Mesekutatóval is találkozhatnak az érdeklődők a VIDOR Fesztiválon.
Ahogy mondani szokás, már aranyért sem lehet színházjegyet váltani a VIDOR Fesztivál versenyprogramjára Nyíregyházán. De csüggedésre semmi ok, hisz a Vidámság és Derű ORszágos seregszemléje számtalan ingyenes programot – köztük szabadtéri, világzenei koncerteket, beszélgetős műsorokat – kínál a nagyérdeműnek.
Csatlakozott a rendezvénysorozathoz a városban alapított irodalmi folyóirat, A vörös postakocsi is, mely a VIDOR-hoz igazítva Művészasztal címmel augusztus 31-én indítja útjára sorozatát. Az idén két, jövő tavasszal három alkalommal olyan élvonalbeli magyar írókat látnak vendégül Nyíregyházán, akiknek munkássága a színház világához is köthető.
A rendezvény háziasszonya Kováts Judit író, első vendége Boldizsár Ildikó író, mesekutató, meseterapeuta.
A MŰvész Stúdióban délután ötkor kezdődő műsor címe: Mese, mese, mátka… felnőtteknek.
Az est folyamán a Móricz Zsigmond Színház művészei a Holle anyó újramesélt változatát állítják színpadra Ildikó átdolgozásában, amit ő életközép-válság mesének nevez.
Jó reggelt, legyen szép napjuk! Itt van a friss, ropogós lapszemle!
A Balatonnál is tovább dagad a Mészáros-birodalom
A fél falu. A fél város. Így mondják a balatonakaliak és a balatonalmádiak is, hogy mi lett az utóbbi időben Mészáros Lőrincé a településükön – olvasható a Népszavában.
Mindkét településen tájékozottak az emberek, hallottak a hírekből a milliárdos felcsúti polgármester „bevásárlásairól”, de túlzás volna azt állítani, hogy mindez felbolygatta a kedélyeket. Ellenzéki politikusok adnak hangot felháborodásuknak, s talán még az akali nyaralótulajdonosok figyelik leginkább aggódva a fejleményeket.
Tovább drágulnak az élelmiszerek
A Magyar Nemzet arról ír, hogy lassan, de biztosan kúszik fel az infláció, az év végére megközelítheti a három százalékot is a fogyasztói árak emelkedése. A hitelek törlesztőrészletei egyelőre nem nőnek.
Az élelmiszerek drágultak, az üzemanyag olcsóbb lett, miközben az átlagos infláció júliusban 2,1 százalékkal növekedett egy év alatt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint havi alapon nem változtak a fogyasztói árak, azonban a maginfláció 2,6 százalékra növekedett. Ez utóbbi úgy jön ki, hogy az indexet megtisztítják a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól, vagyis az olyan termékkörök, mint az üzemanyag, az energia, vagy éppen a gyógyszerek árváltozásától.
A maginfláció ennek köszönhetően egy, a valósághoz közelebb álló alaptrendet igyekszik mutatni a nemzetgazdaság árszínvonalának változásáról. A fenti adatból pedig az következik, hogy egyre jobban erősödik az inflációs nyomás a gazdaságban.
Már nem sikerágazat a könyvkiadás
Hatalmas a felfordulás a hazai piacon, a kisebb kiadók nehezen tudnak fennmaradni, az Alexandra még mindig milliókkal tartozik a legtöbb cégnek – olvasható a Magyar Hírlapban.
Egy könyv fogyasztói árának ötven–hatvan százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda. Megjelentek a lánctartozások, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, ő sem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Az elmúlt öt évben a magyarországi könyvkiadói piac szereplőinek száma és az általuk elért nettó árbevétel is folyamatosan csökkent.
Magyarország befogadhatja a Svédországból kiutasított iráni lányt
Ha segítséget kér hazánkban, a magyar állam kész menekültként elismerni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba, dacára annak, hogy ott a kereszténység felvétele miatt komoly veszélybe kerülne az élete – közölte a Magyar Időkkel az Orbán Viktor szabadsága miatt jelenleg kormányfői teendőket is ellátó Semjén Zsolt.
H a Aideen Strandsson menedéket kér hazánktól, a hivatalos eljárás végén – amelynek része természetesen a nemzetbiztonsági ellenőrzés is – kedvező elbírálásra számíthat, Magyarország ugyanis nem küld vissza senkit olyan államba, ahol az élete vagy a testi épsége veszélyben van.
A kommunista párt által uralt Kínában is próbálják elnyomni a civil szervezeteket. Igaz, ott nem Soros-bérencezik azokat, akik nem értenek egyet a kormánnyal és küzdenek az emberi jogokért, de ott is hoztak ellenük törvényt. Ezért egyre kreatívabb módszereket találnak arra, hogy változásokat tudjanak elérni.
A civil társadalomnak az a lényege, hogy az emberek önkéntesen részt vesznek olyan szervezetekben, amelyek megvédik az érdekeiket. Gordon Wright brit politológus szerint az ilyen szervezetek egy-egy ország demokratizálásában is fontos szerepet töltenek be, például csökkenthetik az állami ellenőrzést a társadalomban,
felügyelik és ellenőrzik a központi hatalmat,
elszámoltathatják a tisztviselőket, vagy épp közvetítő szerepet játszanak.
Vagyis működő demokráciákban a civil, azaz nem kormányzati szervezetek (ennek angol verziójából, a non-governmental organizationből jön az NGO rövidítés) mobilizálni tudják az embereket, kifejezik a társadalom egyes csoportjainak akaratát.
De ez nem minden országban van így. Magyarország mellett több más ország is próbálja korlátok közé szorítani a civil szervezetek működését – olyanok, mint Oroszország, ahol Putyin 2012-ben írta alá a civil szervezeteket külföldi ügynökökké minősítő törvényt (tavaly év végéig a 148 ilyen szervezetből 27-et már bezárásra kényszerítettek), vagy éppen Kína.
Liu Hsziao-po Fotó: MTI/EPA/Liu Hszia
Néhány héttel ezelőtt, július 13-án az egész világot bejárta a hír, hogy a Nobel-békedíjas Li Hsziao-po meghalt rákban. Diana Fu, a torontói egyetem kutatója szerint meggyötört arcának látványa annak jelképe, hogy még a legkeményebbek is belefáradtak az elnyomásba és az ellen folytatott harcba Kínában.
Az elmúlt évben ugyanis Kínában egyre jobban korlátozzák az alulról jövő kezdeményezéseket, veszélyesnek tartják a civil társadalmat,
a kommunista párt vezetése szerint ugyanis az ilyen szervezeteken keresztül beszivároghatnak a nyugati eszmék a társadalomba.
Már 2015 végén megjelent egy cikk a New York Times-ban, amelyben arról írtak, hogy egyre többen aggódnak, amiért Kínában új szintre lépett a civil társadalom elleni harc. Az apropója az volt, hogy letartóztattak három munkajogi aktivistát, akik a vád szerint azért szerveztek tömegmegmozdulást, hogy megzavarják a társadalmi rendet.
Nem ez volt az egyetlen rendőrségi ügy: abban az évben több mint 200 emberi jogi ügyvédet és munkatársaikat tartóztatták le.
Hszi Csin-ping Fotó: MTI/EPApool/Andy Wong
A civil szervezetek elleni harc azonban nem ekkor kezdődött Kínában. Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése után nem sokkal, 2013-ban kiadták a hírhedtté vált, úgynevezett 9-es számú dokumentumot. Ebben azt írták:
a civil társadalom veszélyes a kommunista párt uralmára.
Az Amnesty International hongkongi kutatója már akkor azt mondta: a párt kész arra, hogy „lecsapjon a civil szervezetekre”, amennyiben fenyegetésnek értékeli tevékenységüket. Ez meg is történt. Magyarországhoz hasonlóan, külön törvényt is hoztak a civil szervezetekről, amely január elsején lépett életbe, és elég tágan értelmezi ezt a fenyegetést, erősen korlátozva a lehetőségét annak, hogy a kormányzati kontrollt ki lehessen kerülni.
A hatóságok hamar akcióba léptek. 2014 szeptemberében bezárattak egy olyan szervezetet, amely vidéki könyvtárakat működtetett. A következő évben pedig sorra jöttek a letartóztatások.
Ennek ellenére az aktivizmus nem tűnt el Kínában, sőt, ahogy Diana Fu a Foreign Affairsben írja, egyre kreatívabb lett. Tömeges megmozdulásokra ugyan nincs lehetőség (legfeljebb olyan kisebb helyi tüntetésekre, amelyeket a feszültséglevezetés miatt a párt eltűr, sőt, néha maga is támogat), ilyeneket ugyanis NGO-k nem szervezhetnek. Ezért egyéb módszereket kellett találni.
Az egyik ilyen a flashmob, vagyis villámtüntetés. Ezek gyakran csak pár percesek, de ez pont
elég ahhoz, hogy fotók, videók készüljenek, amiket aztán lehet terjeszteni a közösségi médiában.
Ennyi idő alatt viszont a hatóságok sem tudnak keményen fellépni ellenük. A szervezők pedig a háttérben tudnak maradni.
A másik módszerre jó példa a szexuális zaklatás ellen küzdő Dzsang Lej-lej, aki nagyvárosok utcáin fotóztatja magát, transzparensekkel, majd a kínai Twitteren, a Weibón megosztja ezeket a képeket és nők százait biztatja arra, hogy kövessék példáját.
This picture is from ZHANG Leilei's Anti-Sexual Harassment Campaign. You can read more info about Leilei's action, as…
többek között pólókat nyomtatnak a szlogenjeivel. Ők már elértek annyi eredményt, hogy több városban elkezdtek kísérletezni olyan metrókocsikkal, amelyekre csak nők szállhatnak fel. És ehhez nem kellett nagy tömegben az utcára vonulniuk.
Egy újabb verzió, amikor petíciókkal bombázzak a különböző hivatalokat – hivatalosan sok ember spontán akciójaként, valójában persze ezek is
szervezett akciók, amelyekkel gyakran érnek el kisebb eredményeket.
Ezt Carolyn Hsu szociológus a Brookings Intézet egy előadásán azzal magyarázta, hogy a kommunista párt arra alapozza uralmát, hogy az emberek többsége elégedett, ezért figyel arra, hogy ha valami sokakat aggaszt, akkor arra megoldást találjon.
Diana Fu szerint a kínai civilek azt is megtanulták, hogy a radikálisan demokráciapárti akciók nem működnek, ezért, ahogy a fenti példák is mutatják, óvatosan próbálnak változásokat elérni – ezeknek nem annyira látványos az eredménye, de bizonyítják, hogy
hiába próbálják elnyomni a civil társadalmat, az mindig talál módot az ellenállásra.
Megbízható forrásokból értesült a fuhu.hu: újabb törvénymódosítást tervez plakát-ügyben a Fidesz. Informátorunk szerint nem csupán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kapott feladatot Orbán Viktortól, hogy keressen az önkormányzatokon keresztül adminisztratív megoldásokat a plakáthelyek eltüntetésére, de a fideszes képviselők is keresik a jogi kiskapuk bezárásának lehetőségét.
Kívülről nézve még élvezetesnek is nevezhetnénk azt a háborút, amit a két volt jóbarát, Simicska Lajos és Orbán Viktor folytat egymással.
A Soros után a legnagyobb ellenséggé vált Simicska egyelőre szellemességében, kreativitásban igyekszik felülmúlni Orbánt.
Ez, ismételjük, kívülről nézve még élvezetes szellemi párbajnak is tűnhetne, ha nem éppen a törvényekkel játszanának a szereplők. Ami jól mutatja a rendszer jellegét; a hajdanán gránitszilárdságúnak beharangozott alaptörvény, Orbán fő műve, valójában csak eszköz a hatalmi törekvések bebiztosításához. Mellesleg
éppen ez az, amit Orbán Simicskától tanult;
hogyan lehet látszólag demokratikusan, azaz törvényesen érvényesíteni az akaratodat.
A történet most arról szól, hogyan tudnák végképp száműzni a köztéri reklámpiacról Simicska Lajost; tulajdonképpen ez az egyetlen olyan területe, felülete a nyilvánosságnak, ahol nincs kormánypárti túlsúly. Addig persze nem volt semmi baj, amíg a nem-fideszes óriásplakátokon nem voltak kormány-ellenes hirdetések: a Fidesz békésen használta saját felületeit propagandisztikus célokra, tájékoztatásnak nevezve a politikai akciókat (vö: nemzeti konzultáció). Ám
amint felbukkant a Jobbik teleregényhez hasonlítható hirdetés-folyama, azonnal a törvénygyártás eszközéhez nyúlt, ezzel kitiltva az utcáról a vele szembe menő propagandát.
És miközben, látszólag a közélet tisztaságáért harcolt azzal, hogy a pártoknak megtiltotta a politikai hirdetések kihelyezését, ő maga – azaz a kormány – minden idők leggusztustalanabb kampányába vágott bele („Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén”). A törvény azonban nem sikeredett tökéletesre, mert hamarosan érkezett az ellenlépés: névtelen, azaz a hirdetőt meg nem jelenítő plakátok bukkantak fel a nyilvánosság előtt, kvázi a nép nevében szólva a kormány leválthatóságáról. A hirdetéseket magánszemélyek adták fel, közölte a Jobbik, amely párt ugye Simicska Lajos támogatását élvezi.
Néhány napja megint újabb „civil” akció indult,
ezúttal az európai bérunióról, amely – minő véletlen – épp a Jobbik programjával kvadrál.
Orbán, egyelőre, a hírek szerint dühöngve, de tehetetlenül figyeli a torzóra sikeredett törvény következményeit. A miniszterelnök azonban nem az a típus, aki tétlen marad ilyen helyzetben; törvénymódosítást követel. Vagyis
azt követeli frakciótagjaitól, hogy minél hamarabb terjesszenek elé olyan variációkat, amelyek képesek megfékezni a Jobbikot, alias Simicska Lajost.
Ennek újra felbukkanhatnak olyan végletes megoldásai, amelyeket egyszer már elbuktak a bíróság előtt; a törvény erejével elbontatni az ellenséges propagandát terjesztő eszközöket. Ez azonban kétélű fegyver, a saját felületeit is áldozattá teheti. Marad tehát egy olyan törvény legyártatása, amely egy újabb lex-Simicskán keresztül, egyoldalúan képes száműzni az utcai kormány-, Fidesz-ellenes propagandát.
Az Orbán-Simicska plakátháborúban egyelőre az utóbbi vezet. Biztosra vehetjük, hogy nem marad így.
A 2014-es Sziget újra elnyerte az Európa legjobb nagyfesztiválja címet. 2016-ban a látogatók száma 490 ezerre emelkedett, ekkor köszönthették a Sziget történetének hétmilliomodik látogatóját.
Idén huszonötödik alkalommal, augusztus 9. és 16. között rendezik meg az óbudai Hajógyári-szigeten a Sziget fesztivált.
1993-ban a világ legolcsóbb és legjobb nyaralásának nevezték a Hajógyári-szigeten „Kell egy hét együttlét” jeligével augusztus 19. és 26. között megrendezett Diákszigetet.
Az ötletgazdák – Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Szekfű Balázs – olyan nemzetközi ifjúsági kulturális találkozót akartak szervezni, amely mérsékelt áron kínál lehetőséget kulturális szabadidős programokra és kapcsolatteremtésre.
A 26 millió forintos költségvetésű rendezvény fővédnökségét Göncz Árpád akkori köztársasági elnök vállalta, az ismert hazai előadók és kezdő művészek kétszáz koncertje, nyolcvan film és negyven színházi produkció több mint 43 ezer látogatót vonzott.
Egy évvel később, 1994-ben már több ismert külföldi fellépővel gazdagodott a program; a rendezvény apropója a woodstocki fesztivál 25. évfordulója volt. 1996-ban a fesztivál neve Pepsi Szigetre változott, és egy évvel később már 28 sátorban csaknem nyolcszáz program zajlott, ekkor közvetített először a helyszínről a Music Television, és ekkor költöztek az éjszakai koncertek hangszigetelt sátrakba. 1998-ban bevezették a folyamatos zajszintellenőrzést is.
1999-ben súlyos baleset történt; egy körhinta két kocsija menet közben kiszakadt, és a benne ülőkkel együtt a földre zuhant; egy fiú később belehalt sérüléseibe.
2001-ben a fesztivál legerősebb napján ki kellett tenni a jelképes „megtelt” táblát, mert a nézők száma elérte a rendezők által megállapított 60 ezres felső határt – ennyi embert volt képes kiszolgálni az alkalmilag kiépített infrastruktúra.
2012-ben a huszadik születésnapját ünneplő fesztivált az a megtiszteltetés érte, hogy Európa huszonöt legnagyobb fesztiválja közül a legjobbként elnyerte a European Festival Awards fődíját. A YouTube, a világ legnagyobb videomegosztó oldala öt napon át közvetítette élőben az eseményeket.
2013-ban kikiáltották a Sziget Fesztiválköztársaságot, amely lenyűgöző, eddig nem látott látványvilággal párosult. Felállították Európa legnagyobb hordozható óriáskerekét, a Sziget Eye-t, és itt tartották – a Sziget kezdeményezésére – a nemzetközi fesztiválkonferenciát is.
2014-ben az előző évek csökkenő látogatószáma után fordulat állt be; 415 ezer érdeklődőt számláltak, és a csúcsnapon 85 ezres telt ház volt. A 2014-es Sziget újra elnyerte az Európa legjobb nagyfesztiválja címet. 2016-ban a látogatók száma 490 ezerre emelkedett, ekkor köszönthették a Sziget történetének hétmilliomodik látogatóját.
Különválik feleségétől, Dasa Zsukovától Roman Abramovics, a világ egyik leggazdagabb embere. Az 50 éves orosz oligarcha vagyonát legkevesebb hétmilliárd fontra (2350 milliárd forintra) taksálják. Ha Angliában mondják ki a válást, a fele az asszonyé.
Az övé az angol labdarúgó bajnokság élvonalában szereplő és jelenleg címvédő Chelsea FC. Az üzletember 2003-ban 140 millió fontért vette meg a tönk szélén álló klubot, amely jelenleg a világ egyik legértékesebb csapata, értékét 1,4 milliárd fontra (470 milliárd forintra) becsülik.
Abramovics emellett az egyik első számú gyűjtője a modern művészetnek, kollekciójában sorakoznak Francis Bacon és Lucian Freud művei. 2008-ban 43 millió fontért vásárolta meg Bacon egyik triptichonját, Freudtól 17 milliós alkotása is van.
Szerte a világon vannak ingatlanai, Oroszországban állítólag négy, Franciaországban három – ebből egy Antibes-ban -, az Egyesült Államokban kettő.
Londoni otthona a brit főváros Knightsbridge nevű előkelő negyedében található, 50 millió fontot ér.
Az Eclipse yacht Forrás: Wikimedia
Övé a világ második legnagyobb jachtja. A 170 méter hosszú Eclipse 1,5 milliárd fontot (503 milliárd forintot) kóstál, két helikopterleszálló van rajta, 24 szoba és két medence.
Roman Abramovicsnak ez a harmadik házassága. 2008-ban vette feleségül Dasa Zsukovát, akitől két gyereke született, egy lány és egy fiú. Az üzletembernek a második feleségétől öt gyereke van. Irina Malandinától 2007-ben vált el, 150 millió fontot fizetett neki a megállapodás részeként. Első házassága 1987-től 1990-ig tartott.
Dasa Zsukova Forrás: Flickr
Az oligarcha és a saját családja révén is gazdag Dasa Zsukova közleményben jelentette be, hogy véget ért a kapcsolatuk, de hangsúlyozták, hogy barátok maradnak. A 36 éves feleség az Egyesült Államokban nőtt fel, sok időt tölt New Yorkban. Tagja a Metropolitan Múzeum igazgatótanácsának, saját divatmárkája van. Nemrégiben Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner testvére, Joshua Kushner oldalán látták. Dasa Zsukova közeli barátja az elnök lányának, Ivankának, és januárban részt vett Trump beiktatásán.
Keddi brit lapok által megszólaltatott jogi szakértők szerint, ha válásra kerül a sor, könnyen előfordulhat, hogy Abramovicsnak tetemes összeget kell fizetnie. Ez attól is függ, hol kezdeményezik majd a házasság felbontását. Amennyiben Angliában, úgy Dasa Zsukova a közös vagyon felére lehet jogosult. Az Egyesült Államokban vagy Oroszországban azonban más a helyzet. Kérdés továbbá, hogy kötöttek-e házassági szerződést.
Egy teljes utcát megvásárolt egy magánbefektető házaspár San Francisco legdrágább részén mindössze 90 ezer dollárért (23,2 millió forint).
A Presidio Terrace egy ovális alakú, magántulajdonban lévő utca, amelyet kapu zár el a Presidio Heights névre hallgató elegáns környék többi részétől. A pálmafákkal és több millió dolláros villákkal szegélyezett utcában több neves politikus is lakott.
Egy árverésen azonban Michael Cheng ingatlanbefektető és felesége, Tina Lam megvásárolta az egész utcát: tulajdonosa lett az autóútnak, a járdának és más közös használatban lévő területeknek. Az utcát legalább 1905-től egészen mostanáig a háztulajdonosok lakóközössége kezelte.
Mint kiderült, az utca lakóközössége elfelejtett megfizetni egy évenként 14 dolláros (3600 forint) adót, ami kötelező San Francisco mind a 181 magánkézben lévő utcája esetében.
A város adóhivatala ezért az ingatlant egy online aukción meghirdette 994 dolláros áron (256 ezer forint), hogy hozzájusson az összeghez, az adóhátralék miatti büntetéshez és kamatokhoz. A házaspár végül 2015 áprilisában nyerte meg az árverést a mintegy 90 ezer dolláros licittel.
Scott Emblidge, a lakóközösség jogi képviselőjének a városvezetéshez írt levele szerint azért nem fizették be az adót, mert a számlát a város egy olyan könyvelőhöz küldte, aki már az 1980-as évek óta nem dolgozott a Presidio Terrace-i lakosoknak.
Elmondta azt is, hogy a lakóközösség, amely most bírósághoz fordul az ügyben, egyáltalán nem tudott az utca elárverezéséről egészen idén májusig. A befektető házaspár ekkor egy cégen keresztül megkereste őket, érdeklődve, hogy valaki visszavásárolná-e az utcát a háztulajdonosok közül.
Michael Cheng és Tina Lam szerint más módokon is jövedelmezővé tudják tenni a befektetésüket, például bérbe adhatnák az utca 120 parkolóhelyét. „Az ingatlan törvényes tulajdonosaként sok lehetőségünk van” – fűzte hozzá a férfi, aki beszélt arról is, hogy egyáltalán nem fogadták őket barátságosan.
Hamisnak bizonyultak azok a fotók, amelyeket egy indiai rendőr házaspár, Dines és Tarakesvari Rathod tett közzé annak alátámasztására, hogy tavaly tavasszal feljutott a Mount Everestre. A Maharastra állam rendőrsége kirúgta a párt.
Mint a BBC hírportálja felidézi, a vizsgálat azután indult, hogy más hegymászók csalással vádolták a párt, akik állításuk szerint első indiai házaspárként hódították meg a világ legmagasabb csúcsát, a 8850 méter magas Everestet.
A rendőrség megállapította, hogy a 2016. május 23-i csúcsra érésről bemutatott fotókat „manipulálták”.
Szahebrao Patil rendőrfelügyelő azt mondta, hogy a pár félrevezető információkat tett közzé és szégyent hozott Maharastra rendőrségére, a katmandui turisztikai hivatal 10 éves mászási tilalommal sújtotta a hamisítókat.
A nepáli hatóság tavaly ugyan először igazolta, hogy feljutottak az Everestre, de hamarosan egy másik indiai hegymászó jelezte, hogy a fotók, amelyeket a pár közzétett, valójában az ő képei, amelyekre Dines és Tarakesvari Rathod csak rámontírozta magát.
Más kétkedők szerint a nevezett napon nem volt elég jó az időjárás a csúcstámadásra, ráadásul a fotón a házaspár másféle cipőt visel, mint az expedíciójukon készült többi fényképen. A bírálók szerint a szélsőséges feltételek miatt a csúcs közelében már nem lehet lábbelit váltani.
Ezen a héten négy új filmet mutatnak be a magyar mozikban.
Annabelle 2. – A teremtés
Néhány évvel kislányuk tragikus halála után, egy babakészítő és felesége úgy dönt, hogy befogad egy apácát és néhány gyereket, miután bezárták az árvaházukat. Ezzel azonban a Sátán által megszállt baba, Annabelle új célpontot talál – erről szól a horrorfilm.
Az apácát a leginkább a Narcos című sorozatból ismert Stephanie Sigman játssza, a gyerekek közül Lulu Wilsont érdemes kiemelni, de a két legnagyobb név a házaspárt játszó Anthony LaPaglia (Nyomtalanul sorozat, Elbaltázott nászéjszaka) és Mirando Otto (ha máshonnan nem, a Homeland Allison Carrjaként, vagy a Gyűrűk ura Éowynjaként emlékezhetünk rá).
A film az Imdb-n 7,3 csillaggal áll.
Az Emoji-film
A film, amely már akkor megosztotta a kritikusokat, amikor még be sem mutatták. Bár a „megosztotta” talán nem is jó kifejezés. Pontosabb, hogy mindenki gyűlöli. Ezt jelzi, hogy az Imdb-n kb. 12 ezer értékelés után 1,7 csillaggal áll, vagyis
a kilencedik legrosszabb filmnek tartják.
A rendezője az a Tony Leondis, aki eddig nem sok lehetőséget kapott a filmiparban – kérdés, ezután mennyit fog.
A film egyébként, nem meglepő módon, emojikről szól, amelyek közül az egyik kalandra indul, ahol veszélyes alkalmazásokkal kell megküzdenie.
Anyák elszabadulva
Négy anya, akik semmiben nem hasonlítanak egymásra, csak abban, hogy a gyerekeik közös iskolába járnak, úgy dönt, hogy együtt vacsoráznak, csak magukban.
A főszerepeket a tévében rengeteget foglalkoztatott Molly Shannon és a Hatodik érzékért Oscarra jelölt Toni Collette játssza, de
feltűnik benne a Maroon5 frontembere, Adam Levine is.
A film 4,1 csillagot kapott eddig az Imdb-n.
Bébibumm
Erre a hétre is jutott egy francia vígjáték, ebben egy anyja nárcisztikus személyiségétől szenvedő lányt ismerhetünk meg, aki terhes lesz – de anyja is teherbe esik.
A lányt Camille Cottin játssza, a film legnagyobb sztárja azonban az Oscar-díjas Juliette Binoche, akit valószínűleg egy filmrajongónak sem kell bemutatni.
Hitték volna, hogy Az istenek a fejükre estek című film 1981-ben, tehát már 36 évvel ezelőtt készült? Emlékeznek még a főszereplőre Xi-re és társaira, akik Afrika eldugott szavannáiban éltek, őseikhez hasonlóan békében és harmóniában élnek egymással, távol minden civilizációtól?
Egészen addig, míg egy napon egy felettük elhaladó repülőgépből kidobnak egy kólásüveget, mely sértetlenül landol Xi faluja közelében. A busmanok élete ettől gyökeresen megváltozik.
Most, harminchat évvel később egy maszáj férfi látunk a képen. A fotó a kenyai fővárostól, Nairobitól 130 kilométerre, délre fekvő Lelében készült.
Hősünk kezében mobiltelefon, feltehető, hogy a választásokkal kapcsolatban kommunikál valakivel. Változik a világ: az istenek már nem a fejükre, hanem a talpukra esnek és ha úri kedvük úgy tartja, telefonálnak, interneteznek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Különválik feleségétől, Dasa Zsukovától Roman Abramovics, a világ egyik leggazdagabb embere. Az 50 éves orosz oligarcha vagyonát legkevesebb hétmilliárd fontra (2350 milliárd forintra) taksálják. Ha Angliában mondják ki a válást, a fele az asszonyé.
