Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Az okostelefonfüggő gyerekek menthetik meg Nagy Britanniát

0

Sok szülő kétségbeesve figyeli, hogy gyermeke szinte a virtuális világban él, és a nyári vakáció idején igyekszik elzárni az okostelefon függő ifjú nemzedéket a kedvenc játékszerétől.

Ne tegyék!- kéri Őfelsége egykori kémfőnöke. Robert Hannigan, aki az év elején mondott le tisztségéről, cikket írt a londoni The Telegraphban arról, hogy Nagy Britannia bizony nagyon el van maradva az informatikai biztonság terén a világ e tekintetben fejlettebb részétől. Jól mutatta ezt amikor az év elején csoportos hekker támadás érte a londoni parlament adatbázisát. Az országos egészségügyi hálózat pedig szabályos informatikai zsarolási akciók színhelye lett. Ez megengedhetlen- hangsúlyozza az ex kémfőnök.

Februárban meg is alakult az informatikai biztonsági központ a kormányzati hírszerző és kémelhárító központban, melynek főnöke korábban a cikk szerzője volt. Robert Hannigan hangsúlyozza: Nagy Britanniában az a gond, hogy kevés az informatikus és társadalom érdeklődése sem megfelelő a téma iránt. A szülők ahelyett, hogy le beszélnék gyerekeiket arról, hogy az okostelefont babrálják vagy a laptopon játszanak, jobban tennék, ha maguk is elkezdenék tanulni az informatikát! Egyrészt, hogy ne érezzék magukat butának a saját gyerekeik mellett.

Másrészt pedig azért, mert manapság a munkahelyeken az egyik fő szempont az informatikai biztonság. A papa vagy a mama előbb vagy utóbb elveszítheti az állását, ha minimális informatika ismeretekkel sem rendelkezik- figyelmeztet az ex kémfőnök. Aki fájlalja, hogy csak kevesen vállalják az informatikai munkát a kormány szolgálatban, mert Őfelsége kormánya sajnos nem tud eleget fizetni. Így a jó informatikusok nem a hírszerzést vagy a kémelhárítást erősítik Nagy Britanniában. Miközben viszont az országot fenyegető államok vagy szervezetek profi informatikusokkal dolgoznak. Az angoloknak tehát fel kell kötniük a csipkés alsót, ha nem akarnak kiszolgáltatottá válni ezen a téren. Ezt pedig úgy lehet elsősorban elérni, ha mind többen értik és szeretik az informatikát.

Ezért nem szabad lebeszélni az okostelefon függő gyereket a kedvenc játékszeréről, mert ez a nemzedék mentheti meg Nagy Britannia informatikai biztonságát- hangsúlyozza Őfelsége ex kémfőnöke a londoni The Telegraph-ban.

Simicska: ez még csak a kezdet

0

Nem csapjuk be az olvasót: Simicska Lajos nem nyilatkozott portálunknak. Mostanság, mint azt a fuhu.hu megtudta, nem is nagyon akar megszólalni.

A címben olvasható mondat tehát inkább következtetés. Következtetés, azokból az információkból, amelyek az elmúlt 24 órában napvilágra kerültek és azokból, amelyekhez a fuhu.hu hozzájutott. Lapunknak sikerült beszélni egy-két olyan szereplővel, akinek vagy van rálátása az ügyekre, vagy maga is részese a történteknek. Természetesen – természetesen? – senki nem adta a nevét, ám mondandójuk mindenképpen hitelesnek tekinthető.

Beszámoltunk róla, hogy

a Fidesz-Jobbik plakátháború tovább folytatódik, amit egyszerűbben nevezhetünk Orbán-Simicska harcnak is.

Ennek a 2014, azaz az országgyűlési választások óta nyilvánosan folyó ellenségeskedésnek már több fordulóját „élvezhette“ végig a nagyközönség, a G-nap óta meg különös figyelemmel kíséri a párviadalt. Az eddigi fordulók, amúgy, nem hoztak átütő sikert Simicska Lajos számára. A milliárdos azonban, soha nem tett le arról, hogy megbuktassa Orbán Viktort, egyesek szerint a korábbi akciói inkább csak meg akartak ágyazni egy nagy átfogó támadásnak.

Információnk szerint ez a mostani, két napja kirobbantott botrány is csak előjáték, az igazi végső rohamhoz. Arról  már korábbi források is szóltak, hogy az igazi, kivédhetetlen attak ősszel következik be. Nem véletlen az időzítés: Simicska olyan helyzetet akar teremteni, amely a Fidesz biztos vereségét hozza magával.

Az eddig sem volt kérdőjeles senki előtt, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok, Orbán-barát a Jobbik támogatója, a fuhu.hu úgy tudja, hogy Simicska kizárólag a Jobbik győzelmi képességeiben bízik.  Portálunk hallott olyan Simicska-kijelentésről, amelyben éppen a Jobbikot, mint egyetlen olyan pártot emlegette, amely nem pusztán képes, de le is fogja győzni a mostani kormányzó pártot.

Elszántságáról nem lehetnek kétségeink, ez a mostani önfeljelentésnek is látszó, valójában a Fidesz panamáját feltáró kísérlet is erre utal. Ez alkalommal, mintegy „véletlenül“, az derült ki, hogy

a Fidesz a 2010-es kampányban nem fizetett a Hír Tv közvetítésével elhelyezett plakátokért.

egyesek nevetgélve mutogattak Simicskára, a Hírt tv tulajdonosára, aki azonban közölte: akkoriban Liszkay Gábor volt a Hír tv-ben döntési pozícióban. Márpedig Liszkay ma is a Fidesz fontos embere, fogalmazhatunk úgy is: a bizalmas, kényes ügyek intézője (lásd, a Népszabadság bezárása, majd átvétele a cégnek).

Az már biztos, hogy az ügyben a Hir Tv feljelentést tesz, adócsalás, valamint tiltott pártfinanszírozás okán. A fuhu.hu annak a kérdésnek próbált utánajárni, hogy vajon Simicska komolyan hisz-e abban, hogy a Fidesz uralta igazságszolgáltatásban, büntetőeljárásban tényleges következményei lehetnek egy ilyen feljelentésnek, a válaszok egybehangzóan úgy szóltak: nehéz hinni benne, de Simicska ragaszkodik a törvényes utakhoz. Ezzel együtt, azt kevéssé tartják valószínűnek, hogy tisztességes eljárások követik majd a feljelentést, de forrásunk arról beszélt, nem ez volt az utolsó töltény, amely kirepült abból a tárból, amelyet az oligarcha birtokol. Az ősszel újabb sorozat várható; továbbra is hármas céllal: 1. Orbán megbuktatása, 2. a Fidesz kibillentése a hatalomból, 3. a Jobbik győzelemhez juttatása. Ehhez pedig a plakát-ügy még kevés lesz. Vagy, ahogy az egyik informátorunk mondta: ugye nem képzeled, hogy ha csak ennyi  muníciója lenne, akkor azt ellőné augusztus közepén?

Vagyis nyugodtan megerősíthetjük a címbeli állításunkat: ez még csak a kezdet.

Miért népszerűek az illiberális demokráciák ?

0

Azért, mert csak a politikában illiberálisak, a gazdaságban – épp ellenkezőleg- liberálisak! – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.

A European Policy Studies nevű brüsszeli kutatóintézet igazgatója három országot vizsgál: Oroszországot, Törökországot és Magyarországot. Bár az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktortól származik, de Vlagyimir Putyin megelőzte ennek alkalmazásában Oroszországban. Saját kezében felmérhetetlen hatalmat összpontosított a politikában, az állami élet irányításában.

Csakhogy eközben ügyeit arra, hogy a washingtoni konszenzusban megfogalmazott elveket a globális gazdaság liberális működéséről gondosan betartsa! Esze ágában sem volt Oroszországot elzárni a világtól. Épp ellenkezőleg: Putyin idejében léptek be a WTO-ba! A gazdaság nyitottsága fennmaradt miközben a pénzügyi politika józan szigorról tett tanúbizonyságot. Míg a liberális elődök a pénzügyi csőd szélére vitték Oroszországot, Putyin mindig ügyelt arra, hogy az államadósságot józanul mendzselje. Erdogan és Orbán hasonlóképp cselekedett- hangsúlyozza a szerző.

Miközben éles vitákba keveredett Brüsszellel Erdogannak esze ágában sem volt felmondani azt az előnyös vám szerződést,  mely az Európai Unióhoz köti! Orbán hasonló megoldást választott: szembeszállt az IMF-el, de csak azért, hogy maga valósítja meg a szigorú költségvetési politikát, melyet a Nemzetközi Valutaalap javasolt. A szabadkereskedelem és a józan konzervatív pénzügyi politika jellemzi ezeket az illiberális demokráciákat, melyek nem estek bele abba a csapdába mint Venezuela.

Chavez rendszere, melyet aztán Maduro is folytatott, arra épült, hogy a magas olajárak örökké tartanak és finanszírozzák a jóléti kiadásokat, melyekkel meg lehet vásárolni a szegényebbek szavazatait. Amint megindultak az olajárak lefelé, akkor kitört a válság. Amely ma drámai mértékben kiéleződött. Sem Putyin sem Erdogan sem Orbán nem követte el ezt a súlyos hibát eddig- hangsúlyozza a szerző.  Csakhogy az olajárak csökkenése tartósnak bizonyulhat és ez alapvetően befolyásolhatja Oroszország és Putyin helyzetét. A GDP éves növekedése mindössze 1,5%, ez messze elmarad a régió országaitól. Az életszínvonal stagnál. Moszkvában nagy a kísértés arra, hogy ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek! Ezzel pedig megindulhatnak a lejtőn lefelé. Venezuela tanulságos példa, hogy hova vezethet a magas olajárra épített gazdasági populizmus.

Törökországban és Magyarországon is fennáll a kísértés, hogy zárkózzanak el a külvilágtól

és ne vegyék figyelembe a nemzetközi trendeket, melyeket oly sokszor bírálnak, de mégiscsak követik őket. Miért? Mert a politikai vezetésnek mind több gazdasági érdekeltsége van. Emiatt pedig a belső piacot alá rendelheti a kormányzó párt vagy épp az első számú vezető akaratának. Törökországban a balul sikerült puccskísérlet után sorozatosan kobozzák el az államcsínyt állítólag támogató cégek tulajdonjogát. Ezzel megsértik a jogbiztonság elvét, melyet a washingtoni konszenzus alapvetőnek tekint a globális gazdaság működése szempontjából.

A másik kínos következmény az, hogy a cégek  élére az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei kerülnek. Ez nem tesz épp jót a gazdaság hatékonyságának. Nagy tehát a kísértés mind a három országban, hogy szakítsanak az eddig sikeres kettős beszéddel, és ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek. Ezzel viszont nemcsak a népszerűsége elvesztését kockáztatja Putyin, Erdogan és Orbán hanem a bukását is- véli a szerző, aki szerint csakis a szabad piacgazdaság lehet hosszú távon eredményes. Ez az, amit Putyin, Erdogan és Orbán felismert. Ezért sikeresek az illiberalis demokráciák ebben a három országban, de a sikerük kulcsa az, hogy továbbra is respektálják a piac szabadságát- hangsúlyozza Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies főnöke, aki a Social Europe című lapban fejtette ki a véleményét.

Szócsata az USA és Észak Korea között

0

Az ifjú diktátor  célbaveszi Guamot, ahol fontos amerikai támaszpont van.

Rakéta csapás tervét dolgozzuk ki az USA-hoz tartozó Guam ellen- közölte a KCNA hírügynökség Phenjanban. Észak Korea ezzel közvetlenül válaszolt Trump elnöknek, aki szabadságáról azt üzente, hogy ne fenyegesse az Egyesült Államokat, mert akkor a „tűz és a harag csapása éri”. Guam washingtoni kongresszusi képviselője megnyugtatta az ottélőket: az USA katonai ereje garantálja a biztonságukat. Guam jelentős amerikai haditengerészeti és légi támaszpont a Csendes óceánban, Észak Koreához ez a legközelebb eső amerikai terület.

Az ifjú diktátor személyes felügyelete mellett próbált ki nemrég egy interkontinentális rakétát az észak-koreai hadsereg. Ezt követően Kim Dzsongun kijelentette: az USA bármelyik részét el tudjuk érni! Nemcsak a rakétáit fejleszti gyors ütemben a világtól elzárkózó militarista rendszer hanem nukleáris technológiáját is. A Washington Post szerint Észak Korea immár teljes jogú nukleáris hatalom lett, mert képes oly kis atom robbanószerkezetet gyártani, amely elfér az interkontinentális rakéta robbanó fejében. A Washington Post katonai hírszerző forrásokra hivatkozva állítja: Észak Korea immár atom hatalom!

Trump többször is megelőző csapással fenyegette meg az ifjú diktátort, de az kihívóan reagált: majd megmutatjuk a piszok amerikaiaknak, hogy kivel van dolguk- mondta Kim Dzsongun. Amerikai javaslatra az ENSZ minden korábbinál szigorúbb gazdasági szankciókat rendelt el Észak Koreával szemben. A nagyhatalmak így akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az ifjú diktátort. Ő azonban Trumppal akar tárgyalni a Fehér Házban. Tillerson amerikai külügyminiszter erről egy sajtó konferencián nemrégiben azt mondta: sok időnek kell még eltelnie addig amíg leülünk közvetlenül tárgyalni Észak Koreával.

Katonák közé hajtott egy autó Párizsban

0

Járművel hajtott francia katonák közé egy ismeretlen Párizs Levallois-Perret nevű elővárosában szerda reggel, hat katona megsérült, közülük ketten súlyosan – tudatta a párizsi rendőrség.

A sötét színű autó – szemtanúk elmondása alapján valószínűleg egy BMW – elhajtott a helyszínről. A hatóságok elemzik a térfigyelő kamerák felvételeit, és nagy erőkkel keresik az elkövetőt. Az autó vezetője minden jel szerint szándékosan hajtott a Sentinelle terrorellenes hadművelet keretében járőröző katonák közé, de a támadó indítékát egyelőre nem ismerik – mondta egy rendőrségi forrás.

A francia főváros északnyugati peremén fekvő Levallois-Perret polgármestere a BFMTV-nek elmondta: a jármű egy szűk zsákutcából hajtott ki és hirtelen, nagy sebességgel rohant bele a laktanyájukat éppen elhagyó katonák csoportjába.

„Minden kétséget kizáróan szándékos támadásról van szó” – mondta Patrick Balkany.

Franciaországban folyamatosan magas fokú riadókészültség van érvényben, miután az utóbbi két évben több mint 230 embert öltek meg iszlamista támadásokban. A legutóbbi merényletek, illetve merényletkísérletek kifejezetten a francia biztonsági erőket vették célba.

A CNN szerint később elfogtak egy férfit az egyik autópályán, meg is lőtték. Edouard Philippe francia kormányfő később bejelentette, hogy

a merénylőt fogták el

a Párizsból Boulogne-sur-Merbe vezető autópályán. A lövöldözésben nem csak ő sebesült meg, egy eltévedt golyó eltalált egy rendőrt is.

A posztszocialista yuppie

0

Kiderítette, hogy a múlt is árú, elfogadta, hogy a politika a harmincas évek hulladékából új expressz-múltat tákoljon össze számára. Ez volt a kelet-közép-európai emlékezetpolitika csúcsteljesítménye.

Nemrég Tamás Gáspár Miklós a magyarországi yuppie-nemzedéket hozta szóba. TGM cikkei általában vitát kavarnak fel, ezúttal azonban nem szállt vele senki perbe, ami azt is jelenti, hogy Magyarországra is elérkezett a yuppie-hullám. Szerintem, a Vajdaságba is, csak nem beszélünk róla. (…) A kérdés nagy ismerője, Bret Easton Ellis a látványos sikerekre törekő beszari yuppie-nemzedékről beszél, amely távol tartja magát a kritikus attitűdtől.

Képviselői a felsőbb rétegekből kerülnek ki, azokból az amerikai családokból, amelyek a kapitalizmus virágzó korszakában megteremtették a jóléti társadalmat. Nálunk ilyesféle kapitalista nemzedék nem létezett, de volt szocialista kispolgár és középosztály. A posztszocialista yuppie ennek rugalmasan alkalmazkodó, gyakran meghunyászkodó, a család jövőjét megalapozó szocialista establishment soraiból kerül ki. A szülők párttagok voltak – de módjával. Meghúzódtak és gyarapodtak.

A kilencvenes években a szülők szocialista konformizmusa egyik napról a másikra romokban hevert, értelmét vesztette. Következett a Nagy Váltás.  Az egykori konformista papa kiábrándult saját államából, amelyhez eddig lojális volt, de az új rendszer ellen nem mert lázadni. Csak szűk körben duzzogott. Elvesztette múltját és identitását, s kínkeservesen keresett valami mást. Az apák és az anyák, skizofrén helyzetbe kerültek. Megtagadták saját múltjukat: a békés párttagból antikommunista lett, és kitűzte a nemzeti kokárdát, amelyet azonban nem tudott viselni.  (…) A jövőkép elhomályosult. A szocialista rendszer stabilnak látszó világából kizökkenve az átvészelés stratégiáját kellett elsajátítani. Szülői szorongás közepette, romosodó jólétben szocializálódó posztszocialista yuppie feltalálta megát: gyorsan alkalmazkodott a többpártrendszerű vadkapitalizmushoz. Látta a köpenyegforgató szülőket, akiknek múltja lomtárba került.

Az apák szégyene lett, hogy a szocializmus megnyirbálta a szabadságjogokat, a posztszocialista yuppiet nem érheti ez a vád, ő lemondott róla. Kiderítette, hogy a múlt is árú, elfogadta, hogy a politika a harmincas évek hulladékából új expressz-múltat tákoljon össze számára. Ez volt a kelet-közép-európai emlékezetpolitika csúcsteljesítménye. A yuppie nem vette komolyan az új múltat, de a karrier miatt felvásárolta, mint minden más divatcikket. Sokkal józanabb, mint az államból kiábrándult szülei, neki nem kellett kiábrándulni, hiszen az államot csak üzletfélnek tekinti.  Nem akarja megjavítani, csak hasznot akar húzni belőle. A javítás politikáját elutasítva üzletel vele, mímeli a stabilitást a kaotikus világában. Úgy tesz, mintha minden rendben lenne. (…) Ismerve szülei instabilitási sokkját, gondosan építi a karrierjét. Állandó versenyben van.

Fegyelmezetten aláveti magát a tekintélyelvűségnek, amennyiben ez hasznosnak bizonyul.  Távol tartja magát a koloncnak számító idealizmustól, utópikus gondolkodástól. Nem veszi komolyan a nemzeti retorikát, de felhasználja, ha ezzel is építi karrierjét, gyarapítja tőkéjét. A nemzeti érzés is divatos árucikk lett, jól hatott más divatok mellett. Egyik 1992-ban irt esszéjében Jean Baudrillard jelezte, hogy a forradalom lehunyta a szemét, s mi pedig lesütött szemmel gondolunk a forradalomra, mert kihunyt a lázadás szelleme. 1992-ben, a rendszerváltási eufóriában kevesen gondoltak arra, hogy igaza lesz. A jobb jövőről álmodoztunk, de helyette hetykén belépett a konformista, karrierépítő közszolga, a posztszocialista yuppie, aki kajánul egy szál sárga rózsát helyez a beat-nemzedék valamelyik tagjának sírjára.

Valahol a távolból hallatszik a lázadók kórusa, de egyelőre nem kell tudomást venni róla, mert őket a senki földjére taszították ki. Lehet. hogy ez már az új nemzedék hangja. Ki tudja?

Végel László

Férfiaknak drágább egy ausztrál kávézó

0

Alig 24 órája számoltunk be arról, hogy egy kínai gyorsétteremben a nagymellű nők kedvezményt kapnak, és tesék, máris itt az újabb, ezúttal a negatív diszkriminációról szóló hír: felárat számolnak fel a férfiak egy ausztrál kávézóban.

A melbourne-i Handsome Her nevű hely 18 százalékkal többet számláz nekik, mivel egy nemrég megjelent tanulmány szerint átlagosan ennyivel keresnek többet, mint a nők.

Az így befolyó összegből a kávézó nőket támogató projekteket finanszíroz.

A Brunswick városrészben működő vegán kávézó így hirdeti magát: „egy hely nőktől nőknek.

Egyik alapítója, Alexandra O’Brien a Channel 7 televízióban elmondta, hogy felárat havonta egy héten át számolnak fel a férfiaknak, de annak kifizetése teljesen önkéntes.

„Eddig senki nem vonakodott kifizetni. Végül is jó célra megy” – mondta. Ha kötelező lenne a plusz 18 százalék kifizetése, a Handsome Her valószínűleg heves kritikákra számíthatna. Az diszkriminációellenes ausztrál törvények ugyanis nagyon szigorúak.

A közösségi oldalakon azonban így is többen hangot adnak nemtetszésüknek.

Új Peking épül a régitől száz kilométernyire

0

Kína modern vezérei szeretik egy-egy óriási városi építkezéssel beírni nevüket a Mennyei Birodalom történetébe.

Teng Hsziaoping, a reformok atyja, Sencsent tekintette minta városnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet kínai kis halász falu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárosba vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártó bázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt /Kínában a polgármester az ő beosztottja/. Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.

Hszi Csinping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát,

Xiongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra.

A cél egy huszonegyedik századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan ? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni! Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!

A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának.

A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését,

hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek.

A tervek szerint mindez 525 milliárd euróba kerül. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csinping elnök tavaly a G 20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták.

Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csinping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csinping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának eredményeit. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.

Ionesco reloaded

0

A nacionalista szembenállás paradigmáját, ami a jövő évi centenáriumot illeti, nem is a román politikai establishment, hanem meglepő és káros módon, a rommagyar vezérkar jelölte/i ki. És akkor hadd utaljak Bíbó-ra ismét, arra, hogy a „demokrata nem fél ….”, vajon nem lennének demokraták vezéreink, ezért a félelem és pánikkeltés?

Úgy tűnik, a „kormányzás művészetének” teljes hiánya jellemzi a mai román kormányt, amely biztos parlamenti többség mellett sem képes ellátni feladatát: a háttérből irányító – jogerősen elítélt – pártfőnök kétes ügyeinek takargatása, a lopakodó „illiberális állam”, azaz az ügyészi/bírói hatalom alárendelési kísérlete elég az állandó botrány szításához, de nem elég kormányprogramnak. A dolog, ad absurdum, már az ország kormányozhatóságát kockáztatja, bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot, egyensúlytalanságokat okoz, és ez hosszú távon biztosan tarthatatlan, csődhöz vezet. A kormányzás művészetének lényege ugyanis a célszerűség, aminek a megvalósítása érdekében kell az állam ügyeit intézni, az energiákat mozgósítani, a tevékenységeket összehangolni, stb. Végső cél pedig, még csak nem is a közügyek egyik napról a másikra való intézése, a közbiztonság, vagy a reprezentáció, stb., megvalósítása, amelyet működőképes államok kitűznek maguk elé, hanem a közjó és „mindenki üdvének” az előmozdítása kellene, hogy legyen.

A kormányzás nem csak a meglevő eszközök, a politikai gazdaságtól, a kulturális és oktatási szférán át, egészen a legitim erőszak intézményeit bezárólag, működtetése, hanem azoknak a közjó szolgálatába állítása: a javítási szándék (haladás vagy modernizáció), amihez speciális tudásra, sőt képzelőerőre, politikai programokra, tervekre és taktikákra stb. van szükség. Amikor nincsenek ilyen célok és föl sem merül, hogy valamiféle jövőkép alapján, merre vezetik az ország „szekerét”, a kormányzás eszközeivel ellátott hatalmasok, akkor aligha beszélhetünk kormányzásról, és főként nem racionális kormányzásról. Az adminisztrálás – mely célok nélkül, illetve öncélként élettelen és kilátástalan műveletek összessége – még nem kormányzás, és ami a legfontosabb, könnyen önkényhez vezethet, az intézményes kontrollmechanizmusok felfüggesztéséhez. Ma úgy tűnik a kormánytagok, élükön a miniszterelnökkel, pusztán olyan adminisztrátorok – mondjuk ki, ahhoz is csekély hozzáértéssel rendelkező, „házmesterek”, akik a kormányzási technikákat sem igazán ismerik –, akik nem a jó és hatékony kormányzást tekintik, hanem a háttérből irányító pártvezér óhaját lesik. A lojalitás a fő szempont, a hatalom, az ezzel járó előjogok és presztízs fönntartása és nem a közjó szolgálata, és ezért lassan az állam szűnik meg, vagy legalábbis válik okafogyottá.

A román állam, mely első száz évét készül megünnepelni, ma csupán szimbolikus valóság (ráadásul elsősorban a korrupt ügyintézést reprezentálja), történelmi relíkvia és mint ilyen puszta öncél. Nem kétlem, hogy nagy lesz a csinnadratta a centenáriumon, csak azt, hogy tartalamas és racionális dologról beszélnénk, amikor a Román államot emlegetjük. Úgy tűnik a román állam és nemzet eredeti elképzelői, elsősorban Titu Maiorescu és Mihai Eminescu kifejtette („forme fără fond”) „tartalom nélküli formák” elmélete, önmagát beteljesítő jóslatként működött/ik. Száz év sem volt elég a kormányozhatóság stabil és működőképes intézményeinek kiépítéséhez és tartalommal való feltöltéséhez, az átlátható ügyvitel és a demokratikus intézményrendszer létrejöttéhez, a jó kormányzás elemeinek és főként gyakorlatának kialakításához.

Nem kétlem, hogy mint annyiszor most is, a nacionalista lózungokkal (úgy is mint a kisebbrendűségi komplexust ellensúlyozandó szurogátummal), az érzelmekre való apellálással próbálják majd kitölteni az intézmények, az állam és a nemzet, reprezentációjának inkonzisztenciáját, szemmel látható ürességét. Ami meglep, hogy kisebbségi elöljáróink miféle félelemmel, vagy legalábbis szorongással  tekintenek a jövő év elé. Úgy tűnik nekünk kisebbségieknek sem volt elég száz év, hogy beletanuljunk sorsunkba, hogy átlássuk a román állam gyengeségét és bizonytalanságát, amit nacionalizmussal igyekeznek, tehetetlen és tehetségtelen vezetői ellensúlyozni. Tisztelet a kultúra szereplőinek, a román intelligencia egy részének (az  akadémikusokat, élükön „szeretett rektorunkkal”, nem fogom ide sorolni) racionális és felelős hozzáállásáért, a hatalom találni fog majd olyan „kulturváteszeket”, akik etnonacionalista jelszavakkal töltik meg a köztereket, a politikai szcénát, stb.

De hát ők eddig is köztünk éltek, és kezelni tudtuk kirohanásaikat. Ha másként nem ment, hát tudomást sem vettünk róluk, visszahúzódtunk kisebbségi „párhuzamos valóságunkba”, vagy legyintettünk és éltük tovább köznapi életünket. Miért tehát a mostani vészharang kongatás, miért a stressz, amit vezéreink közvetítenek? Azt mondják, a jövő év speciális lesz, ezért nem szabad kormányra menni. Holott pont ellenkezőleg, a feltételezhetően fölbukkanó nacionalista indulatok és propaganda ellensúlyozását éppen kormány- (azaz hatalmi) pozícióból lehetne a leginkább ellensúlyozni. Tartok tőle, hogy itt is az inkompetencia, a kormányzástól való félelem, a felelősséghárítás működik, nemcsak a román politikai elit, hanem a rommagyar sem akar kormányozni, főként a korrupció szigorú kontrollja mellett nem. De, hogy miért kell pánikhangulatot kelteni – most, a centenáriumi ünnep előtt jó egy évvel – éppen a rommagyar vezérek részéről, az számomra érthetetlen. De ezen is túl azt hiszem kontraproduktív is, nekünk nem rejtőznünk kell, hanem megmutatkozni a centenáriumon, hogy vagyunk, hogy jogos követeléseink vannak, hogy nem ellenségek vagyunk, hanem együttélő etnikai/nemzeti közösségként azonosulni tudunk a többséggel, azaz az állampolgári lojalitás követelményét betartjuk, de közben mások is vagyunk, és ragaszkodunk e kulturális mássághoz, stb.

Azzal előjönni, hogy „nekünk nem ünnep és nem tudunk ünnepelni” jövő decemberben a gyávább és könnyebb út. Csak azt nem veszi figyelembe elkövetője, hogy – ha igaz – lesz 2019, sőt akár 2918 is és nekünk akkor is élni, sőt valószínűleg itt élnünk kell. A nacionalista szembenállás paradigmáját, ami a jövő évi centenáriumot illeti, nem is a román politikai establishment, hanem meglepő és káros módon, a rommagyar vezérkar jelölte/i ki. És akkor hadd utaljak Bíbó-ra ismét, arra, hogy a „demokrata nem fél ….”, vajon nem lennének demokraták vezéreink, ezért a félelem és pánikkeltés?

Egyébként az abszurd tragikomédia a román politika műfaja. (A jövő év a bárány éve lesz!) Itt a Kinder tojás belsejében, apró játékmütyürke helyett csak egy cetlit talál az azt feltörő gyerek, ráadásul azon is azt írja: Nicht für den Kindern!

Magyari Nándor László

Babos a legjobb 32 között Torontóban

0

Babos Tímea bejutott a legjobb 32 közé a 2,7 millió dollár (690 millió forint) összdíjazású torontói keménypályás női tenisztornán.

A világranglistán 55. magyar játékos az első fordulóban a hazai közönség előtt szereplő Bianca Andreescut győzte le két játszmában, 1 óra 16 perc alatt.

„Örülök a mai meccsnek, nem volt egyszerű. Hazai közönség előtt játszó ellenfelem volt, akit nem ismertem, nem játszottunk még korábban. Örülök a győzelemnek és annak is, hogy egy hosszabb, rosszabb nyár után sikerült ismét nyernem. Ez nagyon pozitív” – idézte a magyar teniszezőt honlapja.

Babos a második fordulóban a korábbi világranglista második lengyel Agnieszka Radwanskával találkozik.
 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK