát. Ilyen a New York-i Light cég Light Phone-ja: ez 299 dollárba kerül – annyiba mint egy olcsó okostelefon. A buta telefonok kedvelőinek ez viszonylag drága, de csak így hoz profitot a gyártó cégnek.

A svájci Punkt a divatban bízik, mert a telefonja elég drága: 750 dollár. Külsőre olyan mint egy okostelefon, de sokkal kevesebbet tud. A svájci cég már 2015- ben kísérletezett egy hasonló telefonnal, amely a beszélgetéseken kívül csak SMS küldésére volt alkalmas, ezenkívül egy naptár és egy óra egészítette ki a kínálatot. A vevők nem kapkodtak utána, így a kísérlet akkor befuccsolt.

Az amerikai Ghost Mode személyre szabással próbálkozik: a Google Pixelt pontosan úgy butítja le ahogy a vásárló akarja. Ez sem olcsó – 600 dollárba kerül – de jóval praktikusabb mint a buta telefon, és aki használja, az nem tűnik technofóbnak a környezetében.

A Minimalist Phone alkalmazást okostelefonon lehet használni arra, hogy mindenki úgy állítsa be a készüléket ahogy neki megfelel. Ily módon mindenki megkaphatja azt, ami neki a leginkább megfelel – írja a BBC portál.

Módosítani kell – jól működik az oroszok elektronikus elhárítása

A Washington Post bizalmas ukrán értékelésekre hivatkozva azt írja, hogy egyes nyugati fegyvertípusok pontossága az orosz elektronikus hadviselés munkája miatt jelentősen csökkent.

Miután bizonyos típusú amerikai fegyverek pontossági szintje jelentősen csökkent, Kijev felhagyott használatukkal. Olyan fegyverekről beszélünk, amelyeknek van műholdas irányítása. Különösen az Excalibur lövedékek és a HIMARS rendszerek.

„Az Egyesült Államokban fejlesztett Excalibur lövedékek sikerességi rátája hónapokon belül zuhant, és 10 százalék alá esett a célpontokra.”

Az újság szerint 6 hónappal ezelőtt, miután az ukránok jelentették a problémát, Washington leállította az Excalibur lövedék szállítását.

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a Pentagon arra számított, hogy egyes precíziós fegyvereket megsemmisít az orosz elektronikus hadviselés, és Ukrajnával együttműködik ennek ellensúlyozására.

Oroszország azonban „továbbra is kiterjeszti a rádióelektronikai hadviselés alkalmazását”.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy Washington és NATO-szövetségesei továbbra is keresik a módját az orosz innovációk elleni küzdelemnek.

„Oroszország ukrajnai inváziója modern kísérleti terepet hozott létre a nyugati fegyvereknek, amelyeket soha nem használtak olyan ellenség ellen, amely képes volt Oroszországhoz hasonlóan megzavarni a GPS-navigációt.”

A Washington Post arról is ír, hogy az ukrán lövészek még azelőtt, hogy az Egyesült Államok leállította volna az ellátást, többnyire abbahagyták az Excalibur használatát, mert nehezebben használhatók, mint más lövedékek.

Ami az orosz EW-t illeti, állítólag az is akadályozza az ukrán pilóták munkáját:

„az ukrán pilóták számára nincsenek nyitott ablakok, ahol úgy érzik, hogy nem kerültek a célkeresztbe”.

A modern F-16-os vadászgépek azonban lehetővé tennék az ukrán légierő számára az orosz gépek visszaszorítását.

Ami a HIMARS-t illeti, a kiadvány arról számol be, hogy a használat első évében sikeresen megsemmisítették meg a raktárakat orosz fegyverekkel és parancsnoki állomásokkal, azonban a második évben az orosz elektronikus hadviselés elkezdte megzavarni őket.

Ahogy a The Washington Post írja, „ez a hatástalanság vezetett oda, hogy egyre gyakrabban használtak nagyon drága lövedékeket alacsonyabb prioritású célpontok eltalálására”.

Kijev továbbra is hatékonynak tartja a HIMARS rakétáit, de az orosz zavarás miatt körülbelül 15 méteres vagy nagyobb tévesztést okozhatnak. Egy amerikai tisztviselő szerint azonban az USA a HIMARS-t további berendezésekkel látja el a pontos célzás biztosítása érdekében.

Az ukránok az orosz elektronikus hadviselés elleni küzdelem egyik módja a drónok használata, mielőtt ellenséges célpontokat céloznak meg.

Mészáros Lőrinc milliárdjai az oroszoktól érkeznek

Azt állítja Gyarmati István egykori nagykövet, hogy  az oroszoktól ered Mészáros Lőrinc óriási vagyona. Gyarmati jól ismeri az oroszokat és Orbán Viktort valamint a CIA-t is. A valasz.hu-nak adott hosszú interjújában arról beszélt, hogy “az oroszok a rendszert kenték meg”. Nemcsak Pakssal hanem a magas gázárral is. Kapjuk biztos forrásból, és még egy rakás pénzt is el lehet belőle tenni.

Hogyan növeli Mészáros Lőrinc növeli másfélszeresére  amúgyis tetemes vagyonát egyetlen év alatt? Ilyen Amerikában sincs! A rendszerhasználati díj a gázszámlában márpedig hozzá csurog be” – mutat rá a veterán diplomata.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy maga Orbán Viktor állítólag az egyik főrészvényese a MET- nek, ennek a földgáz kereskedő cégnek, amely az energiaválság idején megsokszorozta profitját. A MET igazgató tanácsának egykori elnöke, Lantos Csaba ma Orbán Viktor energia minisztere.

Moszkva már a szovjet időkben is az olaj- és földgázkereskedelmen keresztül támogatta a magyar elitet, amely az olcsón beszerzett nyersanyagot drágábban és dollárért adhatta el Nyugaton.

Lehet-e tárgyalni Putyinnal?

Gyarmati István közvetített az oroszok és a csecsenek között tehát jól ismeri a moszkvai elitet. Putyin jelenlegi diplomáciai tanácsadója volt annak idején a tárgyaló partnere. Mit gondol most az ukrajnai háború befejezéséről?

“Már 2022 augusztusában írtam egy cikket, melyben tárgyalásokat és fegyverszünetet javasoltam. Háború ugyanis kétféleképpen érhet véget: totális győzelmet arat az egyik fél vagy tárgyalnak. Előbbire most nincs esély, az utóbbi igazságtalan békével jár. Sajnos az agresszor ilyenkor mindig kap valamit. Putyin a Krímet tíz éve megkapta, szerintem Donyeck és Luhanszk tartomány az övé lesz.”

Mi a fő veszély? “Ha az oroszok győznek, akkor megindulhatnak Kalinyingrád felé.”

Hogy lehet rávenni az oroszokat a tárgyalásra?

“Először a hadszíntéren kell    őket móresre tanítani, és csak utána lesznek majd hajlandók tárgyalni”

– mondta Gyarmati István egykori nagykövet.

Putyin elnöki beiktatása idején arról beszélt, hogy kész a háború folytatására, de a párbeszédre is a Nyugattal. Az orosz elnök kitette a Nemzetbiztonsági Tanácsból Nyikolaj Patrusev tábornokot, a héják vezérét, aki elsősorban javasolta “a korlátozott hadműveletet” Ukrajnában.

Ha Biden elnök fegyverszüneti ajánlattal állna elő, akkor azt egyáltalán nem biztos, hogy Putyin elutasítaná. Most az orosz elnök Trump győzelmére vár – éppúgy mint Orbán Viktor. A békeangyalok furcsa gyülekezete ez, de a tárgyalások mindig esélyt jelentenek a megegyezésre míg a megnyerhetetlen háború óriási teljesen fölöslegesen áldozatokat követel mindkét oldalon.

Pressman nagykövet: “az orosz békejavaslat, melyet Orbán támogat, a kapitulációt jelenti”

Az USA budapesti nagykövete keményen bírálta a magyar miniszterelnök békepárti politikáját, amellyel szembemegy a NATO irányvonallal, melyet az Egyesült Államok határoz meg. A NATO szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni, mert ez nem állítaná le az agresszort.

