Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet

Az Európai parlament költségvetést ellenőrző  bizottságának elnök asszonya kijelentette, hogy az uniós pénzek lenyúlását már jövőre büntetni lehet.

Monika Holmeier a bajor CSU képviselője vagyis ugyanabban a párt családban üldögél mint a Fidesz. A CSU-val korábban igen szoros volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök kapcsolata. Gyakran hívták meg őt Münchenbe, mert a migránsokkal kapcsolatos nézetei népszerűek voltak a CSU-ban. Csakhogy most a pénzről van szó! Ebben pedig a bajorok éppúgy nem ismernek tréfát mint a többi „fukar tagállam”, amely tudni szeretné, hogy mire is költik az uniós költségvetés illetve a 750 milliárd eurós válságkezelő alap pénzét?!

Most Monika Holmeier úgy nyilatkozott a brüsszeli Politico-nak, hogy az Európai parlament eredetileg megszavazott szövege érvényes maradt míg

a hozzáfűzött kiegészítő nyilatkozat jogilag nem kötelező érvényű! Pedig erre volt oly büszke a magyar miniszterelnök.

Fölösleges a kiegészítő nyilatkozat

A négy nagy pártcsalád közös törvény tervezete azt célozza, hogy emlékeztesse az állam és kormányfőket: a parlament hozza a törvényeket. A jogállamiságról szóló megszavazott törvény kristály tiszta, ahhoz semmiféle kiegészítés nem szükséges – ez a véleménye a négy nagy pártcsaládnak: néppárt, liberálisok, szocialisták és a zöldek.

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az uniós pénzek vizsgálatát „nem aktivista módon” kezelik majd vagyis betartják a szabályos ügymenetet: mindent szigorúan ellenőriznek. Vera Jourova a londoni Financial Timesnak elmondta: „ha sok pénzt osztunk ki, akkor növelni kell a garanciákat arra, hogy mindezt jól költik el! Ha nem így teszünk, akkor az európai adófizetőket kiábrándítjuk.

Az adófizetők azt mondják, hogy mi adjuk a pénzt, de nektek kell gondoskodni arról, hogy azt a rossz rendszerek nehogy rossz célokra költsék!”

Külföldi hatalommal való együttműködés a vád az ellenzéki sajtómágnás ellen

Akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat Hongkong legnagyobb sajtó birodalmának feje, Jimmy Lai, akinek lapjai kiálltak a tüntető diákok mellett. Pekingben olyan szigorú nemzetbiztonsági törvényt hoztak, amely drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét Hongkongban.

Amikor több százezer diák tüntetett Hongkongban az ellen, hogy Pekingből mind jobban beavatkoznak Hongkong belső ügyeibe, akkor Jimmy Lai lapjai – elsősorban a legnépszerűbb újság, az Apple Daily – bőségesen beszámoltak erről, és támogatták a diák mozgalmat. Emiatt többször is őrizetbe vették a hatóságok a sajtómágnást, de korábban elengedték. Nemrég azonban újra lecsukták. A bíróság kedden dönt arról, hogy feltételesen szabadlábra helyezik-e óvadék ellenében? Közben azonban a nemzetbiztonsági törvény értelmében a legsúlyosabb váddal illették: együttműködés külföldi hatalmakkal! Ebben az esetben a kiszabható büntetés maximuma az életfogytiglan.

Hongkongban már ítéltek el ellenzéki diák vezéreket, de ők csak néhány hónapos börtönbüntetést kaptak, mert a nemzetbiztonsági törvényt épp a nagy tüntetésekre hivatkozva hozták meg Pekingben. Ezért visszamenőleges hatállyal azt nem lehetett alkalmazni.

Jack Ma szerepe

Hongkong korábbi legnépszerűbb lapja, a South China Morning Post Kína leggazdagabb emberének kezébe került. Az újság most sorozatot közöl a diáklázadásokról, megjegyezve, hogy a Covid járványra és a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva sikerült ugyan elfojtani a lázadást, de a problémák megmaradtak Hongkongban.

Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, azt tervezi, hogy a hongkongi és a sanghaji tőzsdét felfejleszti olyannyira, hogy vetélytársa lehessen a Wall Streetnek New Yorkban. Ennek lett volna első látványos akciója az Alipay óriási részvénykibocsátása Hongkongban és Sanghajban, de Pekingben közbeléptek, és ezt megakadályozták. Jack Ma ugyan tagja a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártnak, és jó személyes kapcsolatot ápol Hszi Csinping elnökkel, de az Alipay olyan óriási információs rendszert épített ki a hitelpiacon, amely már veszélyezteti Peking hatalmi monopóliumát. Márpedig ehhez ragaszkodik a kommunista párt, amely teljhatalmat kíván gyakorolni immár Hongkongban is.

Egy ország két rendszer

1997-ben ért véget a brit uralom Hongkongban. Ezt követően Kína része lett, de azzal a kikötéssel, hogy még 50 évig fenntarthatja a brit jogrendet. Ez még nem járt le, ezért Nagy Britannia és az USA az egyezmény megsértésének tekinti Peking nyomulását Hongkongban. Szankciókat is alkalmaznak Pekinggel szemben, de ott ezeket az amerikai-kínai kereskedelmi háború részének tekintik. Most pedig Jo Bidentől várják, hogy mit lép majd e téren, mert ettől függ Hongkong jövője is.

A vétó el van vetve

Közösségünket egyszerre támadta meg a koronavírus és fertőzte meg az illiberális populizmus. Azt már bizonyítottuk, hogy az olyan globális kihívásokra, mint a járvány vagy az éghajlat-változás, nem lehet egyéni válaszokat adni, ezeket csak közösen, együttműködve tudjuk megoldani – ezekkel a gondolatokkal kezdte meg beszédét Ujhelyi István az EP ma reggel kezdődött plenáris ülésén. 

Az illiberáis maffiakormányzásra tünetmentes gyógyírt nem, egyelőre csak átmeneti kezelést találtunk, de idővel ennek is meglesz az ellenszere. A költségvetés elfogadásával és a jogállami mechanizmus életbelépésével új időszámítás kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy európai közösségünk olyan történelmi jelentőségű költségvetést és újjáépítési csomagot állított össze, amely érdemi segítséget nyújt a tagállamoknak és biztosítja a fejlődést.

Ez a válság egyben lehetőség is. Az Európai Egészségügyi Unió egyik kezdeményezőjeként kiemelt eredménynek tartom, hogy az egészségügyi programokra szánt keret összegét sikerült a korábbi sokszorosára emelni. Fontos eredmény az Erasmus+ költségvetésének megvédése, benne például az általam mentorként segített ingyenes Interrail-bérletprogram, a DiscoverEU támogatása is.

Miközben a Fidesz csúcsra járatja az EU-ellenes propaganda-hadjáratot, addig a következő hét évben összesen több mint tizenötezer-milliárd forint érkezik Magyarországra, csak a kohéziós alapokból hétezer-milliárd. Az agrárpolitikára több mint négyezerkétszáz-milliárd uniós támogatás jut majd, a klímasemlegesség elérésére több mint nyolcvan-milliárd, de jelentős összeg válik elérhetővé az újjáépítési csomagból is: több mint kétezerhatszáz-milliárd forint vissza nem térítendő támogatás.

Orbán és maffiakormánya ezt kockáztatta a vétóval.

Karácsonyra engedélyezhetik a Pfizer vakcinát az EU-ban is

Karácsonyi ajándékot készít elő – Németország sürgetésére – az európai gyógyszer hatóság az EMA, amely rendkívüli ülést tart december 21-én. Nagy Britannia, Kanada és az USA után engedélyezhetik a Pfizer Covid-19 vakcináját, melyet Németországban dolgozott ki egy török házaspár.

Németországban a járvány oly aggasztóvá vált, hogy a kormány minden eszközzel sürgeti a védőoltást nehogy az áldozatok száma gyors ütemben emelkedjen. A Covid-19 járvány első hullámát a Merkel kormányzat kiválóan kezelte, de a második kifogott rajta. A halálos áldozatok száma naponta 500 körül jár, eddig 22475-en estek a járvány áldozatává Németországban.

Az EU tagállamai eredetileg december 29-ben állapodtak meg, de Németország kérésére előrehozták a döntést. A német egészségügyi miniszter szerint amint megkapják az engedélyt 2-4 napon belül elindulhat az oltási kampány.

Ursula von der Leyen asszony is azt jelezte Twitteren, hogy még karácsony előtt megkaphatja a védőoltást egy uniós polgár.

Előnyben a szociális otthonok

Franciaországban az első egymillió oltást a szociális otthonok lakói kapják meg, mert ott a legsúlyosabb a járványhelyzet. Így döntött Macron elnök. Utánuk következnek az egészségügyi dolgozók, majd pedig a veszélyeztetett idős korcsoportok: először a 75 év fölöttiek, majd pedig a 65 évnél idősebbek.

Orbán tacepaója

Lengyelország és Magyarország elállt a vétótól, és ez Európa számára az igazság pillanata: a két kormánynak csak akkor kezdett el remegni a lába, amikor Brüsszelben elkezdtek gondolkodni arról, hogy a covid-segélyalapot nélkülük hozzák létre.

Mindkét kormány hangosan bömbölt, de Orbán Viktor éppen egy olyan „tacepaóra kitűzött cetlit” fogadott el, amely ellen néhány napja még hevesen tiltakozott.

„És így a két tigrisből mégiscsak szőnyeg lett”

– írta a vezető német konzervatív lap.

Az EU ugyanis semmit nem adott fel: a közös kasszából történő kifizetéseket a jövőben a jogállamisághoz kötik, a mechanizmus érintetlen maradt, mindössze az alkalmazása késlekedik valamelyest.

És ez így rendben is van, mert az új mechanizmusnak feltétlenül minden esetleges jogi kétely felett kell állnia.

Ezt a Tanács a maga kompromisszumainál már beárazta, és a képviselők szívesen tovább is mentek volna.

Hogy mennyit ér ez a mechanizmus, azt nem a majdani eljárások száma fogja megmutatni, hanem az elriasztó, vagyis megelőző hatása. A kialkudott szövegben szereplő minden egyéb részlet magától értetődő dolgokra vonatkozik, és a pontosítások csak azért szükségesek, mert Budapest és Varsó megalapozatlan vádakat hangoztatott.

Az EU számára a blokád vége az igazság pillanata. A legfontosabb tanulság: még mindig a pénz a legerősebb eszköz. Lengyelország akkor kezdett gyengünli, amikor Brüsszelben komolyan felvetették, hogy a két ország nélkül hozhatják létre a segélyalapot.

Magyarország sem veti meg a brüsszeli milliárdokat. A V4 másik két tagállama már rég kiszabadította magát a „családi fogságból”. Merkel pedig sikerrel zárja a német soros elnökséget. Európában szabaddá vált az út egy segélyalaphoz, amely példátlan az unió történetében.

Ara-Kovács Attila

Nem sikerül érvényteleníteni a félévet az SZFE-n

A Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése „tekintettel az elmúlt hónapok eseményeire” új tantervi rendet készített, erről levélben értesítette a hallgatókat – írja közleményében az SZFE hallgatóinak sajtóközleménye.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem illegitim vezetősége „felismerte” a dokumentáltan megtartott tanórákat és kurzusokat meg nem történtnek tekinteni nem lehet, így már csak az általa elrendelt felfüggesztéstől számított két hét érvénytelenítéséhez ragaszkodna.

A hallgatók és oktatók közössége a tanév rendjének módosítását elutasítja.

Közvetetten, az egyetem honlapján megjelentetett levélben értesítette a SZFE polgárságát, hogy a 2020/2021-es tanév őszi szemeszterében „elmaradt” tanegységek „utólagos teljesítését” tennék lehetővé. A tanév rendjének módosításáról a hallgatók az általuk el nem ismert kancellár és a jogszerűtlenül kinevezett általános rektorhelyettes az őszi szemesztert a Neptun-rendszer önkényes kiiktatása után elrendelt felfüggesztésig, azaz november 27-ig, teljesítettnek tekintik.

A „felismerés” annak a következménye, hogy a hallgatók november 30-án közigazgatási perben támadták meg az általuk el nem ismert kuratórium és vezetőség közös rendelkezését a tanulmányi félév felfüggesztéséről. Szerintük az oktatást betiltani nem lehet, pontosan úgy ahogy a tudásról való számadást sem.

A Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az Egyetemen az oktatás nem tekinthető felfüggesztettnek, a Neptun-rendszert ezért működtetni kell – az oktatók és az oktatásszervezés munkatársainak a rendszerhez való hozzáférésüket, jogosultságaikat biztosítani kell.

A digitális oktatásra való átállás zökkenőmentesen történt, a vonatkozó kormányrendelet értelmében halasztó hatállyal megtámadhatatlan felfüggesztés ellenére a szorgalmi időszakból fennmaradó két hétben is maradéktalanul zajlott az oktatás
– a hallgatók és oktatók közössége értelmetlennek látja a tavaszi szemeszter meghosszabbítását, melyet az illegitim vezetőség a nemlétező körülményekre és szükségtelen pótlásokra hivatkozva másfél hónappal később kezdene el és másfél hónappal később fejezne be, mint rendesen.

A fentiek értelmében a vizsgaidőszak ezen a héten kezdetét veszi.

A kialakult helyzetre jellemző, hogy egy kormánydöntéssel az intézmény fölé rakott alapítvány új kuratóriumának elnökévé olyan személyt neveztek ki, aki az egyetemet korábban több alkalommal is bírálta, és akit az egyetem a demokratikusan választott szenátusa nem fogadott el, ezért kinevezését a hallgatók illegitimnek tekintik.

Az illegitimnek tekintett kuratóriumi elnök által illegitim módon kinevezett Szarka Gábor kancellár és Novák Emil általános rektorhelyettes november 6-án felfüggesztette  az SZFE őszi félévét, mert a blokád miatt az egyetem vezetése nem tudott bejutni az egyetem épületeibe. Szarka kijelentette, február 1-ig oktatási tevékenység nem folytatható az egyetemen, és a kollégiumot is bezáratta. Szarka, katonai múltját nem megtagadva itt is folytathatja és parancsokat osztogathat. Az alapítvány elnökére is jellemző, hogy olyan embert nevez ki az egyetem élére, aki sem a saját, sem a hallgatók jogaival nincsen tisztában. A hallgatók jogaik ismeretében viszont ellenálltak és folytatódott a tanítás. Végül november 10-én jelentették be a hallgatók, hogy alkalmazkodva a koronavírus-rendeletekhez felfüggesztik a blokádot.

A pandémia megnövelte a házasságtörési kedvet

Erről számolt be a párizsi Madame Figaro felmérése szerint a home office növelte a házasságtörési kedvet. Nem felejti el hozzátenni az újság, hogy a hűtlenség ez esetben virtuális!

A 29 éves Arthur majd megőrült az unalomtól 30 négyzetméteres párizsi lakásában, ahol egyedül maradt, mert a barátnője, Laura a főváros lezárása után vidékre utazott a szüleihez.

„Lauraval jól megvagyunk, de most mégiscsak szabadnak éreztem magam. Elkezdtem csajozni az interneten. A szabadságnak ez az utolsó lehetősége maradt meg a számomra” – vallotta be Arthur.

A képernyő már régóta nagy kísértést jelent, az elzárás csak felgyorsította ezt a folyamatot – hangsúlyozza a pszichológus.

„A virtuális boldogság segít elvonni a figyelmet a bús valóról, a véget nem érő elzárásról.”

Rekord kattintás a virtuális találka helyeken

„Nem számítottunk rá, de már az első elzárás alkalmából dőltek a rekordok egymás után mind a jelentkezések mind a kapcsolatok számában” – nyilatkozta a Gleeden Europa kommunikációs igazgató nője, aki számokkal is szolgált. Az első elzárás idején tavasszal 170%-al nőtt a jelentkezők és 260%-al a kapcsolatok száma az internetes találka helyen.

Ezek francia adatok, de az USA-ban sincs ez másként. Az Indiana egyetem kutatói az első elzárás végén 1400 embert kérdeztek meg erről. Egynegyedük azt válaszolta: ex barátnőjével vagy barátjával vette fel a kapcsolatot az elzárás idején!

A 33 éves Rose Párizsban kifejezetten élvezte azt, hogy korábbi szerelmével cserél szexi képeket miközben jelenlegi párja a szomszéd szobában Home Office-ban munkálkodik.

A bezártság nem tesz jót a pár kapcsolatnak

Ezt hangsúlyozzák azok a pszichológusok, akik a Madame Figaro-nak nyilatkoztak. A XXI-ik századi ember elszokott attól, hogy kis területen összezárva éljen szeretteivel. Nagyon megnőtt az emberek autonómia igénye, ezért a másik közeledését sokszor úgy érezzük mint beavatkozást a személyes szféránkba.

A Home Office nagy csábító lehet

Isabelle, a 45 éves könyvelőnő így jött össze munkatársával , Hervé-vel. Először csak szoros munkakapcsolatban álltak a Zoom-on keresztül, de azután rájöttek: sokkal több minden köti őket össze mint a munka. Most vígan flörtölgetnek kihasználva az otthoni munka előnyeit. Persze a mobil telefont ilyenkor ajánlatos rejtegetni a párunk elől – írja a párizsi Madame Figaro.

Többsebességes Európát!

Ezt javasolja a svájci Neue Zürcher Zeitung azt követően, hogy az EU csúcson elfogadták Merkel kancellár kompromisszumos javaslatát. A svájci lap szerint a magyar és a lengyel kormány meghátrált amikor észrevették, hogy komoly pénzeket veszíthetnek.

A jogállami kritériumok alkalmazása csak késlekedik, de előbb vagy utóbb bekövetkezik. Ez pedig különösen a magyar kormányzat számára lesz kellemetlen, mert Orbán Viktor „szuverén” rendszerét az európai pénzekre építette fel.

Mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon a hatalom korlátozni próbálja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezért pedig

előbb-utóbb megindulhat a felelősségre vonás. Ugyanez a helyzet az uniós pénzekkel is.

Ezekkel Orbán Viktornak előbb vagy utóbb el kell számolnia.

Lehet, hogy ez nem a 2022-es választások előtt lesz, de elvben bármikor bekövetkezhet.

Az európai ügyészségnek Magyarország ugyan nem tagja, de az végezhet olyan vizsgálatokat, melyek a budapesti kormányt is érintik.

Néhány keleti tagállamot ma fel sem vennének az unióba

A Neue Zürcher Zeitung megállapítja, hogy Bulgária, Lengyelország, Magyarország vagy Románia mai állapotában be sem kerülhetne az Európai Unióba. Persze Brüsszelben hozzá vannak szokva ahhoz, hogy behunyják a fél szemüket, mert különben a tagállamok legkevesebb felével permanens konfliktus keletkezne.

Ezért a svájci lap ezért is látja úgy, hogy

újra előkerül majd a két vagy több sebességes Európa gondolata, melyet elsősorban a franciák képviseltek.

Már a magyar és a lengyel kormányt is azzal fenyegették meg, hogy amennyiben kitartanak a vétózás mellett, akkor megcsinálják a válságkezelő alapot nélkülük. Ez azt jelentette volna, hogy a másik 25 ország elosztotta volna egymás között a válságkezelő alapot miközben Magyarország és Lengyelország hoppon maradt volna.

A konszenzus a jövőben kevésbé lenne fontos, ha megvalósulna a több sebességes Európa. Bár Macron francia elnök korábban azt üzente a magyar és a lengyel vezetőknek, hogy az EU nem szupermarket, ahol mindenki kedve szerint válogat, de a gyakorlatban mégiscsak ez következhet. Azzal a nem is oly apró különbséggel, hogy pénzt csak az kap az uniós kasszából, aki betartja a szabályokat.

Az áldozat a magyar nép lesz

0

Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját. De az a kompromisszum, amelyet Magyarországgal és Lengyelországgal kötött, az összes lehetőség közül a legrosszabb – írja Soros György a Project Syndicate portálon.

Az Európai Unió egzisztenciális fenyegetéssel néz szembe, és az EU vezetése mégis olyan kompromisszummal válaszol, amely úgy tűnik, hogy tükrözi azt a meggyőződést, hogy a fenyegetés egyszerűen elhárítható. Orbán Viktor miniszterelnök magyarországi kleptokratikus rendszere és kisebb részben az illiberális Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánya szemtelenül kihívja azokat az értékeket, amelyekre az Európai Unió épült.

Ha kihívásukat legitim politikai álláspontként kezelik, amely elismerést és kompromisszumos megoldást érdemel, akkor csak – tömegesen – növeli azokat a kockázatokat, amelyekkel az EU most szembesül.

Angela Merkel német kancellár óriási nyomás alatt dolgozott, hogy megakadályozza az Európai Unió 2021–27-es költségvetésének és a COVID-19 helyreállítási alapjának vétóját.

Elismerem és megértem azt az óriási nyomást, amely alatt Angela Merkel német kancellár dolgozik. 15 éve Németország kancellárja, és most 2021 szeptemberében közeleg a nyugdíjazáshoz. Emmanuel Macron francia elnököt ideiglenesen elterelte a laïcité kérdés és Franciaországon belüli egyéb komoly biztonsági aggályok, Merkel az egyik legfőbb döntéshozó lett a EU-ban.

Azt is megértem, hogy a német kancellár miért nem akarja, hogy egy másik ország, Magyarország az ő idejében jelentse be az EU-ból való kilépés szándékát. Állítólag erre készült Orbán az elmúlt napokban, mert nem engedheti meg magának, hogy rendszere korrupciójának puszta mértékét leleplezzék, amit az EU „jogállamiság” feltételrendszere az uniós források folyósítása érdekében mindig megtett volna.

Orbán hatalmas összegeket lopott el és tulajdonított el hatalmon töltött évtizede alatt, köztük olyan uniós forrásokat, amelyeknek a magyar emberek javára kellett volna menniük. Nem engedheti meg magának, hogy gyakorlati korlátokat szabjon személyes és politikai korrupciójára, mert ezek az illegális bevételek az a zsír, amely rendszerének kerekeit gördülékenyen mozgásban rendben tartja.

Orbán részéről kétségbeesett hazárdjáték volt azzal fenyegetni, hogy megtorpedózzák az EU pénzügyeit azzal, hogy megvétózzák költségvetését.

Ez egy blöff volt, ennek ellenére sajnos úgy tűnik Merkel belekényszerült a magyar és a lengyel zsarolásba.

Miközben írom, egyértelműnek tűnik, hogy Merkel kompromisszumot kötött Orbánnal és Lengyelország tényleges vezetőjével, Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettessel.

Az a megállapodás, amelyet Németország kötött az EU két szélhámos tagállamával, azonban a lehető legrosszabb az összes lehetőség közül.

A javasolt kompromisszum széles körben kiszivárogtatott szövegét, amelyet be kell ágyazni az Európai Tanács e heti ülésének zárónyilatkozatába, három alapvető hibája van.

Először is, a nyilatkozat lényegében és szándékában megváltoztatja az uniós intézmények által november 5-én elfogadott rendelet szövegét, ami jelentősen gyengíti a jogállamiság feltételességét. Sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament, nem beszélve azokról a nemzeti kormányokról, amelyek a rendelet integritását az Európai Tanácsban a legfőbb gondok közé sorolták, nem engedhetik meg, hogy ilyen módon félrehajoljanak.

Másodszor, az egyezmény egyes rendelkezései arra szolgálnak, hogy akár két évvel késleltessék a jogállamiság feltételeinek végrehajtását.

Ez igazi puccs lenne Orbán számára, mivel minden lehetséges intézkedést elhalasztana a következő, 2022-re tervezett magyar parlamenti választásokig.

Az elhalasztás elegendő időt adna Orbán pártjának a magyar törvények és alkotmányos rendelkezések megváltoztatására, és lehetővé tenné Orbán számára, hogy folytassa a magyarországi „közpénz” fogalmának újradefiniálását olyan módon, amely lehetővé teszi számára, hogy az állami szervektől szerzett zsákmányokat magán „alapítványokba” irányítsa ahol azokat cimborái irányítják.

A Merkel Orbánnal kötött megállapodásának elsődleges áldozatai Magyarország népe lesznek.

Végül a javasolt csúcstalálkozó olyan eset, amikor az Európai Tanács hatáskörén kívül jár el, korlátozva az Európai Bizottság azon képességét, hogy értelmezze és cselekedjen az elfogadott uniós jogszabályok alapján. Ez veszélyes precedens, mert csökkenti a Bizottság jogi függetlenségét, és legalább szellemében nagyon is ellentmondhat az Európai Unióról szóló szerződésnek.

Az egyezmény meghiúsítja az Európai Parlament kifejezett kívánságait. De mivel sürgősen fel kell használni a 750 milliárd eurós (909 milliárd dolláros) COVID-19 helyreállítási alapot, az Európai Parlament nagyon is jóváhagyhatja.

Annyit tehetek, hogy kifejezzem azt az erkölcsi felháborodást, mint az európai és egyetemes értékek védelmezőjének hitt embereknek kellene érezniük.

Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ez a kompromisszum súlyosan megviselheti azt a nehezen elnyert bizalmat, amelyet az uniós intézmények elnyertek a helyreállítási alap létrehozásával.

Soros György

Ki időt nyer, életet nyer

Várjuk meg a végét az EU-s költségvetési vétót feloldó megállapodásnak, a hírek szerint kompromisszumként elfogadott politikai nyilatkozat pontos és végleges szövegezése itt perdöntő lehet. Továbbá azt sem tudjuk, hogy a német elnökség által tető alá hozott megállapodást jóvá hagyják-e a tagállamok a héten.

Mindazonáltal az eddig információk alapján körvonalazódó megállapodásról néhány megállapítást tehetünk – fejben tartva, hogy mindez akkor érvényes, ha valóban ez kerül elfogadásra. Ahogy arra korábban is számítottam, a végeredmény egy olyan nagyon EU-s kompromisszum lett, amit mindenki el tud adni győzelemként.
1. A jogállamisági mechanizmus ügyében az EU kitartott, nem vonták vissza és nem vizezték fel a szabályozást, nem választották el a költségvetéstől. A mechanizmus a Parlament és Tanács közt novemberben megállapodott formában lép hatályba január 1-én. Ez egyértelműen az EU győzelme, és Orbánék veresége, korábban világosan az volt a magyar kormányzati pozíció, hogy nem, nem, soha nem fogadják el a jogállamisági mechanizmust ebben a formában. Itt egyértelmű a vétózó országok meghátrálása – jórészt vélhetőleg az EU B tervének, a helyreállítási csomag 25 tagállammal való megvalósításának belengetése miatt.

2. Magyarország és Lengyelország megszavazza a költségvetést, az EU letörte a vétót. Az EU számára ez volt az elsődleges cél, a helyreállítási csomag és az új költségvetés késedelem, csúszás nélkül el tud indulni. Ez is inkább az Unió céljainak a teljesülését jelenti.

3. A két ország kap egy politikai nyilatkozatot, aminek az ereje most még nem látszik. Nem tudjuk jogilag mennyire lesz kötelező erejű, és pontosan mit tartalmaz. Ami eddig kiszivárgott róla, az nem tűnik túl nagy engedménynek, a mechanizmus maga is szorosan az EU-s költségvetéshez kötött az első pillanattól fogva, hogy ezt most egy nyilatkozatban megerősítik, nem sokat változtat a helyzeten. A magyar kormánynak az intézményesült korrupció miatt egy szigorúan az EU költségvetéshez kötött jogállamiság mechanizmus miatt is van félnivalója (sokkal több, mint Lengyelországnak). A részletes alkalmazási kódex önmagában akár kívánatosnak is mondható, az ördög itt a részletekben fog lakozni (kell-e pl. direkt, bizonyítható korrupciós eset a mechanizmus beindításához, vagy a rendszerszintű veszély is elegendő, például a pénzek megfelelő költését ellenőrző intézmények „nem kielégítő működése”.)
4. Ha valós az az információ, hogy a megállapodás szerint – miután a két tagállam az Európai Bíróságra viszi a szabályozást – a bíróság ítéletéig nem alkalmazzák a mechanizmust, az komoly engedmény Magyarországnak és Lengyelországnak. Lényegében a 22-es választásig a magyar kormány pont meg tudja finanszírozni a NER-t EU-s forrásokból, azaz az Unió vesz nekik még egy ciklust 2026-ig. Ez egyértelműen a két kormány legfontosabb eredménye, még ha időben korlátozott hatású is.
5. 2022 előtt az új 7 éves költségvetésnek csak kis része hívható le, még akkor is, ha nagyon megpróbálják felpörgetni a kifizetéseket, így a 2021-2027-es ciklus pénzeire döntően alkalmazni lehet majd a mechanizmust, így azokat erőteljesebben védi. A helyreállítási csomag 70-80%-át viszont 2022-ig lehívják, annak nagy részére így gyakorlatilag nem vonatkozik a szabályozás. Ez nagyjából 6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, és 7-8 milliárd euró kedvezményes hitellehetőséget jelent. Démoklész kardja ott fog lógni a kormány felett, de a következő 2 évre nagyjából fellélegezhet.

A megállapodás (ha valóban ebben a formában fogadják el) rövid távon Orbánnak és Morawieckinek kedvez, hosszú távon az EU prioritásai érvényesültek.

Kérdés, hogy a magyar ellenzék és az ellenzéki önkormányzatok túlélnek-e a hosszú távig. A magyar demokrácia leépülését ez így egyáltalán nem fogja megállítani, de az EU eszközt teremtett magának, hogy hatékonyabban lépjen fel a korrupt rezsimekkel szemben.
Ha röviden kéne összefoglalnom, azt mondanám, hogy az EU elengedte Magyarországot, cserébe azért, hogy hosszú távon működőképesebbé váljon. Nem túl jó hír ez nekünk, magyaroknak. Annyit tanulhatunk belőle, hogy a magunk problémáit magunknak kell megoldanunk.
Jávor Benedek/Facebook

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK