Ittasan próbált gázrobbantással öngyilkosságot elkövetni egy férfi Győr környéki nyaralójában tavaly. A palackból kiengedett gázt újra és újra megkísérelte berobbantani. A szomszédok eloltották a tüzet. Most közveszélyokozás miatt emeltek vádat ellen.
Az 53 éves férfi tavaly ősszel, a Győr környéki nyaralójában próbált meg véget vetni az életének. Berúgott, majd kinyitotta a gázpalack szelepét. Miután az ingatlan levegője megtelt gázzal, gyufát gyújtott és a levegőbe repítette az épületet. A ház teteje beomlott, a férfi testének 10 százaléka összeégett.
A robbanás hangjára összeszaladtak a szomszédok, és megpróbáltak segíteni, de
a férfi a palackból ömlő gázt újra és újra meg akarta gyújtani.
Kétszer sikerült is neki, de a szomszédok mindkétszer eloltották.
A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség közveszélyokozás miatt emelt vádat az öngyilkosjelölttel szemben, akár 8 év börtönt is kaphat. A robbanásban a ház tetőszerkezetének egy része teljesen megsemmisült, a szétszóródott cserépdarabok a szomszéd autóját is megrongálták.
Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.
Az FSZB szerint a moszkvai régióban elfogott, az Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyein, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban.
A különleges műveletben elfogott csoport
egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.
A szolgálat közleménye szerint egyikük az Iszlám Állam megbízottjaként a terrorcselekmények előkészítését felügyelte, egy ember a robbanószerkezetek előállításával foglalkozott, ketten pedig öngyilkos merényletre készültek.
Az FSZB Moszkva közelében felfedezte és hatástalanította a csoport robbanószerkezetek előállítására használt laboratóriumát. A közlemény szerint a terrorcselekményeket az IÁ két Szíriában tartózkodó, nemzetközi körözés alatt álló vezetője, T.M. Nazarov és A.M. Sirindzsonov szervezte.
Az FSZB július végén egy hétfős, közép-ázsiai tagokból álló csoportot leplezett le, amely Szentpéterváron tervezett terrorakciókat.
A London egyik jelképének számító óratorony nem örökre némul el, de miután felújításra szorul, négy évig biztosan nem lesz hallható..
A parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal meg egy ideig utoljára. Kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor a munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként.
A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben.
Legutóbb 2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott, karbantartás miatt.
Mostani elnémulása a szintén Big Benként emlegetett, hivatalosan azonban II. Erzsébet után elnevezett torony és az óra felújítása miatt válik szükségessé – emlékeztetett hétfőn Steve Jaggs, a nagyóra őre.
Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében. Egyesek szerint a 96 méteres Erzsébet-torony a legtöbbet fényképezett turistalátványosság a szigetországban. Steve Jaggs mindenkit arra bíztatott, hogy augusztus 21-én délben menjen el a Parlament Square-re, és hallgassa meg a nagyharang hosszú ideig utolsó játékát.
Az 1856-ban épült torony felújítása halaszthatatlanná vált,
az összességében 30 millió fontos projektet tavaly jelentették be,
és a munkálatok már meg is kezdődtek, a Big Ben, félig fel van állványozva.
Az 1859-ben elhelyezett órát is alapos vizsgálatnak vetik alá: minden egyes fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják.
Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mindig mutatni fogja a pontos időt.
Érdekesség, hogy az óra a tervek szerint a felújítása után sokkal inkább fogja tükrözni az Augustus Pugin által készített eredeti terveket. A keretek a mostani fekete-arany színüket ugyanis az 1980-as években nyerték el. Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.
Tarlós István a Fühü-nek nyilatkozva cáfolta, hogy leváltaná a BKK vezérét.
A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy esze ágában sincs meneszteni Dabóczi Kálmánt.
Mint ismeretes, a ma reggeli Népszavában jelent meg egy cikk arról, hogy Dabóczi Kálmán belebukhat az e-jegyek körül kialakult biotrányba. A lap szerint a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Úgy ítélik meg, hogy a sorozatos botrányok károsan érintik a Fideszt.
Egy hét múlva négy évig tartó felújítás miatt nem lesz hallható Londonban a Big Ben harangja. A harang mellett januártól az órát is teljesen átvizsgálják. A hivatalosan Erzsébet-torony megújulása 30 millió fontba kerül.
Augusztus 21-én szólal meg óránként a Big Ben, amely hivatalos nevén a jelenlegi uralkodó után az Erzsébet-torony világhírű ékessége. A 157 éves nagyharang óránként jelzi az időt, a három évig tartó felújítás ideje alatt csak fontos események, például az újév alkalmából lesz hallható.
A torony felújítása 30 millió fontba fog kerülni.
Januártól az 1859-ben készült órát is teljesen átvizsgálják: minden fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell, felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják. Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mindig mutatni fogja a pontos időt.
Az óra a tervek szerint visszanyerheti eredeti külsejét. A keretek a mostani fekete-arany színüket az 1980-as években kapták. Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.
Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.
Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.
A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a
Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.
A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul.
A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak,
amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. „Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele” – idézte az EB májusi jelentését a román lap.
Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak – a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett – Romániába költözni.
Miközben a kormány az atomenergiára fókuszálva szinte buldózerként halad előre a PAKS-2 projekttel, a magyar lakosság ezzel szembe menve egyre erőteljesebben teszi le a voksát a megújuló energia mellett.
Több éves trend folytatódásáról számolt be legfrissebb statisztikai adatait közzétéve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal: 2016. végére az előző év azonos időszakához képest közel 30 százalékkal nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, s elérte a 165,5 MW-ot. A háztartási kiserőművek (HMKE, azaz 50 kW alatti beépített teljesítőképességű kiserőművek) kategóriában 2016 végén összesen 20 496 darab csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami az előző év végi 15 220 darabhoz képest 35 százalékos növekedést jelent – olvasható a hivatal összegzésében.
Háztartási méretű naperőművek darabszáma méretkategóriánként (2016)
A növekedés elsősorban a napelemes rendszereknek köszönhető, azoknak mind a darabszáma, mind pedig a kapacitása bővült az érintett időszakban. 2016. végére 164,08 MW-ot tett ki a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége, ami az összes beépített teljesítmény 99,17 százaléka. Ez összesen 20 401 db háztartási méretű naperőművet jelentett 2016 végén.
Csak a napelem népszerű
A napelem mellett egyéb megújuló energiaforrásba is beruházhatnának a magyarok, de nagyon kevesen teszik ezt – olvasható ki az adatokból. A felhasznált energiahordozó fajtáját tekintve még jelen van valamelyest a szél-, vízenergiát, biogázt, biomasszát, földgázt, valamint egyéb energiahordozókat (termálmetánt, benzint és dízelt) hasznosítása is a HMKE- szegmensben.
Háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége energiaforrások szerint (2008-2016)
Túl vagyunk a jubileumi Sziget fesztivál hétvégi napjain, és bár tömeg és buli is volt, azért maradt hiányérzetünk. De legalább a többször is beharangozott vihar megkímélte a fesztivált.
A pénteki nap nagy dobása a most először Magyarországon játszó PJ Harvey és a Kasabian koncertje volt. Utóbbiak hiába nyomtak jó bulit, már visszatérő szereplőnek számítanak, így nem erősítették annyira a lineupot. PJ Harvey koncertje viszont igazi kuriózum volt, csak rosszkor volt rossz helyen.
A brit zenész-énekeső-dalszerző pénteken fél 8-tól játszott,
amikor általában már jó nagy tömeg van a nagyszínpad előtt. Most viszont gond nélkül be lehetett sétálni az első sorokig, annyira szellősen álltak az emberek. Annak ugyanis, aki nem rajongója a zenéjének, PJ Harvey koncertje nem volt túl vonzó.
A nagyszínpadon szemkápráztató látványhoz és nagy hangerőhöz szoktak az emberek, PJ Harvey pedig egy minimalista díszletben énekelte az egyébként is elvont art rockos számait, alig teremtve bármiféle kapcsolatot a közönséggel. Jó, hogy Magyarországra jött, jó volt élőben látni és hallgatni, de ennél csak jobb helyszínt találhattak volna neki, mert kölcsönösen nem illettek egymáshoz a Sziget nagyszínpadéval.
A szombat azért sikerült felemásra, mert a nagyszínpad programjából a fesztivál kezdete előtt nem sokkal két fellépő is lemondta a koncertjét. Ilyenkor tényleg nehéz bárkit is találni, aki rendesen tudná pótolni az eredetileg bookolt előadókat, és most is csak félig sikerült.
Rita Ora helyére a rapper Iggy Azalea ugrott be, de csak egy órát „zenélt”, és abból is csak annyit, amennyit muszáj volt. Iggy Azalea egyébként nem számít feltétlenül kisebb névnek az énekesnő Rita Oránál, így rengetegen összegyűltek a koncertjére. Igen,
jóval többen voltak kíváncsiak a szétplasztikázott szőke rapperre és a twerkelő táncoslányaira,
mint előző nap a több hangszeren játszó, két évtizede zenélő művészre, PH Harvey-ra. Pedig Iggy Azalea kevésbé kiemelt idősávban, 6 órakor lépett színpadra.
De nem a Sziget közönségének ízlésén akarunk elmélkedni most, csak megjegyeznénk, hogy Iggy Azalea nem volt éppen tökéletes helyettes. Persze mindig kérdéses egy rapkoncerten, hogy mit jelent az „élő” fogalma, mivel általában a zenei alapra szövegelnek rá az előadók, de azért ezt is lehet jól csinálni. Iggy Azalea hozta a kötelezőt, de láthatóan nem akart túl nagy erőfeszítést tenni beugróként.
De sebaj, mert úgy volt, hogy szombaton lesz a color party, ami a hagyományos nagyszínpados ökörködések közül mindig a legszórakoztatóbb. Ez az, amikor az emberek színes porokkal hajigálják egymást, és utána egész este hülyén néznek ki. Csakhogy ez a program az „erős szél” miatt elmaradt, illetve átették keddre, ami hatalmas csalódást okozott a szigetes népeknek. Egyébként mi sem értettük, hogy miért baj a szél egy olyan bulin, ahol színes port szórnak az emberek a levegőbe, legalább jobban elfújja. Lehet attól féltek, hogy a nagyszínpad mellett felállított, védett oázisnak számító VIP részlegre is befújja a szél a port, és a fehér ingben és fehér cipőben bulizó sikeres emberek is bemocskolják magukat. Azért meg tényleg kár lett volna, belátjuk.
Az elmaradt color party után következett a nap másik beugrója,
a Clean Bandit helyett érkező Galantis, akik sokkal jobb választásnak bizonyultak Iggy Azaleánál.
A svéd elektronikus zenészek fellépésén egyáltalán nem érződött, hogy ők csak pótlásnak vannak itt, ráadásul nem csak egy keverőpult mögött álló dj duóról volt szó. Remek ütősszekcióval érkeztek, és hatalmas partit varázsoltak a nagyszínpad elé.
A nap fő fellépője Macklemore & Ryan Lewis, a rapperpáros volt, akik közül igazából Macklemore a lényeg, és most is ő vitte hátán a show-t. Macklemore-ékat azok közé a párslágeres előadók közé lehet sorolni, akik sajnos az utóbbi időben nagyon is megszaporodtak a nagyszínpad lineup-jában a Szigeten (és más nagyobb magyar fesztiválokon is). Azaz van 1-2-3 számuk (nekik inkább három), amit lehet ismerni innen-onnan, de aki nem kifejezetten rajongó, annak igazából csak ezek lesznek érdekesek a koncerten. Pedig Macklemore vicces ember és nagy show-t csinált, viszont ez megint nem teljesen írható le a zenélés és a koncert fogalmával. De azok a bizonyos slágerek tényleg ütöttek, és Macklemore-nak még az is belefért, hogy országa elnökének üzenjen egy Fuck Donald Trump refrénű rövid szösszenetben, amelyhez a közönség nagy része tudott és akart is kapcsolódni.
Vasárnapra jutott a fesztivál egyik legnagyobb húzóneve, a Chainsmokers, akik tavaly robbantak be a köztudatba Closer című számukkal, amely már 1,7 milliárdos letöltés felett jár a YouTube-on. A dj párosnak ezen kívül is lett azóta még néhány slágere, de természetesen a szettjükben a legkülönbözőbb előadóktól játszottak zenét. Ez viszont tényleg a két srác áll a keverőpult mögött a hatalmas színpadon klasszikus esete volt, és csak az színesítette a produkciót, hogy egyikük még énekelni is tud. Ezért kapott egy mikrofont a kezébe, és néha ráénekelt az alapra, amit imádott is a publikum. Nagy katarzist viszont nem hozott a Chainsmokers, és nyilván azt is csak jelentős túlzással mondhatjuk el, hogy élőben hallottuk 2016 meglepetésslágerét – fogalmazzunk inkább úgy, hogy élőben láttuk a dal szerzőit, ahogy tekergetik a potmétereket és énekeltetik a közönséget.
Maga a fesztivál is vasárnap ünnepelte magát: még a nagyszínpad fő fellépőinek megérkezése előtt születésnapi bulit tartott magának a Sziget. Hogy ez miből áll majd, az titok volt, de elég lehangolóan kevés embert vonzott a buli ígérete 7 órakor a színpad elé. Akik pedig odajöttek, azok közül is sokan csalódottan távoztak, ugyanis annyi történt, hogy partikellékeket – csákókat, sípokat, szerpentint – osztottak a közönségnek, majd elmondták, hogy szépen várjunk a nagy meglepetésre. Ezek az összenépi bulik a nagyszínpad előtt általában jól szoktak működni, de most érzékelhetően nyűgös és türelmetlen volt a közönség, és alig volt hajlandó vezényszóra kiabálni és Happy Birthday-t énekelni. Minden szem a színpadra szegeződött, hogy hátha tényleg lesz valami nagy durranás.
Végül, a visszaszámlálás után konfettiesőben megjelent Gerendai Károly egy tortának kinéző valamivel, amin nyalókák voltak. „Ez volt a nagy meglepetés? Húzzunk a gecibe” – fogalmazta meg egy magyar fesztiválozó a csalódottságát, és nekünk is valami hasonló járt a fejünkben. Azért még megvártuk, hogy tényleg ennyi lesz-e az egész, és tényleg ennyi volt. A nyalókákat osztó szervezők amúgy viccesek voltak, és persze egymást taposták az emberek, hogy szerezzenek maguknak a leírás szerint eper és szivárványízű édességből, de ennél maradandóbb élményre számítottunk a Sziget szülinapján.
Az esti órákban megszakította útját Ferihegyen egy török repülőgép, mert a fedélzeten meghalt egy utas – közölte a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója hétfőn reggel.
Hardy Mihály elmondta: az idős nő már orvosi kísérettel szállt fel a Turkish Airlines Isztambulból Frankfurtba tartó járatára, a Ferihegyen a géphez érkező orvosok pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani nála.
Már most szólunk, hogy ma Marcell napja van, ne felejtse el felköszönteni Marcell nevű ismerőseit! És akkor itt a friss, ropogós lapszemle, elolvashatja, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
Népszava: Bukhat a BKK vezére
Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának – értesült a Népszava.
A lap kormányoldalhoz közel álló forrásai szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudni, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.
Magyar Nemzet: Varga letaszította Ádert a dobogóról
Elveszítette legnépszerűbb politikusi pozícióját Áder János olvasható a Magyar Nemzetben. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése alapján ugyanis már nem a köztársasági elnök áll a politikusokat és közszereplőket népszerűségük szerint rangsoroló lista élén.
A Jobbik-közeli kutatócég a lap számára készített elemzéséből az derül ki, hogy az eddig „ezüstérmes” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedveltsége emelkedett az elmúlt időszakban, így jelenleg ő a legnépszerűbb politikus itthon. Egy 100-as skálán 60-as a szimpátiaindexe, míg a második helyre csúszott Áder Jánosnál ez az érték már csak 58. A köztársasági elnököt viszont jóval többen ismerik: az emberek 90 százaléka van tisztában vele, hogy ki ő, míg Varga Mihály esetében csak 66 százalék tudta beazonosítani.
Magyar Hírlap: Októberre megegyezhet az MSZP és a DK
A fővárosi szocialisták mindenképpen meg fognak egyezni a DK-val a tizennyolc budapesti választókerület jelöltjeiről, októberre meglesznek a nevek is – állítják a Magyar Hírlap forrásai. Szerintük Botka László a párt vidéki bázisain sokkal inkább keresztül tudja vinni akaratát.
A Mátraalján, egészen pontosan Gyöngyösön felszállt a fehér füst, Botka László a múlt héten már meg is nevezte a szocialisták első országgyűlésiképviselő-jelöltjét, Hiesz Györgyöt, a város polgármesterét. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem füstös fővárosi irodák mélyén alkudoznak számokról, jelöltekről, nem osztogatnak szét előre kereteket, amelyekhez utólag keresnek jelölteket, akik „autóstérképpel a kezükben bolyonganak a nekik szánt körzetben”. Volt ilyenre példa sajnos korábban – jegyezte meg a szocialisták Országos Választási Bizottságát vezető szegedi polgármester.
Magyar Idők: Ma küldi el válaszát Brüsszelnek a kormány
Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – idézi a Magyar Idők az Origónak nyilatkozó Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.
A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A London egyik jelképének számító óratorony nem örökre némul el, de miután felújításra szorul, négy évig biztosan nem lesz hallható..