Pressman Hitlerre utal csakhogy a náci diktátor mögött az akkori világ legerősebb hadserege állt míg az oroszok képtelenek győzelmet aratni Ukrajnában. Putyin inkább Mussolinire hasonlít, aki vissza akarta állítani a római birodalmat, de csapatai csúfos kudarcot vallottak Albániában, Görögországban és Afrikában.

Pressman nagykövet a történelemre hivatkozik, de Finnország 1940-es háborúja jól megmutatta, hogy lehet békét kötni az agresszorral, és a végeredmény egyáltalán nem katasztrófa. Hősies ellenállás után Finnország kapitulált, és feladta Karéliát, mely most is Oroszországhoz tartozik. A karéliai finnek kivándoroltak, és ma Finnország a világ legboldogabb országa. Sztálin pedig nem folytatta az agressziót: 1945-ben nem kebelezte be Finnországot, noha az USA és Nagy Britannia ezt felajánlotta neki.

Sztálin nem támadta volna meg a NATO-t sem bár a hadserege jóval erősebb volt mint Putyiné, aki szánalmasan leszerepelt Ukrajnában.

Orbán és Putyin paktuma kiterjed a titkosszolgálatokra is?

Laborcz Sándor tábornok, a nemzetbiztonsági hivatal egykori vezetője Bolgár Györgynek nyilatkozott arról a nemzetbiztonsági botrányról, melynek során az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügy 4000 munkaállomását hosszú időn keresztül megfigyelték még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt. “Ez tragédia” – hangsúlyozta Laborcz Sándor tábornok arra utalva, hogy nemcsak a magyar állam, de a NATO és az Európai Unió sok féltett titka is az oroszok kezére juthatott másfél év alatt. A magyar kémelhárítás hosszú ideig nem foglalkozott az üggyel pedig tudtak róla hiszen a diplomáciai fedésben dolgozó magyar hírszerzőket utasították a feletteseik, hogy ne használják a magyar külügy rendszerét! Végül az amerikaiak figyelmeztetésére indult meg a magyar kémelhárítás, és az orosz hekkertámadás következményeit végülis elhárították.

A kémelhárítás késlekedése arra utalhat, hogy Putyin és Orbán együttműködése erre a szférára is kiterjedhet.

Orbán telefonját is lehallgathatták az oroszok?

Nem valószínű – mondta Laborcz Sándor tábornok – hiszen a miniszterelnök buta telefonokat használ éppen a lehallgatás elkerülésére. Szijjártó Péter külügyminiszter világkörüli útjai során viszont csakis az interneten tájékozódhat vagyis rajta keresztül sok értékes információt kaphattak az oroszok. Szijjártó Péter megkapta a legmagasabb orosz kitüntetést, melyet külföldinek adhatnak Moszkvában. Eredetileg Putyin Orbán Viktort akarta kitüntetni, de a magyar miniszterelnök taktikusan hátrébb lépett, előtérbe tolva külügyminiszterét hiszen tudta, hogy az USA számára ez vészjelzés lenne.

Orbánt egyébként a washingtoni képviselőház elnöke is bírálta, aki Donald Trump pártjához tartozik. A republikánus politikus Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását kifogásolta. Példaként említette Giorgia Meloni olasz miniszterelnökasszonyt, aki kilépett az Új Selyemút programból míg Orbán Viktor bennmaradt, olyannyira, hogy a program tizedik évfordulóján parolázott Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Miért csinálja ezt Orbán?

A fiatal fideszes politikus, aki a rendszerváltáskor az USA kedvence volt, megdöbbenhetett amikor közölték vele a kilencvenes évek elején: az Egyesült Államoknak nincs gazdasági érdeke a térségben, amely kizárólag stratégiai szempontból számít vagyis nemhogy Marshall segélyre nem lehet számítani, de Washingtonban Magyarországot frontországnak tekintik egy esetleges Oroszország elleni konfliktusban.

A Szovjetunió csak 1991-ben szűnt meg, utána lett független Ukrajna, amely jelenleg a frontország szerepében hatalmas áldozatokat hoz a nyugati világért cserében a nagy semmiért. Ez a perspektíva nem lelkesítette Orbán Viktort, aki már első miniszterelnöki periódusában is szembeszállt az Egyesült Államokkal amikor svéd vadászgépeket vásárolt.

Orbán Viktor 2009-ben Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, és az addigi oroszellenes vonal hirtelen megváltozott.

Oroszország keresztény és nemzeti szisztémája a magyar nemzeti együttműködési rendszer egyik modellje lett. Orbán Viktort egyáltalán nem zavarta, hogy Putyin Andropov álmát valósítja meg: egy olyan hibrid államot irányít, melyet a mindenható titkosszolgálat irányít.

Orbán nem tart az orosz nagyhatalom agresszivitásától, mert tudja: Putyin papír tigris. Oroszország már nem világhatalom: gazdasága, hadiipara versenyképtelen csakis nyersanyagok exportjára képes. Putyin legfeljebb arról ábrándozhat, hogy megszerezze néhány orosz többségű tartományt az egykori Szovjetunió területén, többre nem futja az agresszivitásából.

Belpolitikai szempontból pedig a sarokba szorított Orbánnak a békepolitika aranyat ér: az LMBTQ propaganda megbukott a kegyelmi ügy miatt, a migráns kérdés pedig nem igazán tömegvonzó különösen akkor nem amikor mindenki láthatja, hogy az Orbán kormány egyre több külföldi vendégmunkást importál.

A béke ügye viszont tömegtámogatásra számíthat Magyarországon, ahol senki sem akar semmiféle háborút: két elveszített világháború és 56 veresége mindenkit megtaníthatott arra, hogy az jár a legjobban, aki kimarad a fegyveres konfliktusokból.

Drágul a Meki, új vetélytársak bukkantak fel az USA-ban

Az infláció nem kerülte el a MacDonalds hálózatot sem, ezért a vetélytársak olcsóbb burgerekkel nyomulnak az Egyesült Államokban.

“Nálunk csak 9,99 dollár egy burger” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az Aplebee’s cége, a Dine Brands elnök – vezérigazgatója. John Peyton arra utalt, hogy a Mekiben akkor is 10 dollár fölött van egy burger, ha valaki azt az autóban ülve vásárolja meg és ott is fogyasztja el míg náluk nemcsak olcsóbb a hamburger, de le is lehet ülni.

Az biztos, hogy az USA kispénzű polgárai egyre inkább spórolnak: egyre kevesebbet esznek házon kívül. Nem az olcsóbb menüt keresik hanem inkább otthon esznek és isznak. Épp ezért most az éttermeknek kell harcolniuk egymással a spórolós fogyasztókkal. A Meki két okból emelt árat: egyrészt, mert drágábbak lettek az élelmiszerek másrészt pedig bérinfláció indult meg az Egyesült Államokban, ahol egyre nehezebb munkatársakat találni olyan helyekre, melyeken rosszak a munkakörülmény és a keresetek se valami híresek. Az Applebee’s ugyanattól szenved mint a Meki: fogynak a fogyasztók, akik egyre inkább spórolnak, és nem járnak étterembe.

Kisebb a torta nagyobb a harc

“A piac ma kisebb mint egy évvel ezelőtt vagyis kisebb tortáért folyik a küzdelem”

– magyarázza a helyzetet a Technomic élelmiszer-ipari kutató intézet vezető szakértője. David Henkes hozzátette:

“Nagyon megdrágultak a fast food éttermek abszolút számokban is, de relatíve is más éttermekhez viszonyítva.”

A statisztikai hivatal szerint a fast food éttermek árszínvonala 5%-kal emelkedett egy év alatt miközben az élelmiszer árak csak 1,2%-kal, az általános éttermi árszínvonal pedig csak 3,2%-kal nőtt.

Pár éve a MacDonalds még azzal büszkélkedett, hogy nyugodtan emelheti az árakat akkor sem veszítene túlságosan sok fogyasztót, de ez ma már nem így van.

A Meki elnök vezérigazgatója elismerte, hogy “harc folyik a kispénzű emberek piacán. ”Nem sokkal később a MacDonalds pénzügyi igazgatója már úgy fogalmazott: ”kihívással nézünk szembe a fogyasztói piacon.”

A Bloomberg szerint a Meki most ki akar jönni egy 5 dolláros menüvel, hogy visszahódítsa a kispénzű közönséget.

A nagy vetélytárs, az Applebee’s is küszködik az infláció következményeivel:

“Sokáig azt kérdeztük magunktól, hogy mikor érkezik majd meg a mi piacunkra az infláció, a magas kamatláb hatása? Most az első negyedév adatait elemezve észrevettük a hatást” – hangsúlyozza az Applebee’s elnök vezérigazgatója.

4,6%-os volt a forgalom csökkenése az első negyedévben az Applebee’s éttermekben.

Évi 50 ezer dollár alatt kevesebbet járnak étterembe

Az USA-ban kispénzűnek számít egy fogyasztó, ha az éves jövedelme nem éri el az 50 ezer dollárt. A fast food éttermek és az olcsó menüt kínáló többi vendéglátó hely értük küzd változó sikerrel.

Az Applebee’s elnök vezérigazgatója szerint ezért a kispénzű fogyasztó rétegért “egész évben harcolni fogunk, de lehet, hogy tovább is.”

Közben a fogyasztók hangosan panaszkodnak a társas oldalakon a Meki áremelések ellen, és a vetélytársak nagyon is odafigyelnek erre. A Chili’s elnök vezérigazgatója elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy van egy csapatuk, amely figyeli a társas oldalak reakcióit, és a döntéseikben ezt ők is figyelembe veszik. Ezért új burgerrel állnak elő, amely a reklám szerint “kétszer akkora mint a BigMac, és az ízét minden fast food fogyasztó azonnal megérzi.” 10 dollár 99 centért egy vásárló kap egy burgert, egy alkalmazást és egy italt.

Az X-en a Chili’s körkérdést tett fel: ugye jobbak vagyunk mint a fast food? Aki igennel válaszolt, az jutalmat kapott.

A verseny nem is annyira a pénzért hanem az időért folyik – mutatnak rá a szakértők arra utalva, hogy a beülés az étterembe jóval időigényesebb mint az utcán fogyasztható hamburger. Ugyanakkor viszont az olcsó éttermek hirdetései arra mutatnak rá, hogy ma már a fast food nem olcsóbb náluk – írja a CNN gazdasági rovata.

A fiatalok már nem rendelik alá az egész életüket a cégnek

Saját kárán tanulta ezt meg a kínai Google, a Baidu kommunikációs igazgatója, aki dicsőítette “a kínai munkamorált” szembeállítva azt a nyugati “dekadenciával.”

“Miért legyek figyelemmel a beosztottam családi problémáira? Nem én vagyok az anyósa!” – fejtette ki álláspontját Csü Csing asszony, aki videósorozatban adta elő menedzser filozófiáját a TikTokon, melyet Kínában Douyinnek hívnak. A nagyhatalmú asszony, aki nemcsak a kommunikációs igazgató posztját töltötte be, de ő volt a cég alelnöke is, egy eset kapcsán elmondta: egy beosztottja, egy fiatal családanya közölte vele, hogy nem tud vállalni egy 50 napos fárasztó üzleti utat a Covid pandémia idején, mert a család ilyen hosszú időre nem képes nélkülözni őt.

A főnökasszony így oktatta ki szerencsétlen beosztottját:

”Én tíz vagy húsz évvel idősebb vagyok mint maga. Nekem is van két gyerekem. Mégsem szólok egy szót sem, nem érzek keserűséget az 50 napos távollét miatt. Ki maga, hogy azt állítsa: a férjem nem boldogul 50 napon át a család gondjaival egyedül?!”

A videósorozatban az ambiciózus főnökasszony beszámolt arról, hogy karrierje miatt gyakran megfeledkezett az idősebb fia születésnapjáról, és nem tudta, hogy a kisebbik fia melyik osztályba jár az iskolában és milyenek ott a jegyei.

“Nem bántam meg semmit, mert olyan nő akartam lenni, aki karriert csinál.”

Mi kell ehhez?

“Ha PR területen dolgozol, akkor ne számíts arra, hogy a hétvégén megpihenhetsz. Éjjel-nappal bekapcsolva kell tartanod az okos telefonodat, és mindig készen kell állnod arra, hogy naprakész választ adj a kérdésekre!”

Egy másik TikTok videóban a főnökasszony megfenyegette azokat a munkatársakat, akik szót merészelnének emelni szigorú menedzser filozófiája ellen.

Az alelnök asszony már nem alelnök

A CNN tudósítójának magát megnevezni nem kívánó Baidu alkalmazottak megerősítették: a cég kirúgta a szigorú menedzsert, mert a videósorozat hatása pont az ellenkező eredménnyel járt mint amit vártak tőle: a fiatalok közölték, hogy nem akarnak ilyen munkahelyen dolgozni!

Az amerikai pszichológiai szövetsége szerint az

“ilyen munkahely toxikus, mert a megfélemlítésre épít. Az eredmény belső harcok, melyek jórészt titokban zajlanak, és akadályozzák a hatékony munkát.”

Csü asszony nyilvánosan bocsánatot kért a videó sorozat miatt, de ezzel nem tudta megmenteni a munkahelyét: már nem a Baidu alelnöke!

Nincs benne semmi empátia! – reagáltak a fiatalok a videó sorozatra a kínai X-en, a Weibon.

“A kínai fiatalok jelentős része ugyanezt a szigorú menedzser filozófiát tapasztalja a munkahelyén, és nem fogadja azt el” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának egy kínai tanácsadó cég főnökasszonya, aki hozzátette:

”Már a Baidu alelnök hangvétele is riasztóan hatott a fiatalokra, az empátia tökéletes hiánya pedig általános visszatetszésre talált.”

A probléma az, hogy a Baidu kommunikációs igazgatója nyíltan kimondta azt, amit a főnökök többsége gondol, de van annyi esze, hogy ne adja elő: ”a fiatalok ugyanezt a stílust tapasztalják a munkahelyükön. Az pedig, hogy a Baidu alelnöke ezt ilyen nyíltan felvállalta, riasztóan hat rájuk” – mondja Ivy Young, a Wavelet Strategy tanácsadó cég főnökasszonya.

A fiatal nemzedék korábban is jelezte, hogy nem olyan mint a megelőző generáció, amely a jó állásért mindent elvállalt.

Jack Ma, az Alibaba alapítója többször is elmondta, hogy egyetért a “kínai munkamorállal”, amelyet Kínában 996-nak hívnak. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a napi munkaidő reggel kilenctől este kilencig tart, és csak egyetlen szünnap van a héten a vasárnap.

Jack Ma, aki egykor Kína leggazdagabb embere volt, ebben látta Kína fölényének kulcsát az USA-val folyó versenyben.

2019-ben amikor még jól pörgött a kínai gazdaság, ezt elnézték Jack Mának, akit sok fiatal a példaképének tekint, de ma már más a helyzet: komoly munkanélküliség tapasztalható a fiatalok között olyannyira, hogy a pekingi statisztikai hivatal titkosította az ezzel kapcsolatos számokat.

A fiatal nemzedék egyre inkább úgy érzi, hogy óriási erőfeszítést várnak el tőle, és cserében nem kap eleget. Kínában is gyorsabban növekednek a tőke jövedelmek mint a munkabérek vagyis miközben az elit tovább gazdagodik, a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál vagy csak igen lassan javul.

A Baidu alelnöke visszavonta TikTok videó sorozatát mondván “sok helytelen és nem megfelelő rész volt a videókban, melyek félreértésekre adhattak okot a Baidu munkahelyi kultúráját illetően, és ezzel komoly károkat okoztak a cégnek.”

Csü asszony korábban újságíró volt, az állami hírügynökségnél, a Hszinhua – Új Kínánál dolgozott, ahol katonás fegyelem uralkodik. Innen váltott a PR-ra, a Huaweihez került, ahol ugyanilyen katonás volt a stílus hiszen a cég eredetileg a hadsereg informatikai kutató laboratóriuma volt, az alapító atya pedig ezredesi rangban szolgált a seregben.

A Huawei munkakultúrát “farkasnak” nevezik Kínában agresszív stílusa miatt, amely maximális követelményeket támaszt az alkalmazottakkal szemben, akikkel a főnökök úgy bánnak mint a tisztek a katonákkal a seregben.

A Huawei ugyan azt állítja, hogy már megszakította kapcsolatait a kínai hadsereggel, de ezt Nyugaton nemigen hiszik el.

Az USA-ban emiatt is tették tiltó listára a Huaweit

Csü asszony 2021-ben érkezett a Baiduhoz, ahova magával hozta “a farkas stílust.” Ezzel valóságos sokkot okozott a cégnél, ahol a PR részlegen rohamtempóban mondtak fel a munkatársak.

Csü asszony mindenkitől katonás fegyelmet várt el, és állandó 24 órás készenlétet. Munkatársainak 60%-a távozott az első évben. Nem véletlenül: előfordult, hogy munkaértekezletet hívott össze éjfélre! Ebbe még nem bukott bele, de abba igen, hogy nyíltan meg is hirdette katonás menedzser filozófiáját, melyet a fiatalabb nemzedék már nem fogad el Kínában.

Az orosz állam kisajátítja az elmenekült  ukránok házait és lakásait a megszállt területeken

Az oroszok az elfoglalt területeken az elmenekült  ukránok házait és lakásait a Putyinhoz hű orosz családoknak adják gyakran egyenesen Oroszországból – írja a hamburgi Der Spiegel.

22 ezer “tulajdonos nélküli házat és lakást” regisztráltak Luhanszk tartományban azon az alapon, hogy “a tulajdonosok nem egyenlítették ki a gáz és villanyszámlát” az orosz csapatok 2022 február 24-i támadása óta. Luhanszk tartományban március óta van érvényben az a rendelet, amelynek alapján államosítani lehet az üresen álló házakat illetve lakásokat.

Donyeck tartományban 30 ezer üres ingatlant regisztráltak. Ebben a tartományban van Mariupol városa, melyet az oroszok hosszas ostrom után foglaltak el elpusztítva a település jórészét.

Az orosz hatóságok le akarnak sújtani azokra, akik kitartanak a kijevi kormány mellett:

”A kisajátítási listákra természetesen felkerülnek azok, akik illegális tevékenységet folytatnak a helyi kormányzat vagy az orosz állam ellen”

– jelentette ki Nyikolaj Pasztusenko, az új orosz vezetés egyik embere Zaporizsje tartományban.

A régi tulajdonosokat arra kényszerítik az orosz hatóságok, hogy igazolják papírokkal: övék az ingatlan. Tatyjana, aki édesanyjával elmenekült, meg is tette ezt. Elküldte az érvényes tulajdoni lapot. Mire a helyszínen a hatóságok azt követelték: jelenjen meg személyesen! Tatyjana, aki az ukrán kormányzatnak dolgozott korábban, nem mer hazamenni, mert fél, hogy akkor letartóztatják az oroszok. Így valószínű, hogy elveszti négyszobás lakását.

Tatyjana nem adta föl: lányát kérte meg arra, hogy külföldön egy orosz konzulátuson jegyeztesse be a tulajdonjogot, de kérését elutasították. “Ez az orosz jog szerint is törvénytelen” – háborog Tatyjana. Végül mégiscsak feladta, és jelezte az ukrán rendőrségen: lakását törvénytelenül elkobozták. A szomszédok már jelezték is: a kisajátított lakásba be is költöztek az orosz közlekedésrendészet emberei. Egy Németországba menekült ukrán család értesítést sem kapott. Csak a szomszédok telefonálták meg: lakásukba beköltözött egy orosz család.

Virágzik az ingatlan fekete piac

A kétségbeejtő helyzetben sok ukrán család megpróbálja értékesíteni az ingatlanát mielőtt az orosz állam rátenné a kezét csakhogy jogilag furcsa állapotok uralkodnak a megszállt területeken, ahol az ukrán törvényeket már nem ismerik el, de az új orosz törvények sem uralkodnak. Mindenütt a helyi hatóságok döntenek – kényük kedvük szerint. A Der Spiegel tudósítója megkérdezett egy jegyzőt Kijevben, hogy mi is most a jogi helyzet a megszállt területeken?

Az ukrán törvények szerint az ingatlanok eladása oroszoknak a megszállt területeken illegális – hangsúlyozza a jegyző Kijevben. Már önmagában az is gondot okoz, hogy megszerezzék a tulajdoni lapokat a háború kellős közepén. Az oroszok pedig semmilyen adás-vételt nem ismernek el ukrán állampolgárokkal a megszállt területeken. Minden ingatlan adás-vétel csakis akkor érvényes, ha az eladó és a vásárló orosz személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel rendelkezik. Mariupol városában a hivatalos közlemények, melyek az ingatlan kisajátítással foglalkoznak mindig megemlítik: csakis orosz útlevéllel érvényes minden ingatlan ügylet!

2014 után amikor az oroszok elfoglalták a Krím félszigetet Luhanszk és Donyeck tartományban még lehetett ingatlan ügyleteket végrehajtani ukrán állampolgároknak is, de amióta a két “népköztársaságot” Oroszország részének nyilvánították, azóta ez megszűnt.

A jegyző Kijevben nem tehet mást minthogy korrekt módon tájékoztatja a kétségbeesett ügyfeleket a helyzetről. Azt tanácsolja nekik, hogy próbálják meg eladni az ingatlanukat az orosz törvények szerint, de tudomásul kell venniük, hogy ennek az adásvételi szerződésnek a jogosságát Ukrajna nem ismeri el hiszen a területet továbbra is saját részének tekinti.

Közben virágzik az illegális ingatlan kereskedelem ahogy erről egy ukrán televíziós újságíró beszámolt. Nyikolaj Osszicsenko Donyeck városában született, Mariupolban élt, de Kijevbe menekült, és onnan figyeli a fejleményeket. Elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy a jegyzőknek és az ingatlan ügynököknek bomba üzlet az illegális kereskedés, melyet általában hamis papírokkal és strómanokon keresztül intéznek. A strómanok olyan ukrán állampolgárok, akik felvették az orosz állampolgárságot vagyis van orosz útlevelük.

Az üzlet általában úgy megy végbe, hogy az ukrán eladó megkapja az ingatlana értékének körülbelül a 60%-át , a 40% jut a strómannak, aki ebből kifizeti a jegyzőt, aki lestemplizi az illegális alkut. A legnagyobb üzletet azok az ingatlanok jelentik Mariupol városában, melynek a tulajdonosai az ostrom idején meghaltak. Ilyenkor aratnak a strómanok és a jegyzők.

Ki vesz lakást vagy házat ilyen körülmények között?

Mindenekelőtt az orosz hatalom emberei: katonák és rendőrök vagy olyan helyi emberek, akik együttműködnek az orosz kormányzattal.

Mit mond az ukrán kormány?

Hivatalosan semmit hiszen Zelenszkij elnök álláspontja az: visszaszerezzük a megszállt területeket!

A helyszínen kevesen hisznek ebben: Mariupol ex polgármesterének tanácsadója, aki az ostrom után Kijevbe menekült, így írt a Telegramon: ”ha van rá alkalmatok, akkor adjátok el a lakásotokat oroszoknak! Ha nekem volna lakásom Mariupolban, akkor én is eladnám azt” – írta Petro Andruscsenko, az oroszok által elfoglalt város egykori polgármesterének tanácsadója. Amikor a Der Spiegel rákérdezett, akkor Mariupol polgármesterének egykori tanácsadója óvatosabban fogalmazott mondván: “Engem abban a városban sokan ismernek, ezért nem tudnám eladni az ingatlanomat. Nem is akarom megsérteni az ukrán törvényt, de uniós cégek és bankok is vígan üzletelnek az oroszokkal a háború kellős közepén. Arra célozhatott, hogy a nyugati bankok – köztük az OTP – tavaly 800 millió eurót fizettek be Putyin pénztárába, és az orosz nemzeti bank a Raiffeisen International segítségével intézi Swift átutalásait, mert az orosz pénzintézeteket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK