Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Tíz éve történt – Leleplezte a pénzügyminiszter fiát a Magyar Nemzet

0

2007. augusztus 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzet egy rejtett kamerás felvételre hivatkozva azt írta, hogy Veres János pénzügyminiszter egyik fia 300 ezer forintot kért a nyírbátori AzFeszt nevű rendezvény egyik büfésétől.

A Fidesz választ vár Veres János pénzügyminisztertől: helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, hogy állami cégek az ő választókerületében a fiai által szervezett fesztivált szponzorálnak. Az ellenzéki párt helyettes szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzetben megjelent cikkre utalt, amely beszámol a nyírbátori Amatőr Zenekarok Fesztiváljáról (AzFeszt), annak szervezőiről és az ott történtekről.

Cser-Palkovics András szerint eddig is tudni lehetett, hogy az új arisztokrácia kormánya olyan politikát folytat, amely egy szűk csoportnak kedvez, számukra próbálnak újabb előjogokat és kiváltságokat szerezni. Jó példa erre az a nyírbátori fesztivál, amelyet Veres János pénzügyminiszter két fia szervezett. A fesztivállal kapcsolatban érdekes és megdöbbentő hírek láttak napvilágot, a rendezvényen fizikai erőszak és fenyegetés is történt – mondta az ellenzéki párt helyettes szóvivője.

Cser-Palkovics András azt is kifogásolta, hogy a fesztivált állami tulajdonú szervezetek és cégek is támogatták, mint például a Táncsics Alapítvány, a Szerencsejáték Zrt. és az Magyar Villamos Művek Zrt. A Fidesz helyettes szóvivője elmondta: információik szerint a helyi, szocialista vezetésű önkormányzat ingyen biztosította a helyszínt.

Az ellenzéki politikus közölte: várják Veres János válaszát, hogy valósak-e ezek a hírek és hogy helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, miszerint állami cégek a kormány egyik tagjának választókerületében a fiai által szervezett fesztivált támogatják.

A Magyar Nemzet pénteki számában írt arról, hogy egy rejtett kamerás felvétel szerint a pénzügyminiszter egyik fia 300 ezer forintot kért a nyírbátori AzFeszt nevű rendezvény egyik büfésétől. A pénzért cserében felajánlotta, hogy a – nekik konkurens – vendéglátóst békén hagyják, és engedik dolgozni a fesztiválon. A lap szerint tavaly nem fizetett a büfés, ezért nem engedték kinyitni a fesztivált szervező Veres-fivérek. Ezt úgy oldották meg, hogy a helyszínre hívták a rendezvényt biztosító, a lap szerint MSZP-s kötődésű biztonsági cég embereit.

Veres János pénzügyminiszter a cikkre úgy reagált, hogy felháborítónak tartja az újság újabb támadását, amelyhez családtagjait is felhasználta. Szerinte a rejtett kamerás felvételt alattomosan rögzítették és összevágták, így az azon hallható beszélgetést egyoldalúan, hamis színben tűntették fel. A pénzügyminiszter a valótlan állítással szemben jogi lépéseket tervez – olvasható Veres János pénteki közleményében.

Recept Orbán megbuktatására

1

A magyar politikai élet Orbánon túli részét már évek óta az foglalkoztatja, hogyan lehetne Orbán Viktor hegemón szerepét megingatni.  (Azért írtunk Orbánon túli részt, mert – mint arról a fuhu.hu is beszámolt – a Fideszen belül is vannak tényezők, akik a miniszterelnök bukására spekulálnak.)  Ez a buktatási lehetőség ma még szabad szemmel egyáltalán nem látható, már csak azért sem, mert bár az ellenzék abban egységes, hogy Orbánt le akarja taszítani a trónjáról, de a belső háborúk – pártokon belül és pártok között – megvívása fontosabb számukra, mint a közös akarat egységesítése, cselekvésben.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Talán ezért is reménykednek sokan Simicska Lajosban, a volt barát ádáz ellenfélként az egyetlen veszély hordozója a kormányfő számára. Ezzel kapcsolatban viszont igen erősek a fenntartások; a minap például Lendvai Ildikó értekezett hosszan a Népszavában arról, mekkora hiba, hogy egyesek –a többség? – Simicskában látják a megmentőt. „Akár Saulusnak, akár már Paulusnak tekintjük Simicskát, a rendszer, amelyben élünk, az ő édes gyermeke/…/ Neki a személy az ellensége, nekünk a rendszer” – írja Lendvai. És azt is hozzáteszi: nem örülne, ha végül egy gengszterháború szabadítaná fel az országot.

Gengszterháború ide, gengszterháború oda, ma mégis csak úgy tűnik:

talán Simicska Lajos kezében van az a titkos fegyver, amely a rendszert magát is megdönti.

Azt persze Simicska is pontosan tudja, tájékoztatta a fuhu.hu-t egy az oligarcha belső köreiben is mozgó informátor. „Hazai pályán egyszerűen nem lehet legyőzni Orbánt” – fogalmazott, utalva arra, hogy ma minden olyan pozíciót birtokol a Fidesz elnöke, amely hivatott lenne arra, hogy bizonyos helyzetekben vizsgálatot indítson.

„Ezek az emberek a végletekig hűségesek, azt is hamisításnak mondanák, amit a saját szemünkkel látunk.”

Ami persze azt is jelenti, hogy azok az akciók, amelyeknek mostanság tanúi voltunk, például a közterületen ingyenesen elhelyezett plakátok, még bolhacsípésnek sem számítanak az orbáni rendszerben. Hogy mennyire nem, azt máris nyilvánvalóvá tette a Polt Péter vezette ügyészség; semmilyen kivetnivalót nem lát abban, amit más választási csalásnak ítél meg. „Szükség van ezzel együtt ezen tények bemutatására, hogy lássa a nagyközönség, mi is történik ebben az országban. Hogy

messze nincs jogegyenlőség,

itt vannak egyenlőbbek az egyenlők között” – foglalta össze a magyarországi helyzetet forrásunk.  Az ebből adódó logikus kérdésre, hogy ezek szerint nincs eszköz Orbán Viktorral szemben, a megbuktatása egyenlő a lehetetlennel, meglepetésre nemmel válaszolt.

„Magyarországon, Magyarországról ez valóban kivitelezhetetlen, ám a nemzetközi térben annál nagyobb az esély”

– fogalmazott. És nem arról van szó, hogy külföldről fogják elvégezni azt, amit a magyar választóknak kell,  tette hozzá, hanem arról, hogy ha külföldön elindul egy vizsgálat, például mondjuk Svájcban, és bizonyos mozgásokra, pénzekre, vállalkozásokra, ügyekre kell magyarázatot adni, mert azok az ottani jogszabályokat sértik, akkor már nemzetközi térben diszkreditálódik a magyar miniszterelnök, olyan politikussá válik, akivel a nemzetközi világban senki nem óhajt találkozni.

A fentiekből következően azt is igyekeztünk megtudni partnerünktől, hogy vajon Simicska Lajosnak vannak-e ilyen információi és nemzetközi kapcsolatai. Erre már nem kaptunk választ, csak egy sejtelmes mosolyt és annyit: ő csupán egy lehetséges receptről beszélt.

Vonatok elleni terrortámadásokra szólít fel az al-Kaida

0

A terrorszervezet jemeni ágának a propagandalapja ír arról, hogy a támogatóiknak Amerikában és Európában kell vonatokat megtámadniuk.

Az Arab-félszigeti al-Kaida (AQAP) propagandamagazinja, az Inspire a legfrissebb, 17. számában szólítja fel a szervezet szimpatizánsait, hogy „akár kívülről, akár belülről” támadjanak meg vonatokat, vasútvonalakat vagy akár vasútállomásokat, amelyek

„mindig tömve vannak”.

A magazin, szokása szerint, részletes leírást is ad arról, hogy egy ilyen támadást miként lehet végrehajtani. Azt is írják, hogy ez nem feltétlenül jár „mártírrá válással”, vagyis nem jelent öngyilkos merényletet, tehát többször is megismételhető.

Thomas Joscelyn, a Foundation for Defense of Democracies kutatóközpont vezető elemzője szerint az al-Kaida taktikájának régóta része, hogy

minél nagyobb biztonsági kiadásokba, és ezzel gazdasági nehézségekbe hajszolja

a nyugati államokat. Ezzel a következménnyel járt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás, de azok az egyébként sikertelen kísérletek is, amikor utasszállító repülőgépeket akartak felrobbantani.

2010-ben például ugyanebben a propagandamagazinban azt írták, hogy mindössze 4200 dollárt költöttek annak tervezésére, hogy felrobbantsanak egy repülőt, de ennek eredményeként a „Nyugat” dollármilliárdokat költött biztonsági intézkedésekre – értékelésük szerint

ez akkor is sikeres akciónak minősül, ha a tervet nem tudták végrehajtani.

A magazin mostani száma szerint „eljött az ideje”, hogy olyan biztonsági intézkedések bevezetésére kényszerítsék a nyugati államokat a vasúti közlekedésben, mint amilyenek a repülőtereken vannak, és hogy félelmet ébresszenek – mert a terroristák egyik legfőbb célja valójában ez. Ezért azt is írják, hogy az olyan akciókat is támogatják, amikor a vonatok kisiklatása nem jár áldozatokkal.

Alig néhány órával azután, hogy a felhívás megjelent a magazinban, a New York-i rendőrség terrorelhárító irodája már reagált is a Twitteren.

Azt írják, hogy tisztában vannak a fenyegetéssel, és felkészültek a védekezésre.

Az al-Kaida egyébként korábban is támadott vonatokat. 2004. március 11-én a terroristái 10 bombát helyeztek el Madridba tartó vonatokon.

191 ember meghalt, közel 2000 megsebesült.

Forrás: Wikimedia Commons

Öt évvel később az amerikai hatóságok azt jelentették be, hogy meghiúsítottak egy elővárosi vonatok elleni terrortámadást New Yorkban. 2013-ban Kanadában letartóztattak két embert, akik Toronto és New York között közlekedő vonatokat akartak kisiklatni. Ők is az al-Kaidával álltak kapcsolatban.

2014 óta az al-Kaidától egyre inkább átvette a dzsihádista világ vezetőjének szerepét a belőle kivált Iszlám Állam. A kalifátus sorozatos katonai vereségével azonban az al-Kaida úgy érezheti, újra vezető szerepre törhet a terroristák között. Az AQAP vezetője, Kászim al-Rajmi már májusban nyugatiak elleni terrortámadásokra szólította fel a követőit.

Menekülnek Trump tanácsadói, inkább feloszlatta a testületet

0

Két tanácsadói testületet is feloszlatott Donald Trump, miután sorra távoztak a tagjaik, amiért az elnök nem hajlandó egyértelműen elítélni a hétvégén, Charlottesville-ben történt neonáci történt erőszakot. Trumpot egyre több republikánus is bírálja.

A feloszlatást Trump a Twitteren azzal magyarázta, hogy nem akarja, hogy a tagok nyomásgyakorlásnak legyenek kitéve. Valójában inkább az lehet a háttérben, hogy sorra mondtak le a tagok.

Előtte a New York Times szerint a Blackstone-csoport vezérigazgatója, Trump egyik jó barátja, telekonferenciát szervezett a Stratégiai és Politikai Fórum tanácsadóinak részvételével, ahol az a döntés született, hogy testületileg lemondanak. Közleményükben elítélték a rasszista erőszakot.

Közben a másik testület, az Amerikai Ipari Tanács tagjai is sorra lemondtak: volt, aki arra hivatkozott, hogy

nem tud tanácsokat adni egy olyan elnöknek, aki tolerálja a terrorizmust.

A hétvégén Charlottesville-ben szélsőjobboldali tüntetést tartottak (itt írtunk róla), a neonáci szimbólumokkal felvonulók, köztük Ku-Klux-Klán tagok összeverekedtek az ellentüntetőkkel, majd később

egy 20 éves szélsőjobboldali férfi kocsival az ellentüntetők közé hajtott és megölt egy nőt.

Az esetet Jeff Sessions igazságügyi miniszter terrorizmusnak nevezte, Trump azonban két napig nem volt hajlandó egyértelműen elítélni a rasszista tüntetőket. Hétfőn megtette, de aztán kedden ismét arról beszélt, hogy „mindkét oldal” felelős az erőszakért.

Emiatt egyre több republikánus is tiltakozik. A két volt elnök, George H. és George W. Bush közös közleményt adott ki, amelyben azt írják:

Amerikának vissza kell utasítania a rasszista fanatizmust, az antiszemitizmust és a gyűlölet minden formáját.

Paul Ryan, a képviselőház elnöke a Twitteren azt írta: „a fehér felsőbbrendűség hirdetése visszataszító”.

Lindsey Graham szenátor közleményében azt írta: Trump szavai megosztják és nem gyógyítják az amerikaiakat. Ben Carson lakásügyi és városfejlesztési miniszter a Facebookon azt írta: a gyűlölet és a fanatizmus továbbra is jelen van az országban, és harcolni kell ellene.

Trump népszerűsége egyébként mélyponton van: mindössze 34 százalék elégedett vele.

Nem befolyásolja a gyerek irányultságát, ha szülei melegek

0

Egy friss tanulmány szerint egyáltalán nem az határozza meg a gyerekek szexuális preferenciáit, hogy meleg vagy heteroszexuális szülők nevelik őket.

Az MTI által idézett tanulmány szerint azok a játékok, amelyekkel a gyerekek iskolás koruk előtt szívesen játszanak, inkább árulkodnak arról, hogy felnőve milyen preferenciáik lesznek.

A Kentuckyi Egyetem szakemberei 106 családot vontak be kutatásukba, ahol a szülök vagy melegek vagy heteroszexuálisak voltak. Azt vizsgálták, miként fejlődik a nemre jellemző magatartás a különböző családformákban, és hogy az állandó marad-e, amikor a gyerek idősebbé válik.

Megfigyelték a gyerekek játékstílusát, azt, milyen játékokkal játszottak szívesen iskoláskoruk előtt. A szülőknek kérdőíveket kellett kitölteniük. Öt évvel később a gyerekeket is kikérdezték.

Az adatok kimutatták, hogy

a család struktúrája csekély hatással volt arra, hogyan fejlődik a gyerek nemi identitástudata.

Az a feltevés sem igazolódott, hogy a meleg szülők jóval megengedőbbek vagy bátorítják a nemi non-komformitást gyerekeik körében.

A kutatás szerint

a meleg szülők által örökbefogadott gyerek a szokásos módon fejlődik

nemileg, hasonlóan a heteroszexuális szülők által örökbefogadott gyerekekhez; a jellegzetes nemi fejlődéshez nincs szükség mind a férfi, mind a női példára a családban.

Szanatóriumnak álcázták a kényszermunka-tábort

0

87 embert szabadítottak ki egészségügyi központoknak álcázott kényszermunkatáborokból Ukrajnában, az ország keleti felében lévő Dnyipropetrovszk megyében.

A táborokat úgy hirdették, mintha szenvedélybetegeket szoktatnának le, de valójában kényszermunkatáborokként működtek.

A rendőrség és az ügyészség munkatársai kilenc létesítményt kutattak át. Az állítólagos rehabilitációs központok vezetői drog-, alkohol-, illetve dohányzásfüggéstől való megszabadulást ígértek a „pácienseknek”. Több esetben szülők fizették ki felnőtt gyerekeik ellátását.

Fotó: Facebook / ukrán rendőrség

A bentlakókat családi házakban helyezték el, ahol kis szobákban 6-10 ember aludt emeletes ágyakon. Az első hónapokban

nem engedték ki őket még a ház udvarára sem, elvették tőlük mobiltelefonjaikat és irataikat.

A betegek sem gyógyszeres, sem terápiás kezelést nem kaptak. Egész napjukat Biblia-olvasással, imádkozással és szentbeszédek meghallgatásával kellett tölteniük. Azután, hogy egy „pácienst” az „elöljárója” gyógyultnak minősített, kiengedték a házon kívülre dolgozni.

A rabságban tartott férfiakkal nehéz fizikai munkákat végeztettek,

javarészt építkezéseken dolgoztatták őket.

A kiszabadítottak már mind hazamehettek.

MTI/FüHü

Sziget: kevesebb volt a bűncselekmény, 208 ember került kórházba

0

16 százalékkal kevesebb volt a bűncselekmény az idei, 25. Sziget fesztiválon, mint tavaly. A Honvédkórházban idén 208 fesztiválozót láttak el.

Fotó: KTG

A BRFK a honlapján azt írja, a fesztivál külső rendőri biztosításának fő feladata idén az volt, hogy kiszűrjék az előre nem várt eseményeket.

Külföldi rendőrök is voltak a Szigeten,

a német, francia és brit rendőrök részt vettek a rendezvény biztosításában, valamint a külföldi látogatók problémáinak kezelésében.

Azt írják, a legjellemzőbb bűncselekmény a lopás és a kifosztás volt, főleg sátrakból vitték el a szórakozók értéktárgyait. Előfordult olyan eset is, amikor éjjel, a sátor oldalát kivágva loptak.

A nyolc nap alatt 45 embert fogtak el a rendőrök. A fesztiválnak mintegy 450 ezer látogatója volt.

MTI Fotó: Mónus Márton

A Honvédkórház az MTI-vel azt közölte, 2015-ben 192, tavaly 230, idén 208 embert láttak el. Több mint 90 százalékukat az ellátás és néhány órás megfigyelés után elengedték.

Idén a legsúlyosabb eset egy epilepsziás rohamot kapott férfi volt.

A legtöbb sérülés zúzódás vagy végtagtörés volt, de előfordultak allergiás, tüdőgyulladásos betegek,

illetve többeknek amiatt volt szükségük orvosi segítségre, mert otthon felejtették rendszeresen szedett gyógyszereiket. A legfiatalabb ellátott fesztiválozó 17, a legidősebb 63 éves volt.

A kórházba vittek ötöde volt magyar, chilei és új-zélandi is volt köztük.

Botka az európai szintű önkormányzati rendszer helyreállítását ígéri

Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Lengyel Róbert független siófoki polgármesterrel találkozott.

A város Fő terén tartott sajtótájékoztatón Botka azt mondta, hogy ez, valamint a Fidesz által elvett jogok visszaadása a helyi közösségeknek fontos eleme a párt programjának.

Botka szerint a saját hatalmán kívül semmiféle autonómiát nem tűrő Fidesz az elmúlt hét évben megtépázta a rendszerváltás után konszenzussal kialakított önkormányzati rendszert, önkormányzati jogokat, és

romlottak a korábban a helyi közösségek által ellátott, de mostanra államosított közszolgáltatások.

Botka a legnagyobb helyi, egyben országos problémának nevezte a szakemberek elvándorlását.

„Az elmúlt években több mint félmillió magyar ember hagyta el Magyarországot, mert azt nem találta élhetőnek.”

Szerint a szakemberhiány a nyári szezonban Siófok működőképességét veszélyezteti, az egyik legnagyobb gond az orvoshiány. Megjegyezte, tavaly több orvos távozott Magyarországról, mint amennyi orvostanhallgató kézhez vehette a diplomáját. Céljuk, hogy kormányváltással ezen is változtassanak.

Beszélt arról is, , hogy országjárása keretében szerdán Kishantosra is ellátogatott. Azt mondta, amit az ottani mintagazdasággal tettek, az a „fideszes agresszió és harácsolás”, valamint a civil kurázsi szimbólumává vált azáltal, hogy több tucat kiváló szakember szembeszállt a hatalommal, mozgalmukhoz kétszáz civil szervezet csatlakozott. Ők a biogazdaságban hisznek, és megértették, kormányváltásra van szükség ahhoz, hogy egy fenntartható mezőgazdasági modellt tudjanak kiépíteni – mondta.

Az MTI kérdésére, miszerint a jobbikos hátterű Lengyel Róberttel való találkozása jelenti-e azt, hogy az MSZP választási együttműködésre készül a Jobbikkal, azt mondta:

Siófok független polgármesteréhez érkezett,

vele beszélt arról, hogy a kormányváltás után miniszterelnökként helyre akarja állítani Magyarországon az önkormányzati rendszert.

„Más pártpolitikai kérdést nem tárgyaltunk, mert független polgármesterrel nem lehet pártpolitikai kérdéseket megtárgyalni”

– mondta.

Youtuberek kérdezhették Angela Merkelt

0

Négy fiatal youtuber kérdezhette a német kancellárt, a beszélgetést élőben közvetítették a videómegosztón.

Merkel elmondta, hogy jogosnak tartja az Air Berlinnek adott 150 millió eurós állami áthidalókölcsönt. Véleménye szerint az lett volna a rossz döntés, ha „utazók tízezreit hagyják cserben azért, mert már nincs pénz benzinre”. Szerinte a kormány alaposan átgondolta a döntést, és

szinte biztosra ígérheti, hogy nem az adófizetőknek kell majd megfizetniük a cég megmentését.

Arról is beszélt, hogy szeptember 4-ére összehívta a magas kén-dioxid koncentráció miatt érintett tartományok és városok képviselőit, hogy átbeszéljék, hogyan lehetne az elektromos autók terjedéséhez szükséges infrastruktúrát, elsősorban a töltőállomások számát bővíteni. Ez ugyanis, mint mondta, az egyik legfontosabb kitétele annak, hogy az emberek e-autót merjenek  vásárolni. Azt is mondta, hogy

sokat kell még azért dolgozni, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó legyen Németországban.

Angela Merkel szerint nem kell tartani a III. világháború kitörésétől az Egyesült Államok és Észak-Korea konfliktusa miatt. Azt is mondta, hogy az éles kijelentések nem vezetnek sehova, és a nézeteltérést békés úton kell megoldani.

A német-török viszonyról azt mondta,

sok a nézeteltérés, de még tárgyalóviszonyban van a török elnökkel,

és mindent megtesznek annak érdekében is, hogy a Törökországban fogvatartott német állampolgárok kiszabaduljanak.

Merkel próbálta arról is meggyőzni a fiatalokat, hogy menjenek el választani, mert igenis számít az ő szavazatuk is.

Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja magát feministának, azt válaszolta,

a férfiak és nők egyenlőségének megteremtésén dolgozik, úgyhogy ebben az értelemben talán feminista.

Hozzátette, hogy amennyiben újraválasztják, igyekszik majd a kormányzati feladatokra egyenlő arányban férfiakat és nőket kijelölni, ebbe azonban a koalíciós partnerének is lesz beleszólása.

Az egyórás beszélgetést több mint 55 ezren nézték élőben. Interjúztatói összesen hárommillió követővel rendelkeznek a Youtube-on, és a legkülönbözőbb témákkal foglalkoznak: van, aki szépségtippeket ad, más politikai és társadalmi témákkal foglalkozik vagy épp a technikai újdonságok iránt érdeklődik.

MTI/FüHü

Sok megy el általános közszolgáltatásokra

0

Magyarország az Európai Unión belül sokat költ általános közszolgáltatásokra, s a hozzánk hasonló XX. századi múlttal rendelkező térségbeli országok között is kimagaslóan sokat. Érdekes az is, hogy mire, mennyit áldoz a kormány az állami kiadásokon belül. Nem védelemre az biztos, és keveset egészségügyre és oktatásra.

Magyarország a GDP felét fordítja állami kiadásokra, s ezen belül annak 8,9 százalékát általános közszolgáltatásokra – ez utóbbival pedig az Európai Unió élbolyában található. A többi között ez olvasható ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által a napokban aktualizált interaktív grafikonok adataiból.

Az általános közszolgáltatások kategóriájához – az uniós módszertan szerint – olyan kiadási csoportok tartoznak, mint a törvényhozó és végrehajtó́ szervek, pénzügyi és költségvetési tevekénységek, külügyek, külföldi gazdasági segély, általános szolgáltatásokat, alapkutatás, általános közszolgáltatási alkalmazott kutatás-fejlesztései, egyéb általános közszolgáltatás, adósságkezelés, kormányzati szintek közötti általános jellegű transzferek.

Az EU-ban – GDP-arányosan –

csupán Ciprus (10,1%), Görögország (9,1%) és Horvátország (9,1%) előz meg minket az általános közszolgáltatások GDP-arányos mutatójában.

Igaz, az összehasonlítás azért is sántíthat, mert habár elvben GDP-arányos állami költési adatokról van szó, ám azok alakulásában temérdek tényező játszik szerepet, történelmi, földrajzi, társadalmi, stb. okok vezetnek el egy-egy ország gyakorlatához, ami ráadásul változik is. Elég ha például az általános közszolgáltatásokon belüli adósságszolgáltatásra gondolunk – más volt a helyzet a 2008-as válságot követő hitelfelvétel rendezésének éveiben, s megint más lesz majd, amikor a Paks-2 miatti kölcsönök törlesztése nagyban zajlik majd.

Több ponton azonban – történelem, földrajz például – összehasonlíthatók a térségbeli volt szocialista országok, ezért érdemes azt rögzíteni, hogy hozzájuk képest hogyan áll nálunk ez a fajta költés. Nos,

Szlovákia tőlünk jócskán elmaradva a GDP 6,5 százalékát költi erre a célra, Lengyelország a 4,9, Románia a 4,8, Csehország pedig a 4,3 százalékát.

Már ebben is komoly különbség van a példaként felhozott országok és hazánk között, ám még nagyobb az összállami kiadások GDP-arányos mutatójában – ahogy az a mellékelt táblázatban is látható.

Érdekes egyébként azt is megnézni, hogy az állami kiadásokon belül milyen célra, milyen arányban költ Magyarország. Az Eurostat interaktív grafikonjai szerint (ezeket táblázatosítottuk)

GDP-arányosan a legtöbbet szociális védelemre (15%), a legkevesebbet védelemre (0,5%) áldoz a magyar állam.

Az már szinte közhelyszerű, de attól még igaz, hogy arányaiban igen kevés jut ebben a rendszerben egészségügyre és oktatásra (5,2, illetve 5,1 százalék), miközben például Csehországban a legtöbbet szociális védelemre költenek (a GDP 12,7 százalékát), a legkevesebbet lakásügyekre és kommunális szolgáltatásokra (1,1%), egészségügyre (7,6) nálunk jóval többet, oktatásra (4,9%) azonban kevesebbet.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK